Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)

1853-09-11 / 213. szám

vesénél fogva, mintegy közepén a császári odalomnak, a hatalmas Duna folyam partján, hivatva látszik lenni egy ilyen válla­szon­a. Föltéve, hogy e vállalat azon előnyöket újítaná, miket eddig elő Lipcse nyújtott a ke­­ti kereskedő számára , akkor ez utóbbiak el­­­mulasztanák a rövidebb utat fölkeresni, s a m­ai közlekedés könnyűsége őket bizonyosan rá határozná, hogy a szükséges árukat inkább , mint odafenn vásárolják; — akkor a külföldi­ek mellett itt az austriai gyártmányok is figye­­mbe vétetnének s kerestetnének, holott most­émetországban még folyvást nem birnak azon vénynyel, melyre jelességüknél fogva teljes értékben érdemesek. Ezen gyártmányokat a hetiek most tulajdonkép csak azért nem kere­­ik, mert eddigelő még semmi alkalmuk nem olt azok szoros megismerésére. Egy ily vállalat, melynek egy­részt czélsze­­nségét, másrészt szükségességét a felebbiekhez asonló okokkal támogathatni, a­melynek hasz­­ait oly világosan felmutathatni, megérdemelte a magas kormány atyai figyelmét, s ennek alapján tasittaték is az véleményadás végett az itteni amrához; most a kamra hivatása az általa oly ékesen támogatott ügyet újra melegen fölka­­­lni, s mielőbbi foganatositását azon után, me­­yen az ügy folyamatba tétetett, elősegíteni. " PEST, sept. 10. (Hírlapi szemle ) A „Pays“ egy igen ér­­dekes czikkében a chinai forradalom jelleme­­, következményeiről értekezik: „Még néhány év lett,“ — úgymond — „Chináról csupán a mis­­ionariusok s néhány kevés utazók sajátszerü s­kodás elbeszélései után voltak némi ismereteink. A birodalom, más nemzetek tekintetei elől elzár­­va, — örökre mély mozdulatlanságban látszott maradni. Az angolok ágyúi 1842-ben, s az ugyan­azon évben köttetett n a n k i n i szerződés már félig felhuzák ama szinpad függönyét, melyen a chinai népfaj sajátszerü pályája játszatik el. S­­me most ama rettentő politikai vízözönök egyi­­ke, a­melyeket a gondviselés küld a nemzetek­re, azok újjáalakítása végett, minden fátyolt szét­­tép, s leplezetlenül föltünteti e nép éltét s jövő­jét. — A chinai forradalom egyike a legnagyobb eseményeknek, mik valaha felrázták a világot. Ne feledjük el, mikép itt oly birodalomról van szó, melynek népessége legalább 300 millióra megy föl, s mely egyfelől a közép-ázsiai hegy­­láncz aljáig, s másfelől orosz Tatárországig ter­jed. E birodalom kétségkivül már több politikai forradalmakon ment keresztül; azonban egykorú a genesissel, s eredeti szervezete s tanai 6.000 év óta szakadatlanul fennállanak.­­ A jelen for­radalom mindazon nagy változások végzetszerü jellemével bir, melyek a nemzeteket átalakítják, s egy elhasznált s meghalt polgárisodó helyébe uj társadalmat s polgárisodást állitnak. Árvízként dönti el a fenálló dolgokat, a templomokat s bál­ványokat lerontja, s a római birodalom végkora­beli rettentő rázkódásokra emlékeztet.— E rend­kívüli forrongás közepett, a mandzsu-tatárok kormányát, — mely csak két század óta áll fenn, végveszély fenyegeti. 1634-ben néhány pásztor­­ által alapittatván, sokáig hatalmas volt ugyan ; azonban eredeténél fogva nem nyerhető meg a népnek rokonszenvét. — Az összes mandzsu népesség még ma, két század után sem megy többre 4 millió 200,000 főnél. Ez alig teszi az összes népességnek 1 p.c. jét. Ily gyönge mino­ritásnak szükségkép igen ügyesnek. Vagy a le­­­győzöttek irányában igen méltányosnak kelle lennie, hogy azokat oly sokáig kormányozhassa; azonban kétségkivül a fiatal Hien - Fong csá­szár, ama Tao-Kwang császár utódja, ki az 1842-ki szerződést aláírván, ez által bevallá a chinai nemzetiség tehetetlenségét, az európai barbárok haderejével szemben,­­ fog bűn­hődni dynastiájának eredete­, hibái s balesetei­ért.­­ A Chinából érkezett levelezések után e­­leinte azt hitték , hogy a fölkelők a keresztény eszme által lelkesítvék, s hajlandók a keresztény hit fölvételére. Azonban Bonhamnak az an­gol lapokban megjelent sürgönyei ez iránt két­ségeket támasztottak. A Chinában levő angol ügynök,­­ miután Nankinban látta a fölkelőket, s értekezett velük, azon véleményre jött, mikép a trónkövetelő Tien-Te­i párthíveinek vélt kereszténysége pusztán az európaiak megcsalá­sára irányzott tettetés volt. A missionariusoktól eredt tudósítások megerősítik e magyarázatot . E tudósítások szerint ugyanis a fölkelők ret­tentő üldözést s gyilkolást követtek el a Nan­kinban lakó keresztényeken. — Miben áll te­hát a fölkelés rejtett végczélja ? Ezt senk sem mondhatja meg pontosan. — Annyi bi­zonyos , mikép a trón­követelő Tien-Te­­ mingek ama chinai s nemzeti dynastiája iva­dékának adja ki magát, melyet a mandzsu-tatá­rok két század előtt megbuktattak. Az alatta levő öt úgynevezett király teljes buzgalommá engedelmeskedik neki, s a fölkelő sereg jobbal van szervezve s fegyelmesebb, mint a császár sereg. Végre bizonyosnak látszik, mikép a föl­kelés csirája már régóta létezett; — e fölkelé oly számos nyilvános társulatokból eredt, mike az angol invasio perczében maga a kormány ala­kitott a nemzeti védelemre, — valamint az esz­mék átalakulása által előidézett titkos­ társula­tokból, — melyek most mindnyájan összeszövet­keztek a tatár dynastia visszaélései s tehetet­lensége ellen. — Ezen szempontból, a trónkö­vetelő jelenleg valóban a nemzeti szellem s Chinában szükséges reform képviselője; ő és 1187 reformátor gyanánt lép föl, ki a visszaélések el­törlését ígéri, s a néptömeg reményeit föllelke­síti; — s másrészről proclamatiói s szigorú rend­tartása által, a gazdagokat s tudósokat meg­nyugtatja. Csupán hódolást kíván tőlük. Azok, kik ajtaikra e szót írják fel : „engedelmes,“ — minden erőszakosságtól mentek. — Az öt hűbé­res király szintén felvilágosult emberek módjára viseli magát. Tanult, a mint a proclamatiókból kitűnik, Confucius tanából s a deista s protestáns szellemből álló vegyületnek látszik, — ők a buddhista babonákat támadják meg, — tisztult erkölcstant, s az Isten egységének hitelvét hirde­tik. E szerint tanuk különös és független ideo­­logismus lenne, — s ebből lehetne kimagyarázni mind a chinai vallás jelképeinek megszentség­­telenitését, mind a Nankinban lakó r. kath. ke­resztényeken elkövetett erőszakosságokat. — A chinai fölkelés már három év óta tart, hadseregei diadalmasan nyomultak át a chinai birodalom nagy részén. Jelenleg a trón­követelő birtoká­ban van Nankinnak, a­mely várost az új kormány székhelyévé akarja tenni, mivel a régi M­i­n­g - dynastia is ezen fővárosban lakott. — A legújabb tudósításokból kitűnik, mikép a har­­czoló­ felek helyzetében egy idő óta nem történ­tek tetemes változások. Azonban a fölkelők Nan­kinnak birtokában vannak, s fenyegetik ama nagy császári csatornát, mely Chinának s fővá­rosának kulcsa. Más részről a császári sereg te­hetetlen, demoralizálva van, s hasztalan számít az európaiak segélyére. E szerint a trón­köve­telő valószínűleg győzni fog, s a tatár dynastia elenyészend. Hogy mik lesznek ezen nagy ese­mény következményei, ezt senki sem mondhatja meg. Méltán föltehetjük, hogy az új dynastia sokkal felvilágosultabb szellemben fog kormá­nyozni, mint a tatár dynastia, s hogy China bel­­piaczait megnyitandja a polgárisuló népek befo­lyásának s kereskedésének. — Könnyű átlátni, mily roppant fontosságú tény lenne az, ha China megnyittatnék polgárisulásunk s kereskedésünk működése előtt. Ez egyik kitűnő phasisa lenne ama gondviselésszerű bámulatos haladásnak, mely egész földgömbön a közlekedés könnyítése által, a népek törekvései s jólétének solidarizá­­lására van irányozva.“ A „Pays“-ben olvassuk, mikép az egye­sült államok lapjai egy reform-mozgalomnak az amerikai unió főbb városaiban fejlődéséről tesz­nek említést, melynek czélját és irányzatát egy New-Yorkban közzétett legújabb manifestumból ismerhetni meg. Ez az egyesült államok bel ál­lapotát erkölcsi és közigazgatási szempontból a legsötétebb színekkel festi. Szerinte a veszte­­gethetőség és embervásár minden választásokba s közhivatalokba becsúszott; a hasztalan kiadá­sok növekedése az állami kincstárt tönkre teszi, s a népet nyomorba dönti; a hivatalnokok tu­datlansága és igazságtalansága a tekintélyt meg­fosztja minden nimbusztól. E manifestumban egy pont érdemli meg a figyelmet. Az amerikai pártoknak vak dicsőség- s szertelen hódítási vá­gyat vet szemükre; megrója azon heves tanokat, melyek a terület határtalan kiterjedését hirdetik, s a már megtörtént bekeblezésekhez még alsó- és­­ felső Canadát, Mexikót, Sandwich szigeteket, I Cubát stb. szeretnék csatolni, megjegyezvén, I hogy az egyesült államok több földet birnak, I mint mennyi népességének szükséges; és hogy I még messze van a nap, midőn a polgárok nagy I tömege új terület odacsatolását teendi szüksé- I gessé. E megjegyzésekből komoly szempont me­ I­rül föl, mely az egyesült államok jelen helyzete I által különös érdeket nyer. Az új elnök a radiká-­i­lók által megválasztatván, a veszélyes Monroe I tan álmokat keltett a szellemekben a terület rop- I pont terjedéséről, melyek valósítása végett sem- I­mi eszköztől vissza nem riadtak. Másrészről a I demokrat párt, némely menekültek gyászos be - s folyása alatt, hangosan hirdeti, miszerint elérke- s­zett a pillanat, midőn az amerikai köztársaságnál I határozott befolyást kell gyakorolnia Európa I végzeteire s az a szárazföld politikai cselekvé­ I nyeire. Az előhaladt pártok e viszonyának vissza I kelle hatnia a kormányra, s lehetlen észre nem I venni, hogy egy idő óta a külkérdések az egyes I államokban jellemző komolyságot öltöttek s vész I teljes útra tértek. Az első nehézség Angliával ál­l fen, az a halászati kérdést illeti, mely Fillmor II elnöklete alatt már a kiegyenlítéshez hajlott . s most azonban minden ismét kérdés alá van he­­­lyezve, az angol kabinet utolsó javaslatai vissza i1 utasittattak, s egy incidentiális pont kitűnő fon­a­a­tosságot ad ez ügynek ; ez egy harmadik ver • I­senyző, ki kizáró tulajdoni jogot képez a halászat I területekre. Lord Stirling egyik erdőde 1621-■ I 1628-ig I. Károly királytól állítólag Uj-Skótzi i I tökéletes és egész birtokát s jelentékeny jogoka • I nyert a St.-Lőrincz folyamra, a canadai nag­y1 tengerre és partokra, melyeket most élő utódj­a I igénybe vesz. Lord Stirling hatalma politikai é­­­s administrativ volt; minden hivatalra tehetett ki a I nevezéseket, aranyat verethetett stb. stb. különö­­­­sen kizáró jogot birt a halászatra az eredeti leve­l I lekben említett minden partokon, s e jogot mos ■i I az amerikai államoknak akarja átengedni, egy a - I­merikai társulat közvetítésénél fogva, mely ige­n I nyeit még fegyverhatalommal is fentartani kínál­­t I között. Lehetlen leírni az enthusiasmust, mely­­ I lyel e tényt a közvélemény fogadá, s mily köny - I nyen nyert az hitelt a kormánynál! Csak az ango - I kormány ítélhet lord Stirling ez állítólagos jc - I gairól. De a kérdés ez uj phasisa a két nemzet ,- I beli halászok közt gyászos összeütközések' i- t idézhet elő, s valóban a kedélyeket oly izgalon a I­ba hozta, hogy az amerikai lapok kereken kiny­­y­i­latkoztatják, mikép Angliának vagy módosítan kell igényeit, vagy háborúra készülnie. Mige­ne- i kézség az angol kormánynyal mindinkább bo­nyolódik, addig egy komoly kérdés merül föl a washingtoni és bécsi kabinetek közt a smyrnai Kosztaféle boldogtalan esemény folytán, mely tárgyról az austriai kormány az összes európai ha­talmakhoz egy emlékiratot intézett. St. Lewis pa­rancsnokának valóban nem volt joga, fenyege­tőzni, hogy Kosztát erővel elviszi az austriai I hajóról, azon ürügy alatt, hogy Koszta szándékát s kifejezé, az amerikai államok polgárává lenni. Az I amerikai népjog ily nyilatkozatból nem szár-­l maztatja a nemzetiség következményeit, s e- s­zért még szerencsét kell magunknak kívánnunk, s mert könnyen előrelátható , mi történnék, ha I valamely menekült ilynemű nyilatkozat foly­ I­tán Európába amerikai polgár minőségében tér­hetne vissza, hogy ezen czím alatt ismét azon po­­­ litikai cselszövényeket űzhesse, melyek miatt I honát elhagyni kényteleníttetett. De legyen , bárhogy, Ingraham eljárását a washingtoni kor­mány nyíltan helyeslé, s ő maga Amerikában oly jellemző demonstrátiók tárgya lön, miszerint e I tekintetben teljesen békés megoldást Austria és­­ az egyesült államok közt csak nehezen remél- I hetni. A cubai kérdés végre Pierce kormányára­­ nézve főfontosságú, mely minden pillanatban ha-­­ tározott fordulatot vehet. Lehetlen az egyesült I államoknak e szigetre vonatkozó czélzatai iránt s bizonyos aggodalmakat nem táplálnunk , midőn I látjuk, hogy Soulé, ki oly kitűnő szerepet vitt a I Cuba elleni izgatásban s elutazásakor oly ünne-1 pélyes ovatiót nyert, neveztetett ki spanyol ko - I vette, mi bizonyos tekintetben a madridi kor- I raány irányában kihívásnak tartandó. Ezen Ko- I nyodalmak természetük és czélzatuknál fogva bi- I zonyos pontig magyarázzák azon bizalmatlansá- I got, melynek orgánumává magát a new-yorki I reformpárt az említett manifestumban tette. Ez I nyilván ellenhatása és viszhangja a Monroe-tan- I nak s azon pártoknak , melyek az amerikai I uniót természetes határain és tevékenységén túl I akarják ragadni. Az egyesült államok a hatalom I és jólét oly magas fokára érve, egy világrészben I oly fontos szerepet játszva, kincsek és nagyszerű I hajóhad birtokában , mely az összes tengereket I átszeldeli, két óczeánt birván határul s Kalifor­ I­niát tartományul, bizonyosan nem maradhat ide­ I gén azon érdekek és politikai élet irányában, s mely a civilizált világot mozgatja. A washingtoni I kabinettől senki sem tagadja meg a rangot és be I folyást, mely azt megilleti. De soha sem kellene I feledni, hogy e rangot, e befolyást nem vakme- I rőség és fenyegetések által, hanem csak igazság I és mérséklet által tarthatni fen. Éjszakamerikára­­ nézve nem létezik más népjog, mint mely a többi I államokat vezérli. E népjog bármily nemzetnek, I sem idegen területek invasióját jog és igény nélkül, I sem beavatkozást más nemzet belügyeibe , sem I hatalomgyakorlást azon belügyeken kíivül , me­ I lyeket kormányoz, világos szerződésbeli felhatal­mazás nélkül meg nem enged. Csak szerződések által, csak fokozatos résztvevés által Európa köz­jogában fogják az egyesült államok azon igazsá­gos tekintélyrészt megnyerni, mely őket megil­leti ; e feladatot a diplomatia csak eszélyes, legá­­­lis és békés tevékenység által fogja befejezni, a heveskedés vagy túlrohanás azonban csak com­­promittálni.“ — Az „A. A. Ztg.“ sept. 6 - ki számában „Páris és a kenyérár“ czim alatt Párisból egy czikket hoz, melyben a következőket olvassuk : „Mint sok városban, úgy itt is a kenyér árát hi­vatalosan, még pedig minden hó 1-ső és 15-dik napján megállapítják. Ez olykép történik, hogy a középárt , melyen a liszt a nagy liszt- és gabna­csarnokban a múlt két hét alatt kelt, meghatározzák. Minden zsák lisztből 102 két kiló nagyságú kenyeret sütnek, melyek 11 frank­­­nyi elkészítési költséget okoznak. A kenyér fő élelmi czikke lévén a munkás osztályoknak Pá­­risban, könnyen felfogható az érdek, melylyel ezek a gabnacsarnok ügyletei iránt viseltetnek. Aggodalmaikat a kormány beavatkozása meg­szünteté. A pékek syndicusai az „Echo agri­­cole“-ban e „bölcs“ rendszabályokat oda ma­gyarázzák, hogy a kormány a sütőket vesztesé­geikért kárpótolandja, melyek a kenyérnek szer­felett olcsó árából reájuk háramlandnak. Ismere­tes, hogy sürgős szükség esetében a kormányok minden időben a legszükségesb czikkeket a szű­­kölködőknek olcsó áron adták , így segítettek a szükségen, így történt ez máskor is Párisban Az alamizsna e­leme azonban soha sem terjedett túl ez osztályokon, vagg a jelen franczia kormány a mesterséges árleszállítások által oly köröknek is segítségére van, melyek arra nem szorultak. E rendszabályt alig lehet bölcsnek tartani, habár a munkás osztályok forgalmi viszonyaiban min­den ingadozást távol tartani, fő államérdek. De ez osztályok könnyen megszokják a kormányt minden bajért felelőssé tenni, melynek pedig sehogysem oka. Erre joguk is lesz, ha a kormány rendszabályai által oly ingadozásokért is elvál­lalja a felelősséget, melyeket hasonlag nem ké­pes meggátolni. Valószínű , hogy a kormány rendszabályai csak Párisra terjedendnek ki, mert ereje egész Francziaországra csekély. A ta­pasztalás ismét bebizonyítandja, mikép a fran­czia kormány elve minden eszközzel kímélet nélkül oda munkálni, hogy Páris anyagi szüksé­gei fedezve legyenek. Nem csak munkát, hanem kenyeret is szerez számára a többi Francziaor­­szág rovására, és hogy ezt már az árak csekély emelkedésénél is teszi, mutatja , mily gondosan őrködik a munkás osztályok állapota felett, s mi­kép kész egy részét azon szerepnek elvállalni, melyet Cabet, Proudhon, Blanc Lajos stb. hozzá utasítanak. A „Patrie“ a gabnaárakat mester­kélteknek és átmenőknek mondja, ámde az ag­godalmak Párisban nagy szerepet játsznak. 1847 - ben is kitűnt utólagosan, hogy a német- és po­roszországi termés teljesen elégséges volt a né­pesség élelmezésére. A híres meteorológ Dove vizsgálatai a melegség eloszlásáról a földön egész bizonyosságig kiderítették, hogy átalános rész aratás a földön nem lehetséges, legalább nem, mióta a gabnanemek zónáját, melyek az embe­rek leglényegesb szükségét kielégítik, a földnek éjszaki felét legnagyobb részt földművelő nem­zetek foglalják el, s arra bizton számíthatni, mikép ha keleti Európa rész termés által szen­ved, éjszaki Amerika az ő bősége által a ba­jon segíteni képes. A kormány kötelessége en­nélfogva folyvást kimerítő tudósításokat adni az ország meteorológiai viszonyairól, s a gabna aratásról s árakról, a kereskedésnek minden le­hető közlekedési utakat megnyitni, s az áruforgal­mat lehetőleg könnyíteni. Ezek biztos­ eszközök minden veszélyt hozó ingadozásokat meggátolni, mint ha közvetve minden párisinak egy sou -t nyo­­­mnnk markába, valahányszor kenyeret vásárol.“ Iskolai közlés. A vallás és közoktatási magas ministerhim, folyó év augusz. 8-án 7008/194 sz. alatt kelt, s a cs. k. pestkerületi helytartósági alelnök b. A­u­g­u­s­z Antal ur ő magához leküldött, s általa 16009. sz. alatt a nagykőrösi helv. hitv. egyháztanácshoz át­tett leiratánál fogva, a helybeli újonnan szer­vezett ref. felgymnasiumot 1853/4 iskolai­éven kezdve nyilvánosnak s kiadandó bizonyítványait állam­ érvényesek­nek elismerni méltóztatott. Ezen tanintézet elválasztott, és a magas mi­­nisterium elé fölterjesztett tanárai következők: Igazgató V­arg­a János, tanárok: Fitos Pál, Jánosi Ferencz, Mento­vich Ferencz, Kis Lajos, Arany János, Ács Sigmond, Csikai Imre, Weiss János, Szász Károly *) Loson­­c­z­y László, Szilágyi Sándor. Midőn ezen mély tisztelettel vett magas ki­­bocsátványt a tisztelt közönséggel tudatni szeren­­­csénk van, egyszersmind hírűl adjuk , miszerint a fent érintett már nyilvános tanintézet october 1 - sején kezdendi meg működését s a beiratások az érintett hó első napjaiban fognak történni. Kelt Nagy Kőrösön, sept. 9-kén 1853. A fentnevezett felgym­­nasium igazgatósága. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) September 11. 11 A balaton-gőzhajózási társaság m. h. 30-án közgyűlést tartott. Hertelendy alelnök úr je­lentést tett a ,,Kisfaludy“ gőzös állapotjáról és pénzügyi viszonyairól, melyből kiviláglik, hogy ujságlapok gyakori felszólalásai alaptalanok, mennyiben az utóbbi időben a jövedelem teteme­sen szaporodott s csupán az idén 1400 frtnyi a­­­dósság törlesztethetett. A pesti részvényesek kép­viselői küldőik nevében kijelentették, hogy a ba­latoni hajózás sülyedésének fő oka az ügyvezetők tudatlansága, s hogy a pesti részvényeseknek si­került volna, a dunagőzhajózás igazgatóját, Mas­­sion urat rá­bírni, hogy a balatoni hajózást igaz­gassa; a társaság örömmel fogadta ez ajánlatot. (Közbirodalmi napló.) Bécs , sept. 9. D. C.“ P­á­r­i­sból érkezett távirati tudósítás sze­rint az „Assemblée Nationale“ egy a módosítvá­­nyoknak az orosz cs. kabinet általi elvettetésére vonatkozó közlést között, és az ottani börzén is múlt szerdán oly hir keringett. Mi állíthatjuk, hogy erről itt ez óráig sem­mit sem tudnak. — Sept. 9. Az eddigi intézkedés szerint Ő Felsége a Császár elutazása az olmützi hadgya­korlati táborba véglegesen szerdára, sept. 14-re reggelére van határozva. — Ők, fensége Lajos bajor herczeg szomba­ton egy rövid kirándulást fog tenni Magyaror­szágba, a közel fekvő katonai méneseket meg­látogatandó. — Legfelsőbb határozat következtében a szerb Vojvodina s temesi Bánát számára egy tar­tományi törvényszék Temesvárott, s négy kerü­leti biróság, u. m. Lugoson, Becskereken, Zom­­borban és Újvidéken fognak felállittatni.­­ A cs. k. hivatalnokok fizetéseinek kiadá­sára vonatkozó, legfelsőbb helyen tett módosítá­sok a jelen hónapban léptek életbe. A felsőbb hi­vatalnokok fizetései ezennel minden hó 16-ka he­lyett előlegesen mindjárt 1-jén adatnak ki. Hivatalba lépéskor, új kinevezés folytán, a fize­tés a hivatalnokoknak átalánvéve, a szolgálatba lépést követő legközelebbi hónap első napján kez­dődik, és midőn kilépés történik akármiféle okból, akkor a fizetés azon hónap utolsó napján szűnik meg, melyben a kilépés történt. (Külföldi napló.) London, sept. 4. A királynő s Albert herczeg újra meglátogatták a dublini műkiállítást, s különösen hosszabb ideig szemlélték a Francziaországból küldetett iparmű­­­veket. — Az invernessi község-tanács Glad­st­o­n­e­­ e város díszpolgárává nevezte ki. *) Mialatt ez ügy a magas ministerium által tár­gyaltatott , Szász Károly hivataláról lemondván, helyette a mathesis tanítására okleveles mérnök Theodorovics (Tömöri) Anasztáz választa­tott el, ki is megerősítés végett a magas ministé­­rium elé fölterjesztetett.

Next