Budapesti Hírlap, 1853. március (52-77. szám)

1853-03-17 / 66. szám

leh­ele tapasztalat, hogy a hivatalos köz, felügye­lőn és illető tanárokon kívül, csak két helybeli családatya diszesítő jelenlétével ez ünnepélyt Mi a nevelés és oktatás ügyét főleg mostani kö­rülményeink között oly fontosnak látjuk, hogy az ez iránti részvétlenségét kivált azoknak, kik ál­lásuknál fogva épen annak kezelésére és emelé­sére hivatvák, valódi bűnnek tekintjük. Sajnos körülmény , hogy egy idő óta a tanulók száma e tanodában évről évre kisebbedik, s most csak 130 körül van a helybeliekkel együtt, míg ezelőtt néhány esztendővel csak a bölcsészeti osztálybe­liek száma is 80-ra ment, csak 16-tan vannak A tanárokon ugyan nem múlnék, hanem a tan­­módszer maga nem lehetett eddig sem tisztán osztály szerinti, sem valódi kivánatos szakrend­szer, hanem mindkettőnek szükségbeli összefog­lalása , mely az egyéniségekhez képest sok elté­résnek ad helyt mind az előadási nyelvre , mind a tanulmányok tárgyára és módjára nézve, minek következése, hogy a fiúk sokat és nehezen tanul­nak , s mind a mellett aránylag keveset tudnak De ezen annál kevesbbé csodálkozhatni, mint­hogy egyrészt ugyanazon tárgyat több tanár a­­dott elő, az egyiknek közbejött halála miatti szükséges kisegítésnél fogva, más részről pedig a tanulmányok a tanárok közt nem igen czélsze­­rűen vannak felosztva, ugyanis a szakszerinti mathematikus a logikát és görög nyelvet, a phy­­sikus psychologiát, a botanikus latin remek írók magyarázatát kénytelen előadni, így nehezíti a haladást továbbá péld­­a vallástannak, különö­sen a szentírás magyarázatának latin nyelveni előadása, mi azon okkal támogattatik, kivált a kisebbeknél, hogy ez által egygyel több gya­korlásuk van a latinban, ámde ez okból azt ta­lán még inkább lehetne görögül vagy héberül előasni, mint a mely nyelveken t. i. a szent irás eredeti szövege hajdanra íratott. — Neheziti végre a tanulók sikeresebb foglalkozását az is, hogy annyira halmozvák , miszerint csaknem na­ponkint 3—4 órájok van, s néha a legnehezeb­bek egymás után egyfolytában, némelyek magán óráin kivül, mi onnan származik,mivel a helybe­liek kis fiaikat szintén ide járatják a b­c-t tanul­ni, s ezek egy termet foglalnak el, hol egy egész gymnasiális osztály oktattathatnék. A helybeli­eknek úgyis még külön két iskolájok lévén, ha ez czélszerű­en rendeztetnék, különösen a felső leánynövelde egy derék magánnevelő intézetével kapcsoltatnék össze, a selmecziek gyermekeire üdvösebb hatású lenne. 1. 1. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Martius 17. Főcs. k. Apostoli Felsége szerencsés meggyógyulásáért ma a budai várplébánia tem­plomban ünnepélyes „Te Deum“ fog tartatni, estre a két testvérváros ki lesz világítva, s az ünneplésén világított budapesti színházakban a néphymnus fog énekeltetni. * B­e­c­k baritonista hazánkfia, ki eddig máj­­­nai Frankfurtban szerepelt, fővárosunkba érke­zik, itteni szerződtetését azonban ki fogja kerülni, a­mennyiben a bécsi udvari operához már le van foglalva. * Mátray Gábor a nemz.­képcsarnok al­kotó egylet titoknokának tizenhatodik közlemé­nye szerint újólag következő összegek folytak be : cs. k. Ap. Felsége I. Ferencz József s ő Fensége Albert cs. Főherczeg, Magyarország hadi s pol­gári kormányzójának a nemzeti képcsarnok szá­mára megszerzendő képeikre. Horváth Mihály, Pest-Solt megyei cs. k. főnök 14. számú aláírási ivén: 8 ft 20 kr ezüst pénzben. Novák Lajos, székesfehérvárjárási cs. kir. főszolgabíró 128­ sz. ivén 25 ft. S­z­a­l­a­y Imre, Csanádmegyében ma­­kójárási cs. kir. főszolgabíró 219. sz. ivén 49 ft 12 kr. Birk János, Mosonmegyében rajkajárási cs. k. főbiztos 342. sz. ivén 54 ft. Ca­p­deb­o Já­nos, temesvári cs. k. kormánybiztos 477. sz. ivén 195 ft. A­r­i­z­i Károly, torontálmegyei cs. k. tör­vényszéki elnök 480. sz. ivén 46 ft. Kiss Lász­ló, czeglédi polgármester 565. számú ivén 30 ft. Szakmáry Sámuel, nagybányakerületi cs. kir. bányabiró 620. sz. ivén 34 ft 14 kr. A pápai izraelita k­ö­z­s­é­g 639. sz. ivén 30 ft. A pes­ti butorfestők ezébe 752. sz. ivén 24 ft. 30 kr. A 16-ik közlemény öszvege 496 ft 16 kr. ezüst pénzben. * Buda-Pest börtöneiben jelenleg több mint 800 fegyencz találtatik. * A műegyesület állandó műkiállítások tar­tására felsőbb helyről már megkapta az engedélyt. * A legritkább lopások sorába tartozik az, melynek minap egy új építéssel foglalkozó mun­kások voltak tanúi a várhegyen ; estve ugyanis oltott meszet öntöttek egy gödörbe, s annak da­czára, hogy senki hozzá nem nyúlt, reggel a te­temes mennyiségű mész egészen elenyészett; bizo­nyosan egy addig észrevétlen nyíláson szivárgott le a hegy gyomrába; furcsa lenne , ha ezután egy szép reggel az alagút-építők csak azt látnák, hogy az alagúti boltozat egy része magától ki van me­szelve. * Az alagút-ásásnál eddig a következő föld­rétegekre találtak : 1) ráhordott föld 5' 6", 2) mésztartalmú agyag 1' 3", 3) tisztátlan agyag 6' 6", 4) kék agyag 3) mésztartalmú agyag 1' 6' 5) lágy kagylómészkő­­ 6' , 6) sárga agyag 10' 12", 7) agyag és mészkőhalmaz 3', 8) agyagpala 5', 9) dolomitszerű mészkő 1' 6" ; az utolsó réteg újra agyagpala. Mihelyt az akna felülről a ter­vezett mélységig kész lesz, az ásás benne vízirá­nyosan fog megkezdetni, s mindaddig folytattatni, mig az akna és alagásók találkoznak. Az ásás a Pest felőli és Krisztinavárosi oldalról is folyamat­ban van már. * Lévai József ,­­jelenleg miskolczi tanár költői és baráti kegyeletből kora elhunyt ifjú költőnk Bozzay Pál hátrahagyott munkáinak kiadásával foglalkozik. * V­á­­­y­i Károly , ki az irodalomban a kora productivitás kétes dicsősége helyett, mindeddig inkább szerényen visszavonulva, komoly készü­letekkel és tanulmánynyal tölté idejét, mostaná­ban egy 4 kötetre terjedő „Markalf“ czímű hu­­moristikus regényt végzett be Zsigmond korából A szépirodalmi lapok mutatványokat közlendnek felőle, s remélhetni, hogy az egész műre is talál­­kozand kiadó. * A dunagőzhajózási társaság legújabb ha­jója egészen amerikai mintára van készítve, 150 lóerejű­, s mint régebben terjedelmesebben b­ir tak, pompa, kényelem és czélszerű elrendezés te­kintetében a társaság legnagyszerűbb hajói közé tartozik. A hajó, több magas rangú vendégeket vivén fedezetén, szombaton tette első próbaútját­ó Ó­ Budán felül Kaláz faluig úszott; ez uj jármű a cs. k. Apostoli Felsége ,,F­ere­n­cz József“ nevét viseli. — A hengermalom melletti (­Dobbs és Zogl­mannféle) gépgyár nagyterjedelmű­ fölszerelését a következő részletek mutatják: A gyár két fő (egy 6 s egy 2 lóerejű­) gőzgépe által következő segédgépek tartatnak mozgásban : 8 nagy s 4 ki­sebb esztergaműh­ely; 1 vasgyalugép, 1 csavar­metsző gép, 3 vasfúrógép; továbbá tökéletes el­rendezéssel s eszközökkel bír 60 lakatos, 8 aszta­los, 2 kovács, 2 reszelő, 2 rézműves, 4 szerko­vács, 1 szíjgyártó számára; 1600 különféle rend­szerű gőznép-rajzzal, minden ehhez kivántató részletes rajzokkal, építési és segédgépi tervekkel stb. 1800 külön­féle rendszerű gőzgép-mintával. U­­gyane gyárban a már említve volt két nagyobb­­szerű (egy 60 s egy 50 lóerejü), s a Bécsbe ké­szült két gőzgépeken kívül, még a következő gé­pek készültek : egy 10 lóerejű gőzgép a helybeli hengermalom számára; 1 gőz­őrlőmalom 4 pár öt láb átmérőjű kővel, északamerikai elv szerint, Békés­ Csabára; egy gőzőrlőmalom Pakóczra Te­mesvár mellett; egy 12 lóerejű gőzgép Wolf rendszerében Komáromba; egy álló gőzgép a gel­lérthegyi vasút üzletéhez; két gőzgép két hely­beli nyomda számára; egy gőzfűrészmalom Arad­ra ; egy gőzőrlőmalom Beodrára Becskerek mel­lett ; egy gőzgép pám­iküzlethez Bzinabányára; egy dara-gőzmalom hamburgi rendszer után Bu­dára ; egy szállítható gőzfürészmalom Munkács mellett. — A budapesti ipar s keresk. kamra felszóli­tást intéz a pestvárosi ezédek, testületek s több magánosokhoz, hogy a főváros keblében alakí­tandó h­áromrendü alsó reáliskolák életbe­léptetéséhez bizonyos évenkinti adománynyal já­ruljanak. Vajha e felhívásnak minél gazdagabb eredménye lenne­ . * A missio-szónoklatok hallgatóinak száma folyvást igen nagy. Különösen az esteli, 4/a7 órai beszédek annyi közönséget gyűjtenek, mennyit a templom befogadni képes. A missio váratlan sike­re s— mint a Religio czimü egyházi lapból olvas­tuk — arra bírta az önfeláldozást egész a meg­szánásig gyakorló missionarius atyákat, hogy a missiót az első határidőn túl még egy hétig foly­tassák s azt fekete vasárnap helyett virágvásár napján délutáni négy órakor tartandó búcsúbe­széddel fejezzék be. A nap közben tartott beszé­dek inkább az alsóbb néposztály cathekizátiójára tartoznak, ennélfogva a műveltebb osztály legin­kább az esti szónoklatokon szokott megjelenni. * A missionárius tisztelendő urak közöl egyik igen életes esetet adott elő egy magánkörben, mely vele egy Austráliába utazó hajón történt.­­ Ugyane hajón volt egy hamburgi hamis banque­­rottiére is , ki gonoszlelkü csel utján szerzett va­gyonával Austráliába vándorolt ki. A missionárius atya tudta e körülményt, s midőn egyszer a bu­kottal szóba ereszkednék, kérdezte tőle : milyen­nek tartja ő a jezsuitákat ? ez azt válaszolá, hogy olyannak tartja őket, mint Sue bolygó zsidójá­ban leírja, kik az özvegyek és árvák vagyonát ármány és csel utján magukhoz ragadják; — erre a tisztes missionárius akkép felelt, miszerint ilyen Sue-féle jezsuiták csakugyan vannak, s élő példa reá mindjárt maga a kérdezett. * Műárusainknál jelenleg két kép nagy fi­gyelemben részesül, az egyik az alagút rajza, mely e nagyszerű művet egyiptomi tömör osz­­lopzatu homlokfalával mutatja s a másik Etten­­reich bécsi polgár arczképe, ki az Ő Felsége becses életére emelt gyilkos kéz további mellé­nyének megakadályozásában tevékeny részt vett. — Hold mező- V­ásárhely, febr. 28. A hódolati felirat, melyet e város tanácsa és választ­mánya a cs. kir. Apostoli Felségéhez az összes lakosság nevében felterjesztett , igy hangzik : „Fel­s­é­g­e­s C­s­á­s­z­á­r és Apostoli Ki­rály, Legkegyelmesebb Urun­k” A ma­gyar történelem oly kebelrázó s nemzetünk bol­dog emlékű Apostoli Fejedelmeihez szakadatlanul tanúsított ősi jellemét homályba dönteni törekvő istentelen undok tettet az évek hosszú során ke­resztül nem mutathat föl, mint a mely Felséged szentséges személye, s vele milliók reménye s jó­léte ellen legközelebb múlt napokban egy mond­­hatlan utálatos orgyilkos kezei által intéztetett. Nem találunk szavakat keblünk legbensőbb fájdalmas érzete kifejezhetésére, és lelkében meg­rendített városunk összes lakossága nyilvánult legmélyebb méltó boszankodása ecsetelésére, mely ez iszonyu legalábbvaló tény hallatára egy kiál­tásban tört ki. E tekintetből Császári és Apostoli ki­rályi Felségednek az örök gondviselés ál­tal oly csodálatosan megvédett legdrágább életé­ért, s mielőbbi felgyógyulásáért, a mindenható Is­ten iránti hálával eltelve mi Holdmező-Vásárhely város igen szerencsés, mi örömmel teljes község­tanácsa, választmánya, az egész lakosság nevében, oly bő tiszteletet és hálaérzelmet rebegni, tolmá­csolni törekszünk , mely csak szivek mélyéből e­­redhet, s csak a magas erénynek, egyedül fennen tündöklő Felséged legmagasabb személye­s szeretetének lehet dija, lehet jutalma. Isten tartsa tehát Császári s Apostoli Királyi Felségedet hű népei javára Fensé­ges övéivel egyetemben, tartsa, ragyogtassa minél tovább, minél boldogabban ! Ezek ömlengő, ezek zajgó szavai városunk összes lakóinak, ezek ösz­­hangzó, ezek dagasztó gerjedelmei saját keble­inknek. Méltóztassék ezen hő áhitattal párosult ki­­vonatunkat Császári s Apostoli Királyi Felséged legkegyelmesebben fogadni, minket s városunkat magasztos és nagyszerű kegyeivel továbbá is ápolni, szerencséltetni és boldogítani. Kelt Hóld-Mező-Vásárhelyen az 1853-ik évi febr. hó 25-ik napján tartott községtanácsi és vá­lasztmányi ülésünkből. Makó, febr. 24. Hódolati nyilatko­zat. „Istenes hívek és szentek, az Urnák éne­keljetek, áldjátok őt mindvégig.— Az ő kegyel­­­messége rajtunk megmarad örökig. — Noha oly dolgom érkezik, min estve szivem bánkódik — siralom vagyon --de reggel, midőn felkelek, a­­zonnal örömet lelek.“ Zsolt 30. v. 3. 4. v. — Esa. 5. V. 4. 7. V. A milyen borzasztó mély megilletődéssel, és szivreható nagy fájdalommal mi hű alattvalói é­­reztük a cs. k. Apostoli Felségének a bi­rodalom székvárosában f. febr. hó 18-án rajta or­­gyilkolás által történt szerencsétlen esetét, szint­e oly kibeszélhetetlen örömérzések gerjednek fel bennünk , akkor , a midőn a mennyei fő­orvos jóltevő keze által a birodalom e szerencsétlenség­től megmentetvén, a legjobb Fejedelem szent éle­te veszélyen kivül van. Melyért is ez élet folyását bölcsen igazgató királyok királya — a minden áldások bőven osz­togató atyja kegyes zsámolya előtt háladatos fa­­házainkban meg nem szűnünk a legjobb Fejedel­münk s atyánk szent élete meghosszabbításáért több milliók szerencséjére való kegyes megtartá­sáért buzgó lelki örömmel esedezni. Dicsérünk Uram ! téged, mert te megtartod a mi jó Császárunkat, kegyesen felemelted, ellen­ségétől megmentetted. — Ezennel s mindenkor szívből forrón óhajtjuk, hogy az ő neve nagy dicsőséggel mindenütt, — a legkésőbbi időkig áldva maradjon; szentségének dicséretével, mind az egész föld kereksége beteljen. Amen ! — A makói izraelita község elöljárói, és az egész me­gyei izraelita nép nevében S­v­a­i­c­z­e­r Fábián hi­tes jegyző. (Közbirod­alm­i napló«) Bécs, martius 15. Öcs. k. Apostoli Felsége tegnap az udvari operaházat akará meglátogatni; de azon veszte­ség következtében, mi a Felségét a biroda­lomra nézve nagy érdemeket szerzett tszn. báró Haynau váratlan kimúlása által, melyhez egy­szerre a főm. bécsi h­erczegérsek gyászos elhunyta is járult, v­éré, Őfelsége e szándékát elna­polta. Hasonló okból egy nagy, hat zenekar ál­tal a vártéren őrváltáskor előadandott nagy ze­­nemutatvány, mely tegnapra volt kitűzve, szin­tén elmaradt. — IX. Pius pápa 6 szentsége gr. O’Don­nell ezredest, Ő cs. k. Apostoli Felsége szárnysegédét, az ő Felsége megmentésénél szerzett érdemeiért a Krisztusrenddel diszité fel. Pápai nuncius Viale Prela bibornok ő emin. tegnap a grófnál személyes látogatást tön és ma­ga nyujtá át neki a rendjelt. — Távirdai tudósítások jelentik Velencze, Triest, Innsbruck, Troppau és Prága városokból, miszerint a nevezett helyeken, Ő Felsége sze­rencsés felgyógyulásának örömére Te Deum tar­tatott, a városok estve kivilágittattak, és a nép minden osztályai mindenütt, minden kitelhető mó­don nyilvániták lelkesült örömüket. 2­0 cs. k. Apostoli Felsége, első fő­segédtisztjét gr. G­r­ü­n­n­e Károly al­nagyot, ki­tűnő szolgálatai elismeréséül, a Leopoldrend nagy­­keresztjével, dijelengedés mellett, legkegyelme­sebben feldíszíteni méltóztatott. — A „Tr. Ztg“ legjobb kútfőből jelenti, hogy a milánói székesegyházban, sem febr. 6-án sem 13-kán nem fordult elő gyilkosság. — Ma a Glacis-n, a hamvasztóházban 2 mil­lió pft állampapirpénz égettetett el, mely öszveg az uj kölcsön befizetvényei következtében a for­galomból kivétetett. Az eddig ezen kölcsön alap­ján megsemmisített papírpénzösszeg 13% mnl. pft. — A ma reggel Pestről érkezett postavonat az első pályaőrháznál Pozsonon alul összeütődött nyolcz üres teherkocsival, melyek Pozsonban ki­kapcsolódtak, és a sínen tovább görögtek. A lö­kés oly erős volt, hogy a teherkocsik apró dara­bokra törtek. A postavonat első mozdonya a ma­gas töltésről lezuhant a mélységbe, és a mozdony­—I—— még el­ azon színpadi otthonosságot, előadási szi­lárdságot és nyugalmat, mik nélkül művészi sikert kifejteni nem lehet. E hiányokon tanulmánynyal párosult gyakorlat segíteni , s e részben egy nagy szerencséje van Téli R. kisasszonynak, az t. i. hogy afféle stukaturrenditő baráti tapsok és jöttem , halltam , győztem-féle délibábszerű magasztalások nem tehetik elbizakodottá, sem a magát elkábittatni nem engedő józan ítészét deval­­vatiójának martalékul nem ejtik, hanem a mi tet­szést kivi, az valódi saját érdeme. Ismételjük ez nagy szerencse, mert ebben öntökéletesítése foly­tonos ösztönét kell találnia, mihez hogy szorgal­ma nem hiányzik, annak elég bizonysága az, hogy két új dalszerepet hat hét alatt tanult be (mások ugyanannyi hónapot igényelnek egy szerepre), — csak hogy aztán a ,sok‘ mellett a j­ó­­‘-ra is időt kapjon. Végül nem lehet elhallgatnunk, hogy új dal­műnek épen a vásár legjobb napjaiban adatása, gazdálkodási tekintetből, az intézet érdeke és ál­lapotával össze sehogy sem egyeztethető eljárás. Legenda Ahmed Al Kamel herczegről, a szerelem zarándokáról. (Angolból Washington Irwing után.) Bérczy Károly. (Folytatás. Hosszú csigalépcsőn ment fel a torony tete­­­jére, s megtalálta a cabalisticus hollót, egy vén­­ rejtelmes, őszfejü és boglyas tollú madarat, há­­lyoggal szemén, mi­nt oly kisértetszerüvé tévé. Egy lábán gubbaszkodott s fejét félre forditá, hogy ép szemével a padlóra rajzolt diagramot vizsgálhassa. A herczeg hódoló alázattal, mit e tiszteletre méltó külső s természetfölötti bölcseség ihletett beléje, közeledett hozzá. — Megbocsás s legvénebb és legmélyebb eszű holló, rebegő, ha egy perezre zavarom világcso­dáját alkotó tanulmányidat. A szerelem egy nö­vendékét látod magad előtt, ki tanácsodat kéri, mint lelhetné föl szenvedélye tárgyát ? —Az az, felelé jelentékeny pillantással a hol­ló, te jósló tehetségemet akarod próbára tenni. Jer, mutasd tenyeredet, hadd magyarázzam meg a szerencse titok teljes vonalait. — Bocsánat, szólt a herczeg, nem a sors végzeteibe tekinteni jöttem, miket Allah halandó szemei előtt rejtve tart; én szerelem zarándoka vagyok s csak vándor­utam vezérfonalát keresem. — S nem érted el még czélodat e szerelmes Andalúziában ? mondá a vén holló reá pislogva egy szemével; s különösen, nem értél ezért e víg Sevillában, hol minden narancsfa árnyában fekete szemű hölgyek tánczolják a zambrát ? A herczeg elpirult s kissé megütődött, ily szabadon hallván beszélni a féllábával már sirban lévő vén madarat. — Hidd nekem, mondá komolyan, nem va­gyok az a csavargó könnyelmű kalandor, a­kinek tartasz. Andalúzia fekete szemű hölgyei, kik Gua­dalquivir narancs­­berkeiben tánczolnak , engem nem érdekelnek. Én egy ismeretlen és szeplőte­len szépet keresek, e képmás eredetijét, s kérve kérlek, hatalmas holló, ha csak tudományod vagy mesterséged körében van, adj nekem utasítást, hol találhatom őt fel. Az őszfejű hollót visszahökkenté a herczeg komolysága. — Mi közöm énnekem, felesé szárazon, szép­séghez és ifjúsághoz ? én csak a régit és korhad­­tat, s nem az ujjat és virulót látogatom, én a sors hírmondója vagyok, ki halál józslatokat károgok kemény tetőről, s szárnyaimmal csattogok beteg emberek ablakainál. Másutt keress Útmutatást is­:­meretlen szépedhez. — S hol keressem ezt, ha nem a bölcseség fiainál, kik a végzet könyvében jártasak ? Tudd meg, hogy én királyi herczeg vagyok, a csillagok által végzetszerűen egy rejtelmes vállalatra je­lölve ki, mitől országok jövője függhet. Alig hallotta meg a holló, hogy ez egy szer­fölött fontos, melyben a csillagok is érdekelték, azonnal megváltoztató hangját és modorát, s mé­lyen figyelt a herczeg történetére. Bevégeztével igy felelt: — E herczegnőt illetőleg, részemről nem adhatok értesítést, miután én nem szoktam ker­tekben s hölgyek lugasaiban repkedni; de siess Cordovába, s keresd fel ott a nagy Abderah­man pálma fáját, mely a fő moshea udvarában áll; e s fa tövében egy hires utazót találandsz, ki a vi­lág minden vidékét bejárta s királynék és her­­czegnek kedvencze volt, ő bizonyosan útba fog igazíthatni. — Ezer köszönet e becses tanácsért, szólt a herczeg. Élj boldogul,legtisztelendőbb varázsnok. — Élj boldogul, szerelem zarándoka —vi­­szontá hidegen a holló, s ismét a diagram vizs­gálatába merült. A herczeg kisietett Sevillából, fölkereste u­­ti társát, a baglyot, ki még mindig a faoduban gunyasztott, s megindult Cordova felé. Függőleges kertek, s Guadalquivir bájos völgyét ellepő narancs és czitrom ligetek közt érkezék e város kapuihoz, hol a bagoly egy homá­lyos falüregbe repült fel, a herczeg pedig bement fölkeresni a nagy Abderrahman által hajdankor­­ban ültetett pálmafát. Ez a fő moshea udvarának közepén narancs és czyprusfák közt emelkedik a magasba. Dervisek és fakkrok ültek csoportok­ban az oszlopzatok alatt, s a hívők közöl néhá­­nyan, mielőtt a moslicába lépnének, a kutaknál végzék mosdásaikat. * A pálmafa tövében ülő csoportozat élénken figyelt szavaira egynek, ki nagy könnyűséggel látszott beszélni környezőihez. — Ez lesz ama hires utazó, gondola a her­czeg, ki engem ismeretlen herczegnőmhez uta­­sitand. (Folytatása következik.) 816

Next