Budapesti Hírlap, 1854. március (357-381. szám)

1854-03-28 / 379. szám

Pest, Kedd, Megjelelik e lap , hétfőt­­ a főbb ünnepek utáni napokat M­­Tst, mindennap reggel, llőflsetéal dl] : Vidékre: félév­­ea: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: 141­ évre: 8 frt., évnegyedre: 4 br . A hirdetések etelőr haséba ott sok­nak egyszeri beiktatésáért 6 kr, több­­fértért pedig 4 kr. labulttatik. — ügyes ssém 20 pkr. BUDAI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország­ut. 6. az. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. lleflaethetni —helyben a lap kiadd hivataliban, Lukics L.­és téri könyvny­omdéjéban (Orszégut Kune­­walderhézban,) vidéken minden or. kir. post­ah­ív­a­­t sínél. — Az előfizetést tartalmazó levelek a csim. lak­hely­e atolsó posta feljegyzése mellett, a péns ,­ együtt bérmentesítve egyenesen skindd hivatalból uta­­­sítandók. Előfizetési felhívás. A hivatalos „BUDAPESTI HÍRLAP 44 folyó 1854-dik évi aprilis uniu­s folyamára az elő­­­fizetés Évnegyedre , helyben 4 pft. Vidékre postán küldve 5 pft. 20 kr. BVT Előfizetni lehet minden M. k. postán — Pesten a lap kiadd hivatalában h in­­kde­s L- és társa könyv­­nyomdájában (Országút Kune­­walderházban földszint), hová az elő­fizetési pénzek is beküldendők. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. öcs. k. Apostoli Felséget, hó 20-kán kelt regf. határozata által a győri székes káptalan­nál D­e­á­k­y Zsigmond soproni főesperest olvasó kanonokká; Putz Ferencz mozsoni főesperest sop­roni főesperessé Mogyoróssy Pál locsmándi főesperest mozsoni főesperessé; Müller Károly rábaközi főesperest locsmándi főesperessé ; N­o­v­á­k Ferencz komáromi főesperest rábaközi főespe­ressé; T­n­t­a­y János pápai főesperest komáromi fő­­esperessé; és Borbély György iskolai kanonokot pápai főesperessé legkegyelmesebben kinevezni, s az ez által megürült iskolai kanonoksággal S­t­e­r­­­n­e Ferdinand apát, sopronkerületi iskolai főfelü­gyelőt felruházni, végre Ha­u­s­z­e­r Fábián orosz­vári lelkészt s magyaróvárkerületi esperest, és Szerdahelyi Antal szanyi lelkészt és esperest e székeskáptalannál czimzetes kanonokokká kine­vezni méltóztatott. öcs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt oklevéllel K­a­r­g­e­r Titus cs. k. őrnagy had­­­birót, mint a sz. István rend lovagját, e rend sza­bályainak értelmében, az austriai császárság bárói rangjára legkegyelmesebben felemelni méltóztatott. F. hó 21-kén 3639. sz. a. kelt igazságügymi­­niszeri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a soproni főtörvényszéki kerület­ben , hivatali székhelylyel Sopronban dr. Wunsch Károly, cs. k. alsóaustriai pénzügyész­ségi fogalmazó gyakornok kineveztetett. NEMHIVATALOS RÉSE. BUDA, mart/27. A keleti kérdés legújabb phasisában európai kérdéssé lett. A nyugati hatalmak beléavatkozása által a vitálg most már oly kiterjedést nyert, melyben minden számításon kivül esik : mikor és mennyire fognak abba a keleti hatalmak is be­vonatkatni ? Az európai békének az általános politikai súlyegyen alapján fenntartása, az ország érde­keinek megóvása, a világhelyzetet veszélyeztető minden suprematicira törekvés távoltartása ké­pezi Austria politikáját a függő keleti kérdés­ben , s minden hazafinak bizonyára megelégedé­sére szolgálandó e politikát a másik német nagy­hatalomnál is túlnyomónak találni. E nyugaton is teljes elismeréssel találkozó nézlet- és cselekvésmódon alapul Austria semle­gessége. De e semlegesség nem köti meg a ke­zeket. Austria a dunai fejedelemségek megszállá­sát nem csak az európai súlyegyénnek és a nép­jogi viszonyoknak, hanem a német anyagi érde­keknek is megsértéséül tekinti, s habár távol van Austriától Oroszország gyengítését óhajtani, és a fennálló barátságos kötelékeket elszakítani, de népjogi tekintetben a nyugati hatalmakkali erkölcsi egybehangzásból magát ki nem zárható. A jog és igazság védelmére Austria Fran­­czia-s Angolországgal tart; az erkölcsi és ál­­lamgazdászati önállóság védelmére Németország­gal; a béke fenntartása, s a közjog érvényesítése végett Európával. BÉCS, mart. 26. „D. C.“ Porosz király ő fels. szárnysegédének, Manteuffel alezredesnek küldetése ura ki­rályának sajátkéziratu levelével Császár Ő Felségéhez először Münchenbe, aztán ide Bécsbe, újabb szóló bizonysága azon Berlinben létező élénk öntudatnak, mennyire sürgető szük­­séggé vált az Austria s Poroszország közti szoro­sabb egyetértésnek előkészitése azon pillanatban, midőn a keleti ügy oly­ komoly fordulatot vett. Öcs. k. Apostoli Felsége felhíva érzé magát a birodalom e bizonyítványát hasonlóval viszonozni, és b. H­e­s­s tsznagy, a főszállásnagyi törzs főnöke, megbizatott Berlinbe menni, és a cs. k. Apostoli Felségének egy sajátkéz­­iratu válaszát porosz király ő felségének átadni. A bizalom, melylyel Császár Ő Felsége b. Hess tsznagy személyét megtisztelé, a kitűnő szolgálati állás, mit ez elfoglal, valamint a meg­előző fogadtatás, melyben egy korábbi Berlinben léte alkalmával legfelsőbb helyen már részesült, küldetésének­ minden részt kielégítő sikerében kételkednünk nem enged. Abból, mint teljes­ biztonsággal reméljük, Austria s Poroszország közt a keleti kérdésben általuk követendő magatartás iránt tökéletes egyetértésnek megállapítása fog származni, és e szerint azon nagy és fontos érdekek megóvására, miket mindkét hatalmaknak képviselniök kell, oly kezesség leend nyerve, mely minden hazafiakat megelégedés és bizalommal fog eltölteni. Levelezések. Bécs, márt. 25.­­ A rég várt „titkos levelezés“ előt­tünk fekszik. Áttekintvén tartalmát megfoghat­­lannak tartjuk, hogy közzétételüket az orosz kor­mány szándékosan idézi elő.Ha fölteszszük ugyan­is, hogy az angol kormány közléseit majdan Pé­­tervárból mások követendik, melyekből kitűnend, hogy az angol kabinet „erélyes visszautasításai“ nem hangzottak épen mindig oly határozottan, miszerint az orosz kormány kiegyezést ne remél­hetett volna — ha ezt fölteszszük is : nem igen könnyen hívőkre találó felelet az angol kabinet részéről, miszerint a színtett közeledés csak esz­közül használtatott az orosz terveknek tökéletes ismeretére juthatás végett? mire czélzott az orosz kormány e közzététel erőszakos előidézése által ? Napóleon bizalmát akará-e megrendíteni­­ a „perfid Albion“ iránt ? oly titok volt-e csak­ugyan e „titkos“ értekezlet, hogy az angol kor­mánynyal oly közel viszonyban állott Napóleon azt nem is sejtheté ? és ha oly titok volt is — a fölfedezés hathat-e lankasztólag a két hatalom szövetségére? Vagy Poroszország s Austria érzü­letére akart-e eldöntőleg hatni ? ez életnek is ízetlen! — Ha valaki ösztönszerüleg ki akarja találni Európa mai helyzetét, olvassa el az épen egy év előtt ismételt ünnepélyes nyilatkozatokat, mik szerint „Oroszország sem hódítani, sem a tö­rök birodalom fölségiségét s integritását legke­­vésbbé is csökkenteni nem akarja“,s állítsa ellenébe az ugyanazon időben (január-márciusban) folyt titkos értekezletet, s tekintse ha bírja a februárba eső Mencsikoff-küldetést egy véletlen, semmi fon­tossággal nem bíró, egészen félremagyarázott, oktalanul félreértett, s nagyított körülménynek. Mi úgy veszszük észre, hogy Európa álmában egy rémet látott, s kettőre ébredett. És hogy ha Eu­rópa csalódik, ha Oroszország iránt túlzón igaz­talan, ha fölteszi róla, hogy a török birodalomnak oly elevenen előrelátott bomlását előmozdítani, s Európát egy tátongó örvény szélére lökni, midőn az egyikből alig menekült ki, nem iszonyodék el nagyra vágyása: nem tagadhatni, hogy Orosz­ország maga adott e gyanúnak s vádnak táplá­lékot! És valójában legfontosabb oldala e közzé­tételnek, hogy az, mi eddig sokak szemében hiú gyanú, üres declamatio volt, vagy ha az orosz nemzet természetszerű nagyravágyása czéljának elismertetett is, de az kormányához nem fér­­hetőnek tartatott, ma mint egy constatkrozott tény áll a világ szemében. Lehetetlen, hogy e föl­fedezés igen nagy befolyással ne legyen a legkö­zelebbi eseményekre, s még inkább Europa to­vábbi történeteire. Paris, mart. 22. — S.— A levélügyi vitatkozás Dupin és Mon­­talembert urak közt utóbbira nézve törvényes ke­resettel fog végződni. Ama vitatkozásra Mon­talembert urnak Dupin úrhoz intézett levele adott alkalmat, egy levél, mely múlt évi dec. hó folytán egy lüttichi­ zuglapban jelent meg, s már régóta végkép feledve volt. A legutóbbi levél, mit Mon­­talembert irt, felkelté a kormány figyelmét s ez a főállamügyészt megbízta, kérést alá vonni gróf Montalembert urat „egy oly levél közzététele miatt, melyben rágalmak foglaltatnak a császár személye ellen.“ Erre azonban mindenekelőtt a törvényhozótest részérőli felhatalmazás kívánta­tik, mint melynek tagja a kereset alá vonni szán­dékolt gróf. Ez ügy a tegnapelőtti ülésben elő­fordulván f­rontalembert szólni akart, kijelen­tendő, mikép­p ugyan szerzője a levélnek, de nem nyilvánosságra bocsátója, azonban a kamraelnök őt beszédében félbeszakaszta. Most tehát a kamarai osztályok — bureaux — fognak összeülni, hogy megválaszszák azon bizottmányt, mely a felhatal­mazási indítványt bírálandja. Egy ilyen bizott­mány két tagból áll: négy hivatal tegnapelőtt bizottmányi tagokul oly követeket választott, kik a felhatalmazás megadása ellen nyilatkoztak, kettő ellenben olyanokat választott, kik a felha­talmazás mellett szóltak. Ezen előleges ered­mény tehát gróf Montalembert arra nézve kedve­­zőleg ütött ki. Mindamellett a tegnapelőtti több­ség aránylag jelentéktelen volt, 95 szó lévén a keresetbevétel ellen, 88 mellette, s a kor­mány befolyása gondoskodni fog arról, hogy a tárgyalás végeredménye a kívánt felhatalmazás megadása legyen. A kormány annál inkább ipar­kodni fog m magának többséget szerezni a kam­rában, minthogy már az is jóforma veszteség reá nézve, hogy kívánságát egy olyan kamra mint a jelenlegi, nem előre s nem egyhangúlag teljesíti. Ehhez járul még, mikép már a múlt szombati ülésben is némi izgatást iparkodtak előidézni Montalembert ellen, hogy őt a kamrábóli kilé­pésre kényszerítsék, de a kísérlet nem sikerült. Ha törvényes keresetre kerül a dolog, akkor Montalembert hihetőleg el fog ítéltetni, s 5 hónap­tól 5 évig terjedhető fogsággal büntettetni.­­ Azon hírt terjesztették el, mikép a gróf Belgium­ba szándékozik visszavonulni. Én teljes bizonyos­sággal írhatom, mikép a grófnak esze ágában sincs a törvényes keresetet kikerülni. — Miután gróf Montalembert Francziaország valamennyi politikai nevezetességei közt leginkább, vagy sa­játkép egyedül dolgozott öntudatosan a jelen állapotok előidézésére, ennélfogva a kormány je­­­lenlegi eljárása nem sok hálát látszik irányában ta­­nusítni, különben pedig a helyes tapintaton kívül is esik, mert csak most fog a szóban forgó levél va­lóságos körutat tenni európaszerte. Dupin úr annyira meg van semmisítve, hogy azon bizonyosan valótlan hír, mikép magát Mon­­talemberten megboszulandó, a törvényes üldö­zést kéz alatt idézte volna elő, sok helyen szinte hitelre talál. Az „Union“ ma rendőri megintést kapott,mi­vel néhány nem tetsző megjegyzést ten Török­országra vonatkozólag, kérvényes folyamodványaikat i. é. május végéig az illető és kir. közigazgatósági hatósághoz be­nyújtani es ne mulaszszák. — A felveendő növendé­keket illető kellékek következők : 1) Szegénysorsú szülők, kik süketnéma gyerme­keiket az intézetbe felvétetni kívánják, következő­ket tartoznak előmutatni: a) keresztlevelet, melyből látható leend,hogy a gyermek 9 évesnél nem ifjabb, és 14-nél nem korosabb, b) orvosi bizo­­n­yítványt, arról, hogy a gyermek nem tompa elméjű, és süketségen kívül, más természeti fogyat­kozásban nem szenved; továbbá, hogy természet­szerűleg himlő­izett, vagy sikerrel beoltott legyen. c) Egy a cs. k. rendőrhatóságtól, mely a folyamo­dónak lakhelyén működik, kiadott szegénységi bizonyítványt, melyben egyszersmind a szü­lők polgári állapota, és gyermekeik száma is felho­zandó leend. — Ezen három hiteles okmány — egy — Ő császári Fensége Albert Főher­­czeg, Magyarország katonai és pol­gári nagykegyelmű kormányzójához intézett kérvényes irathoz csatolva, a cs. k. főmél­­tóságu helytartósági osztályhoz, az illető cs. kir. ha­tóság utján — benyújtandó leend, — honnan ez hivatalos használat végett, Váczra az intézeti igaz­gatósághoz leküldetik, mely is azt annak idején legfelsőbb helyre felterjesztendi. — A folyamodó szülök vagy jóltévők, az érdeklett hatóság utján fognak a felvétel eredményéről értesittetni. — Ek­ként az ingyenes alapítványi növendékek sorába felvett süketnéma fi- vagy leány­gyermekek , egy öltönyön kivül, legalább is 4 pár fehérruhával el­látva, a tanév kezdetén (october 1-jén) Váczra elho­zatván, az intézeti igazgatóságnál bemutattassanak. 2) Tehetősebb szülők vagy jóltévők, kik egy süketnéma gyermek képeztetéséért fizetni kíván­nak, a 120 p. frt évdíj felét az intézett pénztárba előlegesen 60 p. fttal lefizetni tartoznak, a­miért is az érdeklett gyermek, az élelmezésen kivül, okta­tást, nevelést, orvosi segélyt, sőt még kül és belső ruházatot is nyer; meg kivántató azonban , hogy ily gyermek elhozatalakor, egy öltözeten kivül 6 pár fehér ruhával, és a fenn említett orvosi bizonyítvány­­nyal is ellátva legyen. — Ily gyermek, az intézeti igazgatóság által akármely időben felvétethetik. 3) Tekintélyesebb és vagyonos szülők, kik sü­­­ketnéma gyermekeik számára az intézetben, na­gyobb fizetés mellett, kitűnőbb nevelést és ellátást óhajtanak szerezni, az intézeti igazgatóságtól nyer­hetnek utasítást. 4) Váczon találkozó süketnéma gyermekek, vagy olyanok, kik az intézetbe fel nem vétethet­nek, a tanításra való eljárást szabadon élvezhetik, és az ilyenektől az írószerek beszerzésére 10 p. frt. követeltetik évenkint. Egy süketnéma gyermek képeztetésére egyes pártfogók és jóltevők által, 2000 pfttal, örökös ala­pítvány létethetik; — minélfogva az alapítónak, vagy a tőle rendelt utódnak joga van, egy süket­­néma gyermeket az intézetbeni képeztetési időre (6 — 7 évre) kinevezni, és ennek kiléptével ezen alapítványt ismét egy másikra átruházni. — Az efféle alapítvány a szerző nevét örök időre fenn­tartja. — Jóltévők, kik a szenvedő emberiség ér­dekében az intézeti tőke gyarapításához akármily összeggel járulni óhajtanának, szíveskedjenek ado­mányaikat az intézeti igazgatósághoz Váczra be­küldeni, honnan a hivatalos nyugtatvány az illető adakozónak azonnal el fog küldetni. Kell Váozon martius 21-én. Az igazgatóság. 379. Iskolai közlés. Tudósítás a süket­néma-ne­velés ér­dekében. V­á­o­z o­n az országos cs. k. süketnéma­­n­eve­lő intézetbeli, fi- és leány növendé­keknek, e tanév első félszakával tett előmenetelük tanúsításául, f. é. martius 9-kén nyilvános vizsgá­lat tartatott; —ez intézetben jelenleg 88 növen­dék, — nevezetesen 61 fi- és 27 leány­gyermek élvezi a nevelés jótéteményeit; — vallásukra néz­ve 66 róm. katholikus, 7 helvét, 3 református,*­ 5 egyesült, és 2 nem egyesült görög, végre 6 héber; — ezek közöl a magyar nyelvben 50, a németben pedig 38 növendék képeztetik; általánosan véve, van ez intézetben 43 rendszeresített országos ala­pítványi, 2­ magán­alapítványi, — 18 fizető — és 7 a tanórákra járó süketnéma gyermek. Miután a jelen tanév végével, 2 rendszeresített országos és 5 magán­­alapítványi hely jövend üzesedésbe, ennek következtében hivatalosan közhírré tétetik, miszerint mindazok, kik süketnéma gyermeküket ezen ingyenes alapítványokba felvétetni kívánják. *) A t. sz. igazgatóság tudósításában a protes­táns növendékek számát illetőleg tévedés van, miután a helvét és reformatus ugyan­­­azon egy hitsorsosokat fejezi ki, s bizonyosan valamelyik a fennebbi két szám közös ágostai hitvallást követőkre vonatkozik. S­z­e­r­k. Martius 28-án 1854 Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Martius 28. *­0 cs. Fensége Hildegard fiőherczeg­­asszony folyó hó 24-kén a pesti első bölcsődét, mint ezen intézetnek legmagasb védnöke, isméti legkegyelmesb látogatásával boldogítani, s a nagy számban jelen volt, s mint jótékony nemzetök felé mosolygó kisdedek között hosszabb ideig mulatni méltóztatott. — A derék csendőrségnek ismét újabb em­berbaráti vonásával ismerkedtünk meg, mit a kö­vetkezőkben közlünk : A f. hó 16-kán Nagy-Be­reznán (Ung megyében) történt tűzvészkor a tűz oly gyorsan terjedt el, mikop 3 óra alatt az egész helység lángban állott. A csendőrlaktanya csak az ottani csendőrségi osztálynak Deiszler őrmester vezetése alatti erőfeszített és feláldozó fáradozása által jön a fenyegető elemtől megmentve, és ezen osztály a helységben mindenfelé kitartással nyúj­­­tott segélye által a hatóságok és lakosok leg­­teljesb elismerését érdemlé ki. Ezenfelül Was­ti-

Next