Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)
1853-09-11 / 213. szám
vesénél fogva, mintegy közepén a császári odalomnak, a hatalmas Duna folyam partján, hivatva látszik lenni egy ilyen vállaszona. Föltéve, hogy e vállalat azon előnyöket újítaná, miket eddig elő Lipcse nyújtott a keti kereskedő számára , akkor ez utóbbiak elmulasztanák a rövidebb utat fölkeresni, s a mai közlekedés könnyűsége őket bizonyosan rá határozná, hogy a szükséges árukat inkább , mint odafenn vásárolják; — akkor a külföldiek mellett itt az austriai gyártmányok is figyembe vétetnének s kerestetnének, holott mostémetországban még folyvást nem birnak azon vénynyel, melyre jelességüknél fogva teljes értékben érdemesek. Ezen gyártmányokat a hetiek most tulajdonkép csak azért nem kereik, mert eddigelő még semmi alkalmuk nem olt azok szoros megismerésére. Egy ily vállalat, melynek egyrészt czélszenségét, másrészt szükségességét a felebbiekhez asonló okokkal támogathatni, amelynek haszait oly világosan felmutathatni, megérdemelte a magas kormány atyai figyelmét, s ennek alapján tasittaték is az véleményadás végett az itteni amrához; most a kamra hivatása az általa oly ékesen támogatott ügyet újra melegen fölkalni, s mielőbbi foganatositását azon után, meyen az ügy folyamatba tétetett, elősegíteni. " PEST, sept. 10. (Hírlapi szemle ) A „Pays“ egy igen érdekes czikkében a chinai forradalom jelleme, következményeiről értekezik: „Még néhány év lett,“ — úgymond — „Chináról csupán a misionariusok s néhány kevés utazók sajátszerü skodás elbeszélései után voltak némi ismereteink. A birodalom, más nemzetek tekintetei elől elzárva, — örökre mély mozdulatlanságban látszott maradni. Az angolok ágyúi 1842-ben, s az ugyanazon évben köttetett n a n k i n i szerződés már félig felhuzák ama szinpad függönyét, melyen a chinai népfaj sajátszerü pályája játszatik el. Sme most ama rettentő politikai vízözönök egyike, amelyeket a gondviselés küld a nemzetekre, azok újjáalakítása végett, minden fátyolt széttép, s leplezetlenül föltünteti e nép éltét s jövőjét. — A chinai forradalom egyike a legnagyobb eseményeknek, mik valaha felrázták a világot. Ne feledjük el, mikép itt oly birodalomról van szó, melynek népessége legalább 300 millióra megy föl, s mely egyfelől a közép-ázsiai hegyláncz aljáig, s másfelől orosz Tatárországig terjed. E birodalom kétségkivül már több politikai forradalmakon ment keresztül; azonban egykorú a genesissel, s eredeti szervezete s tanai 6.000 év óta szakadatlanul fennállanak. A jelen forradalom mindazon nagy változások végzetszerü jellemével bir, melyek a nemzeteket átalakítják, s egy elhasznált s meghalt polgárisodó helyébe uj társadalmat s polgárisodást állitnak. Árvízként dönti el a fenálló dolgokat, a templomokat s bálványokat lerontja, s a római birodalom végkorabeli rettentő rázkódásokra emlékeztet.— E rendkívüli forrongás közepett, a mandzsu-tatárok kormányát, — mely csak két század óta áll fenn, végveszély fenyegeti. 1634-ben néhány pásztor által alapittatván, sokáig hatalmas volt ugyan ; azonban eredeténél fogva nem nyerhető meg a népnek rokonszenvét. — Az összes mandzsu népesség még ma, két század után sem megy többre 4 millió 200,000 főnél. Ez alig teszi az összes népességnek 1 p.c. jét. Ily gyönge minoritásnak szükségkép igen ügyesnek. Vagy a legyőzöttek irányában igen méltányosnak kelle lennie, hogy azokat oly sokáig kormányozhassa; azonban kétségkivül a fiatal Hien - Fong császár, ama Tao-Kwang császár utódja, ki az 1842-ki szerződést aláírván, ez által bevallá a chinai nemzetiség tehetetlenségét, az európai barbárok haderejével szemben, fog bűnhődni dynastiájának eredete, hibái s baleseteiért. A Chinából érkezett levelezések után eleinte azt hitték , hogy a fölkelők a keresztény eszme által lelkesítvék, s hajlandók a keresztény hit fölvételére. Azonban Bonhamnak az angol lapokban megjelent sürgönyei ez iránt kétségeket támasztottak. A Chinában levő angol ügynök, miután Nankinban látta a fölkelőket, s értekezett velük, azon véleményre jött, mikép a trónkövetelő Tien-Tei párthíveinek vélt kereszténysége pusztán az európaiak megcsalására irányzott tettetés volt. A missionariusoktól eredt tudósítások megerősítik e magyarázatot . E tudósítások szerint ugyanis a fölkelők rettentő üldözést s gyilkolást követtek el a Nankinban lakó keresztényeken. — Miben áll tehát a fölkelés rejtett végczélja ? Ezt senk sem mondhatja meg pontosan. — Annyi bizonyos , mikép a trónkövetelő Tien-Te mingek ama chinai s nemzeti dynastiája ivadékának adja ki magát, melyet a mandzsu-tatárok két század előtt megbuktattak. Az alatta levő öt úgynevezett király teljes buzgalommá engedelmeskedik neki, s a fölkelő sereg jobbal van szervezve s fegyelmesebb, mint a császár sereg. Végre bizonyosnak látszik, mikép a fölkelés csirája már régóta létezett; — e fölkelé oly számos nyilvános társulatokból eredt, mike az angol invasio perczében maga a kormány alakitott a nemzeti védelemre, — valamint az eszmék átalakulása által előidézett titkos társulatokból, — melyek most mindnyájan összeszövetkeztek a tatár dynastia visszaélései s tehetetlensége ellen. — Ezen szempontból, a trónkövetelő jelenleg valóban a nemzeti szellem s Chinában szükséges reform képviselője; ő és 1187 reformátor gyanánt lép föl, ki a visszaélések eltörlését ígéri, s a néptömeg reményeit föllelkesíti; — s másrészről proclamatiói s szigorú rendtartása által, a gazdagokat s tudósokat megnyugtatja. Csupán hódolást kíván tőlük. Azok, kik ajtaikra e szót írják fel : „engedelmes,“ — minden erőszakosságtól mentek. — Az öt hűbéres király szintén felvilágosult emberek módjára viseli magát. Tanult, a mint a proclamatiókból kitűnik, Confucius tanából s a deista s protestáns szellemből álló vegyületnek látszik, — ők a buddhista babonákat támadják meg, — tisztult erkölcstant, s az Isten egységének hitelvét hirdetik. E szerint tanuk különös és független ideologismus lenne, — s ebből lehetne kimagyarázni mind a chinai vallás jelképeinek megszentségtelenitését, mind a Nankinban lakó r. kath. keresztényeken elkövetett erőszakosságokat. — A chinai fölkelés már három év óta tart, hadseregei diadalmasan nyomultak át a chinai birodalom nagy részén. Jelenleg a trónkövetelő birtokában van Nankinnak, amely várost az új kormány székhelyévé akarja tenni, mivel a régi Ming - dynastia is ezen fővárosban lakott. — A legújabb tudósításokból kitűnik, mikép a harczoló felek helyzetében egy idő óta nem történtek tetemes változások. Azonban a fölkelők Nankinnak birtokában vannak, s fenyegetik ama nagy császári csatornát, mely Chinának s fővárosának kulcsa. Más részről a császári sereg tehetetlen, demoralizálva van, s hasztalan számít az európaiak segélyére. E szerint a trónkövetelő valószínűleg győzni fog, s a tatár dynastia elenyészend. Hogy mik lesznek ezen nagy esemény következményei, ezt senki sem mondhatja meg. Méltán föltehetjük, hogy az új dynastia sokkal felvilágosultabb szellemben fog kormányozni, mint a tatár dynastia, s hogy China belpiaczait megnyitandja a polgárisuló népek befolyásának s kereskedésének. — Könnyű átlátni, mily roppant fontosságú tény lenne az, ha China megnyittatnék polgárisulásunk s kereskedésünk működése előtt. Ez egyik kitűnő phasisa lenne ama gondviselésszerű bámulatos haladásnak, mely egész földgömbön a közlekedés könnyítése által, a népek törekvései s jólétének solidarizálására van irányozva.“ A „Pays“-ben olvassuk, mikép az egyesült államok lapjai egy reform-mozgalomnak az amerikai unió főbb városaiban fejlődéséről tesznek említést, melynek czélját és irányzatát egy New-Yorkban közzétett legújabb manifestumból ismerhetni meg. Ez az egyesült államok bel állapotát erkölcsi és közigazgatási szempontból a legsötétebb színekkel festi. Szerinte a vesztegethetőség és embervásár minden választásokba s közhivatalokba becsúszott; a hasztalan kiadások növekedése az állami kincstárt tönkre teszi, s a népet nyomorba dönti; a hivatalnokok tudatlansága és igazságtalansága a tekintélyt megfosztja minden nimbusztól. E manifestumban egy pont érdemli meg a figyelmet. Az amerikai pártoknak vak dicsőség- s szertelen hódítási vágyat vet szemükre; megrója azon heves tanokat, melyek a terület határtalan kiterjedését hirdetik, s a már megtörtént bekeblezésekhez még alsó- és felső Canadát, Mexikót, Sandwich szigeteket, I Cubát stb. szeretnék csatolni, megjegyezvén, I hogy az egyesült államok több földet birnak, I mint mennyi népességének szükséges; és hogy I még messze van a nap, midőn a polgárok nagy I tömege új terület odacsatolását teendi szüksé- I gessé. E megjegyzésekből komoly szempont me Irül föl, mely az egyesült államok jelen helyzete I által különös érdeket nyer. Az új elnök a radiká-ilók által megválasztatván, a veszélyes Monroe I tan álmokat keltett a szellemekben a terület rop- I pont terjedéséről, melyek valósítása végett sem- Imi eszköztől vissza nem riadtak. Másrészről a I demokrat párt, némely menekültek gyászos be - s folyása alatt, hangosan hirdeti, miszerint elérke- szett a pillanat, midőn az amerikai köztársaságnál I határozott befolyást kell gyakorolnia Európa I végzeteire s az a szárazföld politikai cselekvé I nyeire. Az előhaladt pártok e viszonyának vissza I kelle hatnia a kormányra, s lehetlen észre nem I venni, hogy egy idő óta a külkérdések az egyes I államokban jellemző komolyságot öltöttek s vész I teljes útra tértek. Az első nehézség Angliával áll fen, az a halászati kérdést illeti, mely Fillmor II elnöklete alatt már a kiegyenlítéshez hajlott . s most azonban minden ismét kérdés alá van helyezve, az angol kabinet utolsó javaslatai vissza i1 utasittattak, s egy incidentiális pont kitűnő fonaatosságot ad ez ügynek ; ez egy harmadik ver • Isenyző, ki kizáró tulajdoni jogot képez a halászat I területekre. Lord Stirling egyik erdőde 1621-■ I 1628-ig I. Károly királytól állítólag Uj-Skótzi i I tökéletes és egész birtokát s jelentékeny jogoka • I nyert a St.-Lőrincz folyamra, a canadai nagy1 tengerre és partokra, melyeket most élő utódja I igénybe vesz. Lord Stirling hatalma politikai és administrativ volt; minden hivatalra tehetett ki a I nevezéseket, aranyat verethetett stb. stb. különösen kizáró jogot birt a halászatra az eredeti level I lekben említett minden partokon, s e jogot mos ■i I az amerikai államoknak akarja átengedni, egy a - Imerikai társulat közvetítésénél fogva, mely igen I nyeit még fegyverhatalommal is fentartani kínált I között. Lehetlen leírni az enthusiasmust, mely I lyel e tényt a közvélemény fogadá, s mily köny - I nyen nyert az hitelt a kormánynál! Csak az ango - I kormány ítélhet lord Stirling ez állítólagos jc - I gairól. De a kérdés ez uj phasisa a két nemzet ,- I beli halászok közt gyászos összeütközések' i- t idézhet elő, s valóban a kedélyeket oly izgalon a Iba hozta, hogy az amerikai lapok kereken kinyyilatkoztatják, mikép Angliának vagy módosítan kell igényeit, vagy háborúra készülnie. Migene- i kézség az angol kormánynyal mindinkább bonyolódik, addig egy komoly kérdés merül föl a washingtoni és bécsi kabinetek közt a smyrnai Kosztaféle boldogtalan esemény folytán, mely tárgyról az austriai kormány az összes európai hatalmakhoz egy emlékiratot intézett. St. Lewis parancsnokának valóban nem volt joga, fenyegetőzni, hogy Kosztát erővel elviszi az austriai I hajóról, azon ürügy alatt, hogy Koszta szándékát s kifejezé, az amerikai államok polgárává lenni. Az I amerikai népjog ily nyilatkozatból nem szár-l maztatja a nemzetiség következményeit, s e- szért még szerencsét kell magunknak kívánnunk, s mert könnyen előrelátható , mi történnék, ha I valamely menekült ilynemű nyilatkozat foly Itán Európába amerikai polgár minőségében térhetne vissza, hogy ezen czím alatt ismét azon po litikai cselszövényeket űzhesse, melyek miatt I honát elhagyni kényteleníttetett. De legyen , bárhogy, Ingraham eljárását a washingtoni kormány nyíltan helyeslé, s ő maga Amerikában oly jellemző demonstrátiók tárgya lön, miszerint e I tekintetben teljesen békés megoldást Austria és az egyesült államok közt csak nehezen remél- I hetni. A cubai kérdés végre Pierce kormányára nézve főfontosságú, mely minden pillanatban ha- tározott fordulatot vehet. Lehetlen az egyesült I államoknak e szigetre vonatkozó czélzatai iránt s bizonyos aggodalmakat nem táplálnunk , midőn I látjuk, hogy Soulé, ki oly kitűnő szerepet vitt a I Cuba elleni izgatásban s elutazásakor oly ünne-1 pélyes ovatiót nyert, neveztetett ki spanyol ko - I vette, mi bizonyos tekintetben a madridi kor- I raány irányában kihívásnak tartandó. Ezen Ko- I nyodalmak természetük és czélzatuknál fogva bi- I zonyos pontig magyarázzák azon bizalmatlansá- I got, melynek orgánumává magát a new-yorki I reformpárt az említett manifestumban tette. Ez I nyilván ellenhatása és viszhangja a Monroe-tan- I nak s azon pártoknak , melyek az amerikai I uniót természetes határain és tevékenységén túl I akarják ragadni. Az egyesült államok a hatalom I és jólét oly magas fokára érve, egy világrészben I oly fontos szerepet játszva, kincsek és nagyszerű I hajóhad birtokában , mely az összes tengereket I átszeldeli, két óczeánt birván határul s Kalifor Iniát tartományul, bizonyosan nem maradhat ide I gén azon érdekek és politikai élet irányában, s mely a civilizált világot mozgatja. A washingtoni I kabinettől senki sem tagadja meg a rangot és be I folyást, mely azt megilleti. De soha sem kellene I feledni, hogy e rangot, e befolyást nem vakme- I rőség és fenyegetések által, hanem csak igazság I és mérséklet által tarthatni fen. Éjszakamerikára nézve nem létezik más népjog, mint mely a többi I államokat vezérli. E népjog bármily nemzetnek, I sem idegen területek invasióját jog és igény nélkül, I sem beavatkozást más nemzet belügyeibe , sem I hatalomgyakorlást azon belügyeken kíivül , me I lyeket kormányoz, világos szerződésbeli felhatalmazás nélkül meg nem enged. Csak szerződések által, csak fokozatos résztvevés által Európa közjogában fogják az egyesült államok azon igazságos tekintélyrészt megnyerni, mely őket megilleti ; e feladatot a diplomatia csak eszélyes, legális és békés tevékenység által fogja befejezni, a heveskedés vagy túlrohanás azonban csak compromittálni.“ — Az „A. A. Ztg.“ sept. 6 - ki számában „Páris és a kenyérár“ czim alatt Párisból egy czikket hoz, melyben a következőket olvassuk : „Mint sok városban, úgy itt is a kenyér árát hivatalosan, még pedig minden hó 1-ső és 15-dik napján megállapítják. Ez olykép történik, hogy a középárt , melyen a liszt a nagy liszt- és gabnacsarnokban a múlt két hét alatt kelt, meghatározzák. Minden zsák lisztből 102 két kiló nagyságú kenyeret sütnek, melyek 11 franknyi elkészítési költséget okoznak. A kenyér fő élelmi czikke lévén a munkás osztályoknak Párisban, könnyen felfogható az érdek, melylyel ezek a gabnacsarnok ügyletei iránt viseltetnek. Aggodalmaikat a kormány beavatkozása megszünteté. A pékek syndicusai az „Echo agricole“-ban e „bölcs“ rendszabályokat oda magyarázzák, hogy a kormány a sütőket veszteségeikért kárpótolandja, melyek a kenyérnek szerfelett olcsó árából reájuk háramlandnak. Ismeretes, hogy sürgős szükség esetében a kormányok minden időben a legszükségesb czikkeket a szűkölködőknek olcsó áron adták , így segítettek a szükségen, így történt ez máskor is Párisban Az alamizsna eleme azonban soha sem terjedett túl ez osztályokon, vagg a jelen franczia kormány a mesterséges árleszállítások által oly köröknek is segítségére van, melyek arra nem szorultak. E rendszabályt alig lehet bölcsnek tartani, habár a munkás osztályok forgalmi viszonyaiban minden ingadozást távol tartani, fő államérdek. De ez osztályok könnyen megszokják a kormányt minden bajért felelőssé tenni, melynek pedig sehogysem oka. Erre joguk is lesz, ha a kormány rendszabályai által oly ingadozásokért is elvállalja a felelősséget, melyeket hasonlag nem képes meggátolni. Valószínű , hogy a kormány rendszabályai csak Párisra terjedendnek ki, mert ereje egész Francziaországra csekély. A tapasztalás ismét bebizonyítandja, mikép a franczia kormány elve minden eszközzel kímélet nélkül oda munkálni, hogy Páris anyagi szükségei fedezve legyenek. Nem csak munkát, hanem kenyeret is szerez számára a többi Francziaország rovására, és hogy ezt már az árak csekély emelkedésénél is teszi, mutatja , mily gondosan őrködik a munkás osztályok állapota felett, s mikép kész egy részét azon szerepnek elvállalni, melyet Cabet, Proudhon, Blanc Lajos stb. hozzá utasítanak. A „Patrie“ a gabnaárakat mesterkélteknek és átmenőknek mondja, ámde az aggodalmak Párisban nagy szerepet játsznak. 1847 - ben is kitűnt utólagosan, hogy a német- és poroszországi termés teljesen elégséges volt a népesség élelmezésére. A híres meteorológ Dove vizsgálatai a melegség eloszlásáról a földön egész bizonyosságig kiderítették, hogy átalános rész aratás a földön nem lehetséges, legalább nem, mióta a gabnanemek zónáját, melyek az emberek leglényegesb szükségét kielégítik, a földnek éjszaki felét legnagyobb részt földművelő nemzetek foglalják el, s arra bizton számíthatni, mikép ha keleti Európa rész termés által szenved, éjszaki Amerika az ő bősége által a bajon segíteni képes. A kormány kötelessége ennélfogva folyvást kimerítő tudósításokat adni az ország meteorológiai viszonyairól, s a gabna aratásról s árakról, a kereskedésnek minden lehető közlekedési utakat megnyitni, s az áruforgalmat lehetőleg könnyíteni. Ezek biztos eszközök minden veszélyt hozó ingadozásokat meggátolni, mint ha közvetve minden párisinak egy sou -t nyomnnk markába, valahányszor kenyeret vásárol.“ Iskolai közlés. A vallás és közoktatási magas ministerhim, folyó év augusz. 8-án 7008/194 sz. alatt kelt, s a cs. k. pestkerületi helytartósági alelnök b. Augusz Antal ur ő magához leküldött, s általa 16009. sz. alatt a nagykőrösi helv. hitv. egyháztanácshoz áttett leiratánál fogva, a helybeli újonnan szervezett ref. felgymnasiumot 1853/4 iskolaiéven kezdve nyilvánosnak s kiadandó bizonyítványait állam érvényeseknek elismerni méltóztatott. Ezen tanintézet elválasztott, és a magas ministerium elé fölterjesztett tanárai következők: Igazgató Varga János, tanárok: Fitos Pál, Jánosi Ferencz, Mentovich Ferencz, Kis Lajos, Arany János, Ács Sigmond, Csikai Imre, Weiss János, Szász Károly *) Losonczy László, Szilágyi Sándor. Midőn ezen mély tisztelettel vett magas kibocsátványt a tisztelt közönséggel tudatni szerencsénk van, egyszersmind hírűl adjuk , miszerint a fent érintett már nyilvános tanintézet october 1 - sején kezdendi meg működését s a beiratások az érintett hó első napjaiban fognak történni. Kelt Nagy Kőrösön, sept. 9-kén 1853. A fentnevezett felgymnasium igazgatósága. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) September 11. 11 A balaton-gőzhajózási társaság m. h. 30-án közgyűlést tartott. Hertelendy alelnök úr jelentést tett a ,,Kisfaludy“ gőzös állapotjáról és pénzügyi viszonyairól, melyből kiviláglik, hogy ujságlapok gyakori felszólalásai alaptalanok, mennyiben az utóbbi időben a jövedelem tetemesen szaporodott s csupán az idén 1400 frtnyi adósság törlesztethetett. A pesti részvényesek képviselői küldőik nevében kijelentették, hogy a balatoni hajózás sülyedésének fő oka az ügyvezetők tudatlansága, s hogy a pesti részvényeseknek sikerült volna, a dunagőzhajózás igazgatóját, Massion urat rábírni, hogy a balatoni hajózást igazgassa; a társaság örömmel fogadta ez ajánlatot. (Közbirodalmi napló.) Bécs , sept. 9. D. C.“ Párisból érkezett távirati tudósítás szerint az „Assemblée Nationale“ egy a módosítványoknak az orosz cs. kabinet általi elvettetésére vonatkozó közlést között, és az ottani börzén is múlt szerdán oly hir keringett. Mi állíthatjuk, hogy erről itt ez óráig semmit sem tudnak. — Sept. 9. Az eddigi intézkedés szerint Ő Felsége a Császár elutazása az olmützi hadgyakorlati táborba véglegesen szerdára, sept. 14-re reggelére van határozva. — Ők, fensége Lajos bajor herczeg szombaton egy rövid kirándulást fog tenni Magyarországba, a közel fekvő katonai méneseket meglátogatandó. — Legfelsőbb határozat következtében a szerb Vojvodina s temesi Bánát számára egy tartományi törvényszék Temesvárott, s négy kerületi biróság, u. m. Lugoson, Becskereken, Zomborban és Újvidéken fognak felállittatni. A cs. k. hivatalnokok fizetéseinek kiadására vonatkozó, legfelsőbb helyen tett módosítások a jelen hónapban léptek életbe. A felsőbb hivatalnokok fizetései ezennel minden hó 16-ka helyett előlegesen mindjárt 1-jén adatnak ki. Hivatalba lépéskor, új kinevezés folytán, a fizetés a hivatalnokoknak átalánvéve, a szolgálatba lépést követő legközelebbi hónap első napján kezdődik, és midőn kilépés történik akármiféle okból, akkor a fizetés azon hónap utolsó napján szűnik meg, melyben a kilépés történt. (Külföldi napló.) London, sept. 4. A királynő s Albert herczeg újra meglátogatták a dublini műkiállítást, s különösen hosszabb ideig szemlélték a Francziaországból küldetett iparműveket. — Az invernessi község-tanács Gladstone e város díszpolgárává nevezte ki. *) Mialatt ez ügy a magas ministerium által tárgyaltatott , Szász Károly hivataláról lemondván, helyette a mathesis tanítására okleveles mérnök Theodorovics (Tömöri) Anasztáz választatott el, ki is megerősítés végett a magas ministérium elé fölterjesztetett.