Budapesti Hírlap, 1853. május (104-126. szám)

1853-05-26 / 123. szám

Pest, Csütörtök, Május 26-án 1853 HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-út, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e lep, hátfét s a főbb ünnepek utáni napokat ki­véve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken: félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 fr. Helyben: félévre: 8 fr., é­v negyedre: 4 fit. —A hirdetések ötször ha­­■ábzott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszörért pe­dig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országot Kuné­­­walderházban, vagy a szerkesztős­égnél ugyan­ott 2-dik­ emeletben, vidéken minden cs. kir. posta­hivatalnál.— Az előfizetést tartalmazó levelek bér­mentesitendők. A mai szent ünnep miatt holnap lap nem jelenik meg. HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyi ministernek 1853-iki april 18-án kelt rendelete. *) kiható Magyar-, Horvát- és Tótországra, a Szerbvajdaságra s a temesi bán­ságra, mely által az emlitett koronaországokban a telek- és betáblázási könyvek készítése végetti előmunkálatok a nemesi földbirtok különös te­kintetbe vételével rendeltetnek el. Miután Magyar-, Horvát- és Tótországban, a Szerbvajdaságban és a temesi bánságban az áta­­lános polgári törvénykönyv behozatala **), s az ősiségi***) és úrbéri viszonyok****) végleges sza­bályozása által azon legnagyobb akadályok, me­lyek a telek- és betáblázási könyvek készítését átalában, s különösen a nemesi földbirtok tekin­tetében eddig elő­gátolták, megszüntettek; ennél­fogva a telekkönyvi előmunkálatok azon megyék­ben , a­melyekben azok a nem-nemesi fekvő ja­vakra nézve már megtörténtek, haladék nélkül a nemesi javakra is ki fognak terjesztetni, s ott, hol még semmi előmunkálatok sem létettek, a föld­birtok minden nemeire nézve egyidejűleg fognak megkezdetni. E végett az 1852-diki november 29-kén kelt legfelsőbb határozványnyal nyert fölhatalma­zás alapján, a főne­m iített koronaországok szá­mára következő határozatokat találom kibocsá­­tandóknak : I. Ügyvezetés. 1. §. A nemesi fekvő javakat illető telek­­­könyvek készítésének vezetése a telekkönyv­­igazgatóságra bizatik, mely a nem-nemesi fekvő javakat illető telekkönyvek behozatala végett a főtörvényszék (kerületi főtörvényszék, báni tábla, tartományi főtörvényszék) székhelyén már kiren­­­deltetett. 2. §. A telekkönyvek készítése az ezen ren­delet elején nevezett koronaországok mindegyi­kének területében hivatalból foganatosítandó, de főkép azon megyékben kezdendő meg, melyek­ben az a különnemű birtokviszonyok tekintetbe vételével legkönnyebben kivihetőnek látszik. Egyszersmind a földbirtokosoknak szabad­ságára hagyatik, e részbeni kívánságaikat a te­lekkönyv-igazgatósággal tudatni, mire ez tüstént a szükséges nyomozásokat megtenni s azután a telekkönyvi előmunkálatok megkezdése iránt in­tézkedni köteles.. 3. §. Azon hatóságok, melyek a birtokviszo­nyoknak az 1853. márczius 2. nyiltparancsok szerinti szabályozására hivatvák, kötelesek az ez iránt folyamatba tett tárgyalásokat és pereket, s különösen a létező tagosítási ítéletek kért vég­rehajtásait a telekkönyv-igazgatóságnak beje­lenteni, s ezzel a tagosítási munkálatot haladék nélkül közölni. Ezután a telekkönyv-igazgatóság köteles meghatározni, váljon azon járásokban, melyekre a beérkezett jelentések vonatkoznak, a telekkönyvi előmunkálatok tüstént vagy csak később lesz­nek-e megkezdendők, s a tagositási munkálatok a tartalom s alak tekintetében mi módon lesznek a telekkönyv készítésének alapjául használandók. 4. §. Minden biróságok kötelesek az 1852-ki november 29-kén kelt nyiltparancs következté­ben folytatott vagy újonnan indított, ezen nyílt­parancs tárgyaira vonatkozó pereket a telek­­könyv-igazgatóságnak haladók nélkül bejelen­teni, mely is intézkedni tartozik az iránt, hogy ezek a per által érdeklett jószágokról fölvett te­lekkönyvi jegyzőkönyvekben megjegyeztessenek. II. A telekkönyvi előmunkálatok bizottmányi megtétele. A.Átalános határozatok. 5. §• A telekkönyvi előmunkálatok legköze­lebb a fekvő javak s az azokra vonatkozó birtok­jogok fölvételét tárgyazzák s az e végre föles­ketett telekkönyv-fölkészitők és tollvivők által bizottmányi utón eszközlendők. 6. §. A bizottmány a fölkészitőből vagy én­*) Megjelent a birodalmi törvénylap 1853. apr. 22-ki XX. dijában 65. sz. a. **) 1852. november 29. nyiltparancs, birod. törv. lap. 246. sz. ***) 1852. november 29. nyiltparancs, birod. törv. lap. 247. sz. ?***) 1853. márczius 2. nyiltparancsok, birod. törv. lap. 38- és 39. sz. Magyarországra: 40. sz. Horvát- és Tótországra, 41. és 42. sz a Szerbvajdaságra és temesi bánságra nézvé. nek ellenőrködése alatt a telekadó-ideiglenes ügyeire rendelt, községi választmányból álland. Azonban nem szükséges, hogy a választmány minden tagjai egyidejűleg jelen legyenek ; a köz­­ségelőljárónak vagy egy hitesnek s a nemesi fekvő javak birtokosai képviselőjének közremunkálása elegendő. Egyébiránt mindenkinek szabadságában áll jogainak megóvása végett a bizottmányi tárgya­lásnál jelen lenni. 7. §. A bizottmányi tárgyalásoknak adóköz­ségenként, és pedig mindig több községekből álló járásban egyidejűleg, egy fölkészítő közvetlen vezérlete alatt kell történniök. Azon községek, melyekben, s azon idő, a­mikor a tárgyalás járásonként kezdődni fog, azon főtörvényszéki kerületben, melyben azon közsé­gek feküsznek, a birói hirdetésekre rendelt hír­lapok utján közzé fognak tétetni s ezenkívül a megyei törvényszékeknek és járási biróságoknak, valamint azon községek elöljáróinak meg fognak jelentetni. E felől továbbá azon országos hatósá­gok, melyeket az alapítványi, pénzalapi s más ja­vak igazgatása illet, valamint a lehetőséghez ké­pest az azon községekben fekvő nagyobb jószág­testek tulajdonosai is értesítendők. Ezen rendeletnek mindazon határozatai, me­lyekben a megyei törvényszékekről és járási bíró­ságokról van szó, a folyamatban levő szervezés után ezek helyébe lépő első folyamodási polgári hivatalokra is érvényesek. 8. §. A földbirtokosok kötelesek azon rend­ben, melyben fekvő javaik fölvétel alá kerülnek, a bizottmány előtt személyesen megjelenni, vagy pedig a törvényes avagy különbeni képviselők­nek kell föllépniök, kik magukat szükség eseté­ben hitelesítvényi okiratokkal tartoznak igazolni. Szerződésileg kirendelt képviselők a telek­könyv-készítési ügyletre szóló fölhatalmazványt kötelesek előmutatni. Azon földbirtokosok,kik azon járásban,mely­ben a tárgyalások történnek, vagy annak közelé­ben nem laknak, kötelesek a közhírré tételre (7.§.) különös figyelemmel lenni, hogy kellő időben meghatalmazottat rendeljenek. Átalában az szolgáljon sinórmértékül, hogy a fölvétel minden járásban a nagyobb birtokokon kezdődjék. 9 §. A fekvő javak fölvételének a felek ál­tal bemutatott, vagy a bizottmánynyal hivatalos uton közlött úrbéri irományok vagy az utolsó bir­tokszabályozás felőli hiteles okiratok és térképek alapján, a telek-adó-ideiglenes földkönyveinek segítségül vételével jegyzőkönyv alakjában kell történnie. Mindegyik telekkönyvi jószágról külön jegy­zőkönyv veendő föl. (11. §.) Ha valamely telekkönyvi jószág több közsé­gekben fekszik, úgy az egy községben fölvett te­lekkönyvi jegyzőkönyv a többi községekben foly­tatandó. 10. §. Ha bizonyos ingatlan javakról már az uj törvények szabálya szerint birói leltárak, be­csük vagy leírások vetettek föl, ezek a telek­könyvi előmunkálatoknál segédadatokut haszná­landók. Ennélfogva a megyei törvényszékek és já­rási biróságok kötelesek az ilyes hivatalos iratok létezéséről a telekkönyvigazgatóságot értesíteni a végett, hogy ez a másolatok vagy kivonatok meg­szerzése iránt intézkedhessék. B. A telekkönyvi jószág fogalma és jogi természete. 11.­­- Több fekvő jószágok (földek észlete), melyekre nézve közösen ; valamint minden egyes fekvő jószág, melyre nézve külön csak egy telek­könyvi levél (egy lap — Folium) nyitandó, tehát csak egy telekkönyvi jegyzőkönyv fölveendő,egy telekkönyvi jószágot képez. 12­ §• Minden telekkönyvi jószág jogi vi­szonylatban egy egésznek tekintendő. a) Ennélfogva ugyanazon egy telekkönyvi jegyzőkönyvben csupán egy oly birtok jegyez­tethetik be, mely vagy egy személynek egyedül, vagy több személyeknek ugyan, de természetileg osztatlan tulajdona. b) Ha az egy telekkönyvi jegyzőkönyvbe iktatandó tulajdonostársak arányai már meghatá­­rozvák, azaz ha azok a fekvő jószágot bizonyos hányadrészek (partesaliquotae, az egészre vonatkozólag kifejezett részletek) szerint, p. o. felében, egy vagy két harmadában sat. mindegyik tulajdonostársnál az őt illető hányad­rész kifejezendő. c) Épen úgy valamely már bejegyzett telek­könyvi jószág birtokábani változásoknál a tulaj­don az új szerző számára ugyanazon telekkönyvi jegyzőkönyvbe (s ennek folytán a telekkönyv u­­gyanazon levelére) csupán az egészre vagy annak egy részére iktattathatik be. d) Ha pedig valamely telekkönyvi jószágnak természetileg kijelölt részei ruházandók át vala­mely más személyre, úgy mindenekelőtt ezen ré­szek kitörlése eszközlendő, azaz azoknak azon telekkönyvi jószágtóli elválasztása, melynek al­katrészét képezik, a telekkönyvi jegyzőkönyvben megjegyzendő. Ennek folytán a kitörlött részek­ről az uj tulajdonos számára külön jegyzőkönyv készítendő (új levél nyitandó), vagy azok, ha az uj tulajdonos már telekkönyvi jószágot bír, azon esetekben, melyekben az összetétel megengedhető, ezen telekkönyvi jószághoz írandók, azaz az illető jegyzőkönyvbe beiktatandók. Hasonló módon kell a közösen birt telek­könyvi jószág fölosztása esetében is eljárni. 13. §. Épen úgy a zálogjog (jelzálog, betáb­­lázás) is csupán az egész telekkönyvi jószágra, s közös jószágoknál mindegyik birtokostársnak már megh­atározott vagy még meg nem határozott ha -­­­nyadrészére (aránylagos részére) is, de valamely telekkönyvi jószágnak természetileg kijelölt ré­szeire sohasem jegyeztethetik be vagy szerez­tethetik meg (60 és 61. §§.) Ellenben a bérlési jog (haszonbérlés, kibér­lés) nem csak az egész telekkönyvi jószágra, ha­nem egyes alkatrészekre is ugyanazon telekkönyvi jegyzőkönyvbe iktattathatik be. C. A telekkönyvi jószágok tárgya s alakítása. 14. §. A telekkönyvi jószág csak fekvő ja­vakból , azaz földből s az azon létező épületekből állhat. (27. §. 1.) Minden fekvő javak, az átalános polgári tör­vénykönyv 287. §-ban említett közjószág és álla­­dalmi vagyon kivételével, a telekkönyvekbe be­jegyzendők, 15­ §. A telekkönyvi jószágok alakításánál,a nemesi fekvő javak tekintetében, következő elvek érvényesek: a) Minden nemesi földbirtok, mely mint kü­lönös mezőgazdászati jószág (uradalom) egy vagy több személyek által (azonban természeti fölosz­­tás nélkül 13. §.) biratik, és pedig az eddigi jó­szágnév alatt foglalt, s ugyanazon megyében fek­vő, minden hozzá való alkatrészekkel s tartozmá­­nyokkal együtt egy saját telekkönyvi jószágot képez. b) Azon tartozmányok, melyek valamely más megyében feküsznek, a telekkönyvi előmunkála­toknál külön telekkönyvi jószágokkép veendők föl. A tulajdonosnak azonban szabadságában ál­­land, annak idejében, míg a régi teherállapot he­­lyesítése befejeztetik, az említett tartozmányok­­­nak a főjószághoz írását eszközölnie. Az ilyen hozzáírás azonban csak akkor engedtethetik meg, ha a tartozmányok vagy adósságmentesek, vagy ugyanazon adósságokkal, s hasonló rangsorlatban terhelték, mint a főjószág. c) Az a) alatt kijelölt jószág tulajdonosának szabadságában áll, a hozzátartozó alkatrészek ter­jedelmének és távoli fekvésének figyelembe vé­telével , netalán a megyei vagy kerületi hatóság által jóváhagyott különös jószágnevezetek meg­határozása mellett, több telekkönyvi jószágokat képeznie. d) Közbirtokosságokban vagy nemesi közsé­gekben minden házas, azaz laképülettel ellátott belső telki birtok, egy külön telekkönyvi jószá­got képez. Ha egy vagy több ilyen birtokok tulajdonosa külső telkeket, vagy laképület nélküli belső tel­keket is bír, szabadságában áll, minden vagy né­hány ilyen telkeket egymással, vagy valamely há­zas belső telki birtokkal egy telekkönyvi jószág­gá egyesíteni, vagy azokból külön telekkönyvi jószágokat alkotni. Azon belső vagy külső telkek, melyek min­den vagy néhány közbirtokosoknak közös, vagy a községnek mint ilyennek (in corpore) sajátját képezik, külön telekkönyvi jószágokkép ke­zelendők. e) Más nemesi fekvő javak, melyek sem va­lamely jószágnak nem alkatrészei, sem közbirto­kosságokban nem léteznek, külön telekkönyvi jó­­szágokat képeznek. H Ha valamely közös jószág megosztatott, azon fekvő javak, melyeket minden előbbi tulaj­donos társ külön egyedül bir, külön telekkönyvi javakkép veendők föl. Ha a felosztásnál egyes alkatrészek, p. b. oly földek, melyeken malmok, gyárak, pálinka­főző házak léteznek vagy egyes erdők avagy legelők sat. közös birtokban maradtak, azokból külön te­lekkönyvi jószágok alkotandók, és­pedig oly mó­don, hogy azon fekvő javak, melyeket a tulajdo­nostársak az arány meghatározása nélkül, s me­lyeket már meghatározott arányok szerint bírnak, külön telekkönyvi jegyzőkönyvekbe iktattas­­sanak be. Ha a közös jószágnak külön neve van, az minden abból képezett telekkönyvi jószágnál e­­lőadandó. Ha az elkülönített részek már egy saját jószágnevezet vagy megjelölés alatt birtokoltat­­nak, ez megtartandó. g) Ha valamely nemesi fekvő vagyon, p. o. legelő, a volt földesurak és jobbágyok közös bir­tokában vagy használatában létezik, az, és pedig a jószág megnevezése mellett, ha az eddig vala­­mely jószághoz tartozott, külön telekkönyvi jó­szágkép kezelendő. A törvényes elkülönítés (segregatio) megtör­­­ténte után a jobbágyoknak kihasított részek azok telkeihez, s a földesurnak jutott rész azon jó­­szágtesthez iratik, melyhez tartozik, vagy ezen részre nézve külön telekkönyvi levél lesz nyi­tandó. h) Egy különös szabály határozandja meg, hogy mikép kellessék a telekkönyvi jószágok, a­­lakításánál, az egyházi nemesek birtokai tekinte­tében eljárni. 16. §. Azon fekvő javak tekintetében, me­lyeknél az 1853-diki márczius 2-án kelt nyilt­parancsok által szabályozott úrbéri s ezekhez ha­sonló birtokviszonyok fordulnak elő, a telek­könyvi jószágok alakításánál következő elvek szerint kell eljárni. a) Minden úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellér­telek, s az idézett nyiltparancsokban kijelölt min­den másnemű fekvő jószág, külön telekkönyvi jószágkép veendő föl. b) Mely földek tekintendők jelenleg vala­mely telekhez tartozóknak, következéskép me­­­lyek foglalandók egy telekkönyvi jószágba, a föl­hívott nyiltparancsok által határoztatik meg. c) A tulajdonosnak szabadságában állandó telkével az idézett nyiltparancsokban kijelölt más­­ nemű egyes fekvő javakat, ha azokra nézve őt visszavonhatlan (vissza nem váltható) tulajdon il­leti, vagy több ilynemű fekvő javakat is egy te­lekkönyvi jószággá egyesíteni; de az egyesítendő földeknek ugyanazon községben kell feküdniök. Azonban két házas, az­az külön laképületekkel ellátott birtokok egyesítése meg nem engedhető. d) Ha az ezen szakaszban említett földek a telekkönyvi előmunkálatok idejekor vétel vagy beváltás útján már a volt földesurak birtokába jutottak, azok a tulajdonos választása szerint vagy annak nemesi jószágöszletéhez h­athatnak , vagy mint külön telekkönyvi jószágok azon községnek, melyben feküsznek, telekkönyvébe vétethet­nek föl. e) Oly fekvő javak, melyek valamely köz­ségnek mint ilyennek (in corpore) tulajdonai, vagy annak az elkülönítés megtörténte után jut­nak, egy telekkönyvi jószággá egyesítendők, ha különböző minőségük vagy rendeltetésük az elkü­­lönzést szükségessé nem teszi, vagy legalább azt czélszerűnek nem tanusitja. 17. §• A polgári ingatlan javak tekintetében, oly helyeken, hol az 1840-dik évi XXI. törvény­­czikk értelmébeni telek és betáblázási könyvek még nem léteznek, a telekkönyvi jószágok alakí­tásánál következő szolgál sinórmértékül: a) Minden önálló h­áz azon földdel, a melyen áll, s a mellette létező udvarral, kerttel, szántó­földdel s egyéb térrel (belső telki birtokkal) e­­gyütt egy telekkönyvi jószágként veendő föl. b) Ha az ilyen fekvő jószág tulajdonosa még más, ugyanazon községben fekvő földeket (külső telkeket) kir , ezek a házzal egy telekkönyvi jó­szággá egyesítendők, ha azok eddig is azzal tör­vényesen vagy a törvényes szokás szerint egy e­­gészszé voltak egyesítve, vagy ha a tulajdonos e­­zen egyesítésbe beleegyezik. Ezen eseteken kívül az ilyen földek külön telekkönyvi jószágokkép kezelendők c) Ha valamely belső telek a politikai ható­ság engedelmével már egy önálló laképület fölét bírják.

Next