Budapesti Hírlap, 1853. november (257-281. szám)
1853-11-12 / 266. szám
gének tapintat nélkülibb üdvözlését képzelni sem lehet. Azon czikk ezen kifejezést: „Poroszország és szövetségesei Frankfurtban“ polémiájának ürügyeül és kiindulási pontjául veszi. Ha Poroszország e kifejezést diplomatiai jegyzékeiben használta, mivel a sajtóban ekkorig még semmi közlés sem jelent meg, úgy Poroszország szövetségesei alatt Frankfurtban természetesen csak a német szövő államokat, ellentétben azon szövetséges államokkal, érthette, melyeket Poroszország a szövetségen kívül bír vagy bírni hisz. De bár mint legyen ez, mégis megrovandó, hogy a „Post. Ztg“ melynek politikai helyzete nagyon mérsékelt állást tenne kötelességévé, a közönség előtt ismeretlen egyes jegyzékekből kifejezéseket szemel ki, hogy azokat Poroszország ellen sajtós harczi jelszónak használja. Mi lapunk első számában a semlegességet, melyet Poroszország a keleti kérdésben tart, teljes objectív szempontból tárgyaltuk, hogy arra ítéletünket alapítsuk, mely szerint e politika az ország érdekei és becsületének teljesen megfelel. Mennyire mi tudjuk, a semlegesség fogalma lényegesen függetlenségi állást jelöl, mely két oldalra minden részreállás kötelezettségétől menten tartja magát. Ha tehát a „Constitutionnel“ említett czikkünknek egészen egyoldalú magyarázatot ad Oroszország ellen, úgy jogosítva vagyunk feltehetni, hogy e franczia lap a semlegesség fogalmát logikai és politikai értelemben, nem elég elfogulatlanul fogta fel.“ — Az „Alig. org“ az itteni drágaság enyhítési módjáról így ír : „A kormány anélkül, hogy a szabad versenynek korlátokat vetne, most épen egy fontos lépést tett, a növekedő drágaság lenyomására : a kereskedelmi ministérium egy körrendelete utasítja t. i. a kir. vaspálya-biztosságokat , hogy azon vaspályáknál, melyek a gabna és hüvelyes vetemények fuvartételeit mázsánként és mérföldenként négy és öt allérre tették, a jelen drágaság alatt, s a legközelebbi aratásig három fillérre szállítsák le; az állam-vaspályák e részben már jó példával mennek elő. Ez általános rendszabály mellett a szükség enyhítésére célzó helyi törekvések egyre működnek. A már 74 év óta üdvösen működő „szégyenlős szegényeket tűzifával ellátó német társaság“ tevékenységét ezúttal is megkezdette, s eszközei nagyon kiterjedt hatáskört engednek annak, egy majdnem 40.000 tallérnyi tőke kamatjain kívül számos és jelentékeny adalékok felett rendelkezik, melyeket a kir.ház minden tagjaitól és a város előbbkelőitől kap, úgy hogy múlt évben 3500 családnak 400 öl fát, a fuvarpénzzel együtt 17— 18.000 tallér erejéig ajándékozhatott. A nőegylet legközelebbi napokban a Fridrik Vilmos városrész színházában a kir. színház tagjainak résztvevése mellett egy színelőadást rendez, melynek jövedelme levonás nélkül szintén a szégyenlős szegények közt osztatik ki, s egyszersmind segélyforrást nyitand magának egy kiállításban, melyre Naunya polgármesternő a maga termeit kölcsönzi. Egyes magánosok az által, hogy a nagyban összevásárlott burgonyát kis mennyiségben nyereség nélkül adták el, oly jótékonyan hatottak e nélkülözhetlen élelmi czikk árainak lenyomására, hogy a Hinckeldey-alapítvány e kísérletet már nagyban utánozta. Végre a város majd minden részében egyletek alakultak, melyek feladatukká tették a hozzájuk közelebb fekvő körökben segélyt nyújtani, s némi meglépéssel kelle észrevenni, hogy nem a rendőrség látta szükségesnek ez egyletek külön felügyeletét, hanem a magistratus tette e részben az első lépést s felszólitá a rendőrséget, hogy netáni politikai kihágások felett őrködjék.“ — A „N. Pr. Zig“ igy ír: „Már többször említünk angol kiegyenlítési javaslatokat a keleti kérdésben, s ma, egy biztos londoni tudósítás után, következő adatokat közölhetünk azok iránt: Midőn az orosz császár őélye a bécsi tervet elfogadta, a porta pedig azt elvetette, ekkor a britt kabinet igen helyesen azt hive, hogy a további alkudozásokat a portának kell megkezdenie. Ezért britt részről a diván elé egy a sz.pétervári kabinethez intézendő jegyzék terve terjesztetett. E jegyzék szövegét természetesen nem adhatjuk, de annyit közölhetünk, hogy az főkép azon engedményekre vonatkozik, melyeket a porta Oroszországnak a szultán 12 millió görög kath. alattvalói javára tehet. E jegyzéktervvel a britt kabinet a magas porta elé egy az 1841. júl. 13-ki szerződés felfogása iránti nyilatkozatot terjesztett. E nyilatkozat a portának biztosítékul szolgálna, s mint halljuk e fontos okmány nem csak Poroszország, Austria, és Francziaország jóváhagyását megnyerte, hanem Oroszország beleegyezését is várhatja.“ Schweicz, Bern, nov. 1. A hüllei nagytanácsi választás tárgyában, a conservativ választók, kik abban részt nem vettek, a szövetségtanácshoz egy nyilatkozványt intéztek, melynek lényeges tartalma ez: „Tekintettel az 1853. máj 1. véres jelenetekre Büllében, a jun. 26-iki sajnos eseményekre ugyanott, midőn nagyszerű katonai erő kifejtésével és az ágyuk rájuk szegzésével üzék szét a békés választókat, tekintettel a freiburgi államtanács 1853 oct. 10-diki rendeleteire, melyek a helyett, hogy a rendpártnak kellő garantiát nyújtanának az erőszakoskodások ellen, azt tőlük inkább megvonják, őket kényszerítvén ismét Büllében szavalni ugyanazon helyen, melyet többen közülük vérükkel itattak, ugyanazon tisztviselők előtt, kik a május 1. és jún. 26-diki jeleneteknél elnököltek, ugyanazon emberek jelenlétében, ugyanazon erőszakos eszközöktől fenyegetve, anélkül hogy védelmükre valami tétetett vagy elrendeltetett volna, tekintettel a szöv. tanács vonakodására a választásnáli felügyelet végett szövetségi biztosokat kinevezni, megfontolva, hogy ily körülmények közt a conservatív választóknak csak a fegyveres megjelenés és szükség esetére nekik több ezer más kerületi polgártársaik által ajánlott segély igénybe vétele marad fenn; de megfontolva, hogy ez a kedélyek mostani feszültségében okvetlen polgárháborút vonna maga után megfontolva végre , hogy a Büllébe meghívott conservatív választók ily súlyos események felelősségét magukra venni, másfelől magukat védetlenül erőszakosságoknak kitenni nem akarják, ennélfogva: „A közbéke, valódi demokratia és a nemzet becsülete és saját személyes biztonságuk érdekében kinyilatkoztatják, hogy 1) A mára Büllébe kitűzött választáson jelen nem lehetnek, sem jelen lenni nem akarnak; 2) E határozat és minden következéseiért a felelősséget magukról elhárítják azon hatóságokra, melyek kötelessége volt védelmükről gondoskodni; 3) A hüllei választás ellen tiltakoznak, s fenntartják maguknak a választási eredmény érvénytelenségének indítványozását. 4) Végre forma szerint s legünnepélyesebben megóvják jogaikat mint szabad polgárok, azon jogokat, melyek gyakorlásában fenyegetések és erőszak által gátolvák, s melyeket viszszanyerni s érvényesitni minden törvényes eszközökkel ügyekvendenek. Jelen nyilatkozvány a magas szöv.gyűlés elé fog terjesztetni.“ A választások Freiburg kantonban oct. 30- kan zavar nélkül végbementek. Azok egyszerre három helyen történtek, Balle Greyert és Chatel St. Denisben. Egy tag választatott a nemzeti tanácsba, s egy a kantoni nagy tanácsba. Jelöltek voltak mindkét helyre Wuilleret conservativ ügyvéd, s Fracheboud szabadelvű Az első, minden szavazatokat összeszámítva mintegy 3400 szóval nemzeti tanácsi taggá megválasztatott. Fracheboud ellenben a nagytanács kantoni hatóságába jön megválasztva, a conservativ választók Büllében a választásban részt nem vévén. Danai fejedelemségek. Bukarest, oct. 18/30. A rendkívüli igazgató tanács következő hirdetményt bocsátott ki: „Miután a rendkívüli igazgatótanács a fejedelmi rendeletről az igazgatótanácsot értesítette, mely által az ország kormánya ideiglenesen amarra ruháztatott, ez ezennel megkerestetik, e rendeletet a minister urak mindenikével közleni, hogy ők, ile- főleg mind mik a maga osztályában, munkáikat az abban foglalt utasitás szerint rendezhessék el. — Egyszersmind az osztályok főnökei felszólíttatnak a legnagyobb figyelmüket arra fordítani, hogy az alattuk álló hatóságok kötelességeiket szorgalom, lelkismeretesség és hűséggel teljesítsék, s a maguk hatáskörében ők maguk adják a szükséges ösztönt, hogy most, mint eddig, a szolgálati munkákban elengedés észre ne vétessék, s mindig az állam-alap- ] törvény szerint történjék az eljárás. — A bel- és hadügyi miniszer urak felhatalmaztatnak, parancsokat osztani, hogy a szükséges rendszabályokhoz nyúljanak a rend és közcsend fentartására.“ (Következnek az aláírások.) A „Krönst. Zig“ „Satellit“ melléklapja a következő tudósításokat hozza: Tegnap Brailából oct. 31-ig terjedő híreket vettünk. Azok színezete sajátságos. A legtarkább hirek kering- nek. A törökök, kik az irakcsai égéskor vissza- vonultak, a tűz eloltása után ismét előnyomultak a régi állomásukra. 29—30-ka közti éjjel 11 óra- kor új ágyudörgés kezdődött. Egy orosz hadigőtzös egy nagy ágyunaszáddal haladt fölfelé a Duínán, mit a törökök meg akartak ágyúikkal akadályozni, de a hajó a naszáddal együtt 3i-kán d. u. 5 órakor Brailába megérkezett, s igy az izakcsaigyuk alatt szerencsésen elhaladt. Közelebbi részletek ez uj támadásról nincsenek. Legutóbbi napokban azon hir terjedt el, hogy Orosz- és Törökország közt békeszerződés fognak nem sokára létesülni. E hirrel feltűnő ellentétet képeznek az orosz kormány legújabb rendszabáeyai. Oct. 31-kén minden Brailában levő törökök kapraja nagyja, rangkülönbség nélkül subbon k küldettek ki Törökországba. A kormány az aldunánál egészen orosz; a minden nagyobb politikai oláh hivatalnokok a szolgálatból elbocsáttattak s Bukarestbe rendelkeztek. A lelépett oláhok helyébe orosz tisztviselők létettek. A hajózás Braila és Konstantinápoly közt akadály nélkül foly, csakhogy a hajóknak moldvai szláh, szamiota és török lobogó alatt járniok nem szabad. Ily lobogójú hajók, kénytelenek voltak a hajóterheiket újra kirakni, s helyben maradni. A s pereskedés sincs gátolva. A „Wanderer“ írja : Azon korábbi adatunkat az újabb tudósítások igazolják, miszerint a örökök öt ponton (Szilisztria-Kalarash, Turtukai-Ortenizza, Ruscsuk-Dzsurdzsevo, Nikápoly- Turnu, és Viddin-Kalafátnál) átkeltek a Dunán, is sehol sem vezettek vissza, f. hó 4-kén már le 10,000 emberrel foglaltak állomást a Duna balle partján. Továbbá az is bizonyos, hogy az orosz elfoglaló hadsereg sem bevonulásakor sem késsőbb nem volt oly nagy számú, hogy a fanatizált ellenség váratlan előnyomulását a különböző megtámadási pontokon meggátolhatta volna; nem kioltak megerősített állomásaik, sőt úgy látszik, jőhogy netaláni védelmi hadműködések esetére hanem, tározott utasításaik is hiányzottak. Ellenben O amer pasha stratégiai terve mindinkább világos is az Bukarest megszállásában, s az oroszoknak O oláhországból kiszorításában áll; kis Oláhország o iáni oldalmozdulatai csak az ellenséges erőügy megosztását czélozták. Mennyiben legyen ez jóluk számított terv, nem sokára megtudandjuk. Burekurest leirása most egészen a Fratestinál felállaltott hadseregtől függ, mely a Dzsurdzsevo é, le Oltenizza felől előnyomuló törökökkel megmértközni elég erősnek látszik, s vesztett főcsata néha kül aligha vissza fog vonulni. Azon ittott fölmerült hír, mintha az oláh főváros lövetett volna. :- elhamarkodottnak tekinthető. :- Az „ODP.“-nak Nagyszebenből vett tudósintása szerint a törökök kardcsapás nélkül jutottak Kis-Oláhország birtokába. — Brassóból egy lestvelező ugyanott a törökök előhaladását a Duna balpartján igen jelentékenynek rajzolja. Kirene »«máltán Kiernadzie Oltenizza mellett) a törökök elsánczolt tábort állítottak, s egy 10,000 embernből álló orosz seregosztályt, mely nekik ellenszegült, visszaszorítottak. A „Cop. I. Corr.“ a harcz színhelyéről következő részleteket hoz : A Turtukainál levő sziget természetes fegyvertétül szolgál, s a csapatokat, melyekkel a törökök 2kán a megszállást kezdték, miután mintegy 14,000 ember öszpontosíttatott Tsishatokha és Turtukai közt, s tartalék sereg által kellőleg fedezve volt, a ligetek elrejtve zárták. 3-kán mintegy 5000 ember volt ■ a szigeten, 2000 a csolnakokon, átkelésre készen, s 4—5000 ember a parton. 4-kén éjjel kisértették meg az átmeneteit a keskenyebb dunaágon Ortolnizzánál, s azt fegyverhatalommal létesítették is; azon 2000 ember, mely e csolnakok és ágyunaszádokon volt, a szigetet megkerülve legelőször ért partra , s aztán a szigetről a csapatokat ismét csolnakokon szállították át. Az orosz őrsök a Dunánál álltak, Oltenizzában lovas előőrs volt, a tartalék egy puskalövetnyire állt Oltenizza mögött. Az egész orosz haderő mintegy 5000 emberre ment. A csata hajnalkor kezdődött, az ágyúzás 18 egész óráig tartott volna; az oroszok később erősítést kaptak, mely Szanzován keresztül érkezett, a harcz a törökök visszavonulásával végződött, de csakhamar megnyittatott, s a beállott est kényszerítette az oroszokat elsánczolt tartalékállásukba Oltenizza mögött visszavonulni, míg a törökök a dunaparton maradtak és sánczágyutelepeket állítottak. Másnap ismét erős ágyúzás hallatszott, de közelebbi hírek nem érkeztek. Az Oltenizza közelében levő egyes majorok leégtek. A harczot igen véresnek rajzolják. . Mindkét rész veszteségének roppantnak kell lenni. Az oroszok mindent megtettek, mit egy túlnyomó erő ellen tehettek; a törökök is a fanatismus által táplált vitézséggel harczoltak; miden szuronyra került a dolog, a törökök egyes kis osztályai derékig állottak a Duna sekélyes partjain a vízben, anélkül hogy ingadoznának. Egy másik tudósítás szerint Bukarestből nov. 6-tól, a törökök Hirsovánál 3-kan a Dunán átkelést elkezdték, és a már elfoglalt átkelési pontokat folyvást új csapatokkal erősítették- 5- ökén nagyobb jelentésű csata nem történt. Az oroszok védelmi állásban tartják magukat, és úgy látszik, hogy a törökök által elfoglalt pontokat nem tartják fontosaknak, ellenben Dzsurdzsej vában nagy megszálló sereg tartatik. Egyiptom, Alexandria, nov. 3. A „Tr. Zig“ jelenti: M. hó 30-kan Abbasz pasha a pusztákban tett utazásából Kairóba visszaérkezett. Ha a török sa- 1 fér hó kezdetéig, azaz máig Kairóban marad, ak-kor valószinü, hogy az egész hónapot e fővárosban tölti mert a szigorú mozlimoknak a vészhozása- e ferhóban utazniok tilos. Lehet azonban, hogy a c pasha a kormány székhelyét ezúttal is csak röviden érinti, s még uj hold előtt Benhába, mezei lakára menend. A b b a sz pasha legutolsó utjának valódi czéljáról s köves Arábia beduinjaival, értekezéseiről különféle hirek keringnek. Mondják, a puszták fiait felszólította volna, hogy tömegben keljenek fel, a Nagyurat a közelháborúban segítendők, s e végett kezdjenek hadjáratot a szyriai pusztáikon keresztül Erzerumig. E hir teljességgel nem valószínű, mert tudomás szerint a beduin, idegen földön és hegyes vidéken épen nem alkalmazható, mindenesetre úgy látszik Ab b asz pasha azon igyekezett, hogy a nélkül is tetemes befolyását a keleti beduin törzseknél még inkább megerősítse, s szükség esetében fegyveres segélyükre számolhasson. Kairóból, m. hó 30-ig szóló tudósítások szerint ott a gabnakészletek, azon parancs következtében, hogy a földmivelők adójokat terményekben fizessék be, ismét növekedni kezdenek s igy a gabnakiviteli tilalom visszavételét eszközlendik. China, Hongkong, sept. 9. Az aug. 23-ki legutolsó levelek óta a felkelés sorsáról hiteles tudósítások nincsenek. Shanghaiból vannak ugyan levelek 29-ig, Woosungból 30-ig, de kevés hiteles hírt hoznak. Azok szerint a felkelők Shanszi és Shensziben foglaltak erős állomást, de egyszersmind Cantonból jelentik, hogy hadosztályaik egy része Panting és Hokienben, mintegy 110 mértföldnyire van Pekintől, hogy Tiencsint (Pekintől csak 90 méföldre) már megszállották, és a fővárost magát is közvetlenül fenyegetik. Általánosan azt hiszik, hogy a császár többé nincs Pekinben s mindenki futásra készül. Biztosabb, azon hír, hogy Nankinból haderősítvény indult kvangsi tartományba, a császáriak netáni megtámadásainak délről ellenállani. Egyébiránt, hogy ezek meddig nyomultak elő délnek, azt nem tudni. Canton csendes, köszönet érte a kormány szigorú rendszabályainak, mely az utczákon ■ éjjel minden összegyülekezést tilt. Foochou- ból hiányzanak újabb tudósítások. Az Amoyjali ■ összeköttetés most úgy látszik a szárazi oldalról is el van vágva. A tudósítások onnan f. hó 1-jéig terjednek, m. hó 28—29-kén komoly csata volt a városon kívül. A felkelők nagy veszteséggel a városba visszavezettek, de a császáriak, ahelyett hogy utánuk nyomultak volna, elszéledtek a körül fekvő falvakban. Időközben a felkelők újra összeszedték magukat s a város urai maradnak, mig a császáriak túlnyomó erejöket jobban használni nem fogják. De hogy mily borzasztón folytattatik e háború, szolgáljon bizonyságul egy szemtanú következő előadása: „Mindkét fél kegyetlensége minden képzeletet fölülmúl. Láttam kihalt falukat, hol még néhány héttel előbb hemzsegett a nép. Csak itt-ott látni a füstölgő gerendák közt egy síró nőt férje vagy gyermekei holtteste mellett. Nagy bűnök a fejpénz, mert nem egy ártatlan fej választatik el a testtől a 2 tallér fejpénzért. A csatanapok egyikén a császáriakat a sok levágott fej annyira körülkerítette, mikép a parancsnokló tónok egy napiparancsban kijelentette, hogy jövőre elég a megöltek fülét elvágni s beszolgáltatni, s azóta sok, kivált nőegyént látni fülek nélkül. Legújabb posta: London, nov. 7. Lyons admiral, a földközi tengeri hajóhad gyanitólagos parancsnoka, tegnap a „Terrible“ fregáton Máltába indult. — Dublinből tegnapról írják, miképen négy ezred parancsot kapott készen lenni arra, hogy Corkból, Maltas Gibraltar felé induljon. — Az újonnan választott lord-mayor, Sidney Olderman, holnapután fog hivatalába igtattatni, a szokott szertartásokkal. P á r is, nov. 7. Az Opéra-comique-féle ügy tárgyalása ma kezdetett meg. A közfigyelmet az előállított tanuk közöl főleg kettő vonta magára; u. m. : Bastide, a köztársaság hajdani ministere, és Lopez Mária, hajdani színésznő a Théátre-Frangais-nél. A vádlottak közt csak két house-os egyén volt látható ; a többiek nagyrészint tisztességesen voltak öltözve; többen még nem érték el 20-ik életévüket; a 33 vádlott közöl 27-en jelentek meg, az előterjesztett bizonyítékok közt pisztolyok s más tűzfegyverek is szerepeltek. A vádpontok következők: a császár élte elleni merény tervezése , a kormány megbuktatására irányzott tervek készítése, s több oly tettek megkezdése s végrehajtása, melyek az említett tervek kivitelét előkésziték. — A vádirat felolvasása két óráig tartott. New- York, oct. 22. Az orosz császár New-Yorkban egy 100 ágyús, 500 lóerejű, s csavarral ellátott sorhajót építtet. — Arista mexicói ex-elnök, egy levelében kijelenti, mikép betegségéből felgyógyulván, Európába akar utazni, hogy jelen legyen a Duna melletti hadi működéseknél. Távirati sürgönyök. Karlsruhe, nov. 9. Egy fejedelmi rendelet jelent meg a freiburgi érsekkeli vitály tárgyában, melylyel ennek Bürger városigazgató rendeltetik oldala mellé különbiztosul, kinek együttes aláirása nélkül semmi érseki intézkedést elismerni s végrehajtani nem szabad. Berlin, nov. 9. A „Journal de St. Pétersbourgban egy oct. 21-ről (6 szer.) kelt manifestum olvasható, melyben következő hely foglaltatik : „La Russie est provoquée au combat; il ne lui reste qu ’à recourir a la force des armes pour contraindre la Porte Ottomane à respecter les traités et pour obtenir la reparation des offenses par lesquelles elle a repondu a nos demandes les plus modérées et a notre sollicitude legitime pour la défense de la foi orthodoxe dans l’ Orient.“ (Oroszország harezra hivatik fel;számára nem marad fönn egyéb, mint fegyverhatalomhoz folyamodni, hogy az ottomán kormányt a szerződések tiszteletére kényszerítse, és elégtételt szervezzen azon sértésekért, melyekkel a mi legmérsékeltebb követeléseink,és az orthodox egyháznak keleten védelmezéseérti igazságos gondoskodásunk viszonoztatott.) Bécsi börze nov. 11-től. Státus kötelezvény 5°/a . dto 4'/a . . dto 4 1839—ki sorsjegyek 350 fros 1834-ki ,, 500 . Bankrészvény darabja Éjszaki vaspálya 1000 fitos Bécs-Gloggnitzi 500 frtos . Dunagőzhajózási részvény Augsburg......................... Hamburg 100 tallérért boc. London 1 ft sterlingért • 221% 1312 2242 A 617 85% 11,10 Bécs, nov. 10. Agio: arany 19% ezüst 13% 92% 6 82 %6 1481