Budapesti Hírlap, 1854. január (308-333. szám)
1854-01-14 / 319. szám
terhek özvege 63,060 ft. 480 A kr., melyeket ivedelemmel összevetvén 63,109 forint 44 k3-dik év dec. végével 48 ft. 538/4 kr., pénztári radvány tűnik ki. Közbirodalmi napló.) Bécs, jan. 12 ősz császár 6 felségének a bécsi értekezleti jegyre szóló válaszát illetőleg több hírlapokban külféle verzióju hírek keringnek. Jól értesültek Ajtók, mikép eddig a czárnak e kérdésre vonatkozó amiféle nyilatkozata nincs tudva, noha minden tökben azon remény él, hogy Oroszország valama békés kiegyenlítés útját nem fogja elzárni . Egy Párisból ide érkezett s jan. 10-ről éló távirati tudósítás szerint ott azon hír volt elijedve, hogy az egyesült hajóhadak a fekete-tendre már bementek. — A különböző hajóhadak felállításáról követezőt írnak: a franczia-angol hajóhad, mely most Bosporusban 43 hajóból áll, részint a feketetenden parthajózást tartand fen, részint a Bosporus irásánál foglaland állomást. A 15 vitorlát számlóegyiptomi flotta a Bosporusban marad. A töröki haderő, mely a szinopei veszteség után mintegy használható hajóból áll, részint az összeköttetést astantinápoly és a fekete-tengeri török kikötőket tartandja fenn, részint az angol-franczia hatat kisérendi. Az orosz hajóhad Szebasztopolbanpontosul. Az azovi tengeren levő orosz flottának osztálya Yenikaléból a fekete-tengerre megy, Szebasztopolban vetend horgonyt. Londoni tudósítások szerint az angol kaboit a francziáéhoz hasonló körlevelet intézett minden flomatiai képviselőihez, a hajóhadaknak a feketeEgerre menetele tárgyában. Nagy-Szeben , jan. 6. Krajovai dec. 28-kidósítás szerint ott m. hó utolsó napjain két orosz dlaszzászlóalj és két lovasezred keresztülvonulását rták Nagy-Oláhországból, melyek valószínű renltetése rövid pihenés után Kalafát ellen nyújtani, hova más csapatosztályok is megfelelő száns ágyukkal indíttattak. Azon két helységre, hol a lakosság az orosz katonák ellen fel akart zadni, Szalozen és Kasmir, a zajongás okául orosz iszállásolás szolgált. Utóbbi napokban a törökök integy húsz egyént, kik a török megszállási vadőn belül a Dunánál, mint jószágbérlők, mezőzzdák stb. voltak megtelepedve, állítólag török emes érzelmük miatt elfogattak s Viddinbe vitettek. (Külföldi napló.) London, jan. 6. A kincsi-lord biztosai arról értesítik a közönséget, mint ama 811,855 ft. sz.-nyi összeg, mely a múlti jövedelem-fölöslegnek egy negyedét képezi, nemzeti adósság törlesztésére fog fordittatni. Páris, jan. 7. Az admirálsági tanács szinte iaponkint ülést tart a tengerészeti ministeriumnál. — Jövő szerdára a tuileriákban zártkörű nézvigalom van hirdetve. A farsang folytában 8 ivari tánczvigalom fog tartatni. — Kormánykörökben kellemetlen sensatiót hozott, a „Times“ azon közlése, mikép La Guén nére oktatásügyi ministerré fogna kinevezni. Mint mondják, ez iránt közigazgatási utónyilatkozatokat kívántak a „Times“ párisi levelejétől. Berlin, jan. 7. Jólértesült forrás után halni, hogy miután az angol kormány magát képvisei által a stockholmi s kopenhágai kabinetekkel öszeköttetésbe tette, hogy felvilágosítást szerezzen réczia s Dánia magatartásáról, Anglia s Oroszorág közt netán kiütendő háború esetben, most a snézia kormány kopenhágai és stockholmi képvisőihez hasonló utasítást intézett, s Francziaország eszerint Kopenhágában I. Napóleon Dániával i »vétségének régi traditióit feléleszteni törekszik, diplomatia ez irányban legnagyobb tevékenyében van. — Az angol-franczia hajóhadaknak adott utats — a „Fr. Postz.“ szerint — a fekete-tenrre nézve egyformán s így hangzik : a feketegert fegyveres birtokba veni. — Jan. 9. Egy inneni levelező írja az „ODP“! Sz.pétervári minden jelentések, valamint az ír diplomaták nyilatkozatai, kik az európai nagy ároknál hitelesitvék, megegyeznek abban, hogy , Miklós császár, sem környezetében senki 5l oly hangulatban,mi a kiegyenlités némi síkos kilátást nyújtana. A tengeri hatalmak nagyrészt lépése a fonalat végkép kettészakitá. Az hajó, mely a fekete-tengerre kimegy, az első tó a háborúra. Kassel, jan. 4. Ma d. u. 1'/1 órakor Hasi p f 1 Ug államminister az országgyűlést, országhelmi teljhatalomnál fogva, berekesztette. A be- és az országgyűlési végzéseket magában foglaltat (Landtagsabschied) kibocsátása későbbre atott fenn. München, jan. 5. A „N. M. Z.“jelenti: thai császár ő felsége, innen elutazása előtt, a kegyes adományok közt, az itteni kézmivesnyegyletnek is 100 pftot ajándékozott, az épitő regények háza számára. Oldenburg, jan. 3. Az újév első napján az a szolgálatban életbelépett változtatások köztemlítendő, hogy a nhgy kliens, a ministerium főnökeit ministen czimmel ruházta fel, s első gálati rangosztályt jelölt ki számukra. Freiburg, jan. 5. (Baden) Minthogy azt néhány nap előtt, hir szerint sajátkezüleg itdben a regens 6 k. fenségének és a nhgi családújévi szerencsekívánatait kifejezte; ennek’kötetében tegnap Schuler ezredes, regens 6 k. ,e hadsegédje, ide érkezett, s a szerencsekivánariszonzá, egy óránál tovább tartott látogatásban, eről az érsek ar igen elégedetten nyilatkozott, előbbről az érsek hat lelkészt, részint volt érespereseket, hivatali működésüktől felfüggesz- Mások ellen vizsgálat rendeltetett. 1776 Hamburg, jan. 7. A hajóács-egylet elnöke, Reimers, 6 heti fogságra ítéltetett. A bűneül tulajdonított tény hír szerint abban áll, miképp természetesen az egylet nevében, a hajóácsinasokat magához hivatás nekik tudtukra adá,hogy ha magukat munkára beszéltetni engednék, később egy legény sem fogna velük dolgozni. E fenyegetés következése lett, hogy az inasok is megtagadták a munkát A legényeket az ítélet még inkább fölingerte. Pénteken egy küldöttség jelent meg a városházánál, és nagy lármával Reimers kibocsáttatását követelte. Hogy minden esetlegre, mely az érdeklettek hangulata következtében netán kitörhetne, a város készen legyen, két este óta 200 gyalog katona áll fegyverben a laktanyában. Bern , jan. 4. A szöv. tanács csaknem kizárólag a közelebbi héten összeülendő szöv. gyűlés elé terjesztendő tárgyakkal foglalkodik. Ezek közt az Austriávali vitáig nem foglal helyet, min a tessini lapok igen csodálkoznak, s állítják, hogy Tessin követei nem késendnek azt szóba hozni. Turin, jan. 9. Tortona, Voghera, Alessandria és Montmelianoban népcsoportulások történtek, állítólag a só árának felemelése miatt, de melyek csakhamar elszélesztettek. Egy régi templomot a protestánsok Genuában megvásároltak, azt protestáns imaházzá átalakítandók. Madrid, dec. 31. Priminok az „Espana“ szerint csak Athene, Roma, Florencz, Nápoly, Páris és Londonba tett hosszabb utazás után váratik vissza Spanyolországba. E r a i 1 á b ó 1 dec. 11 - ről szóló consuli jelentés szerint, azon kerület helységeiben, a buznoi kerület atáránál a marhavész kiütött, s azon napig már 3 db marha hullott el, 16 db pedig megbetegedett. Odessza, jan. 3. Az ázsiai harcztérről érkezett hírek szerint ha Andronikoff hadteste feltartóztatás nélkül nyomul előre. — Odesszából dec. 24-től kelt levél szerint az orosz hajóhad valamennyi hajót Szebasztopolba gyűjtettek össze. Az ázsiai harctérről érkezett újabb tudósítások egyhangúlag jelentik, hogy az oroszok már török területen működnek. Krímben legmélyebb csend uralkodik. A törökök iránti rokonszenvnek semmi nyoma nem mutatkozik. Sz. Pétervár, jan. 3. Hg. Woronzoff főhadisegéd legutolsó tudósításai szerint, melyek dec. 16 ig terjednek, e napig az ázsiai török határon semmi nevezetes esemény nem történt. Athene, jan. 6. A gabnakiviteli tilalom, és a gabnabeviteli vámmentesség mártius végéig meghosszabbíttatott. Alexandria, jan. 2. Az egyiptomi szolgálatban levő franczia tisztek, egy az egyiptomi kormány által irányukban elkövetett sértő eljárás következtében, szolgálatukat tömegestül felmondák. New York, Peruból érkezett legújabb tudósítások szerint, Bezu tbnok, miután a perui területet megtámadó, várakozás ellenére rögtön visszavonult a határról. Echenique Ibnok, perui elnök, haderővel dél felé indult, hogy a boivai csapatokkal megütközzék , azonban semmi összeütközés sem történt. KÜLFÖLD. Anglia, London, jan. 6. Az angol lapok folyvást harczias szellemben nyilatkoznak, s jelenleg főleg gyanítgatásokkal foglalkoznak az iránt, hogy váljon a keleti s éjszaki hatalmasságok minő eljárást követendnek, így ma a „Times“ egy czikkében a svéd-dán semlegességi nyilatkozat valószínű következményeit tárgyalja; a „Daily News“ pedig természetesen egészen különböző felfogással arról elmélkedik, hogy „mit fog tenni Németország ?“ Ez utóbbi lap, több más laptársaival együtt, igen hevesen megtámadja a „Times“t, ingatag magatartása s amiatt hogy jelenleg a franczia politikát, s a Franczia-s Angolország közti entente cordiale-t gyanúsítja. A lapok azon kevés tért, mit a keleti kérdés nem vesz igénybe, a Mexicóból érkezett tudósításoknak szentelik, hol Santa-Anna óriási léptekkel halad eszélyesen kigondolt terveinek létesítése felé. A dec. 22-ről kelt levelek szerint, Santa-Alina már kiadta a császárságra előkészítő proclamatióját. Már előbb az ország legfontosabb városaiból a feliratok, kérvények stb. egész özöne érkezett, melyekben ő sürgetőleg fölkéretik, a holtig tartó dictatorság elfogadására. Santa-Anna nem is hagyta magát sokáig kéretni, s mohón megragadó a kedvező alkalmat. Santa- Anna kormányának vezérszelleme jelenleg, bizonyos Rouilla, a jezsuiták növendéke, ki Éjszakamerika, s intézményeinek határozott ellensége. A Santa-Anna iránti valódi, vagy csinált lelkesülés számos helyeken annyira megy, hogy p. o. Quadal ajarában dec. 17-kén egy oly terv kiáltatott ki, miszerint Santa-Anna elnök kényszeríttetnék a főkormányzói méltóság elfogadására. — Jan. 7. A franczia kormánynak a „Moniteur“-ben tegnap közzétett körlevele itt csekélyebb sensatiót gerjesztett, mint várni lehetett. A „Daily News“ annak modorát „rendkívül mérséklettének találja, a napoleonistikus tory-lapok tartózkodnak dicséreteikkel. Ellenben a „Times“ nem bámulhatja eléggé ezen okirat mérséklett szilárdságát, és sajnálatát fejezi ki a fölött, mikép az angol kabinet nem követi a franczia kabinet példáját, holott a legfontosabb sürgönyöknek kellő időbeni közlése által, számos félreismertetések s gyanúsításoktól kímélné meg magát. „Az ily sürgönyök“ — úgymond — „keltük után hat hónappal, vagy épen nem, vagy pedig ama körülményeknek, melyek közt írattak, tekintetbe vétele nélkül olvastatnak. A közzététellel addig várni , mig a sürgönyök egy óriási „bluebook“-ban a felsős alsóház asztalára kerültek, oly helytelen divat, melytől már előbb is több alkalommal eltértek, így p. o. 1840-ben a syriai zavarok alatt, Angolország a Francziaországgal váltott jegyzékek nagy részét szinte tüstént, mihelyt megirattak, közzétette. Továbbá illetlen is, mikép az alkotmányos Angolország a nyilvánosság iránti szeretetben, az absolut orosz s franczia kormányok által magát felülmutatni hagyja.“ Erre a „Times“ megrója a bonapartistikus torylapokat, melyek ugyanazon egy politika miatt Napóleont égig magasztalják, saját kormányukat pedig sárral dobálják. Szerinte, Napóleon császár semmivel sem harcziasabb az angol kormánynál, s ez utóbbi egy hajszállal sem békésebb amainál. Egyébiránt mindkettőt ugyanazon elhatározás lelkesíti, t. i. az, hogy Angol- s Francziaország becsületét s érdekeit többre becsülik,azokkal meg nem egyeztethető békénél. — A„Preuss.,Corresp.“-ben következő nyilatkozatot találunk : „Nem lehet kétség az iránt, mikép Palmerston lord részéről, az új parliamenti reformnak függőben levő kérdése neveztetett meg, ama lerapholási kérelmének indoka gyanánt, mit most már visszavett. Ez átalánosan tényül ismer- t tetik el. Hogy vájjon amaz elhatározásának voltak e még más indokai is, s hogy vájjon ezek az orosz-török viszály megoldatása iránti eltérő nézetekben gyökereztek-e? ez iránt ugyan a sajtóban mindennemű gyanítások formáltatnak, nélkül azonban, hogy bármely eldöntő tényt lehetne felhozni az ily indokok valószínűsége mellett. Ha angol lapok azt állíják, mikép Palmerston lord már régóta határozottabb föllépést kívánt, Törökország támogatása végett, s mikép azért lépett ki a ministériumból, mivel e tekintetben tiszttársainak többsége ellene volt, ezen vélemény alaposságát föltéve, újrabelépéséből azt kellene következtetni, mikép vagy ő maga, vagy ama többség megváltoztatá nézeteit. — Valóban ama hírek, melyek egy ideig az egyesült angol-franczia hajóhad admiráljaihoz küldetett utasításokról szárnyaltak , némi támaszpontul szolgálhattak ez utóbbi alternatívának Azt lehet hinni, hogy a két nyugati hatalmasság eddigi — legalább tényleg — semleges állását elhagyni, s cselekvőleg Törökország részére állani szándékozik. Azonban némely angol kormánylapok már módosíták amaz utasításokróli első közléseiket. Nincsen többé szó oly lépésről, melyet egyoldalúlag Oroszország hadi-s szállítóhajói ellen szándékoznának tenni a fekete-tengeren hanem legujabban a hajóhadak fekete-tengerre indulásának czéljául az jeleltetik ki, mikép ezen tenger átalában semleges területnek nyilvánittassék, s mind az orosz, mind a török hajók saját kikötőikbe visszatérésre szólittassanak fel, hogy igy a harczoló felek közt minden további tengeri összeütközés megelőztessék. A „Chronicle“ szerint ily szellemű utasítások küldettek Konstantinápolyba dec. 29-én, tehát már Palmerston lordnak újra belépése után. Ha ezen közlés alapos, az angol kabinet újabb határozata mindenesetre inkább öszhangzásban lenne annak eddigi magatartásával, mint az angol lapok által előbb elterjesztett hírek akarták elhitetni. Ezzel együtt azonban azon állítás is elvesztené leglényegesebb támaszpontját, mintha Palmerston lord a porta melletti tényleges fellépést sürgetné. — A „Times“ párisi levelezője egy oly gentleman levelét közli, ki már régóta Sz. Pétervárott lakik, s dec. 25-ről így ír : „A háború tagadhatlanul egészen nemzeti jellemet vett föl, s hiteles kútfőből hallom, mikép több oroszországi kormánykerületek tetemes hazafias pénzsegélyeket ajánlottak meg. Ezen pénzsegélyek egyike nem kevesebb mint 5 millió rubelre megy föl. Az oroszok nyíltan kifejezik ingerültségüket, az angol kormány némely tagjai, s különösen Stratford lord irányában, kit a háború előidézésével vádolnak. Ez utóbbinak a szultán tanácsában túlnyomó befolyása a „padisah“ gúnynevet szerzi meg számára.“ talán erélyesebb határozatokra van köteleztetve. Ő fenn akarja tartani Európa békéjét; ezen eredmény elérése végett, minden czélszerű eszközt tartozik felhasználni. .. Miután Angolországgal egyetértőleg, minden kibékítési eszközt kimerített, joga van, ezen szép békés hivatás szolgálatára szentelni egész rendelkezése alatti erejét, s mint ezt a külügyiminiszer legutóbbi körlevele oly jól fejezi ki, viszont zálogot szerezni, a béke helyreállítása iránt. E zálog, a fekete-tengernek az egyesült hajóhadak általi megszállása, s erélyes rendszabályok annak meggátlása végett , hogy a szinopeihez hasonló események ne történjenek. Egyébiránt ily határozott föllépés világosan constatírozza a szövetséges hatalmasságok politikáját. Törökország függetlensége, s területi épségének fenn kell maradnia. Francziaország kész alkudozni, s kész, ha kell, harczolni is, ezen fontos érdekért, mely nem az ő saját, hanem egész Európa érdeke. A helyzeteknek ily, minden utógondolat s tekervény nélküli értelmezése idézi elő a megoldásokat.“ — A „Patrie“ Angolországból érkezett magánlevelek után írja, mikép bizonyos számú, különböző fegyvernemű tisztek Indiába mentek el a hadsereghez. Az indiai sereg szépszámú, s tökéletesen alkalmas az ország megvédésére. Bizonyos külföldi emissáriusok több tartományokban lázadásokat akartak előidézni, de az angol kormány legerélyesebb intézkedéseket tett, ezen fondorlatok meghiúsítása végett. Ugyane lapnak Kopenhágából dec. 24-ről írják, mikép a dán kormány, a közelgető eventualitások tekintetéből előintézkedéseket tesz. E kormány hajlandó, a legszigorúbban semleges állást foglalni el, s bármi történjék is, a Szundot nyitva tartani, úgy hogy azon minden nemzetek hajói különbség nélkül átmehessenek. — Jan. 7. A „Gazette de Lyon“ következő jegyzéket közöl : „A St Michel főiskola bezáratása a legutóbbi napokban ment végbe,a st.etienne-i főnök , s a Loire akadémia igazgatójának jelenlétében. A növendékeknek 8 napi idő engedtetett az elutazásra.“ — A „Gazette de France“-nak Stuttgartból jan. 1-ről írják, mikép Napóleon herczegnek Vilmos, badeni markgróf legidősb leányávak összeketése iránti közlés tökéletesen valósul. Z 8ó fia herczegnő, ki aprilben lépend 2-ik életévébe, unokahuga a württembergi királynénak, kinek ifjabb testvére Vilmos markgrófhoz ment nőül. A hivatalos körökből a harczias szellem lassan kint eltűnik, ellenben a katonai körökben még mindig mutatkozik. Az előbbiekben, az eddig történtek daczára, a békét épen nem tartják lehetetlennek; noha az iránt, hogy annak fentartását miként lehetne kieszközölni, folyvást bizonytalanságban vannak. Sokat beszélnek egy berlini congressusról, melyre az orosz császár kész lenne meghatalmazottat küldeni, az angol parliamentnek a háborútóli idegenkedéséről, a francziák császárjának békés érzületeiről stb. — Mindezen hírekből kitűnik, hogy ezen körökben inkább békés, mint harczias szellem uralkodik. Francziaország, Páris, jan. 8. Ma Párisban igen harczias hirek szárnyaltak. Komoly hadkészületekről beszélnek. Egy, 55,000 francziából, kik főleg az afrikai seregből választatnának ki, s 20,000 angolból álló expeditiós hadtest küldetnék őrszemlére Candiába, hogy szükség esetében készen legyen, a harczban részt venni. E czélból Bosquet tábornok Algírba küldetnék, hogy néhány z u a v, vagy s p a h i ezredeket válaszszon ki. — Naponkint várnak egy oly rendeletet, melynélfogva a tüzérség létszáma szaporittatnék. Egy ma tartatott kabineti tanácsülésben, igen erélyes újabb parancsok állapíttattak meg az admirálok számára, s tüstént elküldettek Nerbinghem hajókapitányhoz, a tengerészeti minister segédtisztjéhez, ki Toutonban várt azokra. Továbbá hírszerint Brunov, orosz követ már utasításokat kapott volna az iránt, hogy tüstént hagyja el Londont, mihelyt e városba hivatalos tudósítás érkezendett, a hajóhadaknak a feketetengerre bemeneteléről, azonban Kisseleffhez még eddig nem érkeztek volna ily utasítások stb. — A „Pays“ ma egy czikkében, miután kifejté, hogy minden hatalmasságok közt, melyek a keleti viszályba beavatkoznak, egyedül Francziaország önzetlen (?), így nyilatkozik : „De a franczia kormány épen ezen önzetlenségénél fogva, Németország, Berlin, jan. 5. Az igazságügyi ministériumban egy törvényjavaslat van kidolgozva a törvényszékek illetékességére nézve a politikai és sajtóvétségek megvizsgálása és ítélésében. A javaslat az államministérium közelebbi ülései egyikében tárgyalás alá kerül. A félhivatalos „Pr. Corr.“ annak határozmányairól ezeket írja: Az említett törvényjavaslat czélja, a politikai és sajtóvétségekre nézve minden kétséget eloszlatni iránt, miszerint azok elítélésében az eskütt- ■" székek többé nem illetékesek. A politikai vétségekre nézve az új törvényjavaslat által megállapítandó elvet a kir. főtörvényszék egy ítéletében már érvényre emelte. Az 1851. ápr. 14-diki büntetőtörvénykönyv behozataláról törvényben felállított szabály, mely szerint vétségek a törvényszéki osztályok illetékességéhez tartoznak, eddig kivételt szenvedett, mert az alkotmányoklevél 94. sz. szerint a politikai és sajtó vétségeknek az esküttszékek által kelle elitéltetniök. De mivel az 1850. jan. 31-diki alkotmány 94-dik czikke az 1852. máj. 21-diki törvény által eltöröltetett, azon kivétel oka megszűnik, s helyén van, hogy arra nézve minden kétely határozott törvény által szüntessék meg. Olaszország, Turin, dec. 31. Massino d’ Azeglio a senatus válaszfeliratát a trónbeszédre elkészítette. Az a királynak kétszeresen visszaadja az alkotmányra vonatkozólag mindazon bókokat, melyekkel ő felsége a kamrákat megörvendeztetni méltóztatott. A válaszfelirat némely gyakorlatibb tartalmú helyei itt következnek : „Miután a politikai rend megszilárdittatott, Ilgd kormányának gondja volt a parlament segélyével nagy és hatályos reformokat kezdeni. Kereskedés és par a régi akadályoktól megszabadittattak; a szellemi és anyagi közlekedés a gőz és villany segélyével olcsóbbá s gyorsabbá ten; de Ilged arra emlékeztet bennünket, hogy még sok teendő van hátra; hogy a megújított finanszügy épületén ég folyvást hiányzik azon tetőcsúcs, mely nélkül azt bevégzettnek tekinteni nem lehet. A senatus bizton reméli, hogy fiséged miniszereinek szellemi ereje és gondja e nagy feladatnak megfelelend, hogy a financziák helyreállítása kiválólag a kiadások korlátozásának és bölcs takarékosságnak útján fog eszközöltetni, mint azt az.