Budapesti Hírlap, 1853. november (257-281. szám)

1853-11-26 / 278. szám

egyént találna. Annak jelenlegi évi fizetése 600 po Irton kívül szabad szállás, és némi százalékból állott. D­o­b­s­i­n­a városa azért, mert Z­e­n­b­e­r­g nevű híres áldásdús bányájáról egy ritka szép­ségű és nagyságú tiszta kobalt darab díszlett a londoni világhírkiállításon, attól, a közigazgatási­­hatóságok utján, Albert angol kir. herczeg, azon társulat elnöke sajátkezű aláírásával kelt okiratot, és egy réz emlékpénzt kapott, mely u­­tóbbinak egyik oldalán a mondott herczeg arcz­­képe, másikán pedig a földteire verették. Hallo­­­más szerint Rosnyón is többen részesültek e ki­tüntetésben. Múlt napokban hozatott tisztába megyénk­ben a hazánkban eddig kissé elhanyagolt árva ügy. Mily fontos, czélszerű, de az új utasítások szabályai szerint egyszersmind mily terhes köte­lessége az a járásbíráknak, mint az árvák és gyá­­moltak főgondnokainak,eléggé kitűnik abból, hogy a jelenleg történt összeírás szerint, csupán a cset­­neki járásban 104­9 árva találtatott. Rosnyón f. hó 3-kán estve 9 óra tájban egy, a város közepén álló malom égett le. Temesvár, nov. 19. Folyó november 13-án vezette be az újon­nan kinevezett görögnem egyesült püspök , migát főpásztori hivatalába katonai és polgári kormány­zó urunk ő excja, kit, teljes katonai és rend-di­­szeivel lévén ékesítve, egy szárny Szavoya-dra­­gonyos kisért a téli lovarda kedvéért itt állomá­sozó osztályból. Nov. 12-én az előestén több száz égő fáklyákkal ellátott nagyszerű menet tisztel­­­gett katonai zenekiséret mellett ő excránál, — a beigtatás napján pedig a városi tánczteremben fényes ebéd volt, melynek magas rangú vendégeit az utczán elhelyzett katonai zenekar mulattatá. — Az uj főpásztor ur iránt több alárendeltjei már is a legmegadóbb fiúi szeretettel viseltetnek, s a­­zon hatalmánál fogva, mit a kedélyekre gyakorol, diszes hivatását, ezt bizton reméljük, áldás fogja kisérni. Hogy az uj főpásztor ur ő maga, császári Urunk iránti hűségben előde mélt. Zsinkovics püspök urnak méltó utóda, köz­méltánylást nyert, érdemei erről kezeskednek. Áldás és üdvözlet ki­sérje őt diszes pályáján! Kereskedelmi tekintetben városunk kissé e­­levenedik, mert az aradi vásár végével az üzérek onnét előre legyülöngenek, bár a miénk csak dec. elején kezdődik; gyülekeznek pedig korán, hogy fogadóinkban helyet kapjanak, mert a városban csak 3 nagyobb, s 1 kisebb fogadó létezik, mik gyakran vásáron kivül is szükek, azon forgalom és élénkséghez mérve, minek városunk örvend, mióta tartományi székhelylyé emelkedett. A ta­karék-pénztári igazgatóság régen rebesgeti, hogy két emeletes nagy házát szállodává szándékozik alakítni, de hogy ezt a mostani bérlők lakideje hátráltatja-e, vagy más egyéb ok , azt nem tudom. Azon visszaélésnek is elejét kellene venni, hogy a vásárra jövő szabók, ékszerészek sat. a fogadók legtágabb szobáit áru­tárrá ne alakítsák, ha már az utasoknak sem elég a hely. Vásárlátogatóink­nak van azon rész szokása, miszerint azok, hogy útleveleiket a kapuknál át ne adják,­­ inkább be sem jőnek a várba, minek kedvetlen követke­zését mihálynapi vásárunk alkalmával a kereske­dők érezték, s hiszszük és reméljük, hogy hatósá­gunk e bajon segítni fog. Különben örvendetes jelenség, mert minden lépten nyomon kitűnik, hogy erélyes rendőrségünk van : a járdák tiszták, az utczákon nem állnak ke­resztbe félig kifogott lovak, a házakban kutak és fecskendők vannak, s több ilyenek, miknek a ré­gibb időkben és állapotban hire sem volt. A Béga alacsony vízállása annyira hátráltat­ja a gabnaszállításokat, hogy közelebbről a gőz­hajótársulat zimonyi felügyelősége a vontató ha­jókat megrendelő kereskedőktől hajónként 300 pft közpénzt követelt azon téríték fejében, ha a két­ nap után a hetedikén a hajó megrakása fo­ganatba nem vétetnék, miután a vontató hajók­nak nagy szűke van, s a víz kicsisége oly baj, mit a kereskedő el nem háríthat, de a miatt a ha­jókat hét számra nem lehet várakoztatni. Sok ke­reskedő lemondott a hajóról, mert kinézések nem ígérik, hogy idején szállíthasson innét. Carré és Nautman műlovardája a volt sóház vidékén, tehát belül a várban, összedeszkázva áll, és rőfnyi falragaszok hirdetik a társaság idejöttét. A Maros kicsiségét mi annyiban érezzük, hogy a sóraktár kiürülvén, az e folyón szállítás le­­hetlensége sószüktséget idézett elő. Lehet-e vá­dolni kötelességszegéssel az itteni sószállító tár­sulatot ? Annyiban igen, hogy a helybeli szükség­hez csekély készletet tartott. 1. 1. PEST , nov. 25. (Hírlapi szemle.) VII. A „Journal des Dé­­bats“ a két legutóbbi orosz-török háborúra vo­natkozó 7-ik czikkében, az 1810-ki hadjárat elő­adását így folytatja : Bagration herczeg Sándor császártól más rendeltetést nyervén, a dunai orosz sereg parancsnoksága a nagyreményű Kaminski gróf tábornoknak adatott, ki legközelebb Finland meghódítása közben jeles katonai tehetséget ta­núsított. Azonban a török elleni háború már akkor is igen nagy nehézségekkel járt, a­mennyiben a törökök akkor az európai taktikát nem akarván utánozni, régi modoruk szerint, rendetlen töme­gekben, de rettentő makacssággal harczoltak.­­ Mindig megverettetvén,mindig újra nagy számmal állottak elő, s egy hosszas heves hadjárat végé­vel, az orosz sereg csupán néhány erősséget fog­lalt el, Bolgárország bejárásánál, s kénytelen volt a Dunán visszamenni, hogy Oláhországban téli szállásokra vonuljon.­­ A török seregnek a jani­csárok forradalmai által előidézett szétbomlá­­nélkül, Bagration herczeg nem eszközölhette volna ki oly könnyen ama hét dunai erősség fel­adatását, melyek hadiszerek hiánya miatt capitu­láltak. Egyedül B­r­a­i 1­a két hónapig állott ellen, több rohamokat vervén vissza, melyek közöl csak egy roham az oroszoknak 7,000 emberükbe került. Az ostromot ostromzárrá kelle átalakítni. Végre a szilárd parancsnok, Ah­met pasha feladta magát, de azon feltétel alatt, hogy a helyőrséggel együtt szabadon kivonulhasson. Átalában a tö­rökök rendkívüli makacssággal védik még a leg­roszabb karban levő erősségeket is, s ez által az ellenséggel sok időt vesztetnek el. Ezen körül­mény nagyon boszanta a heves K­a­m­i­n­s­k grófot, ki e­miatt nem egy hibát követett el. A t­i­l­s­i­t­i béke óta Oroszország tetemes e­rősbítéseket küldhetett a Dunához, úgy hogy ott a sereg — mint mondják — 110,000 főre szapo­rodott. Kaminski tábornok, a kedvező évszak beállását felhasználván, mindjárt mártius első napjaiban átment a Dunán Hirsz­ovánál, 60,000 ember élén Dobruzsába nyomult, szem­aszker, Pechlivan pashaRasszova kö­zelében megverettetvén, seregének maradványá­val, az erős, de rosz karban levő Bazardzsik­ba vonult. — Kaminski gróf senkit sem ta­lálván többé maga előtt, mivel a nagyvezír, K­­­o­r pasha, a s­u­m­­­a­i táborba zárkózott, sza­badon bejárható Alsó-Bolgárországot. Az oroszok megkezdők Bazardzsik, Hazargrad Turtukai ostromát. Ez utóbbi hely 20 nap múlva kénytelen volt magát feladni. Ugyanekkor Szilisztriának félbeszakasztott ostromát is újra megkezdők. Ezen, s még némely más kisebb helyek ostromai három hónapig foglalkoztatták a sereget. Már június hava közelgetett, s Ba­­zardzsik és Szilisztria még tartották magu­kat. Bazardzsikot Pechlivan szeriaszker rettenthetlenül védelmező. Két hadtest egyesít­tetett ezen kis erősség előtt. A vitéz szeriaszker egy kirohanás alkalmával 1,290 emberével együtt elfogatott. Utóda, Baba pasha ugyan minden capitulatiót visszautasított, azonban végre jun. 3-án az oroszok nagy veszteséggel, rohammal foglalták el e helyet. A török lakosok s katonák mindnyájan megölettek, 600 emberen kivül, kik egy megerősített épületben capituláltak. A ba­­zardzsiki katastropha megrémíte a szilisztriai kormányzót, ki sietett elfogadni egy különben reá nézve kedvező capitulatiót. Ez alatt egy hadtest Oltenizzánál átment a Dunán, hogy Dzsur­dzsevet s Ruszsukot ostromolja.Kaminski gróf maga részéről Várna elé nyomult, melynek erődítményei akkor igen rosz karban voltak. A csekély számú helyőrség nem remélhetvén, hogy a tetemes orosz haderőnek ellenállhasson, ajánla­tot tett a város feladása iránt, azon feltétel alatt, hogy onnan vagyonával együtt szabadon kime­hessen. Azonban az orosz tábornok tagadó választ adott, s egy újabb sikeretlen megtámadás után eltávozott, tüstént S­u­m­­­a, hadjárati tervének czélpontja ellen indulván.­­ Itt Kaminski gróf hibát követett el, s nem látta át Várnának nagy fontosságát, melynek kikötője könnyítette volna seregének tengeren általi élelmeztetését. E tábornok a nagy­vezírt Shumlában szoros ostromzár alá vetni szándékozott, hogy szigorú feltételek alatt szabhasson reá békét, mint Romanzoff tábornagy tett 1772-ben. Ka­minski hadtestei közül hármat egyesített, ezen nagy vállalatra. — S h­u­m­­­a elé érkezvén, Ka­minski gróf a nagy­vezírnek békét ajánlott, kö­vetkező föltételek alatt: alporta a dunai fejede­lemségeket s Besszarábiát, Ázsiában pedig Min­­greliát, G­urielt, s török Georgiát átengedendi Oroszországnak, 80 millió ft.-ot fizetend, hadi­költségek fejében, s végre az oroszok, az említett összeg kifizetéséig Várna, Szilisztria, Ruszsuk és Shumla erősségeket megszállva tartandják. A tö­rökök természetesen nem fogadván el ezen ke­mény föltételeket, Kaminski Shumlát Sztrazsa falun át, kelet felől megtámadtatta. 5000 főnyi könnyű gyalogság megmászsza a hegyet, s feljut egy „barlangok dombja“ nevű szikla­csúcsra, fél ágyu­ távolságra a külső kőfaltól. Az oroszok két ágyút húznak fel karjaikkal állomásukra; ugyan­ekkor a falu előtt felállított három más ágyú összelövi a sánczokból kijött törököket. Más­nap a harcz megújult változó szerencsével, azon­ban a két ágyú kartársa biztosítá az előnyt az o­­roszok számára, kik a törökök sánczolatára fel­mászhattak volna, ha a főparancsnok erősbítéseket küld hozzájuk. Azonban ő elmulasztó felhasználni a kedvező alkalmat, Shumla külső falának elfog­lalására ; a törökök pedig nagy gonddal megerő­sítették a „barlangok dombját“, s a hegynek ezen egész részét. — Kaminski gróf, mint a ki épen nem birt a kitartás becses tulajdonával, visszavonó seregét. Ezen sikeretlen rohamok neki 2.000, a törököknek pedig 600 emberükbe kerültek. Ekkor működéseit ostromzárrá alakítá át, azonban tíz napi hiányos ostromzár után türelmetlenül le­mondott ostrom­záráról, s Ruszsuk felé indult, hogy személyesen sürgesse ezen fontos hely os­tromát. Ezen ostrom már egy hónap óta tartott, egy igen ügyetlen hadmérnök által igazgattatván, ki­roszul választó megtámadási pontját. A hely pa­rancsnoka egy Bosznia k­aga nevű igen jeles török tiszt volt; a helyőrség 10,000 emberből ál­lott. Kaminski gróf türelmetlensége miatt elha­nyagoló a mesterség szabályait. Sietve réstörő ü­­tegeket állítottak fel; a tört rés helytelenül, hasz­nálhatónak nyilváníttatván, a fővezér aug. 3-án átalános rohamot rendelt. Az oroszok 20,000-en, öt hadoszlopban vitézül előnyomulnak; azt hivék, hogy a törököknek már minden ágyúit leszerel­ték; azonban B­o­s­zn­­­a­k, mint tapasztalt ka­tona, ágyúinak nagy részét visszavonó, hogy azo­kat az eldöntő perekben ismét ütegekben állitsa fel, ekkér öntudatlanul Vauban szabályait követ­vén. Az oroszok elmulasztók fölvettetni az ellen­­földsánczokat, úgy hogy az árok partjához érvén, csak lajtorjákkal szánhattak le abba, a törökök ret­tentő tüzelése közt. A katonák, veszteségeik által rémületbe ejtetvén, ingadoznak, s az árkokban ma­radnak, az ostromlottak ellen csatározván. Egy hadoszlop megkísérti a résen felmászást, de visz­­szavezetik. A roham nem sikerült. Az oroszok több mint 890 embert, 340 tisztet, s egy tábor­nokot vesztettek. Ily nagy kudarcz után, Kaminski gróf kénytelen volt az ostromot ostromzárrá változ­tatni át, s egész augustus havát tétlenül tölteni el. Ezalatt egy segély­sereg gyűlt össze, egy B­a­­­i­n­e falu melletti elsánczolt nagy táborban, 8 mérföldnyire Ruszsuk alatt. A főparancsnok sept. 6-án személyesen oda menvén, három napi véres harcz után, a tábor rohammal bevetetett, a törökök erélyes ellenállása daczára. Az orosz sereg sokat vesztett, de az életben maradottak roppant zsákmányt nyertek. — Bosznia m­aga többé semmit sem remélhetvén, s élelemszerek hiányát kezdvén érezni, feladta Ruszjukot, azon föltétel alatt, hogy embereivel együtt szaba­don kivonulhasson. Erre Dzs­ur­dzs­e­vo is kény­telen volt capitulálni. Kaminski gróf a kedvező évszak két utolsó havát Szisztov és Niká­poly elfoglalására használta fel. Nov. 23-án az orosz sereg Oláhországban, s az elfoglalt helye­ken téli szállásokra vonult. — Kaminski tá­bornok, V­á­r­n­á­n és Shumlán kivül, Bolgár­ország minden erősségeinek ura lévén , a jövő évben nyugati Bolgárországon keresztül szándé­kozott a Balkánon átmenni, N­i­k­á­p­o­l­y­t revén működése alapjául, hogy Vratzán át Szófia felé nyomuljon. Ekkér Szerbia határ­mentében nyomulván előre, arra számitott, hogy C­s­e­r­n­y György 30—40,000 főnyi segély­hadtestet veze­­tene hozzá. Egy ily nagy terv, mely nem véve tekintetbe a shumlai török sereget, roppant erőt szükségelt volna.­­ A­mi a Kaminski tá­bornok által legközelebb bevégzett hadjáratot illeti, ez bebizonyítja a törökök kitartását, min­den kudarczaik után újabb csapatok gyűjtésébeni állhatatosságukat, s végre constatirozza azon vé­lemény alaposságát,mit Montecuculli s Eu­gen herczeg a Törökország elleni háború rend­­­íkivüli nehézségei iránt fejeztek ki. 1550 Nap­ események. (Fitvárosi és vidéki napló.) Nov 26 — A „Budapesti Hírlap“ tegnapi számának hivatalos rovatában olvasható ügyvédi kinevezé­sekben a kézirat hibás volta miatt három név hi­básan közöltetett, miért azokat ezennel kiigazít­juk. Tudniillik S­z­u­b­o­v­i­c­s János helyett Szu­­b­o­v­i­c­s János Győrött; Beke József helyett Berke József Szombathelyen ; és S­z­a­l­a­y Ká­roly helyett Z­a­l­a­y Károly Székesfehérvártt, ol­vasandó. * Mint tudva van, a pest-bu­dai kereskedelmi és iparkamara, jövő évben egy iparműkiállítást szándékozik kerületében rendezni. Miután azonban a müncheni átalános német iparműkiállítás ugyan­ez időre esik , óhajtandó, hogy Magyarország ipara a müncheni iparmű-versenyen lehető nagy kiterje­désben legyen képviselve, e szerint, mint az Aus­tria megjegyzi, egy ily kiállítás megtartása 1854- ben nem látszik korszerűnek. Sőt inkább érdekükben fekszik a hazai iparosoknak, erejük lehető legna­gyobb öszpontosítása által, annak értékességét egy helyen kitüntetni, s nevezetesen ott lépni fel egye­sült erővel, hol mező nyílik, az iparversenyképes­ség próbáját szerencsésen megállni és bebizonyítani. Mint hiteles kútfőből tudjuk , a budapesti kereskedelmi s iparkamra kebelében Pesten jövő év folytában tervezett iparműkiállítás nem fog mondott időben megtartatni. A magas kereske­delmi ministérium ugyanis tekintetbe vévén azon körülményt, hogy jövő évben Münchenben rendez­­tetik egy nagyszerű iparműkiállítás, melyben részt venni a cs. austriai birodalom minden iparosai meg­hivattak, ennélfogva, hogy a birodalmi, tehát a ma­gyar ipar is a nevezett iparműkiállításban annál fé­nyesebben képviselve lehessen , a tervezett pesti iparműkiállítás megtartásának máskorra halasztása czélszerűnek tartatott, s ez értelemben érkezett keresk. minsteriumtól egy értesítés a budapesti kamrához. * A cs. k. belügyministerium egy megyei é­­pület építését Pelsőczön kerületi börtönül a kassai közigazgatási kerület számára jóváhagyta. * Heckenasztnál e napokban Kisfaludy Károly ,Tihamér“ czimű regénye díszkiadásban jelent meg. * A kereskedelmi ministérium a buda-győri úgynevezett mészáros-út járhatóvá tételére és po­rondolására 8850 forintot engedélyezett. * Arany „Toldi“ és „Murány“ czimű köl­teményei fordítva, második kiadásban jelentek meg, az irodalmunk remekeit kitűnő és fáradhatlan szorgalommal ismertető Kertbenytől. Az első kiadás kelendősége és gyors megvásárlása a lehető legjobb ajánlat lehet a közönségnek a második kia­dásra nézve, különben is A­r­an­y neve sokkal há­­rompróbásabb név, semhogy kidicsérgetési czikor­­nyákra szorulna. Pozsonyból írják, hogy az első lépések a fiók­ műtárlat tárgyában már megtörténtek, miu­tán bibornok-herczegprimás ő­emeja téli palotája 2-dik emeletének egy részét kiállítási helyiségül átengedni méltóztatott. Erre csakhamar K­a­m­p f­­m a 11 e­r Ferencz polgármester úr elnöklete alatt egy bizottmány alakult, melyben Gervay Fer­­dinánd ur titkárnak, Mathés Béla pénztárnoknak, és Mühr Antal úr műkiállítási igazgatónak vá­lasztottak. Miután kívánatos, hogy ezen fiók-műki­­állítás mielőbb életbe lépjen, czélszerűnek tartjuk, hogy a művészet ügyét felkarolt hazafiak ezen már választott tagokhoz még elnököt és a többi bizott­­mányi tagokat megválasztván,a szükséges engedély­ért kellő lépéseket tegyenek, annál inkább, miután Pesten az oda küldendő tárgyak már készen állanak. Örömünkre szolgál ezúttal Pozsony városnak érde­mes főnökét mint buzgó művészetbarátot a közön­ségnek bemutathatnunk; az ő dicséretes fáradozá­sának köszönhetni legnagyobbrészt a fenebbi ered­ményt; valamint másrészt biztosan remélhetni, mikép az ő­s rokonbuzgalmú társai közremun­­kálásának sikerülend oly tényleges részvétet a pozsonyiak közt s a közel vidéken gerjeszteni, minélfogva nemcsak a műtárlat költségeit födezni lehessen, hanem a begyülendő részvényk s belépti dijakból több jeles­ festvények is megvétetvén , a részvényesek közt sorsolás után kioszthatók lesznek. Ez anyagi nyeremény ismét csak a fióktársulat gya -­­ rapítására szolgálatid. Mit mondjunk e szép ered­ménynyel szemközt az aradiakról, kik szintén egy fiók-műtárlatot alapítani szándékoztak, de az idénre már elkéstek azzal, mert a pesti műegylet festvé­­nyei többé már oda nem szállíthatók. Tehát a jövő nyárra. (Közbirodalmi napló.) Bécs, nov. 24. Császár Ő Felsége tiz, 300 pftnyi évenkinti ösztöndíj alapitását német és olasz oktatási nyelvű gymnasiumok tanárainak kiképzésére rendelni mél­tóztatott.­­ Császár ő Felsége egy görög nem­­ egy. püspöki consistoriurának Zárában felállítását elrendelte. — Ő Felsége rendeletéből a régi ágyúön­töde egy része műöntödévé alakittatik át. — Öcs. k. Apostoli Felsége, erdélyi orsz. pénzügyigazgatási fogalmazó Fink Józsefet, a törvényes kormány czéljaira tett buzgó és sike­res működésének elismeréséül arany érdemkereszt-­ tel legk. feldisziteni méltóztatott.­­ A császári régiségtár egy érdekes tárgygyal fog szaporodni azon síremlékben, mely az Ó-Szőny és Füzitő közti utón találtatott a Duna jobb partján Komárommal általellenben, s melyen egy elpusztult város neve van feljegyezve. — Ma ide tudósítások Buk­a­restből egész 22-kéig érkeztek. — A törökök Nagy-Oláhország­ban nemcsak az oláh partot, hanem a dunaszigete­­ket is mind odahagyták. Török parton csupán figyelő őrségek maradtak. — A nagyobb hadcsapatok há­rom négy nap óta ismét az eredeti működési vo­nalra Shumlához térnek vissza. Az Oltenizzánál visszavonult török hadtest előcsapatai 17-ken Lo­­shovához érkeztek. Néhány nap óta még kisebb e­­lőőrsi összeütközésekről is csak ritkán hallani. Krajovából tu­dósítások vannak, melyek a tegnapi közlést, hogy a törökök Kalafatot odahagy­va, Viddinhez visszavonultak, erősiteni kezdik. 17- kén még mintegy 6900 ember állhatott Kalafatnál az előbbi 14000-ből. — A dunai fejedelemségekbe küldött cs. k. vesztegintézetigazgató d. Ley, kinek feladata volt az azon vidékeken leginkább uralkodó marha­vé­szekre nézve állatorvosi szempontból pontos für­­készést tenni, a főhatósághoz tett jelentésében a marhacsordák jelen állapotáról a dunai fejedelemsé­gekben többi közt következőleg nyilatkozik. Oláh­­országban az idén szokatlanul hő és száraz időjárás, az általában elégtelen rét és tarlólegelő, valamint a vízhiány és azon hátrányos körülmény által, misze­rint a legelő állatok a legnagyobb hőségnek véd­telenül kitétetvék, a lépyszög mint valóságos nyár­vagy vérjárvány fejlődött ki. E rész a fejedelemsé­geknek az oroszok általi megszállása nélkül is ural­kodott volna ugyan , de a­ vonó és vágó marhának Besszarábiából behajtása a marhapestisseli fölöttébb veszélyes vegyülésre adott alkalmat. A complicált vész eleinte csak az orosz vonómarha közt mutat­kozott, de később e kór mint valódi pestis tűnhetik fel, ha a nyárvész okai az évszak haladásával el­múlnak, és a marha a téli hónapokban nagyobb tö­megekben hajtatik össze etetésre, és a hideg ellen. Juhok, sertések és lovak a nagy hőség daczára is e nyáron nem szenvedtek.­­ A kereskedelmi ministerium f. év oct. 16- ki bocsátványa következtében a Ferdinánd-csá­­szár éjszaki vaspálya igazgatósága f. évi oct. 26-án szintén megengedte, hogy a nevezett pályán is azon műtárgyak és iparkészitmények, melyek az 1855-ki párisi iparműkiállításra szánvák, díjmentesen szál­líttassanak, ha a kiállítási tárgyakat az illető keres­k­ed, és iparkamrák ilyeneknek kijelentik. — A „W. Zig“ jelenti. Mint értesülünk , a gabnaszállítmányok a csekély vízállás miatt Turnu- Szeverinnél (a vaskapun alul) veszteglő hajókon tökéletes jó állapotban vannak, s csak kevés men­nyiségű búza kezdett megromlani, mi­ellen azon­ban a szükséges intézkedés megtétetett. Mi azon tervet illeti, hogy a gabna Turnu-Szeverinből Or­­sován át Aligebbe (10 mföldnyire Orsován fölül) tengelyen szállíttassák, s onnan vontatóhajókon vi­tessék tovább, az már egyszer régebben megpen­­díttetett, de a járművek teljes hiánya miatt a szára­­zi után szállítás csak igen kis mennyiségben tör­ténhetett. * Obrenovits Milos hg. oláhországi javai­ra utazandó, f. hó 19-kén Temesvárra érkezett és az arany­szarvas vendéglőbe szállt. F. hó 21-kén tovább folytatta útját. "

Next