Budapesti Hírlap, 1854. január (308-333. szám)

1854-01-14 / 319. szám

terhek ö­zvege 63,060 ft. 480 A kr., melyeket ivedelemmel összevetvén 63,109 forint 44 k­­3-dik év dec. végével 48 ft. 538/4 kr., pénztári radvány tűnik ki. Közbirodalmi napló.) Bécs, jan. 12 ősz császár 6 felségének a bécsi értekezleti jegy­­re szóló válaszát illetőleg több hírlapokban kü­lféle verzióju hírek keringnek. Jól értesültek Ajt­ók, mikép eddig a czárnak e kérdésre vonatkozó amiféle nyilatkozata nincs tudva, noha minden tökben azon remény él, hogy Oroszország vala­­m­a békés kiegyenlítés útját nem fogja elzárni . Egy Párisból ide­­ érkezett s jan. 10-ről éló távirati tudósítás szerint ott azon hír volt el­ijedve, hogy az egyesült hajóhadak a fekete-ten­dre már bementek. —­ A különböző hajóhadak felállításáról követe­zőt írnak: a franczia-angol hajóhad, mely most Bosporusban 43 hajóból áll, részint a feketeten­den parthajózást tartand fen, részint a Bosporus irásánál foglaland állomást. A 15 vitorlát számló­­egyiptomi flotta a Bosporusban marad. A török­­i haderő, mely a szinopei veszteség után mintegy használható hajóból áll, részint az összeköttetést astantinápoly és a fekete-tengeri török kikötők­et tartandja fenn, részint az angol-franczia ha­tat kisérendi. Az orosz hajóhad Szebasztopolban­­pontosul. Az azovi tengeren levő orosz flottának­­ osztálya Yeni­kaléból a fekete-tengerre megy, Szebasztopolban vetend horgonyt.­­ Londoni tudósítások szerint az angol kaboi­­t a francziáéhoz hasonló körlevelet intézett minden flomatiai képviselőihez, a hajóhadaknak a fekete­­Egerre menetele tárgyában. Nagy-S­z­e­b­en , jan. 6. Krajovai dec. 28-ki­dósítás szerint ott m. hó utolsó napjain két orosz dlaszzászlóalj és két lovasezred keresztülvonulását rták Nagy-Oláhországból, melyek valószínű ren­­ltetése rövid pihenés u­tán Kalafát ellen nyú­­j­tani, hova más csapatosztályok is megfelelő szá­­ns ágyukkal indíttattak.­­ Azon két helység­re, hol a lakosság az orosz katonák ellen fel akart zadni, Szalozen és Kasmir, a zajongás okául orosz iszállásolás szolgált.­ Utóbbi napokban a törökök integy húsz egyént, kik a török megszállási va­­dőn belül a Dunánál, mint jószágbérlők, mező­­zzdák stb. voltak megtelepedve, állítólag török em­­­es érzelmük miatt elfogattak s Viddinbe vitettek. (Külföldi napló.) London, jan. 6. A kincs­­i-lord biztosai arról értesítik a közönséget, mi­­nt ama 811,855 ft. sz.-nyi összeg, mely a múlt­­i jövedelem-fölöslegnek egy negyedét képezi, n­emzeti adósság törlesztésére fog fordittatni. Pár­is, jan. 7. Az admirálsági tanács szinte i­aponkint ülést tart a tengerészeti ministeriumnál. — Jövő szerdára a tuileriákban zártkörű nézvigalom van hirdetve. A farsang folytában 8 ivari tánczvigalom fog tartatni. — Kormánykörökben kellemetlen sensatiót hozott, a „Times“ azon közlése, mikép La Gué­­­­n n­­­é­r­e oktatásügyi ministerré fogna kinevez­­­ni. Mint mondják, ez iránt közigazgatási utón­­yilatkozatokat kívántak a „Times“ párisi levele­­jétől. Berlin, jan. 7. Jólértesült forrás után hal­ni, hogy miután az angol kormány magát képvi­­sei által a stockholmi s kopenhágai kabinetekkel ö­szeköttetésbe tette, hogy felvilágosítást szerezzen réczia s Dánia magatartásáról, Anglia s Oroszor­­ág közt netán kiütendő háború esetben, most a snézia kormány kopenhágai és stockholmi képvi­­sőihez hasonló utasítást intézett, s Francziaország eszerint Kopenhágában I. Napóleon Dániával i »vétségének régi traditióit feléleszteni törekszik, diplomatia ez irányban legnagyobb tevékeny­ében van. — Az angol-franczia hajóhadaknak adott uta­­ts — a „Fr. Postz.“ szerint — a f­e­k­e­t­e-t­e­n­­rre nézve egyformán s így hangzik : a fekete­­gert fegyveres birtokba ven­i. — Jan. 9. Egy inneni levelező írja az „ODP“­­­! Sz.­pétervári minden jelentések, valamint az ír diplomaták nyilatkozatai, kik az európai nagy ároknál hitelesitvék, megegyeznek abban, hogy , Miklós császár, sem környezetében senki 5l oly hangulatban,mi a kiegyenlités némi síko­­s kilátást nyújtana. A tengeri hatalmak nagy­­­részt lépése a fonalat végkép kettészakitá. Az hajó, mely a fekete-tengerre kimegy, az első tó a háborúra. Kassel, jan. 4. Ma d. u. 1'/1 órakor Has­­i p f 1 U­g államminister az országgyűlést, ország­­helmi teljhatalomnál fogva, berekesztette. A be­­- és az országgyűlési végzéseket magában fog­laltat (Landtagsabschied) kibocsátása későbbre at­ott fenn. München, jan. 5. A „N. M. Z.“­jelenti: th­ai császár ő felsége, innen elutazása előtt, a kegyes adományok közt, az itteni kézmives­­nyegyletnek is 100 pftot ajándékozott, az épi­­tő regények háza számára. Oldenburg, jan. 3. Az újév első napján az a szolgálatban életbelépett változtatások közt­­említendő, hogy a nhg­y kl­iens, a ministeriu­­m főnökeit ministen­ czimmel ruházta fel, s első gálati rangosztályt jelölt ki számukra. Freiburg, jan. 5. (Baden) Minthogy az­t néhány nap előtt, hir szerint sajátkezüleg i­t­dben a regens 6 k. fenségének és a nhgi család­­újévi szerencsekívánatait kifejezte; ennek’kö­­te­tében tegnap Schuler ezredes, regens 6 k. ,e hadsegédje, ide érkezett, s a szerencsekivána­­riszonzá, egy óránál tovább tartott látogatásban, eről az érsek ar igen elégedetten nyilatkozott, előbbről az érsek hat lelkészt, részint volt ér­espereseket, hivatali működésüktől felfüggesz- Mások ellen vizsgálat rendeltetett. 1776 H­am­bur­g, jan. 7. A hajóács-egylet elnöke, Reimers, 6 heti fogságra ítéltetett. A bűneül tu­lajdonított tény hír szerint abban áll, miképp termé­szetesen az egylet nevében, a hajóácsinasokat ma­gához hivatás nekik tudtukra adá,hogy ha magukat munkára beszéltetni engednék, később egy legény sem fogna velük dolgozni. E fenyegetés követke­zése lett, hogy az inasok is megtagadták a munkát A legényeket az ítélet még inkább fölingerte. Pén­teken egy küldöttség jelent meg a városházánál, és nagy lármával Reimers kibocsát­tatását követelte. Hogy minden esetlegre, mely az érdeklettek han­gulata következtében netán kitörhetne, a város ké­szen legyen, két este óta 200 gyalog katona áll fegyverben a laktanyában. Bern , jan. 4. A szöv. tanács csaknem kizá­rólag a közelebbi héten összeülendő szöv. gyűlés elé terjesztendő tárgyakkal foglalkodik. Ezek közt az Austriávali vitáig nem foglal helyet, min a tessini lapok igen csodálkoznak, s állítják, hogy Tessin követei n­em késendnek azt szóba hozni. Turin, jan. 9. Tortona, Voghera, Alessan­dria és Montmelianoban népcsoportulások történtek, állítólag a só árának felemelése miatt, de melyek csakhamar elszélesztettek. Egy régi templomot a protestánsok Genuában m­egvásároltak, azt protes­táns imaházzá átalakítandók. Madrid, dec. 31. Prim­inok az „Espana“ szerint csak Athene, Roma, Florencz, Nápoly, Páris és Londonba tett hosszabb utaz­ás után váratik vissza Spanyolországba. E r a i 1 á b ó 1 dec. 11 - ről szóló consuli jelentés szerint, azon kerület helységeiben, a buznoi kerület atáránál a marhavész kiütött, s azon napig már 3 db marha hullott el, 16 db pedig megbetegedett. Odessza, jan. 3. Az ázsiai harcztérről érke­zett hírek szerint ha Andronikoff hadteste fel­tartóztatás nélkül nyomul előre. — Odesszából dec. 24-től kelt levél szerint az orosz hajóhad valamennyi hajót Szebasztopolba gyűjtettek össze. Az ázsiai harc­térről érkezett újabb tudósítások egyhangúlag jelentik, hogy az oroszok már török területen működnek. Krímben legmélyebb csend uralkodik. A törökök iránti ro­­konszenvnek semmi nyoma nem mutatkozik. Sz. Pétervár, jan. 3. Hg. Woronzoff főhadisegéd legutolsó tudósításai szerint, melyek dec. 16 ig terjednek, e napig az ázsiai török hatá­­ron semmi nevezetes esemény nem történt. Athene, jan. 6. A gabnakiviteli tilalom, és a gabnabeviteli vámmentesség mártius végéig meg­­h­osszabbíttatott. Alexandria, jan. 2. Az egyiptomi szolgá­latban levő franczia tisztek, egy az egyiptomi kor­mány által irányukban elkövetett sértő eljárás kö­­­vetkeztében, szolgálatukat tömegestül felmondák. N­e­w­ Y­ork, Peruból érkezett legújabb tudósítások szerint, B­e­­­z­u tbnok, miután a perui területet megtámadó, várakozás ellenére rögtön visszavonult a határról. Ech­enique Ibnok, pe­rui elnök, haderővel dél felé indult, hogy a b­o­­­i­v­­­a­i csapatokkal megütközzék , azonban semmi összeütközés sem történt. K­ÜLFÖLD. Anglia, London, jan. 6. Az angol lapok folyvást harczias szellemben nyilatkoznak, s jelenleg főleg gyanítgatásokkal foglalkoznak az iránt, hogy váljon a keleti s éjszaki hatalmasságok minő el­járást követendnek, így ma a „Times“ egy czik­­kében a svéd-dán semlegességi nyilatkozat va­lószínű következményeit tárgyalja; a „Daily News“ pedig természetesen egészen különböző felfogással arról elmélkedik, hogy „mit fog tenni Németország ?“ Ez utóbbi lap, több más laptár­saival együtt, igen hevesen megtámadja a „Ti­mes“t, ingatag magatartása s a­miatt hogy jelen­leg a franczia politikát, s a Franczia-­s Angolor­szág közti entente cor­dial­e-t gyanúsítja. A lapok azon kevés tért, mit a keleti kérdés nem vesz igénybe, a Mexicóból érkezett tudósítá­soknak szentelik, hol Santa-Anna óriási lép­tekkel halad eszélyesen kigondolt terveinek léte­sítése felé.­­ A dec. 22-ről kelt levelek szerint, Santa-Alina már kiadta a császárságra előké­szítő proclamatióját. Már előbb az ország legfon­tosabb városaiból a feliratok, kérvények stb. e­­gész özöne érkezett, melyekben ő sürgetőleg föl­kéretik, a holtig tartó dictatorság elfogadására. Santa-Anna nem is hagyta magát sokáig kéretni, s mohón megragadó a kedvező alkalmat. Santa- Anna kormányának vezérszelleme jelenleg, bizo­nyos Rouilla, a jezsuiták növendéke, ki Éj­­­szakamerika­, s intézményeinek határozott ellen­sége. A Santa-Anna iránti valódi, vagy csinált lelkesülés számos helyeken annyira megy, hogy p. o. Qua­dal aj­arában dec. 17-kén egy oly terv kiáltatott ki, miszerint Santa-Anna elnök kényszeríttetnék a főkormányzói méltóság elfogadására. — Jan. 7. A franczia kormánynak a „Moni­teur“-ben tegnap közzétett körlevele itt cseké­lyebb sensatiót gerjesztett, mint várni lehetett. A „Daily News“ annak modorát „rendkívül mér­séklettének találja, a napoleonistikus tory-lapok tartózkodnak dicséreteikkel. Ellenben a „Times“ nem bámulhatja eléggé ezen okirat mérséklett szilárdságát, és sajnálatát fejezi ki a fölött, mikép az angol kabinet nem követi a franczia kabinet példáját, holott a legfontosabb sürgönyöknek kellő időbeni közlése által, számos félreismerteté­­sek­ s gyanúsításoktól kímélné meg magát. „Az ily sürgönyök“ — úgymond — „keltük után hat hónappal, vagy épen nem­, vagy pedig ama kö­rülményeknek, melyek közt írattak, tekintetbe vétele nélkül olvastatnak. A közzététellel addig várni , mig a sürgönyök egy óriási „blue­­b­o­o­k“-ban a felső­­s alsóház asztalára kerültek, oly helytelen divat, melytől már előbb is több al­kalommal eltértek, így p. o. 1840-ben a syriai zavarok alatt, Angolország a Francziaországgal váltott jegyzékek nagy részét szinte tüstént, mi­helyt megirattak, közzétette. Továbbá illetlen is, mikép az alkotmányos Angolország a nyilvános­ság iránti szeretetben, az absolut orosz s fran­czia kormányok által magát felülmutatni hagyja.“ Erre a „Times“ megrója a bonapartistikus tory­­lapokat, melyek ugyanazon egy politika miatt Napóleont égig magasztalják, saját kormányukat pedig sárral dobálják. Szerinte, Napóleon császár semmivel sem harcziasabb az angol kormánynál, s ez utóbbi egy hajszállal sem békésebb amainál. Egyébiránt mindkettőt ugyanazon elhatározás lelkesíti, t. i. az, hogy Angol- s Francziaország becsületét s érdekeit többre becsülik,azokkal meg nem egyeztethető békénél. — A„Preuss.,Corresp.“-ben következő nyi­latkozatot találunk : „Nem lehet kétség az iránt, mikép Pal­mers­ton lord részéről, az új parliamenti re­formnak függőben levő kérdése neveztetett meg, ama lerapholási kérelmének indoka gyanánt, mit most már visszavett. Ez átalánosan tényül ismer- t tetik el. Hogy vájjon amaz elhatározásának vol­tak e még más indokai is, s hogy vájjon ezek az orosz-török viszály megoldatása iránti eltérő né­zetekben gyökereztek-e? ez iránt ugyan a sajtó­ban mindennemű gyanítások formáltatnak, nélkül azonban, hogy bármely eldöntő tényt le­hetne felhozni az ily indokok valószínűsége mel­lett. Ha angol lapok azt állíják, mikép Palmers­ton lord már régóta­ határozottabb föllépést kí­­vánt, Törökország támogatása végett, s mikép azért lépett ki a ministériumból, mivel e tekin­tetben tiszttársainak többsége ellene volt, ezen vélemény alaposságát föltéve, újrabelépéséből azt kellene következtetni, mikép vagy ő maga, vagy ama többség megváltoztatá nézeteit. — Valóban ama hírek, melyek egy ideig az e­gyesült angol-franczia hajóhad admiráljaihoz küldetett utasításokról szárnyaltak , némi tá­maszpontul szolgálhattak ez utóbbi alternatívának Azt lehet­ hinni, hogy a két nyugati hatalmasság eddigi — legalább tényleg — semleges állását el­hagyni, s cselekvőleg Törökország részére állani szándékozik. Azonban némely angol kormányla­pok már módosíták amaz utasításokróli első köz­léseiket. Nincsen többé szó oly lépésről, melyet egyoldalúlag Oroszország hadi-­s szállító­hajói ellen szándékoznának tenni a fekete-tengeren hanem legujabban a hajóhadak fekete-tengerre in­dulásának czéljául az jeleltetik ki, mikép ezen tenger átalában semleges területnek nyilvánittas­­sék, s mind az orosz, mind a török hajók saját kikötőikbe visszatérésre szólittassanak fel, hogy igy a harczoló­ felek közt minden további tengeri összeütközés megelőztessék. A „Chronicle“ sze­rint ily szellemű utasítások küldettek Konstan­­tinápolyba dec. 29-én, tehát már Palmerston lordnak újra belépése után. Ha ezen közlés ala­pos, az angol kabinet újabb határozata minden­esetre inkább öszhangzásban lenne annak eddigi magatartásával, mint az angol lapok által előbb elterjesztett hírek akarták elhitetni. Ezzel együtt azonban azon állítás is elvesztené leglényegesebb támaszpontját, mintha Palmerston lord a porta melletti tényleges fellépést sürgetné. — A „Times“ párisi levelezője egy oly gent­leman levelét közli, ki már régóta Sz. Pétervá­­rott lakik, s dec. 25-ről így ír : „A háború ta­­gadhatlanul egészen nemzeti jellemet vett föl, s hiteles kútfőből hallom, mikép több oroszországi kormány­kerületek tetemes hazafias pénzsegé­lyeket ajánlottak meg. Ezen pénzsegélyek egyike nem kevesebb mint 5 millió rubelre megy föl. Az oroszok nyíltan kifejezik ingerültségüket, az an­gol kormány némely tagjai, s különösen Strat­ford lord irányában, kit a háború előidézésével vádolnak. Ez utóbbinak a szultán tanácsában túlnyomó befolyása a „padisah“ gúnynevet szerzi meg számára.“ talán erélyesebb határozatokra van köteleztetve. Ő fenn akarja tartani Európa békéjét; ezen ered­mény elérése végett, minden czélszerű eszközt tartozik felhasználni. .. Miután Angolországgal egyetértőleg, minden kibékítési eszközt kimerí­tett, joga van, ezen szép békés hivatás szolgála­tára szentelni egész rendelkezése alatti erejét, s mint ezt a külügyi­miniszer legutóbbi körlevele oly jól fejezi ki, viszont zálogot szerezni, a béke helyreállítása iránt. E zálog, a fekete-tengernek az egyesült hajóhadak általi megszállása, s eré­­­lyes rendszabályok annak meggátlása végett , hogy a szinopeihez hasonló események ne történ­jenek. Egyébiránt ily határozott föllépés világo­san constatírozza a szövetséges hatalmasságok politikáját. Törökország függetlensége­, s területi épségének fenn kell maradnia. Francziaország kész alkudozni, s kész, ha kell, harczol­ni is, ezen fontos érdekért, mely nem az ő saját, hanem egész Európa érdeke­. A helyzeteknek ily, minden utógondolat s tekervény nélküli értelmezése idézi elő a megoldásokat.“ — A „Patrie“ Angolországból érkezett ma­gán­levelek után írja, mikép bizonyos számú, kü­lönböző fegyvernemű tisztek Indiába mentek el a hadsereghez. Az indiai sereg szépszámú, s tökéle­tesen alkalmas az ország megvédésére. Bizonyos külföldi emissáriusok több tartományokban láza­dásokat akartak előidézni, de az angol kormány legerélyesebb intézkedéseket tett, ezen fondorla­tok meghiúsítása végett.­­ Ugyane lapnak Kopenhágából dec. 24-ről írják, mikép a dán kormány, a közelgető eventualitások tekintetéből előintézkedéseket tesz. E kormány hajlandó, a legszigorúbban semleges állást foglalni el, s bármi történjék is, a S­zu­n­­dot nyitva tartani, úgy hogy azon minden nem­zetek hajói különbség nélkül átmehessenek. — Jan. 7. A „Gazette de Lyon“ következő jegyzéket közöl : „A St Michel főiskola bezáratása a leg­utóbbi napokban ment végbe,a st.­e­t­i­e­n­n­e-i fő­nök , s a L­o­i­r­e akadémia igazgatójának jelen­létében. A növendékeknek 8 napi idő engedtetett az elutazásra.“ — A „Gazette de France“-nak Stutt­gartból jan. 1-ről írják, mikép Napóleon herczegnek Vilmos, badeni markgróf legidősb leányávak­ összeketése iránti közlés tökéletesen valósul. Z 8­ó fi­a herczegnő, ki aprilben lépend 2­­-ik életévébe, unokahuga a württembergi ki­rálynénak, kinek ifjabb testvére Vilmos mark­grófhoz ment nőül.­­ A hivatalos körökből a harczias szellem lassan kint eltűnik, ellenben a katonai körökben még mindig mutatkozik. Az előbbiekben, az eddig történtek daczára, a békét épen nem tartják le­hetetlennek; noha az iránt, hogy annak fentar­­tását miként lehetne kieszközölni, folyvást bi­zonytalanságban vannak. Sokat beszélnek egy berlini congressusról, melyre az orosz császár kész lenne meghatalmazottat küldeni, az angol parliamentnek a háborútóli idegenkedéséről, a francziák császárjának békés érzületeiről stb. — Mindezen hírekből kitűnik, hogy ezen körökben inkább békés, mint harczias szellem uralkodik. Franczia­ország, Páris, jan. 8. Ma Párisban igen harczias hirek szárnyaltak. Komoly hadkészületekről be­szélnek. Egy, 55,000 francziából, kik főleg az afrikai seregből választatnának ki, s 20,000 angolból álló expeditiós hadtest küldetnék őr­­szemlére Candiába, hogy szükség esetében készen legyen, a harczban részt venni. E czélból Bosquet tábornok Algírba küldetnék, hogy néhány z u a v, vagy s p a h i­ ezredeket válaszszon ki. — Naponkint várnak egy oly rendeletet, mely­­nélfogva a tüzérség létszáma szaporittatnék. Egy ma tartatott kabineti tanács­­­ülésben, igen eré­lyes újabb parancsok állapíttattak meg az admi­­rálok számára, s tüstént elküldettek N­­e­r­b­i­n­g­­h­e­m hajókapitányhoz, a tengerészeti minister segédtisztjéhez, ki Toutonban várt azokra. Továbbá hírszerint B­ru­n­o­v, orosz követ már utasításokat kapott volna az iránt, hogy tüstént hagyja el Londont, mihelyt e városba hivatalos tudósítás érkezendett, a hajóhadaknak a fekete­tengerre bemeneteléről, azonban Kisseleff­­h­e­z még eddig nem érkeztek volna ily utasí­tások stb. — A „Pays“ ma egy czikkében, miután kifejté, hogy minden hatalmasságok közt, melyek a ke­­­leti viszályba beavatkoznak, egyedül Franczia­ország önzetlen (?), így nyilatkozik : „De a fran­czia kormány épen ezen önzetlenségénél fogva, Németország, Berlin, jan. 5. Az igazságügyi ministéri­­umban egy törvényjavaslat van kidolgozva a tör­vényszékek illetékességére nézve a politikai és sajtóvétségek megvizsgálása és ítélésében. A ja­vaslat az államministérium közelebbi ülései egyi­kében tárgyalás alá kerül. A félhivatalos „Pr. Corr.“ annak határozmányairól ezeket írja: Az említett törvényjavaslat czélja, a politikai és saj­tóvétségekre nézve minden kétséget eloszlatni iránt, miszerint azok elítélésében az eskütt- ■" székek többé nem illetékesek. A politikai vétsé­gekre nézve az új törvényjavaslat által megállapí­tandó elvet a kir. főtörvényszék egy ítéletében már érvényre emelte. Az 1851. ápr. 14-diki bün­tetőtörvénykönyv behozataláról­ törvényben fel­állított szabály, mely szerint vétségek a törvény­­széki osztályok illetékességéhez tartoznak, eddig kivételt szenvedett, mert az alkotmányoklevél 94. sz. szerint a politikai és sajtó vétségeknek az esküttszékek által kelle elitéltetniök. De mivel az 1850. jan. 31-diki alkotmány 94-dik czikke az 1852. máj. 21-diki törvény által eltöröltetett, azon kivétel oka megszűnik, s helyén van, hogy arra nézve minden kétely határozott törvény ál­tal szüntessék meg. Olaszország, Tur­in, dec. 31. Massino d’ Azeglio a senatus válaszfeliratát a trónbeszédre elkészítet­te. Az a királynak kétszeresen visszaadja az al­kotmányra vonatkozólag mindazon bókokat, me­lyekkel ő felsége a kamrákat megörvendeztetni méltóztatott. A válaszfelirat némely gyakor­latibb tartalmú helyei itt következnek : „Miután a politikai rend megszilárdittatott, Ilgd kormá­nyának gondja volt a parlament segélyével nagy és hatályos reformokat kezdeni. Kereskedés és par a régi akadályoktól megszabadittattak; a szellemi és anyagi közlekedés a gőz és villany segélyével olcsóbbá s gyorsabbá ten; de Ilged arra emlékeztet bennünket, hogy még sok teendő van hátra; hogy a megújított finanszügy épületén ég folyvást hiányzik azon tetőcsúcs, mely nél­kül azt bevégzettnek tekinteni nem lehet. A se­natus bizton reméli, hogy fiséged miniszereinek szellemi ereje és gondja e nagy feladatnak meg­­felelend, hogy a financziák helyreállítása kiváló­­lag a kiadások korlátozásának és bölcs takaré­kosságnak útján fog eszközöltetni, mint azt az.

Next