Budapesti Hírlap, 1853. október (231-256. szám)
1853-10-01 / 231. szám
✓ China, Hongkong, júl. 23. Shanghaeból a hírek júl. 11-ig terjednek. Miután Tautae császári hajóhadával Csinkiang-fut visszahódítani hiába próbálta, jun.14- másodszor kisérte azt meg, nem vizen, hanem szárazon, de a nélkül hogy rész lehetett volna, mert a golyók nem hatottak a bástyákig. A felkelők közönyösen nézték az ostromot. Egy nagy és hadi hajócsapat 1 % angol mfdnyire lagos rendeletek egyedül tőlük eredhettek volna, míg Palmerston s Russell lordok innen 400 mérföldnyire, Skótországban vannak. Ugyan ki s mi fölött diadalmaskodtak volna ez utóbbi lordok ? Talán csak nem azon egyén fölött, kit Palmerston lord legközelebb Perthben oly meleg szavakkal dicsőített?“ — Azon beszédet, melyre itt a „Times“ czélzást tesz, Palmerston lord azon alkalommal tartá, midőn Perth és Glasgow városok részéről a díszpolgári oklevelet elfogadta, s midőn többek közt így nyilatkozott: Minden angolra nézve megnyugtató lehet annak tudása, mikép külügyeink kormánya most ügyes kezekben van; mikép nemes barátom, Clarendon lord, ki ezen kormányszak élén áll, elég éles látással bir arra nézve, hogy belássa, miben állanak honunk érdekei, becsülete s biztonsága; elég értelmességgel bír arra nézve, hogy ezen érdekek megőrzésének valódi eszközeit fölismerje; s elég szilárdság, erély s kitartással, arra nézve, hogy szerencsés és kielégítő eredményre juthasson el. Ha nemes barátom az ország nemes lelkű támogatását megnyeri, — miről nem kételkedem, — bizonyosak lehetnek önök a felöl, mikép honfitársainak reményét nem fogja megcsalni.“ — A „Times“ folyvást hideg vérrel ostorozza s gúnyolja némely lapok harczias vágyait s harczias híreit. Szerinte, Európa a török birodalom megszűnésével semmit sem vesztene; a törököknek Europábóli kiűzetését épen úgy tekintenék, mint a vörösbőrű indiánok kiűzetését Yucatánban; a Törökországban levő keresztényeket „oltalmazni“ kell, — „A török főváros helyzete,“ — úgymond — „amennyire azt maga a diván közvetlen előterjesztéseiből ismerjük, a kormány támogatása végett, 2—3 hadihajónak jelenlétét szükségeim látszott, s az angol s franczia követek teljhatalommal láttattak el arra nézve, hogy saját belátásuk szerint ugyanazon czélra az egész hajóhadat előhívhassák. Ez a valódi tényállás. — Ami ama „tetemes erősítéseket“ illeti, melyek állítólag tegnap a Bosporus felé indultak volna, ez iránt már maguk a tények szóltak. Semmi ilyes nem történt, s nem is terveztetett. Kellő időben néhány hajó a földközi tengerre induland, szintúgy mint bármely más állomásra indulna, azon hajók felváltása végett, melyeknek szolgálati idejök legközelebb lejárand. Ekkor ha a körülmények kívánnák, erősbités gyanánt a helyszínen fognak maradni, s helyettük más hajók fognak a belföldi szolgálatra rendeltetni. Ezen bizonyos esetekre a rendelkezések elválaszthatlanok valamely hajóhadnak idegen állomáson lételétől, azonban hogy ezen rendelkezések mennyiben fognak életbe léptetni, ez az eseményektől függend.“ Francziaország, Paris, sept. 29. A franczia lapok különböző szempontból tekintik azon helyzetet, mely az angol s franczia hajóknak a Bosporusba bemenetele által idéztetett elő. — A,,Constitutional“ újólag harczias állást foglalván el, ma igen hevesen nyilatkozik Oroszország ellen, s világosan kijelenti, mikép az angol s franczia hajók nem azért mentek át a Dardanellákon, hogy a keresztényeket, kiket szerinte semmi veszély sem fenyeget, a muzulmánok fanatismusa ellen védelmezzék , hanem azért, hogy a portát Oroszország követelései ellen oltalmazzák. Ellenkezőleg a „Pays“ határozottan állítja, mikép a szövetséges fregátoknak a Bosporusba bemenetele nem egyéb, mint „oly oltalmi tett, mit a védő hatalmasságok képviselői, maga a divánnal egyetértőleg, a népjog erejénél fogva vittek végbe, mely a diplomatiai ügynököket felhatalmazza arra, hogy honfitársaik oltalmazása végett minden szükséges intézkedést megtehessenek.“ — Végre a „Journal des Débats“ szerint, az egyesült hajóhadaknak kettős czéljuk lenne, t. i. a szultánt mind kül-, mind belellenségei ellen védelmezni. „Noha“, úgymond : „az angol s franczia hajók bemenetelét nem lehet lényegesen harczias tettnek tekinteni, szintoly tévedés lenne , azt egészen jelentéktelen eseménynek tartani. Nagyon lehetséges, s még most is remélni akarjuk, hogy e tényből nem fog háború eredni; valamint hajdan Antwerp ostroma, Ancona megszállása, a Spanyolországbai beavatkozás, s legújabban Róma ostroma , s megszállásából sem eredt háború, noha ezek sem voltak jelentéktelen tények. Már miben áll a jelen beavatkozás czélja ? Szerintünk abban, hogy a szultán mind kül-, mind belellenségei ellen megvédessék, s az ottani keresztények megoltalmaztassanak. Átalánosan el van ismerve, mikép Törökország egyedül nem védheti meg magát, s minden esetre csak úgy védheti magát, ha népének régi vallási szenvedélyeit föléleszti, s ha ama hitet hívja fel, melyben állott hajdan hóditó ereje. De az izlamismusnak, ha egész erejével föléled, egész barbárságával is föl kell élednie. Ha Mahometet feltámasztják , Mahomet semmi különbséget sem tesz a különböző keresztény hitfelekezetek közt. A valódi muzulmán szemében, a keresztények mindnyájan graurok, s első kötelességének tartja, azokat kiirtani. E szerint azon napon, midőn a muzulmán fanatismus komolyan föléledne, ezen fanatismus a keresztények ellen fordulna, s ekkor a hajóhadak jelenléte nem lenne fölösleges a keresztények oltalmazására nézve. — E szerint ezen alternativa áll, t. i. : ha a muzulmánok nem élesztik fel újra régi vallási s katonai buzgalmukat, nem képesek magukat megvédni; ha pedig a régi mahomedán szellem föléled, szövetségesei ellen is fog fordulni. Innen láthatjuk, hogy a hajóhadak jelenléte egyik esetben sem lesz fölösleges, s hogy e szerint azoknak kettős czélt kell elérniük, s kettős oltalmat kell nyujtaniok.“ Schweicz. A berni kormány következő határozatot hozott : „Valamennyi austriai munkásoknak, további intézkedésig, a kantonban tartózkodás tiltatik. Ezen rendelet alól kivétetvék a kőmivesek, kőfaragók és gyászmivesek, kik a Schweiczczal közvetlenül szomszéd koronaországokból valók. De ez utóbbiaknak a hazájokbal szokott visszatérés után a kantonba visszajövetel és itt tartózkodás csak úgy engedtetik meg, ha kellő, az austriai hatóságok által a Schweiczba vándorlásra kiadott vándorkönyvvel vagy útlevéllel vannak ellátva.“ — A tessini nagytanácsban Battaglini egész komolysággal azt indítványozta, hogy a cs. kir. austriai kormány eljárása ellen ingerlés czéljából, a tessini határzárt illetőleg, úgynevezett izgatási utazás tétessék az egész Schweiczban. Ezzel — megjegyzi a „Fr. P. Ztg.“ — csak az bizonyul be, mily tökéletesen oktalan eszközöket képes a radikalismus javasolni. Spanyolország, Madrid, sept. 22. Az új spanyol ministerium tagjairól a „Times“ párisi levelezője következő adatokat közöl: „Sartorius (gr San Luis) sokáig Narvaezzel együtt járt, neki köszönt mindent, a mivé lett, de később midőn N. csillaga hanyatlott, elhagyta*. őt és az ellenséges táborba ment át. 1843 előtt a „Heraldo“ szerkesztője volt, később külügyi alállamtitkár, s midőn a Pacheco-ministerium megbukott, belügyministerré lett. Molins marquisnak a kabinetbe lépése mintegy Narva ezzeli kibékülésnek vehető; mig Domenech belépte az alkotmányos párt reményét erősité meg; ő ezelőtt szilárd liberális volt a progressista iskolából s most is constitutionálisnak tartják. Molins már korábbi miniszteriumokban tengerészminiszter volt, liberálisnak tartják a puritán iskolából, de absolutismusra hajlással. 1846 előtt csak mint szerencsétlen drámaírót ismerték. Ismeretes e néven: Roca de Togores. Az igazságügyminister Castra geronai marquis unokaöcscse azon Alvareznek, ki Gerona városát 1809-ben a francziák ellen védte. Kiváló politikai hite nincs. Blazer uok hadügyminister, mint politikus ismeretlen, másfél évig pampelonai vagy navarrai kapitány volt. Az uj ministeriummal tehát az alkotmányos pártoknak összeolvasztása kísértetett meg, noha tulajdonkéne a vezérszemélyiség a kabinetben nincs. Valószínűleg csak átmeneti minisztérium lesz, mely később módosuland. Törökország, Konstantinápoly, sept. 19. A „Jour. de Const.“ ezt írja: „A Bahramünnep teljes csendben folyt le. A négy ünnepnap alatt sehol a legcsekélyebb csendzavarás sem történt. Mi előre meg voltunk győződve, hogy ez máskép nem leend; a muzulmánok bölcsesége, józansága és hazafisága kezeskedtek ezért: lázító hírek keringtek, mert a tényállásról roszul értesült kérvényzők azon nézetben voltak, hogy a háborút a gyalázatnak eléje kell tenni. Senkinek sem lehet más nézete; miután eziránt felvilágosítottak, megbánták lépésüket, melyet a cs. kormánynál tettek; kérvényzők és nem kérvényzők, mind a legjobb érzülettől vannak áthatva a rend ügye mellett, mi a Törökországban annyira szükséges előhaladásnak is ügye.“ Drinápolyból s más helyekről szintén a bairami ünnepek csendes lefolyásáról tudósítnak. Damaskusban Hasszán Aga Yazgi buzgón foglalkodik az ujonczozással, mivel parancsot kapott, 4000 embernyi rendetlen lovassággal Erzerumba menetelve. Damaskus 3 zászlóaljnyi helyőrséget kap , a többi csapatok az egy órányira fekvő Meze helységben helyeztetnek el. Trapezunt, aug. 28. Teheránból kelt magántudósítások szerint a persa sah jövő hó elején Szultánieh környékén 30,000 emberből álló gyakorló tábort akar összevonni, de terve némely akadályokba ütközik, különösen a kurd főnökök idegenkedése miatt. Általában a sah tetemes reformokat akar hadseregébe behozni s azt lehetségig európai lábra állitni. Ez okból folyvást európai tisztek alkalmaztatnak oktatókul, így Nemro kapitány, Buhler franczia mérnökszázados. Gr. Karacsay austriai ezredesnek, ki innen a felnevezett tisztekkel egyszerre utazik el, Tabrisba ékezésekor nagy elfogadási kitüntetéseket készítettek; a külügyminister parancsot kapott , hogy e tiszteletnyilvánításokat személyesen vezesse, s a grófnak eléje lovagoljon. Beszélik, hogy a sah az Orosz és Törökország közti békét igen óhajtja, mivel szeretné Chivát és Bocharát a maga uralma alá hódítani, áll a várostól, a megtámadásra kedvező szelet várván. A „North China Herald“ szerint 2000 hosszúhajú rebellis, európai puskákkal fegyverezve, érkezett Nankingból Csinkiangba a cs. hajócsapat elűzése végett, mi nem lesz nehéz, mert a cs. hajóhadak tisztjei elégedetlenek lévén, admiráljokkal együtt eltűntek, hogy hová, senki sem tudja. „Hermes“ britt hadigőzös, némely angol szökevények keresése végett a Jang-csekiangon fölfelé menvén, azon Meadows tolmácsnak sikerült Csinkiang-fu városába jutni, hol Lo térparancsnokkal beszélt. Itt tudák meg, hogy a felkelők téglából erősitvény-vonalat építettek Csinkiang-futól kezdve a halomsor mellett azon folyóig, mely által a közlekedést a város és Jang- cse közt fentartják. Ez azt mutatja, hogy a mintegy 60 dzsunkból álló cs. hajóhad nem igen háborgatta őket. Sem a tengeri sem a szárazi seregnek nincs kedve hadakozni. Egy osztálya a felkelőhadaknak már a sárga folyó (Hoang-ho) felé el is indult, s ott, mint beszélik, egy várost elfoglalt. A térparancsnok Lo biztosította őket, hogy a ,hazafiak vezérei, ha csak lehet, oly vállalatba nem kezdenek, mi az idegen kereskedést zavarhatná. — Tautae császári vezér panaszt tevén A11 co ck Shanghaiban levő angol consulnál, hogy bizonyos idegenek a felkelőknek fegyvert és lőszereket adtak el, s kérvén, hogy e világos törvényszegést szüntesse meg, a consul azt válaszolá, miszerint a britt kormány elhatározta szigorú semlegességet gyakorolni, de valamint a britteknek Tautae szolgálatába léptét nem gátolá, úgy azoknak a felkelők soraiba léptét sem gátolhatja, mert azok mindkét esetben eljátszák a britt kormány védelmét. Erről a consul körlevélben minden britt alattvalót értesített. — Egy kereskedőlevél Shanghaeból írja továbbá: A felkelők komolyan Pekingig készülnek nyomulni, s egy hadtest már a sárga folyó felé útban is van. Egyszersmind a felkelők egy osztálya Nankingtól nyugat felé indult, a Jangcsekiang mentébeni némely fontos várost állandóan megszállandók. A császári sergek teljes feloszlásban levőknek rajzoltatnak. Marshall ezredes, amerikai teljhatalmazott a chinai alkirályijai Szacsen-fuban értekezett, kihez chinai csolnakon szállíttatott, értekezésük tartalmát nem tudni. — Amogból a hírek jul. 5-kéig terjednek. A felkelők tartják magukat, a kereskedés félbeszakadt. De egy körülmény feltűnő, ti. hogy az Amoybeli felkelők beérik eddigi vívmányaikkal, míg a nankiniak előre nyomulnak és propagandát csinálnak. Az elsőbbek nem rég egy szomszéd falut, melyre gyanújuk volt, hogy a császáriakkal tart, keményen megfenyítettek, vagy 20 lakost lefejeztek s házaikat elpusztiták. Jul. 68-ig, azaz három egész nap a felkelők és császáriak közt roppant tengeri ütközet volt, a nélkül hogy valakinek csak legkisebb baja is történt volna. A csatatér az amoyi külső kikötő volt, és 25 dzsunk volt a tűzben. Puskák, ágyúk ropogtak, de úgy látszik hogy egyetlenegy golyó sem talált, pedig a dzsunkok néha pisztoly közelségre jártak egymás mellett. Harmadnap este a felkelők visszatértek a belső kikötőbe, a mandarinok pedig ép cropffal az ellenkező oldalra retiráltak.Az amerikai consulsági zászló Amoyban a teljhatalmazott Marshall parancsára levétetett, s valóban nincs messze az idő, midőn az idegen képviselőknek el kell magukat határozniok, hogy melyik chinai kormánynyal akarnak tartani. Most már azon öt kikötő közöl, melyekkel külföldiek kereskedést folytathatnak, kettő a felkelők kezében van, s ha a tengerpart mentében dél felé haladnak, a népet a felkelésre készen találandják. Azon hír, miszerint a felkelők déli Chinát öt királyságra osztották, valósulni látszik. Ebből azt következtetik, hogy a felkelővezérek nem akarnak egységes császárságot mint a Mandzsu dynastia alatt volt, hanem államszövetségformát alapítani. vad népfajok ezen legrettentőbb nyavalyája, pusztítja a népet. _ A Sandwich-szigetekből jul. 2-ról kelt tudósítások szerint, ott ellenséges tervektől féltek Francziaország részéről. Amerikai hadihajók czirkáltak a sziget vidékén. Polinesian kijelenti, mikép alaptalan azon közlés, mintha a Sandwich-szigetek királya ,az egyesült államok elnökéhez folyamodott volna, hogy őt Francziaország ellen oltalmazza. — Sept. 14. A „New-York Herald“ így nyilatkozik : „Naponkint világosabbá lesz, mikép a Peroe tábornok által székfoglaló üzenetében kifejezett ígéretek nem pusztán üres szavak, s mikép kormánya komolyan ezen hires amerikai közmondást választá jelszavául : Gouhead. (Előre). A washingtoni Union, Marcy külügyminister közlönye, igen világosan helyesli Ingraham kapitánynak Smyrnábani eljárását. — Caleb Bushing igazságügyi minister, egy Washingtonban adatott lakomán, nyíltan a „fiatal Amerika“ által hirdetett elviek mellett nyilatkozott. Szerinte, Mexicoval csupán azon föltétel alatt kellett volna békét kötni, hogy Californiáns Új-Mexicon kívül, Chihuahuas Sonora is az egyesült államokhoz csatoltassanak. — „Ha erre“ — mondá — „újólag alkalom ajánlkoznék, s ha Mexico előbbi veszteségeit megboszulni igyekeznék, — délen annyira kiterjesztendjük határainkat, hogy ez iránt többé semmi vita sem lesz lehetséges.“ — Cuba szigetét illetőleg, szintoly őszintén fejezé ki magát, ő előadandó alkalommal semmi ellenvetést sem teend, az Antillák királynőjének az egyesült államok keblébe fölvétele ellen. — Mindezen hitvallomások elég világosan kijelölik ama szellemet, mely Pierce kabinetjét lelkesíti.“ — Ugyane lapnak Boliviából Írják, mikép a lázadók közt meghasonlás uralkodik. A gyed a tábornok Cobijában van, s minden perczben attól félhet, hogy övéi által orozva fog meggyilkoltatni. — Velasco tábornokjuk lükén Mosónál Belzu serege által, Cordova ezredes vezérlete alatt, megveretett. Velasco s Linarei csak futással menthették meg életüket. — Belzu elnök jul. 17-én Oruvában volt egy hadtest élén; ott egy napiparancsot adott ki, melyben Cordova ezredesnek szerencsét kívánt győzelméhez, s ez alkalommal számos jutalmakat osztott ki. Chilében a congressus még folyvást üléseket tart. Peruval a békés hajózási szerződés megköttetett; a postadíj rövid időn le fog szállíttatni, mindenfelé közmunkák létesittetnek, szóval a kormány mindent elkövet az ország helyzetének javítása végett. 1308 Legújabb posta. Az „Ostd. Post“-ban olvassuk : „A diván a szultánnak azt tanácsolta volna, hogy Oroszországnak üzenjen háborút. E hírt oly bizonyos- tággal ismétlik, mikép okunk van azt igaznak tartani.“ A legújabb „Oest. Corr.“ e hírről semmi említést nem tesz. A Bécsből tegnap estre érkezett lapok jelentése szerint az angol, franczia és belga posta hétfőn estre Bécsbe nem érkezett meg, mi okból az említett bécsi lapok legújabb híreket hoznak. Távirati sürgönyök. Oderberg, oct. 3. Ő cs. k. Apostoli Felsége, kisérve Károly Lajos főlig ő cs. fensége által, reggeli 30 órakor legjobb egésségben ide érkezett s tiszteletteljesen fogadtatott. Félórai mulatás után Ő Felsége útját Varsóba folytató. Krakó , oct. 3. Ő cs. k. Apostoli Felsége ma reggeli 9 óra 57 perczkor Szczakowába megérkezett, s 15 percznyi mulatás után útját Varsóba tovább folytatá. Páris, oct. 3. Az „Assemblée nationale“ megintetett. Madrid, sept. 27. Narvaez senatuselnöki állomásra van ajánlva. Bécsi börze October 4-ről, Status kötelezvény 5°/o • • • . . 91 “/,9 dto 4% . . . 81% dto 4 ... . 727/s 1839-ki sorsjegyek 250 ftos . t 133 1834-ki „ 500 . .. . — Bankrészvény darabja . . . . .1316 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . . . 2205 Bécs-Gloggnitzi 500 ftos . . 818% Dunagőzhajózási részvény . . . 640 Amsterdam 100 tallér. • Augsburg.................................... . . 109% Hamburg 100 boo tallérért . ■ 81% London 1 ft sterlingért . . . . • 10,48. B é o *, oct. 3. Agio: arany 15%“lész: 10%. A mai számhoz fél év mellék!#* Van csatolva. Amerika. New-York, sept. 10. Az egyesült államokban , a kormányzók, s más polgári hivatalnokok megválasztásával foglalkoznak, — az eddig elő tudomásra jutott választások nagyrészint demokratikus szellemben ütöttek ki. — A francziaországi s chinai követségeket illetőleg, — noha a kabinet e tárgyban a legutóbbi napokban két ülést tartott, — semmi sincs elhatározva, — azonban azt állítják, hogy Car s tábornok nem kináltatott meg a francziaországi követséggel. — Garibaldi legközelebb perui útjából visszatérvén, Bostonba érkezett. 1849 óta kereskedelmi üzletekkel foglalkozik, —s jelenleg egy perui hajónak parancsnoka. Új - Orleans -ban a sárga láz pusztításai mindinkább szűnnek. — San Franciscoból aug. 10-ről kelt tudósítások szerint, jelenleg a californiaiak főleg a választásokkal foglalkoznak. Eddig a demokraták látszottak legkedvezőbb kilátásokkal bírni; — azonban győzelmüket tetemesen veszélyeztetheti azon legújabban történt fölfedezés, mikép a jelen kormány pazarul kezelte a közvagyont. Egy év alatt, egyedül nyomatási költségek 218,547 piaszterra, azaz az állam egész jövedelmének felénél többre mentek föl. — A bányászokat komolyan fenyegetik azon indiánok, kik legközelebb a Roque-River völgyében fellázadtak, s kiknek merész vállalata eddig elő sikerre talált. — A vörös bőrű indiánokon kívül, még a fehér bőrű rablók is újra megkezdék működésüket; a legnépesebb utczákon, fényes nappal, több orgyilkosságok követtettek el. — Folyvást számos meseszerű új fölfedezésekről beszélnek. — A Sandwich szigetekben a himlő, a