Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)
1853-09-21 / 222. szám
nyernie a tengeri nagyhatalmasságok beleegyezését vagy részességét. Ezt újabban bebizonyítják ama diplomatiai okiratok, miket a „New- York Herald“ aug. 27-i számában közlött. Ezen okiratok Russell lordnak Crampton, washingtoni angol követhez intézett, s 1853. febr. 16-tól kelt leveléből, s Cramptonnak Clarendon lordhoz következő ápr. 18-ról intézett válaszából állanak. Azon jegyzékből, melyet Russell lord Cramptonhoz intézett, kitűnik, mikép Angolország nem akarta válasz nélkül hagyni azon sürgönyt, melyben Everett, a Fillmore elnöksége alatti külügyminiszer, Franczia-s Angolországnak kijelenté, mikép kormánya nem akar hozzájárulni ama szerződéshez, melyet e hatalmasságok az egyesült államoknak javasoltak, s melynek czélja volt, Cuba birtokát közegyetértéssel biztosítni Spanyolország számára. Russell lord jegyzéke csak Fillmore- i Everettnek kormányrói lelépése után érkezvén Amerikába, Marcynak, Pierce tábornok külügyministerének adatott át. Ezen okirat végszavaiban kijelentetik, mikép noha I.-Britannia teljesen elismeri az egyesült államok azon jogát, miszerint a Franczia- s Angolország nevében tett javaslatot elvethetik, — „azonban mégis egész cselekvési szabadságát fentartja, szükség esetében szabadságában álland oly eljárást követni, mint legczélszerűbbnek vélend, — akár egyedül, akár más hatalmasságokkal egyetértőleg.“ — Marcy, — miután e sürgöny felolvastatott előtte, — azt válaszolá, mikép a két kormány észrevételeit az elnök elé terjesztendi; — azonban kétségét fejezé ki az iránt, hogy váljon az utóbbi jónak tartandja-e e vitát tovább folytatni? Egyébiránt amint ezt Crampton jegyzéke constatirozza, Marcy Franczias Angolország képviselőinek észrevételeit kibékítő szellemben fogadó, s végül azon reményét fejezé ki, mikép e tárgyban semmi félreértés sem fog támadni a tengeri nagyhatalmasságok közt. Azonban a „New-York Herald“ azt állítja, hogy jól volt értesülve, midőn azt jelenté, mikép Angol- és Spanyolország legújabban szerződést kötöttek, a rabszolgaságnak Havannábani eltörlése iránt, és hozzáteszi, mikép tudni hiszi, hogy az amerikai minister legközelebb, a franczia s angol követeknek adott válaszában, megerősíté az Everett által felállított tant, és hogy kész leend a válaszra, ha az angol kormány jónak látná, az egyesült államok érdekeivel ellenkező eljárást követni. Nem tudjuk, mennyiben lehet hitelt adni a „New- York Herald“ állításainak. Őszintén fájlalnék, ha az amerikai kormány újra fölvenné Everettnek azon büszke ír modorát, mely a britt válaszra alkalmat adott. Végre nem hihetjük, hogy Pierce tábornok ezen cubsi kérdésben eltérjen az igazság, becsületesség s népjog iránti tisztelet amaz elveitől, miket több ízben oly hangosan vallott sajátjainak.“ Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) September 21. * Egy előbbi rendelet, mely szerint a községi elöljárók utazási oklevelek kiadására nincsenek feljogosítva, ezekn h helytartósági kibocsátvány utján újólag emlékezetébe hozatott. * Somogyból September 16-ról Írják a „Prb. Ztg“nak: F. hó 14-kén leérkezett legfelsőbb határozat következtében eddigi cs. kir. megyei főnökünk Hochreiter Ambrus, eddigi állásában , mint főnök továbbra is megmarad. E váratlan határozat oka az,hogy Cseh E. ur, Baranya megye főnöke a cs.kir. helytartóságnál egy magas állás elfoglalására hivatott meg, s eddigi titkára Szalay úr, ki somogymegyei főnökké volt kinevezve, most már Csehár helyett Baranyában marad. A köz.biztosok kinevezéséről még semmit sem hallani. Megyénkben egy rendkívüli tény jelenleg közbeszéd tárgya Egy még nem egészen 13 éves leányka N.B.-ben , ki nem soká betegeskedett, s vizibetegség ellen gyógyittatott, a múlt héten egyszerre görcsök által lepetett meg, s a leányka, ki még maga is gyermek, a háziak nem csekély megütközésére egy egésséges gyermeket hozott világra; a gyalázatos csábító nevét a leány eleinte nem akarta, s később már nem tudta elárulni, mert csakhamar a szülés után irtóztató fölháborodások közt kiadá lelkét. Vajha e példából okulva, az anyák leánykáiknak inkább benső kimivelésére s maguk viseletére fordítanák figyelmüket, mint külső tetszetős megjelenésükre, s lennének hivatásuk szerint gyermekeik védangyalává ; a legutálatosb bujavágy szerencsétlen fiatal áldozata a szánalom könyét méltán megérdemli. Személyes gyülölség következtébeni gyújtogatások ismét kezdenek előfordulni; derék hadrendőrségünknek azonban sikerülni fog a bűnösöket kitudni, s az igazság büntető kezébe szolgáltatni. (Közbirodalmi napló.) Bécs, sept. 19. Császár Ő Felsége f. hó 17-én kelt legfelsőbb határozat által önálló rendőrigazgatóságok felállítását a Szebenben, Brassóban és Kolosvárott, a rendőrségi hatóságok szervezésére nézve fennálló alapvonalak szerint, jóvá hagyta. — Ő és. fensége Hildegard főherczegnő Baden melletti Weilburgból ide megérkezett. — A németországi katholikus egyletek 7-ik közgyűlésére küldött tagok holnap (kedden) reggeli 8 órakor gyűlnek össze egy ünnepélyes istentiszteletre a sz. István templomban. Az istentisztelet után 91 órakor összegyűlnek a tagok a redoutteremben. Ez előleges gyűlés végeztével, félóra múlva összeülnek a közgyűlés szervezésére kiküldött képviselők. Az elnök és a Választmány megválasztatnak. Esti 6 órakor ismét közgyűlés 1241 tartatik. A redoutterem, melyben a közgyűlés tartatik, oly ünnepiesen ki van díszítve, miszerint egészen egy virág-templomhoz hasonlít. — Az oktatásügyi ministerium rendeletéből a jövő iskolaévben is az iskolaigazgatók Bécs minden iskoláiban altanítóikkal havi értekezleteket tartandanak, melyeken az iskolakerületi felügyelők jelen lesznek, s melyeknek tárgyát a tanterv és az egyes iskolákbani oktatási modor képezendi. Az oktatásügyi ministerium a monarchia minden helységeit, melyek oly lelkészséghez tartoznak, melyben eddig iskola nincs, följegyeztető, hogy pontos átnézetét bírja az iskolák hiányának a birodalomban, és a szükséglet szerinti intézkedéseket megtehesse. — A keresked. ministerium azon áruk jegyzékének átvizsgálását rendelte el, melyekkel szatócsoknak kereskedniök szabad, s elvül állitá fel, hogy szatócs-szabadalmak csak oly helyekre nézve adassanak, hol rendes kereskedések nincsenek. A bécsi hálatemplom építésére aug. végéig minden koronaországokból befolyt adományok öszvege 1,037,458 ft. 29,/2 kr. pp. — Az alsó-austriai keresk. kamra, a kér. ministerium felszólítására, egy Hamburgban felállítandó austriai mintakiállítás tárgyában, a hazai gyártmányok Austráliába kivitelének élénkítése czéljából, az erre vonatkozó terv gondos megvizsgálására bizottmányt nevezett ki. — Olaszországból legújabb hírek szerint a milánói tartományban is bőrizsaratást várnak. — Modenából több nem odavaló személyek kiutasíttattak ; a két piemonti vadászszázad a modenai határról már visszavonult. — Annecyben a savoyai püspökök congressust tartanak. — Siciliából tartós szárazságról panaszkodnak, mely az olajtermésben nagy kárt tesz. * Segesvárit az ott hősileg elesett Skariatin orosz tábornok emlékének lelepleztetése rendkivüli ünnepélyességgel menend végbe. Több orosz tiszt van ez ünnepi tényre meghíva s mint a „Satellit“ írja, e meghívott vendégeket annál bizonyosabban lehet várni, miután a dolgok Oláhországban békés szint öltöttek magukra.—A tiszt, jezsuita atyák f. hó 9-kén érkeztek ide szeptember 11-kén Klinkovsztroen először szónokolt. A templom zsúfolva volt. Minden keresztény meg van híva e beszédek meghallgatására. Mint hallik, a jezsuiták Brassót is meg fogják látogatni. C s i k b ó 1 (Erdélyben), sept. 5. Augustus 8-kát, mint Urunk Ő Felsége születése napját, valamint a birodalomban mindenütt, úgy e legkeletibb szegletén is örömmel ültük meg. Emelte az ünnep magasztosságát azon kedves viszszaemlékezés, hogy kinek hosszú és áldásteljes uralkodásáért esedezni sereglett egybe a népnek nagyja apraja, a szeretve tisztelt Fejedelmet a múlt évnek e nyárszakán való szerencsés a birodalom szivétől oly messzire eső bérczei között, habár kívülről szerény egyszerűséggel, de gazdag benső érzelemmel üdvözölhetni. A számos bölcs és boldogító intézkedése mellett Császári Urunknak, nálunk is igen nagy és élénk hálára kötelező benyomást tett kormányának azon eljárása, mely szerint a szomszéd keleti bonyodalmak közepette oly hatás- és sikerteljesen lépett fel a világbéke fentartásának érdekében, hogy annak már csaknem biztosított pajzsa alatt szellemi mint anyagi jóllétünket megszilárdulva látjuk. — Örömmel üdvözöltük September 1-jét is, mint az austriai közönséges polgári törvénykönyv életbeléptetésének első napját; polgári életünk és előhaladásunknak egyik leghatalmasabb emeltyűjét bírjuk mi e törvényekben, mint amelyeknek az ősiségi viszonyok szabályozásával a birtok s hitel emelkedését, s igen igen sok per boldog kimúlását lehet köszönni. — Forró hálát s köszönetet szavazunk továbbá magas kormányunknak azon kegyes intézkedéséért, melynél fogva keskeny de népes vidékünkben az iskolát már előbb felállittatni, legújabban pedig a seminariumnak s igy a collegialis nevelési rendszernek életbe léptetését is megrendelni méltóztatott. — Ifjaink az idei próbateteken is dicséretre méltó s többek között a német nyelvben is meglepőjeleit adák önmaguk s nyilvános elismerést érdemlő tanáraik szorgalmának.—Mezőgazdászati tekintetben általában csak közép termésnek örülhetünk, s ha mint halljuk, a szomszéd Moldvából is gabonavételre nem számíthatunk, úgy ez évre nem nagyon kövér tehenekről álmodozhatunk. v. 1. (Külföldi napló.) London, septemb. 14. Orleans herczegnő s a párisi gróf tegnap délután Torquay ■ ba érkeztek, hogy Olga orosz nagyherczegnőt meglátogassák. Lippin gróf fogadá őket az állomáson. — Mária, orosz nagyherczegnő, a leuchtenbergi herczeg özvegye, tegnap visszaérkezett Torquay-be. Páris, sept., 14. Tegnap az Opera-színházban Krisztina királynő, két leányával s Rianzarés herczeggel együtt, a császári páholylyal szemközt levő páholyban ült. Azon perezben, midőn belépett, a császárné felállott, s a királynőt tisztelettel üdvözlé. — Jenő, savoya-carignani herczeg, a szardiniai király unokatestvére, legközelebb Párisba érkezett. — A császár elutazása 22-kére halasztatott, — a császárné csupán Boulogne-ig kisérendi el férjét. — Az úgynevezett forradalmi község ügyének tárgyalása máról későbbre halasztatott. — A „Revue d’ Orient“ legutóbbi számában igen érdekes czikket közlött a görög tengerészetről, Roque Phodion, a párisi görög követség első titkárától. — A périgueux-i községtanács elhatározá, mikép azon tér, melynek közepén áll Bugeaud tábornagy, isy - i herczeg szobra. — Bugeaud - térnek fog neveztetni. — A császár s császárné tegnap a Tuileriák palotájába jöttek, hol ministeri tanácsülés tartatott. — A tengerészeti minister rendeletéből, Roche t ort-ban, a „Napoleon“ hajó mintájára, egy „Intrépide“ nevű uj hajó fog építtetni. Berlin, sept. 14. A „Corr. B.“ írja: Azon erősen elterjedt hír, mintha porosz király ő fels. is Olmützbe fogna utazni, a mi hallomásunk szerint alaptalannak látszik lenni. Hága, sept. 13. A király Rollin tábornokot , a francziák császárjának segédtisztjét , a cserfa-rend csillagos lovagjává,s Favé-ezredest közép-keresztesévé nevezte ki. New-York, aug. 31. Wilson Károly, montréal i mama, befogatott, s később 8000 dollárnyi biztosíték mellett szabadon bocsáttatott, gyilkossággal vádoltatván azért, mivel múlt jun. 9-kén, a Gavazzi-féle zavarok alkalmával, a katonaságnak parancsot adott a tüzelésre. — Sept. 3. Montevideoban jul. 18-án a pártok közt heves összeütközés történt, — számos egyének vesztették éltüket, — s az elnök kénytelen volt kabinetjét módositni. Őribe elfutott, s folyvást újabb zavaroktól félnek AUSTRIA. Bécs, sept. 17. Ő cs. k. Apostoli Felsége Olmützbe megérkezéséről a „Neue Zeit“ ezt írja: Lelkesült öröm tölté el a várost, midőn tegnap estve fél hét órakor ő cs. k. Apostoli Felsége ide bevonult. A tornyok harangjai ünnepélyes elfogadásra hangzottanak, és ezerszeres éljenkiáltás keletkezett, midőn Ő Felsége a Katalinkapuhoz ért. Folytonos örömriadal közt nyilt kocsiban ment az Uralkodó, mellette Lajos bajor herczeg ők fens ülvén, két a Katalinkapunál állított obeliszken, melyeknél feldíszített anykák és fiuk izlésteljes csoportjai állottak , az alsó piaczon felállított diadalkapun, hol a polgármester, a községtanács, a nagy választmány, a polg. tisztikar, a keresk. és iparkamra s a városi zenekar voltak felállítva, továbbá a felsőpiaczon keresztül az érseki palotába , hol ő Felségét József főlig ő cs. fensége, a főmértehgérsek az összes székeskáptalannal, a magas tábornoki kar és a cs. k. katonai és polgári tekintélyek tiszteit teljesen üdvözték. A hgérseki palota előtt egy század porosz-hg.-gránátos volt zenével és zászóval seállítva, melyet Ő Felsége megszemélt és elléptetett. Ő Felségével megérkeztek egyszersmind Károly Ferdinánd, Károly Lajos, Ernészt, Rainer főlgek ő cs. ingeik,és Sándor hesseni hg. ő k. fens., és valamint Ő Felsége, úgy ő fenségeik is a páyaudvarban a helytartó ő excja és a várparancsnok által fogadtattak, de utjokat az érseki palotába a várkapun át vevék. Ő cs. k. Apostoli Felsége azonnal megérkezése után a magas tábornoki kart és a cs. k. hatóságokat magának bemutattatá, s aztán belső termeibe vonult. Még alig hangzottak el a lelkesült elfogadás éljenkiáltásai, midőn számtalan lámpák gyújtattak, és Ol mütz fényes kivilágításban ragyogott. Mindenütt megvilágított vagy átlátszó császárképeket lehet látni, lángoló névjegyeit Ő Felségének és énsarájának, loyális mondatok és üdvözléseket. Szer meg ezernyi nép hullámzott legörömteljesb hangulatban, a város utczáin, és a fel s alá vonuló zenekarok zenéit hallgató. A fényben úszó város ragyogó öröme fölött sötétkék csillagos ég terjeszkedett ki. Ő Felsége, Kreiml polgármesternek a sgérseki palotában tisztelgése alkalmával igen vegyesen méltóztatott olmützi fogadtatásáról nyilatkozni. Ma reggel 7 óra után a Fejedelem a táborba ment, jelen volt a csapatgyakorlatokon s aztán visszavonult a csász. sátorba. D. u. 3 órakor . Felsége Olmützbe visszatért. Bécs, sept. 17. „O. C.“ II. Austria törvényhatósági joga Törökországban levő alattvalói fölött eredetileg az 1718. jul. 27 - ki passarovitzi béke 5. csikkén , továbbá a magas porta 1784. febr. 24 ki szenedén, és az 1791. aug. 4-ki szisztovi békeszerződésen alapult. Az említett szened továbbá (VIII. sz.) meghatározza , hogy a támadandó nehézségeknél a vitás pontok a Török- és Oroszország közt 1783. június 10-én (6 szer.) kötött szerződvény szabályai szerint tárgyalandók, valamint e nagyúri szened V.ez. Austriának mindazon jogok és előnyöket biztosítja, melyekkel más keresztény nemzetek, név szerint a francziák, angolok, németalföldiek és oroszok, vagy más valamely még nagyobb kedvezésben levő nemzet, élveznek , vagy a jövőben élvezni fognak.“ E szerint a Törökországban levő alattvalói fölötti törvényhatósági jogait illetőleg is Austria népjogilag a legelőnyözöttebb nemzetekkel, mint Franczia-, Angol-, Oroszország stb. egyenlően gyakorolja azokat naponkint és emlékezetet haladó idők óta. A nagy európai hatalmak törvényhatósági joga Törökországban levő alattvalóik fölött oly szilárd és régi alapú, mikép az egyesült államok kormánya is az 1839. május 7-én az ottomán portával kötött , 1831. febr. 2-kán megerősített és 1832. febr. 4-én az egyesült államok elnöke álta kihirdetett szerződvényben a IV. czikkben világosan kikötötte : „Egyesült államok polgárai, kik csendesen kereskedésük után játnak , s bűnné vagy vétséggel nem vádoltatnak vagy rajta nem nem éreznek, (Törökországban) ne háborittassanak, és ha vétséget követtek volna is el, nem a helyhatóságok „fogják el és vessék tömlöczbe, hanem az ő ministerük vagy consuljok ítélje, s bűnük szerint büntesse őket;“ e tekintetben azon szokást követvén, mely más keresztény idegenek irányában követtetik.“ A „Const.“végre különbséget tesz a közönséges és politikai bűnösök közt, s ha az elsőkre nézve netán megengedi is, hogy a bűnösnek a tették elfogyása (min alapuljon e megszorítás ?) a cs. kir. kormány ügynökei által török területen megengedhető , de egész határozottsággal kétségbe vonja e szabadalmat oly alattvalók ellenében, kik politikai bűnnel vádoltatnak, vagy az rájuk bizonyul. Ámde sem szerződések , sem az austriai közjog (melyet lényegesen tekintetbe kell venni, mert elvileg és szerződés szerint a keleten levő alattvalókra nézve ennek kell irányzóul szolgálni)ily önkényes megkülönböztetést nem ismernél.. Az igenis áll, hogy a magas porta maga gyakran vett politikai menekülteket „különös“ védelmébe, és alkalmasint innen ered az 1739. sept. 18. -i belgrádi békeokmány (VI. Károly császár és a fényes porta közt) XVIII. czikkének azon határozmánya, melyben kiköttetett, hogy jövőre szabad ne legyen, gonosztevők, lázitók és elégül elleneket befogadni s nekik menhelyet adni, mire nézve a hanyag kormányzók ellen szigorú büntető határozmányok hozattak. De habár Törökország elvállalt kötelességeit e részben is elég hanyagul teljesítette, de azért a jog az ily „párteütők és elégületlenek“-nek még kiadatását is kívánni, vagy őket, hol az kivihető volt, önhatalmilag elfogni, oly szilárdul állott, mikép szükségesnek találtatott az (Austria és a porta közti szisztovi 1791 -diki békében világosan meghatározni (VIII. sz.), miszerint a két szerződő hatalm valamelyikének oly alattvalóit, kik a háború előtt vagy az alatt a másiknak területére mentek, az ottani kormány (domination) alá vetették magukat, s most is önkénytesen ott akarnak maradni, természetes uralkodójuk (souverain natures) vissza ne követelhesse, hanem azon hatalom alattvalói gyanánt tekintessenek, melynek magukat alája vetették (á laquelle ils se sont donnés). E szerint a szökevény alattvalók visszakövetelésének joga oly szilárdan állónak tekintetett, mi lép szükségesnek találtatott, annak kiterjesztését azokra, kik a háború előtt vagy alatt más aattvalói jogot szereztek, világosan kizárni. Ha e szabadalom akkor és még most is pozitív jogilag kétségtelenül az austriai kormányt ilető, azt elvileg azon körülmény nem gyengítheté, hogy egyes esetekben a fényes porta austriai nemzetiségbeli politikai menekülteket különös védelmébe vett. Azzal csak pillanatilag és ideigenesen jön a szerződés és szokás szerinti jog gyakorlása felfüggesztve. A „természetes souverain“ (mint a szisztovi békeokmány igen jellemzőleg jelölt) szabadalmainak ily felfüggesztése történt ugyan a magyar forradalmi háború után török területre átment felkelőkre nézve,és Austria azt eltűrte, noha azt igazoltnak soha el nem ismerte, sőt inkább az ellen világosan tiltakozott. De a magyar menekülteknek török területrőli kiutasításával és Amerikába szállíttatásukkal a „természetes souverain“ szabadalmainak Törökország által eszközlött felfüggesztése megszűnt, és ily menekültnek önkényes visszatérésével az ottomán porta területére, ennek különös engedélyes védelme nélkül, rá nézve természetesen a törökországbeli frankokra nézve általánosan érvényes jog ismét hatályba lépett. Állítsa bár, aki akarja, hogy a portakormánynak említett népjogi viszonya a „frankok“ ellenében abnormis, éa a területi fenségnek minden önálló keresztény kormányok által fentartott elvével ellenkezik. Ezt megengedhetjük, anélkül hogy az által pozitív jogi bizonyítékunk legkevésbbé is gyengülne. E megjegyzés csak azt bizonyítaná, miszerint a polgárosult keresztény államok eleitől fogva a Törökországban uralkodó vallási és jogi fogalmak által kényszerítve látták magukat,alattvalóikra nézve különös kezességeket kívánni, saját állami érdekeikre nézve különös zálogokhoz jutni, melyek más, név szerint keresztény államok ellenében szükségtelenek vagy alapnélküliek lettek volna. Mi kezdetben az illető idegen kormányok és alattvalóik egyenkénti jogai voltak (jura singulorum), ezen az általános nép- és államjogtól kétségkívül eltérő jogok, szabadalmak és kivételek lassankint, csekély változásokkal, a keresztény hatalmak és alattvalóik közös jogává lettek az ottomán birodalomra vonatkozólag, a magas portával kötött nagyszámú államszerződések által, melyek egymást legtöbbnyire, e záradéknál fogva „a legnagyobb kedvezést élvező nemzetek“ kölcsönösen kiegészítik, szentesíttettek és emlékezetet haladó idő óta folytonosan gyakoroltattak. Vájjon már a török „reformkormány“ a civilizált, keresztényi műveltségű és gondolkodású világnak elegendő belső garantiát nyújt-e, hogy az említett külön biztosítékokról le lehessen mondani, az más kérdés, melynek megítélése szigorúan véve nem ide tartozik. A mi szerény nézetünk szerint, még korántsincs itt az ideje, s mi kérnők a ,Constitutionnel‘-t, kérdezze meg Marseille vagy Bordeauxban,mit mondanának hozzá az ottani kereskedőházak, ha komolyan javasoltatnék, hogy ügynökeik Smyrna, Konstantinápoly, Alexandriában stb. valamint ottani társaik, ügyviselőik, megbízottaik stb. általában a török birodalomban levő francziák a török törvények, török igazságszolgáltatás, a török paskák éskádik alá helyeztessenek. KÜLFÖLD. Anglia, London, sept. 14. A „Morning Post“ ma sajnálatát fejezi ki a fölött, mikép a török