Budapesti Hírlap, 1853. március (52-77. szám)
1853-03-18 / 67. szám
324 A mai stádhoz fél ív melléklet van csatolva. (828) (2-3) Hirdetmény. Báró Haynau Gyula táborszernagy ő nagyméltósága, az 1848 és 1849. évi magyar hadjáratban bénákká lett vagyontalan katonák és honvédek gyámolitására szolgáló alapítványának üresedésbejött tíz helye közöl , nyolcz harmadik osztályú helyet évenkinti 60 fr. 50 krral az alább következő A) alatti kimutatásban névszerint megemlített cs. kir. hadseregbeli sérvitézeknek, és két harmadik osztályú helyet évenkinti 60 fr. 50 krral a B ' alatti kimutatásban megnevezett volt honvéd sérvitézeknek engedélyezett. Azon számos és gazdag admányok által, melyek az ezen sérvitézi alap javára újabban befolytak, a nagymélt. táborszernagy úr oly kellemes helyzetbe jött, miszerint az alább következő két rendbeli C) és Dl alatti kimutatásokban megnevezett 19 cs. b. austriai hadseregbeli megbénult katonát, és 20 volt magyar felkelő hadseregbeli megcsonkult katonát ezen alapítvány élvezetében részesíthet. Mi is oly hozzáadással tétetik közzé, hogy az alapítványi élvezeteknek a részesítettek számárai folyóvátétele iránt a kellő intézkedés már megtétetett. Főhadiszállás Buda, martius 12- én 1853 .) Kimutatása az 1848 és 1849. évi magyar hadjratban megbénult azon cs. k. hadseregbeli katonáknak, kik báró Haynau cs. 1c. táborszernagy ő nagyméltósága által a megürült alapítványi helyekre meghivattak, ugyanis : Dworczaczek Vincze, szolgált a cs. k. katonai szekerészeti karnál; jelenlegi tartózkodási helye Augezd Morvaországban; jobb karját vesztette Szerednél; részesittetik a 3. osztályú alapítványban. — Retzmann Onufry. szólg. a gr. Hartmann 9. sz. gyalogezrednél ; jel. tart. helye Nagyszombatban a rokkantak épülete; egy ellenséges gránát szétpattanása által mindkét keze megcsonkult. s bal szeme kifolyt 1849. jul. 11. Komárom); nál. rész a 3. o. alapitv. — Renner Antal, szóig, a 3-dik tüzér-ezig. ; jel. tart. helye , Klein-Auza Csehországban ; bal lábát vesz ,tette Komáromnál 1849. jul. 2-án ; rész. a 3. o. alapitv. — Schramm Antal, szóig. a Ferencz József Császár 1. sz. gy.ezr. ; fel tart. helye Weiszkirchen Morvaorsz.; jobb lábát vesztette Komáromnál 1849. jul. 11-én; rész. ij a 3. o. alapitv. — Jasz od Ferencz, szóig. a Nassaurg 15. sz. gy.ezr. ; jel. tart. helye g Nagyszombatban a rokoniak épülete ; a szejj gedi csatában 1849. egy ágy a szétrepedése si állal mindkét szemére megvakult; rész. a 30 . alapitv. — Gondek Albert, szóig, a 12. vadász-zászlóaljnál; jel. tart. helye Nagy- szombatban a rokkantak épülete ; a tábori fájradalmak következtében 1849. évben mindkét szemére megvakult; rész. a. 3. o. alapitv. .4 Kossina Ferencz, szóig. az. 5-ik tüzér ... ezr.; jel. tart. helye Hűsévi Morvaorsz.; bal lábát vesztette Ó-Becsénél 1848. jun. 25-én -Lg rész. a 3. o. alapitv. — Ozaruan Venczel,ívt szóig. a. 3-ik tüzér-ezr.; jel. tart. helye Wos- Wiesek Csehorsz.; jobb karját vesztette Vácznál;„• rész. a. 3. o. alapitv. — Összesen : 8 egyén. Főhadiszállás Buda, martius 12-én 1853. B) Kimutatása i°' az 1848 és 1849. évi magyar hadjáratban p. megbénult azon volt felkelő hedseregbeli ka - ,/A fonáknak, kik báró Haynau cs. k. tábor]/;] szernagy ő nagyméltósága által a megürült 3 alapítványi helyekre meghivattak, ugyanis : áj. Pápai József, szóig. a felkelő huszágj roknál ; jel. tart. helye Szerdahely Magyar- je orsz.; a lóról leesés következtében mindkét hó szemére megvakult a cs. k. lovasság álta üldöztetés alkalmával; rész a 3. o. alapitv. — Te 111 e 1 Venczel, szóig. a f. sz. 12 fontos honvéd-ütegnél; jel. tart. helye Miskolcz Magyarosz.; jobb lábát vesztette Kápolnánál 1849. febr. 27-én ; rész a 3. o. alapitv. — Összesen : 2 egyén. Főhadiszállás Buda, martius 12-én 1853. C) Kimutatása az 1848 és 1849. évi magyar hadjáratban megbénult azon cs. k. hadseregbeli katonáknak, kik a bánó Haynau-féle alapítvány tőkéjének gyarapodása tekintetéből 1853-ik január 1 - től fogva ezen alapítvány élvezetében részesülnek, ugyanis : Blacziczek Albert, ásóig. a. Fércher József Császár 1-ső tüzér-ezr . jel. tart. helye Felles Csehorsz.; bal karját vesztette Komáromnál ; rész. a 3. o. alapitv. — Holly jj®renz, szóig. az 5-ik könnyű lovas ezr.; jel tart. helye Prágában a rokkantak épülete balkarját vesztette Vásárutnál 1849. jun. 14. rész. a 3. o. alapitv. — Letky József szóig. a b. Sivkovich 41 sz. gy.-ezr.; jel tart. helye Civitova Galicziában; 1849. jun 15. a temesvári elsánczolt táborban lőpor fellobbanás által egészen megcsonkult; rész. a 3 o. alapitv. Prim Márkus,szóig, az 1-ső Császár könnyű lovas ezr.; jel. tart. helye Enghartsstädten Alsó-Austriában; bal karja egy puskagolyó által szétzuzatott Komáromnál 1849. sept. 11-én; rész. a. 30. alapitv. — Popelka Mátyás, szóig, a b.Wocher 25. sz. gy.-ezr.; jel. tart. helye Zischov Csehorsz. ; bal lábát vesztette Komáromnál; rész. a 3.0. alapitv. — R a p o 11 i a n Dénes,szóig, a b. Sivkovich 41. sz. gy-ezr.; jel. tart. helye Brazova Bánátban; bal lábát vesztette Vassijovánál 1848. dec.; rész. a 3. or alapítv. — Semenov Jatzkó, szóig, a Nassaurg 15. sz. gy.ezr.; jel. tart. helye Grabova Galicziában; bal lábát vesztette Komáromnál 1849. jul. 11-én; rész. a 3. o. alapitv. S k a 111 József, szóig, az 1-ső Császár könnyű lovas ezr . jel- tart. helye Madelno Márvaorsz.; jobb karját vesztette Hatvannál 1849. apr. 2-án; rész. a 3. o. alapitv. — Schmidt János, szolg. a Ferdinand Császár 1-ik vértes ezr.; jel. tart. helye Hansthal Alsó-Austriában ; jobb lábát vesztette Perednél 1849. jun. 21-én ; rész. a 3. o. alapitv. — Szuberek Pál, szólg. a 3-ik tüzér-ezr.; jel. tart. helye Ober-Seibersdorf Sleziában ; bal sátdát vesztette Sz-Taroácnál 1848 fp|| 19. rész. I) a 3. o. alapitv. — Tomtsik György, szóig a Wasag 60. sz. gy.-ezr.; j. tart. h. Kostalai Magyarorsz.; bal kezét vesztette Verbásznál 1848. sept.; rész. a 3. o alapitv. — Tscherbor Ferencz, szóig, a b. Piret 27. sz. gy. ezr. ; jel. tart. helye Waltendorf Alsó-Stájer■' ban ; jobb lábát vesztette a Becsénél 1849 . évben; rész. a 3. o. alapitv. — Adia Péter , szóig, a Strassoldo 61. sz. gy.ezr.; jel. tart. helye Rakasdia Banítban ; bal karját vesztette Temesvárott az ostromzár alatt; rész. 1 k 3. o. alapitv. — Czinboran Márton , szóig, a b. Ilaynau 57. sz. gyezr.; jel. tarthelye Nagyszombatban a rokkantak épülete ujjai mindkét kezén lefagytak az 1849-ki téli hadjáratban; rész. a 3. o. alapitv. Remirczak Ferencz, szóig, a Wasag 60. sz. gy. - ezr.; jel. tart. helye Nagyszombatban a rokkantak épülete; az 1848-iki hadjárati fáradalmak következtében egészen megvakult; része a 3. alapitv. — Grausz Hersh. szóig. 1 Panna 24. sz. gy.-ezr.; jel. tart. helye Nagy sí várad Magyarorsz.; jobb keze egészen megcsonkult Komáromnál 1849 jul. 2-án, rész. 18 3. o. alapitv. Kossik Balázs , szóig, a gr . Figuelmont drag.-ezr.; jel. tart. helye Horn . kov Morvaorsz.; bal lábát vesztette Temesvár,nál 1849. aug. 9-én , rész. a 3. o. alapitv. 10 Rz e sz é s Mihály, szóig, a Rossbach 40. sz . gy ezr.; jel. tart. helye Rzeszov Galicziában jobb lába egészen megcsonkult a peredi csatában ; rész. a 3. o. alapitv. — Fedork, Tódor, szolga Rossbach 40. sz. gy.-ezr.; jel . tart. helye Kurylovka Galicziában ; jobb lágát vesztette Czuczánál Erdélyben 1848. dec . 19-én; rész. a 3. o. alapitv, összesen: 11 egyén. Főhadiszállás Buda, martius 12. 1853. • D) Kimutatása i az 1848 és 1849. évi magyar hadjáratban megbbénult azeri volt felkelő hadseregbeli katonáknak, kik a báró Haynau-féle alapit■ vány tőkéjének gyarapodása tekintetéből 1 1853—ki január 1-től fogva ezen alapítványi élvezetiben részesülnek, ugyanis : 1) Farkas Itzig, szóig, a Dom-Miguel ■31. sz áttért gy. -ezr.; jel. tart. helye Komlós [Magyarorsz., jobb lábát vesztette a pucho- vitzi csatában Pétervár mellett 1849. jun. 11.; rész. a 3. o. alapitv. — Gábor Herman, szóig, a 7. sz . fontos honvéd-ütegnél; jel. tart. helye Halas Magyarorsz.; ballábát vesztette Beszterczénél 1849 jun. 28-án ; rész. a 3. o. alapitv. — Gnapp János, szóig, a 90-dik honvéd-zászlóaljnál; jel. tart. h. Varannó Magyarorsz.; jobb lábát vesztette a temesvári csatában 489. évben; rész. a 3. o. alapitv., Halász György, szóig, a 14-dik honvédszászlóaljnál ; jel. tart. helye Kapi Magyar- ■ orsz.; bal lábát vesztette Komáromnál 1849., jul.; rész. a 3. o. alapitv., Hartmann Sebestény, szóig, a honvéd-tüzér.; jel. tart. ; helye Oszlop Magyarorsz.; jobb karját vesz ] tette Aradnál 1849. febr. 8-án; rész. a 3. o. alapitv. — Király János, szóig, a honvédzászl.; jel. tart. lt. Türkös Magyarorsz.; jobb lábát vesztette a brassói kaszárnya ostromlájsánál; rész. a 3. o. alapitv. — Karsai Ist-István, szóig, a komáromi várőrségnél; jel. tart.elye Naszály Magyarorsz.; jobb lábát vesztette Gyallánál; rész. a 3. o. alapitv. —zandik Sándor, szóig, a szekerészeti karál ; jel. tart. helye Kis-Kőrös Magyarorsz.; jobb lábát vesztette Debreczennél 1849. aug. 16 -ári; rész. a 3. o. alapitv. — Kanász vagy u ’azékas József, szóig, a 37-ik honvéd-á ász].; jel. tart helye Ekes Magyarorsz.; bal j.íbát vesztette Nyaralóinál 1849. jun.; rész. a 3 . o. alapitv. Kuty István, szóig, a 60-ik itttért gy.-ezr.; jel. tart. helye Borzovár Magyarorsz.; bal karját vesztette Szőregnél 1848 dec. 16-án ; rész a 3. o. alapitv. — Kaiser H Henrik, szóig, az 51-dik honvéd-zászl.; jel. vart. helye Nagy-Nyárad Magyarorsz . jobb pábát vesztette Eszéknél egy kirohanás alkal hával; rész. a 3. o. alapitv. — Köfrich], intal, szóig, a 40-dik gy.-ezr. áttért zászl.; ■1. tart. helye Kész hely Magyarorsz.; rész. r. 3. o. alapitv. — Kovács András, szóig, a 37-ik áttért gy.-ezr . jel. tart. helye Debrenzen Magyarorsz.; jobb lábát vesztette Per- Asznál 1848. sept. 2-án ; rész. a. 3. o. alapitv.Mayer Mihály, szóig, a 32-ik gy.-ezr. ttért zászl.; jel. tart. helye Soroksár Mayarorsz.; jobb karját vesztette Kameniczél 1849. mart. 29-én ; rész. a 3. o. alapitv. Nagy György, szóig a honvéd-gyalogságál ; jel. tart. helye Dios-Kál Magyarorsz . - ál karját vesztette a csalóközi csatában 1849. jn. 10.; rész. a 3. o. alapitv. — Orbán Laj is, szóig, a 71. honvéd-zászl.; jel. tart. helye Orod-Sz.-Márton Erdélyben; bal lábát vesztte Komáromban 1849. jul 2-án; rész. a. 3. alapitv. — Petro István, szóig, a 9-dikonvéd-zászl. ; jel. tart. helye Edelény Majarorsz.; bal lábát vesztette Bicskénél 1849. Iír. 5.; rész. a 3. o. alapitv. — Péter Márton, szólg. a 2-ik nemzetőri zászl.; jel. tart. ]helye Szentkirály Erdélyben; jobb karjátamisztette Szász - Régennél 1848. évben ; ne sz. a. 3. o. alapitv.— Stangel János, ilflolg. a 18-ik honvéd-zászl.; jel. tart. helyesít. Ozsony Magyarorsz. ; bal karját vesztette városdnál 1849. jun. 22-én; rész. a. 3. o. lísífév. — Szűcs István, szóig. a 9-dik trért huszár-ezredben; fel. tart. helye Arokillás Magyarorsz. ; bal kezét vesztette a grófnál 1848. dec. 30-kán; rész. a 3. o. alav. — Öszesen 20 egyén. Főhadiszállás Buda, martius 12-én 1853. _ 1—0----------------------------- “ (8 ízlejtési hirdetmény,*“ )4) (1—3) bir a schlosshofi morva-hid épitését illetőleg. 8995. sz. — A magas cs. k. belügyministerium f. évi martius 1-jén 5725. sz. a. kelt kibocsátványa által a Morva folyón Schlosshof és Neudorf közt egy uj hid építését, továbbá a kocsitörések helyreállitását 105,090 ftra számított összköltséggel, helybenhagyni méltoztatott Ezen épités eszközlése végett, egyetértőleg a cs. k. magyar katonai és polgári kormánynyal, 1853. évi martius 30-kán délelőtti 11 órakor a cs. k- schlosshofi jószág-igazgatóság hivatalszobájában nyilvános árlejtés fog tartatni. Az ezt illető munkák a következőkben állanak, u. m. 1) Egy hidnak építésében minden hozzá kivántató anyagok, szerek és állványok előállításával, s a híd mindkét felének elkészítésében a feljárásokkal együtt, a készített költségvetés szerint 96,830 ftjával. 2) A kocsitöltésnek helyreállításában a schlosshofi kertfal szögletétől egész a híd feljáratig az austriai oldalon, egy 2 boltívből álló s újon építendő ereszszel együtt; továbbá a többi három eresznek s mind a két felől feljárati kövezéseknek kijavításában ; végtére a szekérutnak fövenyezésében és védő ütőzölöpök berakásában, a készitett költségvetés szerint 5880 ftjával. 3) A kocsitöltésnek helyreállításában a a magyar oldalon, s egyúttal a boltíves ereszéknek és mind a két felőli feljárati kövezéseknek kija-.-itásában, úgy továbbá a szekér útnak fövenyezésében és védő utazölöpök berakásában, a készített költségvetés szerint 2380 ftjával. A felnevezett egyes tárgyak árverésének bevége te után, mind a három építési tárgyak együtt fognak kikiáltatni, s kedvezőbb ajánlat esetére a legkevesbbet kívánónak átengedtetni. A szóbeli árlejtés előtt és annak megkezdéséig az árlejtési bizottmány által, bepecsételt írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak melyek akár egyedül csak egy tárgyra, akár az egész építésre is vonatkozhatnak, de melyek csak a szóbeli árlejtés bevégezte után fognak felbontatni. Minden árlejtő tartozik az árlejtés kezdete előtt az építési alap biztosítása végett, a kiszámított építési összegnek 5°/0-ját a bizottmánynál letenni. Ugyanennyi összegek melléklendők azrásbeli ajánlatokhoz is. A tudtul adott jóváhagyás után köteles a legkevesebbet kívánó a fenebbi bánatpénzt a kiszámított költségvetési összegnek kódjára kiegészíteni, s ekkér ezen összegnek biztosítékul kell szolgálnia. A tervek s egyéb építési segédadatok, úgyszintén az árlejtési feltételek is a cs. ki alsó-austriai országos építészeti igazgatságnál Bécsben, a cs. k. kerületi építészet hivatalnál Pozsonyban, és a cs. k. kerület kapitányságnál Gross-Enzersdorfban az árlejtés napjáig megtekinthetők. Az osztályszerű bélyegpapírra irt ajánlatnak bepecsételve, azon felírással , hogy a három építési tárgy közöl melyikre vonatkozik, vagy várjon az összes építkezést illeti-e, — ellátva kell lennie, s még az árlejtés eljárás előtt a bizottmánynak átadatni a Későbben érkezendő vagy nem szabályszerüleg készített ajánlatok nem fognak tekintetbe vétetni. Az ajánlatban az a tárgy, melyre az ajánlat létetik, kellőleg s úgy mint az a jelen hirdetménybe közölve van, kijelölendő, s az ajánlatnak kikiáltási áron felül vagy aluli nagyob vagy kisebb mennyisége egyetlenegy, számokkal és betűkkel kiírt percentben határozottan előadandó ; b) továbbá világosan benn kell abban foglaltatnia, hogy az ajánlkozó a megszemlélésre nyitva álló építési segédadatokat úgy nemkülönben a közönséges és különös árlejtési feltételeket, valamint az egység-ár jegyzéket is megtekintette legyen, s hogy ehez képest magát az azokban foglaltató feltételeknek aláveti c) az illető építési tárgyra nézve meghatározott bánatpénz vagy készpénzben, vag adóssággal nem terhelt nyilvános kötelezvényekben, vagy pedig a cs. k. alsó-austriai pénzügyi ügyésztől megvizsgált és elfogadhatónak talált biztosítási oklevélben, az ajánlhoz melléklendő. d) végre az ajánlatban az ajánlkozó kereszt- és vezetéknevének, valamint állásának és lakhelyének is pontosan ki kell téve lennie. — Bécs, martius 8-án 1853. A cs. k. alsó-austriai helytartóságtól. — Dr. Eminger, alsó-austriai helytartó. Idézések: 751 (2—3) Ismeretlen tartózkodása Berzovits Andrá és Popovics Lászlónak ezennel tudomására adatik, hogy a csomonyai lakos Grósz Abrahám Ital tavali volt kormányossal, s köztük előbbik ellen 60 vft 27 kr., utóbbik ellen pedig 84 vft 30 kr. megvétetésére intézett adósságos kereset tárgyalására -i. é. mártius 31-dik napja ezen Bereg megyei Mező-Kaszon városába kitüzetett, s a most nevezett két alperes veszélyére és költségére Barabásban lakó ügyvéd Vas György úr gondnokul kineveztetett; mi is olykép adatik tudtukra, hogy ezen kirendelt képviselőt vagy utasítsák czélszerű védelmük iránt, vagy más ügyvédet nevezzenek, mert ellenkező esetben maguknak fogják tulajdoníthatni a mulasztásból eredett netaláni joghátrányokat. Kelt Mező-Kaszon, Beregh megyében 1853-dik évi martius 1 -jén. Nák Sándor, m. k., h. járásbiró. (842) (1-3) 354—853., sz. — Ismeretlen tartózkodása Mittelmannnak ezzel tudomására adatik hogy az ellene Palugyay Móricz által ezen biróságnál 170 vft s törvényes járulékai megvételére inditott keresete tárgyalására 1853. évi mártius 31-ik napja határidőül kitüzetett s részére saját veszélyes költségeire Tholdt István k. ügyvéd ur gondnokul rendeltetett mely körülmény oly intéssel adatik tudtára, hogy vagy a rendelt képviselőt jogügyének czélszerű tárgyalása iránt kellőleg utasítsa, vagy más ügyvédet nevezzen ; — ellenkező esetre mulasztása következményeit magának tulajdoníthatván." Kelt Rózsavölgyön, február 5-én 1853. P ) a 11 . ., m. k. cs. k. jbirói helyettes. . /18..3- * évi február 1 A magas cs. k. helytartóság f -kén 3512. sz. alatt kibocsátott endeletében Debreczenben a Baranyi - fél láznak, cs. k. csendőri laktanyává leendő átalakítását megengedni méltóztatott. Az ide vonatkozó költségvetés összesen 29 855 pft 63/tárban állapíttatott meg, melyből pírt kopott 17.642 pft 5 */4 kr. a kőműves ; 8585 kr. az ács; 1505 pft 20 kr. a lakatos rács és bádogos munkákra, s végül 404 kályhákért és öntött kemenczékért esik. A nevezett épület körüli munkálatokra vállalkozni kívánók, a f. é. ápril 5-dikén délelőtti 9 órakor a városházánál tartandó árlejtésre meghivatnak , írásbeli nyilatkozat, valamint az egyes, úgy az összes munkálatokra nézve, a kitett határnapig elfogadtatik. A vállalat biztosítása végett minden vállalkozó a kikiáltási árnak 5, a felvállaló pedig 6 százalékát bánatpénzül letenni tartozik ; — megjegyeztetik, hogy csupán alapos szakértők fognak az árlejtéshez bocsáttatni. — A előleges feltételek és a tervezet naponként délelőtt 8—12 óráig, délután pedig 2—6-ig az alábbi hivatalnál megtekinthetők. Debreczen, február 26-kán 1853. A cs. k. Alsó-Észak-Bihar-megyei épitészeti hivatal. Smidt György, m. k., 720) (3—3) elnök. 1(804) (1-3) A cs. k. magyar országos pénzügyigazgatóság folyó évi mártius 8-kán 152 V 18 szám alatt kelt magas rendeleténél fogva ezennel ezhirré tétetik, hogy folyó évi april hó 5-én adán a várban, a cs. k. országos pénzügyigazgatóság épületében tartandó nyilvános árverés utján mind a nevezett kormányszék a cs. kir. budai kerületi pénzügyigazgatóg, mind a magas cs. k. magyar helytartótanács részére megkivántató könykötőmunkák azon könyvkötőmestereznek, három egymásután következő évekre, úgymint 1853-iki május 1-je napjától fogva 1856 ki april utolnapjáig szerződés mellett fognak átengedtetni, a kik jó és tartós munkát legjutányosabb áron ezüst pénzben szállítani magukat lekötelezik; e mellett tudomásul még hozzá tétetik, hogy a magas cs. k. magyar helytartótanács részére megkivántató munkák a mai cs. k. magyar országos és a budai kerületi pénzügy igazgatóságától külön fognak árvereltetni, és csak budai polgári könyvkötőmesterekre bizattathatnak, minthogy azok a budai várban egy boltot és elegendő számmal mesterlegényeket tartani köteleztetnek; tobbá azon mesteremberek, kik az árverezésben részt venni kívánnak, 150 pftnyi, az verés kezdete előtt leteendő bánatpénzzel magukat ellátni, és a meghatározott napon gg. 10 órakor a felnevezett országos pénügyigazgatóság épületében megjelenni köteesek. — Egyébiránt a szerződési feltételek árverés napján kihirdettetnek, és az illett mesteremberek által élőiégesen a cs. k. országos pénzügyigazgatóság gazdászati hivatalában szokott hivatalos órákban megtekinthetők. — Az árverés befejezése után tett ajánlatok tekintetbe nem vétethetnek. Budán, mártius 11-kén 1853. Ujonczolási idézés. (823) (1—3) Jegyzéke azon Gömör megye putnoki járásában született hadkötelezetteknek, kik folyó hó 3-ik és 4 iv napjain tartatott ujonczállitáson meg nem jelentek : Kovács Gusztáv, 20 éves, s.-keszi szül. ref., porczellános, vándorol. — Kovács János, 20 éves, putnoki szül., timár, vándorol. — Süveges György, 20 éves, sztárnyai szül. — Ju■ . 1-3) Özvegy Bory Miklósné született b. Hellenbach Karolina, a közte és a csődtömeg kööti vitallllumára nézve tett számvetés után migismervén ugyan, hogy azon összegek a tömeggondnok által valólag kiszolgáltattak, de abban lát nagy különbséget, hogy némely italitiumába nem adott összegek nekik ebbe zámuttattak be, és így ezen 1300 eftig terjedő összeget a tömeg terhére rovatni, vitalitiumát évenkénti 240 pftról, a drága idők beálltával 400 pftra felemelni, a tömeggondnokot a hátralévő kamatok beszedésére utalni, s a hitelezőknek követeléseik valódisága bebizonyitáára biróilag határnapot kitüzetni kér, mely ebbeli kérelme folytán e megye cs. kir. törvényszéke által, mennyiben a kivánt sommáknak folyamodó vitalitiumábal be nem számitatása, úgy az 1839-ik évben közgyülésileg meghatározott vitalitiuma mennyiségének felemeltetése az illető hitelezők kihallgatását igényelné; — ennélfogva a Bory Miklós féle csődperben álló hitelezők ezennel felszólíttatnak, miszerint a folyamodó kivánatai iránt folyó évi március 30-dik napjáig, mint e végre bíróilag kitűzött záros határidőig, a lefolyó csődperben határozottan nyilatkozzanak, s egyszersmind azon csődperbe bejelentett kereseteik valódiságát kellően igazolják. Kelt Balassa-Gyarmaton, a Nógrád megyei cs. k. törvényszéknek 1853-dik évi febuár 23-kán tartott tanácsüléséből. Felszólítások. (734) , I (3—3) A cs. kir. Pest kerületi főtörvényszéknek f. 1833. évi mártius hó 4-kén 733. sz. a. kelt határozata következtében báró Hellenbachné született Adamovics Mária, kinek holléte nem tudatik, felszólittatik, miszerint a nála kint lévő 75 pftnyi cs. k. kincstári dijat legfeljebb 30 napok alatt ezen cs. kir. Pest kerületi főtörvényszék kiadóhivatalánál tegye le. Kelt Pesten, mártius 9-kén 1853. Steffner Ignácz , m. k., cs. k. Pest körül, főtörv.széki kiadó, 754) (3—3) Alulírott cs. k. e. p. járásbíróságnak e folyó évi 305. szám alatt hozott végzése folytán Ströber Mihály paksi Tolna megyei születésű, ezelőtt 22 évekkel onnét nem tudni hová eltávozott kovácslegény, kinek jelenlegi holléte sem tudatik, ezennel hivatalosan felszólittatik , hogy a paksi árvatárban lévő öröksége átvétele végett e folyó 1851-diki ápril 1-se napjától számítandó egy év és egy napi határidő elforgása alatt magát személyesen, vagy megbízottja által ezen járásbiróság előtt jelentse ; mert különben a meghatározott törvényes idő elmúltával holtnak fog tekintetni, és öröksége a legközelebbi rokoninak kiadatni. Kelt az 1853-dik évi martius 4-kén D.Földváron, tartott cs. k. első osztályú járásbíróság üléséből. Forster Benedek, m. k., d.földvári cs. k. e. o. jbiró. (ródi Megszüntetés: 805) (2-3) V361/121• — Nyíregyházi lakos Kovács Dániel I neje Kibieter Anna ellen folyamodott,ukra inditott csődületi per, hitelezőikkel lett kiegyezkedés folytán, miután az igtatói hiteles jegyzőkönyv szerint semmi hitelező meg nem jelent, megszüntetvén ; — ez a közönség tudomására ezennel juttatik. — Cs. k. megyei törvényszék Nagy-Kállóban mártius 6. 1853. hivatalos értesítő. (BUDAPESTI HÍRLAP 67-dik számához., martius 18-án 1853 ) (830) k.1— 3) A fehérvári cs. kir. megyei törvényszék részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Fehér megyei kis-keszi lakos Bognár Erzsébetnek, ugyan kis-keszi lakos Molnár János férje ellen benyújtott, őt holtnak nyilvánittatni, s a köztüki házassági kötést felbontatni kérő keresetlevele következtében, emlitett alperes, ki állítólag 1848-dik évben a honvédek közé besoroztatok, s kinek jelenlegi holtartózkodása nem tudatik, e törvényszék előtti megjelenésre jövő 1854-dik évi mártius 1-je napjára oly megjegyzéssel idéztetik, hogy ha ő ezen idő alatt meg nem jelenend, vagy a bíróságot életben létéről más módon nem tudósítsa a dja, emlitett kérelem iránt a törvény értelmében fog intézkedés létetni; részére gondnokul Nyak Ferencz helybeli hites ügyvéd kineveztetvén. Kelt Sz.-Fehérvárott, mártius 1-jén 1853 Szűcs Péter, m. k., titkár 806) 11— 3841S/1S5 — Kállay Eduárd napkori lakos, kinek jelenlegi holtartózkodása nem tudatik az ellene Link Farkas által 1250 pgőft váltói tartozás s járulékai iránt inditott keresetnek szóbeli tárgyalására kitűzött 1853-ik évi ápril 7-ik napján délelőtti 10 órakor e törvényszé előtti megjelenésre idéztetik, s részére — ha máskép nem intézkednék — gondnokul ügyvéd Tóth Antal ezennel kineveztetik. — Kelt Debreczenben a megyei cs. kir. törvényszék 1853-dik évi február 28-kán tartott üléséből. Nagy Sándor, m. k., Váltó oszt. elnök. Fekete Pál, m. k., titkárász István, 20 éves, s.-recskei szül. — Elek János, 20 éves, f.-balogi szület., ujonczállitás előtt útlevél nélkül megszökött. — Bodnár József, 20 éves, kövecsesi születés, juhász. — Sindár János, 20 éves, bejei születés, cseléd. — Veres Imre, 21 éves, méhi szület., kondás, szökevény. — Toloczki János, 21 éves, putnoki szül., timnár. — Takács Mátyás, 20 éves, gömöri szül., szabólegény, vándorol. — Csikós József, 20 éves, sztárnyai szül. — Dodorcsik Márton, 20 éves, tornallyai szül. — Vándi Miklós, 20 éves, fügéi szül., csavargó czigány. — Gyömbér István, 20 éves, hamvai szül. — Tamás Pál, 21 éves, kalocsai szül., cseléd. Mindezen felnevezett ha.i kötelezettek hivatalosan odautasittatnak, hogy még folyó hó utolsó napjáig magukat a putnoki cs. kir. j.szolgabirói hivatalnál okvetlenül bejelentsék, mivel a kitűzött határidő után mindegyik szökevénynek tekintetik s elfogatik. Putnok, mártius 10-kén 1858. Putnoki cs. k. j. főszbirói hivatal. (82711—3 Buday Vincze, kinek holléte nem tudatik az ellene Szabó János és Szabó Károly felperességük alatt 1850-dik évi február 14-diként. Abauj megye főszolgabirája t. Péczely János ur bírósága előtt indított, s lemarasztásával bevégzett, s a vagyonhiány miatt a fogalás folytatása végett t. Zemplén megyébe kísérőlevél mellett áttett, haszonbéri tartozást követő szóbeli perben hozott ítéletnek folytatólagos végrehajtása tekintetéből foly évi ápril 20-dik napjára Zemplén megye Tállya városába biróilag elrendelt határnapon jelenjen meg ; jelen végzésnek a hivatalos hirlapokbani közzététele biróilag elrendeltetvén. — Kelt Tokajban, mártius 8-kán 1853. Papp Ferencz, m. k., tokaji cs. k. 1-ső osztályú jbiró Árfejtégek Hirdetések. (748) . I (3—3) 5705 sz. Értekében bukott Stein vagy Steiner János kanizsai lakos ellen ezen cs. kir. megyei törvényszéken lefolyt csődperben a vétkes gondatlansággal párosult bukás kimondatván, ezennel közzététetik, hogy a bukott jövendőre váltókat ki nem adhat, bejegyzett kereskedőnek nem tekinkintetik és törvény előtt hitelességgel biró kereskedési könyvet nem vezethet. Kelt Zala-Egerszegen, a cs. k. megyei törvényszéknek 1852. évi december 29-én t. üléséből. C h e r 11 el Ignácz, m. k., elnök. Habosra, k., titkár, 1744) 73—3) A régibb államadósságnak 1853. évi martius 1-jén történt 244. kisorsolása alkalmával a 303. sz. sorozat huzatott ki. Ugyanaz tartalmaz különféle kamatlábú kincstári kötelezvényeket, és pedig 47,641 sz. a tőkének egy hatodrészével, és 51,067 — 5.969. sz. az egész tőkékkel, összesen 1,283,408 ft tőkét és a leszállított kamatláb szerint 25,634 ft 3 kr. kamatot. Ezen kötelezvények az 1818 évi martius 21-én kelt legfelsőbb nyiltparancs határozmányai szerint uj, az eredeti kamatláb zerint pengőpénzben kamatozó államadósági kötelezvényekkel fognak kicseréltetni. Budán, martius 4. 1853. a magyarországi cs. kir. országos pénzügyigazgatóságtól: 7911