Budapesti Hírlap, 1854. március (357-381. szám)
1854-03-29 / 380. szám
Pest^Szerda, Megjelenik« lap, Mtf6t « a főbb ünnepek utáni napokat kiríva, mindennap raggal. Ilőfixetéss dl]: Vidékre: fil ívre: 10 írt., évnegyedre: 5 ír. 20 kr. Helyben, fél - ívre: 8 írt., évnegyedre: 1 írt. — A hirdetések Szefcdr hssfbxott torénak egyszeri beiktatásáért 6 kr, több•zdrlírt pedig í kr szíralttsztt. — így** axSm 20 pkr. BUDAPE Szerkesztői iroda van: Országut, 8. éz. a. (Kunewalderházi 2-ik I R L A P. emeletben. Uefszetfaetnl — helyben a lapkiadó hivatalában, Lakiés L. és társ könyvnyomdájában (Országút Kunevaldarházban ,) vidéken minden os. kir. po * k ahi vatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a pzlm. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt térmantasltve egyenesen okiadé bit•tslkoi utas Itmdők. Előfizetési felhívás. A hivatalos JBEDAPESTI HÍRLAP“ folyó 1854-dik évi april—junius folyamára az előfizetés Évnegyedre s helyben 4 pft. Vidékre postán küldve 5 pit- 20 kr. Előfizetni lehet minden cs. k. postán —’ Pesten a lap kiadó hivatalában Lukács L. és társa könyvnyomdájában (Országút Kunewalderházban földszint), hová az előfizetési pénzek is beküldendők. SZfiRKWWmEWBOaBaUBkJHttWJBimUiUiW3ro Levelezések. Bécs, mart. 27. A Mindamellett, hogy háborús idők fenyegetnek, melyekben a római mondat szerint a múzsák, de ezeken kívül az iparok is hallgatnak, a müncheni kiállításra általános az előkészület iparosainknál. Az egész mozgalom központja az iparkamara, mely a küldemények mivolta iránt jó tanácsot ad, nyilvános értekezletre egybegyűjti az illetőket, a száítmányozásról gondoskodand, s Münchenben egy a tárgyak föl- és kiállításának rendezésére megbízandó küldöttséget választani az érdekeltek köréből stb. Az Ő Felsége egybekelésekori ünnepélyek szakadatlanul foglalkodtatják a közérdeket. Mindenki fény és, pompával készül tehetsége szerint közremunkálni, s iparosaink és kereskedőinknek nincs okuk panaszkodni e perczben: minden jelesebb szabónál aranyhímzetű államöltözékek, díszruhák láthatók. A császáriara éhínsége nászruhája ezüsttel dúsan hímzett világoskék selyem (tisztán hazai mű) néhány napig volt egy belvárosi boltban látható, s az úrihölgyek egész karavánja zarándokol látására.Az élénkséget emeli a közelgő tavasz, egy negyedórás meleg napsugár ezernyi tömegét a szobalégben sorvadó úri világnak csalja utczáink s bástyáinkra.—Hangversenyeinkben régóta nem működött oly nagy száma az európai s világhírű celebritásoknak, mint jelenleg; néhány nap múlva az olasz opera reendi kezdetét, a hó végére esnek a nászünnepélyek, melyek olyan ,,és ő május !“ ígérnek a bécsieknek, milyet a Prater vén bikkfái még sohaeem láttak. London, mart. 23. Hogy a parliament elé részben felterjesztett „titkos s bizalmas“ levelezés, melyet az orosz császár, Törökország felbomlásának általa közeinek hitt esetlege fölött, 1844-ben az angol kormánynyal s névszerint Aberdeen lord, Peel Roberts Wellington herczeggel kezdett, és 1853 elején megnyitott, főtárgyát képezi még mindig e hét közvitáinak, fölösleges említenem. — Első, mi ez európai sensatiót szült ügyben felötlik, az, hogy miután a keleti kérdésbeni titkos levelezésnek az orosz s angol udvarok közt nyoma sincs akkor, midőn a török-barát Palmerston lord, s a magas politikában nem igen jártas, a diplomatiai „esprit de corps“-tól idegen Malmesbury lord vezeték az ország külügyeit: korántsem közönyös dolog, mint nem tekinté annak a czát, melyik párt s ki e pártból ül a britt kormányhatalom székén ? Amerikában, hol a ministernek egészen más állása van, a legfényesebb egyéniségnek sem jut döntő szerep a közügyekben; s ezért nehéz európai státusoknak az északamerikai politikai diplomatiával boldogulni, minthogy t. i. az atlanti-tenger túlsó partjain az egyesült köztársaságban,csak magával a néppel kötött,s nem a washingtoni hivatalnokkal eszközlött szövetség vagy egyetértés biz sulylyal, míg ellenben az atlanti-tenger innenső partjain Angliában, csupán magának a kormánynak bizonyos dologban kinyert megegyezése is sok és nagybecsű. A másik szikra, melyet a felfedezett titkos levelezés a gondolkozó agyában ébreszt az, hogy miután angol kormány is bocsátkozhatik titkos levelezésbe, mégpedig másodszor, s nem csak ideiglenesen de állandóan olyanba, mely a parliament elé terjesztetésre teljesen nem vola szánva. — innét látszik az, hogy Angliában a kormány állása egészen más mint Amerikában! Nem helytelen ez oknál fogva azon megjegyzés , miszerint Anglia csak a bel- s nem egyszersmind a külügyekre nézve is alkotmányos ország, mert a népi szigetországban a „kékkönyv-rendszer“ járszalagán vezettetik külügyi dolgokban. A titkos levelezés érdemére nézve egyébiránt két élesben ellentétes vélemény uralkodik." Vannak— s ezek az ellenzéki táborban állanak—kik következőkép okoskodnak: Miután egy részről a czár őszinte nyíltsággal kimondá,hogy Törökország,véleménye szerint haldokló beteg, kinek Felgyógyittatását vagy uj életre ébresztetését tűrni soha nem fogja, hanem bizonyos s egyenesen megnevezett birtokai fölött igényeket táplál, minőket egyéb bizonyos s megnevezett birtokai fölött Anglia részéről is elismerni kész, s általában a kölcsönös igényeknek idejébeni s bizalmas megvitatását óhajítaná; s miután másrészről kinyilatkoztatását az angol kormány mérsékeltnek s barátságosnak ismeré el maga feleletében, s a kinyilatkoztatásban foglalt tervet nemcsak hogy egyenesen, bár tartozó tisztelettel, vissza nem utasitá, hanem azt megvitató, s megvitatva is nem elvében, sem nem mint egészet, de csak részleteiben, s főleg azért valla elfogadhatlannak, mert a titkot megőrizni nem lehetne, mert annak ideje még be nem következett, s igy a britt kormánynak a szultán iránti barátságos érzelmeivel talán meg nem férne : az ez ügybeni eljárási tisztaság elsősége a czárt illeti, akire is ezért maga saját czímét illeszti az angol kormány, midőn őt őszinteség hiányával és a háború okozójának vádolja. Ellen-ében a kormány hívei ekként vélekednek : nem az a főtekintet, hogy mily okoknál fogva nem fogadó el a coalitio az orosz császár ajánlatát, hanem a fődolog és érdem az ajánlat és terv el nem fogadásában fekszik. De még akkor is, úgymondanak, ha az angol kormány visszautasító feleletében azt veszszük főtekintetnek, hogy miként indokolák a ,,nem“-et: ekkor is csak magasztalnunk lehet a statusforáakat, kik a csábbal szemben kijelenték, miszerint Francziaország s Austria nélkül európai kérdésben titkos tervezésekbe nem bocsátkozhatnak, se kijelentéssel kitörték a történetből a nagyrészben igaztalanul sújtó ama két szót: „perfid Albion.“ Egyébiránt a titkos levelezés fő fontosságát nem az abban felderült világosság a múlt fölött, hanem annak a jövőre kihathatása képezi. Mi leen a jövő politikája Napóleon császárnak, kit az oroszok ura tervében mint ellenségét úgy tekinti ? mit fognak ennek következtében a német főudvarok tenni, különösen mit teend ezentúl a czár tervezéseiben mellőzött s említetlenül hagyott Poroszország? a czárra nézve kedvező vagy kedvezőtlen irányban fog-e nyilatkozni az angol közvélemény a háború kérdésében most, miután egyrészről kiviláglott, hogy a czár Angliát kizárólagosan hívta fel társ lenni a világuralomban, s miután másrészről s más szempontból tekintve a világ tudomására jutott, mikép a czár nem a franczia állam fejét,de az angolt ítélte legkészebb s legbiztosabb társosztozónak a még élő barátnak a töröknek tulajdonában ? mit fog tettekben szólni Törökország az élte és fennállása ellen történt intézkedésekhez; váljon fel fogja-e a porla menteni gyanú alól az angol kormányt, vagy ellenben nem fogja-e ezentúl inkább Francziaország mint Anglia szorosabb barátságát keresni ? mire határozzák el magukat a görög felkelők, meggyőződvén a titkos levelezésből arról, hogy a czár Byzantium vagy görög birodalomról tudni sem akar ? Ez s más hasonló fontos kérdésekre csak a jövő hozhat választ. Paris, mart. 22. —L.— Közelebbi közlésemhez a törvényhozótest tegnapelőtti üléséről utólagosan hozzáteszem, mikép gróf Montalembert perbefogatása ellen különösen Morny úr tiltakozott. Önök ismerik Morny úr személyes viszonyait a császárhoz, s azon tevékeny részvételt, melyet a decemberi eseményeknél tanúsított. Mindkettő nem akadályozta őt mint belügyministert elbocsáttatási kérelmét beadni az orleansi család javainak lefoglalásakor, mit ő határozottan ellenzett, s mely tény Montalembert urat is elszakasztá 111. Napóleontól. Morny ur tegnapelőtt egyik kamraosztályból a másikba ment, törvényhozó tiszttársainak előadandó, mikép a kormány eljárása gróf Montalembert irányában nyilvános haladatlanság, s mikép kötelessége a kamrának, a törvényes ül- idözéüres felhatalmazást megtagadni. Jelentem, mikép az „Union“ Törökországra nézm tett megjegyzései miatt rendőrileg megintetett. Csak helyeselni kell azt, midőn a kormány rászáll egy barátságos állam ellen tett nem illő kifakadásokat; azonban feltűnő, hogy ez elvét nem minden státusra alkalmazza, s nem minden alkalommal tanúsít hasonló érzékenységet, így például bizonyosan lehetett arra számolni, hogy a „Presse“ egy Manin által Olaszorságról írt forradalmi levél közlése miatt meg fog intetni, azonban mindeddig elő csalódtunk. Tehát más állam elleni megtámadások, úgy látszik, nem helytelenek a kormány előtt. Párisi lapokból megtudhatták önök, mikép Brest- és Toulonból négy hadihajó a balti-tengerre evezett. Azonban itt figyelembe veendő, miképp hajók, egyet kivéve, az úgynevezett második hajóhadosztályhoz tartoznak, és hogy, a balti-tengerre szánt harmadik hajóhadosztály még mindig csak a papiroson létezik. Illik Napóleon igen boszús e halasztgatás miatt, s tegnap élénk szemrehányásokat ten a tengerészeti ministernek. Póriéba néhány angol lovasezred váratik, s egy nagy szemléről beszélnek, mely ez alkalommal tartatni fogna. Ez nagy szerencse lenne a kiváncsi s látványszerető párisiakra nézve. Egy ilyen látvány élvezete képes velük az idő szükségét elfeledtetni. Eleinte szándéka volt a kormánynak a lovasezredeket lovak nélkül hajóra szállítani, és a lovakat Törökországban vásárolni. Mintegy 2000 da£Av nyisvég már készen volt az elszállításra. Azonban időközben a konstantinápolyi franczia követ jelenti, mikép nem vásárolhat lovakat, mert azon vidéken hiányoznak az e czélra való állatok. A helybeli kereskedelmi testület csodálkozik azon,hogy számos áruczikk kivitele Németországba egy idő óta tetemesen csökkent. Ez főleg azon körülményből magyarázható, miszerint ama küldemények nagy száma Oroszország részére szánt átmeneti jószág volt. A határvámi kimutatásokból ezt nem láthatni, s avatott férfiak állítják, mikép az Oroszországba kivitel, nem mint a kormány jelenti, 40 millió frankot, hanem ennél kétszerte többet is ten. Legközelebbi napokban szemeinket a testőrségi csapatra fordíthatjuk, melynek szervezésével most foglalkodnak. Az illető század száz pánczélos lovasból fehér fegyverkabáttal, s az egész franczia lovasság legszebb, legjobb altiszteiből álland. A császár minden egyes ló vásárlására 2000 frankot utalványoztatok. U. I. Épen most hallom, mikép ma a minisztertanács elhatározta a „Presse“ lapot rendőrileg megvitetni. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Martius 29. * A pesti testgyakorló iskola nyári tanfolyama ápril 1 -jén kezdődik. A fiú növendékek tanítási órái minden kedden, csütörtökön és szombaton, a leányoké ellenben hétfőn, szerdán és pénteken vannak d. u. 5-től fél 7-ig. Ha kivántatnék, naponkint magánórák is adatnak. * A helybeli répa-cukorgyár, mely az őszi csekély vízállás s a tél kora bekövetkezése miatt nyersanyagban nagy hiányt szenvedett, f. hó 21- kén a télire beszerzett répa felgyártását ismét megkezdette. Az uralkodó drágaság miatt, mely a munkakeresők számát mindig növelni szokta, a gyárüzlet újra megnyitásával, mintegy 400 munkás jelentkezett, azonban a munkaerő fennforgó szükségéhez képest csak fele alkalmaztathatott. Az egésségügyi és felügyelő hatóság a jelenleg uralkodó drágaság mellett igen dicséretes tevékenységet fejt ki a fogyasztó közönség érdekében, s az utóbbi időben különösen a kiskereskedők és szatócsok vonattak szigorú felügyelet alá, hogy a kisebb mennyiséget vásárló közönség sem a tárgyak minőségére, sem a mértékre nézve meg ne károsittassék. Az e tekintetben fennálló szabályok áthágói kérdőre vonattak. (Közbirodalmi napló.) Bécs, mart. 27. B. Ward, ő exp. parmai hg . k. fens, államministere ma reggel Bécsből Pannába elutazott. * Ő cs. k. Apostoli Felsége f. hó 24-ki legmagasb határozatánál fogva Mochnaki József galicziai törvényszéki tanácsost, a temesvári országos törvényszék elnökévé, ez országos törvényszék főnökét rétháti Kövér Jánost, országos feltör- vényszéki tanácsossá ugyanitt, a zombori országos törvényszék ideiglenes főnökét Piukovics Ágostont a lugosi kerületi törvényszék elnökévé, a lugosi kerületi törvényszék ideigl. főnökét Szerb Tódort a nagybecskereki ker. törvényszék elnökévé, ideigl, szerb-bánáti országos feltörvényszéki tanácsos Popovics Márkot a zombori kerületi törvényszék elnökévé és rogignoi országos törvényszéki tanácsos Zerin Józsefet az újvidéki kerületi törvényszék elnökévé, továbbá a temesvári országos feltörvényszék tanácsosaivá Nedelkovich Buthim őrnagyhadbirót, dr. Luchin Endre, krajnai neustadli államügyészt, mint főállamügyészt, Szabó Antal ideigl. szerb bánáti országos feltörvényszéki tanácsost,az ideigl. szerb bánáti főügynökség vezetésével megbízott szerb bánáti országos feltörvényszéki tanácsos Moys Antalt, ideiglenes szerb bánáti országos feltörvényszéki tanácsos Katinelli Károlyt, krajnai neustadli országos törvényszéki tanácsos Rath Bernátot, rovignoi országos törvényszéki tanácsos Schiwitzhofen Lajost, ideigl. szerb bánáti országos feltörvényszéki tanácsosokat Stojakovits Györgyöt, Lukács Ignáczot és Ponovits Simont, az erdélyi szepsiszentgyörgyi országos törvényszék ideiglenes főnökét Angyal Györgyöt, az oraviczai két.bányatörvényszék főnökét Wettstein Antalt, temesvári ideigl. országos törvényszéki tanácsos zodjeli Schlachta Jánost, újvidéki ideigl. országos törvényszéki tanácsos Cristoph Ferenczet, és nagybecskereki ideigl. országos törvényszéki tanácsos Mihajlovits Eustachot legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ugyane legfelsőbb határozvány által a nagy-becskereki országos törvényszék ideiglenes főnöke Arizzi Károlyt, s az újvidékiőrizetv Szék ideigl.főnöke dr. Hadschits Jánost , cs. k. Apostóli Felsége légiegyérmesebben nyugalmazni és országos feltörvényszéki tanácsosi czimmel és ranggal dijelengedés mellett felruházni mottóztatott. — N a m i k pashs, ki tudomás szerint a porta részére Londonban kölcsön megkötésével volt megbízva, onnan Konstantinápolyim napokban visszaindulván, Útját Bécsen keresztül veendi. — Egy Hamburgból 24-ről szóló sürgöny szerint Napier admiral „Wellington“ admirálhajóval 22-ke óta Helsingörben van. Gordon, „Wellington*1 kapitánya egy semleges kereskedő -hajó fedezetén incognito szemleutat tett Helsingfors és Reval felé. —„Sz.pétervári egyenes, tudósítások mart. 18-ról, a berlini ismeretes tudósítással ellenkezőleg azt jelentik, hogy az orosz császár a nyugati hatalmak ultimátumára már választ adott, oly tartalmút, miszerint London és Parisban jól ismerik az orosz csapatoknak a fejedelemségekbe bevonulása okait, s a feltételeket, melyek alatt a czár azokat onnan kivonni kész. A császár válaszáról Paksból érkezett jelentések a sz.péterváriakkal egyezők. Nagyszeben, mart. 24. A „Siebenbürger Bote“ mai számában az Erdélyben három évvel ezelőtt, kivált a székely földön forralt összeesküvés és felségsértési merény ’ ügyében (I. „B. P. H.“ 373. számát) hozott haditörvényszéki ítéletek folytatásául közöltetik a következő Martius 29-én 1854. Hirdetmény. A cs. k. nagyszebeni haditörvényszék által befejezett törvényszéki vizsgálat nyomán törvényesen bebizonyított tényállás mellett alább nevezett vádlottakra részint saját vallomásuk, részint a körülmények öszhangzása következtében bebizonyult, hogy ők az Erdély nagyfejedelemségben felfedezett, menekült felségáruló Kossuth Lajos által Londonból titkos ügynökök segítségével újból felszított összeesküvésben a császári kormány felforgatására Magyar- és Erdélyországban és e koronaországok erőszakos elszakítására az összes birodalmi kebélzetből egy szabad uralkodás fölállításával Kossuth Lajos alatt résztvettek, mint alább következik: A)Törvényszékileg letett vallomás nyomán mint vezető egyesületi tagok, nevezetesen mint aljárásbeli főnökök az udvarhelyi járásban : 1. Bereczky Sándor, erdélyi, udvarhelyszéki székely keresztúri születés, 26 éves, református, nőtlen, volt városi tisztviselő Keresztúrban . 2. Dáné Károly, erdélyi, udvarhelyszéki székely keresztúri születés, 20 éves, református nőtlen, volt átjárási segéd Keresztúrban. 3. Bedő Sándor, erdélyi udvarhelyszéki, hágyói születés, 37 éves, unitárius, nős, gyermektelen, volt dulóbiztos az udvarhelyi székben. 4. Bányai Antal, erdélyi, kővárkerületig