Budapesti Hírlap, 1853. március (52-77. szám)

1853-03-17 / 66. szám

zás­a kétségtelenné tette el­szakadást, mely oly sokszor volt defavoyálva s pillanatra megorvo­solva, mindannyiszor azonban újra kitört. Rau­mer és Westph­al ennek tartózkodása a szavazat­nál igen világos bizonyság volt, de a belügymi­­nisteri hivatalnokok visszautasító szavazata még jobban kitünteté azt. ManteufFel alstátustitkár s Münchhausen főkormánytanácsos, valamint a landrat­ok nagy száma ellene szavazott, még pe­dig oly értelemben, hogy sem adómentességek ne létezzenek, sem földadó kiegyenlítések ne tör­ténjenek. Habár ezúttal e vitáig kiegyenlíttetik is, mindig ismét újra fog az kitörni; az elvi ellenté­tek érvényre emelkedendnek. A pártok állását e kérdésben jövő számunk jellemzendi. — A kamrák elnapolása f. hó 22-én veendi kezdetét s husvét utáni hétfővel végződendik. Frankfurt, mart. 11. A porosz kormány az austriai porosz keresk­­szerződés megkötését és a berlini conferentiák ismétt megnyitását ille­tőleg következő körjegyzéket intézett a porosz követségekhez : „Megnyugvásomra szolgál, excz adat arról értesíthetni, hogy a bécsi és berlini kabinetek közt folyt tárgyalások egy keresk. és vámszerző­dés iránt kiegyezéshez vezettek. A szerződés mai napon íratott alá, ide mellékelem annak má­solatát a külön czikkekkel és zárjegyzőkönyvvel és az I.—IV. függelékekkel együtt azon kére­lemmel, hogy vonatkozottal a szerződés 26. czik­­kére azt az ottani kormánnyal közölje. ,,A fenforgó eredménynyel nagy lépés van téve az egész Németországot foglalkoztató nagy kérdés megoldásában, s ezzel azon őszinte törek­vésünknek bizonyságát adtuk, "kereskedelmi vi­szonyainkat az austriai császári államhoz kime­­­rítő és mindenfelül kielégítő módon rendezni. „Midőn vámszövetségeseink részéről hason­ló nézetekkel hiszünk találkozhatni, számítunk reá, hogy az ottani érdekeknek is megfelelőnek fog tartatni, a tárgyat a körülmények helyes mél­tánylásánál fogva egész gyorsasággal megfonto­lás alá venni, s ez által lehetségessé tenni, hogy a tárgyalásoknak a vámegylet megújítása és szé­­­lesítése iránti ismért fölvétele megkezdethessék és a szerződés 26. czikkében mai napon foglalt fentartvány kiegyenlítéséhez vezettethessék­­ minden bármely lehetséges foglalkozás, melyet az összes érdekelt államok ipari viszonyaira zsib­­basztólag ható feszültség sürgetőleg követel, óhajunkkal találkozni fog. „Különben nem vonakodom megjegyezni, hogy az átalános egyetértés gyorsítása tekinte­téből s azon várakozásban, hogy a vámegylet többi tagjai ez utóbbinak megújítása és szélesbi­­tése iránti szerződés megkötése előtt javaslato­kat nem terjesztendnek elő megvitatás végett s az 1851. sept. 7-ki.szerződés elfogadtatása ellen azelőtt tett kifogásokat tovább nem üzendik ma­gunk részéről minden e szerződés elfogadtatása és kivitelére nem vonatkozó pontokat csak e szerződések megkötése utáni tanácskozásra tart­juk fen. Berlin, febr. 19. 1853. Manteuf Fel. — Martius 13. A szövetségi hadsereg ezen tavaszszal csakugyan szemle alá fog vétetni. Szabályul erre nézve az szolgáland, hogy a cs. k. austriai felügyelők a porosz , bajor és más se­regrészeket vizsgálandják meg, míg a porosz és más felügyelők az austriai és más seregrészek technikai megszemlélését hajtandják végre. Dánia az idén a holstein-lauenburgi jutalék megvizs­­gáltatásától meg kíván kíméltetni. Schweiz, Bern. A második jegyzék, mely a bécsi ügyvivőhöz intéztetett, a leghatározottabban kí­vánja a Tessin és tessiniek ellen Austria részéről tett rendszabályok visszavételét, azok nem áll­­­ván — úgymond — arányban a capucinusok kiu­tasítása miatti panaszszal, kivált miután hivata­losan kitűnt, hogy Tessin a lázadást elő nem se­­gíté, s Mazzini nem volt Tessinben. Úgy­szintén hivatalosan, de nem szövetségi hatóságok által, ki lenne mutatva, hogy M. Lombardiába nem schweizi területen át ment. Ha Schweiz eddig,­­ — így folytatja a jegyzék — hasonló visszatarló rendszabályokhoz nyúlni Austria ellenében nem találta szükségesnek, ez csak a cs. kormány igaz­­ságérzetébeni bizalomból történt, melyre az maga hivatkozott. De ha várakozása ellenére a tett kí­vánat nem történnék , akkor fentartja magának a szöv. tanács mindazon rendszabályokat, miket az ország és különösen Tessin canton érdekeinek védelmére szükségesnek találand. Dánia, Kopenhága, mart. 7. Az országgyűlés illetőleg a feloszlatott helyett választott volks­­b­ing ma déli 12 órakor megnyittatott, Bluh­­m­e külügyminiszer és tanácselnök olvasá fel az illető kir. rendeletet, mely után felszólita a volks­­thinget, hogy korelnöke alatt constituálja magát. Ezzel G­rundtwig korelnök lépett fel, a thing tárgyalásai megnyitására. 79 követ lévén jelen, a választások megvizsgálásának vezetésére ideig­lenes elnök választásához fogott a gyűlés, s ilye­nül az előbbi thing elnöke M­ad­wig tanár 79 közöl 76 szóval megválasztatott, ezután a ház négy osztályt képezett a választások megvizsgá­lására. A belügyminiszer a választás érvényes­sége ellen szólalt fel, — köztük Kayser tanár és Sponde­r államtanácsos választása, — ezek közöl azon három érvényesnek nyilváníttatott, a negyedikre nézve az eldöntés másnapra halasz­­tatott. Olaszország, Turin, mart. 9. A hivatalos „Gr. prem.“ cég nyilatkozik: „Több lapok beszéltek emigran­­­­sok elfogatása és kiutasításairól, miket a kormány a legutóbbi napokban elrendelt. Bármily szilárd akarata a kormánynak, a csendesen maradó mene­külteket védeni, épen úgy kötelességének tartja meg nem engedni, hogy valamely menekült a vendégszívességgel visszaéljen, vagy az alkot­mányos elvek nyílt­ ellenségéül fellépés, vagy oly tervek és kisérletekbeni részvétel által, melyek a kormányt külviszonyaiban compromittálják. Jó­­érzelmű és józaneszű menekültek maguk lesznek elsők annak elismerésében, hogy a király kormá­nyának feladata és jogai közé tartozik, ügyeinket vezetni; ha az elvet tisztelik, úgy meg lehetnek győződve, miszerint mindig új igényeket nye­­rendnek a tanúsított vendégszivességre.“ * Spanyolország, Madrid, mart. 4. A senatusi ellenzékre nézve nagy fontosságú azon részvét, melyet Ros de Olano­­nok Narvaez­­nagy panasza iránt nyilvánított. A ministerelnök végre kény­szerülve látta magát az ellenzék követelésének engedni, és Narvaez tnagy panaszát, mit a senatuselnöknek O’Donnell nyújtott be, fel­­olvastatni. Párisba érkezett távirati sürgöny szerint a mart. 4-ki senatusülésben azon kérdés, vájjon Narvaez­t nagy panaszirata tekintetbe vétes­­sék-e, élénk vita után, a kormány értelmében nemmel döntetett el. Törökország, Konstantinápoly, febr. 26. Török hi­vatalos lapok közlik a moldvaországi államtitkár hirdetményét, mely szerint Gr­ei­ka fejedelem e­­gésségi tekintetekből a kormányt egyelőre az ál­lamtanács kezébe teszi le, Soutza Miklós hg. vezetése alatt.­­ Azon jegyzékben , melyet állí­tólag gr. Leiningen elutazása után C z e r o f f a portának átnyújtott, gr. Nesselrode kijelen­ti, miszerint a sz. pétervári kabinet szomorodva látja a Montenegróban a török háborúindítás által okozott pusztulást, és annak lakosaira nehezedett nyomást, szükségesnek látja ez eljá­rás, valamint az illető partok ostromzarlása ellen tiltakozni, és az ország jövő villongások elleni biztosítása végett, a portát Montenegro függet­lenségének kimondására felhívni, minthogy csak ily tény által nyer a nevezett lakosság, valamint az orosz­­kabinet tartós és biztos kezesség iránt, hogy a porta Montenegróra nézve valóban békés érzületet táplál, és meghódítását nem szán­dékolja. Továbbá a jegyzék azon óhajtást fejezi ki, hogy a török porta tovább is folytassa oly miniszereknek a kormányügyektőli eltávolítását, kik a két kabinet közt félreértést előidézni és táp­lálni igyekeztek; végre azon jelentés rekeszti be a jegyzéket, hogy Kowalevsky ezredes con­suli ügynökül Montenegróba küldetett. Montenegróban, mint írják, féltékeny­ség és félreértés kezd visszavonást előidézni. Be­szélik, hogy a fejedelem két nagybátyja, P­e­r­o és G­­y­ö­r­g­y, sehogysem akarnak megbarátkoz­­­ni a papi és világi hatalomnak Dániel által esz­közlött elválasztásával. Sok montenegrói nyíltan kimondja, hogy inkább látná a tapasztalatlan Dá­niel helyett Perot vagy Györgyöt a vladikai szé­ken. Györgynek, ki ezelőtt az orosz seregben mint dragonyos tiszt szolgált, és legközelebb Bécsben diplomatiai missióban volt, katonai ta­lentuma és bátorságáért nagy pártja van, Perét pedig a senatorok szeretik. E két párt közti e­­gyet nemértés könnyíté Dánielnek a kormányra jutást. Az új fejedelem sok régi szokást és előíté­letet sértett, mióta kormányon van, s azzal elide­­geníté a kedélyeket magától, így könnyen meg­lehet, hogy a külháboru megszűnése után belvi­­szály törend ki, és igénylend kiegyenlítést. Legújabb posta. London, mart. 12. Az alsóházban tegnap Russell lord a zsidó­ bili második felolvasását indítványozá. — Thesigera bili elvetését ki­­­vánta, azt állítván, hogy a kérdésnek nem poli­tikai, hanem vallási oldala a fődolog. —Rus­sell lord védé magát azon vád ellen, mintha ő a zsidók ügyét választói iránti személyes tekin­tetekből pártolná. — A bili második felolvasása 263 szavazattal, 212 ellen, s így 51 szónyi több­­séggel elhatároztatott. P­á­r­i­s, mart. 12. Az európai hiro­g­r­f­i­­­a orvos meghalt. Leginkább elhir­es­ült a mérgek hatásairóli alapos ismeretei által. A Lafarge­­perben ő adá az eldöntő véleményt. — A­u­p­i­c­k helyébe nem Lavalette, hanem Turgot megy Madridba mint követ. Távirati sürgönyök. Bombay, február 12. A birmánok békét akarnak kötni. Godwin­­nok 600 ember kisé­­retében e végett Avába ment, hol a király letéte­tett, és az új uralkodó békére hajlandó Steele­­nok Martabanba elindult, a hegy tövénél ellen­séges csoportra akadt, s azokat elszéleszté. Most Pegut járja be minden irányban, hogy e földet a birmánoktól egészen megtisztítsa. Oude királya, hit szerint le akarja tenni méltóságát, és az an­goloktól évi fizetést kér. Vegyesek.­ ­ (A franczia egyházi viszály.) Azon versengés, mely jelenleg a „L’univers“ czimü párisi kathol. lap mitt a franczia püspöki kar keblében támadott, korunk egyik legneveze­tesebb jelenségei közé tartozik. A párisi érsek — a liberális gondolkozású Libour, ki 1848-ban az a­kkor a franczia kormány élén álló Cavaignac tábornok által emeltetett e főpásztori székre — az említett és ultramontán irányú lapot kárhoz­tatta , s egy megyéjebeli papsághoz intézett kör­levelében annak olvasását, és az abba dolgozást eltiltotta — igy tehát mint a gallicana egyház jo­gai és szabadsága védője úgy lépett fel. Ennek ellenében a franczia püspökök közöl többen „L’Univers“ védelmére felszólaltak. E szaka­d­á­s következtében nem lesz érdektelen az abban fenforgó két fő nevezet, a. m. az ultramon­tán és gallicana egyház értelmét röviden megemlítni. Ultramontanismus jelenti átalában római pápa hatalma és tekintélyének szélesebb körben terjesztésére törekvést, mennyiben a kath nemzeti egyházak, vagy az egyes országokban létező kath. egyházak a pápának és a római cu­­riának szorosabban alárendeltessenek. Mivel a pá­pai székváros Róma a hegyeken túl — ultra montes — fekszik , s e törekvés főpontja épen ez örök városban van, a mondott nevezet maga eredetét, innen kapta. Az említett törekvés elve tehát a pápai rendszer, melynélfogva a pápa a római egyház átalános és korlátlan hatalmú feje, közönséges és legfőbb püspök (episco­pus oecumenicus) , s mint ilyen az egyes orszá­gokbeli püspököknek az egyházi kormány csak azon részét engedi át, melyet saját tetszése és be­látása szerint jónak lát,­­ Így tehát az egyházi gyűlések , a conciliumok felett is áll, átalában a római egyház korlátlan feje, az azt illető tör­vényhozás jogával egyedül van felruházva, és a világi uralkodóknak saját országaik egyházi ü­­gyeire csak annyi befolyást enged, mit a politi­kai viszonyok kivonatánál fogva, jónak ítél, vagy meg nem tagadhat. Szóval, az ultramontanismus a római pápák universális monarchiája, világon uralkodása. Ellentétben áll e pápai rend­szerrel, az úgynevezhető püspöki rendszer, — systema episcopale — mely a pápában tiszteli ugyan az anyaszentegyház fejét, de a püspökök­nek is némi jogot biztosít, és a concilium tehát a püspökök gyűlésének adja a törvényhozói jogot. A pápai rendszer — tagadhatlanul a római egy­ház egysége magasztos eszméjének legtökéle­tesebb és szigorú következetességgel végrehajtott eszméje — leginkább VII. Gergely, III. In­­noczenez és VIII. Bonifacius pápák által fejtetett ki, és emeltetett átalános érvényre. Különböző időkben és országokban tétettek e pápai korlátlan uralkodás ellen kísérletek és tö­rekvések. A históriában jártasok tudják , hogy a martius előtti időkben a magyar római katholikus egyház a pápák irányában némi füg­getlen állással és saját jogokkal birt, s a hajdani magyar királyok apostoli czime épen e jogok beirását, s az említett szabadabb állást képviselte. Mellőzve más ilyen jelenségeket, a múlt század­ban Febronius — sajátnevű­leg Hontheim, trieri püspök által kifejtett elvek , valamint az 1785-ben Bavariában kelt és néhány püspök által aláírt emsi punctatio is a német katholikus egyháznak ilyen, úgynevezhető emancipatiojára volt intézve. Hasonló és a jelen franczia viszonyokra vo­natkozó, igen érdekes törekvést ábrázol a gal­­licana egyház neve is, mi átalában a fran­czia rom. kathol. e­g­y­h­á­z­a­t jelenti. Té­vedne , ki azt hinné, hogy e név által az átalános r. katholikus egyházba bevett tanoktól vagy egy­szeri artásoktól eltérés, tehát valami külön egyház lenne kifejezve. A francziák, saját nemzeti jellemük szerint, mindig igen buzgó katholikusok voltak, — a franczia kirá­lyok régi czime legkeresztyénebb Fel­ség, rex ch­ristianissimus, azt bizonyítja, hogy a középkor első századaiban elterjedett arianus s más eretnekségeknek közepette a franczia kirá­lyok a római egyház hivei maradtak — de e nem­zeti jellemük főczimer-vonása, a változékonyság, s bizonyos frivolitás mint politikai ügy vallásos éltükben is mindig szerepelt. Innen azon jelenség, hogy csaknem a legrégibb időktől fogva le egé­szen korunkig, a franczia kath. egyház keblében különböző versengések voltak, s abban egy vagy más alakban némi szabadságra, függetlenségre törekvés mutatkozott. Ki hinné azt, hogy a pro­testánsokat országában nem tűrő XIV. Lajos azon király, kinek egész uralkodása folytonosan a ró­mai pápákkal versengés, azok jogaiba avatkozás, a szent atyákat lealázni törekvés képét mutatja , mint egyebeket mellőzve, Rómában VII Sándor pápa alatt, a franczia követnek dölyfös magavi­seletéből származott rendőri czivakodásokban a nevezett pápa tekintélyét kisebbítő követeléseivel tanussta. XIV. Lajos alatt történt a gallicana egyház eszméjének is, tagadhatlanul a szent­szék érzékeny sérelmeivel, úgy szólva teljesen kifejlődése. A nevezett egyház neve egyebet nem teszen, mint a franczia királyoknak némi függet­lenséget a pápáktól , miszerint ezeknek a világi törvényhatóságra , különösen pedig az úgyneve­zett felségi jogokra — jura majestatica — befo­lyásuk nincs. A franczia kath. egyházban e függetlenségre törekvés, mint fennebb is említők, már korán mu­tatkozott , annyira, hogy az a II. Károly császár ideje után kelt minden decretálékat magára nézve kötelező erővel nem bíróknak állított. A IX. La­jos franczia király idejében 1269-ben kelt prag­­matica sanctio, e függetlenségi k­ö­vetelés­­­nek törvényes szint adott — s azt némileg még többre terjesztette a VII. Károly franczia király által 1438-ben a római szent­székkel kötött má­­sodik pragmatici sanctio, melyben a con­­­ciliumokat a pápák felibe emelni akaró baseli concilium végzései a franczia egyházra nézve jó­váhagyattak.­­ De nevezetesebb megerősítése történt ennél a franczia egyházi szabadságoknak XIV. Lajos alatt az 1682-ben kelt úgynevezett: „Quatuor propositiones eleri gallicani“ által, mi­után a gallicana egyház neve még inkább divatos lett. Az említett franczia király és XI. Innoczencz pápa között, az úgynevezett „la régale“ jog fel­l­őt­ versengés támadott , miszerint egy püspöki szék ürességben léte alatt, azon megyebeli papi alsóbb hivatalok a király által töltettek be. A pápa ez avatkozást az egyházi jogba tűrni nem akaró s ennek következtében 1682-ben a király a fran­czia papságot Párisba egybehiván, e nemzeti con­cilium a következő , és a viszonyokat jellemző végzéseket hozta, mik a gallicana egyház alap­­czikkei gyanánt tekinthetők : 1) A pápának a vi­lági ügyekben nincs a királyok és fejedelmek felett semmi joga , s azoknak alattvalóit az engedelmesség alól fel nem oldozhatja. 2) A pápa egy közönséges concilium végzésének alá­rendelve van. 3) Hatalma a Francziaországban bevett canonok, valamint az ország és egyház­ban érvényes szabályok s törvények által kiszabva és korlátozva van. 4) ítélete még a hit ügyében sem változhatlan — irreformabile.—Ez alapszabá­lyok ugyan teljes és átalános alkalmazást Fran­­cziaországban nem nyertek , azonban a római cu­ria irányában azután is többször használt fegyver gyanánt szolgáltak. Átalában a villongások a franczia kathol. egyház keblében későbben is folyvást megújultak, és mindig politikai hatással is bírtak. Még a 17. században kezdődött, de a 18-diknak elején tel­jes lángra lobbant J­ansenismus, mely név az isteni kegyelem — gratia divina — jelentősége felett támadott szakadást teszi, c­sok részben a mostani versengés megelőzőjének tekintethetik, és úgy szólva, annak képmása. A jansenisták a jezsu­iták ellenei voltak, s az általuk terjesztett tévta­­nok elfojtására adta ki 1113-ban XI. Kelemen pápa az ismeretes „Unigenitus“ bullát, melynek azon­ban a franczia clerus egy része ellene szegült.­­ Csodálatos összetalálkozásnál fogva akkor is p­á­­risi érsek és bíbornok Noailles volt ez egyházi ellenzés élén, miből igen botrányos és ártékony jelenetek fejlődtek, melyek csak ké­sőbben, miután 1730-ban a kormánynak sikerült a mondott bullát országos törvény erejére emelni, csendesedtek le. Csak röviden — mint az idő symptomáit — említjük meg I. N­a­p­o­l­e­o­n császárnak, Fran­­cziaországban a forradalom által lerombolt római kathol. egyház helyreállítójának és az 1801-diki concordata szerzőjének VII. P­i­u­s pápa által 1809-ben junius 11-én ünnepélyesen excom­­munk­áltatását, — a restauratio idejében a je­zsuitáknak az országba visszatéréséből fejlő­dött s a politikai pártszellemnek táplálást nyújtó egyházi versengéseket , mik , — a mint tudva van , a júliusi forradalom előidézésében is nem utolsó tényezőül szolgáltak; s ki e jelensége­ket, azoknak h­orderejét érti, az fel tudja azt is fogni, hogy IX. Pius jelenleg uralkodó pápa ő szentségének érdekében, sőt kötelességében fek­szik III. Napoleon császár megkoronázása­ vé­gett hozzá Intézett kérést csak azért is elfogadni, hogy a franczia kath. egyház keblében támadott s ennek egységét fenyegető kártékony szaka­dást megorvosolta, mit e derék és felvilágosodott helytartójától a Krisztusnak méltán lehet várni. Nem mellőzhetjük végre hallgatással, hogy a franczia jelen ultramontán párt főnökei közül többen a classica literatura elleni gyűlölséggel tüntették ki magukat, s a görög és római iroda­lom, mint pogány és­­szülemény ellen sajnálandó túlbuzgalmat tanusítottak. Ezek feledték azt, hogy bármit mondjanak is a jezsuitákról ezeknek el­lenes , de a tudományos műveltségben főhelyet foglaló e nevezetes rend elvitázhatlan érdemei közé tartozik, a classica litteratura mivelésében kitüntetett elsőségük, úgyszólva, annak élén ál­lásuk. A Genfben egy régiségárus boltjába a du Bergh féle szálloda közelében néhány hét előtt egy férfi lépett be ócska kalappal és inkább tiszta mint új felső kabátban, s kérdé az árust : „Nem venné ön meg órámat?“ — Az árus megnézte az órát és válaszolt : „Én csak ritkaságokat vásár­lok, uram, két házzal odább lakik egy órás.“ — „Nincs itt közel zálogház ?“ kérdé tovább az ide­gen. ,,E város igen gazdag, ön egész Genfben nem talál zálogházat . — Komoran és szomo­rúan hagyá el az antiquariust az idegen, — ki­nek neve Flocon Ferdinánd, ki 1848. február 24-től május 11-ig Lamartine és Ledru- Rollinnel együtt Francziaországon ural­kodott.­­ A frankfurti császárterem, Nagy Károly­ császár Weis Fü­löp igazgató által festett képének felállítása óta teljesen készen áll. Minthogy Nagy Károlynak hiteles arczképe nem létezik, Weis kénytelen volt szabadon saját intuitiója után dol­gozni. A hatalmas Károly aacheni arany székén ülve van előállítva. 318 Bécsi börze Martius. Státuskötelezvény 5% dto 4% . dto 4 . . 1839-kisrsjegyek 250 ftos 1834-ki­s 500 „ Bankrészvény darabja Éjszaki vaspálya 1000 ftos . Bécs-Gloggnitzi 500 ftos . . Augsburg..................................... Hamburg 100 boo tallérért. Dunagőzhajózási részvény. 16-ról: 947,6­86 147­8 1410% 2417 797% 109% 161% 770 B­é­c­s, mart. 15. Agio: arany 14% ezüst: 8%. A mai számból fél ív melléklet van csatolv­a

Next