Budapesti Hírlap, 1853. január (1-26. szám)
1853-01-16 / 14. szám
teeturákból inkább hihetőnek mutatkozik mit nem. A múlt hét vége felé azon örvendetest tétetett hivatalosan közzé, miszerint Horának maguk esedezvén fegyverszünetért, ez tavaszi meg is köttetett. A drúzoknak egy nem kis rész fegyverét is letette és Mehmet pasha Damaszkusban töltendi a téli időszakot. Borsodból, jan. 8. A levelezői tisztnek megfelelendők, megkisértjük az előtűzött „levelezési rovatok“ szerint megyéről némi számadási rajzot adni. Legyen első tárgy, a népiskolák állapota. A népiskolák mint mindenütt, úgy megyénkben is, tanítókra mint helyiségekre, nervej szervezésre várnak. Tanítóink illő evditjamer lévén biztosítva, a helyiségek egyéb községi épületeknél semmivel jobban szerkesztve, a szük ezek miatt kívánt eredményt — mely vérme reményeiknek megfeleljen — nem tapasztalva, minden jobb jövőt a magas kormány kötelezi rendelkezésében keresünk nem csak, de óhajtunk is elérni; mert leplezetlen egyenességgel mondjuk ki, mikint — a magyar népfaj természetes hajlamait, hazája terjedelmes, de igen különböző földfaju — még nem okszerűen mivelt vidékeit mérlegelve, — minden teendők legkivánatosbjának véljük a nép gyermekeit szellemi és anyagi önképzésre fogékonyakká, s képesekké tenni mert a tapasztalás igazolja, mikint a szellemileg nem eléggé képzett szülők is, ha iparuk jó szerencsével párosulva — anyagi jóllétre juttatá: gyermekeik mivelődésére semmi áldozattól viszsza nem rettentek. — Hosszasak lehetnénk e tárgynál, de csak annyit mondunk még avatottabb értekezői toll alá, miszerint addig, míg a nép anyagi jólléte és szellemi emelkedése által magának, több kényelmet a mindennapi ruházat és élelemnél nem igényel, csinos lakra, posztó - és jobb szövetű öltözetre, a rózsás ládán és barna lóczán kívül még izletesb bútor darabokra, szellemi hasznos élvek megszerzésére nem vágyik, hasztalan sürgetjük az iparosok reáliskolák általi képeztetését is; most is annyi már a kézműves, hogy kivált magyar vidékeken nyaranta mezei napszámmal kénytelenek kenyerüket keresni; nagyobb városokban is csak alig tengethetik számos családjaikat, mert eléggé csinos kézműveikre nincs elegendő vásárló. Ha tehát a kézműiparosok s kereskedelmi czikkek gyártóinak szaporítására fordittatnék főfigyelem, s háttérbe szorittatnék a köznép anyagi fejlesztésének minden czélra vezető megkisértése, ily eljárásnak bizonyára a czélzattal épen ellenkező eredménye lenne. Mindenek előtt hát illően díjazott falusi népoktatók, alkalmas helyiségek, a gyermekek nem sokra, de vallásos érzelem mellett — szükségesekre tanítása, tagosítás által iskolai példány földecskék kihasitása, azokban a termőföld keverés általi javításának módjába szoktatás, gazdasági eszközök mintapéldányainak ily iskolákbani megszerzése, a gyermekek kényszeritett iskoláztatása, a szegényebbeknek a község rovására közköltségképens ruhával, könyvvel ellátása — lennének e sorok írója nézetei szerint — haladéktalanul foganatba veendők. — Ezekre bármi nagy áldozatot sem tartunk soknak, mert — meggyőződésünk szerint — semmi más intézkedés nem hozna ennél több, szebb és gyorsabb jutalmat, idézvén elő népjóllétet, hálás, békés érzelmet, a birodalom legszebb része felvirágzását, a forradalmi és communistikus eszmék kiirtását, az adóalap gyarapítását s átalános sorsunkkali megelégedést. Áttérünk felsőbb iskoláink megemlítésére. Ezek még az átalakulási nagy munkán átesve, azon állapotban vannak, melyben a vég pallérozásra váró mű. Legtöbb reményt csatolhatunk a miskolczi reformátum felgymnasiumhoz, melynek jeles, tanítókara hihető, mindent el fog követni, hogy tanítványaik — tudományos és miveltségi szempontból indulva ki — a nyers viselettől elszoktatva simulékony miveltségűekké is képeztessenek. A vallás és közerkölcsiség állapota az újabb kormányi intézkedések által javuló irányban szilárdul. Népszokásaink, sajátságaink előitéletes vágyak nyilvánulásában olykor olykor kitörnek. Ezen csak az érezhető hatalommal előre mozdított szellemi fejlődés, és a nép anyagi jóllétének megszilárdítása segíthetendnek. Magasb köreinkben a házi nevelés esefyében jelentéktelen, mert nagyjaink gyermekeiét többnyire jeles nagyvárosi nevelőintézetekbe szokták adni. Van-e kedv az olvasásra? pártoltatik-e az időszaki sajtó s hazai literatura ? fájdalom e tárgynál a kérdőjelnél kell maradnunk. Vannak kivételek, de csak kivételek. — A hazai irodalom pártolását háttérbe szorítja a kedélyrázó, szenvedélyzaklató franczia irodalom, mely itt német fordításban olvastatik. A magyar színészet pártfogással nem dicsekedhetik. Ott áll Miskolcz középpiaczutczáján a nagyszerű épület, alaptőke és részvéthiány miatt arra kárhoztatva, hogy néhány osztályrészében kereskedelmi telepeknek szolgáljon vásárhelyül , s a casino csekély számmal kártyázó, dominózó vagy tekéző után kevesebb számmal hírlapokat olvasó tagjainak egy pár teremben menhelyet adjon. — Az áttekintélyek korszakában *)Fogadja. levelező ur érte szives köszönetünket. Vajda hazánk többi megyéiből is hasonló tudósításokkal örvendeztetnénk meg. Szerk. 66 it fogadtatott el ez épületnek terve, tétetett le gyönyörű ovatiók közt alapja, emelkedtek viszontt tagságok között falai, ábrándos remények közt is jött födél alá, s most — minden másra készen állt használhatni, csak nem színi előadásokra. Mikinte az actiák állanak, naponkint messzebb esünk reményeinktől, valaha benne színelőadásokban gyönyörködhetni. Vajha a város elöljáróiban fölébredne a vállalkozói szellem, s azt a szükséges összeg valamely czélszerű módomi előteremtése által rendeltetésének megfelelő állapotba tennék! Ha pedig ezen közhajtás nem valósítható, akkor közhírré tétel útján egyes vállalkozónak bizonyos évre — a czélnak megfelelő föltételek mellett — lehetne átengedni. A közegességi állapot a közelmúlt évben emberekre szintúgy mint állatokra nézve megnyugtató volt , ezt jelenben is nyugottan mondhatjuk el. — A marhavész egy két helyen jelenkezett, de csekély és rövid ideig tartott, dühöngése jelentéktelen áldozatot kívánt. A közigazgatási hatóságokra nézve örömmel említhetjük, hogy az ideiglenes és ■ helyettes főnökségek pályavégzése után végérvényesen kinevezett megyei főnökünk ngos Martonffy Dénes úr itt múlt hó 20ik napján a megyék kormányát átvette. Miként jól értesítve lenni hiszszük magunkat, mint régi közigazgatási hivatalnok számos éveken át gyakorlati ismereteket szerezvén, ezeket már Barsban az új viszonyokhoz idomítva, a kormányzati ügykezeléseknél sikerrel fölhasználván, jogunk van hinni, hogy a magas kormány e részbeni intézkedésére is hálás érzettel fogunk visszaemlékezni a közigazgatás terén munkásságát igénylő czélszerű intézkedé- seknél. Ilyenekül említjük a megye útvonalainak a szomszéd megyék határaihoz vezetését, különösen a Tisza felé, a községeken átvezető vonalaknak az illető község általi tökéletes jó karba helyezését; a községek épületei, iskolái, jövedelmei rendszeres javítását; a hivatalos érintkezések, hirdetések, kerületi jegyzők fölállítása általi gyorsítását; a hivatalos helyiségek, járási börtönök rendezését; a cs. k. csendőrségi költségek szabályszerű átalános felosztását; az adóbehajtás sikert eredményező módosítását; a régibb acceptionális kérdések tisztába hozását; s hogy többet ne említsünk, Miskolcz városában a katonai elszállásolás házbirtok szerinti rendezését, s e teher aránylagos hordozása folytonos vilá-gosságban tartását. Engedjen az isteni gondvise- ■ lés tisztelt megyei főnökünknek erőtegességet a megye közjóllétét czélzó minden fáradozásaihoz. Mi a közbátorságot és rendőrsé-get illeti, nálunk még ez ideig, összehasonlítóva az alsóvidéki állapottal — közbiztosságnak örvendhetünk. Csak egy van, a marhatolvajlás, mi valóban nagyszerűen és gyakorlott ügyes-séggel űzetik, de ennek is bizonyosan eleje fog vétetni,mihelyt a nyomozási rendszer még inkább idomítva leendő baj elhárítására. A falusi építésekre nézve akkor re smélhetnénk sok üdvös eredményt, ha az ille-tők közigazgatásilag köteleztetnének ízletesen, tűzmentesen építkezni; az utczák sorain fákat k ültetni, hidakkal ellátott árkokat ásni; minden házaspárt az egybekelési évben, minden szülőt gyermekszületéskor , büntetés terhe alatt oda bírni, miként legalább egy vadfát a ház elé, egy gyümölcsfát udvarába vagy kertjébe ültessen. A községek korszerű életkifejlitésében tapasztalunk némi előhaladást, különenösen azáltal, hogy az előjárói fontos tisztet is többen a volt adómentesek közöl szívesek voltak elvállalni. De e részben az oly rég epedve óhajtott községrendezéssel vélünk segíthetni. Megyénkben a közlekedési eszközök nem a legroszabbak. Óhajtásunk, hogy a közmunkamegváltás vagy eltöröltessék, vagy — mi még jobb — átalánosan kötelező legyen. A közmunka felhasználására nézve most még a régi modor divatozik, mely mellett sok drága munkaerő elvesztegettetik. A tűz- és jég elleni biztosítás különösen az első iránt e megyében föltűnő hajlam tapasztaltatik, melynek üdvös mozzanatait a Tisza melléki kölcsönös tűzkárvédlet erélyes igazgatósága idézte elő. Fájdalmasan értesültünk azonban legközelebb azon lehangoló körülményről, miszerint némely távolvidéki ügynökségek az ily vállalatoknál elkerülhetlen hitellel a közügy kárára visszaélni nem átallották. Meg kell említenünk e levelezési rovatok közt a börtönök állapotát is. Ez — kivéve a megyeháziakat — a járásokban átalában javításra vár. A börtönök és őreik, valamint a foglyokkal a bánásmód iránti felsőségi rendszeres és tüzetes intézkedést ennélfogva örömmel üdvözlendjük. A mezei gazdálkodás átalában a régi gazdálkodási rendszer nyűgében gyakoroltatik a kevés földüek javára, a nagyobb közbirtokosok fokozatos elszegényitésére. Hg Coburg és gróf Erdődy uradalmaiban már láthat a vizsgáló szem sikeresen működő gazdászati gépeket, s némely tagositott birtokban váltó gazdálkodást. Hogy a föld okszerűen miveltessék — hitünk szerint ezen csak a kényszeritett tagosítás segíthet, melyben a mezei közerkölcsiség magvát is rejteni véljük. E nélkül a mezei rendőri kihágások mindennapiak, ezáltal pedig megszüntetve lesznek. Ez által a marhatolvajlás gátoltatni, a marhatenyésztés nemesülni, a puszta határok népesülni, fákkal diszittetni, mocsárok kiszárittatni, vagy legalább korlátoltatni, a községi utak javíttatni, a termelés gyarapittatni, a tűzvészek kevesbíttetni fognak, — e nélkül pedig — az új adórendszerek szükségképens tökélyesítését is indokul felemlítve — az elszegényedés örvénye felé fogunk sodortatni. Sehol tán ez országban a földminőség és földek ára nem oly különböző mint e megyében. Talán ez is egyik oka, miért hogy a termesztmények ára itt mindig emelkedett. Mert míg egyik vidéken némi jó termésről beszélnek több helyekről az ellenkező híreket hozzák a látogatók, a miskolczi búzapiaczkadályai pedig ki tudják szívni a kölcsönös éltető vért, ugyhogy a nagyban termelő középáron kénytelen eladni, a napi szükségét fedezni kívánó vevő pedig drága áron kénytelen azt megvenni. Miskolczon termények árával valóságos börzejáték űzetik Aratás óta, a zab, árpa, hüvelyes vetemény roszul eredményezését, a jég által elvert szőllő hegyekben kevés termést adott szüretet, az őszi vetésekben a pajor és mezei egerek által okozott károkat felhasználva, a búza pozsonyi mérője 4 ft, gabonáé 3 ft, árpáé 2 ft 30 kr, zabé 1 ft 40 kr, babé 4—5 fton, kukoriczáé 2 forinton állott . A hegyi bornak akója 6 ft, a kerti boré 5 ft, néhol pedig majd egyenlő a hegyi boréval, mivel korcsmákra a legolcsóbbat szokták venni, ezért mondhatni, hogy az olcsó bor ára átalában drága. Egyébiránt, miután a munkás kezeknek bőségében nem vagyunk, egy kaszás napszám 30, egy kapás napszám 24 pkr is volt, hozzá a munkásnak háromszor is kellett vérrontó pálinkát adni, nem csoda ha kellő arány sem a termények árában, sem a munkabérben, sem a pénzforgalomban nem tapasztaltatok. A termesztmény ára tartóssága okozza, hogy némely magával számot nem vető, merész haszonbérlésekbe vág. Hallottunk esetet, miszerint holdjáért egyre másra meg mertek 6 pontot ajánlani. Ha ezen bérléshez hozzászámoljuk a haszonbéri előlegezést, pénzbefektetést, cselédtartást, adót, az időjárás miatti károsodásokat, az ily vállalatot valóban merésznek merjük nevezni Ha vizsgáljuk a különböző sorsú polgárok állapotát, úgy találjuk, hogy a földmivelő köznép aranykorát éli, s megfoghatatlan vagy tán igen is kézzelfogható — mért nem látszik rajta a boldogulás ? — Most egy paraszt telek adómennyisége mindent számítva 8—10 pírt, egy házzal biró lakosé 1, legfeljebb 2 pert, melyet három négy nap alatt megkereshet. Mi hat , az oka nem gyarapulásának ? Osztjuk azon nézetet, miszerint azt, ki nem ismeri a jót, kötelezni kell megismertetésére. , A mesterségek, kivált a napi szükséget előállítók szokott sikerrel űzetnek. A gyáripar legkivált a diósgyőri, ózdi vas, — az apátfalvi és miskolczi kőedény, a diósgyőri papír, az edelényi répaczukor-gyártmányok által képviseltetik, s nem megvetendő sikerrel. — Mi a kereskedést az I tálában illeti, el lehet mondani, miként ha az ipar s utasítási rendszabályok közbe nem jönnek, te*®* I mesen szaporodott volna száma a kereskedőknek- I Most is sokan űzik azt, de azért jelentéktelent- I Néhány, a nagy világ piaczárói jól értesült sor* I ■ások útján adatokat nyerő nem keresztény üzér* I tedöké az előny, kik gyapjú, gubics, gabona, ka* tonai szállítmányozás, bőr és több affélék adás*s vevése által pangást vagy élénkséget idéznek elő ! Visszatérve még egyszer egy országos baj- Zák — a marhatolvajlásnak hatályos gátlását tárgyazó eszmére, közelismerésre érdemesnek taátjuk egy községi biró Seres József nevét föl- ssmlitni. Ez egyén ritka tapintattal és buzgalmmal működik a községet rész hírbe hozott s léhány gonosztevő üldözésében s a lopott s varhák kipuhatolásában , valamint a karval- Iottaknak áldás közt birtokába juttatásában. I fogy az áldozattól sem rettegett vissza, igazdla azon tette is, miszerint a boszúból felgyújtott Ipületét ott hagyta jóakaratu lakostársai meg- védésére, s ment éjnek idején a tolvaj sikert ered- I fényezett üldözésére. Ilyen birót adjon isten I linden községnek, akkor nyugottan hajthatja le 1ejét a nap terheit kipihenni vágyó nép, akkor I. gonoszok hydrafeje össze lesz zúzva. Minthogy e sorok írása oly időszakra esett, mendőn az ember víg estvéket, és társalgásokat hajhász , közléseim befejezéséül az idei miskol-i si farsangi kilátást említem fel. — Rég ideje, hogy e városban néhány zárt körökben a művei- zibb osztálynak társalgási elvein szemlélődni le- 11 szett. Egy szeretettel emlegetni szokott hatósgi elhunyt egyén szent czélú vállalkozása sem irta egy pár évvel ezelőtt a város előkelői le- ssangolt kedélyét átalában felvillanyozni. Ez idénár tán sokat feledtünk, sokban kijózanodtunk. Most már reuniókat, álarczos tánczvigalmakat tka élvek igérésével hirdet egy vállalkozó, ezek vállalata sikerülését — már csak hölgyeink a írni szórakozása végett is — óhajtjuk. Ezekben a „közlelkiismeret“ hangjához hasonlított , s kevesen mertek irányában sikerek maradni. — Fájdalom, hogy az érdemes levelezőnek igaza van. Wanderer, január 12. Az európai viszonyokról elmélkedvén, azt mondja: a kelet és nyugat közt Európában elkülönözés következett be. Míg Oroszország már geographiai fekvésénél fogva azon helyzetben van, viszonyaibasz'Francziaországhoz a legszélsőbb visszavonulást mutathatni, az alatt Austria nem kevésbbé érvényesítheti a súlyt, mit neki középhelyzete, németországi s keleti viszonyai, s behatása Olaszországra nyújtanak. Legtöbb gondot igényel e mellett Poroszországhoz való viszonyainak ápolása. S hogy a Duna mentében (vagyis Austriában) a szükség elismertetett, jövőre a német szövetségi politikát az európai világesemények felfejtésébe levinni, mutatja a német szövetség elnöki állomásának betöltése magas katonai rangú diplomatával (austriai tábornokkal), kitől várható, hogy négy évi tapasztalás után a szükség és eszközök teljes fogalmával bír. Austria legbensőbb érdekét és biztosságát Németországban — ha lehet, öszhangzásban Poroszországgal — de mindenesetre a rendelkezhető erő összes alkalmazásával, mind politikai, mind stratégiai álláspontról — képviselni. Presse, január 14. Magyarország politikai életében szünetre volt úgymond szükség, hogy lakosai osztatlan figyelmüket az anyagi érdekekre fordítsák, melyeknek kifejtése nekik és az államegyetemnek oly gazdag jövőt ígér. Figyelmesek állítása szerint legújabb időkben a magyar társadalom birtokos és felvilágosult osztályaiban tökéletes fordulat észrevehető. A gyűlések és sedriák emléke azon mértékben enyészik, melyben az új intézmények az itteni közönség gondolkozó részében közigazgatás és igazságszolgáltatás tekintetében rokonszenvet támasztanak. Gazdagság és kereset lesznek mindenkor a nemzeti haladás legfőbb ingerei, s e részben az utóbbi évek politikai eseményei Magyarországban átalános átalakulás magvát hinték el. A közbenső vámok eltörlése, a déli vaspálya, műutak és folyamszabályozások a közbirodalom legnagyobb piaczait Magyarország szívével összeköttetésbe hozták. S habár a megyei autonómia helyébe lépett rendszeres közigazgatás jóval költségesebb is, mint azelőtt, de e költségkülönbséget gazdagon megtéríti azon körülmény, hogy mind a paraszt, ki ezentúl nem robotol, mind a birtokos, ki többé nem gyülésezik, minden idejét, gondját, és figyelmét gazdasága vitelére fordíthatja, s e nagy nyereménynek gyümölcseit a birtokok emelkedő jövedelmében már is láthatni. PEST, január 15. * (Hírlapi szemle ) Ostdeutsche Post, jan. 12. Igy pesti levélben, mely a magyar állapotokat laposan látszik ismerni, hivatkozás történik Hav .s kir. tanácsos ur szavaira a vagyonos aristocratia részvétlenségére nézve, s annak uj tanúkaul hozza fel, hogy a pesti répaczukorgyár- nylet által kibocsátott elsőségi részvényekből élig alig fele van csak aláírva, habár az aláírókely egyéb hasznokon kívül 6% kamat biztosittagat. S ily pillanatokban a levelezőnek mindig el . Széchenyi jut eszébe, ki egyedül értette, a lazaszeretetet, mely szavakban pazar, tettben csar, — s a nemzeti buzgalmat, mely a nemzeti kinóban s nemzeti színházban kimerül, s ott talen marad, hol életképes, az ország közös értékeinek hódoló intézetek appellálnak hozzá, srelemük szerint jellemezni. Az ő szava ily ese Napi események. (Fővárosi ás vidéki napló.) * A mai számhoz mellékelt ügyvédi jelentésre bátrak vagyunk a közönség figyelmét felhívni. Mint az olvasó e jelentésből láthatja, Rényi Sándor ügyvéd s váltójegyző ur Bercsényi László és Guthy Elek ügyvéd urak társaságában, több mivett államok példájára ügyvédi intézetet nyit, melynek azon sokoldalú tiszti foglalkozásokon kivül, miket ez intézet fölvállal és teljesít, a magán-ügyvédi szolgálat felett következő jelentékeny előnyei vannak: i) Miután az intézet több tagból áll, akár elfoglaltatás, akár kiküldetés vagy betegség miatt a munkafolyam itt soha föl nem akad, s más rendes hivatal példájára szakadatlanul halad előre. 2) A gyorsabb elkészítést igénylő munkák a többszörös erő mellett sebesebben hajtathatnak végre. 3) Apróbb körülmények, milyenek például a gyakori keresések és honi nem taálhatás, praeferens munkák elsőbbsége stb. az ügyes bajosok feltartóztatására nem fognak, előfordulni, miután az ily intézet, hivatal formájával szervezve, minden előforduló munkára kész kezekkel szolgál. Fődolog, hogy azokat, kik ily intézet alkotására egyesülnek, kölcsönös bizalom, egya■ányban álló értelmesség, próbált becsületesség és hitel csatolja össze, mi ellen jelen esetben, mennyire az egyesült három urat hírükből ismernizerencsénk van, kifogást tenni nem lehet. * Ritter Sándor hangászegyleti titkár, a pestbudai hangász-egyleti zenede részéről mindazon t. ez. egyleti tagokat, kik a f. évi februárban Lloyd teremében tartandó társas tánczvigalomnál részt venni kívánnak, ezennel tisztelettel felzólitja , miszerint magukat a zenedében (vácsi redoute-épületben) minél előbb jelenteni és esnni szíveskedjenek. A A több ízben, s különbféle hangulattal mlegetett: „Szikszói enyhlapok“ cziműlbum a sajtó alól legközelebb kikerül. Most vomják utolsó iveit. A tez. előfizetők, a melízhetlen körülményeket számba nem véve, pár apnál tovább nem várakozandnak. E hóvágást mindenesetre kényelmesen forgathatja elemi lapjait az olvadó közönség, s válogatott dúsíktozata tartalmából meggyőződhetnek mind a hitű előfizetők, mind az itt ott felszólaló kétidők , hogy Eunsch ure nemes vállalatával se csak földjei fölsegélésére, hanem az irodalom békében is fáradozott. A könyv belbecséről bár éggé kezeskedik a szerkesztő — ismert írói üressége, még is jól esik itt előlegesen megnliteni, hogy a szent ügy előmozdítására szellemis honleányok is ragadtak tollat. — Egy igen más költeménybe gyönyörűen ébredő gyengéd öltői lelket mutat be, s egy ritka női tapintat-s kedélylyel irt szellemdús novella, szintén fial, de már több műveiről ismert írónőnktől édes menyekre jogosítja fel a szépirodalom kedvelőit. * A városligetbe járó omnibuszok felállítására