Budapesti Hírlap, 1853. december (282-306. szám)

1853-12-03 / 284. szám

mikép azok előtt, kiknek kevés kilátásuk lehet arra, hogy jelen élet­állásuknál fölebb emelked­hessenek, az angol irodalom minden kutforrását megnyitni, csak annyit tesz, mint őket jelen hely­zetükkel elégületlenekké tenni. Úgy hiszem, áta­­lános igazság gyanánt kezdjük elismerni azt, mit egyenként mindnyájan érzünk magunkban; t. i. mikép a gondviseléstől nem nyertünk nagyobb áldást a­ma tehetségnél, melynélfogva az irodalom segélyével képesek vagyunk, mintegy magunkon kívül élni, saját bajainkat s egyéni gondolatain­kat elfeledni, a múlt korbeli nagy szellemek gon­dolataiban. (Tetszés). Ha jelenleg az oktatásra vonatkozólag van valami okunk aggodalomra, ez inkább abban áll, mikép talán szerfölött nagy fon­tosságot tulajdonítunk az oktatás tisztán hasz­nossági s anyagi részének. Nem akarom tagadni, mikép minden oly találmány s fölfedezés, mely által az ember az emberi nemnek a természet fö­lötti hatalmát növeli, nagy eredménynek tekin­tendő, nem csak az egyén­, hanem a világra néz­ve is; de az ily fölfedezések száma aránylag cse­kély ; s úgy hiszem, mindenkire nézve a tanulás fő czéljának, nem az ily eredményekre jutás ho­mályos és bizonytalan kilátásában, hanem ama bizonyos jutalomban kell állania, mit ő maga fog aratni, értelmi tehetségének, s következőleg bol­dogságának is növekedése által. Nem hiszem, hogy valaki nagy eredményekre jutott volna va­laha az irodalom-, vagy tudományban, ha az iro­dalmat s a tudományt nem önmagukért szerette. A­z ilynemű intézetek ellen többizben azt hozták fel, mikép azok, kik ezeket előmozdítják, az élet­pályán az irodalom- s tudománynak, más dolgok­hoz képest, szerfölött nagy becset tulajdonítnak. Mindnyájunknak éreznünk kell, mikép a tudo­mány magában még nem elég az embernek; mi­­k­ép a tudomány hatalom ugyan, de e hatalom szeszélyes is lehet. A tudomány felelősséggel jár; s annak, ki a tudomány által reáruházott hata­lommal visszaél, jobb lett volna tudatlanságban maradnia. De ezen eredmények nincsenek ke­séinkben ; s mi csak annyit mondunk, mikép az emberben a tudomány vágya egyik legerősebb iszten, mit létének szerzője plántált szivébe; s mikép ennélfogva ő köteles követni ezen ösztönt, s mi — a mennyire rajtunk áll — kötelesek va­gyunk őt annak követésében segitni. Ezen czél íz, mit magunk elé kitűzünk, elháritni a tanuló, divált a szegényebb tanuló útjából mindazon a­­nyagi akadályokat, melyek haladását gátolnák, az eredményeket maga az egyén törekvéseire kell biznunk stb.“ — Nov. 27. A két legutóbbi kabineti tanács­ülésben, — úgy látszik, — a török kérdés mellett az új reform­bili képezé a tanácskozás főtárgyát, Mint mondják, a miniszerek közt különösen azon pontra nézve létezett vélemény­különbség, hogy rajjon a városokban a választási jog kiterjesztés­­ék-e, vagy ne azokra, kik 5 ft­st.-nyi bért il­letnek. Russell lord ezen szélesbítés mellett szavazott volna, a­mint hogy nem is igen tehetett mást, mivel a múlt évben általa javaslott reform­­­ill köztudomásúlag elfogadta ezen rendszabályt, azonban véleményét nem viheté keresztül. Aberdeen s Palmerston lordolt ellenzék avaslatát, s nem akarták a régi censust módosit­atni. A többi kabineti tagok is ez utóbbiakhoz csatlakoztak, úgy hogy e szerint jelenleg nem várható, hogy a választási jog ezen tekintetben kiterjesztessék. — Sokan azon véleményben vannak, mi­­lép az e hét folytában Sz. Pétervárra küldetett etemes mennyiségű arany közvetlenül a császári áncstárba folyt. Tegnap ismét 3—490,000 ft sz. vétetett ki a bankból, hogy ma Oroszország felé ítnak indittassék, s a folyó héten egyedül Sz. Pétervárra szállított összeget 890,000 ft sz.-re ehet számitni. Ebből hir szerint :550,000 ft st. az orosz kormányhoz folyand, melynek összesen 500,000 ft st.-je fekszik a bankban, Brunnow járó nevére. A Baring­ Brother­s-ház kezeli az elszállításokat az orosz követ számára, s mint mondják, a legközelebbi napokban a többi is ,250,000 ft st.) ki fog vétetni a bankból. _Az angol lapok ma átalában igen sokat fglalkoznak a fusio eseményével, s ezen tény­e­iek szinte egyhangúlag semmi politikai fontos­ságot sem tulajdonítnak. — „Elmúlt azon idő“, — úgymond a „Morning­ Post“ — „midőn ki­­zárólag családi érdekű szerződések képezék az országok s népek históriáját; s ez különösen Francziaországban áll, hol a nép saját akaratából választá meg sorsának intézőjét, s ekkép saját po­­itikai élet-fejlésének jövőbeli alakulását kijelölő, A mai Francziaországban sem Chambord gróf, sem Lajos­ Fülöp bármelyik ivadéka semminemű politikai állást sem foglal el; ők ott a jelenben minden támaszpontot elvesztettek, s egyátalában sem áll hatalmukban, bárminő befolyást gyako­rolni a franczia nemzet jövőjének alakulására.“ Ő­k „Times“nak Párisból állítólag hiteles kútfőből írják, mikép teljesen alaptalanok azon előbbi köz­lések, mintha Orleans herczegnő a fusióhoz csatlakozott volna. Szerinte, ez utóbbi most is, mint előbb, hevesen ellenzi ezen egyezkedést, noha ima pártok, melyeknek sikerült a jelen status q­u­o -t előidézni, még nem estek kétségbe az iránt, hogy ezen utolsó akadályt is legyőzendik. Francziaország, Pár­is, nov. 27. Ma Párisban nagyon el­ijedt azon általunk már említett hír, miszerint moi­s Francziaország egy új kiegyenlítési ter­et terjesztettek volna elő, melynek elfogadtatá­sát szükség esetében fegyverrel is kieszközölnék. Azonban e hk­ épen nem érdemel hitelt, mivel ezen állítólagos kiegyenlítési terv feltételei olya­nok, hogy azokat Oroszország bizonyosan nem fogadná el. E szerint tehát, ha Angol-­s Fran­­aziaország valóban el lennének tökélve arra,­­ hogy új tervük elfogadtatását szükség esetében még fegyverrel is kieszközöljék, mi valósággal nem békés kiegyenlítés, hanem valódi hadüze­net lenne Oroszország ellen. Már­pedig ennyire semmiesetre sem megy a dolog. Arról is beszéltek ma Párisban, hogy Oroszországnak egy újabb jegyzéke érkezett volna ide, azonban ezen állí­tólagos jegyzék tartalmáról még csak sejtelmek sem hallatszanak.­­ A „Patrie“-nak Belgrádból 14-ről írják, mikép a Szerbiával támadt nehézségek leg­közelebb kiegyenlíttettek, a törökök minden szerb erősségbe helyőrségeket helyeznének, az 1815. mart. il­ki szerződés értelmében, s a szerbek a dunai sereghez küldenék azon 12.000 főnyi ka­tonaságot, melynek közremunkálása kiköttetett. (Ezen közlés, mint látható, ellenmondásban van azon újabb tudósításokkal, melyek szerint a szerb fejedelem el van tökélve, legszorosabb semleges­ségben maradni). — A „Pays“ ma a török s egyiptomi hajó­hadak históriája, szervezete s erejéről következő adatokat közöl: „II. Mahomet alatt, a 15-dik században gyűjtettek össze először oly számú török hajók, melyek megérdemlik a hajóhad nevét. Az első csatában e hajóhad keményen megveretett. Ma­homet nemesen hozá helyre e balesetet, egy óriási s a históriában méltán elhirált mű által. Egyet­len éj alatt, hajóhadának romjai keresztülmentek azon téren, mely a beziktasi öblöt az arany­szarvtól elválasztja. 1453. máj. 29-én Konstanti­nápoly feladta magát, ezen oly merészen végre­hajtott kettős megtámadás előtt. Az ős B a j a z e­t uralma alatt, a török hajóhad 3—400 vitorlát vihetett tengerre. Szolimán uralma a török tengerészet legdicsőbb korszaka volt. Számos új hajók építtettek, s szereltettek föl. A híres Bar­barossa alatt a török hajók Francziaországgal szövetkeztek, s messzire terjesztik a török név félelmét. A 17-ik században Mahomet birodal­mának fénye elhomályosul; hajóhada tehetetlen s nem igen számos. 1710-ben jelenik meg a Bos­­porusban az első orosz hajóhad. A háború kiüt ezen két szomszéd hatalmasság közt, s egy fél­századig tart. 1770-ben, Görögország fölkelése alkalmával, III.Musztaphaus hajóhadat szer­vez, mely a tsezme-i öbölben fölégettetett. — Ezen nagy baleset daczára, Törökország 1787— ben még 18 sorhajó, s 14 fregátból álló hajóhad­osztályt tudott előállítni. Napóleon háborúi alatt, a török hajóhad helyrehozó veszteségeit, s N­a­­varinnál rettentő létszámmal jelent meg.­­ Ezen korszak óta, Konstantinápolyban szembe­tűnő tevékenység fejtetett ki, s a legutóbbi években tetemes hajóhad­osztályokat lehetett látni a Bos­­porusban. Jelenleg a török tengerészet közigaz­gatási s katonai tekintetben szervezve van. Kon­stantinápolyban, az arany­szarv jobb s balpartján nagy hajógyár, hajózási iskola, hadi-­s kereske­delmi kikötőkkel bír. Tetemes munkák készíttet­nek, a főmérnök Szuleyman­ Effendi ügyes kormányzata alatt; — több, a franczia s angol­országi iskolákból kikerült mérnökök naponkint értelmes reformokat eszközölnek. — A török ten­gerészet személyzete számos, gondosan van kivá­lasztva, — s ismeretes az európai tengerészetek manoeuvre-eivel. Rendesen 750 tiszt és 11,600 matróz s tengerész-katonából áll. Ezenkívül a hajóhad rendesen 1,300 ágyúval s 2,000 lóerejü gőzösökkel bír. — Hadiidőben Törökország ten­geri erejének maximumát 50 hadihajóra lehet számitni, melyeken 1,200 tiszt, 19,000 matróz s 2000 ágyú van.E hajók közt 2 három­födözetű hajó van: a 124 ágyús Mahmudie, 1,220 emberrel, s a 118 ágyús M a s u d i e, 1,140 emberrel; 6 két­­födözetű hajó 524 ágyú-, s 2,100 emberrel; 9 fregát, 450 ágyú-, s 4,350 emberrel; 6 corvette és 4 brigg, 210 ágyú-, s 1,600 emberrel. A gőz­tengerészet néhány év óta komoly haladást tett, s jelenleg öt 2,250 lóerejű fregat-, tíz 1,000 ló­erejű corvette-, s bizonyos számú gőz­csónakok­ból áll.­­ Ezen hajóhad­osztály a Bosporusban a konstantinápolyi kikötőben s környékén állo­­másoz. Egy kis hajóhad­osztály czirkálás végett a fekete-tengerre küldetett, ez egy sorhajó­­s négy fregátból áll. Ezen czirkáló-hadosztályt egy jeles angol tiszt vezérli, ki Törökországban Musaver pasha név alatt ismeretes. A török tengerészet az angol tengerészet törzsei szerint van szervezve; vannak tengerészei a manoeuvre, s katonái az ü­­tegek kezelése s a csata számára. A tengerészek száma 18,700 főre megy föl; ezek közt csak 3,600 görög keresztény van, a többiek muzulmánok.­­ A tengerész­gyalogság, a szárazi sereg mintájára, a­­­z a m­ok-­s redifekből áll; a tartalékkal együtt 8,400 főnyi két ezredet képez. — A tenge­részeti miniszer egyszersmind a hajóhadak nagy­­admiralja, a kapudán pasha; jelenleg Mah­mud pasha foglalja el ezen fontos állomást. — Alatta Musztapha pashas Dzseme­l-Eddin pasha admiralok vezérlik a török hajóhadat.­­ A porta által összegyűjtött tengeri erőhöz kell még számítni az Egyiptom által szolgáltatott ju­talékot, mely 2 sorhajó-, 3 fregát-, 5 corvette s 3 gőz-briggből áll. Ezen hajóhad­osztály 600 ágyunyi s 5,500 főnyi erőt képvisel, s Törökor­szágnak kitűnő szolgálatokat tehet.“ Németország, Berlin, nov. 28. A „Zeit“ ma egy melegen írt rövid czikkben üdvözli a kamrákat, melyek megnyitása ép azon pillanatban történik, midőn a világ szeme egyszer ismét Poroszországra s ál­lására van függesztve; midőn a keleti bonyodal­mak még mindig az európai béke megháborítá­­sával fenyegetnek, mely veszélynek elfordítására, Poroszország hivatva van, tanácsa által s támo­gatva európai hatalmi állása s békeszeretetének komolyságától, nem kissé közremunkálni. Mint a nemzeti óhajok és kellékek alkotmányos képvi­selőitől, jogunk van elvárni a kamráktól, hogy a porosz nép óhajait és kellékeit számba veendik. Azon óhaj egyesítsen minden poroszt, hogy Po­roszország nagy és erős legyen. Poroszországnak, melynek nincsen kül ellensége­s érdekei békét kí­vánnak, szava Európa tanácsában hathatós legyen. Ezért Poroszországnak erősnek kell lenni, még pedig nem csak véderőben, hanem a király és nép közti egység és odaengedés által is. Ez Po­roszország kelléke, s azért, úgymond, a kamrák meg fognak emlékezni, hogy­­nem angol parlia­ment, hanem hogy porosz kamrák. — A „N. Pr. Ztg“ ugyanezt hozza a kam­ráknak eszükbe, de úgymond, ha Németország­ban a kamrák a fejedelmek irányában nem fog­lalhatnak is oly állást, mint az angol parliament, mégis már határozott állást foglaltak, s már sokat megjavítottak. Ezután a megnyitó beszédre tér át e lap , s köszönetet mond a kormánynak, hogy a községi- kerületi­ és tartományi rendezést első helyre állította, s az ország e legfontosabb viszo­nyainak ép alapokon, a történet és fennálló jogi­állapothoz csatlakozásban leendő szabályozása munkájában a conservatív követek és sajtó támo­gatását ígéri. Továbbá méltányolja a kormány törekvéseit az anyagi érdekekre nézve, s örvend azon, hogy a kormány a jelen drágaság irányá­ban a szabad forgalmat fentartatni kívánja. Vé­gül teljes megelégedéssel fogadja a kormány azon külügyre vonatkozó nyilatkozatát, hogy „bizton­sággal néz a jövőbe“ s hogy a „szabad elhatáro­zást“ magának fentartotta. A megnyitó beszéd úgymond elmondott mindent, mit az országnak és kamráknak tudniok kellett. Ezek pedig nem száraz galy, hanem élő zöld fa. Ámde hol élet van, ott gyümölcs is remélhető. 1587 Németalföld, Hága, nov. 25. Az állam­rendek második kamrája tegnapi ülését a budget átalános tárgya­lására szentelte. Ez természetesen politikai vitára adott alkalmat, melyben főleg Groen van Prinsterer, az ultra-conservativ s ultra-pro­­testáns párt főnöke, az ugyanazon párthoz tar­tozó van Deynse,­­ Thorbecke, a leg­utóbbi kabinet főnöke, s a jelen igazságügy-mi­nister vettek részt. A pénzügy­minister szintén szót emelt, azonban nagyrészint a pénzügyi tér­re szorítkozott, a­nélkül, hogy megérintené a politikai kérdést. Groen elég hevesen kikelt a jelen ministérium ellen, melynek azt veté sze­mére, hogy némileg csupán az előbbi kormány folytatása. Ekkér Groen természetesen ez utób­bit is hevesen megtámadta. Ezen megtámadások hívták fel a szószékre Thorbecke­t. A hajdani belügy­minister erélyesen visszautasítá ama vá­dakat, miket a magát ellen­forradalminak czímező párt főnöke hozott föl ellene. Végre az igazság­­ügy-miniszer azt erősíté, mikép a kabinet az alap­törvénynek betűjét s szellemét legálisan szándé­kozik alkalmazni. Ezen nyilatkozatok után a vita bezáratott, s a kamra elfogadá a budgetnek két első fejezetét. Své­zia, Stockholm, nov. 22. Az országgyűlés mind a négy rendei már teli üléseket tartottak, melyekben azonban csak az egyes rendek mega­lakítása , segédhivatalok választása, s a rendek kölcsönös küldöttségek általi üdvözlései történtek. A polgári és parasztrend elnökét és alelnökét a király kinevezte. Holnapután lesz az úgynevezett plenum plenorum, azaz az országgyűlés mind a négy rendjének teljes összgyűlése az országgyű­lés formaszerinti megnyitása végett. Dánia, Kopenhága. A „Dagbladet“ szerint, a schleswigi rendek gyűlésében, a királyi biztos egy nov. 17-ről kelt ministeri közleményt olvas­tatott fel, mely felelet gyanánt volt tekintendő, az ugyan nov. 3-ról kelt ministeri rendelvény által előidézett rendi feliratra. Valódi tartalma pedig ezen közleménynek az volt, hogy a minis­térium a hivatalfőnök fogalmát és nyilatkozvá­­nyát, egyátalában helyesnek tartja s nyilvánítja. A királyi biztos ezután kijelenté, hogy ha a gyű­lésben bárki is, a forradalomban szereplő hatalmat ezután is mint kormányt merészlendi említni, azonnal, a f. hó 3-ról kelt ministeri rendelvény értelmében, a termet elhagyandja. Spanyolország, Madrid, nov. 19. Viluma marquis ide megérkezett. A követek kamarájábani elnökségre Marti­nez de la Rosa a ministerium jelöltje választa­tott ; ő nem rég tartott a ministerelnökkel egy értekezletet, úgy hiszik, mikép a bureau ugyan­az marad, mi a múlt évben volt. A követ kamrá­ban a ministerium pártja erősen lesz képvi­selve. A senatusban a többség nem kétes, de a vasúti kérdés valószínűleg nagy viharokra adand alkalmat. Azon spanyol missio titoknoka, melynek élén Prim tábornok áll, Serevale marquis, következő helyreigazítást külde be az „Assemblée nationa­­le“-hoz: „Kénytelen vagyok nyilvánitni, mikép mind­azon hirek alaptalanok, melyek szerint Prim tá­bornok, reuszi gróf valamely parancsnokságot vállalt volna el a török hadseregben. Midőn én a tábornoktól megváltam az iránta maga a szultán s a török birodalom több nagyjai által tanúsított figyelem felöl igen elismerőleg szólt. De arról so­ha sem volt szó, mintha őt Törökországbani szol­gálatra kívánnák meghíni, mi más erkölcsi okok­nál fogva sem volt lehető, mivel még nem fordult elő eset, hogy keresztényre bíztak volna főpa­rancsnokságot, s nem is valószínű, hogy a tábor­nok azon fényes állásról, melyet hazájában elfog­ni, lemondani hajlandó volna. A legújabb hírek, melyeket tőle vettem, csak azt bizonyítják, hogy ő a hadsergek mozgásait kiséri, s magát valamint kiséretét a legkeményebb tűznek téve ki; de annyit egész bizonyossággal állíthatok, mikép annyi szabadságot sem vett magának, hogy ta­nácsot adjon, vagy hogy a neki saját kormányá­tól adott utasításoktól eltért legyen.“ Dunai fejedelemségek. A harcz színhelyéről újabb tudósítá­­sok nem érkeztek.­­ Az Oltenizzánál állt orosz csapatok legnagyobb része Kis-Oláhországba in­díttatott. A törököknek 7-dik és 8-dik kísérletei 21-dikén és 25-dike éjjelén, a Dzsurdzsunáli oláh sziget elfoglalására, és oly sikeretlenek voltak, mint az előbbiek. — Bukaresti, nov. 20-diki tu­dósítások szerint e városban és környékén 180 kocsi áll, hídkészletekkel megrakva, s ugyanannyi vonult már erre keresztül a Duna felé; úgy lát­szik, hogy e hídkészletek Hirszova környékére rendelvék, hol a számos dunai ágakon hidak állí­­­tása szükséges a törökök minden átkelési kísérle­tének meggátlására.­­ A csapatok állása Kis- Oláhországban nov. 19-ken még szintén az volt, mi két hét előtt. A Kalafátnál elsánczolt 25,000 török nem hatott előbb s Fischbach­­nak sem változtató figyelő és védelmi állását. Az apró czirkáló csapatok közt csekély csetepaté történik ugyan naponként, de komolyabb ütközetre nem került a dolog. Egyiptom Alexandriából nov. 18-tól írják a „Tr. Ztg.“nak : Stephan Key, egyiptomi külügy­­minister, a gabnakiviteli engedély alkalmával le­tétetett, s ő a ministériumot vezetni már meg­szűnt. A­b b a s­z pasha azon nem épen alaptalan szemrehányást tette neki, hogy e fontos tárgyban nem a szükséges eszélylyel járt el, s név szerint eddigi jelentéseiben helytelen adatokat terjesz­tett eléje. Stephan Key azon tisztviselők közé tartozik Egyiptomban, kik becsületességi fedd­­hetlenségüket megőrzők s valószinüleg a nagy divánban fog állomást nyerni; utóda a külügy­­ministeriumban még nem tudatik.­­ Közelebb­ről 25.000 fegyver, sátorok, ruházat, és sok éle­lemszer indittatik Konstantinápolyba. Legújabb posta: Bécs, dec. 2. A „Fremdenblatt“-nak Nagy- Szebenből dec. 1-jéről távirda utján írják, mikép Gortsakoff herczeg Bukarestben jelentette a rendkivüli igazgatótanácsnak,hogy I.Budberg a császár parancsára mint rendkivüli és teljhatal­mú biztos a kit fejedelemség kormányának veze­tését Gortsakoff hg­fő vezetése alatt átveszi. Kal­­tsinszky államtanácsos pedig az igazgató ta­nács alelnökévé neveztetett ki Oláhországba. London, nov. 28. A csatornás hajóhad, C­o­r­r­y admiral vezérlete alatt, tegnapelőtt dél­ben Spitheadből kiindult, s nyugat felé véve útját. Mint Portsmouthban tudni akarják, először Lizbanába menend, hol az admiral a további rendeleteket bevárandja.­­ A „Times“ párisi levelezője megerősíti a „Press“ hetilap azon közlését, mikép Oroszország hajlandó lenne fegyverszünetet kötni, s Austriát kérése meg ennek létesítése végett. — Ma a „Times“ s több más lapok is meg­erősítik azon közlést, a mikép az orosz kormány 800,000 ft. sz.-re menő tőkéjét nagyrészben ki­vette az angol bankból. P­á­r­i­s, nov. 28. Ma ismét azon hir szárnyalt, hogy a császár ellen merénylet kisértetett meg; azonban e hirt teljesen alaptalannak tartják. — Egyébirán a befogatások a megyékben folyvást tartanak, különösen Lille- és Marseilleben. Távirati sürgönyök. Genua, nov. 27. „Euridice“ fregát 85 emi­gránssal Villafrancából Angliába elvitorlázott. Ha ott alkalmas élelmezést nem találnának, akkor tovább, Bostonba fognak vitetni. Bécsi börze dec. 2-tól. Bécs, dec 1. Agio: arany 21% ezüst 155% Státus kötelezvény 5%....................93­/u dto 4%...................82% dto 4 ..... — 1839—ki sorsjegyek 350 fros . . . 135% 1834-ki „ 500 ....................— Bankrészvény darabja .... 1349 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . . 2290 Bécs-Gloggnitzi 500 frtos .... — Dunagőzhajózási részvény .... 637 Amsterdam 100 tallér..........................— Augsburg............................................116 % Hamburg 100 tallérért bco. . . . 86% London 1 st sterlingért .... 11,19

Next