Budapesti Hírlap, 1853. október (231-256. szám)

1853-10-01 / 231. szám

✓ China, Hongkong, júl. 23. Shanghaeból a hírek júl. 11-ig terjednek. Miután Tautae császári hajóhadával Csinkiang-fut visszahódítani hiába próbálta, jun.14- másodszor kisérte azt meg, nem vizen, hanem szárazon, de a nélkül hogy rész le­­­hetett volna, mert a golyók nem hatottak a bás­tyákig. A felkelők közönyösen nézték az ostromot. Egy nagy és­ hadi hajócsapat 1 % angol mfdnyire lagos rendeletek egyedül tőlük eredhettek volna, míg Palmerston s Russell lordok innen 400 mér­­földnyire, Skótországban vannak. Ugyan ki s mi fölött diadalmaskodtak volna ez utóbbi lordok ? Talán csak nem azon egyén fölött, kit Pal­merston lord legközelebb Perthben­­ oly meleg szavakkal dicsőített?“ — Azon beszédet, melyre itt a „Times“ czélzást tesz, Palmerston lord azon alkalom­mal tartá, midőn Perth és Glasgow városok részéről a díszpolgári oklevelet elfogadta, s midőn többek közt így nyilatkozott: Minden angolra nézve megnyugtató lehet annak tudása, mikép külügyeink kormánya most ügyes kezekben van; mikép nemes barátom, Cla­rendon lord, ki ezen kormányszak élén áll, elég éles látással bir arra nézve, hogy belássa, miben állanak honunk érdekei, becsülete s biz­tonsága; elég értelmességgel bír arra nézve, hogy ezen érdekek megőrzésének valódi eszkö­zeit fölismerje; s elég szilárdság, erély s kitar­tással, arra nézve, hogy szerencsés és kielégítő eredményre juthasson el. Ha nemes barátom az ország nemes lelkű támogatását megnyeri, — mi­ről nem kételkedem, — bizonyosak lehetnek önök a felöl, mikép honfitársainak reményét nem fogja megcsalni.“ — A „Times“ folyvást hideg vérrel osto­rozza s gúnyolja némely lapok harczias vágyait s harczias híreit. Szerinte, Európa a török birodalom megszűnésével semmit sem vesztene; a törökök­nek Europábóli kiűzetését épen úgy tekintenék, mint a vörösbőrű indiánok kiűzetését Yucatán­­ban; a Törökországban levő keresztényeket „ol­talmazni“ kell, — „A­ török főváros helyzete,“ — úgymond — „a­mennyire azt maga a diván közvetlen előterjesztéseiből ismerjük, a kormány támogatása végett, 2—3 hadihajónak jelenlétét szükségeim látszott, s az angol s franczia köve­tek teljhatalommal láttattak el arra nézve, hogy saját belátásuk szerint ugyanazon czélra az egész hajóhadat előhívhassák. Ez a valódi tényállás. — A­mi ama „tetemes erősítéseket“ illeti, melyek állítólag tegnap a Bosporus felé indultak volna, ez iránt már maguk a tények szóltak. Semmi ilyes nem történt, s nem is terveztetett. Kellő időben néhány hajó a földközi tengerre induland, szint­úgy mint bármely más állomásra indulna, azon hajók felváltása végett, melyeknek szolgálati idejök legközelebb lejárand. Ekkor ha a körül­mények kívánnák, erősbités gyanánt a helyszínen fognak maradni, s helyettük más hajók fognak a belföldi szolgálatra rendeltetni. Ezen bizonyos esetekre a rendelkezések elválaszthatlanok vala­mely hajóhadnak idegen állomáson lételétől, azon­ban hogy ezen rendelkezések mennyiben fognak életbe léptetni, ez az eseményektől függend.“ Francziaország, Paris, sept. 29. A franczia lapok külön­böző szempontból tekintik azon helyzetet, mely az angol s franczia hajóknak a Bosporusba beme­netele által idéztetett elő. — A,,Constitutional“ újólag harczias állást foglalván el, ma igen he­vesen nyilatkozik Oroszország ellen, s világosan kijelenti, mikép az angol s franczia hajók nem azért mentek át a Dardanellákon, hogy a keresz­tényeket, kiket szerinte semmi veszély sem fe­nyeget, a muzulmánok fanatismusa ellen védel­mezzék , hanem azért, hogy a portát Oroszország követelései ellen oltalmazzák.­­ Ellenkezőleg a „Pays“ határozottan állítja, mikép a szövetséges fregátoknak a Bosporusba bemenetele nem egyéb, mint „oly oltalmi tett, mit a védő hatalmasságok képviselői, maga a divánnal egyetértőleg, a nép­­jog erejénél fogva vittek végbe, mely a diplo­­m­atiai ügynököket felhatalmazza arra, hogy honfi­társaik oltalmazása végett minden szükséges in­tézkedést megtehessenek.“ — Végre a „Journal des Débats“ szerint, az egyesült hajóhadaknak kettős czéljuk lenne, t. i. a szultánt mind kül-, mind belellenségei el­len védelmezni. „Noha“, úgymond : „az angol s franczia hajók bemenetelét nem lehet lényege­sen harczias tettnek tekinteni, szintoly tévedés lenne , azt egészen jelentéktelen eseménynek tartani. Nagyon lehetséges, s még most is re­mélni akarjuk, hogy e tényből nem fog háború eredni; valamint hajdan Antwerp ostroma, An­cona megszállása, a Spanyolországbai beavatko­zás, s legújabban Róma ostroma , s megszállásá­ból sem eredt háború, noha ezek sem voltak je­lentéktelen tények. Már miben áll a jelen bea­vatkozás czélja ? Szerintünk abban, hogy a szultán mind kül-, mind belellenségei ellen meg­védessék, s az ottani keresztények megoltalmaz­­tassanak. Átalánosan el van ismerve, mikép Tö­rökország egyedül nem védheti meg magát, s minden esetre csak úgy védheti magát, ha né­­­pének régi vallási szenvedélyeit föléleszti, s ha ama hitet hívja fel, melyben állott hajdan hóditó ereje. De az izlamismusnak, ha egész erejével föléled, egész barbárságával is föl kell élednie. Ha Mahometet feltámasztják , Mahomet semmi különbséget sem tesz a különböző keresztény hitfelekezetek közt. A valódi muzulmán szemé­ben, a keresztények mindnyájan graurok, s első kötelességének tartja, azokat kiirtani. E szerint azon napon, midőn a muzulmán fanatis­­mus komolyan föléledne, ezen fanatismus a ke­resztények ellen fordulna, s ekkor a hajóhadak jelenléte nem lenne fölösleges a keresztények oltalmazására nézve. — E szerint ezen alterna­tiva áll, t. i. : ha a muzulmánok nem élesztik fel újra régi vallási s katonai buzgalmukat, nem ké­pesek magukat megvédni; ha pedig a régi ma­homedán szellem föléled, szövetségesei ellen is fog fordulni. Innen láthatjuk, hogy a hajóhadak jelenléte egyik esetben sem lesz fölösleges, s hogy e szerint azoknak kettős czélt kell elérniük, s kettős oltalmat kell nyujtaniok.“ Schweicz. A berni kormány következő határozatot ho­zott : „Valamennyi austriai munkásoknak, továb­bi intézkedésig, a kantonban tartózkodás tiltatik. Ezen rendelet alól kivétetvék a kőmivesek, kő­faragók és gyászmivesek, kik a Schweiczczal köz­vetlenül szomszéd koronaországokból valók. De ez utóbbiaknak a hazájokbal szokott visszatérés után a kantonba visszajövetel és itt tartózkodás csak úgy engedtetik meg, ha kellő, az austriai ha­tóságok által a Schweiczba vándorlásra kiadott vándorkönyvvel vagy útlevéllel vannak ellátva.“ — A tessini nagytanácsban Battaglini egész komolysággal azt indítványozta, hogy a cs. kir. austriai kormány eljárása ellen ingerlés czéljából, a tessini határzárt illetőleg, úgynevezett izgatási utazás tétessék az egész Schweiczban. Ezzel — megjegyzi a „Fr. P. Ztg.“ — csak az bizonyul be, mily tökéletesen oktalan eszközöket képes a radikalismus javasolni. Spanyolország,­ Madrid, sept. 22. Az új spanyol ministe­­­rium tagjairól a „Times“ párisi levelezője követ­kező adatokat közöl: „Sartorius (gr San Luis) sokáig Narvaezzel együtt járt, neki köszönt mindent, a mivé lett, de később midőn N. csilla­ga hanyatlott, elhagyta*. őt és az ellenséges tábor­ba ment át. 1843 előtt a „Heraldo“ szerkesztője volt, később külügyi alállamtitkár, s midőn a Pacheco-ministerium megbukott, belügyminis­­terré lett. M­o­l­i­n­s marquisnak a kabinetbe lé­­­pése mintegy Narva ezzeli kibékülésnek vehető; mig Domenech belépte az alkotmányos párt reményét erősité meg; ő ezelőtt szilárd liberális volt a progressista­ iskolából s most is constitu­­tionálisnak tartják. Molins már korábbi minis­z­teriumokban tengerészminiszter volt, liberálisnak tartják a puritán iskolából, de absolutismusra hajlással. 1846 előtt csak mint szerencsétlen drá­maírót ismerték. Ismeretes e néven: Roca de Togores. Az igazságügyminister Castra ge­­ronai marquis unokaöcscse azon Alvarez­nek, ki Gerona városát 1809-ben a francziák ellen védte. Kiváló politikai hite nincs. Blazer u­ok hadügyminister, mint politikus ismeretlen, más­fél évig pampelonai vagy navarrai kapitány volt. Az uj ministeriummal tehát az alkotmányos pár­toknak összeolvasztása kísértetett meg, noha tu­lajdonkéne a vezérszemélyiség a kabinetben nincs. Valószínűleg csak átmeneti minisztérium lesz, mely később módosuland. Törökország, Konstantinápoly, sept. 19. A „Jour. de Const.“ ezt írja: „A Bahramünnep teljes­­ csendben folyt le. A négy ünnepnap alatt sehol a legcsekélyebb csendzavarás sem történt. Mi előre meg voltunk győződve, hogy ez máskép nem leend; a muzulmánok bölcsesége, józansá­ga és hazafisága kezeskedtek ezért: lázító hírek keringtek, mert a tényállásról roszul értesült kérvényzők azon nézetben voltak, hogy a hábo­­­rút a gyalázatnak eléje kell tenni. Senkinek sem lehet más nézete; miután eziránt felvilágosítot­tak, megbánták lépésüket, melyet a cs. kor­mánynál tettek; kérvényzők és nem kérvényzők, mind a legjobb érzülettől vannak áthatva a rend ügye mellett, mi a Törökországban annyira szük­séges előhaladásnak is ügye.“ Drinápolyból s más helyekről szintén a bai­­rami ünnepek csendes lefolyásáról tudósítnak. Damaskusban Hasszán Aga Yaz­­gi buzgón foglalkodik az ujonczozással, mivel parancsot kapott, 4000 embernyi rendetlen lo­vassággal Erzerumba menetelve. Damaskus 3 zászlóaljnyi helyőrséget kap , a többi csapatok az egy órányira fekvő Meze helységben helyeztet­nek el. Trapezunt, aug. 28. Teheránból kelt magántudósítások szerint a persa sah jövő hó ele­jén Szultánieh környékén 30,000 emberből álló gyakorló tábort akar összevonni, de terve né­mely akadályokba ütközik, különösen a kurd fő­nökök idegenkedése miatt. Általában a sah te­temes reformokat akar hadseregébe behozni s azt lehetségig európai lábra állitni. Ez okból foly­vást európai tisztek alkalmaztatnak oktatókul, így N­e­­­m­r­o kapitány, Buhler franczia mér­nökszázados. Gr. Karacsay austriai ezredesnek, ki in­nen a felnevezett tisztekkel egyszerre utazik el, Tabrisba ékezésekor nagy elfogadási kitüntetése­ket készítettek; a külügy­minis­ter parancsot ka­pott , hogy e tiszteletnyilvánításokat személyesen vezesse, s a grófnak eléje lovagoljon. Beszélik, hogy a sah az Orosz és Törökor­szág közti békét igen óhajtja, mivel szeretné Chi­­­vát és Bocharát a maga uralma alá hódítani, áll a várostól, a megtámadásra kedvező szelet várván. A „North China Herald“ szerint 2000 hosszúhajú rebellis, európai puskákkal fegyve­rezve, érkezett Nankingból Csinkiangba a cs. ha­jócsapat elűzése végett, mi nem lesz nehéz, mert a cs. hajóhadak tisztjei elégedetlenek lévén, admiráljokkal együtt eltűntek, hogy hová, senki sem tudja. „Hermes“ britt hadigőzös, némely angol szökevények keresése végett a Jang-cse­­kiangon fölfelé menvén, azon Meadows tol­mácsnak sikerült Csinkiang-fu városába jutni, hol L­o térparancsnokkal beszélt. Itt tudák meg, hogy a felkelők téglából erősitvény-vonalat épí­tettek Csinkiang-futól kezdve a halomsor mellett azon folyóig, mely által a közlekedést a város és Jang- cse közt fentartják. Ez azt mutatja, hogy a mintegy 60 dzsunkból álló cs. hajóhad nem igen háborgatta őket. Sem a tengeri sem a szárazi se­regnek nincs kedve hadakozni. Egy osztálya a felkelőhadaknak már a sárga folyó (Hoang-ho) felé el is indult, s ott, mint beszélik, egy várost elfoglalt. A térparancsnok L­o biztosította őket, hogy a ,hazafiak­ vezérei, ha csak lehet, oly vál­lalatba nem kezdenek, mi az idegen kereskedést zavarhatná. — Tautae császári vezér panaszt tevén A11 c­o c­k Sh­anghaiban levő angol con­­sulnál, hogy bizonyos idegenek a felkelőknek fegyvert és lőszereket adtak el, s kérvén, hogy e világos törvényszegést szüntesse meg, a con­­­sul azt válaszolá, miszerint a britt kormány elha­tározta szigorú semlegességet gyakorolni, de va­lamint a britteknek Tautae szolgálatába léptét nem gátolá, úgy azoknak a felkelők soraiba lép­tét sem gátolhatja, mert azok mindkét esetben eljátszák a britt kormány védelmét. Erről a con­sul körlevélben minden britt alattvalót értesített. — Egy kereskedőlevél Shanghaeból írja továbbá: A felkelők komolyan Pekingig készülnek nyo­mulni, s egy hadtest már a sárga folyó felé út­ban is van. Egyszersmind a felkelők egy osztá­­­lya Nankingtól nyugat felé indult, a Jang­cse­­kiang mentébeni némely fontos várost állandóan megszállandók. A császári sergek teljes felosz­lásban levőknek rajzoltatnak. Marshall ezre­des, amerikai teljhatalmazott a chinai alkirály­ijai Szacsen-fuban értekezett, kihez chinai csol­­nakon szállíttatott, értekezésük tartalmát nem tudni. — Amogból a hírek jul. 5-kéig ter­jednek. A felkelők tartják magukat, a kereskedés félbeszakadt. De egy körülmény feltűnő, t­­i. hogy az Amoybeli felkelők beérik eddigi vívmá­nyaikkal, míg a nankiniak előre nyomulnak és propagandát csinálnak. Az elsőbbek nem rég egy szomszéd falut, melyre gyanújuk volt, hogy a császáriakkal tart, keményen megfenyítettek, vagy 20 lakost lefejeztek s házaikat elpusztiták. Jul. 6­8-ig, azaz három egész nap a felkelők és császáriak közt roppant tengeri ütközet volt, a nélkül hogy valakinek csak legkisebb baja is tör­tént volna. A csatatér az amoyi külső kikötő volt, és 25 dzsunk volt a tűzben. Puskák, ágyúk ro­pogtak, de úgy látszik hogy egyetlenegy golyó sem talált, pedig a dzsunkok néha pisztoly kö­zelségre jártak egymás mellett. Harmadnap est­e a felkelők visszatértek a belső kikötőbe, a man­darinok pedig ép cropffal az ellenkező oldalra retiráltak.­­Az amerikai consulsági zászló Amoy­­ban a teljhatalmazott Marshall parancsára le­­vétetett, s valóban nincs messze az idő, midőn az idegen képviselőknek el kell magukat határoz­­niok, hogy melyik chinai kormánynyal akarnak tartani. Most már azon öt kikötő közöl, melyekkel külföldiek kereskedést folytathatnak, kettő a felkelők kezében van, s ha a tengerpart mentében dél felé haladnak, a népet a felkelésre készen ta­­lálandják.­­ Azon hír, miszerint a felkelők déli Chinát ö­t királyságra osztották, valósulni látszik. Ebből azt következtetik, hogy a felkelővezérek nem akarnak egységes császárságot mint a Man­dzsu dynastia alatt volt, hanem államszövetség­­formát alapítani. vad népfajok ezen legrettentőbb nyavalyája,­ pusztítja a népet. _ A S­a­n­d­w­i­c­h-szigetekből jul. 2-ról kelt tudósítások sze­rint, ott ellenséges tervektől féltek Francziaország részéről. Amerikai hadi­hajók czirkáltak a sziget vidékén. Polinesian kijelenti, mikép alaptalan azon közlés, mintha a Sandwich-szigetek királya ,az egyesült államok elnökéhez folyamodott volna, hogy őt Franczia­­ország ellen oltalmazza. — Sept. 14. A „New-York Herald“ így nyilatkozik : „Naponkint világosabbá lesz, mi­kép a P­­­e­r­o­e tábornok által székfoglaló üzene­tében kifejezett ígéretek nem pusztán üres sza­vak, s mikép kormánya komolyan ezen hires ame­rikai közmondást választá jelszavául : Go­u­­head. (Előre). A washingtoni Union, Marcy külügyminister közlönye, igen világosan helyesli Ingraham kapitánynak Smyrnábani eljárását. — Caleb­ Bushing igazságügyi­ mi­nister, egy Washingtonban adatott lakomán, nyíltan a „fiatal Amerika“ által hirdetett elviek mellett nyilatkozott. Szerinte, Mexicoval csupán azon föltétel alatt kellett volna békét kötni, hogy Californiáns Új-Mexicon kívül, Chi­huahuas Sonora is az egyesült államokhoz csatoltassanak. — „Ha erre“ — mondá — „újó­lag alkalom ajánlkoznék, s ha Mexico előbbi veszteségeit megboszulni igyekeznék, — délen annyira kiterjesztendjük határainkat, hogy ez iránt többé semmi vita sem lesz lehetséges.“ — Cuba szigetét illetőleg, szintoly őszintén fejezé ki magát, ő előadandó alkalommal semm­i ellen­vetést sem teend, az Antillák királynőjének az egyesült államok keblébe fölvétele ellen. — Mindezen hitvallomások elég világosan kijelölik ama szellemet, mely Pierce kabinetjét lel­kesíti.“ — Ugyane lapnak Boli­viáb­ó­l Írják, mi­kép a lázadók közt meghasonlás uralkodik. A g­y­e­d a tábornok Cobijában van, s minden perczben attól félhet, hogy övéi által orozva fog meggyilkoltatni. — Velasco tábornokjuk lü­kén Mosónál Belzu serege által, Cordova ezredes vezérlete alatt, megveretett. Velasco s Linarei csak futással menthették meg éle­tüket. — Belzu elnök jul. 17-én Oruvában volt egy hadtest élén; ott egy napiparancsot adott ki, melyben Cordova ezredesnek szeren­csét kívánt győzelméhez, s ez alkalommal számos jutalmakat osztott ki.­­ Chilében a congressus még folyvást üléseket tart. Peruval a béké­s hajózási szer­ződés megköttetett; a posta­díj rövid időn le fog szállíttatni, mindenfelé közmunkák létesittetnek, szóval a kormány mindent elkövet az ország hely­zetének javítása végett. 1308 Legújabb posta. Az „Ostd. Post“-ban olvassuk : „A diván a szultánnak azt tanácsolta volna, hogy Oroszor­szágnak üzenjen háborút. E hírt oly bizonyos- tággal ismétlik, mikép okunk van azt igaznak tartani.“ A legújabb „Oest. Corr.“ e hírről sem­mi említést nem tesz. A Bécsből tegnap estre érkezett lapok je­lentése szerint az angol, franczia és belga posta hétfőn estre Bécsbe nem érkezett meg, mi okból az említett bécsi lapok legújabb híreket hoznak. Távirati sürgönyök. Oderberg, oct. 3. Ő cs. k. Apostoli Felsége, kisérve Károly Lajos főlig ő cs. fensége által, reggeli 30 órakor legjobb egés­­ségben ide érkezett s tiszteletteljesen fogadtatott. Félórai mulatás után Ő Felsége útját Varsóba folytató. K­r­a­k­ó , oct. 3. Ő cs. k. Apostoli Fel­sége ma reggeli 9 óra 57 perczkor Szczakowá­­ba megérkezett, s 15 percznyi mulatás után út­ját Varsóba tovább folytatá. Pár­is, oct. 3. Az „Assemblée nationale“ megintetett. Madrid, sept. 27. Narvaez senatusel­­­nöki állomásra van ajánlva. Bécsi börze October 4-ről, Status kötelezvény 5°/o • • • . . 91 “/,9 dto 4% . . . 81% dto 4 ... . 727/s 1839-ki sorsjegyek 250 ftos . t 133 1834-ki „ 500 . .­­. . — Bankrészvény darabja . . . . .1316 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . . . 2205 Bécs-Gloggnitzi 500 ftos . . 818% Dunagőzhajózási részvény . . . 640 Amsterdam 100 tallér­­. • Augsburg.................................... . . 109% Hamburg 100 boo tallérért . ■ 81% London 1 ft sterlingért . . . . • 10,48. B é o *, oct. 3. Agio: arany 15%“lész: 10%. A mai számhoz fél év mellék!#* Van csatolva. Amerika. New-York, sept. 10. Az egyesült álla­mokban , a kormányzók, s más polgári hivatal­nokok megválasztásával foglalkoznak, — az ed­­dig elő tudomásra jutott választások nagyrészint demokratikus szellemben ütöttek ki. — A fran­­cziaországi s chinai követségeket illetőleg, — noha a kabinet e tárgyban a legutóbbi napokban két ülést tartott, — semmi sincs elhatározva, — azonban azt állítják, hogy C­a­r s tábornok nem kináltatott meg a francziaországi követséggel. — Garibaldi legközelebb perui útjából vissza­térvén, Bostonba érkezett. 1849 óta kereske­delmi üzletekkel foglalkozik, —­s jelenleg egy perui hajónak parancsnoka. Új - Orleans -ban a sárga­ láz pusztításai mindinkább szűnnek. — San­ Franciscoból aug. 10-ről kelt tudó­sítások szerint, jelenleg a californiaiak fő­leg a választásokkal foglalkoznak. Eddig a de­mokraták látszottak legkedvezőbb kilátásokkal bírni; — azonban győzelmüket tetemesen veszé­lyeztetheti azon legújabban történt fölfedezés, mikép a jelen kormány pazarul kezelte a közva­gyont. Egy év alatt, egyedül nyomatási költ­ségek 218,547 piaszterra, azaz az állam egész jövedelmének felénél többre mentek föl. — A bányászokat komolyan fenyegetik azon indiánok, kik legközelebb a R­o­q­u­e-R­i­v­e­r völgyében fel­lázadtak, s kiknek merész vállalata eddig elő si­kerre talált. — A vörös bőrű indiánokon kívül, még a fehér bőrű rablók is újra megkezdék mű­ködésüket; a legnépesebb utczákon, fényes nap­pal, több orgyilkosságok kö­vettettek el. — Foly­vást számos meseszerű új fölfedezésekről beszél­nek. — A Sandwich szigetekben a himlő, a

Next