Budapesti Hírlap, 1853. április (78-103. szám)
1853-04-27 / 100. szám
Pest, Szerda, HIVATALOS RÉSZ. Katonai rögtönbírósági ítélet. Kurutz András félegyházai születés Kiskunságból Magyarországban, 33 éves, katholikus, nős , egy gyermek atyja, már hat éven keresztül részint rablás részint tolvajság miatt fogva volt,a rablási vád alól ugyan az instantiá felmentetett,hanem tolvajság miatt 3 évi nehéz börtönnel büntettetett,melyből 1848-ban Kecskeméten megszökött, azonban ismét befogatott, s a büntetési idő múltával Pesten m. évi december elején ide visszatért, de az egész tájékon félelmes volt, s megállapított .tényállás mellett a kárvallottak és tanuk meghitett vallomásai által rábizonyult, mikép 1852-dik évi december közepén este Laczko házába a péteri pusztán félelmet gerjesztve berontott, a bejárási ajtót maga után bezárta, s a lakosokat 100 pft kézbesítésére kényszeritette, fenyegetvén őket, hogy vonakodás esetére megnyuzza , mert ő Fazekas társa, s még öt pajtása van a szomszédságban, s ő maga hat lövést tehet ; hasonló fenyegetőzések közt a vidéken barangolt , s több mezeigazdáktól zabot , szénát és kukoriczát zsarolt; — ugyanaz tehát rablás miatt az 1851. dec. 20-dikai, 1852. jul. 8. s decemb. 4-kei proclamatiók rendelménye, s 1849. május 25-ki legfelsőbb határozat szerint 1853-ki april 23-kán délelőtti 11 órakor kötél általi halállal büntettetett. Félegyháza apr. 23-kán 1853. Cs. k. katonai rögtönbiróság által. NEHHIVATALOS RÉSZ. BÉCS, april 25. „C. C.“ Folyó évi febr. 16-kán egy cs. k. nyilt parancs bocsáttatott ki, melynek hatálya Magyar- Horvát- és Tótországra, szerb vajdaság és temesi bánságra kiterjed, s melylyel ezen koronaországok számára szabályok állapíttatnak meg a törvényszéki hatóságok hatásköre és illetékességére nézve polgári jogügyekben (polg. joghatósági szabályzat) s különösen meghatároztatik, hogy azon kihirdetendő naptól kezdve lesz hatályba lépendő, melyen e koronaországokban az újon szervezett járási hivatalok (szolgabirói hivatalok) és a többi törvényszéki hatóságok tevékenységüket megkezdendik. Annak lényeges határozmányai a következők : A feloszlatott törvényszékeknél ez időben még függőben levő minden ügyletek, folytatás végett azon új törvényszéki hatóságoknak adatnak át, melyek arra a törvény tartalma és az uj törvényszéki terület határai szerint hivatva vannak. A római-katholikus, görög egyesült és görög nem egyesült vallásbeliek papi törvényszéki hatóságai, az 1849 nov. 3-ai és 1850 márt. 1. cs. rendeletek szerint, az első és további folyamodású papi bírói hivatal gyakorlatában maradnak a házassági viszályok azon részére vonatkozólag, melyek a házassági kötés érvényes vagy érvénytelenségét, a házassági elválást és az asztal- és ágytéli elkülönzést illetik. Minden egyéb, még a házassági viszonyra vonatkozó jogügyei is a római-katholikus, valamint görög egyesült és nem egyesült vallásbelieknek az országfejedelmi bírói hatóságok által tárgyalandók és ítélendők. A többi nem kaiból, vallások tagjai (a nemegyesült görögöket kivéve) kiknek házassági viszályait már eddig is a polgári törvényszékek tárgyalták, a házasság érvényes vagy érvénytelensége, a házassági elválás és az asztal- és ágytéli elkülönzés vitályaiban is az országfejedelmi bírói hatóságoknak vannak alávetve. Ugyanez áll a zsidó vallásbeliekről, ennélfogva különösen minden rabbi-bíróságok a kérdéses törvény hatálybaléptével azonnal megszűnnek, s az ott függőben levő jogvitályok a tárgyalásukra hivatott polgári törvényszékekhez utasitandók. Oly perek, melyek indítása és folytatása az 1852 nov. 29-ki nyilt parancs szerint egykori ősi nemesi jószágok vagy nemesi zálogjószágokra nézve meg meg van engedve, azon első folyamodási bíróság elé tartoznak, melynek törvényszéki területeken a kérdéses jószág fekszik. Ha a jószág több első folyamodási bíróságok területében fekszik, akkor a választás a panaszró fél szabad tetszésétől függ. Levelezések. Berlin, april 21. (Asztalmozgatás.) Az asztalmozgatás itt, bárhova megy vagy néz az ember, járványnyá vált, mely magánkörökben úgy mint korcsmákban oly mértékben dúl, hogy attól már menekedni sem lehet, s egy levelező, ki állapotaink hű képét akarja adni, arról többé nem hallgathat. A lapok teltek hirdetések, jelentések és értesítésekkel, s az üzérkedés megragadta ez ügyet, úgy hogy közhelyek tulajdonosai jelentik, mikép náluk minden intézkedések meg vannak téve, hogy a becses vendégek a legnagyobb kényelemmel mozdíthassák az asztalokat. Még az udvarnál is tettek kísérletet, melynél Humboldt Sándor is jelen volt. Ez utóbbitól most egy saját kéziratú levél kering a városban, melyet azon kísérlet és a lapok ama panasza idézett elő, hogy a jelentős szakemberek, kiknek puszta tekintélye eldöntené az ügyet, még mindig hallgatnak. Élolvastam tegnap ez iratot. Az e szeretetreméltó tudósnak saját finom gúnyorrával van írva s oda nyilatkozik, hogy minden eszes ember, ki némi figyelemmel követi a kísérletet, maga megmagyarázhatja magának az egész dolgot oly tökéletesen, hogy a tudományos tekintélyek beavatkozása nem csak teljesen felesleges, hanem magukra is komikus világot vet vissza. „S azért ő is kénytelen, mint gonoszul életeskedve megjegyzi, saját hírneve érdekében ezen csak magánszívességből írt levélnek nyomtatás útjáni netáni közzétételét komolyan megtiltani.“ Egy általam tegnap rendezett kísérlet valóban megmutató nekem, hogy oly emberek előtt, mint Humboldt, valóban nevetségesnek tűnhetik fel, ha ily phaenomen végett idézik őlyet, mint ha egy,híres orvostól azt kivánnák, hogy valamely uj „radikal gyógyszert az ászkor ellen“ vagy más ilyféle charlataneriákat tudományos vizsgálatnak vessen alája. Három hölgy és négy ur képezé a lánczalatot egy nehéz, nem karikákon álló asztal körül, míg egy ötödik ur delejtűvel s egy macskaszőrből álló electroskoppal az egész vezetését elvállaló. Azon feszes állásnál fogva, melynek kényelmetlenségét még az is emeli, hogy a női ruhák kikerülése véglett messze kell magát az embernek az asztaltól tartani — csakhamar észrevevők mind, hogy az izmok, legelőbb a bal karban, lassan lassan kifáradnak, s a balkezek ennélfogva mindig súlyosabban nehezedtek az asztal lapjára, sőt a kifejlett izzadságnál fogva ahoz tapadtak. A merev nézés az asztalra azonfölül szédelgést hozott még az izomreszketéshez, s igen világos volt, hogy ezen folytonos hallgatag mozgás — mint minden hosszú és egyforma hallgatag mozgás — igen alkalmas, az asztal nehezedési mozzanatát legyőzni. Ez meg is történt 65 percz múlva, midőn az asztal a mindig nehezebbekké váló bal kezek nyomásának balra engedni kezdett; ekként ferde állásba jövénk, s igy öntudatlanul még jobban nyomtunk a bal kezekkel, s végre föl kelle kelnünk, hogy az egyensúlyt el ne veszítsük, a mikoron aztán természetesen amúgy igazában kelle bal kezünkkel nyomni, minthogy ez oldalra azon veszélynek voltunk kitéve, hogy súlypontonkon túlhajlunk. Eleetroskop és delejtű a legkisebb mozgást sem mutatták; az egészen egyforma karczolások, melyeket az asztal lábai a földön tettek, szintúgy mutatják, hogy az asztalt mechanikai erő tolta, s nem villanyfolyam által vonatok és löketék váltogatva. Ha a jelenség oka iránt még legkisebb kétségünk leendett, ezt eloszlatta volna az, hogy az asztal legjobb futása közben mindannyiszor rögtön megállt, mihelyt egy adott jelre az asztal lapjáról elnéztünk és kifáradt karizmainkat lazul tartottuk, hogy az izomreszketést, a szédelgést s az azzal összekötött önkénytelen nyomását a kezeknek megszüntessük. Ellenben futott, mihelyt ismét egészen átengedtük magunkat, úgy hogy valódi örömünk volt rajta! Mindamellett a kísérlet mindig érdekes lesz, mint új bizonysága azon már ugyan régi physikai igazságnak, hogy egy csekély, de egyforma ringató mozgás idő folytán roppant progressióban gyarapszik mozgató erőben. Ez hasonmása azon ismeretes kísérletnek, hogy ha a falon függő több ingák sorában egyet mozgásba teszünk , lassan lassan mind mozgásba jő, minthogy a mozgás a fal közvetítése által, melynek végre együtt kell ingani, a többivel közöltetik. Pest, april 26. —br— A hazai festészet tegnap kettős örömnapját ülte , mely örömnap a társadalomra nézve is. Mert ha van a szép művészetek közt ágazat, mely a társadalom erkölcsei s érzései finomítása s nemesbítésére kitünőleg hat, Ovid jelmondata szerint: „Artibus ingenuis Pectora mollescunt, asperitasque fugit.“ •— úgy e kiváló hatás varázsereje kétségen kívül a festészetben feltalálható. Övé a dicsőség, a holt anyagot is színekkel fölelevenitni, s a természet bájait híven visszatükrözni. — A hazai festészet jelesebb avatottai s nagyszámú műbarátok , mint műegyleti tagok örvendező körében (mely választmányi gyűlés formáját viselé) üdvözöltetett tegnap délelőtti órákban Markó Károly hazánkfia — a világ első tájfestésze,mint vendég, s gr. Andrássy Manó, mint újon választott műegyleti elnök. Utóbbinak b. Prónay Gábor választm. elnök ur által történt beigtatása után Kubinyi Ágoston alelnök ur mutata be a választmányi gyűlésnek a festészet körünkben mulató hírneves fölkentjét, ki 31 év után*) lépett újra a földre, mely őt szülte, s kinek megérkezése reánk nézve valódi örömnap. Az ünnepelt művész benső megilletődéssel kevés szavakban tolmácsoló köszönetét a szívmeleg fogadásért, s az országnak és egyeseknek kész szolgálatot ajánló fel , ha valamiben vele parancsolnak. Erre az új elnök, ki a beigtató nemes báró jellemző szavai szerint a hazai művészet lángkeblü pártfogója a főnemesi rendből, melyből fájdalom, oly kevesen tündökölnek e téren, — és szenvedélyes kedvelője a festészetnek, azonnal, beváltásául azon ígéretnek, mit a műegylet érdekeinek előmozditása iránt jön, egy indítványt terjesztett a választmányi gyűlés elé a festészet emelése végett, mely szerint ugyanis a megyefőnök s püspök urak egyleti körlevelek által lennének felhívandók a festészet pártolására, mely indítvány az arra vonatkozó okok több oldalróli feltüntetése után, azon módosítással fogadtatott el, hogy a múzeumi képtár ügyében keringő hasonczélú körlevelek formájára, úgy a tiszt, derűs, mint az összes közigazgatási elöljárók fel fognak ez ügyben szólíttatni, az illető felsőbb helyeknél történendő előleges bejelentéssel. Az indítvány okait illetőleg, jelesen a főtiszt, clerusra nézve, miután elnök úr a linczi püspök példáját fölemlíté, Kubinyi Ágoston tanácsos ur maga a festészetnek a templomi díszítésre vonatkozó oldalát emelte ki, melyben egykor a festészet úgyszólván központosult, s b. Prónay Gábor ő maga, ezen kívül a műegyletbeni részvét nyereséges előnyeire hivatkozott, miután a részvényes tag a műkiállítást annyiszor mennyiszer ingyen szemlélheti meg, s évenkénti sorshúzás által jeles festvények nyerhetése szerencséjének osztályosa. A felsorolt okok kétségkívül eldöntő hatással bírnak. Egy másik indítvány Sz. részvényes tagtól, mely szerint a műkiállítást látogatók egy kis egyleti emlékkönyvvel ajándékoztatnának meg a végből, hogy ez által a műegylet ismertetése tágasuljon, több oldalról felhozott akadályok miatt nem ment keresztül. Végre elnök az előadó eddigi lépéseit a Gallait Lajos-féle híres festvénynek a műkiállitás számára megnyerése körül, mely a folyó évi kiállításokra már előre le van foglalva, s csak junius hóra nyerhető meg, s mely múlt évben a bécsi kiállítást díszítvén, ez 10,000 pftot jövedelmezett. A választmány elnök úr előterjesztésére, ki e festvényről valódi lelkesüléssel szólt, elhatározó, miszerint szerzője a kiállítási tiszta jövedelem felével, úgy mint a bécsi műegylet részéről történt, jutalmaztassék. Nagyszerű kivitele a képnek, mely Egmont és Horn tetemeinek a brüsseli védőrség általi átadását a brüsseli ferenczrendiek zárdájában (1568.) ábrázolja, s mely Tournay város tulajdona Belgiumban, azon reményre jogosít, miszerint azt minden, ki csak teheti, megszemlélni sietend. Székesfehérvár, april 16 **) Öcs. kir. Apostoli Felsége legkegyesb Urunknak szerencsés felgyógyulásáért az öröm- és hála-istentisztelet, mélt. Farkas Imre megyés püspök ur által tartott Tedeummal, f. hó 6-kán mentvégbe. Jelen voltak a katonai és polg. hatóságok , az iparosok és földészek képviselői; s kün a helyőrség volt felállítva. 1 .Városunk nagyprépostja főtiszt. Farkas Ferencz ur azon hózhajtástól vezéreltetve, hogy szülővárosa iránti tartozását lerója, ezelőtt köt) 1832-ik évi apr. 22-én távozott el Pestről s 1853. évi april 22-kén érkezett meg ide.—br— **) Jelen levél szolgáljon szükséges kiegészítőjéül a lapunk 96-dik számában olvasható sz. fehérvári tudósításnak. Szer körülbelül egy évtizeddel városunkban nőnöveldét alapított volt, ez azonban pártfogolás hiányában virágzásra nem emelkedhetvén, alapitó ur által mint várakozásának meg nem felelő, másod vagy harmadik évében megszűntettetett. A nemeskeblű prépost ur, daczára e kedvezőtlen sikernek, szivében még sem csüggedt el. 1847-ik évben itt az akkor még 6 osztályú gymnasiumban a bölcsészeti két osztály megalapítására városunkkal szövetkezve, tetemes pénzöszveget ajánlott meg; ezen alapítványra vonatkozó okmányok még 1847-ben mindkét fél által hitelesíttettek, s legfelsőbb jóváhagyás alá terjesztettek. De a legfelsőbb szentesítés leérkezése előtt a forradalom kiütött, s igy a vállalat csirájában elfojtatott. Hasonló sors érte a szülemlendett fehérvári lyceumot is. Hála azonban a gondviselésnek, nem különben méltó köszönet a cistercita rend főnöke főtisztelendő V 11 ax Ferdinand urnak, már az 1850 évi tanfolyamban felebbi veszteségünkért kárpótlást nyertünk, midőn t. i. gymnasiumjok a legújabb tanrendszerhez képest feltanodává alakíttatott át. — Szeretett nagyprépostunkat igy kétszer kedvetlenité el két nemes és szép tervének meghiúsulása; de ő mégis mindig a nemesen gondolkozó, közjóra törekvő hazafi maradt, és 1852-ki december 2-án Felséges Császárunk trónra lépte évnapján ismét egy nagyobbszerű nőnövelde alapítására 30 ezer pftnyi tőkét s a megyeházi téren levő szép házát ajánlá föl, egyszersmind a városi hatóságot felszólitá, hogy az előbbi nőnöveldénél nagyobbszerüre tervezett ezen intézet irányában azon kötelezettségeket, melyeket 1847 -ben a létesitendett lyceumra nézve elvállalt,s hasonlóan elfogadná. A városi községválasztmány engedett jelen felhívásnak s a kölcsönös értekezleteket magával haladéktalanul megkezdte, s már is eredményt értünk el, mert már m. hó 12-én az alapítványi okiratok szerkesztve voltak, s közhatározattá vált, hogy ő cs. kir. Apostoli Felsége jobbágyi legmélyebb tisztelettel kérettessék meg a végre, hogy ezen nőnevelő intézetnek szentesítést adni, s egyúttal azt, miszerint élete szerencsés megmentetésének és felgyógyulásának emlékére Felséges nevét viselhesse, legkegyelmesben megengedni méltóztassék. Fehérvár ekkér akarja háláját s hőn kedvelt Fejedelméhezi szeretetét bebizonyitni; igy kívánja a kegyelet örök emlékét felállítani! Reáliskolánk máig sincs, de reméljük, rövid időn lesz, mert amint értesülve vagyok, e részben már számos felsőbb rendeletek bocsáttattak ki, melyek a reáliskolák szervezését nyomatékosan hagyják meg. S így föltehetni, hogy derék polgármesterünk a városi polgári képviseletre akként fog hatni, mikép a reáliskola a pium desideriuraok közé nem fog többé tartozni. Lehetlen itt Bauer Lőrincz magántanitót meg nem említnem, ki 1852-iki május hóban nyitá meg felsőbb engedély mellett „magyarnémet nép- s külföldi nyelv-tanoda“ czimű intézetét, s alig egy éves intézete a m. hó. 17-ki próbatéren oly eredményt mutatott föl, hogy 10—11 éves gyermek magyar és német nyelvben hibátlanul ragoz, elemez stb.a földismében kitűnő jártasságot mutat, — a természettan, természetrajz, mér- és nézlettan elemei, kereskedés és áruisme stb. a gyermekek által szép és dicséretes előmenetellel elsajátitvák.Bauer Lőrincz úrtól „kereskedelmi áruisme“ tanítványai számára írva s a helybeli kereskedő társaságnak ajánlva, sajtó alatt van, annak idején megismertetendőm. r. 1. Selmecz, april 18. A „Budapesti Hírlap“ 66-dik számában a helybeli ev. lyceum mostani állapotjáról egy hibás s nem való adatokkal teljes tudósítás közöltetett. Annak szerzője sok olyat látott, ami nincs; ami pedig van, azt nem épen helyesen közölte. Ki volt azon hivatalos kerületi felügyelő, ki közvizsgáinkat jelenlétével diszesíté ? — azt csak ő tudja. Mi pedig azt tartjuk, hogy ami nincs, az sem hivatalos nem lehetett, sem jelenlétével nem diszesítheté ünnepélyünket. Hogy lyceumunkban a tanulók száma az előbbeni évekhez képest csökkent, az való. De ez Magyarország majd minden tudós iskoláiban történt, s ennek okát senki sem fogja a kérdéses tanintézetekben, hanem a megváltozott országos s társadalmi állapotokban keresni. A tanulók száma a helybeliekkel együtt most nem 130, hanem a lyceum anyakönyve szerint 189 ; azon állítása is hibás, hogy a bölcsészeti 3 osztályban csak 16-an volnának. Ki a 100. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. — Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : fél évre: 10 frt., évnegyedre: dír. 10 kr. Helyben, fél, évre: 8 frt. évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a Lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kunewalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik emeletben, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek bérmentesitendők. April 27-én 1853.