Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)

1853-09-14 / 216. szám

Nemesi fekvők telek­­könyvezése. Ó-Kétske Uj-Kétske pusztán , a közbirtokos­nyő és Lakihegyi puszták. Az al­némedi járásban felső-, közép- és alsó-pe­szári puszták, s a kis-kőrösi járásban lévő a d­á­c­s­i puszta. Nagykátai járásban, 1853. sept. 15-én megkezdve folytattatik. Nagykáta, Tápió-Ságh községek­ben, Egreskáta, Sőreg és Várok pusztákon, gr. Keglevich Gábornak nagy­­kátai uradalmához tartozó fekvőségein. S­z­e­n­t­márton-Káta községben közbirtokosságnak. P­á­n­d községben, a közbirtokosságnak. Tápió-Szele községben, a közbirto­kosságnak. T­á­p­i­ó - G­y­ö­r­g­y­e községben , a köz­birtokosságnak fekvőségein. Czeglédi járásban, 1853. sept. 15-én megkezdve folytattatik. A­b­o­n­y­i­­ községben, ts P­a 1r­a­d­i­t­s pusztán, az abonyi köz­birtokosságnak fekvőségein. Nyárs-Apát pusztán, a n.-körösi köz­birtokosságnak fekvőségein. Kecskeméti járásban. 1853. sept. 15-én megkezdve folytattatik. gásegyház- pusztán, a kecskeméti n.-körösi magánosoknak és Brezovai csa­ládnak fekvőin, első-Alpár Ságnak. Bugát- pusztán, a közbirtokosságnak. Köncsög pusztán, b. Dercsényi s több közbirtokos­oknak. M­a­­­k­ó és Ke­mpetz pusztákon, az egri főkáptalannak. Monostor pusztán, Kecskemét város több magánosainak. Péteri pusztán, a közbirtokosoknak. Borbála Szentkirály pusztán, Kecs­kemét, Nagy-Kőrös városa több magánosai s több közbirtokosoknak. D­á­n - S­z­e­n­t - M­i­k­l­ó­s pusztán, NI.-Kő­­rös városa magánosainak fekvőin. Duna-Vecsei járásban. 1853 sept. 15-én megkezdve folytattatik. Da­b községben, Nagy Istvánnak saját fo­lyamodása következtében, úgy a többi köz­­birtokosoknak. A p­a­­ pusztán, Szász Coburg Gotha kir. herczeg fekvő birtokain. Halásztelek, Szentgyörgy Szalk, Egecse pusztákon, a tassi közbirtokosságnak. Mariháza, Szenttamás pusztákon, a solti közbirtokosságnak. Révbér és Kál pusztákon , gróf Teleki Sámuelnek, Vadas pusztán, Jankovits Lőrincznek, Bojár és M­i­k­­­a pusztákon , Vigyázó Antalnak, néhai Nagy Károly örököseinek és a­ hartai s­patai köztársulatnak fekvő­ségein. Kalocsai járásban. 1853. sept. 15-én megkezdve folytattatik. Kisharta községben, b. Pronay Albert ör­ököseinek. Szentkirály, N.-H­arta, Bakod, Bőd, Csepeg, Kis-Drakszél, Kis-Berke, Öreg-Berke, Gyar­mat-Sziget, Malom­szeg, Mar­osa, N.-Nána, Sástó, Szalm­a­­hid, Zászló, Bánya-Sziget pusztákon, a kalocsai érsekségnek uradalmi fekvőin. 2 a­dór pusztán, a paksi közbirtokosságnak. V­e­j­t­e pusztán, a bölcskei közbirtokosság­nak fekvőin. A hajósi járásban, 1853. novemb. 15-én megkezdve folytatandó Halász, Bék, Izsák, K­iss, Ke­rek, Hild, Kall, Molnárszi­get, Farkassziget, Szántó V­árszeg, Gemenc­z, Rezét, Pan­dur,Aligvárda, Summár,Rét pusztákon, a kalocsai érsekségnek uradalmi fekvőin. Orosz, Csala, Dús nők pusztákon, a kalocsai főkáptalannak fekvőségein, Kiskőrösi járásban. 1853. december 5-én megkezdve folytattatik P­a­h­i pusztán, apahi közbirtokosságnak. P­olgárdi pusztán, Ulmann Móricz örö­köseinek. N­a­g­y-H­a­r­k­a pusztán, a harkai közbir­tokosságnak. Kötőn pusztán, a közbirtokosságnak. A­d­á­t­s pusztán, a figes cs. kir. uralkodó családnak ráczkevei uradalmához tartozó fekvőin. Áts. Ökördi pusztákon, a kalocsai fő­­káptalannak uradalmi fekvőin. Örökös-Csebe pusztán, több kiskőrö­­­si magánosok fekvőségein. Mi is a végeit tétetik közzé , hogy ha az illető jószág-tulajdonosok és közbirtokosok a telekkönyvi felvételre a helyszínen személye­sen meg nem jelenhetnének, különös megbizó-_ (989) (3-3) A Pest kerületi cs. k. telekkönyv-igaz­­gatóság egyelőre ezen kerület tagosított vagy rendezett községek és puszták telek­könyvi felvétele iránt, az 1853. ápril 18-kán kelt igazságügyministeriumi nyílt rendelet értelmében a kellő intézkedéseket megtevőn, azok e következő rendben fognak a telek­könyvi bizottmányok által jegyzőkönyvileg felvétetni: Pest-Pilis és Solt megye, Gödöllői járásban. 1853. october 1-én megkezdve folytattatik. Gödöllő, Kerepes, Csiktartsa községekben, Nyíregyháza, Bes­­nyő, Babát, Szentmihály, Tápió-Szentgyörgy, Szent­király, Egerszeg , Kisbag pusztákon, mint b. Sina Györgynek a gö­döllői uradalmához tartozó fekvőin. K­e­r­t­a­­ községben és Tóthfalu pusz­tán, b. Sina Gyögy hatvani uradalmához tartozó fekvőségein. Fóth, Újpest, Káposztásme­gy­e­r községekben és Sikátor pusz­tán, gr. Károlyi Istvánnak fóthi uradalmá­hoz tartozó fekvőin. Vérségi községben , Mindszent, V­a­r­s­á­n­y pusztákon , a verseghi köz­birtokosság fekvőin. H­é­v­i­z községben, Gyun, Monostor- Liget pusztákon, herczeg Eszterházi Pal fekvőin. Váczi járásban. 1853. december 1-én megkezdve folytattatik. Rátót községben, a Skott szerzetes fek­vőin. Csővár községben, a közbirtokosság fek­vőin. Csörög, Göd, Allagh és Etskend pusztákon, b. Sina Györgynek gödöllői u­radalmához tartozó fekvőin. Pilisi járásban. 1853. sept. 15-én megkezdve folytattatik. Maglód községben, gr. Teleki Sámuel, gr. Ráday Gedeon s több közbirtokosok­nak. Pilis községben, b. Nyári Antal s több közbirtokosoknak Alberti községben, gróf Szapáry Ferencz­nének. Gomba községben, a közbirtokosságnak. M­o­n­o­r községben és Z­s­i­g­e­r pusztán, az egri főkáptalannak. O­s­z­l­á­r pusztán , b. Prónay Ágoston és Gábornak. Bille, Alsó - és Felső- Mikebu­­d­a pusztákon, gr. Keglevich Gábornak. Szentivány pusztán, Kováts Ferencz és Illésnek. Lob pusztán, gr. Ráday Gedeon s több köz­birtokosoknak. Vasad pusztán, gr. Zichy sat. közbirtoko­soknak. C­s­é­v pusztán, gr. Alberti Vilmos sat. köz­birtokosoknak. Alsó - és Felső-Nyáregyházán, a közbirtokosságnak. Farkasdi pusztán , a közbirtokosságnak. T­e­t­e pusztán, a közbirtokosságnak. Kis halom és Szentlőrincz pusz­tán, b. Sina Györgynek fekvőin. Alnémedi járásban. 1853. nov. 10 én megkezdve folytattatik. Haraszti községben, báró Lak­ért Ig­nácznak. O­c­s a községben, gr. Teleki Domonkos több közbirtokosoknak. Sári községben, Felső - és Alsóbes­­n­y­ő pusztán , báró Lak­ért Antal és Ig­nácznak. Bugyi községben, b. Vay Ábrahám, báró Bánffy s több közbirtokosoknak. Fe­l­ső - , Közép - , Alsó-Peszér pusztákon, a flges cs. k. uralkodó családnak a promontor-ráczkevi uradalmához tarto­zó fekvőin. Szúnyog pusztán, a flges cs. kir. uraik, család, Szúnyog család és Kis Ferencznek fekvőin. G­y­á­l pusztán, gr. Károlyi Istvánnak. Gubats és Péteri pusztákon, b. Sina Györgynek. D.­­ V­arsány pusztán , Benitzky Flóra, Ödön és özvegy Majthényi Pálnénak fek­vőin. .­­ . Ordasháza pusztán, a dabasi közbirto­kosságnak. R­á­d­a pusztán, gr. Ráday Gedeonnak. A.-B­a­b­á­d pusztán, a dabasi közbirtokos­ságnak. F.-P­á­k­o­n­y pusztán, gr. Teleki Sámuel­nek. Alsó-Pákony pusztán, N. Zeyk József levéllel ellátandó képviselőről gondoskod­­­­­­hassanak, s a­mennyiben saját birtokjogaikat adatokkal kívánnák hitelesítni, azon adatok­­nál a telekkönyvi bizottmány előtti bemuta­tása iránt intézkedhessenek. A személyes vagy a mondott czélra különösen megbízott képvi­selő meg nem jelenése esetében, a telekkönyvi bizottmány jogosítva leend, az illető jószág­tulajdonos saját költségére és történhető ká­rára képviselőt hivatalosan kinevezni és an­nak befolyásával, az illető birtokos fekvősé­geit a telekkönyvi jegyzőkönyvbe felvé­tetni. Pest, September 1-én 1853. A cs. kir. Pest kerületi telekkönyvi _______________igazgatóságtól. b. Hellenbach s több pusztán örököseinek. V­a­t­­­y­a pusztán, közbirtokosoknak. Felső- és Alsó-Hernád gr. Beleznay családnak. Pótharaszt pusztán, N.-Kőrös városa községének. Alsó- és Felső-Inárcs pusztán, gr. Keglevich Gizella s több közbirtokosoknak. Alsó-Első pusztán , gr. Keglevich Gá­bornak. Felső-Első pusztán , gr. Szapáry test­véreknek. P­e­r­e­g­h községben és Szentkirály pusztán. Egressy Soma, Melzer János Pázmándy Dienesnek. Ü­r­b­ő pusztán, a közbirtokosságnak. Alsó-Délegyháza­­ pusztákon, Vány­­a közbirtokos­ Alsó-Ráda­­­ságnak B­a­r­a­t­s Ráczkevei és Budaeörsi sokban­ fekvő in. j­á­r­t­­1853. sept. 15-én megkezdve folytattatik. Promontor és Albertfalva köz­ségekben , s átaljában a körülményekhez képest a flges cs. kir. uralkodó családnak egész promontori, illetőleg ráczkevei ura­dalmában, melyhez tartoznak a ráczkevei járásban : Ráczkeve várára, Sziget­­(Újfalu, Makád, Lóré, Becse, Sziget - Szentmárton, Csép, Tököl, Sziget-Szent­miklós, Csepel községek, Királyrét, Bes-1988: (3—3) A Pest kerületi cs. k. telekkönyv-igaz­­gatóság egyelőre ezen kerületi tagosított vagy rendezett községek és puszták telek­könyvi felvétele iránt, az 1853. ápril 18-kán kelt igazságügyministeriumi nyílt rendelet értelmében, a kellő intézkedéseket megtévén, azok e következő rendben fognak a telek­könyvi bizottmányok által jegyzőkönyvileg felvétetni:Borsod megye, Miskolczi járásban. 1853. sept. 15-én megkezdve folytattatik. Felső-Zsócza községben , S­i­m­á­n­d és J­e­n­k­e pusztákon, Szathmáry Khrédy Pálné szül. Piathi Idának. Alsó - Zsócza községben , N­ol­aj, Sajó-Péteri és Kémei puszták­on, gr. Vay Ábrahám és b. Vay Lajos fekvő birtokain. Csáti járásban 1853. october 15-én megkezdve folytatandó. S­a­j­ó - O­r­ö­s községben, a közbirtokosság fekvőségein. Edelényi járásban, 1853. sept. 15-én kezdve folytattatik. E­d­e­l­é­n­y községben, Szátz Coburg Gotha kir. herczegnek. B­e­r­e­n­t­e községben, özv. Szepessy Lász­­lóné, Pap Sámuel és Koczián Józsefné bir­tokain. Senye pusztán, a közbirtokosságnak. Sáp községben, gr. Dessewffy Ferencznek. G­a­r­a­d­n­a és Királykút pusztákon, gr. Pallavicini Rogernek. Hajnácsó, Kázmér pusztákon , gróf Csáky Istvánnénak. Csehi pusztán, gr. Csáky Jánosnak. Hosszú rév pusztán, az egri főkáptalan­nak fekvőin. Szentpéteri járásban. 1853. december 1-én megkezdendő. Dusnok és Cseb (másként kopasz föld) egyesült pusztákon, a közbirtokosságnak birtokán. Mezőkövesdi járásban. 1854. január 3-án megkezdve folytattatik. Cserépfalu közbirtokos­ságnak fekvőségein. . községekben, Szász Cserépváraljai Coburg Gotha kir. her- Tard­­­czegnes urad. birtokain Felső-Abrány . községekben Ernőd Vatta Egerfarmos Mi is a végett tétetik közzé, hogy ha az illető jószágtulajdonosok és közb­itokosok a telekkönyvi felvételre a helyszínen személye­sen meg nem jelenhetnének, különös megbízó­levéllel ellátandó képviselőről gondoskod­hassanak, s a­mennyiben saját birtokjogaikat adatokkal kívánnák hitelesítni, azon "adatok­nak a telekkönyvi bizottmány előtti bemuta­tása iránt intézkedhessenek. A személyes,, vagy a mondott czélra különösen megbízott képviselő meg nem jelenése esetében, a telek­könyvi bizottmány jogosítva leend, az illető jószágtulajdonos saját költségére és történ­hető kárára képviselőt hivatalosan kinevez­ni és annak befolyásától az illető birtokos fekvőségeit a telekkönyvi jegyzőkönyvbe felvétetni. Kelt Pesten, September 1-én 1853. A cs. k. Pest kerületi telekkönyv­­__________________igazgatóságtól, A­ fogyasztási adó ha­szonbérletének árve­­ rése. (947) (3—3) ad i°»/vn A budai cs. k. pénzügyi igazgatóság ál­tal ezennel közhirré tétetik , miszerint a bor­nak és húsnak elhasználásától járó fogyasz­tási adónak Bicske helységben , Fehér megyében , a cs. kir. pénzügyministeri­­umnak 1850-ik évi november 23-án kelt, ki­hirdetett rendelete, s az árszabályzat III-ik osztálya alapjáni beszedése, egy évre, azaz 1853-ik év november elsejétől 1854-ik év ok­tóber hó végéig nyilvános árverés utján ha­szonbérbe adatik. A bérl­erű kívánóknak magok alkalmazása végett előlegesen következők adatnak tudtul: 1. Az árverés Budán a cs. k. pénzügy­igazgatóságnál f. év September 19-én reg. 9 órakor fog történni, s ha a tárgyalás az­nap be nem fejeztethetnék, a később meghatáro­zandó, s az árverésnél tudtul adandó időben fog folytattatni. 2. A kikiáltási ár a bornak elhasználásá­tól járó fogyasztási adóra nézve, nyolcz­száz p­ő forint évi összegben, és a húsnak elhasz­nálásától járó fogyasztási adóra nézve négy­száz pft összegben, tehát összesen ezer kétszáz forint pp. határoztatik meg. 3. Bérleni lehet mindazoknak, kik arra a törvények és a birodalmi alkotmány értelmé­ben alkalmasak. Okvetlen kizáratnak azok, kik valamely bűntény miatt büntetésre elítél­tettek, vagy kik bűnvádi keresetbe vonattak, a­mely alól csak elegendő törvényes próbák hiánya miatt mentettek föl. Kiskorú személyek és szerződésüket meg­szegett jövedékbérlők az árverésben részt n­em vehetnek, valamint azok sem, kik csempészet, vagy nagyobb jövedéki áthágás miatt visgá­­lat alá vonattak, s vagy elítéltettek, vagy csak próbák hiánya miatt mentettek föl, és pedig ez utóbbiak az áthágás napjától, vagy ha ez nem tudatnék, annak fölfedezésétől szá­mítandó hat évek alatt. 4. A kiír az árverésben részt akarnak ven­ni, kötelesek a kikiáltási ár tizedrészével fel­érő öszveget 120 pengő forint készpénz­ben, vagy cs. k. statuspapírokban, melyek a fenálló szabályok szerint számíttatnak és ve­zetnek be, vagy fekvő biztosítékban, bánat­pénzül, az árverés kezdete előtt az árverési bizottmánynak átadni. Az árverés bevégezte után csak a legtöbbet ígérő által letett öszveg tartatik vissza, a többi árverezőknek bánat­pénzeik visszaadatnak. 5. írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak. Ily ajánlatok mellé azonban (melyek 15 kvnyi bélyegdíj alá esnek) a bánatpénzek is csato­landók, az ajánlott összeg betűkkel és számok­kal világosan kiírandó, s nem szabad benne oly száradéknak előfordulni, mely a jelen hir­detmény és a többi bérleti feltételekben fog­lalt határozatokkal összeütközésbe jő. Ezen írásbeli ajánlatok önkénytes vál­toztatások kikerülése végett ilyformán szer­­kezendők : „Én alólírott, a fogyasztási adónak be­szedéséért — (itt a bérlet tárgya ezen árveré­si hirdetmény után pontosan megjelelendő) 185 -tól 185 -ig számítandó időre ft. krnyi összeget a­­jánlok pengő pénzben, azon nyilatkozattal, miszerint az árverési és bérletföltéteiek töké­letesen tudomásomra vannak, s azoknak ma­gamat egészen alávetem, s jelen ajánlatomért az ide zárt, tízszáztéli ft.­krból álló bánatpénzzel kereskedem. Kelt Az ajánlattevő neve, polgári állása és lakhelye.“ Ezen írásbeli ajánlatok az árverés előtt a budai cs.k. pénzügyi kerületi igazgatóság fő elve­standók, s miután többé szóval senki sem k­íván árverelni, felbontatnak és közzé tétetn­­­ek, mire a legtöbbet ígérővel az egyezkedés legköttetik. Mihelyt az írásbeli ajánlatok felbontása­­ legkezdetik, hol az ajánlók maguk is jelen e­shetnek, semmiféle későbbi szóbeli vagy írás­b­eli ajánlatok el nem fogadtatnak. A szóbeli á­rverelés ideje alatt sem fogadtatnak el többé­rásbeli ajánlatok.­­ Ha a szóbeli és írásbeli ajánlat egyenlő­sszegről szól, akkor az elsőnek előny adatik igyenlő írásbeli ajánlatoknál sorsolás hath­oz, mely azonnal a helyszínen az árverelő izottmány választása szerint véghez vitetik. 6. A ki nem magáért, hanem másnak ne­v­ében árverel, köteles magát az árverési bi­­ottmány előtt törvényesen hitelesített külö­­ös meghatalmazással kimutatni, s azt a bi­­ottmánynak átadni. 7. Hatóbb személyek társaságban átve­­sznek, tartoznak az átvállalt szerződési köt­­­elezettségek teljesítéséről osztatlanul , azaz i­gy mindnyájáért és mindnyájan í­gyért jótá­llani.­­ 8. Az árverezés felsőbb jóváhagyás remén­­­ye alatt történik, és az árverési okirat a l­egtöbbet ígérőre nézve ajánlata által, a cs.­ k­. pénzügyigazgatóságra nézve pedig a jó­­­­áhagyás kézbesítésétől kezdve válik kötele­s erejűvé. 9. A bérlő a bérleti időszak kezdetével a s. k. pénzügyi hatóság által a bérlett­e behe­­lyeztetik. A bérlő kötelessége a bérletár biz­osításául, a bérleti árverés jóváhagyásáról­zóló értesítménynek kézbesítése után legfel­­abb nyolcz nap alatt, az egy évre kialkudott érletárnak egy negyedrészét mint biztos­íté­­tt készpénzben, vagy státuskötelezvények-b­en, melyek szabály szerint a letételkor bér-j­efolyam szerint, vagy 1834 és 1839-iki sta­­uskölcsön-sorsjegyekben, melyek szintén f­olyamértékben számíttatnak be, de sohasem lévszerinti értékükön felül, — vagy végre a pénzügyhatóság által elfogadhatónak talált ékvő kézi zálog által letenni. 10. A bérlő tartozik a szerződési bérlet­it egyenlő havi részletekben, minden hónap utolsó napján, s ha az vasár- vagy ünnep­­lapra esnék, az előtte való köznapon a kije­­ölt pénztárba befizetni. 11. A többi bérleti feltételek a budai es. ,i­. ker. pénzügyi igazgatóságnál, valamint , csákvári cs. k. pénzügyőrségi biztosság­­ál a szokásos hivatalos órák alatt, az árver­és előtt megtekinthetők, s azok az árverés siralmával a bérleni kívánóknak fel fognak lvastatni. A budai cs. k. kerületi pénzügyi igazga­­óságtól. — Kelt Budán, augustus 27. 1853. 948) (2-3) A budai császári királyi pénzügyi i­­azgatóság által ezennel közhírré tétetik , mi­­zerint a bornak és húsnak elhasználásától ávó fogyasztási adónak Zsámbék helység­ben, Pest-Pilis megyében, a csász. kir. pénz­­gyministeriumnak 1850 ik évi november 23- án kelt, kihirdetett rendelete, s az ársza­­bályzat III-ik osztálya alapjáni beszedése e­gy évre , azaz 1853-dik évi november hó -től 1854. évi October hó végéig nyilvános rverés utján haszonbérbe adatik. A bérleni kívánóknak maguk alkalmazá­­a végett előlegesen következők adatnak tud­­ul :1. Az árverés Budán a cs. k. ker. pénzügy - gazgatóságnál f. é. sept.19. regg. 11 órak.fog­örténni, s ha a tárgyalás az nap be nem fe­­eztethetnék, a később meghatározandó s az áverésnél tudtul adandó időben folytattatni. 2. A kikiáltási ár a bornak elhasználásá­­o1 járó fogyasztási adóra nézve 900 pft .vi összegben, és a húsnak elhasználásá­ét járó fogyasztási adóra nézve 5050 pengő­­ összegben, tehát összesen 400 ft p. p. ha­tároztatik meg. 3. Bérleni lehet mindazoknak, kik arra a törvények és a birodalmi alkotmány értelmé­ben alkalmasak. Okvetlen kizáratnak azok kik valamely bűntény miatt büntetésre elitél­tettek, vagy kik bűnvádi keresetbe vonattak, a­mely alól csak elegendő törvényes próbák hiánya miatt mentettek föl. Kiskorú személyek és szerződésüket meg­szegett jövedékbérlők az árverésben részt nem vehetnek, valamint azok sem, kik csem­pészet, vagy nagyobb jövedéki áthágás miatt vizsgálat alá vonattak, s vagy elítéltettek, vagy csak próbák hiánya miatt mentettek föl, és­pedig ez utóbbiak az áthágás napjától, vagy ha ez nem tudatnék, annak fölfedezésé­­től számítandó hat évek alatt. 4. A­kik az árverésben részt akarnak ven­ni, kötelesek a kikiáltási ár tizedrészével felé­rő öszveget 130 pengő forint készpénzben, vagy csász. kir. statuspapirokban, melyek a fenálló szabályok szerint számíttatnak és ve­zetnek be, vagy fekvő biztosítékban, bánat­pénzül, az árverés kezdete előtt az árverési bizottmánynak átadni. Az árverés bevégezte után csak a legtöbbet ígérő által letett ösz­­veg tartatik vissza, a többi ár­verezőknek bánatpénzeik visszaadatnak. 5. írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak. Ily ajánlatok mellé azonban (melyek 15 krnyi bélyedgis alá esnek) a bánatpénzek is csato­landók, az ajánlott öszveg betűkkel és szá­mokkal világosan kiirandó s nem szabad ben­nük oly záradéknak előfordulni, mely a jelen hirdetmény és a többi bérleti feltételekben foglalt határozatokkal összeütközésbe jó. Ezen írásbeli ajánlatok önkénytes változ­tatások kikerülése végett ilyformán szerke­­zendő­k: „Én alólírott, a fogyasztási adónak besze­déséért — (itt a bérlet tárgya ezen árverési hirdetmény után pontosan megjelelendő) — 185 tól 185 ig szá­mítandó időre fz­árnyi össze­get ajánlok pengő pénzben, azon nyilatkozat­tal, miszerint az árverési és bérletföltételek tökéletesen tudomásomra vannak, s azoknak magamat egészen alávetem, s jelen ajánla­tomért az ide zárt, tízszáztéli­ét­árból álló bánatpénzzel kereskedem. Kelt Az ajánlattevő neve, polgári állása és lak­helye.“ Ezen írásbeli ajánlatok az árverés előtt­i budai cs. kir. pénzügyi ker. igazgatóság je­lökénél 1853-dik évi September hó 19-ig epecsételve átadandók , s miután többé szóval senki sem kíván árverelni, felbontatnak is közzé tétetnek, mire a legtöbbet ígérővel az egyezkedés megköttetik. Mihelyt az írásbeli ajánlatok felbontása megkezdetik, hol az ajánlók maguk is jelen lehetnek,semmiféle későbbi szóbeli vagy írás­beli ajánlatok el nem fogadtatnak. A szóbeli árverelés ideje alatt sem fogadtatnak el többé írásbeli ajánlatok. Ha a szóbeli és írásbeli ajánlat egyenlő összegről szól, akkor az elsőnek előny ada­tik. Egyenlő írásbeli ajánlatoknál sorsolás határoz, mely azonnal a helyszínen az ár­verelő bizottmány választása szerint véghez vitetik. 6. A­ki nem magáért, hanem másnak ne­vében árverel, köteles magát az árverési bi­zottmány előtt törvényesen meghitelesített különös meghatalmazással kimutatni, s azt a bizottmánynak átadni. 7. Ha több személyek társaságban érve­relnek, tartósnak az átvállalt szerződési köte­lezettség teljesítéséről osztatlanul, azaz egy mindnyájáért és mindnyájan egyért jót ál­­lani.8. Az árverezés felsőbb jóváhagyás re­ménye alatt történik , és az árverési okirat a legtöbbet ígérőre ajánlata által, a cs. kir. pénzügyigazgatóságra nézve pedig a jóváha­gyás kézbesítésétől kezdve válik kötelező ere­jűvé. 9. A bérlő a bérleti időszak kezdetével a cs. kir. pénzügyi hatóság által a bérletbe be­­helyeztetik. A bérlő kötelessége a bérletár biztosításául a bérleti árverés jóváhagyásáról szóló értesitménynek kézbesítése után legfel­jebb nyolc­ nap alatt, az egy évre kialkudott bérletárnak egy negyed részét mint biztosíté­kot kész­pénzben, vagy statuskötelezvények­ben, — melyek szabály szerint a letételkor börlefolyam szerint, vagy 1834- 1839-iki sta­­tuskölcsön-sorsjegyekben, melyek szinte a folyamértékben számíttatnak be, de soha sem névszerinti értékükön felül, vagy végre a pénzügyhatóság által elfogadhatónak talált fekvő kézi zálog által letenni. 10. A bérlő tartozik a szerződési bérletért egyenlő havi részletekben, minden hónap u­­tolsó napján, s ha az vasár- vagy ünnepnapra esnék, az előtte való köznapon a kijelölt pénz­tárba befizetni. 11. A többi bérleti feltételek a budai és. kir. ker. pénzügyi igazgatóságnál, vala­mint a budai császári királyi pénzügyőrségi biztosságnál a szokásos hivatalos órák alatt, az árverés előtt megtekinthetők , s azok az árverés alkalmával a bérleni kívánóknak fel fognak olvastatni. A budai és k. kér. pénzügyi igazgató­ságtól. Kelt Budán, augustus 27. 1853. Papiros-szállítási hirdet­mény. (923) (1-3) A mán­arosi és k. kincstári igazgatóság három évi szükséglete fedezésére megkiván­­tató e következő papiros és viaszos-vászony mennyiség szállítása , úgymint : 26 rizma posta-papiros. 200 ,, iroda-papiros. 120 ,, fogalom-papiros. 10 „ igtató-papiros. 10 ,, kisebb sima boríték-papiros. 12 „ nagyobb közönséges boríték­papiros.4 „ nagyobb sima boríték-papiros. 67 darab papirostábla és 40 fős viaszos­vászony, s évi sept. 26-án a fent nevezett igazgatóság épületében délelőtti órákban tartandó árcsökkentés útján ki fog adatni. Ezen árcsökkentésre a szükséges bánó­pénzzel és azon kötelezettséggel, hogy az a­­járdó magát az árverési feltételeknek aláveti, ellátott az árcsökkentést megelőző estéig a nevezett igazgatósági elnöknek ezen felül irattal : „Fapír-szllítmányi ajánlat“ beadott írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak. Az árcsökkentési és szerződési feltételek, az igazgatósági levéltári tisztségnél előre is megtekinthetők. Szigetben, augustus 13-án 1853. Csőd. (941) (1—3) A károly-fehérvári cs. k. tartományi törvényszék ezennel tudomásul adja, hogy szükségesnek látván nagy-enyedi polgár Munkács Lázárnak bár­hol létező ingó és Er­dély nagyfejedelemségében fekvő ingatlan javaira a csődöt hivatalosan megrendelni; ennélfogva mindenki, ki ezen csőd alá esett egyénhez valami követelés formálására magát jogosítva lenni hiszi, felszólittatik, 1853. évi novemb. 24-ig napjáig, maga követelésit egy rendes panaszlevélben tartományi ügyvéd Szebeni Ferencz mint ezen csődtömeg pervé­dője ellen (kinek helyettesévé tartományi ügyvéd Székely Lajos rendeltetett) ezen tar­tományi törvényszéknél annyival bizonyo­sabban bejelenteni és abban nem csak köve­telése alaposságát, hanem azon jogot is,mely­nél fogva egyik vagy másik meghatározott classisba tétetni kiván, bebizonyítani, mivel ezen nap eltelése után senki többé meg nem halgattatik és annak, ki követelésit addig be nem jelenti, ezen csődtömeg irányában örökös hallgatás fog rendeltetni. Egy­úttal kereskedő Mendel Mózes ur Károly-Fehérvárról ideiglenes csődtömeg­gondnokká rendeltetett és végképeni meg­választása az ideiglenes csőd­tömeg gondno­kának 1853. évi septemb. 19-re délelőtti 10 ó­­rára ezen törvényszéknél tűzetett ki, melyre a hitelezők személyesen, vagy megbízottjaik által megjelenni tartoznak, különben a raeg­­nem jelenők a jelenlevők választásába bele­­egyezteknek fognak tekintetni. A cs. k. tartományi törvényszék üléséből K. -Fehérvárt, august. 22. 1853. ______________ R a 1 m o s c h. Gondnokság-nevezés. (1012) (1-3) 372.9/1853 — A mieskei 11-ed osztályú cs. k. járásbíróság részéről kihirdettetik, miként e­­lőre bocsátott törvényszabta vizsgálat folytán ezennel biróságilag kijelentetett, hogy mics­­kei lakos Borbély Sándor tékozlá­s e miatt gondnokság alá helyeztetett , gondnokául micskei lakos Hajdú Jósef neveztetvén ki. A cs. k. jbiróság Micskén aug. 31. 1853. Lázár Imre cs. k­ibiró, 1203

Next