Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)
1853-09-12 / 214. szám
Pest, Hétfő, Rendkívüli szám: 214 September 12-én 1853. Megjelenik e lap , hétfőt s a főbb ünnepek útjul napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési dij : Vidékre : félévre : 10 frt., évnegyedre : 5 fr. 20 kr. A „Napi Tudósítóival együtt: félévre 12 frt, évnegyedre 6 frt 30 kr. Helyben: félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. A „Napi Tudósitó“-val együtt: félévre 10 frt, évnegyedre: 5 frt. — A hirdetések ötször halélozott Borénak egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lapkiadó hivataléban, Lukács László könyvnyomdájában Országot Kunnwalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelik a czím, lakhely, s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz vagy szerkesztőséghez utasítandók. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. BÉCS , sept. 10. A „W. Z.“ és „Ö. C.“ írják: „Gr. Coronini alt. szerb vajdasági s bánsági kat. és polg. kormányzó lexcjától tegnap estre érkezett távírdai jelentés szerint, a magyar koronajelvények Orsovánál, hol elásva voltak, megtaláltalak. Sz. István koronája, az aranyalmával és kereszttel, úgyszintén a kard és királyi palcza épségben megvannak. E koronajelvényeknek „Albrecht“ hadigőzösön, elegendő fedezet alatt felszállittatásáról a katonai és polgári kormányzó, ki személyesen ment Orsovára, már intézkedett.“ HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyi ministeriumnak 1853-diki junius 26-kán kelt rendelete, kiható Magyar-, Horvát-, Tótországra, Erdélyre, a Szerbvajdaság s a temesi bánságra, *) a házasság érvénytelensége vagy végelválasztása s az ágytól és asztaltóli elválás fölötti oly perlekedéseknél, melyek az ügy érdemében az egyházi biróságok által eldöntendők, előforduló s a polgári bíróságok elé tartozó mellékpontok körüli eljárás iránt. Hogy azon hitsorsosok házassági pereiben, kikre nézve Magyar-, Horvát-, Tótországban , a Szerbvajdaságban s a temesi bánságban az 1852- diki november 29-kén kelt legfelsőbb nyiltparancs (birod. törv. lap 246. sz.), s Erdélyben az 1853 diki május 29-kén kelt legfelsőbb nyiltparancs (birod. törv. lap 99. sz ) szerint, a házassági kötelék érvényessége vagy érvénytelensége, a házasság végelválasztása s az asztaltól és ágytóli elválás fölötti ítélethozás az egyházi bíróságokat illeti, a polgári biróságok elé tartozó mellékpontok iránti eljárás az egyházi bíróságoknak az ügy érdemébeni eljárásával öszhangzásba hozassék , az igazságügyi ministérium következőket rendeli : Minthogy a házastársaknak a házassági öszszeköttetés önhatalmú megszüntetése semmikép sem engedtetik meg, ennélfogva a közöttük vagyonuk elkülönzése vagy más igények iránt keletkező keresetek, melyek a házasság érvénytelenségét vagy vége választását , avagy az asztaltól és ágytóli elválást teszik föl, a polgári bíró által el nem fogadtathatnak, ha azokban az illető egyházi hatóságnak a házasság érvénytelensége vagy végelválasztása , avagy a megengedett asztaltól és ágytóli elválás iránti jogérvényes ítélete föl nem mutattatik. *) Bir. törv. lap 4853 julius 7. XXXVIII. db. 122. sz. a. Az elkülönzött lakhely előleges megengedését, az illendő tartás fizetése végett a másik házastárshoz intézendő meghagyást s egyéb ideiglenes intézkedéseket tárgyazó kérvények a polgári bírónál előbb is benyujtathatnak ugyan, mintsem az ügy érdemébeni kereset az egyházi bíróságnál megindittatnék. A biró azonban köteles ily esetekben a kérvény megengedése mellett egyszersmind a házassági összeköttetés megszüntetése tekintetében az egyházi bíróság előtt indított kereset iránt igazolás végett kellő határidőt szabni, s ennek megtartása fölött hivatalból őrködni. Ha az asztaltól és ágytóli elválás valamely egyházi bíróság által mindkét házastárs beleegyezése következtében megengedtetett, anélkül, hogy a házastársak egyszersmind az átalános polgári törvénykönyv 103. és 1263 §- hoz képest vagyonuk elkülönzésére vonatkozólag megegyeztek volna, a bírói hatóságok az e fölött keletkező perlekedések eldöntésénél ugyanazon határozatok szerint kötelesek eljárni, melyek az átalános törvénykönyvben (1264 § ) azon esetre rendelvék, ha egyik fél sem oka a bírói ítélet által kimondott elválásnak. A létező kiskorú gyermekek javára a szülők házassági perlekedéseinél a polgári biróságok még azon esetben is, ha az ügy érdemében az egyházi hatóságoknak kell itélniök, kötelesek mindig a törvénynek megfelelő intézkedéseket haladék nélkül hivatalból megtenni. A csicsóvári remete. (Eredeti történeti beszély.) (Folytatás.) Szabina mélyen meg volt hatva — oly jól esett vala neki e szavakat hallani, mégis annyi fájdalom, aggály, és nyugtalanság tükrözte magát hevült vonásain, — és csak alig bírt néhány szót, csak töredezve emlité, hogy ez érzemény neki folyton csak szenvedést eredményezhet, a legsajgóbb szenvedést, tudniillik honfiak gyanúját s szemrehányását. Jenőnek ereje perczenként veszett — ajkai halványulni, szemei sötétedni kezdtek. ,Minő szenvedéseink lehetnek nekünk“ — szólt’oly mélyen, mintha a végerőt merítené keble fenekéről — „azon kínokhoz képest , miket megváltónk szenvedett? és mégis mily magasztos, mily töretlen lélekkel emelé keresztjét, és hala meg rajta, mert szeretett, — én gyarló ember, csak a mi szép s magasztos, szerethetem oly hőn, de azért nem kevésbé fogok szenvedni, és meghalni is tudni Jenőnek szavai perczenként gyengébbek, és vonaglóbbak lettek. — „Igen Szabina! __ igen — egy szebb honnak leendünk polgárai egykoron, — ott ama fényes magasságban, — ott közös honunk van, — ott nem fognak szemrehányást tenni, s nem fogják kérdeni, hogy a magyar miért szereti Moldova leányát ? s miért a fejedelmi hölgy egy igénytelen nemest ?“ Végszavai csak alig voltak hallhatók — s ájultan dőlt a karszékbe hátra.“ „Istenem! — Istenem!“ — kiálta fel Szabina aggálylyal, „habár megannyi erővel nemes barátom, itt e kulcs a föld alatti úthoz vezet, siessen! ne veszszen el velünk! — Mi nem menekülhetünk, — számunkra nincs több megállhatási pont a világon — nekünk e helyen élnünk vagy vesznünk kell.“ Jenő nem szólt — és nem mozdult. Szabina közelebb lépett, — látá a patakzó vért, — a halálsápadt arczet, s vonagló ajkakat, és a szánalom, a női kebel gyöngye oly hévvel ragadá meg, hogy mielőtt segély után látna, a vértől ázott mézét felszaggatá előbb, a sebre saját nyakkendőjét küté, életbalzsammal locsolá be a lecsüngő főt, és nyugágyat rendezett. Vili. Alig telt egy negyed, s az ostrom heve csaknem lecsilapult, — egyes végdörgések , mint távozó vihar utócsattanása hassták még néha a jéget , — de a néhány órát csatarendben s rohamra készen állt sereg a szomszéd hegyekre őrtüzeihez vonult. Martinuzzi látá a sziklai sasfészek komoly és elszánt védelmét, — látá, hogy rögtönzött sikerhez csak sok áldozattal juthat — éhséggel számitását bevenni Csicsóvárt, s sergeinek visszavonulási parancsát fuvatá. És a várban a régi rend s nyugalom helyreállni kezdett, — csak néhány sebesült s alig két halott volt, — a falon tört réseknek javításához pedig rögtön hozzá fogtak. Pétert a sikerdús védelem derültté, csaknem elhízottá tette, midőn értesült, hogy Jenő sebesülten szenved, valami olynemű lendületet vett kedélye, minővel a legönösebb, a legroszabb emberek, midőn a szerencse véletlen ezerekkel ajándékozta meg, néhány fillért szoktak a nyomorultnak dobni. „No hisz ha szenved“ — szólt nyájas, kedélyes mosolylyal — „ajtaja darab időre záratlan maradhat, — ti pedig kedveseim gondoskodjatok gyógyitni és ápolni őt, — hisz emberi kötelesség, s habár ellenségünk, ki tudja, még mi hasznát vehetjük ?!“ Szinte felesleges mondani, hogy Szabina ez engedélyt miként használta fel, — hogy miként ült anyjával, s néha egymást váltva órák hosszán a beteg ágya mellett — s hogy Jenő mit érzett, midőn eszmélethez jőve Szabinát folyton és folyton látható. E két szív találkozása első percze óta egymásért dobogott, — s most, midőn a közeledés szép s nemes érzeményeit dusitá, mint ég harmatja neveli a füvet, — mint tavasz lehellete fejleszti a virágkehelyt, — most, midőn a kölcsönös rokonszenv nem a sejditő lélek ábrándja volt többé, hanem a bizalmasan megnyílt, s áradozó sziveknek erős, rendithetlen szava, — hogy mily boldogok lehettek e napok, habár szenvedéssel küzdve, —• azt érteni fogja az olyan, ki maga is valaha nemesen szeretett. És igy telt el két hó. Péternek ügye ezalatt naponként kétebb, naponként sötétebb szint öltött, — követei ígéretei is keveset, de valói semmit sem hoztak, — védelmi helyzete folyton szorultabb lett, — az élelem szűkült, — a zársereg éber és erős volt, annyira, hogy néhány kiütési kísérlet, a remélt siker helyett mindig tetemes veszteséget eredményezett. És már ekkor Péter naponként közeledőbb, naponként bizalmasabb jön a már- már üdülni kezdett ifjú nemeshez. (Folytatása következik.) NEMHIVatalos rész. Alapi események. (Fővárosi és vidéki napló.) September 12 * Ő k. fensége Lajos bajor herczeg, a császári ara édes testvére, Bézsből jőve, tegnapelőtt esti 73 órakor gőzösön Pestre érkezett, ő cs. Fensége Albert Főherczeg Kormányzó Urunk, udvari környezete egy részével, s kerületi kát. főparancsnok Heynzel vezérőrnagy és a pest városi térparancsnok, eléje mentek a fenséges vendégnek, ki a hajóról kiszállván. Ő cs. Füge társaságában a parton kiállított rendőrségi katonai sorok közt elhaladt, s Ő Fenségével Albert Főherczeggel együtt a rajok várakozó udvari kocsiba szállt, mely a fenséges urakkal egyenesen a várba felrobogott, hol a fenséges vendég a Főherczeg-Kormányzó ur termeiben szállott meg, melyek ekkor már fényesen ki voltak világítva. A többi kocsik az udvari környezeteket vitték. O fensége, a fiatal déli termetű Lajos herczeg dsidásezredi egyenruhát viselt, s a nagy számmal jelen volt közönség örvendezett megérkezésének. — O fensége Budáról Mezőhegyesre utazik, az ottani katonai ménes megszemlélésére. Ott vannak ugyanis tudomás szerint azon becses paripák, melyeket Gottschig őrnagy , a ménes parancsnoka, Arábián keresztül tett útjában a császári ménes számára múlt évben megvásárolt. Kedden este ő fensége ismét Schönbrunnba visszatér. .— Tegnap a nemzeti színházban díszelőadás volt rendezve , melyen Albert főherczeg kormányzó urunk ő cs. fensége, s Lajos bajor herczeg ő kir. fens, jelenlenni méltóztattak. Ő fenségeiket a páholyba léptükkor a rendkívül nagy számban egybe gyűlt diszes közönség lelkes éljenzésekkel üdvözlő. Ő fenségeik csak az előadás végén távoztak. A szinház nézőterme és külcsarnoka ki voltak világítva. (Közbirodalmi napló.) Bécs , sept. 10. Was a hg alt. ők. fensége ma Sopronból ide érkezett. — Gr. Arnim porosz k. követ az itteni udvarnál, ma szabadsági utazásából Ischlből ide érkezett. A cs. k. pénzügyministerium rendelte, hogy azon esetekben, midőn előre meg lehet határozni, miszerint valamely tisztviselőnek szolgálathelyén kívül alkalmazása hat hétnél tovább tartand, a rangszerinti napidíjak csak az utazási időre, a törvényes átalány pedig tüstént a meghatározott helyen külalkalmazás napjától fogva számítandó. Ha a kiküldésnél előre meg nem lehet határozni, vájjon valamely hivatalnoknak bizonyos helyem külalkalmazása hat hétnél tovább tartandó , ily kétséges esetben is , a külalkalmazás napjától fogva csak az átalány utalványozandó, ellenben ha a szolgálat hat heti idő elött bevégződik, szabadságában állandó kiszabott napidíjakat a kapott átalány levonása után részletenként igénybe venni. — Az austriai hajóosztály, mely a ,,Novara“ és „Bellona“ fregátok és „Huszár“ briggből áll, a „Tr. Zeitung“ szerint aug. 20-án Smyrnából Vurlába ment. „Novara“ 14-ben Smyrnába visszatért, hol „Artemisia“ goelette is horgonyzott. iránt őszintén gondolkozik, nem fog Schweizról tarthatlan állást föltenni, s nem fogja, a propaganda értelmében, csak ágyú elé valónak tartani. — A „St. Gallér Ztg.“ jelenti, mikép hivatalos tudakozódásokból kitűnik, miszerint az út- levélügy körüli nehézségeknek Vorarlbergben, schweizi polgárok ellenébeni szaporodásáról terjesztett hírek túlzottak, minthogy az austriai határvámhivatalok újonnan utasittattak, a határforgalom könnyítése végett st. Gallen, Appenzell és Graubündten határcantonok lakóinak , kik ügyeikben Vorarlbergbe akarnak utazni, és illetékes schweiczi hatóság által kiadott bizonyítványokkal vannak ellátva, az átmeneteit továbbra is minden akadályozás nélkül megengedni. A szöv. tanács egy a cantonokhoz intézett körlevélben a tyroli és vorarlbergi építőnapszámosok kiutasítását javaslotta volna. Aargau kanton önállóságának ötvenévi emléknapja sept. 1 - jén Bremgarten városkában megünnepeltetett. Svéczia, Stockholm, sept. 1.Az ,,Aftonbladet“-ben egy levelezési czikk szóba hozza Svécziának Oroszországhoz! állását Ismételjük — írja a „Köln. Ztg.“ — mikép itt igen meg vannak elégedve a hadikészületekkel, melyek minden szükséges pontokon vagy tétetnek, vagy már megtétettek. A nép az egész kérdést közönyösen veszi, minthogy minden szokásos megtámadás ellen , bárhonnan jőjön az, elég erősnek hiszi magát a védelemre. Mi a kormányt illeti, itt általánosan azt hiszik, hogy politikája még ugyanaz , mi 1812-ben, és hogy szükség esetében Európa csendjének fentartására bizonyosan minden szűkkeblű melléktekintetek nélkül szövetkezni fogna. Legújabb posta, Paris, sept. 7. A „Patrie“ megczáfolja azon némely schweizi lapokban terjesztett hirt, mintha Lyonban nagy összeesküvés fedeztetett volna fel, 150 személy elfogatott, s igen sokan Schweizba menekültek volna. London, sept. 7. Királyné ő felsége, tegnap Edinburgból elutazott. Távirati sürgönyök. Paris, sept. 9. A „Pays“ egy békés, megnyugtató czikket hoz. — Sept 10. A porta itt újra 20,000 puskát vásároltatott. Berlin, sept. 9. Gr. Panin orosz cs. igazságügyminister Drezdából ide érkezett. — Sept. 10. Porosz királyné ő felségét ma testvére várják Potsdamba. — Orosz császár ő felsége fősegédtisztje, Grienwald altn. ide érkezett. KÜLFÖLD. Schweia. A „Köln. Ztg.“ által közlött hírre nézve, számos amerikai hadihajóknak az adriai tengeren létéről, melyek bizonyos eventualitások esetére, mik Schweiz és Austria közt kiüthetnének , Schweiz javára fognának beavatkozni, a „N. Zűr Z.“ oda nyilatkozik , mikép ily hírek mögött alkalmasint azon rosz szándék rejtezik, Schweiznak könnyen túlizgatható radikalizmusát Austria elleni őrült demonstrátiókra bátorítani. „Bizonyára,“ folytatja e lap. „Északamerikában senkinek még csak álmában sem jutott eszébe, a Schweizaustriai vitályba bonyolódni, és az amerikai gyámolítás költeménye valószínűleg ugyanazon oldalról eredt, honnan néhány hó előtt egy 100,000 menekültből álló hadsereg kínálkozott, mely most a keleti ügy fordulata óta ismét rendelkezhetésre áll. Oly washingtoni kormány, mely Schweiz