Budapesti Hírlap, 1853. augusztus (180-203. szám)
1853-08-07 / 185. szám
vében árverel, köteles magát az árverési bizottmány előtt törvényesen meghitelesített különös meghatalmazással kimutatni, s azt a bizottmánynak átadni. 7. Ha több személyek társaságban árverelnek, tartoznak az átvállalt szerződési kötelezettség teljesítéséről osztatlanul, azaz egy mindnyájáért jót állani. 8. Az átveretés felsőbb jóváhagyás reménye alatt történik , és az árverési okirat a a legtöbbet ígérőre ajánlata által, a cs. kir pénzügyigazgatóságra nézve pedig a jóváhagyás kézbesítésétől kezdve válik kötelező erejűvé. 9. A bérlő a bérleti időszak kezdetével cs. kir. pénzügyi hatóság által a bérletbe behelyeztetik. A bérlő kötelessége a bérletár biztosításául a bérleti árverés jóváhagyásáról szóló értesitménynek kézbesítése után legfeljebb nyolcz nap alatt, az egy évre kialkudott bérletárnak egy negyed részét mint biztosító kot készpénzben, vagy statuskötelezvényekben, — melyek szabály szerint a letételkor börnefolyam szerint, vagy 1834- 1839-iki statuskölcsön-sorsjegyekben, melyek szinte a folyamértékben számíttatnak be, de soha sem névszerinti értékükön felül, vagy végre pénzügyhatóság által elfogadhatónak talált fekvő kézi zálog által letenni. 10. A bérlő tartozik a szerződési bérletért egyenlő havi részletekben, minden hónap utolsó napján, s ha az vasár- vagy ünnepnapra esnék, ez előtte való köznapon a kijelölt pénztárba befizetni. 11. A többi bérleti feltételek a győri és kir. kerületi pénzügyi igazgatóságnál, valamint a pápai cs. kir. pénzügyőrségi felügyelőségnél a szokásos hivatalos órák alatt, az árverés előtt megtekinthetők, s azok az árverés alkalmával a bérleni kívánóknak fel fognak olvastatni. A cs. kir. kerületi pénzügyi igazgatóságtól. Kelt Győrött, 1853. évi julius hó 22-én Gyapjú eladási hirdetmény. (1-3)(511) 1853-dik évi 3589’/195. számhoz. A cs. kir. magyar pénzügyi igazgatóság rendelete következtében a cs. k. koronás kamarai és alapítványi uradalmakban, ugyszinte a kapornoki apátsági jószágokban a gróf Battyyányi Kázmér, a cs. kir. kincstárra szállott bicskei és kisbéri uradalmakban ezen évben nyert és bérmentesen Ó-Budára, részint pedig Pestre szállított juh- és bárány - gyapjának elárvereltetése 1853-iki augustus 23-ára tűzetett ki; minélfogva megjegyeztetvén itt, hogy az árverésnél írásbeli ajánlatokon kivül, szóval tett ígéretek is elfogadtatnak , a venni szándékozók az árverésre akkér hivatnak meg, hogy e fen kitűzött napon délelőtti 9 óráig személyesen vagy törvényes hatalommal felruházott megbízottjaik által a kir. kamarai épületben Budin jelenjenek meg, vagy kik írásban adandnák be ajánlataikat, e felírással :,,Gyapjúárverési igéret“ a kir. kamarai elnökséghez, ahol azok felbontatlan maradván, az árverési elnök által az árveréshez szinte felbontatlan fognak vitetni, legfeljebb 1853. augustus 23-ák benyújtsák. Az árverési feltételek, melyekből egyszersmind az árverési eljárásmód, nemkülönben a venni szándékozók köteleztetéseig is eleve kivihetők leendőek,e következendőkből állanak : I. Ez árverésnek tárgya leend a cs. kir. koronás kamarai s alapítványi uradalmakban, ugyszinte a kapornoki apátsághoz és gr. Batthyányi á cs. k. kincstárra szállott bicskei és kisbéri uradalomhoz tartozó jószágokban ez évben tenyésztett juh- és báránygyapju, úgymint : a) az ó-budai koronai uradalomból mintegy 27 mázsa juh- és 2 mázsa báránygyapju; b) a diósgyőri koronai uradalomból mintegy 42 mázsa juh-s 2 mázsa 32 font báránygyapju; c) a czeglédi alapítványi uradalomból mintegy 56 mázsa 17 font juh- és báránygyapju ; . . . d) a mária-rostvai alapítványi uradalomból mintegy 8 mázsa 71 font juh- és báránygyapjú; e) a somlyóvásárhelyi alapítványi uradalomból mintegy 20 mázsa 384 font juh- és báránygyapjú ; f) a csatai és mária-családi alapítványi uradalmakból és pedig a csatai mintegy 15 mázsa, a mária-családi mintegy 16 mázsa 80 font juhgyapju; g) a kapornoki apátsági uradalomból mintegy ál mázsa 9 font juh- és báránygyapju ; h) az elfoglalt gr. Batthyányi Kázmér bicskei és kisbéri uradalmakból, és pedig a bicskei mintegy 247 mázsa 26 font, a kisbéri 174 mázsa 92 font. II. A szóbeli ígéretek mellett a nyilvános árverésnél, mint említtetik, írásbeli ígéretek is elfogadtatnak, és a legtöbbet ígérő nevének kiáltása az egyes ajánlatok összehasonlításából kitűnendő eredmény fog eszközöltetni. III. A minden egyes venni szándékozóktól befizetendő bánatpénzre nézve következő árszabályzat, u. m. az óbudai gyapjúért (300 azaz három száz, a diósgyőri gyapjúért (400) azaz négy száz, a czeglédi gyapjúért (600) azaz hat száz, a márianostrai gyapjúért (100) azaz száz, a somlyóvásárhelyi gyapjúért (200) azaz két száz, a mária-családi gyapjúért (200),azaz két száz, a csatai gyapjúért (200, azaz két száz, a kapornaki gyapjúért (300) azaz három száz, az elfoglalt gróf Batthyányi Kázmér bicskei uradalmi gyapjúért (2400) azaz két ezer négy száz, a kisbéri uradalmi gyapjúért (1700) azaz ezer hét száz forint égő pénzben az árvereltetési bizottmány előtt le tétessék, pedig készpénzben vagy státuspapirosban, melyek csak névszerinti értékükben vétetnek el. Mindazok, akik írásbeli ajánlatot tettek és egyszersmind a nyilvános árverésnél szóval is ígérni szándékoznak, kötelesek az árverési bizottmány előtt, a cs. k. budai vagy pesti gyűjtőpénztárnál letett bánatpénzről szóló hivatalos bizonyítványt bemutatni. Ennélfogva mindegyik írásbeli ajánlatnak a megkívántató bánatpénz vagy hasonló értékű bizonyítványnyal kell ellátva lennie az ennek hiányával levő írásbeli ajánlat figyelmet nem igénylend. Azok, kik írásbeli ajánlkozásaik mellet a nyilvános árverésnél szóval is ígérni szándékoznak kettős bánatpénzt nem tartoznak letenni, hanem kivonatukra az általuk készpénzben vagy statuspapirosban, ezeknek börzeértékük szerint befizetett bánatpénzről szóló egyes betéteki bizonyítványon kívü, másodpéldányban is adatik bizonyítványpéldány, mely példányoknak egyike a nyilvános árverésnél lesz előmutatandó, másika pedig az írásban foglalt ajánlathoz lesz csatolandó Az elképzezett bánatpénzek az arról szóló bizonyítványok egyes vagy netán másodpéldányainak visszatérítése mellett lesznek csak visszaadjandók. IV. Ki a nyilvános árverésnél ígérni szándékozik, tartozik az árverői feltételeket, melyek felolvasásával az árverés kezdődik, aláírni, mi által teendő ajánlatira nézve magát visszavonhatlanul kötelezendi. . Szintúgy megkívántatik, hogy az írásban teendő ajánlatok azon nyilatkozást foglalják magukban, miszerint az ajánlkozó, a közzétett árverési feltételeknek magát minden kikötés nélkül aláveti, hogy tett ajánlata őt másolhatlanul kötelezi , végre hogy nyilatkozatának ugyanazon jogereje legyen, mintha az ajánlkozó az érintett feltételeket és árverési jegyzőkönyvet aláírta volna. E világos és határozott nyilatkozat hiányával lévő írásbeli ajánlat figyelmet nem igényelhetendő. A nyilvános árverésnél az eladásra kiteendő gyapjú részletenként mint ezek az l-e pontban elősorolvák, fognak kikiáltatni, és csak az egyszerre és együtt kikiáltott menynyiségre tétethetnek ígéretek, miért is a teendő ígéretek más ki nem kiáltott mennyiségre nem fognak értetni, sem a bármi más félt alatt tettek figyelembe vétetni, mint szinte átalában a megalapított feltételek ellen az árverés alatt vagy azután tett bármi kifogások következéseket magukkal nem vonandanak Hasonlókép figyelembe nem jöhetnek az árverési s eladási feltételektől bármiben eltérő igényekhez kötött írásbeli ajánlatok, mely utóbbiaknak hogy eredményük legyen, szám szerint meghatározott ígéretet kell magukban foglalniok. VI. Ajánlkozók, kik írásbeli ígéreteket tenni szándékoznak, szabadon és tetszésük szerint az egész eladandó gyapjumennyiségre vagy annak az első pontban említett részleteire, amint azok kikiáltatnak, tehetik ajánlataikat, de azt mindenesetre határozott számmal kifejezni, 3-dik pont szerint reá esendő bánatpénzt hozzámellékelni tartoznak. VII. Minden kikiáltás után az ígérők mindegyike köteles az árverési jegyzőkönyvben ígéreteit sajátkezűleg aláírni, a legtöbbet ígérő pedig köteles itt azt is megjegyezni, hogy ő volt aki legtöbbet ígért. Ezen aláírásnak a mondott jegyzőkönyvbe leendő beiktatásától nem vonakodhatik, mely esetben azonban, habár tett ajánlatát jegyzőkönyvileg alá nem írná is , nevének már az árverési feltételek alá történt sajátkezű írása erejénél fogva mint szerződésszegő fog tekintetni, a kincstár pedig jogosítva leend, nemcsak az érintett legtöbbet ígérő által befizetett bánatpénzt visszatartani, hanem azon gyapjúmennyiségről is, melyre nézve többször érintett egyén a legtöbbet ígérő volt, rendelkezni. Ugyanezen kötelezést ugyanazon következményekkel vállalandja magára az is, ki netán írásban tett ajánlata következtében legtöbbet ígérőnek találtatott. VIII. írásbeli ajánlatokban köteles az ajáalkozó saját lakhelyét, ha t. i. nyilvános árverés alatt személyesen jelen van, tudtul adni, vagy ha jelen nincs, tehát felhatalmazottja nevét feljegyezni, ki az ő nevében az árverési lajstromot aláirandja. IX. Mihelyt e nyilvános árverésnek az 5-dik pont alatt kitett módon, egész tárgya részenként eladatott, az árverési eljárásmód czélját érte, ekkor az árverési bizottmány a szóval és írásban tett ígéretek összehasonlításához látand, hol mindenkinek, ki az árverésnél egyik vagy másik részletre legtöbbet ígért, vagy ajánlatát írásban tette, jelen lenni joga leend. X. Ezen összehasonlítás alkalmával az összejött írásbeli ajánlatok a jelenlévők előtt az árverési bizottmányi elnök által felbontatnak s illetőleg megvizsgáltatnak, ha vájjon a felebbi pontok kívánásának megfelelnek-e, vagy nem i s a melyek hiányosak, félrevezetnek. Ezek után az írásbeli ajánlatok, a szóval tett legmagasabb ígéretekkel egybevétetnek, s ezekből az egészen legkedvezőbb eredményt mutató fog kiszemeltetni, s ha több ily egyenlő ígéretek találtatnának, a szóbeli ígéret közül a hasonló szóbelinek, a két egyenlő írásbeli ajánlat közül pedig annak adatik elsőség, mely hamarább küldetett be; végre az egészen hasonlók között sorshúzás fog határozni. XI. Azoknak, kikre a felebbiek szerint bizonyos gyapjumennyiség esik, s kikre nézve az ajánlott ár ekkép másolhatlanul kötelező marad, a bizottmány által ez nyomban tudtúl adatik azon megjegyzéssel, hogy ezt a cs kir. magyar pénzügyi igazgatóság helybenhagyás végett, mely annak mindig fentartatik, feljelentsék. — A többi ígérőnek pedig készpénzben vagy státuspapirosban letett bánatpénzük, s illetőleg erről a bizonyítványuk tüstént, vagy ha valaki helyben nem lenne,mihelyest magát jelentendi, visszaadatik; mi által ezeknek minden az árverési feltételek s illetőleg írásbeli ajánlataik benyújtásával reájok háramlóit kötelezettségük elenyészend. XII. Későbbi bárminő ígéretek s ajánlatoknak hely nem adatik. Fentartja magának mégis a kincstár azon esetben, ha netán a kitett árverés várakozása ellenére semmi kedvező eredményre nem vezetne, egy második árverés kitűzését vagy másképi rendelkezését. XIII. Mielőtt az árvereltetés jóváhagyása tudtul adatnék, köteles a vevő betett bánatpénzét a vételi ár 25 perjéig kiegészíteni, mely 25 perje a vételi árnak cautióul szolgáland, a megvett árnak vonakodás nélküli átvételére, s a még hátralévő vételárnak lefizetésére. XIV. Ezen cautio és vételi joguk elvesztése alatt kötelesek a vevők az ekkor megvett gyapjumennyiséget legfeljebb 1853. évi aug 30-áig a még hátralévő vételi ár lefizetése mellett, átvenni. XV. Az ó-budai gyapju az ottani tiszttartóság hivatali udvarában van letéve, a első pont alatt emlitett gyapjú pedig a pesti cs. kir. ker. pénzügy igazgatóságnál van lerakva, hol ott is nincs&ki által f. évi augustus 10-től az árverés napjáig megtekinthető XVI. A gyapju-mázsálásnál 2 peres beméret alapithatik meg. XVII. A vevők tartoznak a gyapjuzsákokat, azoknak beszerzési áruk szerint a kincstárnak helyrepótolni. "végre XVIII. A vevő az átveendő gyapjút annak átvétele előtt, egy az óbudai uradalmi vagy a pesti cs. kir. kerületi pénzügy igazgatósági tiszt jelenlétében megmázsálhatja. XIX. A törvényes bélyegi járandóságot az illető vevők egy árverési lajstrom-példányért fizetni tartoznak. Buda, julius 30 kán 1853. ujoncsoz, idézések. (236) (1-3 2657ff. Jegyzéke azon Alsó-Nyitra megyei katonaköteleseknek, kik az 1853-ik évi ujonczozás alkalmával a besorzó választmány előtt nem jelentek, és kiknek holtartózkkodásuk tudva nincs. Nyitrai kerület : Knapek József, Mokos István, Busch András, Lucska Pál, Juhász Antal, Koren János, Osvár István, Kuczka János, Csernot Fülöp, Balogh István, Horváth Ádám, Trunkai József, Marcsek József, Zeller Lajos, Gaál József, Zentai József, Lobany József, Baduch János, Vilcsik János, Balogh István, Zeller István, Zeller József, Ohalan István, Bélán János, Schultecz István, Kovács János, Kratochvila Mihály, Zeman Ádám, Varga Mihály, Csergő János, Matusek Ferencz, Fixel Márton, Zaráncs Floris, Nedjelka Mihály, Mant Martin, Mikot Ferencz, Czikatriszis András, Markstein Dávid, Eviczky István, Kukla József, Vaskó György, Szélesy János, Marschovek Ferencz Huroczy József, Szlányik Károly, Rendes István, Verestyák Miklós, Gaál Soma, Hajek György, Balass Ferencz, Fenes István, Molusz József, Pachi György, Schlesinger József, Geizinger Vilmos, Eisenschütz Móricz, Grong Bernát, Braun Jakab, Herczfeld Samu, Felvesth Ignácz, Goldmann Móricz, Sztudczky József, Fischer Jakab, Guth Ádám, Weisz Móricz, Vilheim Jakab, Winter Vilmos, Weisz Simon, Schwartz Móricz. 2. Családi osztály : Demeter István, Kulcsár Pál, Bihary Lajos Pál, Kuni János, Majer Mihály, Turcsányi József, Galambos Antal, Sebustek Fer, Boltka József, Dezseő István, Gabriz István és Zvetko Pál. 3. Galgóczi járás : Mihálek Imre, Gemmel Ernészt, Montsek György, Nevida Ferencz, Planiczky Kristóf, Spisák József, Vükön Ferencz, Richter János Steffanek József, Lantofir János, Palenyik János , Hanszner Antal , Kovácsik István Márk Dávid, Lieszkovszky János , Baláz András, Kmeti Márton, Szulanszky István, Ádám Albert, Pálenyik János, Halovics József, Lefcsik József, Mádovi József, Muczik András, Szmochán István, Farkas Pál, Kondvar István, Ovszinek Márton, Donét Ágoston Drotár János, Faraguly József, Hulák János, Planiczky Rezső, Stefanovics József, Szeszler Ignácz, Tiller Ferencz, Czimmermann János, Záhorák András, Mádovi Ferencz, Barum Fer■encz, Eisler Antal, Gerdácsy Mihály, Nemcsics József, Spischák József, Szokol Alajos, Findler István, Ugh Imre és Sumbera János. 4. Moraványi osztály : Mariánek János és Kosztolánszky János 5. Nagy-Tapolcsányi járás : Zhorela János, Korecz István, Galaba Miklós, Bau László, Takács János, Veszély János, Gajdos József, Bilisek János, Szemere János, Kapronczay Ferencz, Pacsics János, Marusinszky József, Hadik Márton, Matejovics Máté, Liska József, Baráth Ferencz, Kalma András, Markovits János, Pauláczky Mihály, Szomolany Zsigmond, Humácsek János, Hornyácsek János, Stevka József, Paksi József, Garso József, Xlenko János, Kofeczky Vendel Bilcsik Alajos, Radimeczky István Markovits Károly, Horváth Antal, Leppei József, Toman Venczel, Váncsa Antal, Markovits János, Krajcsovits József, Korecz Ádám, Szomolani Ferencz, Liska János, Nyedász József, Martinisch István, Kolecsányi Péter, Bajna József, Kotlásik Ferencz, Biliczky Alajos, Gyurik József, Schmidt Ferencz, Burián Antal, Poszpisil Adalbert, Roth Bernit, Navara István, Jánosik János, Palatyik István, Gergely János, Marusinecz József, Hassan Mátyás, Horváth József, Kovácsik István, Haszon István, Hirsch Károly, Urbánik János, Lindenbauer Lajos, Balázs András Urban Mihály, Lukács Mihály, Killer József, Misuta Ignácz, Trnka Mihály, Uhlár György, Filo Ferencz, Bosánszky Ferencz, Ballesz Mihály, Kovács József, Palo József, Szlávik András, Pillér Károly, Suschik József, Rkes József , Dehoreczki János , Balent András, Vanyo Mihály, Kosetzky József, Kellner József, Illvay Ferdinand, Rafael József, Dubay Pál, Fekecs János, Szmolk Antal, Doskalik Eduard, Bircsák Antal, Antner József, Iklar Károly, Kobernát János, Cservenyánszky Antal, Cservenyánszky János, Leiszek Venczel, Chlopovics József, Misko József, Maczkó István, Zsák Pál, Bélán Mihály, Halma János, Furmanek György, Czentár Ferencz, Hauska József, Kostyál Mihály, Tomásik József, Godali Ferencz, Gyurják József, Szabó Ferencz, Lesze József, Liszek Venczel és Hurkaik .Fülöp. 6. Bajnai osztály : Zaassal János, Babulik Imre, Haraska Péter és Bordon Ferencz. 7. Baáni járás : Vittkó József, Kuczina János, Palo Andás, Flaischer József, Rosenschein Lipót, Lövi Éliás, Mokrányi György, Bottka János, Kács István, Grics József, Kottlár Lőrincz, Rusztik István, Chrenek János, Sandák Jmn., Ilikula János, Stepánik János, Rosenschein Apót, Richtárik Mihály. 8. Oszlányi járás : Bács István, Bellik János, Hiross Sánd., Lioff József, Chlupik János, Okruhlicza Istán, Gulka Vilmos, Hiross Ferencz, Lász-lovszky József, Vozik Imre, Chlebus József, Jánoska Imre, Drázsa József, Czvopa Gábor, Valére Lukács, Opacsits György és Skodni Mihály. . i 9. Rudani osztály: • i Blaho Mihály, Csigó Mihály, Jurenka István, Kurinecz József, Mihálka Ádám, Pívo András, Duti, János, Klucska Isván, Molvcsik József, Ágnusin József, Blaho Istv., Kocsián András, Kurinecz Ádám , Laczko István, Czigány István, Gramlicska Jakab, Goley Tamás, Hajni István, Kiák András, Kuricz Laura, Luchala János, Mituska Gregor, Pury István, Sramko Lőrincz, Blaho György , Ilabuda Jakab, Krsik Mihály, Krsák István, Benyo János, Kuricz István Kurinecz János, Kurinecz Pál, Knyasko János, Merakiss Alides, Goley András, Podskocz István és Sziekely Bálint. 10. Privigyei járás : Briatka Mihály, Chudi Tamás , Kocsis Gáspár, Urtán István, Damko József, Frink János, Filkorn Emanuel, Metsiár Pál, Weisz Károly, Bresstyenszky József, Czeizel János, Damko András, Mendel János, Polácsek Péter, Csaussánszky Jakab, Csertik József, Kiszeli György, Melisko János, Pisch Lőrincz, Szvitek Bálint, Feher József, Kedvek József, Prihoda Bálint, Papsch János, Podusch József, Szokolincsics Ambrus, Benyadik György Csacho János, Metsiár András, Pik Péter, Missik Bertalan, Tonhaizer György, Csacho János, Melisko János, Czeisel Elek, Cziger János, Richter Ignácz, Hrászni István, Grolmusz János, Rozenberger Lukács, Dubetz János, Eliseher János, Dicza János, Kuzman András, Ricter János, Richter Antal, Fodor Mihály, Pindura János, Kedves Bálint, Mokry János, Pernisch József, Richter Mihály, Richter Antal, Szílfás József, Sztraka József, Wagner János, Burda Imre, Csertik Bálint, Dleszk János, Hrászni György, Hanisch János, Jurik Pál, Ruckschlosz András, Czebel Imre, Ficzel Vendel, Greschner András, Knotl István, Kurbell Józse és Weisz Kornél. 11. Ürményi járás : Fischer Kálmán, Smirka János, Balázs János, Irring János, Czintula István, Gábor Mihály, Huszár József, Wancsánszky András, Gábrich Imre, Lőrincz Lipót, Balázsi Gábor, Bednárovits István, Vrana Ambrus, Salvender Victor, Balartsch János, Sztantz János, Gyakényi Mihály, Szabó József, Juszka István. Ezen egyének, feltaláltatásuk esetében, az Alsó-Nyitra megyei főnökséghez kötött útmutatással küldendők. Nyitrán, 1853. évi julius 6-in. Cs. k. Alsó-Nyitra megye főnöke. (456) (3-3) ./1 9. Néhai báró Eötvös Ignácz ur, és neje Lilien Anna asszony eő excelljuk csődtömege hitelezője választmánya kéréséhez képest a végrehajtást megelőzni kellető teendők feletti véleményadással a csődhitelezők tanácskozmánya által megbízott bizottmány munkálata megvizsgálása és a feletti tanácskozás végett, a nevezett csődtömeg ellen keresetet formált hitelezők vagy azoknak kellőleg igazolandó megbízottjai f. évi sept. hó 26-ik napja reggeli 9 órakor Miskolczon tartandó összejövetelre , annak megemlítésével hivatnak ezennel meg , hogy akkor fognak a csődhitelezők választmánya által igényelt jutalom iránt is tanácskozások tartatmi/ J Kelt Miskolczon , 1853. évi julius 22. a Borsodmegyei cs. k. törvényszék tanácsüléséből. Losonczy Károly, m. k. h. elnök. (454) Hirdetmény talált pénz iránt. Haszonbérlet. (420) (2—3. — A szolnoki cs. k. pénzügyigazgatóság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a Puky Miklós elfoglalt vagyonaihoz tartozó, Szolnok megyébe kebelezett gyolcsi pusztai 104)foldnyi részbirtoknak. 1853-dik évi October 1-je napjától számítandó három egymást követő évekre, ez évi augustus 22 ik napján Szolnokban a cs. k. pénzügyigazgatóság épületében délelőtti 9 órakor tartandó nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe adatni fog. Mire a bérleti kivánók azon figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy a fent kitett napon és helyen a szükséges bánatpénzzel ellátva megjelenni igyekezzenek, hol időközben az árverési feltételek is megtekinthetők lesznek. Ezen árverésre nézve írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak, szükséges azonban, hogy azok az illető bánatpénzzel ellátva, s bennük a megajánlott bér szám és betű szerint kitéve legyen, és az árverési feltételekkel ellenkező záradékokat ne tartalmazzanak. Ezen ajánlatok lepecsételve még az árverés bekövetkezte előtt a feniri igazgatóságnál eme külirással: ,,Ajánlat a Puky Miklós-féle elfoglalt gyolcsi részbirtok haszonbérletéért beadandót. — Szolnok, julius 25-kén 1853. (2 — 3) Vissaiy Türkin Zsófia szarvasi lakosnő által 1851-dik évi October 21-én Szarvas váos egyik utczájában 31 pftnyi, ugyanazon évi novemberi pesti vásár alkalmával pedig Pesten a cs. kir. rendőri hivatal szállása lépcsőjén 72 pftnyi összeg találtatott. Miután azonban ő ezen találási eseteket magától fel nem jelentette, hanem azok más után jöttek világosságra, ugyan ő bűntársával Kocsarik Alberttel együtt, ki t. i. a talált összegek eltitkolásában részes volt, csalási bűntett büntetésében, s egyszersmind a talált s általok elköltött két rendbeli, összesen 103 pcntnyi összegnek megtéritésében a szarvasi cs. kir. oszt. járásbíróság által elharasztaltatott. Egyszersmind a fenérintett kétrendbeli összegek tuladonosai felszólíthatnak, hogy jelen hirdetménynek hirlapokbani harmadszori megjelenésétől számítandó egy év alatt magukat a szarvasi cs. k. 1-ső oszt. járásbíróságnál személyesen vagy sajátkezűleg aláírandó, s kellően hitelesítendő írásbeli beadványuk által jelentsék, s egyúttal tulajdoni joguk bebizonyítására szolgálandó adataikat felmutassák. Ellenkező esetben a kérdéses összegek a törvény által kiszabott czélra lévén fordítandók. Kelt Szarvason, július 22-kén 1853. Sipos Sándor, m. k., szarvasi cs. k.biró. Pályázatok Hirdetések 411/853- T- K- j- — A magas igazságügyi ministerium, az 1852 -iki november 29-ről kiadott legfelsőbb meghatalmazás alapján f. évi ápril 18-áról kiadott rendelete által, a teleki betáblázási könyveknek szerkesztését nemesi úgy, mint nem nemesi birtokokra kiterjesztőleg, a főtörvényszékek székhelyén lévő telekkönyvigazgatóságokra oly meghagyással bízta, miszerint az illető munkálatok azon megyékben kezdessenek meg, hol azok a különnemű birtokviszonyokra nézve legkönnyebben lennének keresztülvihetők. Miután továbbá a földbirtokosoknak szabad tetszésüktől függ, erre vonatkozó kivonatukat a telekkönyvigazgatósággal tudatni, hogy így birtokaikban a kellő munkálatok megkezdethessenek ; ennélfogva fölhivatnak az eperjesi főtörvényszéki kerület minden t. ez. birtokosai az uradalmaknak, és nem nemesi földbirtokoknak, miszerint birtokaik vagy uradalmaik mielőbbi munkálat alá vétele iránt kivonataikat az alulirt csász.kir. telek könyvigazgatósággal tudassák, hogy a szükséges előmunkálatok megtételvén, a birtok felvételére vonatkozó intézkedéseket megtenni lehessen. Különösen még tudtul adatik, hogy a telekkönyvigazgatóság a fenforgó birtokviszonyok figyelembe vételével el van határozva, a kérdéses előmunkálatokat mindenek előtt Sáros és Abaujtorna megyékben megkezdeni. — Eperjes, julius 25. 1853. A cs. k. fő törvényszéki elnök ur távollétében, a főtörvényszéki tanácsnok : Gedeon Lajos. Beiberitz Ferencz 1.452) (3—3)__cs. k. telekkönyvigazgató. ,465) ~ / ~ 742—31 3224. — A pesti telekkönyvi cs. k. járásbíróságnak f. 1853. julius 29-kén 3224. sz. a telt végzése folytán Simonfy Ferencz és József testvérek, mint a soroksári ut mellett 158. sz. a. fekvő szántóföldnek telekkönyviig bejegyzett tulajdonosai, illetőleg ezeknek örökösei, miután hollétük tudva nincsen, a nőst érintett néhai Czrenger Mihály és Láng József örökösei által már elévülést meghalalott idő óta birtoklott, s az utóbbi örökööktől Moravecz Mihály által szerződésileg megvett ezen szántóföldhöz netán még rendre tulajdonjogaik igazolása tekintetéből ezen hirdetmény közzétételétől számított egy V alatti megjelenésre s jogaiknak ez idő aatti igazolására azon hozzáadással szólittattak fel, miszerint meg nem jelenésük esetén eveik a telekkönyvből kitörültetni fogván azon szántóföldnek vevő Moravecz Mihály evére leendő állása s nevének a telekkönyvié tulajdonosként leendő bejegyzése elreneltetik. — Pest, julius 29-kén 135.'". Schalatz Antal, m. k., pesti telekkönyvi cs. kir. jbiró. (507) (2—31 4927. — Nagy-Várad városinál egy 350 pft évi fizetéssel egybekapcsolt bárom orvosi állomás rendszeresittetvén , annak betöltésére oly megjegyzés mellett nyittatik csőd, hogy az ezen állást elnyerni óhajtók ez iránti folyamodványaikat, oklevelükkel s a kellő bizonyítványokkal együtt, melyekből folyamodónak kora, nyelvismerete és feddetlen jelleme világosan kitűnjék, a jövő augustus utolsó napjáig e város polgármesteri hivatalához benyújtsák. N.-Várad, julius 25-kén 1853. __________Nagy-Várad város tanácsa. (513) (2-3), 3289. sz. — Ezennel közhírré tétetik, hogy a szerb Vajdaságban, jelesen tiszáninneni kerületben fekvő Ada mezővárosban első osztályú magyar elemi tanszék elnyerése tekintetéből i. é. September hó 15-dik napja határidőül kitüzetett; ezen állomás rendszeresített jövedelme következő : 200 pgő ft évi fizetés, szolgálat fejében 10 pgő ft, három öt hétttegű tűzifa, másfél öl fűteni való szalma, tiszti lakás természetben s 2200 □öles 16 liez földnek szabad használata. Ezen állomást elnyerni óhajtók e részbeni folyamodványaikat az Ada mezővárosi elöljárósághoz a kitűzött határidőig intézhetik, melyben életkoruk, erkölcsi és politikai szeplőtlen magaviseletük, végzett tanulmányuk s netalán viselt hivataloskodásuk hiteles adatok által igazolandó. Ő-Becse, julius 26-kán 1853. Tiszáninneni kér. polgármesteri hivatal. (512) (2—31 . A cs. k. hradeki uradalomban a bjelanszkói erdészi állomás 200 pftnyi évi fizetéssel, 4 pft irodai illetékkel, 4 mérő búza, 18 mérő rozs, 36 mázsa széna, 2 szekér szalma, 18 és 3 lábnyi puha fa természetbeni járulékkal, szabad szállás s egy évi fizetéssel egyenlő biztosítéknak letételi kötelezettséggel, betöltendő. Ezen állomás elnyeréséért pályázók az életkor, elméleti s gyakorlati erdészeti kiképzés, nyelvtan, erkölcsiség és feddhetlen politikai tartás, eddigi tett szolgálatuk, végre az erdészeti szolgálatra alkalmatos testi erejük felőli bizonyítványokkal okmányozott folyamodásaikat, éspedig azok, kik is már álladalmi szolgálatban állanak, elöljáróik utján f. é. September 15-ig a cs. k. rózsahegyi kerületi pénzügyigazgatóságnál beadhatják. ■A folyamodványban az is megemlítendő, várjon és minő fokozatú rokonságban áll a Hradek uradalmi erdészeti vagy gazdászati tisztekkel. — Rózsahegy, julius 15-kén 1853. ________Cs. kir. pénzügyigazgatóság. (429) (2—3) A cs. k. soproni postaigazgatósági kerületben egy posta-aspiráns fog fölvétetni, kinek a próbaév lefolyta és a jó sikerrel kiállott növendéki vizsgálat után, egy rendszeresített és 200 ft évi segélydijjal ellátott postanövendéki állomás elnyerésére, 30 ft szolgálati biztosíték letétele mellett, kilátása van.. A folyamodók által kimutatandó meg kívántatóságok ezek : a betöltött 18 éves kor, egésséges testi állapot, a német nyelvnek nyelvtani ismerete, valamint a folyamodó anyanyelvének is, és a valamely beföldi főgymnasiumban vagy főreáliskolában, vagy pedig ezekkel egyenlő rangú tanintézetben jó sikerrel végzett tanulmányok. Az ezen aspiránsi állomásért folyamodók tartoznak kellően okmányolt kérvényeiket az alulírt cs. kir. postaigazgatósághoz legfeljebb i. é. augustus 31 -éig benyújtani, s abban egyszersmind azt is kijelenteni: vájjon vannak-e és milyen fokban, az ezen kerületben lévő postatisztek egyikével vagy másikával rokonsági vagy sógorsági viszonyban. Sopron, julius 27-kén 1853. Cs. k. postaigazgatóság* 1012