Budapesti Hírlap, 1853. május (104-126. szám)
1853-05-26 / 123. szám
Pest, Csütörtök, Május 26-án 1853 HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-út, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e lep, hátfét s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken: félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 fr. Helyben: félévre: 8 fr., év negyedre: 4 fit. —A hirdetések ötször ha■ábzott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országot Kunéwalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál.— Az előfizetést tartalmazó levelek bérmentesitendők. A mai szent ünnep miatt holnap lap nem jelenik meg. HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyi ministernek 1853-iki april 18-án kelt rendelete. *) kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, a Szerbvajdaságra s a temesi bánságra, mely által az emlitett koronaországokban a telek- és betáblázási könyvek készítése végetti előmunkálatok a nemesi földbirtok különös tekintetbe vételével rendeltetnek el. Miután Magyar-, Horvát- és Tótországban, a Szerbvajdaságban és a temesi bánságban az átalános polgári törvénykönyv behozatala **), s az ősiségi***) és úrbéri viszonyok****) végleges szabályozása által azon legnagyobb akadályok, melyek a telek- és betáblázási könyvek készítését átalában, s különösen a nemesi földbirtok tekintetében eddig előgátolták, megszüntettek; ennélfogva a telekkönyvi előmunkálatok azon megyékben , amelyekben azok a nem-nemesi fekvő javakra nézve már megtörténtek, haladék nélkül a nemesi javakra is ki fognak terjesztetni, s ott, hol még semmi előmunkálatok sem létettek, a földbirtok minden nemeire nézve egyidejűleg fognak megkezdetni. E végett az 1852-diki november 29-kén kelt legfelsőbb határozványnyal nyert fölhatalmazás alapján, a főnem iített koronaországok számára következő határozatokat találom kibocsátandóknak : I. Ügyvezetés. 1. §. A nemesi fekvő javakat illető telekkönyvek készítésének vezetése a telekkönyvigazgatóságra bizatik, mely a nem-nemesi fekvő javakat illető telekkönyvek behozatala végett a főtörvényszék (kerületi főtörvényszék, báni tábla, tartományi főtörvényszék) székhelyén már kirendeltetett. 2. §. A telekkönyvek készítése az ezen rendelet elején nevezett koronaországok mindegyikének területében hivatalból foganatosítandó, de főkép azon megyékben kezdendő meg, melyekben az a különnemű birtokviszonyok tekintetbe vételével legkönnyebben kivihetőnek látszik. Egyszersmind a földbirtokosoknak szabadságára hagyatik, e részbeni kívánságaikat a telekkönyv-igazgatósággal tudatni, mire ez tüstént a szükséges nyomozásokat megtenni s azután a telekkönyvi előmunkálatok megkezdése iránt intézkedni köteles.. 3. §. Azon hatóságok, melyek a birtokviszonyoknak az 1853. márczius 2. nyiltparancsok szerinti szabályozására hivatvák, kötelesek az ez iránt folyamatba tett tárgyalásokat és pereket, s különösen a létező tagosítási ítéletek kért végrehajtásait a telekkönyv-igazgatóságnak bejelenteni, s ezzel a tagosítási munkálatot haladék nélkül közölni. Ezután a telekkönyv-igazgatóság köteles meghatározni, váljon azon járásokban, melyekre a beérkezett jelentések vonatkoznak, a telekkönyvi előmunkálatok tüstént vagy csak később lesznek-e megkezdendők, s a tagositási munkálatok a tartalom s alak tekintetében mi módon lesznek a telekkönyv készítésének alapjául használandók. 4. §. Minden biróságok kötelesek az 1852-ki november 29-kén kelt nyiltparancs következtében folytatott vagy újonnan indított, ezen nyíltparancs tárgyaira vonatkozó pereket a telekkönyv-igazgatóságnak haladók nélkül bejelenteni, mely is intézkedni tartozik az iránt, hogy ezek a per által érdeklett jószágokról fölvett telekkönyvi jegyzőkönyvekben megjegyeztessenek. II. A telekkönyvi előmunkálatok bizottmányi megtétele. A.Átalános határozatok. 5. §• A telekkönyvi előmunkálatok legközelebb a fekvő javak s az azokra vonatkozó birtokjogok fölvételét tárgyazzák s az e végre fölesketett telekkönyv-fölkészitők és tollvivők által bizottmányi utón eszközlendők. 6. §. A bizottmány a fölkészitőből vagy én*) Megjelent a birodalmi törvénylap 1853. apr. 22-ki XX. dijában 65. sz. a. **) 1852. november 29. nyiltparancs, birod. törv. lap. 246. sz. ***) 1852. november 29. nyiltparancs, birod. törv. lap. 247. sz. ?***) 1853. márczius 2. nyiltparancsok, birod. törv. lap. 38- és 39. sz. Magyarországra: 40. sz. Horvát- és Tótországra, 41. és 42. sz a Szerbvajdaságra és temesi bánságra nézvé. nek ellenőrködése alatt a telekadó-ideiglenes ügyeire rendelt, községi választmányból álland. Azonban nem szükséges, hogy a választmány minden tagjai egyidejűleg jelen legyenek ; a községelőljárónak vagy egy hitesnek s a nemesi fekvő javak birtokosai képviselőjének közremunkálása elegendő. Egyébiránt mindenkinek szabadságában áll jogainak megóvása végett a bizottmányi tárgyalásnál jelen lenni. 7. §. A bizottmányi tárgyalásoknak adóközségenként, és pedig mindig több községekből álló járásban egyidejűleg, egy fölkészítő közvetlen vezérlete alatt kell történniök. Azon községek, melyekben, s azon idő, amikor a tárgyalás járásonként kezdődni fog, azon főtörvényszéki kerületben, melyben azon községek feküsznek, a birói hirdetésekre rendelt hírlapok utján közzé fognak tétetni s ezenkívül a megyei törvényszékeknek és járási biróságoknak, valamint azon községek elöljáróinak meg fognak jelentetni. E felől továbbá azon országos hatóságok, melyeket az alapítványi, pénzalapi s más javak igazgatása illet, valamint a lehetőséghez képest az azon községekben fekvő nagyobb jószágtestek tulajdonosai is értesítendők. Ezen rendeletnek mindazon határozatai, melyekben a megyei törvényszékekről és járási bíróságokról van szó, a folyamatban levő szervezés után ezek helyébe lépő első folyamodási polgári hivatalokra is érvényesek. 8. §. A földbirtokosok kötelesek azon rendben, melyben fekvő javaik fölvétel alá kerülnek, a bizottmány előtt személyesen megjelenni, vagy pedig a törvényes avagy különbeni képviselőknek kell föllépniök, kik magukat szükség esetében hitelesítvényi okiratokkal tartoznak igazolni. Szerződésileg kirendelt képviselők a telekkönyv-készítési ügyletre szóló fölhatalmazványt kötelesek előmutatni. Azon földbirtokosok,kik azon járásban,melyben a tárgyalások történnek, vagy annak közelében nem laknak, kötelesek a közhírré tételre (7.§.) különös figyelemmel lenni, hogy kellő időben meghatalmazottat rendeljenek. Átalában az szolgáljon sinórmértékül, hogy a fölvétel minden járásban a nagyobb birtokokon kezdődjék. 9 §. A fekvő javak fölvételének a felek által bemutatott, vagy a bizottmánynyal hivatalos uton közlött úrbéri irományok vagy az utolsó birtokszabályozás felőli hiteles okiratok és térképek alapján, a telek-adó-ideiglenes földkönyveinek segítségül vételével jegyzőkönyv alakjában kell történnie. Mindegyik telekkönyvi jószágról külön jegyzőkönyv veendő föl. (11. §.) Ha valamely telekkönyvi jószág több községekben fekszik, úgy az egy községben fölvett telekkönyvi jegyzőkönyv a többi községekben folytatandó. 10. §. Ha bizonyos ingatlan javakról már az uj törvények szabálya szerint birói leltárak, becsük vagy leírások vetettek föl, ezek a telekkönyvi előmunkálatoknál segédadatokut használandók. Ennélfogva a megyei törvényszékek és járási biróságok kötelesek az ilyes hivatalos iratok létezéséről a telekkönyvigazgatóságot értesíteni a végett, hogy ez a másolatok vagy kivonatok megszerzése iránt intézkedhessék. B. A telekkönyvi jószág fogalma és jogi természete. 11.- Több fekvő jószágok (földek észlete), melyekre nézve közösen ; valamint minden egyes fekvő jószág, melyre nézve külön csak egy telekkönyvi levél (egy lap — Folium) nyitandó, tehát csak egy telekkönyvi jegyzőkönyv fölveendő,egy telekkönyvi jószágot képez. 12 §• Minden telekkönyvi jószág jogi viszonylatban egy egésznek tekintendő. a) Ennélfogva ugyanazon egy telekkönyvi jegyzőkönyvben csupán egy oly birtok jegyeztethetik be, mely vagy egy személynek egyedül, vagy több személyeknek ugyan, de természetileg osztatlan tulajdona. b) Ha az egy telekkönyvi jegyzőkönyvbe iktatandó tulajdonostársak arányai már meghatározvák, azaz ha azok a fekvő jószágot bizonyos hányadrészek (partesaliquotae, az egészre vonatkozólag kifejezett részletek) szerint, p. o. felében, egy vagy két harmadában sat. mindegyik tulajdonostársnál az őt illető hányadrész kifejezendő. c) Épen úgy valamely már bejegyzett telekkönyvi jószág birtokábani változásoknál a tulajdon az új szerző számára ugyanazon telekkönyvi jegyzőkönyvbe (s ennek folytán a telekkönyv ugyanazon levelére) csupán az egészre vagy annak egy részére iktattathatik be. d) Ha pedig valamely telekkönyvi jószágnak természetileg kijelölt részei ruházandók át valamely más személyre, úgy mindenekelőtt ezen részek kitörlése eszközlendő, azaz azoknak azon telekkönyvi jószágtóli elválasztása, melynek alkatrészét képezik, a telekkönyvi jegyzőkönyvben megjegyzendő. Ennek folytán a kitörlött részekről az uj tulajdonos számára külön jegyzőkönyv készítendő (új levél nyitandó), vagy azok, ha az uj tulajdonos már telekkönyvi jószágot bír, azon esetekben, melyekben az összetétel megengedhető, ezen telekkönyvi jószághoz írandók, azaz az illető jegyzőkönyvbe beiktatandók. Hasonló módon kell a közösen birt telekkönyvi jószág fölosztása esetében is eljárni. 13. §. Épen úgy a zálogjog (jelzálog, betáblázás) is csupán az egész telekkönyvi jószágra, s közös jószágoknál mindegyik birtokostársnak már meghatározott vagy még meg nem határozott ha -nyadrészére (aránylagos részére) is, de valamely telekkönyvi jószágnak természetileg kijelölt részeire sohasem jegyeztethetik be vagy szereztethetik meg (60 és 61. §§.) Ellenben a bérlési jog (haszonbérlés, kibérlés) nem csak az egész telekkönyvi jószágra, hanem egyes alkatrészekre is ugyanazon telekkönyvi jegyzőkönyvbe iktattathatik be. C. A telekkönyvi jószágok tárgya s alakítása. 14. §. A telekkönyvi jószág csak fekvő javakból , azaz földből s az azon létező épületekből állhat. (27. §. 1.) Minden fekvő javak, az átalános polgári törvénykönyv 287. §-ban említett közjószág és álladalmi vagyon kivételével, a telekkönyvekbe bejegyzendők, 15 §. A telekkönyvi jószágok alakításánál,a nemesi fekvő javak tekintetében, következő elvek érvényesek: a) Minden nemesi földbirtok, mely mint különös mezőgazdászati jószág (uradalom) egy vagy több személyek által (azonban természeti fölosztás nélkül 13. §.) biratik, és pedig az eddigi jószágnév alatt foglalt, s ugyanazon megyében fekvő, minden hozzá való alkatrészekkel s tartozmányokkal együtt egy saját telekkönyvi jószágot képez. b) Azon tartozmányok, melyek valamely más megyében feküsznek, a telekkönyvi előmunkálatoknál külön telekkönyvi jószágokkép veendők föl. A tulajdonosnak azonban szabadságában álland, annak idejében, míg a régi teherállapot helyesítése befejeztetik, az említett tartozmányoknak a főjószághoz írását eszközölnie. Az ilyen hozzáírás azonban csak akkor engedtethetik meg, ha a tartozmányok vagy adósságmentesek, vagy ugyanazon adósságokkal, s hasonló rangsorlatban terhelték, mint a főjószág. c) Az a) alatt kijelölt jószág tulajdonosának szabadságában áll, a hozzátartozó alkatrészek terjedelmének és távoli fekvésének figyelembe vételével , netalán a megyei vagy kerületi hatóság által jóváhagyott különös jószágnevezetek meghatározása mellett, több telekkönyvi jószágokat képeznie. d) Közbirtokosságokban vagy nemesi községekben minden házas, azaz laképülettel ellátott belső telki birtok, egy külön telekkönyvi jószágot képez. Ha egy vagy több ilyen birtokok tulajdonosa külső telkeket, vagy laképület nélküli belső telkeket is bír, szabadságában áll, minden vagy néhány ilyen telkeket egymással, vagy valamely házas belső telki birtokkal egy telekkönyvi jószággá egyesíteni, vagy azokból külön telekkönyvi jószágokat alkotni. Azon belső vagy külső telkek, melyek minden vagy néhány közbirtokosoknak közös, vagy a községnek mint ilyennek (in corpore) sajátját képezik, külön telekkönyvi jószágokkép kezelendők. e) Más nemesi fekvő javak, melyek sem valamely jószágnak nem alkatrészei, sem közbirtokosságokban nem léteznek, külön telekkönyvi jószágokat képeznek. H Ha valamely közös jószág megosztatott, azon fekvő javak, melyeket minden előbbi tulajdonos társ külön egyedül bir, külön telekkönyvi javakkép veendők föl. Ha a felosztásnál egyes alkatrészek, p. b. oly földek, melyeken malmok, gyárak, pálinkafőző házak léteznek vagy egyes erdők avagy legelők sat. közös birtokban maradtak, azokból külön telekkönyvi jószágok alkotandók, éspedig oly módon, hogy azon fekvő javak, melyeket a tulajdonostársak az arány meghatározása nélkül, s melyeket már meghatározott arányok szerint bírnak, külön telekkönyvi jegyzőkönyvekbe iktattassanak be. Ha a közös jószágnak külön neve van, az minden abból képezett telekkönyvi jószágnál előadandó. Ha az elkülönített részek már egy saját jószágnevezet vagy megjelölés alatt birtokoltatnak, ez megtartandó. g) Ha valamely nemesi fekvő vagyon, p. o. legelő, a volt földesurak és jobbágyok közös birtokában vagy használatában létezik, az, és pedig a jószág megnevezése mellett, ha az eddig valamely jószághoz tartozott, külön telekkönyvi jószágkép kezelendő. A törvényes elkülönítés (segregatio) megtörténte után a jobbágyoknak kihasított részek azok telkeihez, s a földesurnak jutott rész azon jószágtesthez iratik, melyhez tartozik, vagy ezen részre nézve külön telekkönyvi levél lesz nyitandó. h) Egy különös szabály határozandja meg, hogy mikép kellessék a telekkönyvi jószágok, alakításánál, az egyházi nemesek birtokai tekintetében eljárni. 16. §. Azon fekvő javak tekintetében, melyeknél az 1853-diki márczius 2-án kelt nyiltparancsok által szabályozott úrbéri s ezekhez hasonló birtokviszonyok fordulnak elő, a telekkönyvi jószágok alakításánál következő elvek szerint kell eljárni. a) Minden úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelek, s az idézett nyiltparancsokban kijelölt minden másnemű fekvő jószág, külön telekkönyvi jószágkép veendő föl. b) Mely földek tekintendők jelenleg valamely telekhez tartozóknak, következéskép melyek foglalandók egy telekkönyvi jószágba, a fölhívott nyiltparancsok által határoztatik meg. c) A tulajdonosnak szabadságában állandó telkével az idézett nyiltparancsokban kijelölt más nemű egyes fekvő javakat, ha azokra nézve őt visszavonhatlan (vissza nem váltható) tulajdon illeti, vagy több ilynemű fekvő javakat is egy telekkönyvi jószággá egyesíteni; de az egyesítendő földeknek ugyanazon községben kell feküdniök. Azonban két házas, azaz külön laképületekkel ellátott birtokok egyesítése meg nem engedhető. d) Ha az ezen szakaszban említett földek a telekkönyvi előmunkálatok idejekor vétel vagy beváltás útján már a volt földesurak birtokába jutottak, azok a tulajdonos választása szerint vagy annak nemesi jószágöszletéhez hathatnak , vagy mint külön telekkönyvi jószágok azon községnek, melyben feküsznek, telekkönyvébe vétethetnek föl. e) Oly fekvő javak, melyek valamely községnek mint ilyennek (in corpore) tulajdonai, vagy annak az elkülönítés megtörténte után jutnak, egy telekkönyvi jószággá egyesítendők, ha különböző minőségük vagy rendeltetésük az elkülönzést szükségessé nem teszi, vagy legalább azt czélszerűnek nem tanusitja. 17. §• A polgári ingatlan javak tekintetében, oly helyeken, hol az 1840-dik évi XXI. törvényczikk értelmébeni telek és betáblázási könyvek még nem léteznek, a telekkönyvi jószágok alakításánál következő szolgál sinórmértékül: a) Minden önálló ház azon földdel, a melyen áll, s a mellette létező udvarral, kerttel, szántófölddel s egyéb térrel (belső telki birtokkal) együtt egy telekkönyvi jószágként veendő föl. b) Ha az ilyen fekvő jószág tulajdonosa még más, ugyanazon községben fekvő földeket (külső telkeket) kir , ezek a házzal egy telekkönyvi jószággá egyesítendők, ha azok eddig is azzal törvényesen vagy a törvényes szokás szerint egy egészszé voltak egyesítve, vagy ha a tulajdonos ezen egyesítésbe beleegyezik. Ezen eseteken kívül az ilyen földek külön telekkönyvi jószágokkép kezelendők c) Ha valamely belső telek a politikai hatóság engedelmével már egy önálló laképület fölét bírják.