Budapesti Hírlap, 1854. január (308-333. szám)

1854-01-26 / 329. szám

sokat it­, melyek a tengerről jövő hadihajóknak kimutatják horgonyhelyeiket. Végre­ ama mozgó­zászlóaljaknak, melyek a tartománybeli­­katonai gyarmatnak előhadát képezik, parancsot adtak ki az iránt, hogy a városba vonuljanak a helyőrség erősbitése végett, mely már a hadiláb maximu­mára emeltetett. A hajóhadak fekete-tengerre indulásának híre már minden fekete- s azovi-ten­geri orosz kikötőkben el volt terjedve, s ott páni rémülett­­ gerjesztett (?), mely annál alaposabb, mivel Oroszország minden gondját kizárólag Szebasztopolra fordítá, a többi kikötők vé­­­lelmének elhanyagolásával . Az „Indépendance bélge“-nek Párisból írják : „Az austriai követséghez ma eldöntő sür­gönyök érkeztek, mire az austriai követ, Hüb­ner tüstént Kisseleff-hez ment. A­„Times“­­nak épen most érkezett száma constatírozza az orosz császárnak a bécsi javaslatokra­ adott ta­gadó válaszát. Hírszerint az orosz császár e ja­vaslatok szerkezetében különösen azon kifejezést nem helyeselte volna, mikép a török s az orosz meghatalmazottak valamely semleges városban, „Európa közremunkálása mellett“ fognának al­kudozni, mennyiben e kifejezés oly közvetlenebb beavatkozásra tesz czélzást, mit az orosz császár semmi áron sem akar megengedni. K i­s s e­­­e ff, valamint minden Párisban tartózkodó oroszok, már készületeket tesznek az elutazásra. Hírsze­rint a senatus, s a törvényhozó­­testület márt. 1 -je előtt nem fognak összehivatni.“ : — Január 20. Az „Independ. beige“ pá­risi levelezője többek közt így ír : „Mint mond-t­ák, a legutóbbi ministeri tanács-ülésben intéz­­kedések tétettek, hadcsapatoknak keletre szállítása iránti A külföldről jött tudósítások szintén igen komolyan hangzanak, így azt állítják, mikép az orosz hajóhad kiindult Sz­eb a s­z­­­op­p­lb­ó­l oly szándékkal, hogy a dunai Beteghez élelemszereket szállítson, s szükség esetében megütközzék az e­­gyesült hajóhadakkal. Ez azonban még most csak hír. Mindenesetre a két angol s franczia admiral már minden előintézkedést megállapított a csata esetére. Hozzá kell tennem, mikép itt általánosan azt hiszik, hogy néhány nap múlva tudósítás ér­­kezend ide, a fekete-tengereni­ összeütközésről. Mint mondják, a kormányhoz tegnap megérkezett Ne­ss &­trade grófnak a franczia külü­gyminister körlevelére adott válasza, s kétségkívül ezen ok­irat vételére vonatkozik Kisseleff és Hübn­er értekezlete, s a külügy­ministeriumnál együtt tett­ látogatásuk. Hir szerint ezen diplomatiai ok­irat harczias szellemben lenne ugyan szerkesztve, a nélkül azonban, hogy azt Oroszország részéről tényleges hadüzenetnek lehetne tekinteni.­­ — A nemzeti váltóbank,­ a franczia bank példá­jára, legközelebb 6 . pc.-re emelé föl leszámíto­lási kamatlábát. — Az angol lapok egy idő óta híreket igyekeznek elterjeszteni, Orleans herczegnő állítólagos levelei, ezen herczegnő és C­h­a­m­b­o­r­d­­ gróf közti állítólagos viszo­nyokról stb. — Mindezen hírek egészen a­­laptalanok. Tökéletesen való ugyan, mikép Or­leans herczegnő s fiai nem vettek részt, s nem is akarnak részt vesnni az úgynevezett Tusiéban; * de a herczegnőnek e tárgybani érzelmei annyira ismeretesek voltak családjának minden­ tagjai e­­lőtt, mikép sohasem volt szüksége oly nyilatko­zatokba bocsátkozni, minek a „Herald“ apo­­cryph levelében foglaltatnak.“ — Ma a „Journal des Débats”így nyilat­kozik : * „Némely franczia lapok, a londoni lapok u­­tán, egy, Orleans herczegnőnek Nemours herczeghez intézett állítólagos levelét közlötték Mi is olvastuk e levelet a „Herald“ban, s­ tartóz­kodtunk annak közlésétől, mivel hitelessége iránt tetemek kétségeink vannak. Újabb vizsgálat után bizonyosnak tartjuk, mikép e levelet nem Orle­ans herczegnő irta.“, , Dánia, Kopenhága, jan. 15. A volksb­ing tegnapi ülésében az alaptörvényterv második tár­gyalása a 36-tól 69-ig menő §-ok vitatásával f­olytattatott. A javaslatokat mind a választmány , tette, s azok czélja volt azon §-okat, miket a mi­­nisterium igéreti §-­oknak nevez, valamint azokat, melyek czélja már külön­ törvények által el van érve, a tervbe újra felvenni. A ministerelnök egy­maga küzdött az egész thing ellen, s a választ­mányi javaslatok egyhangúlag elfogadtattak, így a terv utolsó §-áig haladtak, mely a hozzácsatolt ideiglenes határozmányokkal — mik a vita valódi magvát képezik — közelebbi ülésben kerül tár­gyalás alá. Své­zia és Norvégia. Egy a védelmi ügy költségeit illető iratban mely az országgyűlési állam­ választmányhoz in­­téztetett, király C­eige azt kivánja, hogy 589,814 rdr. 32 sh. a szárazi és vizi védelmi költségek fe­dezése végett adassék rendelkezésére, oly korán hogy az abból fedezendő kiadásokat jövő nyár elején eszközölni lehessen. Oroszország: A hadikészületek legnagyobb kiterjedésben folynak. A már eddig történteken kívül a gráná­tos hadtestek tartalék-zászlóaljat szereztetnek, testőrhad január 27-től fogva hadilábra állít­tatik, Moszkva és környékén 150,000 ember számára főraktár állíttatik, e sereg régi, sza­badságolt, de nem elbocsátott katonákból áll A készületek bevégzése után az orosz hadse­reg következő módon lesz felállítva: A dunai működő hadsereg 200,000-re emeltetik; az á­zsiai 100,000-re; Lengyelországban 150,000, marad; 100,000 pedig fokozatosan a keleti ten­geri tartományokban és Finnlandban osztatik el. A fennemlitett tartalék, további intézkedéseket a birodalom középpontjában várand. A fennebbi számokba sem a kozákok sem az u. n. militz be­foglalva nincs.. A keleti, tengerpartok védelmérel számos ágyunaszádok építtetnek. Sz. pétervári jan. 11-ről szóló hitelt érdem­­tudósítások jelentik, miszerint közelebbről 60 millió ezüst rubel értékeik bankjegyek fognának kibocsáttatni, a hadiköltségek fedezésére. A tarta­­lékzászlóaljak szervezése elrendeltetett, a felrok­kant katonák beszólítása, hogy a rendes katonák helyett, kik a harcztéren elfoglalvák, a helyőrségi szolgálatot végezzék, már foganatosíttatott. Var­sói tudósítások jelentik, hogy a Paniutine a­­latt álló gyalog­hadtest egy része, 6­kán paran­csot kapott, indulásra készen állani. A megszálló sereg száma Lengyelországban lesz jelenleg 43 ezernyi sor és 24,600-nyi helyőrségi csapatot. ‘ Dunai fejedelemségek- Az „Alig. Ztg“ ismeretes levelezője a D­u­­n mellől jan. 17-ről ezt írja: Általánosan beszélik, hogy a cs. k. internuntius Sze­­­im pa­sha és társainak Kálafátban léte ellen utóljára és igen erélyesen tiltakozott. S­z­e­l­í­m renegát (Je­­linsky) már múlt évben a montenegróiak ellen erénylettel volt megbizva, s gr. Leiningen sürgette a cs. k. határról eltávolittatását. Ez meg­igértetett, és az egyéb pontokat is tartalmazó illető jegyzéket a szultán sajátkezűleg aláírta. A török ministerium Austria irányában nem követ Loyalis eljárást,­ mert a viddini és kalafáti tiszti­karnak austriaellenes elemekből alakítása kihivás cs. k. kabinetre nézve, mire csak azért nem tör­tént a kellő felelet, mert a cs. k. internuntius ál­tal oly melegen folytatott békealkudozásokat gá­tolni nem akarták. De e tekintetek nem­sokára megszűnhetnek. Egy másik levélben, ugyanakkorról ez áll: Azon hír, hogy az oroszok B­r­e g­o­v­á­nál a Ti­­mok folyam torkolatán fölül, szorosan Szerbia atáránál a fő átkelési pontot fenyegetik, és hogy két más orosz dandár a dunai átkelést a Shynl torkolatán fölül, és Izlasnál az Olt torko­latán fölül, már hatalmába kerü­l, Viddinben csak rémületet támaszthatott. Az Oltnál egy erős orosz hadosztály önállólag működik, s bizonyosnak mondják, hogy az orosz hadsereg, ha Izlasnál a Dunán átmegy, a szófiai országutat foglalandja el, hogy a háborút azon vidékre tegye át. Ez e­­setben az orosz hadvezért a gr. A­n­r­e­p hadteste által erősen fenyegetett viddin -kalafáti török pa­rancsnok nem gátolhatná, és Omer pashának egy a Balkánból­­előnyomuló hadtesttel (mert a dunavonalat gyengitnie nem szabad) az ellenség szeme előtt egy­ oldalmozdulatot kellene tennie, minek következéseit be nem láthatni.“ A „Kronst. Z.“ a harcztérről hozott tudósí­tásai közt említi, miszerint jan. 10-kén erős ágyú­zást hallottak Pojana felől, s úgy gyanították, hogy az oroszok azon falukat elhagyták, melye­ket még 8-kán megszállva tartottak, mert Pojana sokkal tovább északra fekszik Kalafáttól, mint Orodelu, honnan 8-kán az oroszok a törököket kiűzték. A „Sieb. Bote“ 2000 töröknek Kala­rashnál megújított átkelési kísérletét említi, mit azonban rövid harcz után az oroszok Bogu­­h­e­v s­k­i­tnok alatt meghiúsítottak, a törököket a túlpartra visszavervén. A galaczi átkelést ugyan a lap így jelenti: Jan. 12 -én mintegy 1200 főnyi orosz gyalog- 200 kozák és 6—700 oláh munkás Galacz­­ból a török partra átment, ott a parton levő épü­­­letet felgyújtani és a Ga­lacz előtt fekvő szigetet a nád és fáktól megtisztítani. Ezen mindjárt éjfél után kezdett expedit­ót sikerültnek mondhatni, a­mennyiben délig a munkások és kiszállócsapatok meg nem támadtattak.­­A „Schles. Ztg.“ írja Bukarestből jan. 13. Egy erősebb oláh segédhadtest alakítása végett el lenne határozva, hogy az egész országban újonczozás rendeltessék. Gorcsakofsky leg­utóbbi időben igen boszankodott azon valótlan és elferdített tudósítások miatt, melyek az aldunai hadieseményekről nyilvános lapokban előfordul­nak; név szerint illeti ez a „Krönst. Zrg“ot, mely ellen az erdélyi kormánynál állítólag panasz is létetett volna. Az „ODP.“ Ó-Orsováról jelenti: Itt tudni akarják, hogy 13-ka óta Kalafát körül ismét vé­rés harcz foly, határozott tudósítás azonban még nem jött. A törökök száma Kalafátban és környé­kén 30,000; az oroszoké 28,000 ; amazok tüzér­sége az oroszokénál erősebb, de ezeknek viszont lovassága túlnyomó. A törökök issúr. 13-kán Izlasnál, az Oltnak Dunába ömlésénél állomást foglaltak, és ott sán­­czokat kezdtek emelni. A „Cop. Z. C.“ szintén jelenti, miszerint az Ann­ep-hadtest balszárnyának Izlasnál­ a törö­kökkel csatája volt, s ez utóbbiaknak sikerült vol­na az oláh parton állást foglalni. Egy orsovai le­vél, mely ugyan a hírt hozza, azt is említi, misze­rint a törökök Izlas és Turnu közt már védsán­­czok állításával foglalkoznak. A „Lloyd“ kalishi levelezője írja: Azon kö­rülmények, hogy Oroszország a dunai fejedelenm­i­ségekben levő hadtestek tartalékjait ugyanittön indítja, új lovasezredeket küld Oláhországra , hogy Valószínűleg a 6.sz. gyalog hadtest is nem sokára indulási parancsot kap, azt mutatják, mi­szerint Oroszország a dunai háborút t Szálzs Stili oly erőfeszítéssel kezdendi meg, hogy igflfli fölle­döntést idézzen elő. Ezt mutatja e­­továbbá a legújabb rendelet is, mely az aktív hadsereg mér­nökeinek főnökét Schilder al­nagyot, hala­déktalanul a Dunához menni parancsolja.­­ A „Cop. Z. C.“ Krajovából jan. 21-től je­lenti, miszerint a­ fegyvercsend Kalafát körül nem háborittatott meg. Hg. Gorcsakoff az Annep­­hadtest megszemlé­lésével foglalkozik. A főhadi­szállás Bukarestben fog maradni, hova Go­r­c­s­a­­k­off unok, a szemle után, ha a Kalafát ellen előkészített hadiműködés folyamatnak indul, is­mét visszatérend. 17-ken éjjel Nikápolyból kém­­lőcsapatok jöttek át az innenső partra, ott az orosz előőrsökkel megmérkőztek, és aztán a kém­­lőutat a Dunánál felfelé folytatták. A Duna egé­szen jégtelen. Hallodiás szerint a törökök, az át­kelésre néz­ve igen alkalmas révpontok­at a Shyul torkolatán fölül és C­omundánál, Nikápolyon a­­lul, hatalmukba e kejrtték. Krajovából jan. 15-ről írják: Ma az itt és a környékben volt orosz vadász—gyalog és ko­zák osztályok lengő zászlókkal és zengő muzsi­kával Radovanba elmentek. Holnap egy, holnap­után ismét egy gyalogezred érkezik ide Bukarest­ből A sebesültek szállítása ismét megszűnt, a krajovai kórházakban mintegy 1000 sebesült orosz van*, köztük egy vadász és egy kozák, kiknek a Csatatéren, hol élettelenül feküdtek, a törökök füleiket levágták. Felgyógyulásuk után e szeren­csétlenek Sz. Pétervárra fognak küldetni s Csár­szár ő felségének bemutattatni. Január 12-kén a Lüde­rs-hadtest élőhada mely, vadászok és kozákokból állott, ágyunaszá­­■ dók és hadigőzösök védelme alatt nem messze Renitől, a Dunán átkelt. Obrenovics­ig Bukarestből,hol az orosz főhadiszálláson rövid ideig mulatott, kis-oláhor­­szági jószágaira Krajován keresztül utazott. A Szilisztria bevételéről a hír alaptalannak bizonyult be. Belgrádi jan. 19 -ki tudósítások szerint Izzet pasha várparancsnok és a fejedelmi kor­mány közt, az ismeretes fermánok el nem foga­dása miatt nagy feszültség keletkezett. 15-kén a pasha a kormánytól a következőket kívánta: 1) a Szerbiában levő orosz alattvalók utasíttassanak ki, mert úgy tapasztaltatott, hogy azok az orosz részére izgatnak; 2) Muchin orosz cs. consul­­nak adassék tudtára, hogy belgrádi látogatásai­val hagyjon fel, s ha azt nem tenné­k, átjövetele­­gátoltassék meg. A pashának tett előterjesztések, hogy Szerbia az ily rendszabályok foganatosítása által Oroszországgal, sőt még a jelen izgatott és megoszlott hangulat mellett, saját alattvalóival is összeütközésbe jőne, sikeretlenek maradtak. A pasha követeléseihez ragaszkodik. Belgrádi legutolsó tudósítások szerint Kui­­c­a­n­i­n tlonok a szemendriai táborban a Dunánál Belgrádon alul, 8000 szerb harczost szervez. Egy másik tábor Posharevatznál állittatik. 1831 Legújabb posta. A „Times“ (harmadik kiadás) Bécsből egy sürgönyt közöl, melyben ez mondatik: A legkö­zelebbi orosz nyilatkozat következőt tartalmazand: A bécsi javaslatok feltétlenül elvetvék, de a csá­szár békeszeretetét tanúsítandó, Gorcsakoff liget teljhatalmazottjává nevezi ki; a porta oda forduljon. De tudja meg a porta, hogy Oroszor­szág a Mencsikoff-követelményekből semmit sem engedend stb. Bombay, dec. 29. Egy messze elágazott összeesküvés hiusittatott meg Rangunban. D­oszt Mahommed a Kandahar melletti táborban van. Egy erős perzsa hadosztály indult el az angolok által ostromzár alá vett bush­iri kikötőhöz. Egy britt goelett és egy gőzösfregát mentek el a per­zsa öbölbe. Az affreedik meg vannak hódítva. Az orosz hajócsapat dec. 11-én Rangsas­kiból Hong­kongba visszatért, s a japáni császár halála hírét hozta. Távirati sürgönyök Berlin, jan. 24. A tegnapi „Preuszischje Corr.“ egy czikket közöl a börzék jelenlegi gifós, moltalanságáról, meghazudtolja az orosz csészés követeknek London és Parisbéli visszahidalás­á­­ról, s Oroszországnak a nyugoti hatalzsíía eiléte hadüzenetéről szóló híreket, s biztosan ai véli, mikép semmi sem jogosít föl­lemre, hogy a sz.­pétervári kabinettől lérme-h­a­­tározva, az egyesült hajóhad bemenetelét a feke­te-tengerre háboruesetül megál­l­apitott kiegyenlítési javaslatot^V4S%79^l^ sitni. Sőt inkább joggal­­hihetni^ miszerint: aroáz í ■* - j iujhi jrgpapisaij áönötiöd * ~ császár ő felsége a német nagyhatalmakhoz! ba­rátságos és bizalmas viszonya következtében azon engesztelő előterjesztésektől, melyek még leg­újabb időben Berlin és Bécsből az orosz udvarhoz intéztettek, méltányos figyelmét meg nem vo­­nandja.: fiúi JI -COK­.nfl áKnprmliV □ j g J . S­ eö8i(I)tirre jaHiutr 35-röl.fm iso liSui, tsmf^0i(tsg fiBijusljít.va.^^i-ísdám ki sorsjesyek. 500 frtos ..iwswttf. “tri.KÄ.ÄÄ., eivá fiölUíiBiim.­­irioh.t1 '­2313 S isDunai özhajózási részvény­.—.— -----ig—B1 ... ÍBBÉ?88) rrmnsiRi/irm*imlsbsiaáiaí-lii .Wi'8 urgs hOQjtaUewjiib^iev »arf-ev -io 93V4 á LpnJí ná'ffcíterlio bérb .190.9BMm. io'12 A7íi . 1 .. ■, Lt-il-.li .ír li i ii— II liBéos♦ IlMl__ UJL 241' 809A "e2nBt 24‘A1 nogioxPygg,, .nítVlol áBsasisávaxn /sn Vj|II .989X9X11 ----------- 9dneHc­d -M infrajiltv A .io-S a«dioiii 9Í moUbfdjA JITÜ ss A -ásélálsilal TcfTSlsT ggl m­ct iiiJeu^iiii ivá ITB( Mt) G8larou 1) 9N^ xS * X^ila C3 I^toil­­éftg». •Mll9b 36) g tg®. Wt;n9ii OQ isiéit »1 ft. S . Megjegyz. Ií ianlsasol öseipj; üíii9: 'J ____■"— , — • l9l*l»etil . r Kod i -rdttges 0 1, ;iiÄia vso*so*éecildlA iöbiiß] i) ist)Y ÚÚ ÖCÍ'íídíl ySSf i9qTÍ9l tpom Krjj.fflí)i ón’.y.: d össiiavö: *10-1 s: »1 9ale2 JJ kJ—u- 9ltáolé­-i indöl ,806 s öxi-i^idá eiotstii óriása nadei? Vegyes hirle. * Ko­the emléktanár, bevégezvin három elő­adásból álló emléktani cyclusát, Graczonát Triest­­be elutazott. Jó ,­emlékező tehetségéről felteszszük, hogy közönségünkről, mely előadásai iránt a legna­gyobb részvétet tanusitá, meg fog emlékezni. Kár, hogy jótékony intézeteinkről meg nem emlékezett. * A festészakadémiai második tánczvrgalom e saisonban kétségkívül a legszebbek egyike volt; a polgári osztály, a művészkör és főrangjaink közöl is többen, a legszebb társadalmi harmóniát tüntetők föl; ezenkívül a művészetnek is minden ága képvi­selve volt: a szobrászat szobrokban, a festészet ké­pekben, a költők és színészek testestül telkestül; a tánczművészet sem hiányzott, ha ugyan egypár összement francziát így szabad nevezni; végre a ze­nének a Patikárusok feleltek meg. *Valerio és Saudtmann, jeles tájfes­­tészek, egy idő óta Magyarország legérdekesebb vidékeit utazzák be, hogy a külföldnek a Magyar­­országon találtató eredeti alakokat és különbféle nemzetiségeket szorgalmasan és­ élethíven rajzolt képekben bemutathassák, mely feladatukat e neve­zett mű­vészek az ide épen most érkezett, s Dres­­dában Opicznál megjelent műlapok szerint kitűnően oldák meg ; csak egy tekintet kell e megszólalásig talált csikós, gulyás és kondásra, a magyar puszták e festői alakjaira, a halvány, karcsú árokszállási asszonyokra, a Tiszavidék s a magyar puszták déli­bábos tájképeire, hogy e 30 lapból állandó gyűjte­mény iránt már eleve is teljes elismerésünket nyil­vánítsuk. * Szilágyi Virgil egy színművet adott be a biváló választmánynak, czíme: „Hiúság és becsület“. Óhajtjuk, hogy tehetséges írónk hiúság nélkül is becsületet valljon vele. *]A kis redoutban „több urak“ által adott má­sodik bál hétfőn az előbbinél még számosabb ven­dégsereget gyűjtött egybe, melynek koszorújában ezúttal különösen sok fiatal déli hölgy ékeskedett. Az itt rendezett táncrestélyek mindinkább kedve­sebb s uidorabb alakot öltenek magukra. * Színházi előadások f. hó 23-kán: „Hazatér­tek“ eredeti színjáték Hegedűs Lajostól. M­á­t­r­a­y Laura és Mari vidéki színésznők, az első Flóra, az utóbbi Emilia szerepében mint vendégek léptek föl. Mátray Mari elég sokkal fiatalabb, semhogy számára a művészet csarnokában valami helyet lehetne ki­jelölni. Laura azonban tökéletesen megnyerte a kö­zönség tetszését, még­pedig nagyobb mértékben, semhogy azt pusztán buzdításnak mondhatnák. Igen csinos színpadi alak, fiatal, s a­mi legfőbb érdköts, szavallata természetes és kivált a sentimental." mé­­lyeken rezgő, gyöngéd hangja igen jól veszi film­ag­gát; a közönséget legfőkép szaval­­atának természe­tessége lepte meg, e tulajdonnal még szinpádonkép sem bír mindegyik s ezt eddig Flora cserepében is sok tekint­tben nélkülöztük. A kötöttség: «többszöri kihívásaival megmutatta a szinh^i 'szereposztó vá­lasztmánynak, s bizonyos ellene vannak, ha valamely^ i*zsilep](19 th ^ ^hetség is próbálkozik, hogy ő nagyon szívesen veszi a vál­­­tozatosságot és óhaj­tj ». htíi^P haiti részé a ik végr­e vala fiára^^ps^ éVejével,tá­m­aszkodjék. Vegye ezt a*)(IBs­zottmán­y tan­ulsága még nyisson szabadabb verseny­­­tért. Csak igy lehet1 felhettyül­k^5 ha^y*^EintflftVé-1 szetünk egyes tagokkal nem fog kihalni,'1— met szinp^^nj^item , ojpern; BvfrZxi \ Cottrely lég(á»gzps RPJ#?ggin]jM^la"8 áyu­kla­ó­f s­c­bses an­etr­oy VI­I .misis'l .9YÍ9ÍaiÍ9m nßY 98éÍ9b'lÍíÍYXlIÖ2l ,j) Í8Bn9Í09Íi soílrimss ißM

Next