Budapesti Hírlap, 1853. október (231-256. szám)

1853-10-30 / 256. szám

(1643) (2—3) 12578/1761- számhoz. — A losonczi cs. kir. járásbíróság részéről közzé tétetik, miszerint Szontagh­ Sámuel csődtömegéhez tartozó, s Nógrád megye Losoncz városában, puszta Kis-Szalatnyán, és Pincz helység határában fekvő részbirtokok, melyek is állnak. Puszta Kis-Szalatnyán belső telkekben holdját 1200 □ ölével számítván 80/1(X) holdból, szántóföl­dekben 3210/100 holdból,rétekben 63­2/100 hold­ból, gyeplegelőben 72 hb­ól, erdőkben 44326/100 holdból, majorság szőlőben 413/100 holdból, dézsmás­ szőlőkben 1115/16o holdból, téglavető helyben 18/100 hból, hozzátartozó lakházzal, egy nagyszerű pálinkaházzal, több marha-, és egy juh istálóval, korcsmaházzal, és más gazdasá­gi épületekkel, becsülve 83162 ftra és 36 kra ezüst pénzben. Losoncz városában a külpia­­czon egy üres 683­­ ölet tevő, s 683 pftra be­csült belső telekből. Pincz helysége határában három úrbéri házhely utáni kárpótlás követe­lésében erdőkben 5031/,6o holdból, melyek is 3190 ftokra s 40 kfokra becsülvék, a Nógrád megyei cs. kir. törvényszék ítélete következ­tében, a csődperben álló hitelezők részére f­­sődei 1853-ik évi december hó 5-ik napján délelőtti 9 órakor Puszt-Kis-Szalatnyán a gazdatiszti laknál többet igérés utján el fognak adatni úgy nemkülönben ezen fentebb megne­vezett csődtömeghez tartozó ingóságok u. m. 12 darab jármos ökör, 367 darab anya­juh, 170 darab ürü, 9 darab kos, 237 darab ides bá­rány, több száz mázsa széna, sarja, lóhere, és szalma készletek, gazdasági eszközök, pálin­kafőzéshez tartozó eszközök gőzkazánnal, folyó évi november hó 14-ik s következő napjain reggeli 9 órakor ugyan kis-szalatnyai puszt­án a mondott helyen készpénz fizetés mellett el fognak adatni, megjegyeztetvén, hogy az ingatlan vagyonra árverezők tíz­ezer pengő forintokkal mint bánatpénzzel kéretnek ma­gukat ellátni, az árverési feltételek a losonczi cs. kir. járásbiróságnál megtekinthetők Mely árverési határidőre mind a venni szándékozók, mind a hitelezők meghivatnak. Kelt Losonczon, a cs kir. járásbíróságtól October hó 5-ik napján 1853. évben. Zmeskal, S­á­n­d­o­r, m. k., cg. kir. járásbiró mint kiküldött végreható. (1723)­­ (2-3) A kanizsai 1. oszt. cs. k. járásbíróság ré­széről közhírré tétetik, hogy Dobos István­­­nak Tóth-Szerdahelyi helységben fekvő, 33 számmal jelölt házából, őt illető egy szoba konyha, padlással, belsőtelek, a­mely Kutor Györgygyel szomszédot, és az udvaron lévő kuttal szélességében 5% ölet tesz, hosszában a külső földekig nyúlik, fele pajtával és­­ külső telekkel, melyeknek bocsára 300 pftban jön megállapítva, özvegy Kanizsai Mártonné részére teljesített végrehajtás következtében, először f. évi november hó 16-kán, szükség esetében másodszor december hó 16 -kán reg­geli 9 órakor készpénz fizetés mellett, nyil­vános árverés utján el fog adatni. — Miről a jelzálogos hitelezők azon kijelentéssel érte­­sittetnek, hogy lehető követeléseiket az el­adás napjáig a feniit bíróságnál bejelentsék. Kelt Kanizsán, September 15-kén 1653. 1 s . ó . m. k., __________kanizsai es. k. 1. o. jbirós. h. úm­. (1722) (2—3) részéről közhírré tétetik, hogy Lukács Mi­hálynak Tóth-Szerdahelyi helység határában fekvő, 200 pftra becsült fél jobbágyi állomá­nya, 104. számmal jelölt házzal együtt, Miho­­lics Antal hitelező részére teljesített birói végrehajtás következtében, 1853. évi novem­ber hó 21-kén, szükség esetében december hó 21-kén reggeli 9 órakor készpénz fizetés mel­lett a helyszínen nyilvános árverés utján el fog adatni.­­ Miről a jelzálogos hitelezők a­­zon kijelentéssel értesittetnek, hogy lehető követeléseiket az eladás napjáig a feni­i já­rásbíróságnál bejelentsék. Kelt Kanizsán, September 20-kán 1853. 1 s . e . m. k., kanizsai cs. k. I. oszt. jbirósági h. ülnök. (1695) (2-3 A nagylaki és kir. járásbíróság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Haluska Mi­hály palotai lakosnak, Haluska térjesült Nyer­ges Julianna, Haluska férjesült Piros Julian­na, Haluska József és Gyenes férjesült Lajos Rozália palotai lakosok részére birói végre­hajtás utján lezálogolt, s Palotán a széles­ ut­­czában egyfelől Stefanovits István, másfelöl pedig Harkay Pál szomszédságukban 52. szám alatt fekvő, 1293 vft 45 krra becsült háza, és ugyancsak Palota helysége határában, egyfe­lől Hangay János, másfelől pedig maga a végrehajtást szenvedő fél szomszédságukban eső, 1100 d öllel számított 28 holdnyi szántó­­fö­det magában foglaló, 3333 ft 20 krra váltó­ban becsült Vt külső telke a folyó 18­53- ik évi december hónap 5-ik napján, az eladásnak ekkor nem sikerülte esetében pedig jövő 1854. évi január hónap 5-ik napján, mindenkor Pa­lota helysége házánál reggeli 9yl órakor nyíl - vánosan el fog árvereztetni. — Felhivatnak tehát mindazok, kik a fenebbi javakra magu­kat jelzálogi jogot nyerteknek vélik,miszerint azt az eladásig alulirtnál annál bizonyosab­ban bejelentsék, minthogy ellenkező esetben a vételár felosztása hírük nélkül is megtör­­ténend. Kelt Nagylakon, 1853-ik évi October hónap 5-ik napján. Simon J­ó­z­s­e­f, m. k.. _____________végrehajtó helyettes járásbiró. Hirdetmény. Eleintés. 3°'167- P- — Néhai Bara­nyi György, Ba­ranyi István és Baranyi Gábor örökösei, név­­szerint Baranyi Mihály, Baranyi Károly, Ba­ranyi Félix, úgyis mint Baranyi Istv. Meny­hért mint Baranyi Emánuel kiskorú árvái tör­vényes gyámnokának megbízottja, Baranyi Adolf úgyis mint Baranyi Eduárdné törvé­nyes meg­bízottja, Baranyi Zsigmond, B­ra­­nyi Kálmán, Baranyi Gyula, f. évi october 1-jén Nagy-Váradon kelt örökeladási beval­lásnál fogva, Bihar megye területében fekvő borsodi és szomolyomi pusztabirtokjaikat az eddig is zálogos birtokos Isák János urnak, az általa ujonan feladott 10000 pftok felvéte­lével örök áron eladván, h­a netalán ezen jó­szághoz igényeket tartó vérrokonok elevi­zetnek, hogy a nevezett jószágok iránti igé­nyüket a hirdetéstől számítandó 30 nap alatt érvényesítsék. — Kelt az 1853 ik évi October 6-dik napján N.-Váradon tartott Dél-Bihar megye cs. k. törvényszék üléséből. Tokody István, m. k.J (1720.) (2—3) h. tszéki jegyző. (1731) (1 - 3) 111. Sect. — 6. Abb­. 2317. — A magas cs. k. fő-hadseregi­ parancsnokság a ruházati bizottmányoknál a jövő évrel ruházati s mindennemű színes egyenlősítési posztok,hallinák, lótakaróknak való pokróczok, egyszerű ágypokróczok, vásznok és sávolyok (Zwilch), fej-, fontostalp-, középtalp-, bagaria- és talpbőrök, cserzett timsóbőrök, irhabőrök, barna fény­mázas borjú-, továbbá barna és fekete fényű juhbőrök, nyeregbőrnek és menteprémnek való fekete báránybőrök, mentebérlésnek való fehér báránybőrök, úgy nemkülönben kész és ki­szabott állapotban levő újabb nemű lábbeliekbeli szükségletnek ajánlati tárgyalás útjáni biztosítását elrendelte. A szállítási feltételek a következendők : 1-er. Általában az összes tárgyak a magas cs. k. fő­hadseregi­ parancsnokság által jóváhagyott s minden ruházati bizottmánynál megtekinthető és minőségi szempontból mi­nimum gyanánt tekintendő mustrák szerint szolgáltatandók; különösen pedig azokra nézve következő határozványok állanak: a) Ruhaposztókul lehet fehér, vegyesszürkemóz- és csukaszürke, továbbá buzérveres, világoskék, sötétkék, sötétzöld és sötétbarna színűeket, darabját általánvéve 20 (húsz) bécsi rőfjével számitva, ajánlani. Szines egyenlősitési posztókat, melyek minőségre nézve a ruházati posztókkal egyenlők s általánvéve hasonlókép 20 rőfjével számittatnak, ajánltat­­hatnak : fekete, karmazsin-, setét-, cseresznye-, rózsa-, rák- és halványveres % rőf széles , továbbá buzérveres % és 17/16 rőf sziléi, császár-, kénkő-, narancs­sárga, világos- és sötét­kék, sötét , fű-, alma-, papagály-, tenger- és aczélzöld, úgy­szintén sötét és veresbarna % rőf széles posztók. A szállítani kívánóknak szabadságukban áll, egy, több, vagy valamennyi említett posztónemekre ajánlkozni. A fehér, vegyesszürke, mór- és csukaszürke ruhaposztók beáztatlanul 6/4(hat negyed) bécsi rőfnyi szélességben szolgáltatandók, és hideg vízbe áztatva rőfönkint hosszában leg­feljebb Vm (egy huszonnégyet!), szélességben pedig legfeljebb Vie (egy tizenhatod) rőfnek­zabad összemenniök. A világoskék, buzérveres , sötétkék, sötétzöld és sötétbarna ruhaposztóknak s az összes gyenlősítési posztóknak meg nem égetteknek, h­a illetőleg 17­,6 (egy hét tizenhatod) bécsi rőfnyi széleseknek, az előbb nevezett 3 féle ruhaposztóknak gyapjúban festetteknek s mint ilyeneknek ismertető jelül fehér szélekkel ellátva kell lenniök ; az összes egyenlősitési posz­tóknak pedig posztóban festetteknek s mint minden más posztónak úgy ezeknek is, simi­tatlanoknak kell lenniök s ekkép beszolgáltatniok. Valamennyi posztónak egészen tisztá­­nak, a vegy­esszinü és szines posztóknak pedig igazszinünknek kell lenniök, s ha fehér vá­szonnal dörgöltetnek,nem szabad sem színüket veszteniük sem pedig fogniok,hanem a meg­­határozott vegytani szinpróbát ki kell állaniok. A beszolgáltatáskor különbség nélkül minden posztó sulyja darabonkint megméretik, s minden darabnak, mely rendesen 20 rőföt tartozik magában foglalni, ha félhüvelyknyi szé­les oldalai s végszélűi vannak, 18% — 21% fontot, ha pedig egyhüvelyknyi széles oldalai s végszélei vannak, akkor 193/8 — 22% fontot kell nyomnia, miközben a félhüvelyknyi szé­les posztószélekre 1/8 — 17/g font, az egyhüvelynyi szélesekre pedig 1% — 22/4 font számít­­tatik. A meghatározott legkisebb súlymértéken aluli darabok egyátalában nem, a legna­gyobb sulymértéket felülhaladók pedig csak akkor fogadtatnak el, ha tulsulyjok mellett is tökéletes minőségűek és nem durva gyapjúból készitvék. A hallinának 1/4 ihat negyed) bécsi rőfnyi szélesnek, simítatlan­ és beártatlannak kell lennie, réfjének 15/8—1% bécsi fontot nyomnia, s minden darabnak legalább is 16 bé­csi rőföt magában foglalnia. b) A lovasság számára való újabb nemű lótakaró-pokróczoknak darab számra kell szolgáltatnunk. —Ezen pokróczoknak a lótakarósfehér, tiszta, jó Zigara-gyapjuból, egyforma nem gombos fonattal keresztbe szőve, egyformán s jól nemezelve, és csak kurtán felbojtoz­­va kell lenniök. — A nehéz lovasság számára való pokrócznak 3%—3% bécsi rőf hosszú­nak, 22/8—29/32 rőf szélesnek, és 75/s— 8 font nehéznek kell lennie. — A könnyű lovasság számára való pokrócznak csak 2,3/re—2,4/16 rőf hosszúnak, 2'/16—22/6 rőf szélesnek, és 5% _6'/8 font nehéznek kell lennie. A legkisebb mértéken és súlyon aluli lovassági lapokra­­ezek épen nem, a legnagyobb súlyt túlhaladók pedig természetesen a túlsúly megtérítése nélkül, csak akkor fogadtatnak el, ha a legnagyobb mértéket nem haladják meg. — Az egy­szerű kétrétű ágypokróczoknak 19/16 bécsi rőf szélesnek, 56/16 rőf hosszúnak, és 9—10 bécsi font nehéznek kell lennie. Azon hallinák és ágypokróczok, melyek nem birnak a legkisebb sulymértékkel, nem fogadtatnak el egyátaláben­­, aron daraboknál pedig, melyek a legnagyobb súlymértéket túlhaladják, de kellő minőségüeknek találtatnak, a túlsúly nem téríttetik meg. A hallinák és ágypokróczok megmérése épen úgy történik mint a lótakaró pokró­czoké, darab számra. A" két első gyapjunemhez tisztán mosott fehér bogas-gyapju (Zackel­­wolle) kívántatik, s azok lehetnek akár gép- akár kézfonatból készítve. c) Ing-, gatya-és lepedővásznakul 20%-ig béllésvászon, valamint ki­li-sávolyhoz 50% béllés-sávoly is ajánltathatik. — A gatya-és lepedővásznak egy közös mustra sze­rint vézetnek át, miért is mindkettőre nézve ugyanegy minőség kívántatik.­­ ajánltathatik. — Minden vászonnak egy bécsi rőf szélesnek kell lennie, s egy egy darabnak általán véve 30 bécsi rőföt kell magában foglalnia. Az emlitett fonalvásznakon kivül még elfogadtatnak belföldön készített gyapotszö­vetek (Calicot) is bellésül fehér — valamint igazszinü világoskék, sötétkék, sötétzöld, se­tétbarna,ezü­stszür­e állapotban is. Ezen gyártmánynak azonban a kellő minőségen kivül még a bácsi rőf szélesnek, s minden darabnak legalább 30 bécsi rőf hosszúnak is kell lennie. d) A bőrnemüekből a fejbőr, középtalp, fontos talp, talpbőr és bagaria súly szerint fogadtatnak el, és pedig­­ a nehéznem­ü fejbőr szilaknak, a könnyűnemü pedig topának és scizmáknak. A talpbőr ráczolva és ráczolatlanul is ajánltathatik. Ezen bőröknek megmérése darabszámra történik,s az, a­mit egy egy bőr egy negyed fonton alul nyom, nem téríttetik meg ; ha tehát például egy fejbőr 8 fontot és 30 latot nyom úgy akkor csk 80 fontért történik fizetés. E bőröknél a jó minőségen kívül fődolog az is, hogy mennyi telik ki belőlük, minthogy a tartalommennyiségnek m­inden bőrnél arányban kell lenni a sulylyal, ellenben meghatározott súly a bőröknél nem kívántatik. Ezen tarta­lommennyiség az által határoztatik meg, hogy a fejbőrökből, fontos- és középtalpakba topánoknak és csizmáknak, a nehéz fejbőrökből szijjaknak, a talpbőrökből csákóernyőknek és tölténytáskáknak, a bagarinbőrből kard- és kéz-szijaknak kell a fenálló mérték szerint nehézség nélkül kitelniök. A fontos talpbőrnek gubacsban kell kikészítve lennie. A többi bőrneműekből : A fehéren készített irhabőrök, a­mennyire gyalogsági tölténytáska és gyalogság, forrótartószijj, továbbá kard- és szuronytokosó telnek ki belőlük,egész darabokban; a cser­zett timsóbőrök kétféle nemben s egyenlő részekben, a. m. az első nembeli 19 fontjával 10 darab huszár- alszorítót vagy 12 pár kengyelszijat — a második nembeli pedig 15 fontjával 8 darab huszár-alszoritót vagy 12 darab farmatringot kiadó tartalommal; továbbá a barna cserzett borjúbőrök háromféle nemben, a. m. 3 rész az első nembeliből, melyből 2 pár lo­vassági nadrághoz való boritékbőrnek és gomb­oló-lábtyühez (Osmaschen) való 12 gomb­szegélyzetnek kell kitenni, — 2/5 rész második nembeliből, melyből 1g2 pár lovassági nadrág­­ha’’ ’z*IA­oritékbőrnek és gomboló-lábtyühez való 14 gombszegélyzetnek kell kikerülni harmadik nembe­iből, melyből 1 pár lovassági nadrághoz való borítékbőrnek drági bőrnek és gomboló-lábtyűhez való 10 gombszegélyzetnek kell kitelni végre a cserzett barna juhbőrök hasonlókép háromféle nemben: u. m. % rész az első nem­be­lből, melyből 4 tarsolytok, — % rész a második nembeliből, melyből 3 tarsolytok, s Vi rész a harmadik nembeliből, melyből 2 tarsolytok kerül ki, fogadtatnak el. A fénymázas juhbőrök­ és fekete fényű juhbőrökre nézve ugyanazon nagyságmér­­ték kívántatik. e) A báránybőrökből 4 darab fekete egy nyeregbőrnek, 2 darab fekete egy mente prémnek, s 3 darab fehér egy mentebérlésnek kívántatik s vétetik meg. Egy készülethez nem fogadtathatik el sem több sem kevesebb darab, s általában mind­nyájának téli bőrnek kell lennie, mely darában ki van dolgozva, de nincs bőrré kikészítve. A nyereghez való bőrök közöl csak egy darabnak szabad, mely t. i. az ülés közepére e­­sik, kissé vereses hegyesnek lenni; a többi nyeregből öknek pedig, valamint a menteprém­nek valóknak is, átalában természeti feketéknek kell lenniök. f) Ládbelieknek német topánok, magyar topánok, félcsizmák, huszár-csizmák és szeke­rész csizmák kívántainak, a legújabb minta szerint; minélfogva ószerű darabok semmi ürügy alatt sem fogadtatnak el; matróz-topánok és csikós-csizmák az eddigi minta szerint ajánltathatnak. Minden lábbelit az eziránti szerződés kötésekor meghatározott osztályok szerint kell beszolgáltatni, mindazáltal a szállító nincs e viszonyhoz kötve mindjárt a szállítás kezde­tén, hanem csak az kívántatik meg, hogy egyik osztályból se történjék kelleténél nagyobb szállítás, s hogy a­mennyivel előbb egyik vagy másik osztályból kevesebb szolgáltatott be, annyi a határidő lefolytéig kipótoltassék. A­ki német topánok szolgáltatására ajánlkozik, annak arra kell magát köteleznie, hogy minden 100 párra, ha kívántatik, 20 pár magyar topánt is szolgáltatand. A félcsizm­ik, huszár-, szekerész-, csikós-csizmák és matróz-topánokból 5% ajánl­tathatik. Az újszerű lábbeliekből a német és magyar topánok, úgyszintén a félcsizmák, huszár- és csikós­ csizmáknak csak csekély szükségleti mennyisége fogadtatik el kész állapotban a szükségletnek nagyobb része pedig kiszabott állapotban szolgáltatandó be, azonban le­het topánokat, némit és magyar csizmákat vagy csupán fejbőrben, vagy csupán középtalp­­vagy pedig csupán fontos talpbőrökben kiszabottan ajánlani; minden egyéb lábbeliek egé­szen elkészítve ajánlandók, s minden kész daraboknak nemcsak külsejökre hanem belső mi­nőségükre nézve is tökéletesen mustra- és jószerűeknek kell lenniök. A belső minőség kitudása végett kész daraboknál a szállítóknak alá kell magukat vet­niük a megállapított szétfejtési próbának s beleegyezniük, hogy a felfejtett darabokat, ha közöttük csak egy alkalmatlan találtatik is, a történt felfejtésérti kártérítés igénye nélkül a többi fel nem fejlett darabokkal együtt mint roszokat visszaveszik. 2-or. Az ajánlott és helybenhagyott tárgyaknak fele május végéig, másik fele pedig October végéig 1854 szolgáltathatok be ; azonban az ajánlkozónak szabadságára hagyatok erre nézve mindjárt eleinte más beszolgáltatási határidőket kitűzni, csakhogy azoknal nem G7Q nan 1 OTT1 Antoninn­oA nnr­ikn i., j _3-or. Az ajánlkozó tartozik azon mennyiségeket, melyeket szállítani akar, a posztók, shallina, vásznak és sávolyoknál bécsi rőfönkint; — a lótakaró- és ágypokróczoknál dara­bonkint; — fejbőr, fontostalp, talp, bagaria és feözéptalp-bőröknél bécsi mázsánkint; — cserzett timsóbőröknél, borjú- és juhbőröknél nem szerint nyersbőr (Haut) , illetőleg készi­­tett­ bőr (Feli) számra ; — irhabőröknél nehéz készületenkint, mihez 17 db. újszerű tölténytáska, vagy 38 borjutartószijj, 2 ” fegyverszijj­­ V&SY 8 borjutartószijj 15 „ borjutartószijj 2 ,, kard- és 1 ,, szuronytok összesen a kard- és szuronytokok nélkül 61 db hosszú újszerű borjutartósnjj számittatik ; könnyű készületenkint, mihez 7 db' fegyverszijj­­ 28 borjutartószijj 33 „ borjutartószijj 3 „ kard- és 7 ,, szurony tok összesen a tokok nélkül hasonlókép 61 db hosszú újszerű borjutartószijj tartozik; —lá­­ánybőröknél készületenkint, mely áll : 4 darabból egy nyeregbőrhez, 2 darabból egy menteprémhez s 3 darabból egy mentebérléshez , a lábbelieknél kész, tökéletes vagy egyes részekben kiszabott topán, csizma stb. párankint számokkal és betűkkel, továbbá a ruháza­ti bizottmányokat, hová és a szállítási határidőket, mikorra a szállítást eszközölni akarja, tisztán és világosan kitenni. A hasonlókép számokkal és betűkkel e­rős, darab, pár stb. szerint kiírandó árak, pengőpénzben bankérték szerint, teendők ki. Az ajánlat megtartásának biztosítására tartozik az ajánlkozó, az általa kívánt árak után esendő szállítási értékösszegnek 5%-ját bánatpénzül akár valamely ruházati bizottmány­nál akár valamely hadipénztárnál letenni, s az erről kapott k­ét bizonyítványt különváltan az ajánlattól, saját boríték alatt beküldeni, minthogy az elsőbbiek bizonyos napon leendő bizottmányi felbontásig lepecsételve maradnak, holott a bánatpénzek azonnal előleges hív­­tárgyalás alá vétetendnek. 4- er. A bánatpénzek letétele történhetik austriai állampapírokban a börzeérték szerint, biztos jelzálogok vagy pedig kezességek által, ha azoknak mint árvabiztosságunknak elfo­­gathatása a pénzügyi procuratura által elismertetik s bizonyittatik. 5- öt. Az ajánlatoknak bepecsételve egy időben kell a bánatpénzekkel, azonban mint már emlittetett, mindeniknek külön, akár a magas hadsereg­-főparancsnoksághoz f. évi november 20-ig, akár pedig az országos hadseregi vagy hadtesti parancsnoksághoz f. évi november 15-ig beküldszülök, s az ajánlkozók ajánlataik megtartására 1854. évi január vé­géig olyképen lesznek kötelezve, miszerint a kft. kincstárnak szabadságában illand, ezen idő alatt ajánlataikat egészen vagy részletenként elfogadni vagy nem, s azon esetre, ha e­­gyik vagy másik ajánlkozó nem akarná magát a szállitási jóváhagyásnak alávetni, annak bánatpénzét mint a kincstárra átszállottat lefoglalni. — Azon ajánlkozók bánatpénzei, kik­nek valamely szállitás jóváhagyatik, az általuk kötendő szerződés teljesítéséig teljesítési biztosítékul letéve maradnak, azonban kicseréltethetnek más biztos, szabályszerűleg meg­vizsgált s megerősített biztosítéki oklevelekkel is ; azon ajánlkozók pedig, kiknek ajánla­taik nem fogadtatnak el, a válasszal együtt visszakapják egyszersmind letétbizonyítvá­­nyaikat is, melyekre letett bánatpénzeiket ismét felvehetik. 6- or. A forma, mely szerint az ajánlatok szerkesztendők, a függelékben látható, szük­ség azonban azoknak 15 kros bélyegpapírra írva lenniök, s mint már említtetett, külön­­boriték alatt kell — minthogy bizottmányilag bontatnak fel a — szintén külön­­ borítékba zárt letétbizonyitvánnyal együtt benyujtatniok. 7- et. Oly ajánlatok, melyek más feltételeket foglalnak magukban mintsem itt megál­­lapitva van,nem fognak tekintetbe vétetni, é­s ennélfogva nem fog többé az ajánlott men­nyiség és a kívánt árnak az összes csődület áraihozi aránya egyedül szolgálni zsinórmérté­kül a részesítésre, hanem erre nézve az ajánlkozónak szó­gálta­tási képessége, a termelő üz­­etvilágbani állása, különösen pedig eddigi nagyobb, kellő minőségű és kellő időben esz­­közlött szállítási érdeme, e szerint tehát tehetsége, szilárdsága és pontossága is kellő figye­lembe fognak vétetni. Pót­ajánlatok, val­amint minden a kitűzött határidő után érkező a­­jánlatok, vissza fognak utasíttatni. 8-or. A többi szerződési lényeges feltételek a következők : a) A ruházati bizottmányoknál fekvő lepecsételt mustrák alapul szolgálandnak az át­vételnél, s különösen figyelmeztetnek az ajánlkozók az újszerű lábbeliekre u. m. topánok, félcsizmák, huszár- és szekerész-csizmákra,szintúgy kész már kiszabott állapotban levőkre. b) Minden nem mustra szerinti, visszautasított darabok 14 nap alatt kipótolandók ; az átvett darabokért ellenben a fizetés az illető ruhabizottmányi pénztárnál történik, vagy kivonatra a legközelebbi hadipénztárnál utalványoztatik. c) A kikötött szállítási határidő eltelte után fenmarad a kincstárnak azon joga, a hátralékot vagy épen nem vagy 15% bánatpénzt levonás mellett átvenni. d) Jogában áll egyszersmind a kincstárnak, a szállítási hátralékot a szállító veszé­lyére és költségére, ott hol az megszerezhető, folyó vagy magasabb áron is bevásárolni, s az ár­különbségi veszteséget ő tőle behajtani. e) A letett biztosíték azon esetre, ha a szállító a c) és d) pont szerint szerződésszegő­vé válik, s kötelezettségeit kellő időben nem vagy csak hiányosan teljesíti, a kincstár által lefoglaltatik. f) Ha a szerződő fél a szerződésb­ől származó jogaiban magát sértetve hiszi, úgy íri«».. m­­­isviim­»s út, mely esetben magát a cs. k. judicium deleg. milit.-nak a­lávetni tartozik. g) Ha a Szerződőfél meghil, vagy a szállitási ügy bevégzése előtt saját vagyonának kezelésére képtelenné válik, akkor örökösei vagy törvényes helyettesei lépnek a szerződés teljesítésének kötelezettségébe, hacsak a magas kincstár a szerződést fel nem bontja. Végre h) A szerződő köteles a három egyenlő szerződések közöl egy párt saját költségén az osztályszerű­ bélyeggel elláttatni. Kelt......... 1853. A cs­­. hadsereg­­parancsnokságtól. Ad III. Sect. Nr. 2317. 6. Abth (15 i­r­ bélyeg.) , Ajánlati példány. „Én alulírott .......... (város, helység, uradalom, negyed, kerület vagy megye, tar­omány)­beli lakos a történt hirdetés következtében ezennel kijelentem, hogy ... bécsi rőf fehér , bécsi rőf széles, ártatlan, simitatlan ruhaposztót rőtjét.. ft ... kr­­jával, azaz........... „ „ buzérveres 17/16 *?• r5£ széles, meg nem égetett, gyapjában festett, sin­tatlan ruhaposztót, rőtjét ... ft ... krjával, azaz........ ... „ „ buzérveres 17­,6 b. rőf széles, meg nem égetett, gyapjában festett, »...miattán inhaposztot, rőtjét ... ft ... krjával, azaz .... ... „ „ világoskék 17,6 b. rőf széles, meg nem égetett, gyapjában festett, simitatlan, nadrágok»!?, k való ruh­aposztót, rőfjét ... ft . . krjával azaz • • • ” ” se­tét k­ék 17,g­b, rőf széles, meg nem égetett, gyapjában festett,' simitatlan ru­haposztót, rőfjét . . ft . .. krjával, azaz........ ” ” rMiaposz­tót frőfj^tf "'ft8’"lkával,Ifaf.’. ” ” ha^tó?, gyapújábal1 flStett ' Bhnh^••• 11 »1 vegyessz­ürke 4 b. rőf széles, áztatlan, simitatlan ruhaposztót, rőfjét ft• • • krjával, azaz........• • • p ·· csukaszürke % b. rőf széles, áztatlan, simitatlan ruhaposztót rőfjét ft krjával, azaz........ J• ■ •­­’ ” mórszürke % b. rőf széles, áztatlan, simitatlan ruhaposztót, rőfjét ft krjával, azaz........ J ' ••• ti n fekete _ \ c rőfjét ... ft ... krjával, azaz .... • •• „ ,, karmazsinveres 1-5„ „ sötétveres \* i ” ” “Ml „ „ cseresnyeveres rg „ ....... „ „ ........ ... ., ,, rózsaveres­­*» ... „ „ rákveres 1 -2 ” "j ” jjj ” ” .......... ... „ halványveres ... ., ,, császársárga [ ........... ]1 kénkősárga g .f ... .. . „ „ naracossárga 5 ® «0 „ ....... ” ” TA stok N« ” ••• ” ” » ••'••• ... „ „ sötétkék 1 ® ^ „ ....... ... „ „ setétzöld ? „ ....... „ ••• ” ” U*­­ ••• v ••• „ ..... ... „ „ papagályzöld U $ „ ... ... ” ’’ j —t „ „ tengerzöld £ „ ....... ............................^ ... „ „ aczélzöld * „ ....... ... „ „ sötétbarna ^ veresbarna 1^ ” ” ” • ••• « II V­eresbarna / ^ .. ... „ ... .. .. ......... i 1 11 6/4 b. rőf széles, ártatlan, simitatlan hallinát, rőfjét ... sz­áriával .. darab újabb nemű lótakaró-pokróczot, nehéz vagy könnyű lovasság számára bécsi fontját . .. ft ... krjával, azaz........ ’ • • 11 egyszerű kétrétű ágypokróczot, bécsi fontját .. . ft ... krjával azaz .. bécsi rőf­ing \ ^ \ . .. ft . krjával, azazJ ........ '• » V és lepedő / « L... „ ... „ „ ........ .. ;. .; | k::..::. ;. . . „ „ göngyölet ) I ........ „ „ ........ ” ” tüll í sávolyt ” ’* ........ •• -i i` fehér ] o .. ..... .. „ „ setétkék ” - ig... „ ... „ „ ....... .. „ ,, setétzöld k j 1^‡____„ ... .. . ■ • ii ji ezüstszürke J jä '' ..." 1428

Next