Budapesti Hírlap, 1853. október (231-256. szám)

1853-10-02 / 232. szám - 1853-10-04 / 233. szám - 1853-10-05 / 234. szám - 1853-10-06 / 235. szám - 1853-10-07 / 236. szám - 1853-10-08 / 237. szám - 1853-10-09 / 238. szám - 1853-10-11 / 239. szám - 1853-10-12 / 240. szám - 1853-10-13 / 241. szám - 1853-10-14 / 242. szám - 1853-10-15 / 243. szám - 1853-10-16 / 244. szám - 1853-10-18 / 245. szám - 1853-10-19 / 246. szám - 1853-10-20 / 247. szám - 1853-10-21 / 248. szám - 1853-10-22 / 249. szám - 1853-10-23 / 250. szám - 1853-10-25 / 251. szám - 1853-10-26 / 252. szám - 1853-10-27 / 253. szám

mert ő az államokon belül nem az állami élet for­májának megváltoztatását, hanem az általános érvényben álló politikai, vallási és társadalmi el­vek megbuktatását akarja, az államon kívül pe­dig utópiai államtagozást, bizonyos határ és czél nélkül. Nem lehet félreismerni, hogy a keleti krc­­sis a forradalmi fieziók gonosz óhajtásait s remé­nyeit föléleszté. A vad szenvedélyek tüze csend­ben felgyuladt, és különféle ürügyek alá rejtve folyvást ég. De bizton, és a­nélkül hogy az ese­mények általi meghazudtoltatástól félnénk, ismé­teljük, hogy e gonosz remények nem fognak tel­jesülni; minden kormányok bölcsesége, szövet­ségben a rendezett és békés állapot minden ba­rátainak megszámlálhatlan többségével, őket elné­­mítandja, a jog, elismert jó és a törvényes hatal­mak kényszerítő szükségességével. KÜLFÖLD. Anglia, London, oct. 20. A „Times“ konstanti­nápolyi levelezője így ír : „Európában mély tudatlanság, uralkodik a cirkassiai, vagyis inkább da­ghe­sz­táni háború tárgyában. Rendesen még a földirati helyzetet sem veszik tekintetbe, s a fekete ten­gerrel határos Cirkassiát tüntetik föl harczi színhely gyanánt. Ezen vidéken sajátkép igen kevés, vagy épen semmi kitörés, vagy razzia sem történik. A partvonal az oroszok birtokában van, valamint egy földöv is, mely Cirkassiát Törökországtól elválasztja, míg amazt keleten Daghesztántól, a harcz valódi színhelyétől, 150 mérföldnyi járhatlan, s az oroszok uralma alatt álló vidék választja el. D­aghesztán szintén orosz birtok által környeztetik s hasonlókép orosz partvonal által vágatik el a káspi tengertől. Mindemellett is e tartomány eddig elő folyvást erélyesen, noha sikeretlenül harczolt. A daghesz­­táni rablási expeditiók gyakran sikerrel történ­nek, a szerzett zsákmány tekintetéből, de Orosz­országnak a Kaukázusbani állását nem képesek megingatni. E szerint az Ardaban-­s Karsz­­ban levő török hadtestek a daghesztáni fiarc­o­­sokban csak gyönge szövetségesekre találand­­nak, föltéve, hogy átalában egyesülhetnek ve­lük. Sőt Oroszország még vissza is vonhatandja szemlélő­seregének nagyobb részét, a­nélkül, hogy az által bármely veszélynek ki­tenné ma­gát , némely oly razziákon kívül, melyek több kárt tennének a segélytelen falvaknak, mint az orosz kormánynak. A g­e­o­r­g­i­a­i lázadás a török sereget legfölebb néhány ezer rendetlen katonával szaporítná. Az orosz tábornoknak nem lenne oka, a lázadás miatt aggódni, mivel azt az első eldöntő csata után elnyomná. A gondolkozó egyének kevés hitelt adnak a törökök reményei­nek, vagy a hontalan menekültek gyanús erősí­téseinek ; s erre nézve a legutóbbi háborúban E­r­zerum elfoglaltatását,s az oroszoknak Tre­­bizond felé nyomulását hozzák fel. A kiol­vasta valaha Fentonnak ama hadjáratróli em­­lék­jegyzeteit, elismerendi, mikép azon egyedüli török csapatok, melyek a csatatéren a katonák nevét megérdemlik, a rendes katonaságból, s a szervezett néphadból állanak; s ezek közöl még egyik sincs megpróbálva, s mikép a basi-bo­­zonkok, spahik és kurdok re­tentő hő­sök ugyan a falvak kirablásánál, de a tüzérség s rendes puska­tüzeléssel szemben, igen óvatos harczosok.“ — Oct. 21. Noha az egyesült hajóhadaknak a Bosporusba érkezése, mely már annyiszor je­lentetett, ezúttal úgy látszik, valóban megtörtént, Angolország mégis igen messze áll attól, hogy a sz.­pétervári kabinettel komolyan s forma szerint meghasonljék. Ha szinte a jelen perc­ben az al­kudozások talán fel vannak is függesztve, de a­­zért még­sem mondtak le azon reményről, mikép alkudozások útján előbb-utóbb czélhoz jutand­­nak. Néhány Kisázsiában teendő ágyu­lövés nem háborítandja meg a diplomatiát, s legfölebb ta­lán sietésre serkentendi. Mindaddig, míg a Duna választja el egymástól a harcz­ feleket, a nyugati hatalmasságok nem tartandják magukat véglege­sen ellenséges lépésre felhivatottaknak. Már­pe­dig azon nézet úgy látszik mély gyökeret vert, mikép tavaszig Oroszország nem gondol a Dunán átmeneteire, s mikép Törökország nem meré­szelhet ily bátor vállalatot, így látjuk , hogy a „Times“ ismét amaz erkölcsi benyomás­ra számít, mit Európa magatartásának szükség­­kép elő kell idéznie az eszélyes orosz császár ke­délyére. Egyszersmind sokat remél „Poroszor­szág önálló közbenjárásától.“ — Még maga a „Chronicle“ is, mely a leg­utóbbi időben szinte harczias szellemben nyilat­kozott, most sokkal szelidebb modort vesz föl. „Minden esetre“, úgymond, „előbb utóbb béké­nek kellene létesülni Török é­s Oroszország közt, már a szükséges alkudozások akár megelőzzék, akár kövessék a valódi ellenségeskedések kitöré­sét, s minden államférfi­, kinek az emberiség ér­dekei szivén feküsznek, azon ügyek rend , hogy tüstént létesittessék az, mi több hónapi vagy évi nyomor­ú szenvedések után utoljára mégis kike­­rülhetlen lenne.“­­ A „Times“ párisi levelezője így ír : „Mindannak daczára, mit egy hadtestnek Törökországba küldetéséről beszéltek, most ar­ról értesültem, mikép e terv, mint jövőbeli ese­­­mények által talán szükséglendő lépés , valóban tárgyaltatott ugyan, azonban a kormány még ed­dig ez iránt semmi határozatot sem hozott, s valóban mindaddig, míg Kisseleff ur párisi állomásán van, e terv kivitele igen valószínűt­len , mivel ez egyértelmű lenne, Oroszország el­leni közvetlen hadüzenettel. Hír szerint Kis­se­le­ff úr már ki is jelenté, mikép ezen esetben kikérné útlevelét. Ugyanezen okból azt hiszik, hogy a kormány nem járulhat a szultán azon ké­relméhez, miszerint néhány tábornokok s tisztek küldessenek, a dunai s ázsiai táborkar számára. Azonban mégis megtörténhetik, mikép némely félzsoldot hozó tisztek közvetve engedélyt fog­nak nyerni arra, hogy a török seregben szolgá­latot vállalhassanak, s mikép csekély számú szol­gálatot tevő tisztek is nehézség nélkül szabad­ságot fognak nyerni.“ Francziaország, Páris, octob. 21. A „Pays“ ma egy oly czikket közöl, mely ama passiv szerepet jelöli ki, mit Franczia-­s Angolország jelenleg, az orosz - török seregek közti összeütközés alkalmával meg­őrizni szándékoznak. E lap ismétli azon állítását, mikép most a porta hadüzenete után a háború kikerül­heti­en, mivel Oroszország többé nem lép­het vissza. Most tehát az a kérdés, hogy váljon a kikerülhetlen harcznak minő jelleme , s minő következményei leendőek ? A „Pays“ nem hiszi, hogy Oroszország irtó­ háborút akarna folytatni, mint ezt egy angol lap, s utána több franczia la­pok álliták, mivel Oroszország jól tudja, mily nagy fontosságú európai érdekek vannak össze­csatolva a török birodalom fennmaradásával. Sze­rinte, Európa nem hagyandja Törökországot meg­­semmisíttetni, s ha jelenleg a kibékítési eszkö­zök kimerítése után, a két ellenfél számára sza­­bad tért nyit, s ha egy perezre felfüggeszti bé­kés közbenjárását, a harcz kikerülhetlen szük­sége előtt — el van tökélve arra, hogy az első harczi hév csilapultával újólag közbevesse ma­gát. Mint a hajdani fegyver -­hírnökök, béke­­botját vetendi a harczolók közé, a hasztalan vérontás meggátlása végett. — A „Journal des Dubats-nak egyik szer­kesztő­társa, Raymond Xavér, Konstantiná­polyból pct. 6-ról így ír : „Legközelebb a sy­­riai seregnek egy 7—8,000 főnyi osztálya ér­kezett ide, s tüstént a Dunához fog küldetni. Itt kételkednek arról, hogy az ellenségeskedések megkezdésére kitűzött határidő elteltével, t. i. oct. 25 én Omer pasha képes lehessen táma­dólag lépni föl, s komolyabb vállalatot kezdeni; a legközelebb beállandó téli évszak igen megne­­hezítné a hadi működéseket. Mit teendnek tehát? Tudjuk, hogy az orosz sereg meg lévén elégedve jelen állomásával, türelmesen védő helyzetben maradand. Vájjon tavaszig kellend-e várni a ko­moly háború megkezdésére, addig csupán né­­­hány ágyú­lövés váltatván, a Duna egyik part­járól a másikra ? De vájjon ezen idő alatt a török sereg, melyet a kincstár helyzete miatt nem le­hetne addig fentartani, nem lenne - e kitéve azon veszélynek, hogy az élelem- s pénzhiány miatt tetemesen meggyöngülne ? Mint mondják ,tö­rökök érzik ezen helyzetet,­­ ezért Ázsiában a Kaukázus vidékén akarják megkísérteni a sze­rencsét, az ottani harczias hegylakosok segélyére számítván. Itt igen el van terjedve azon véle­mény, mikép a háború valóban ott fog megkez­­­dődni, s úgy látszik azt az oroszok sem tartják lehetetlennek, mivel a legutóbbi időkben kauká­zusi seregüket tetemesen erősítték. Bizonyosság­gal állítják,mikép a sztebastopoli hajóhad néhány nap előtt 10 —12,000 főnyi hadtestet szállított ki Potiban, mely a fekete tengeren legközelebbi pont a török határhoz, s a fontos b­a­t­u­m­i kikötőhöz.“ — A „Presse“ következő sorokat közöl, mint kivonatot egy Bezikából oct. 7-ről kelt, s a hajóhad egyik tisztje által irt levélből : „Ma reggel a szultán felhívására 4 franczia hajó indult el Konstantinápoly felé; az angol­­franczia hajóhadban azon hít szárnyal, mikép holnapután fogunk Konstantinápoly felé indulni, s mikép a ma reggel előhívott négy hajó előha­­dunkat képezi. E hírt megerősitni látszanak né­mely oly előkészületek, melyek ma reggel ren­deltettek meg, s melyek a két admiráltól e­­rednek.“ A Compiègneből békés szellemű hírek érkeznek, így azt állítják, mikép a császár, P­i­­card a saint-quentin-i kereskedelmi kam­ra küldöttje előtt kijelenté, hogy jól tudja, mily nyomasztólag hat az üzletek­ s a közjólétre, a ke­leti kérdés megoldatásábani késedelem, azonban teljes oka van remélnie, mikép rövid időn kielé­gítő megoldás fog bekövetkezni. Továbbá azt hírlik, mikép a franczia kormány Angolország javaslatára, tagadó választ adott a török követ Vely­pasha azon kérelmére, miszerint franczia tábornokok helyeztetnének a török sereg élére. Sokat beszéltek az orosz császár manifestumáról is, mely állítólag már megérkezett volna Parisba.­­ Az „Echo agricole“ szerint a párisi pékek ügyviselősége már megkezdi azon kármentesítés kifizetését, mely a pékeket September második felére illeti. A kenyérnek valódi, s közigazgatási után megállapított árai közti különbség, a kenyér kilogramme-jától 6 cent.-ot tett. Az ekkép kifi­zetendő összeg 393,363 ft.-ra megy föl, mi két hétre 6,556,000 kilogramme-nyi, s naponkint 437,066 kilogramme-nyi kenyér-fogyasztást tesz föl. E szerint September második felében a ke­nyér-fogyasztás szinte egyenlő marad a sept. első felébeni keny­ér-fogyasztással. Azonban meg­jegyzendő, mikép a kenyér kilogrammejának á­­rában, minden egy cent.-nyi különbség fél hó­napra Páris városának 65,500 fr.-jába kerül. Németország, München, oct. 20. Ma reggel 81/* órakor ment itt keresztül legszigorúbb incognitoban Ferencz József Császár Ő Felsége, Possen­hofen kastélyból államaiba visszautazván. Ő Fel­sége négylovas hintóban utazott, kisérve gróf Grünne azn. fősegédtiszt ő excja által; egy másik kocsiban,volt Lajos bajor hg . k. fens., ki Császár Ő Felségét egy darabon elkí­sérte. Ő Felsége ma reggel 6 órakor hagyá el Possenhofen kastélyt, az első állomásig Max hg. s Luiza és Erzsébet hgnő ő k. fenségeik ál­tal kisértetve. Ott, a forstenriedi park vadászla­kánál történt a szives bucsuvétel, mely után ő k. fenségeik Possenhofenbe visszatértek, Császár Ő Felsége pedig útját tovább folytatá. Dánia, Kopenhága, oct. 16. A volksthing 14-ben az esetleges külön dániai alaptörvény bi­zottmányi­ tárgyalását bevégezte. A tegnapi ülés­ben a belügyminiszerhez különféle kérdések in­­téztettek, többi közt T­scheming azt kérdé, várjon az egyházközségi elöljáróságokat, valamint a tiszti tanácsok alakítását illetőleg szándékozik - e a kormány törvényjavaslatot előterjeszteni ? A minister erre nemmel válaszolt, mivel nem vár­hatná az országgyűlés beleegyezését oly törvény­­javaslatba, minőt ő fogna előterjeszteni. Az ellen­zék a ministerelnök ellen igen hevesen kikelt,többi közt Hansen I. G. kijelentette, mennyire kívá­natos volna, hogy lelépjen. A tegnapi bizottmányi ülésben az esetleges alaptörvény második tárgya­lása kezdődött. Ebben Tscherning következő ideiglenes §.—javaslatot terjesztett elő. E §. min­den benne foglalt határozmányaival együtt meg­szűnik,ha a következő 3 feltétel valamelyike telje­sül: 1. Ha vagy király ő fele a dán monarchia szá­mára észalkotmánytörvényt bocsát ki, melyben a dániai alaptörvényből az 1.4. 5. 6. 7. 8. 9. stb.§-ok, továbbá a 2.51. 52. 53. stb -okban foglalt határoz­­mányok a szükséges formai változtatással felvétet­­ték,s mely egyszersmind azon határozmányt tar­talmazza,hogy az összes monarchia képviselete,mit a fenebbi Öszsdkotmány léptet életbe, oly arányban alakittatik, mely megfelel annak, mi az egyes országrészeknek az állam­szükségletekhez járu­­lása hányadára nézve meg van állapítva, és a ki­rályságot illetőleg vagy a számára fenálló vá­lasztótörvény szerint, vagy a dán országgyűlés által a landsthingnak egy­harmada, és a volk­­sthingnak két­harmada az illető thingek tagjai közöl választatik. Vagy ha a dán országgyűlés, a király által kibocsátandó őszalkotmány vele kö­­zöltetvén, ez ideiglenes f­elvetését elhatározza. 3. Vagy ha egy gyűlés, mely a monarchia külön részeinek követeiből, és pedig az 1. sz. alatt ki­jelölt módon választva, a kormánynyal egy ösz­­alkotmányra nézve megegyezett,s azt ő felsége törvénynyé emelte.E javaslat, valamint két másik erre vonatkozó indítványa Tscherning és Mon­­radnak, a dániai királyság külön alaptörvényének czímét illetőleg, hosszú vitát támasztott, mi csaknem az egész ülést elfoglalta.Ezután az alap­törvény egyes m­ai vitattattak,­­ a gyűlés a 26 §-ig haladt, consulsági épületet is kövekkel dobálták. A pa­rancsnoki­ pasha a tettben részt vett katonákat megbotoztatá­s aztán vasra verette. Ez használt, mert a csend azóta nem zavartatott.“ Shumlában Omer pasha az oda érke­zett T­e­f­­­k pashát fényesen fogadta. A hadüzenet hírét a tisztek és közkatonák nagy lelkesedéssel fogadták. Több hadtest rendeletet kapott a Du­na felé közeledni, s csak Gorcsakoff­ág válaszára látszanak várni, hogy a háborút komolyan el­kezdjék. Kivr Hasszán pasha, ki Szófiában állomásoz, 25,000 fris sereget nyert erősítésül; másik 25,000 Izmail pasha alatt Sziszto­vot,Ra­­kovát és környékét szállja meg. Halim pasha 30,000 emberrel Karasszánban áll, a Traján sáncz­nál. A sereg többi része a második és harmadik vonal mentében van elhelyezve. A Drinápoly körül alakított tartalék 40,000 emberből álland. Prim­­bnok a seregnél van, s egy előcsapat parancsnokságát kéri. A szárdiniai követ kormá­nya nevében a szultánnak több szárd, tiszteket ajánlott, s mivel sem az austriai internuntius, sem a franczia követ nem tett ellenvetést, a por­takormány az ajánlatot alkalmasint elfogadandja. A „Presse“-ben f. hó 18-tól Bukarest­ből kelt levelet olvasunk miniszerint Omer pasha (x­o­r c­s­a­k a ír válasziratára azt felelte volna, mi­­kép a szultán jogszerinti földjét harczosaival a­­zonnal megszállandja, azt a szomszéd ellenséges megtámadásai ellen biztosítandó. De mivel be­­átja, hogy a fejedelemségek tökéletes elhagyása e pillanatban lehetetlen, az oroszoknak addig, míg a Pruthon átmenetei lehetséges lesz, meg­engedi, hogy Moldvaországban maradjanak.Omer pasha továbbá egy levélben Szirsaey fejede­lemnek Bukarestbe nov. 1-re megérkezését je­­entette volna. Kis-Oláhországot az oroszok nem hagyták el egészen. Beszélik, hogy hg. Gorcsa­­k­off egy 11 -én tartott haditanácsban elhatá­rozta, Kis - Oláhország déli vidékeit elhagyni, hogy a törököket a túl a dunai elsánczolt tábo­rukból átcsalja. Konstantinápoly, oct. 17. Giorcsa­­x o ff­ánok válasza több portatanács tárgyául szol­gált. Várnába új csapatok küldettek. Az ismere­tes Prim­­nok a török hadseregben alkalmasint parancsnoki állomást nyer. A portakormány a gabnakivitelt Konstantinápolyból eltiltotta. A firneves rabló Yanni Katardzsi, mint Smyr­­nában beszélik, ott elfogatott. A .A. Z. C.“ írja: Musztafa pasha f. hó 10-kén a görög határra elutazott, az ott felállí­tott figyelő hadtest parancsnokságát átveendő. A görög alattvalók elhagyók Konstantinápolyt,mint­hogy bizonyosnak tekintik, miszerint a helyzet Török- és Görögország közt folyvást ellensége­sebbé válik. — Cs. kir. internuntius b. Bruck a Konstantinápolyban levő austriai alattvalók f.­le 11-kén nála volt küldöttségének kijelentette, miszerint intézkedés történt, hogy az austriaia­­kat, kik Törökországban vannak, legkisebb ve­szély se érje. — Azon sziget, melyet Viddinnél a törökök elfoglaltak, körülbelül 18 mföld kiterje­désű ; a Duna ott nem igen széles; az átelleni part orosz csapatokkal erősen el van látva.—Biz­tos tudósítások szerint, melyek ma Bukarestből érkeztek, azon hír, miszerint a hadjárat sem török, sem orosz részről tavasz előtt meg nem kez­detnék, nem látszik nagy valószínűséggel bírni. 1409 Törökország, Konstantinápoly, oct. 13. A nagyha­talmak követei folyvást értekezleteket tartanak Reshid pashával. Ez hallomás szerint az aus­­triai és porosz követeknek kijelentette volna, hogy jelenleg sem módosítások, sem garantiáról nincs szó, hanem az orosz császárnak, ha a bé­két óhajtja, nem szükség egyebet tennie, mint sergeit a dunai fejedelemségekből kivonni.­­ Az egyesült angol-franczia hajóhad egyelőre, to­vábbi eventualitásig Gallipoliban fog horgonyoz­ni, de mivel e kikötő az éj­szaki szeleknek, szak­értők szerint, igen ki van téve, azért úgy véle­kednek , hogy a hajóhadak nem sokára csaku­gyan Konstantinápoly alatt vetenének horgonyt. Az „ODP­“ szerint a franczia kormány min­den Törökországban létező franczia tiszteket fel­szólított volna, hogy a török hadsereget hagyják oda.­­ A törzskar főnökévé közelebbről kineve­zett franczia törzstiszt Magnan tegnap várat­lanul ide érkezett, nem tudni, váljon e felszólí­tás következtében-e , vagy más okból.—Da­­ghesztánból azon harczi hír érkezett, miszerint Shamyl és az oroszok közt véres csata lett volna, melyben az utóbbiak, noha nem csekély veszteség­gel, a csatatér urai maradtak. — Legújabban te­temes csapat­erősítések indíttattak a Kaukázus felé. -A ,,C. Z. C.“ írja. A török dunai várakból legutolsó portábal érkezett egybehangzó tudósí­tások szerint Omer pasha megtette intézkedé­seit az ellenségeskedéseknek oct. 25 -dikén meg­kezdésére. — Hir szerint az orosz manifestumnak a Mencsikoff-féle ultimátum szolgált alapul. A szultán egy második manifestumot bocsátott ki, melyben a megtámadás napja kitüzetik. A jelen pillanat nem látszik épen kedvezőtlennek Omer pahára nézve; mind az idő , mind a miatt, mi­szerint Gorcsakoff liga varsói két hadtestet, mely útban van, nov. 15-ke előtt nem csatolhatja sergeihez. A szultán a gabnakivitelt egész birodalmá­ban eltiltotta. A „Tr. Ztg.“ a néhány nap előtt jelentett konstantinápolyi kicsapongásról ezt írja : „Az o­­rosz alconsul, Fonton ur, nemzeti lobogóját levétetvén, mint a svéd alconsulság ügyvezetője svéd lobogót tűzetett fel. Erre néhány katona és gyerkőcz a czimert f. hó 7- kén kövekkel kezdte dobálni, a gyorsan ott termett fegyveres erő azonban a rajongókat csakhamar szétoszlatá , s további kicsapongás elkerülésére két csendőr ál­l­őtt az épület előtt. Egyébiránt e napon, a britt Legújabb posta, London, oct. 22. A belgák királya tegnap délben Doverbe, s esti 1 7 órakor a wind­­s­o­r­i kastélyba érkezett. Szinte az egész belga királyi család kiséretében van, nevezetesen a bra­­banti herczeg s herczegnő, Sarolta herczeg­­nő, saflandriai gróf. — Mária orosz nagyherczegnő,Miklós csá­szár legidősb leánya, tegnap Torquayból Doverbe utazott, hogy ott hajóra ülvén, visz­­szatérjen a szárazföldre. Páris, oct. 22. Az „Ind. Belg.“ ragaszko­dik azon nézetéhez, mikép­pa szintén Orosz é­s Törökország közt háborúra kerülne is a dolog,— a keleti kérdés a nagyhatalmasságok közbenjárá­sa által rövid időn békésen fog megoldatni. — A Toulonnais 19-ről újólag azt ál­lítja, mikép Párisból semmi utasítás sem érkezett Toulonba az iránt, hogy fregátok szereltesse­nek föl, hadcsapatoknak keletre szállítása végett. — Tour­s­ban s környékén némely befo­­gatások s házmotozások történtek, melyek esz­­köztetésben állnak a fővárosban eszközlött ha­sonló rendszabályokkal. Több vidéki városban ugyanez történt. Távirati sürgönyök. London, oct. 24. Az idegen búza 3, liszt 5 shillinggel kelt drágábban mint múlt hétfőn. Páris, oct. 24. A „Constitutionnel“ egy czikke, mely mielőbbi békés megoldást igér, az árfolyamok felszökkenését eszközli. Zürich, oct. 24. A szövetségi biztosság a határzárnak utóbbi időben állítólag történt szi­gorítását jelenti. Mazzini-ügynökök ismét gyak­rabban kezdenek Schweizban mutatkozni. Bécsi hdrce October 36 -----­­Dr Bécs, oct. 25. Agio : arany 19% ezüst, 14. -ról. Status kötelezvény 5% .... • 90% dto 4% .... . 80 Vs dto 4 ... — 1839-ki sorsjegyek §50 ftos . . . 131V8 1834-ki „ 500 . . . . — Bankrészvény darabja .... . 1284 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . . . 2185

Next