Budapesti Hírlap, 1853. december (282-306. szám)
1853-12-03 / 284. szám
mikép azok előtt, kiknek kevés kilátásuk lehet arra, hogy jelen életállásuknál fölebb emelkedhessenek, az angol irodalom minden kutforrását megnyitni, csak annyit tesz, mint őket jelen helyzetükkel elégületlenekké tenni. Úgy hiszem, átalános igazság gyanánt kezdjük elismerni azt, mit egyenként mindnyájan érzünk magunkban; t. i. mikép a gondviseléstől nem nyertünk nagyobb áldást ama tehetségnél, melynélfogva az irodalom segélyével képesek vagyunk, mintegy magunkon kívül élni, saját bajainkat s egyéni gondolatainkat elfeledni, a múlt korbeli nagy szellemek gondolataiban. (Tetszés). Ha jelenleg az oktatásra vonatkozólag van valami okunk aggodalomra, ez inkább abban áll, mikép talán szerfölött nagy fontosságot tulajdonítunk az oktatás tisztán hasznossági s anyagi részének. Nem akarom tagadni, mikép minden oly találmány s fölfedezés, mely által az ember az emberi nemnek a természet fölötti hatalmát növeli, nagy eredménynek tekintendő, nem csak az egyén, hanem a világra nézve is; de az ily fölfedezések száma aránylag csekély ; s úgy hiszem, mindenkire nézve a tanulás fő czéljának, nem az ily eredményekre jutás homályos és bizonytalan kilátásában, hanem ama bizonyos jutalomban kell állania, mit ő maga fog aratni, értelmi tehetségének, s következőleg boldogságának is növekedése által. Nem hiszem, hogy valaki nagy eredményekre jutott volna valaha az irodalom-, vagy tudományban, ha az irodalmat s a tudományt nem önmagukért szerette. Az ilynemű intézetek ellen többizben azt hozták fel, mikép azok, kik ezeket előmozdítják, az életpályán az irodalom- s tudománynak, más dolgokhoz képest, szerfölött nagy becset tulajdonítnak. Mindnyájunknak éreznünk kell, mikép a tudomány magában még nem elég az embernek; mikép a tudomány hatalom ugyan, de e hatalom szeszélyes is lehet. A tudomány felelősséggel jár; s annak, ki a tudomány által reáruházott hatalommal visszaél, jobb lett volna tudatlanságban maradnia. De ezen eredmények nincsenek keséinkben ; s mi csak annyit mondunk, mikép az emberben a tudomány vágya egyik legerősebb iszten, mit létének szerzője plántált szivébe; s mikép ennélfogva ő köteles követni ezen ösztönt, s mi — a mennyire rajtunk áll — kötelesek vagyunk őt annak követésében segitni. Ezen czél íz, mit magunk elé kitűzünk, elháritni a tanuló, divált a szegényebb tanuló útjából mindazon anyagi akadályokat, melyek haladását gátolnák, az eredményeket maga az egyén törekvéseire kell biznunk stb.“ — Nov. 27. A két legutóbbi kabineti tanácsülésben, — úgy látszik, — a török kérdés mellett az új reformbili képezé a tanácskozás főtárgyát, Mint mondják, a miniszerek közt különösen azon pontra nézve létezett véleménykülönbség, hogy rajjon a városokban a választási jog kiterjesztésék-e, vagy ne azokra, kik 5 ftst.-nyi bért illetnek. Russell lord ezen szélesbítés mellett szavazott volna, amint hogy nem is igen tehetett mást, mivel a múlt évben általa javaslott reformill köztudomásúlag elfogadta ezen rendszabályt, azonban véleményét nem viheté keresztül. Aberdeen s Palmerston lordolt ellenzék avaslatát, s nem akarták a régi censust módositatni. A többi kabineti tagok is ez utóbbiakhoz csatlakoztak, úgy hogy e szerint jelenleg nem várható, hogy a választási jog ezen tekintetben kiterjesztessék. — Sokan azon véleményben vannak, milép az e hét folytában Sz. Pétervárra küldetett etemes mennyiségű arany közvetlenül a császári áncstárba folyt. Tegnap ismét 3—490,000 ft sz. vétetett ki a bankból, hogy ma Oroszország felé ítnak indittassék, s a folyó héten egyedül Sz. Pétervárra szállított összeget 890,000 ft sz.-re ehet számitni. Ebből hir szerint :550,000 ft st. az orosz kormányhoz folyand, melynek összesen 500,000 ft st.-je fekszik a bankban, Brunnow járó nevére. A Baring Brothers-ház kezeli az elszállításokat az orosz követ számára, s mint mondják, a legközelebbi napokban a többi is ,250,000 ft st.) ki fog vétetni a bankból. _Az angol lapok ma átalában igen sokat fglalkoznak a fusio eseményével, s ezen tényeiek szinte egyhangúlag semmi politikai fontosságot sem tulajdonítnak. — „Elmúlt azon idő“, — úgymond a „Morning Post“ — „midőn kizárólag családi érdekű szerződések képezék az országok s népek históriáját; s ez különösen Francziaországban áll, hol a nép saját akaratából választá meg sorsának intézőjét, s ekkép saját poitikai élet-fejlésének jövőbeli alakulását kijelölő, A mai Francziaországban sem Chambord gróf, sem Lajos Fülöp bármelyik ivadéka semminemű politikai állást sem foglal el; ők ott a jelenben minden támaszpontot elvesztettek, s egyátalában sem áll hatalmukban, bárminő befolyást gyakorolni a franczia nemzet jövőjének alakulására.“ Ők „Times“nak Párisból állítólag hiteles kútfőből írják, mikép teljesen alaptalanok azon előbbi közlések, mintha Orleans herczegnő a fusióhoz csatlakozott volna. Szerinte, ez utóbbi most is, mint előbb, hevesen ellenzi ezen egyezkedést, noha ima pártok, melyeknek sikerült a jelen status quo -t előidézni, még nem estek kétségbe az iránt, hogy ezen utolsó akadályt is legyőzendik. Francziaország, Páris, nov. 27. Ma Párisban nagyon elijedt azon általunk már említett hír, miszerint mois Francziaország egy új kiegyenlítési teret terjesztettek volna elő, melynek elfogadtatását szükség esetében fegyverrel is kieszközölnék. Azonban e hk épen nem érdemel hitelt, mivel ezen állítólagos kiegyenlítési terv feltételei olyanok, hogy azokat Oroszország bizonyosan nem fogadná el. E szerint tehát, ha Angol-s Franaziaország valóban el lennének tökélve arra, hogy új tervük elfogadtatását szükség esetében még fegyverrel is kieszközöljék, mi valósággal nem békés kiegyenlítés, hanem valódi hadüzenet lenne Oroszország ellen. Márpedig ennyire semmiesetre sem megy a dolog. Arról is beszéltek ma Párisban, hogy Oroszországnak egy újabb jegyzéke érkezett volna ide, azonban ezen állítólagos jegyzék tartalmáról még csak sejtelmek sem hallatszanak. A „Patrie“-nak Belgrádból 14-ről írják, mikép a Szerbiával támadt nehézségek legközelebb kiegyenlíttettek, a törökök minden szerb erősségbe helyőrségeket helyeznének, az 1815. mart. ilki szerződés értelmében, s a szerbek a dunai sereghez küldenék azon 12.000 főnyi katonaságot, melynek közremunkálása kiköttetett. (Ezen közlés, mint látható, ellenmondásban van azon újabb tudósításokkal, melyek szerint a szerb fejedelem el van tökélve, legszorosabb semlegességben maradni). — A „Pays“ ma a török s egyiptomi hajóhadak históriája, szervezete s erejéről következő adatokat közöl: „II. Mahomet alatt, a 15-dik században gyűjtettek össze először oly számú török hajók, melyek megérdemlik a hajóhad nevét. Az első csatában e hajóhad keményen megveretett. Mahomet nemesen hozá helyre e balesetet, egy óriási s a históriában méltán elhirált mű által. Egyetlen éj alatt, hajóhadának romjai keresztülmentek azon téren, mely a beziktasi öblöt az aranyszarvtól elválasztja. 1453. máj. 29-én Konstantinápoly feladta magát, ezen oly merészen végrehajtott kettős megtámadás előtt. Az ős B a j a z et uralma alatt, a török hajóhad 3—400 vitorlát vihetett tengerre. Szolimán uralma a török tengerészet legdicsőbb korszaka volt. Számos új hajók építtettek, s szereltettek föl. A híres Barbarossa alatt a török hajók Francziaországgal szövetkeztek, s messzire terjesztik a török név félelmét. A 17-ik században Mahomet birodalmának fénye elhomályosul; hajóhada tehetetlen s nem igen számos. 1710-ben jelenik meg a Bosporusban az első orosz hajóhad. A háború kiüt ezen két szomszéd hatalmasság közt, s egy félszázadig tart. 1770-ben, Görögország fölkelése alkalmával, III.Musztaphaus hajóhadat szervez, mely a tsezme-i öbölben fölégettetett. — Ezen nagy baleset daczára, Törökország 1787— ben még 18 sorhajó, s 14 fregátból álló hajóhadosztályt tudott előállítni. Napóleon háborúi alatt, a török hajóhad helyrehozó veszteségeit, s Navarinnál rettentő létszámmal jelent meg. Ezen korszak óta, Konstantinápolyban szembetűnő tevékenység fejtetett ki, s a legutóbbi években tetemes hajóhadosztályokat lehetett látni a Bosporusban. Jelenleg a török tengerészet közigazgatási s katonai tekintetben szervezve van. Konstantinápolyban, az aranyszarv jobb s balpartján nagy hajógyár, hajózási iskola, hadi-s kereskedelmi kikötőkkel bír. Tetemes munkák készíttetnek, a főmérnök Szuleyman Effendi ügyes kormányzata alatt; — több, a franczia s angolországi iskolákból kikerült mérnökök naponkint értelmes reformokat eszközölnek. — A török tengerészet személyzete számos, gondosan van kiválasztva, — s ismeretes az európai tengerészetek manoeuvre-eivel. Rendesen 750 tiszt és 11,600 matróz s tengerész-katonából áll. Ezenkívül a hajóhad rendesen 1,300 ágyúval s 2,000 lóerejü gőzösökkel bír. — Hadiidőben Törökország tengeri erejének maximumát 50 hadihajóra lehet számitni, melyeken 1,200 tiszt, 19,000 matróz s 2000 ágyú van.E hajók közt 2 háromfödözetű hajó van: a 124 ágyús Mahmudie, 1,220 emberrel, s a 118 ágyús M a s u d i e, 1,140 emberrel; 6 kétfödözetű hajó 524 ágyú-, s 2,100 emberrel; 9 fregát, 450 ágyú-, s 4,350 emberrel; 6 corvette és 4 brigg, 210 ágyú-, s 1,600 emberrel. A gőztengerészet néhány év óta komoly haladást tett, s jelenleg öt 2,250 lóerejű fregat-, tíz 1,000 lóerejű corvette-, s bizonyos számú gőzcsónakokból áll. Ezen hajóhadosztály a Bosporusban a konstantinápolyi kikötőben s környékén állomásoz. Egy kis hajóhadosztály czirkálás végett a fekete-tengerre küldetett, ez egy sorhajós négy fregátból áll. Ezen czirkáló-hadosztályt egy jeles angol tiszt vezérli, ki Törökországban Musaver pasha név alatt ismeretes. A török tengerészet az angol tengerészet törzsei szerint van szervezve; vannak tengerészei a manoeuvre, s katonái az ütegek kezelése s a csata számára. A tengerészek száma 18,700 főre megy föl; ezek közt csak 3,600 görög keresztény van, a többiek muzulmánok. A tengerészgyalogság, a szárazi sereg mintájára, az a mok-s redifekből áll; a tartalékkal együtt 8,400 főnyi két ezredet képez. — A tengerészeti miniszer egyszersmind a hajóhadak nagyadmiralja, a kapudán pasha; jelenleg Mahmud pasha foglalja el ezen fontos állomást. — Alatta Musztapha pashas Dzsemel-Eddin pasha admiralok vezérlik a török hajóhadat. A porta által összegyűjtött tengeri erőhöz kell még számítni az Egyiptom által szolgáltatott jutalékot, mely 2 sorhajó-, 3 fregát-, 5 corvette s 3 gőz-briggből áll. Ezen hajóhadosztály 600 ágyunyi s 5,500 főnyi erőt képvisel, s Törökországnak kitűnő szolgálatokat tehet.“ Németország, Berlin, nov. 28. A „Zeit“ ma egy melegen írt rövid czikkben üdvözli a kamrákat, melyek megnyitása ép azon pillanatban történik, midőn a világ szeme egyszer ismét Poroszországra s állására van függesztve; midőn a keleti bonyodalmak még mindig az európai béke megháborításával fenyegetnek, mely veszélynek elfordítására, Poroszország hivatva van, tanácsa által s támogatva európai hatalmi állása s békeszeretetének komolyságától, nem kissé közremunkálni. Mint a nemzeti óhajok és kellékek alkotmányos képviselőitől, jogunk van elvárni a kamráktól, hogy a porosz nép óhajait és kellékeit számba veendik. Azon óhaj egyesítsen minden poroszt, hogy Poroszország nagy és erős legyen. Poroszországnak, melynek nincsen kül ellenséges érdekei békét kívánnak, szava Európa tanácsában hathatós legyen. Ezért Poroszországnak erősnek kell lenni, még pedig nem csak véderőben, hanem a király és nép közti egység és odaengedés által is. Ez Poroszország kelléke, s azért, úgymond, a kamrák meg fognak emlékezni, hogynem angol parliament, hanem hogy porosz kamrák. — A „N. Pr. Ztg“ ugyanezt hozza a kamráknak eszükbe, de úgymond, ha Németországban a kamrák a fejedelmek irányában nem foglalhatnak is oly állást, mint az angol parliament, mégis már határozott állást foglaltak, s már sokat megjavítottak. Ezután a megnyitó beszédre tér át e lap , s köszönetet mond a kormánynak, hogy a községi- kerületi és tartományi rendezést első helyre állította, s az ország e legfontosabb viszonyainak ép alapokon, a történet és fennálló jogiállapothoz csatlakozásban leendő szabályozása munkájában a conservatív követek és sajtó támogatását ígéri. Továbbá méltányolja a kormány törekvéseit az anyagi érdekekre nézve, s örvend azon, hogy a kormány a jelen drágaság irányában a szabad forgalmat fentartatni kívánja. Végül teljes megelégedéssel fogadja a kormány azon külügyre vonatkozó nyilatkozatát, hogy „biztonsággal néz a jövőbe“ s hogy a „szabad elhatározást“ magának fentartotta. A megnyitó beszéd úgymond elmondott mindent, mit az országnak és kamráknak tudniok kellett. Ezek pedig nem száraz galy, hanem élő zöld fa. Ámde hol élet van, ott gyümölcs is remélhető. 1587 Németalföld, Hága, nov. 25. Az államrendek második kamrája tegnapi ülését a budget átalános tárgyalására szentelte. Ez természetesen politikai vitára adott alkalmat, melyben főleg Groen van Prinsterer, az ultra-conservativ s ultra-protestáns párt főnöke, az ugyanazon párthoz tartozó van Deynse, Thorbecke, a legutóbbi kabinet főnöke, s a jelen igazságügy-minister vettek részt. A pénzügyminister szintén szót emelt, azonban nagyrészint a pénzügyi térre szorítkozott, anélkül, hogy megérintené a politikai kérdést. Groen elég hevesen kikelt a jelen ministérium ellen, melynek azt veté szemére, hogy némileg csupán az előbbi kormány folytatása. Ekkér Groen természetesen ez utóbbit is hevesen megtámadta. Ezen megtámadások hívták fel a szószékre Thorbecket. A hajdani belügyminister erélyesen visszautasítá ama vádakat, miket a magát ellenforradalminak czímező párt főnöke hozott föl ellene. Végre az igazságügy-miniszer azt erősíté, mikép a kabinet az alaptörvénynek betűjét s szellemét legálisan szándékozik alkalmazni. Ezen nyilatkozatok után a vita bezáratott, s a kamra elfogadá a budgetnek két első fejezetét. Svézia, Stockholm, nov. 22. Az országgyűlés mind a négy rendei már teli üléseket tartottak, melyekben azonban csak az egyes rendek megalakítása , segédhivatalok választása, s a rendek kölcsönös küldöttségek általi üdvözlései történtek. A polgári és parasztrend elnökét és alelnökét a király kinevezte. Holnapután lesz az úgynevezett plenum plenorum, azaz az országgyűlés mind a négy rendjének teljes összgyűlése az országgyűlés formaszerinti megnyitása végett. Dánia, Kopenhága. A „Dagbladet“ szerint, a schleswigi rendek gyűlésében, a királyi biztos egy nov. 17-ről kelt ministeri közleményt olvastatott fel, mely felelet gyanánt volt tekintendő, az ugyan nov. 3-ról kelt ministeri rendelvény által előidézett rendi feliratra. Valódi tartalma pedig ezen közleménynek az volt, hogy a ministérium a hivatalfőnök fogalmát és nyilatkozványát, egyátalában helyesnek tartja s nyilvánítja. A királyi biztos ezután kijelenté, hogy ha a gyűlésben bárki is, a forradalomban szereplő hatalmat ezután is mint kormányt merészlendi említni, azonnal, a f. hó 3-ról kelt ministeri rendelvény értelmében, a termet elhagyandja. Spanyolország, Madrid, nov. 19. Viluma marquis ide megérkezett. A követek kamarájábani elnökségre Martinez de la Rosa a ministerium jelöltje választatott ; ő nem rég tartott a ministerelnökkel egy értekezletet, úgy hiszik, mikép a bureau ugyanaz marad, mi a múlt évben volt. A követ kamrában a ministerium pártja erősen lesz képviselve. A senatusban a többség nem kétes, de a vasúti kérdés valószínűleg nagy viharokra adand alkalmat. Azon spanyol missio titoknoka, melynek élén Prim tábornok áll, Serevale marquis, következő helyreigazítást külde be az „Assemblée nationale“-hoz: „Kénytelen vagyok nyilvánitni, mikép mindazon hirek alaptalanok, melyek szerint Prim tábornok, reuszi gróf valamely parancsnokságot vállalt volna el a török hadseregben. Midőn én a tábornoktól megváltam az iránta maga a szultán s a török birodalom több nagyjai által tanúsított figyelem felöl igen elismerőleg szólt. De arról soha sem volt szó, mintha őt Törökországbani szolgálatra kívánnák meghíni, mi más erkölcsi okoknál fogva sem volt lehető, mivel még nem fordult elő eset, hogy keresztényre bíztak volna főparancsnokságot, s nem is valószínű, hogy a tábornok azon fényes állásról, melyet hazájában elfogni, lemondani hajlandó volna. A legújabb hírek, melyeket tőle vettem, csak azt bizonyítják, hogy ő a hadsergek mozgásait kiséri, s magát valamint kiséretét a legkeményebb tűznek téve ki; de annyit egész bizonyossággal állíthatok, mikép annyi szabadságot sem vett magának, hogy tanácsot adjon, vagy hogy a neki saját kormányától adott utasításoktól eltért legyen.“ Dunai fejedelemségek. A harcz színhelyéről újabb tudósítások nem érkeztek. Az Oltenizzánál állt orosz csapatok legnagyobb része Kis-Oláhországba indíttatott. A törököknek 7-dik és 8-dik kísérletei 21-dikén és 25-dike éjjelén, a Dzsurdzsunáli oláh sziget elfoglalására, és oly sikeretlenek voltak, mint az előbbiek. — Bukaresti, nov. 20-diki tudósítások szerint e városban és környékén 180 kocsi áll, hídkészletekkel megrakva, s ugyanannyi vonult már erre keresztül a Duna felé; úgy látszik, hogy e hídkészletek Hirszova környékére rendelvék, hol a számos dunai ágakon hidak állítása szükséges a törökök minden átkelési kísérletének meggátlására. A csapatok állása Kis- Oláhországban nov. 19-ken még szintén az volt, mi két hét előtt. A Kalafátnál elsánczolt 25,000 török nem hatott előbb s Fischbachnak sem változtató figyelő és védelmi állását. Az apró czirkáló csapatok közt csekély csetepaté történik ugyan naponként, de komolyabb ütközetre nem került a dolog. Egyiptom Alexandriából nov. 18-tól írják a „Tr. Ztg.“nak : Stephan Key, egyiptomi külügyminister, a gabnakiviteli engedély alkalmával letétetett, s ő a ministériumot vezetni már megszűnt. Ab b a sz pasha azon nem épen alaptalan szemrehányást tette neki, hogy e fontos tárgyban nem a szükséges eszélylyel járt el, s név szerint eddigi jelentéseiben helytelen adatokat terjesztett eléje. Stephan Key azon tisztviselők közé tartozik Egyiptomban, kik becsületességi feddhetlenségüket megőrzők s valószinüleg a nagy divánban fog állomást nyerni; utóda a külügyministeriumban még nem tudatik. Közelebbről 25.000 fegyver, sátorok, ruházat, és sok élelemszer indittatik Konstantinápolyba. Legújabb posta: Bécs, dec. 2. A „Fremdenblatt“-nak Nagy- Szebenből dec. 1-jéről távirda utján írják, mikép Gortsakoff herczeg Bukarestben jelentette a rendkivüli igazgatótanácsnak,hogy I.Budberg a császár parancsára mint rendkivüli és teljhatalmú biztos a kit fejedelemség kormányának vezetését Gortsakoff hgfő vezetése alatt átveszi. Kaltsinszky államtanácsos pedig az igazgató tanács alelnökévé neveztetett ki Oláhországba. London, nov. 28. A csatornás hajóhad, Corry admiral vezérlete alatt, tegnapelőtt délben Spitheadből kiindult, s nyugat felé véve útját. Mint Portsmouthban tudni akarják, először Lizbanába menend, hol az admiral a további rendeleteket bevárandja. A „Times“ párisi levelezője megerősíti a „Press“ hetilap azon közlését, mikép Oroszország hajlandó lenne fegyverszünetet kötni, s Austriát kérése meg ennek létesítése végett. — Ma a „Times“ s több más lapok is megerősítik azon közlést, a mikép az orosz kormány 800,000 ft. sz.-re menő tőkéjét nagyrészben kivette az angol bankból. Páris, nov. 28. Ma ismét azon hir szárnyalt, hogy a császár ellen merénylet kisértetett meg; azonban e hirt teljesen alaptalannak tartják. — Egyébirán a befogatások a megyékben folyvást tartanak, különösen Lille- és Marseilleben. Távirati sürgönyök. Genua, nov. 27. „Euridice“ fregát 85 emigránssal Villafrancából Angliába elvitorlázott. Ha ott alkalmas élelmezést nem találnának, akkor tovább, Bostonba fognak vitetni. Bécsi börze dec. 2-tól. Bécs, dec 1. Agio: arany 21% ezüst 155% Státus kötelezvény 5%....................93/u dto 4%...................82% dto 4 ..... — 1839—ki sorsjegyek 350 fros . . . 135% 1834-ki „ 500 ....................— Bankrészvény darabja .... 1349 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . . 2290 Bécs-Gloggnitzi 500 frtos .... — Dunagőzhajózási részvény .... 637 Amsterdam 100 tallér..........................— Augsburg............................................116 % Hamburg 100 tallérért bco. . . . 86% London 1 st sterlingért .... 11,19