Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)

1854-04-08 / 389. szám

kerülete austriai birodalomban fekvő rászánok lel­készeihez főpásztori körlevelet intézett, melyben rendeli,hogy ápril 24-kén, mint a cs. k. Aposto­li Felségének, leghőbben szeretett Urunk Csiszárunknak Erzsébet bajor herczeg­­dí 5 k. fenségével, a birodalom minden népeit ö­­römmel eltöltő egybekelésének napján, ez egyház­kerületrésznek minden templomaiban Te Deum tar­tassák. Hasonlót tőnek a maguk egyházmegyéikben a többi austriai birodalmi főpásztorok is. — Urunk Császárunk egybekelése nap­jának valódi örömünnepként megülésére a biroda­lom minden részeiben a legnagyobb kedvvel és buzgalommal léteznek az előkészületek. __Az Austria és Poroszország közt függőben levő alkudozásokra nézve a keleti ügyben, hallani, miszerint egyrészt a két hatalomnak a béke későbbi megkötésének magatartásának megállapitása is fo­­­rog fönn, s ez egyik oka az alkudozások hosszabbra húzódásának. — Mint több német lapok jelentik,­­ Bécsben is hallani, Császár ő Felsége egybekelési ün­nepélye alkalmával több grófi házak herczegi rang­­ra fognának Ő Felsége kegye által fölemeltetni. — A Berlinben külön missióval mulató Gy­örgy-A­uguszt meklenburg - strelitzi herczeg orosz csa­tnok, az uralkodó nhgnek második fia. (Szül. 1824. jan. 11., egybekelt 1851. febr. 16-kán­ Katalin orosz nhgnővel, az elhunyt Mihály nhg leányával.) — A szolgálatképtelen, 1848—49. évbeli szű­kölködő harczosok gyámolitására alakult bizottmány Császár Ő F­elsége egybekelése ünnepét e ka­tonák és családjaik közt ruhakiosztás által szándé­kozik kétszeres örömnappá tenni. (Ajándékokat e czélra elfogad Bécsben Danninger Antal Fe­­rencz, belváros 838. sz. a.) *] A brassói kereskedelmi kamra elnöke na­pokban Bécsbe utazik, megbizottainak egy beszámí­­toló­ bank feláll­ít­tatása végetti kérvényét a keres­kedelmi ministérium elé terjesztendő. (Külföldi napló ) Lo­ndon, april 1. Az ,,United service gazette“-ben ez áll: A tengeri sereg örömmel veendi a tudósítást, mely szerint Colt ezredes megrendelést kapott 4,000 revolver, (több­töltésű pisztolyok) készítésére a hajóssereg számára.­­ Southamptonban a hadüzenet nagy ünne­­­pélyességgel olvastatók föl. A városházra a királyi zászló tűzetett föl, s a városi hatóság és tömérdek nép jelenlétében a hadiállapot jelképéül a „város kardja,“ kihúzatott hüvelyéből, a nép tetszés-nyil­­vánításai közt. E tényt, mint az angol nép ősi szo­­kásaihoz, hű ragaszkodásának egy jellemző vonását közöljük. — A „M. Herald“ tudósításai szerint, Napier hajóhada Kiege öbölben várandja be a franczia hajó­hadosztály csatlakozását, honnan egyesült erővel indulandnak ki az ellenség megtámadására. Berlin, april 2. Egy rajnai lapnak írják: Itt bizonyosnak tartják, hogy P­f­u­e­­­tnok azonnal mis­sióval Konstantinápolyba induland, mihelyt Lin­d­­heim unok Berlinbe megérkezendik. E hiedelem a­­zon reményen alapul, hogy az orosz császár a L­i­n­d­­h­e­i­m tnok által vele közlött javaslatokat figyelem­be veendi. — Ugyane forrás szerint K. He­sz tszn. kül­detésének egyik főpontja azon kivánat lenne, hogy Poroszország az orosz határszélen figyelő-hadtestet állítson föl. Általán valószínűnek tartják, hogy a b. H e s­z által előterjesztett katonai szerződvény el fog fogadtatni. Az az összes német államokban hadi­­készületeket rendelne el. — April 4. B. H e s­z tsznagy ő excla, ne­jével együtt, valamint R­u­ff ezredes és Kopfin­­g­e­r százados, tegnap szerencsések voltak király ő felségéhez Charlottenburgba ebédre meghivatni. Karlsruhe, mart. 30. A kormány az ország­gyűlés elé egy 10 milliónyi kölcsönnek, vasútépí­tésekre, felvételét tárgyazó törvényjavaslatot ter­jesztett. Stockholm, mart. 24. Tegnap ment végbe a mart. 13-kan elhunyt trónörökös Károly Osz­kár südermannlandi­ngnek ünnepélyes koporsóba tétele, ma pedig a holttest eltemetése. Christiania, mart. 24. A„Morgen­bladet“ jelenti, mikép a kormány elrendeli, hogy az egész norvégiai száraz­ erő készen tartassék az első pa­rancsra táborba szállani. Parma, mart. 30. A ,,G. di Parma“ egy bo­­csátványt hoz, mely által a trónváltozás következ­tében megváltoztatott eskü­forma közzététetik, és a hivatalnokoknak ez új esküforma szerinti megeskü­­vése elrendeltetik. Turin. A „G. di Ferr.“ számos elfogatások­­ról beszél, mik közelebbről Turinban az olasz emi­gránsok közt történtek, s még történendnek. Be­szélnek proscriptio-névsorról. Számos házmotozások is történtek. Madrid, mart. 26. Mart. 22-ki rendelet ál­tal a királynő általános amnestiát adott mindazok­nak, kik azon összeesküvések, lázadások vagy be­ütésekben közvetett vagy közvetlen részvétel miatt, mik Cuba szigetén zavar előidézését czélozták, tör­vényesen elitéltettek, vagy kiutasíttattak, vagy a spanyol birtokokból kiköltöztek. A még fogságban levők azonnal szabadon bocsátandók; a megkegyel­­mezettek a spanyol területben mindenütt lakhatnak, de Cuba és Porto Ricora nézve a cubai főkormányzó előleget engedélye kívántatik meg. — Mart. 27. Az északamerikai követ ma hosz­­szabb értekezleten volt gr. San L­u­i­z ministerel­­nöknél, kinek és tiszttársainak a Lopez -expeditio részesei számára eszközlött amnestiáért köszönetét fej­ezé ki.­­ A legfelsőbb törvényszék don Jose de la Concha volt bnokot 30 napi határidő alatti megjelenésre idézte, hogy Cuba szigetén egykori hivatalkodására nézve magát igazolja. 2196 Var­só, mart. 30. Gr. Rüdiger főhadise­­géd és lova­tnok, mai napon a lengyel királyság helytartósági ügyeit hg Paskievics­­­agytól átvette. AUSTRIA. Az „Austria“ czimü kereskedelmi, ipar, stb. lap ápril 4-ki számában egy czikk erélyesen ki­kel s méltó megrovással illeti azon elfogult egyé­neket és közlönyöket, melyek az austriai pénzvi­szonyokról, s jelesen a legutolsó kölcsönről kü­lönféle balga s ábrándos hireket terjesztenek. így a „Breslauer Zig“ egyik utóbbi számában azon hazug hir közöltetett, mikép a hivatalos aláírási lajstromok előadása néhány ottani nagy bankár­ház aláírásairól hamis, ezeknek a kölcsönbeni egész részvétele csak abban állana, hogy a neve­zett összegeket kiadás végett bizományban vet­ték át. Ugyanerre vonakozó koholmány osztályába tartozik ama versio, mikép az említett bankhá­zaknak azon rész, melyet a kölcsönben vettek, alacsonyabb árkereten lett volna adva, mint a többi aláíróknak. Erre különösen azt jegyzi meg az „Austria,“mikép épen e kölcsön,inkább mint akár­melyik előbbi, a nagy­közönség bizalomteljes részvéte által jött létre, mikép az aláírás eredmé­nyei tökéletesen úgy állanak, a mint közöltettek, és hogy a megszabott általános föltételektől sem­miféle eltérés nem történt. Ezen czikket illetőleg az apr. 5-ki „Ö. C.“ következőleg ir . A tegnapi „Austria“ egy nyil­ván leghitelesb forrásból eredt c­áfolatát közlé az utolsó kölcsönre vonatkozó különféle és oly valótlan mint részakaratú híreknek. Ebből kivi­­­láglik, miszerint a kölcsön szorosan a nyilván közzétett módon s különbség nélkül a tudvalevő árfeltételek mellett létesült. A czikk következő szavakkal végződik: „Mi sürgetőleg csak azt a­­jánlhatjuk, miszerint a pénzügyi rendszabályok­,­ról fölmerülő híreket legnagyobb óvatossággal kell fogadni, s azok ellenében folyvást az állam­­igazgatás nyilt s egyszerű menetére tekinteni. Ez, daczára a külső nehézségeknek, folyvást szi­lárdul ragaszkodik a helyesekül elismert elvek­hez, mik szerint távol attól, hogy pénzszükség­leteinek még födözetlen részét a bankhitel használatával akarja födözni —ennek bizonysága az új kölcsön — inkább a bankjegyek további s tartós­ elértéktelenülésére vezető minden anyagi okok gondos eltávolítására törekszik, s a körül­mények megfontolásával, a szilárd becsmérték, s az állami bevételek és kiadások közti egyensúly szükséges helyreállításának kettős czélja felé vál­tozatlanul halad.“ KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről. A „Tr. Z.“ konstant­inápolyi hivei közt mart. 27-ről, legfontosabb a már tudvalevő letétetése Arif Hikmet effendinek a sheik-al- Izlam hivatalából, és helyébe A­r­i­f effendinek, az államtanács muftijának kineveztetése. Továb­bá Rifaat pashának az államtanácsi elnökség­ből elbocsátása, és helyébe S­h­e­k i b elfendi ki­neveztetése, ki e szerint most egyszerre vezir és mushir. Mindkét személyváltozást azon makacs ellenszegülés idézte elő, melylyel az elbocsátottak a keresztények javárai engedményeket akadá­lyozták. Török lapok szerint az új főmufti A­r­i f effendi a reformok barátja, S­h­e­k i b effendi pe­dig korábban követ volt Bécs­ és Rómában. Mindkét kinevezést igen korszerűnek tarják. A letett sheik-al-Izlam azon tervnek is, hogy a moshéjavak államjavakká változtassanak, mi­által azok elzálogítása vagy eladása lehetővé lesz, ma­kacsul ellenszegült. Az új kinevezések, a „Pr. Z.” szerint is leg­bensőbb összefüggésben állanak a keresztények­nek a nyugati hatalmakkal a szerződvényekben biztosított emancipatiójával. S­h­e­k­i­b effendi — úgymond — most már Shekib pasha, kitűnő képességét nem csak mint nagykövet London és Bécsben, hanem mint cs. biztos Syriában is bebi­­zonyítá. Egyébiránt azt várták, hogy e két kine­vezést több más változások is követendik. A „Tr. Z.“ szerint nagy feszültséggel várják ápril 5-két a görög gyümölcsoltó-boldogasszony napját, melyen — titkon keringő hírek szerint — mint az első görög felkelés évnapján a görögök átalános felkelése fogna történni. Egyelőre az őrök megkettőztettek, és igen erős őrcsapatok járnak az utczákon. N­e­s­s­e­­­bey, Athénéből elutazott török kö­vet személyzetével együtt megérkezett Konstan­tinápolyba. Tüstént ezután M­e­t­a­x a görög kö­­­vet is kikérte útleveleit, mások szerint azok neki felszólítás nélkül kézbesíttettek. Elutazása napja még nem bizonyos. Az államtanácsban két véle­mény létezik, egyik a görögöknek a kiutasításra 20, a másik 60 napot akar adni határidőül. E rendszabály igen érzékenyen sújtandja a görögö­ket. A „Tr. Z.“ szerint csak a fővárosban több mint 15,000 görög tartózkodik, mint kézműves, s jelenleg a kikötőben 800 görög hajó, a követségi palotában pedig több mint 50,000 útlevél van. E kiutasítottak nagyobb része koldussá lesz, és akarata ellenére is kényszerül az epirusi felke­lőkhöz csatlakozni, minthogy nekik Görögország sem munkát nem adhat, sem nem tarthatja őket. Legnagyobb csapás éri pedig a görög marinát, mert az csak török kikötőkben találhat hajóter­­het Angliába. A görög hajók lefoglalásáról­ hír alaptalan. Az „Oss. Triest.“ a Konstantinápoly­ban levő görögök számát 25—30,000—re teszi. ^ Az egyesült hajóhadak mart. 24-ken újra ki­mentek a fekete tengerre. — Azonkívül több gő­zösök csapatokat szállítottak Prevesába. Az „In­flexible“ és „Sané“ török csapatok­ és lőkészlet­­tel Várnába eveztek, hova 23-kán meg is érkez­tek. 20-kán érkeztek oda G­o­v­o­n piemonti ezre­des, és R­o­d­e­s lovaskapitány. 24-én, „S. Lewis“ északamerikai korvett, Nápolyból megérkezett, s Konstantinápolynál horgonyt vetett. Nagy figyelmet gerjesztett itt — írja a „Tr. Z.“ — egy kurd nő G a r a G ü z­h e n u m, a fekete szűz, ki Maradi egyik legelőkelőbb családaiból származik, és egy 500 férfiból álló, saját költségén fölszerelt csapattal a szultán rendelkezése alá adta magát és engedélyt kért a háborúban részt vehetni. Őt a nagyúr és ministerek legnagyobb kitüntetéssel fogadták, a Daud pasha-laktanyába elhelyezték, honnan néhány nap múlva Driná­polyba indul. Cara Güz 50- 60 éves nő, magas, erős termetű, a fegyvert úgy hordja mint a fér­fiak, és szereti ha Ali beynek nevezik, mely ne­vet maga vett fel.­­ Más kurd főnökök is, kik eddig a portával mindig villongásban éltek, 1,000 főnyi kurd csapat állítására ajánlkoztak, s em­bereik jó maguk viseletéért kezességet vállalnak. A gabnakiviteli tilalom közelebbi kihirdetését várják. Néhány gabnaterhelt, Odesszából érkezett hajóktól az elmehetési formán megtagadtott. Egyiptomból 10,000 főnyi arab hadtest vá­­ratik, mely a görög felkelés elnyomására fog for­­­díttatni. Már holnapután várják az angol-franczia csapatok Gallipoliba megérkezését. Itt azonban egyelőre csak 8,000 ember maradt­ a Dardanel­lákban és körülfekvő falukban szállások és kór­házak készíttetnek. Kabuli effendi, ezelőtt athenei követ, a porta részéről a Dardanellákba küldetett, ott N­a­­poleon és Cambridge hgeknek, és a franczia csapatok fővezérének a nagyúr nevébeni elfoga­dására. Az austriai követ Konstantinápolyban több óráig értekezett a külügyminiszerrel, mely alka­lommal tanácsra, hogy a kereskedelmi viszonyok Görögországgal egyelőre ne szakíttassanak félbe, hanem elégedjék be a porta a diplomatiaiak fél­beszakításával, mivel pillanatilag ugyan a csapás Görögországot érné, de visszahatásaiban az bi­zonyosan Törökországnak is ártana. A posta in­dulásakor azonban még ez iránt az államtanács nem határozott, mely,mint fenebb említtetett,két­féle véleményre oszlott. Konstantinápolyban azon hír volt elterjedve, hogy az egyesült hajóhadak az odesszai kikötőt ostromzár alá veendik. A szultán Drinápolyba elindulásának napja máj. 5-re (27. Dzsumaa) van kitűzve. A háborúrendszabályok tárgyábani intézke­désre kinevezett bizottmány működését elkezdet­te , annak tagjai minden tekintetben egyetérte­nek a ministériummal, különösen R e­s­h i­d pa­­shával. Kereskedelmi tudósítások szerint, az éle­lemszerek drágasága ott folyvást növekedik; a főváros állítólag csak 3 hétre lenne gabnával ellátva. Drinápolyba Chapman és deVere an­gol katonai mérnökök érkeztek a hely felmérésére. A görög felkelés színhelyéről je­lentik : F­u a­d effendi a prevcsai öblöt, melyet északról a török, délről a görög terület képez, ostromzár alá vetette. E szerint Görögország már tettleg török ostromzár alatt van. A fellázadt keresztények száma Epirus és Thesszáliában, mindössze 16—17,000 emberre megy. Az epirusi és thesszáliai török tudósítások csak márt. 13-ig terjednek; ezek szerint a felkelőket Farzalia és Trikalánál illetőleg 5,000 és 2,000 embert, néhány száz főnyi albániai csapat tökéle­tesen széjjelvert. A vert had legnagyobb rendet­lenségben Agrafába futott, számos halottat hagy­va hátra. — Fuad effendit, — írják továbbá — a felkelők által nyomott nép mindenütt örömrivaj­­jal fogadja. Rashid bey, egy előkelő albániai, saját költségén 1,000 albániai lovast állított a felkelő hellenek ellen. — A „Journ. de Const.“ azt igyekszik bebizonyítni,­­hogy a görög kor­mány tettlegesen segíti a felkelést, még azt is állítván, hogy maguk Görögország királya s ki­rálynéja is előkészületeket tennének, a határszélre menetelre, a harcz intézése végett stb. Az „Oss. triest.“ szerint azonban Angol-­s Francziaország előterjeszvényei a közönség figyelmét nagy mér­­­tékben magukra kezdik vonni. Egy márt. 22-kén kelt jegyzékben a két nyugati hatalom képviselői a görög kormánytól azt kívánták, hogy a felke­lőkhöz átment görög tisztek hivassanak vissza, a hadikészületek szüntessenek meg, s a felkelés nyilvános rászólása mondassék ki. A kormány azt válaszolá, miszerint a fegyverkezést meggátolni nem képes. Már Görögország több kikötőiben an­gol s franczia hadihajók mutatkoznak. A görögö­ket azonban ez el nem riasztja; ők úgy hiszik, hogy a hatalmak kényszerítő eszközökhöz nem fognak nyúlni. Máltából írják mart. 24-ről az „Indep. belge“nek, miszerint tervben van az expeditió­­hadból több ezer embert, többé kevesbbé helyes ürügy alatt, valósággal azonban a török főváros helyőrségében támadt hézagok betöltésére Kon­stantinápolyba küldeni. E helyőrség i. i. 10,000 főre olvadt le, s ebből is 2,000 közelebbről Fuad elfendit Albániába kísérte.­ Noha Kon­stantinápolyban lázadó mozgalmakra semmi sem mutat (az utolsó keleti tudósítások ellenkezőt látszanak bizonyítani), mégis szükségesnek talál­ják a segédsergek egyenruháit mutogatni azok előtt, kik netán kedvet éreznének magukban a csendet zavarni, és vagy a szultán trónját, vagy a behozandó reformokat meg­támadni. A Duna mellől mártius 27. Írják kul­csa még mart. 26-k­an,a törökök kezében volt, de oly szorongatott helyzetben, hogy a vár fel­adását minden órán várták. Bukarestből 29-ről írják, hogy oda egy futár 28-kán Tulcsa vár mart. 27-kén történt feladásának hírét hozta. Tulcsa bevételéről jelentik, hogy a vár külerődítvényeit, árkok, sánczok, védműveket, a törökök a legma­­kacsabbul védelmezték, s csak az oroszok túl­nyomó ereje kényszeríté őket a visszavonulásra. Szakcsa bevételéről még semmi bizonyost nem tudni. Kalarashnál, Szilisztra átellenében folyvást több-több csapatok vonatnak össze. Két teljes hídkészlet, és több mint 100 legnagyobb fajta ágyú áll ott. Úgy hiszik, hogy új átkelési kísérlet mindaddig nem történik, míg Gorcsa­­k ott­ Bukarestben van, de remélik, hogy a her­czeg néhány nap múlva Kalarashba megy, hova Schilder­­nok mart. 30-kan szintén megérke­zik, a Dunán átkelés intézésére. Bukarestből mart. 29-ken egy újabb ön­­kénytes osztály indult el Krajovába. Ez önkény­­tesek semmi titkot nem csinálnak abból, misze­rint feladatuk Szerbiába beülni és ott Milos Obrenovics részére a felkelést propaganda által előkészíteni. Oláhországban a már behozott 12 pernyi hát­béradón kívül, most az ablak- és kéményadó is be­­hozatik. Az összeírás már foly. Egyik Festetics gr. Magyarországból orosz cs. szolgálatba lépett, s tegnap — írják Bukarestből 28-ról — először jelent meg huszár főhadnagyi egyenruhában. Belgrádból írják, hogy mart. utolsó napjaiban Sándor fejedelemhez Poroszország­nak egy jegyzéke érkezett, mely szerint a porosz kormány Austriának azon követelését,hogy Szerbia az orosz-török háborúban szigorú semlegességet kövessen, helyesli és ahhoz egész hatálylyal csat­lakozik. A keleti-tengerről írják: Corry admirál hajóhada közelebbről meg fog érkezni a Kiöge-öbölbe. Inkább szeretett volna ugyan a keleti-tengeri hajóhad a kieli öbölben maradni, de a dán kormány iránti tekintetek ezt nem en­gedők. Az egyesült összes hajóhad 66 hajóból állandó és a Kiöge-öbölből egyszerre induland rendeltetése felé. Altonából apr. 2-ról írják a „Hamb. N “nek: Egy rendk.­futár utazott itt tegnap ke­resztül, Kopenhágából jővén, kire igen fontos sürgönyök bizvák, s kit egy angol gőzös szállított Wismarba. — Igen jól értesült kútfőből gyanít­ják, hogy azok tartalma Své­­ia és Norvégia mostani állására vonatkozik, s nem lenne érett lehetetlen a svéd kormánynak, a körülményekhez képest, másképem föllépése, mint róla eddig hit­ték. Az bizonyos, hogy a svéd kormányt fontos politikai okok bírhatnák a dolgok jelen helyze­tében más lépéseket tenni, mint tőle eddig vártak. Egy oly hatalmas flottának, minő most a Kiege­­öbölben áll, s mely még két annyira fog növe­kedni, jelenléte nem maradhat erkölcsi benyomás nélkül a svéd és norvég népre. Sz. Pétervárról mart. 28-tól Ricord admirálnak az 1. és 2. hajóhadosztály főparancs­nokává kineveztetését jelentik.­­ A „Czas“ sze­rint a jégzajlás a Néván oly korán mint az idén 1717 óta sohasem állt be. A vitorlahajózás a Néván, e lap szerint, már elkezdődött. Általában az idő az erődítési munkálatoknak igen kedvező. Utóbbi napokban általánosan beszélték, hogy az oroszok erődítvényeiket Aland szigetén lefegy­­verzik, s az ágyukat és egyéb lőkészletet onnan elhordják, mert nem tartják méltónak fáradságra e sziget védelmének az egyesült flották ellen megkísértését. Több odesszai kereskedők tudósítása szerint, ott egy táborban 20.000 ember van összevonva, s még folyvást új csapatok érkeznek oda. Az igen megerősített kikötő egészen el fog záratni. Az o­­rosz hajók folyvást a fekete-tengeren czirkálnak, és csapatokat szállítanak majd a Duna torkola­taihoz, majd az orosz tengerpart más pontjaira.­ A török hajók csak angol-franczia védelem alatt bátorkodnak a fekete-tengerre evezni ; kereske­dés­i forgalom teljesen pang, Oroszország belsejé­ből Pultaván át igen számos csapattestek érkeztek Odesszába, melyek 8 hónap óta voltak útban.Ikriza­­ben török emissariusok izgatni akartak, de a la­kosok maguk elfogták őket és Odesszába kisérték. Varsói tudósítások Nachimov admirál­nak egy új merész vállalatáról tudósítnak. Az ad­mirál egy hajóosztálylyal Szebasztopolból elin­dult, a kaukázusi partok kisebb erősségeiből a helyőrségeket mind (körülbelül 5000 ember) föl­szedte, és ismét szerencsésen visszatért Szebasz­­topolba. Ez expeditiónak legalább 14 napig kel­lett tartani, mert legalább 10 erősség helyőrsé­gei voltak egész hadszereikkel, a tisztek és katonák családaikkal stb. együtt hajóra szedendők. Ha valamely ellenséges gőzös e hajóosztály kie­vezését szemmel tartotta, s arról Konstantiná­polyba jelentést tett volna, az egyesült flotta a fekete-tengerre kievezvén, a Nachimov-hajóosz­­tály visszatérési útját fenyegethető vola. Az idő erre nem hiányzott.­­ Az „Indep.“ továbbá meg­erősíti azon már tudva levő tényt, miszerint az oroszok átkelésekor a Dunán Szebasztopolból öt orosz gőzös kievezett és Odesszát útjában érint­vén , a Duna „Sz. György“ nevű torkolatában 4000 embert tett partra, kik a Dunavetz nevű nagy dunai szigetet Tulcsán alul azonnal meg­szállották. Az öt gőzös a partratétel után azon­nal visszatért Odesszába.

Next