Budapesti Hírlap, 1853. január (1-26. szám)

1853-01-26 / 22. szám

Pest, Szerda. Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken­­,félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben, fél­évre: 8 frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdeté­sek ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. HIVATALOS RÉSZ. Felsőbb rendelet folytán a fegyverengedé­lyek érvényessége három évre állapíttatott meg s azok 30 pkrnyi bélyegdijnak vettettek alája. Ennélfogva közhírré tétetik, hogy oly fegyver­engedélyek birtokosai, melyek a három évi ki­szolgáltatási tartamot meghaladták, azoknak meg­hosszabbítása végett 30 p.krajczár bélyegdij mel­léklése mellett minden egyes fegyverengedélyért írásban magukat a cs. kir. pest-budai kat. ker. parancsnokságnál jelentsék és a fegyverbirtok kikerü­lhetlen szükségének bizonyítványait ez iránti kérvényeikhez csatolják. Pest, jan. 25. 1853. Cs. k. pestbudai kat. ker. parancsnokság. Katonai rögtönbirósági ítélet. 1. Kürti Mátyás, ecsedi Hevesm. szül. 22 éves, kath. nős, mesterség nélkül, és 2. Maksa Mátyás, ecsedi Hevesm. szül. 22 éves, kath., nőtelen, szabadságos köz vitéz a Ká­roly Ferdinánd Főherczeg nevét viselő 31. gya­­logezredből, a tényállás törvényes megállapitása után bevallák, hogy m. évi dec. 24-én éjjeli 10 és 11 óra közt közösen egy harmadik czinkossal az Ecseden áthaladt két fuvarost, Szita János és Sza­bó Józsefet, Szita Jánoson előbb elkövetett erő­szakoskodások után s Szabó Józseftől több hol­mikat azelőtt már elrabolván, bunkókkal fegyve­rezve rabló szándékkal üldözőbe vették, hogy e fuvarosokat bántalmazásokkal kocsijaikról elűz­ték, aztán a fuvarosok menekülése után egy 6 ló fogatú kocsijukat birtokukba ejtették, s azzal szökni igyekeztek, de az őket üldöző falusi birók által Ecsed falun kívül elérettek, mire Maksa Mátyás a rabolt jószággal feltartóztatott, a meg­menekült Kürti Mátyás utólagosan fogatott be , mindketten a szolgabirói hivatalba Gyöngyösre vitettek, ezután 1853 jan. 19-jén a katonai rög­­tönbiróság elé állíttattak. Mindkét vádlott ehhez képest saját vallomá­suk alapján rablás bűnében elmarasztaltatott s a pesti katonai kér. parancsnokság 1852 dem.4-ki hirdetménye értelmében 1853 jan. 21-én egyhan­gúlag hozott ítélet által kötél által, halálra ítél­tetett, mely ítélet legfelsőbb megerősítés után u­­gyanazon napon 4 órakor délután közzététetett és végrehajtatott. Gyöngyös, jan. 21. 1853. Cs. k. kat. rögtönbiróság. Köztudomássá tétetik, hogy f. é. febr. 1-től kezdve a lovas h­írnökposta Vécse- Komarnik, to­vábbá Hanusfalva- Eperjes közt megszüntetik, és Eperjes és II. Mihály közt Hanusfalva, Varannó és Hom­onnán át egy hetenként négyszer járó lo­vas hírnök posta, továbbá Sztropkó és Orlik közt egy hetenként négyszer járó gyalogposta fog é­­letbe léptetni, mely által levélcsomagok, pénzes levelek és 10 font erejéig teherküldemények fog­nak szállíttatni. Kassa, jan. 13. 1853. Cs. k. postaigazgatóság. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, jan. 25. Tegnap f. hó 24-én a budai várplébánia tem­plomában b. e. Rainer császári főherczegért ün­nepélyes gyász isteni tisztelet tartatott, minden cs­. kir. katonai és polgári hatóságok jelenlétében.­­ A fegyverekből készült s nevezetes magasságú gyászalkotványon ezen egyszerű felírás volt ol­vasható : ,,Rainerus Caes. Reg. Princeps, Archidux Austriae, Supr. Armorum Caes. Reg. Praefectus. Obiit 16-a jan. 1853. PEST, január 25. A bel- igazság- és pénzügy ministeriumai­­nak f. hó 19-én kibocsátott ren­delete, melylyel a magyarországi helytartóság, a megyei hatóságok és a szolgabirói hivatalok szervezetét és hatáskö­rét, nemkülönben ugyanazon országbeli törvény­székek elrendezését, a díjosztály-jegyzéket és e szervezet keresztülvitelét tárgyazó legfelsőbb el­határozások tétetnek közzé, kétségkívül annyi kézen forduland meg Magyarországon, misze­rint hálátlan munkának tartanak, az e rendelet­ben foglalt részletekkel kivonatban kínálni meg azon közönséget, mely szokott részvéténél fogva minden a birodalmat s szoros­ értelemben vett hazáját érdeklő politikai ügy iránt, rövid vázla­tokkal meg nem elégedve , magában az okirat szövegében keresend és lelend a dolog új rend­jéről kimerítő tudomást. Azonban, minthogy magától értetik , hogy az egyéni fölfogásokban az egyén érzelmei és hajlamai nagy szerepet játszanak, s hogy ennél­fogva az egyéni magyarázat a rendelet különbö­ző értelmezését vonhatná maga után legalább a­­zon időközben, míg az ideiglenes helyzetekből kibontakozva, látható és tapintható alakban tű­­nendik elénk a gyorsan keresztülviendő végleges szervezet; minthogy továbbá magából a rende­let szövegéből tűnik ki az , hogy még számos pótló utasításokra és határozatokra leene szük­ség a definitívum tökéletes életbeléptetésére; a kezdet nehézségeinek tartama alatt nem tartjuk fölöslegesnek saját nézeteinket közleni azon sark­pontok iránt, melyek a végleges organisatio a­­lapját és erejét képezik. Az igazgatási testületek hatáskörét és az igazgatandó terület elosztását illetőleg , meg­hagyva a hasist, melyet az ideiglenes alkalmával­­ czelszerűnek és megfelelőnek mutathatott ki a t tapasztalás, úgy látszik, azon kettős érdek veze­­t­té a kormányt, miszerint egyrészt nem kell és nem szabad szem elől téveszteni a takarékossá­got­, melyet a cs. k. Apostoli Felsége minden államügyek vezetése körül határozottan megparancsolni méltóztatott; másrészt mindent el kell követni, hogy az igazgatási formák egy­szerűsítése által egybevágó , gyors és hatályos kezelési modornak nyíljanak meg utai. Ez oknál fogva, azaz, mivel a hatóságok létszámát szaporítani nem lehet a takarékosság maximájának megszegése nélkül, és mind az or­szág minden apró ügyeit bajait Budáról elintézni lehetetlen a nélkül, hogy az igazgatás lassúvá, bo­­nyolódottá és hatálytalanná ne váljék, a helytar­­tósági személyzet tömege úgy olvasztatott egybe a kerületi vagy főispáni személyzettel, hogy az ország öt kerülete egyaránt saját körében szem­lélje és érezze a helytartóság hatalmát, mely in­tézkedés következtében Buda városa kissé meg­­ürülhetend ugyan, de az ország egyéb lakói nem lesznek kénytelenek saját kárukon megméregetni az országos főhatóság távolságát. Azonban e rendelkezés korántsem tételezi föl azt, hogy az ország öt részre szakasztatik, öt különböző helytartósági hatósággal. Mert Ő Fel­sége világosan azt parancsolni méltóztatott, hogy e hatóság összes tagjai egybefüggő testületet ké­pezzenek , s nem csak utasításokat vegyenek a Budán székelő helytartótól (jelenleg Ö cs. Fen­ségétől az ország katonai és polgári kormányzó­jától), s annak útján közlekedjenek a birodalmi központi kormánynyal, hanem akként is tekintsék őt, a helytartót, mint a concret 5 osztály fejét, s minden egyes osztály elnökét. S e mellett a kor­mány és illetőleg a helytartó mégis azon szeren­csés­ helyzetben van, hogy az 5 kerület egyikére vonatkozólag, ha érdek vagy szükség úgy kíván­ja, a többiektől elnézve, tehessen gyors és czélra vezető intézkedéseket. Mi sem leendett könnyebb, mint Budára cső­­díteni össze a rendelkezésre álló kapacitásokat, s ezek által juttatni a helytartó és a központi kor­mány elé mindazt, mi a megyei vagy kerületi hatóságoktól juttatik oda utasítás vagy eldöntés végett. De figyelembe sem véve a hivatalok mód nélküli szaporításával járó tetemes­ költségeket, ki az ügykezelést ismeri, könnyen fogja belátni, mikop a tiszti fokozatok szaporítása megmérhet­­­len károkat okoz egyénnek és köznek az idővesz­­tegetés és a beadványok halmaza által, mik a ha­tóságok számához aránylag növekedni szoktak. Kiváló jellemvonását az új szervezetnek ké­pezi továbbá a hivatalnokok fölötti szabad ren­delkezés. Senki sem fog oly értelmet tulajdonítani e szabálynak, mintha rendszeresen városról vá­rosra , megyéről megyére kellene vándorolniok a tisztviselőknek azon esetre is , ha hivatásuknak egy helyen tökéletesen megfelelnek. A rendsza­bály valószínű czélja csak az, hogy a tisztviselő, egyéb viszonyai s összeköttetései közt ne feledje és ne feledhesse, mikép­p par excellence az ál­lam szolgája, a tiszti kar egyik tagja, és ne szen­telhesse idejének nagyobb részét oly munkának, vállalatnak, időtöltésnek és élvezetnek, mely az állami szolgálattól idegen. Az áthelyezés és az elmozdítlatás szabályai, a­mint a január 10-ei rendeletben olvashatók, a felebbi czélon kívül szigorú fegyelmet képesek behozni a hivatalnoki testületbe, annál szigorúb­bat , minthogy a díjvesztésen kívül egy egész collegium rászólása nehezedik a kiküszöbölt e­­gyénre. Mily értelemben vétetendik ezentúl a hiva­talképesség, tekintve a nemzetiségi különbsége­ket , azt a már közzétett újabb kinevezésekből következtetni lehet. Levelezések: London, január 19. 11 A párisi „Moniteur“ — mondják az it­teni lapok — csak egy jövő recriminatióra keres okot, midőn vádat emel az angol sajtónak a fran­­czia viszonyok fölötti bár éles, de nem epés­zté­szeié ellen; s midőn különösen a „Morn. Chro­nicle,“ a „Times“ s a „Morning Advertiser“ ha­sábjaiból idézeteket közöl, melyek az illető la­pokban vagy meg sem, vagy bizonyára nem oly alakban, jelentek meg. így például hivatkozás történik a „Times“nek egy állítólagosan január 2-án írt vezérczikkére, mely napon, vasárnap s tehát hírlapszünet lévén, a „Times“ meg sem is jelent. A „Moniteur“nek azon fájdalmas pana­szaira vonatkozólag pedig, hogy az angol sajtó nagy része, daczára Napóleon császár ünnepélyes békenyilatkozatai s rögtön foganatosított haderő­­leszállítási rendeleteinek , mégis Francziaor­szág mint háborút kereső és akaró ország el­len izgat, s a vádlott fél következőleg igazolja magát. Ha a császár békenyilatkozatait őszinték­nek akarja vétetni, s bennünk azon nehéz termé­szetű meggyőződést kelteni, miszerint,­­ elle­nére az általa felvett III. számnak, mely a nagy­bátyával­ érdek s irány-egységet vagy legalább is politikai rokonszenv kapcsolatát jelenti, elle­nére tovább az általa korábbi években irt röp­­iratok s azon a franczia bírák előtt elmondott egykori önvédelmének, miszerint soha és semmi­nemű körülmények közt meg nem fog szűnni magáénak tekinteni az 1. Napóleon által képvi­selt elvet és ügyet, melynél fogva Francziaország jelen határai között nem élheti egy nagy nem­zetnek életét, ellenére végre Francziaország"je­len kormány­ alkatának, melynél fogva a béke vagy háború kérdésének eldöntésére nem a nem­zet, de Napoleon s hadserege foly be, s a köz­­béke kezeiben biztos: ne legyen a száraz haderő leszállítása csak névszerinti, mig hajóhadát gyors erélylyel s egyre növeli; ne mondja, hogy az ú­­jonnan czélba vett 33 gőzös, melyek franczia la­pokként is akkér építtetnek, hogy mindegyik szá­mos tüzérséget s 2000-nyi gyalogságot fogad­hasson fel fedezetére, csak a kereskedelmi háló­­zat kifejtésére van szánva, s hogy Cherbourg csak kereskedelmi, s nem mint Toulouse, egy­szersmind hadi kikötő leend. Mig Francziaország ekkép tetőtől talpig fegyverben áll, ez ország nem a császár ígéreteiben, de önmagában kere­­sendi a béke biztositékát; — de különben is mig Anglia Anglia maradand, mindenkor szabadon s tartózkodás nélkül fog a világ s különösen az őt legközelebbről érdeklő szomszédja, Francziaor­­szág fölött ítélni. — Ennyit a ,,Moniteur“-nek jutott angol választ illetőleg, s most lássuk, mily erő áll jelenleg a replicázó hatalom hátterében. Egyik minapi levelemben közlöm a szükség esetén szárazon s vizen kiállítható haderő számkimutatását; ez alkalommal a rögtön igény­be vehető erőről szólok. A lovas s gyalog sörez­­redek­ pontos kimutatását sehol sem találhatom fel, de azt mint igazságot említhetem meg, hogy nem csak a „militia“ toborzás foly ernyedetle­­nül, de legközelebbi falragaszok után, a rendes sorezredek is, 6 ft. sterlingnyi készpénzzel fize­tett önkénytesekkel egészíttetnek k­l, s a gyűlt heti lapok szerint a tüzérek hiánya már nagyrészt pótolva van, s 200 felszerelt sík­ágyú áll készen a „váratlan vendég“ fogadására. — A hajóhadat illetőleg pedig, — hogy ne szóljak a tavaszig elkészítendő hadigőzösök s általában a kikötők­­ben gyors készületekről, — csak a szolgála­tot tevő hadihajók számát közlöm, mely nem kevesebb mint 206, — 3859 ágyúval. E hajók közöl inkább csak a kisebbek vannak a szabad­tengeren s a gyarmatokban, — a nagyobbak s különösen két 90 ágyús, egy 101, egy 104, egy 110 s öt 120 ágyús, vagy honn vagy közel a kö­zéptengeren állomásoznak, s igy könnyen beren­­delhetők. — S mióta a parliament a tengerészek számát szaporittatni határta el, naponként 40—50 állott be tengerésznek. — Nem hallgathatok el ez alkalommal egy érdekes történetet, jellemzőt ar­ra , mennyire valószínűnek tartatik ez országban egy franczia­ invasió. — A múlt héten egy hadi­hajó a franczia partok részéről Dover angol ki­kötőbe tartott. A­mint b­ánya észrevétetett, zaj támadt, s mert mindenki az invasiónak előörsi hajójául véve a gyorsan haladt vízművet, a hely­­i vidékbeli militia rögtön kiparancsoltatott. A közaggodalom csak akkor szűnt meg, midőn a megérkezett gőzös okát adó Doverbe futásának, hogy t. i. ellenkező szelek, fűtési szükségletek hiánya által kényszerittetett a szomszéd nemzet kikötőjében menedéket keresni. Tegnap a „protestáns alliance“ egy kül­döttsége várt a külügyi hivatalban lord John Russelre, felhiván őt a Madiaiak s más 30 hit­­sorsosok kiszabadítása ügyében a toskanai nagy­­herczegnél erélyesen fellépni, annál is inkább, minthogy a porosz király is egy rendkívüli ügy­nököt küldött ez ügyben a nagyherczeghez. fia közbenjárásának sikere nem volna, úgy a kül­döttség véleményeként, szüntessen meg az angol külügyminiszer minden diplomatiai összekötte­tést a toskanai udvarral. Russell lord válaszá­ban helyeslé elődének, Malmesbury lordnak e tárgybani eljárását, de úgymond egy független udvar irányában többet nem tehet, mint a flo­­renzi angol­ követ, Bulver által a kiszabadítást újólag sürgettetni. Northumberland herczeg és Londonderry marquis, tegnap üttettek fel a windsori királyi kastélyban, a térdszalag-rend vitézeiül. „Nagy-Britannia“ czímű gőzös 83 nap alatt tévé meg az utat Londonból Australiába. „Panch,“ Európának jelenleg nem csak leg­szabadabban , de legügyesebben is szerkesztett charivari lapja, melynek hasábjain maga a király­­­nő is igen sokszor szerepel , s mely épen ezért a Buckingham palotának gyakori vendége, a leg­közelebbi heti számában egy érdekes torzképet hoz, két páholyt, a külügy­i belügyminiszerit áb­rázolót. Az elsőben lord John Russell ül, mint fa­lusi uraság öltözve, fején nagy karimáju kalap, s szemeit a szomszéd páholyra mereszti, melybe Palmerston lord, egy fővárosi genialis­ korhely képében, fején félre ütött kalap, kezében lovag­ostor, lép be, s megpillantva Russell collegáját, csodálkozással kiált fel: ,­,lám, lám ! — ki hitte volna, hogy még itt s igy fogunk találkozni.“ 22 Január 26-án 1853 Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Luk­ács László könyvnyomdájában Országút Kunewal­­derházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik e­­meletben , vidéken minden cs. kir. postahivatal­nál.— Az előfizetést tartalmazó levelek bérmente­­sitendők. D A P­E­S­TI Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) * Az ö cs. királyi Fensége Hildegard Főher­­czegasszony pártfogása alatt álló pesti gyermek­­kórház javára jövő szombathoz egy hétre a nem­zeti színpadon igen fényes tánczvigalom fog tar­tozni. A bálrendező bizottmány mint halljuk, Ür­mén­yi, b. Prónay és Podmans­zky urakból ala­kult s e jótékony intézet iránti buzgalmuk, vala­mint ismert ízlésük kezességül szolgál, hogy e bál minden igényeknek meg fog felelni s főleg táncz­­kedvelő köreinknek — e farsangon a nélkül is gyéren élvezett mulatságára lesz számítva. A bál nem lesz álarczos és igy annál több szép és isme­rős arezot fogunk láthatni. * Liszt Ferencz, hazánkfia — jelenleg a wei­­mari színház karmestere — értekezést írt a ma­gyar czigány­zenéről, mely magyarul is meg fog jelenni. * Két jeles­ regényírónktól két regény kül­detett sajtó alá „Eszter“ és „Csendes haza“ czim alatt. * Az alagútépítés költségtervének tü­zetes kiszámítására, az átfúrás­ műtét négy felől kezdetik meg: a hegy két szemközti oldaláról s felülről lefelé függőlege­sn szintén két ponton, mik aztán az első kettővel s egymással vízirányo­­­san összetalálkozandnak. A négy rész felőli egy­szerű munkálat leginkább időkimélet végett tör­ténik. Jelen biztos alapon nyugvó részletes költ­ségvetés, (mikép kívántatik) a legújabban köz­zétett egyleti rendszabály értelmében szerkezeti alapszabályokkal együtt fog legfelsőbb helyre jóváhagyás végett terjesztetni. Az alagútfúrás­­megkezdésének ünnepélye f. hó 22-kén ment végbe; az építőmester Clark a lánczhidról kijelölé a tunnel közepét, mely pontra az alagut-társulat elnöke Ürményi József ő mga zászlót tűzött le. * A terézvárosi első kisdeióvoda javára f. é. jan. 15-kén az arany horgonyhoz czimzett terem­ben tartatott tánczvigalom, mint biztos kútfőből értesülünk, 180pftnyi tiszta nyereséget nyújtott, a­mely kedvező sikertől felbuzdítva ezen intézet vá­lasztmánya ugyanazon termekben jelen évben még egy tánczvigalom tartását határozta el, febr. 5-én, melyre a belépti jegyek nagy része már ed­dig is elkelt. * Kádár úr, többször dicsérettel említett vi­déki tenoristánk Aradról, mint halljuk, megérte-

Next