Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)

1854-04-12 / 392. szám

költő el­ól sikerült művét szép virágbokrétának mondhatjuk, melyet a Múzsa egy feledhetlen és nagyjelentőségű napon a magas császári jegyes­párnak, s vele a széles birodalomnak, élő és jövő nemzedékeknek barátságos jegyándokul szentelt. Hadd élje túl az az idők viszontagságait, s váljék lassan kint az austriai hűség és ragaszkodás ö­­rökévé, a szegény kunyhó lakosa által is megért­hető, és egyszersmind a művelthez is méltó, hű kifejezése azon érzületnek, mitől minden jó austriainak keble Örökös ura iránt áthatva van!“ KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről. A Duna mellől írja a „Wand.“ levele­zője april 1. Az Olt torkolatától Kalarashig (Szi­­lisztriával szemközt) az egész egy csatavonal. E vonalon különösen öt ponton nagy elkeseredett­séggel s még nagyobb emberáldozattal foly a harcz, t. i. Izlasnál (Kis-) és Turnunál (Nagy-Oláhországban) Nikápolylyal szemben, Limnitzánál, Zisztovval szemközt, és teg­napelőtt óta Dzsurdzsevo-Ruscsuknál is; m. hó 12-ke óta szakadatlanul az Argisz-torkolatnál Turtukajjal szemben, s végre tegnap délutántól fogva Kalarashnál is. Minde véres harczo­­kat részletezni a legnagyobb ügyekezet mellett is lehetetlen, ezenkívül a magán­tudósítások csak­nem mindig ellenkeznek az oroszokéival, és pedig a fődologban. Előbb azt mondták, hogy a törö­­­kök Turnunál visszavezettek, még­pedig mart. 30- ai magán­ tudósítások szerint ott három nap egy­másután tartott az ütközet a­nélkül, hogy a tö­rökök az innenső partról visszavezettek volna. Sőt inkább az említett tudósítások azt gyaníttatják, hogy míg a törökök az ellenség figyelmét inkább a Bukarest közelében fekvő pontokra (Limnitza, Dzsurdzsevo, Ostenitza) irányozzák, ők Oláhor­­szág másik zugából (Turnunál) egy fontos diver­­siót­ terveznek befelé. Itt az Olt túlpartján Izlas­­nál működő hadtest támogatja őket, mely ismét egy másik, feljebb Celev­nél álló hadtesttel van összeköttetésben.­­ Az oltenizzai mart. 23-ki véres csata után a törökök a szigeten nyugton maradni látszottak, de már másnap 3.000 em­berrel ismét az innenső partra szálltak, és ott azóta mindennap kisebb nagyobb csata volt, leg­véresebb 28-kan. Ekkor azt mondták, hogy visz­­szavezettek, de mivel biztos tudósítás szerint ott tegnap és tegnapelőtt ismételve makacs ütköze­tek voltak, kétségtelen, hogy azon hir alaptalan volt. Úgyszintén Limnitzánál is tartják magukat a törökök.Tegnapelőtt Dzsurdzsevon fölül 2,500, tegnap d. u. Kalarashnál mintegy 3,500—4,000 ember jött át, ma e pontokon alkalmasint har­­czolnak. A törökök tehát mindezen pontokon tá­madólag lépnek föl sokkal túlnyomóbb erő ellen, de a szigetekről erélyesen támogattatnak, mert minden eddigi orosz tudósításokkal ellenkezőleg a szigetek ez egész vonalon csaknem mind a tö­rökök hatalmában vannak. A „Lieb. Bote“ tudósításai Bukarestből ápril 3-ról szólnak. Ezek — úgymond—sokkal fon­tosabbak az által, mit nem tartalmaznak, mint az által, mit közölnek. Egy szót sem szólnak a tö­rököknek mart. 27. átkeltéről a Dunán Limnitzá­nál, hallgatnak egy állítólag Bukarestben keringő hírről, miszerint a törökök útban vannak e város­­felé, és a simnitzai lakosok nagyobb része ide menekült, szóval, semmit sem szólnak azon hí­rekről, miket egy szomszéd lap apr. 4-kén közölt, de melyek igazságát ma még inkább kétségbe vonjuk Az oroszoknak a jobb dunapartra,­­Dob­rudzsába vonulása még folyvást tart, és ha jól vagyunk értesülve, a jobbparton állást foglalt Lüders-hadtest 65—70,000 embernyi erős. — Az oroszok, úgy látszik, Csernavodánál nem nyo­multak beljebb dél felé Bukarestben­­. hó 3-ig új hadijelentések nem adattak ki, mi bizonyosan el nem marad,ha az oroszoknak sikerült volna Dob­rudzsában beljebb eső helységeket elfoglalni. Hy Gorcsakov­ még ápril 3-kán Bukarestben volt. — A Franczia és Angolország által Orosz­országhoz intézett hadüzenet híre ápril 2-kán ér­kezett Bukarestbe, s az minden körökben rend­kívüli hatást idézett elő. Mint levelezőnk írja, a törökök pojanai megtámadásukkor egy orosz lo­vasezredtől a pénztárt elvették, mely alkalommal az oroszok 100 halottat vesztettek és 200 lova­suk megsebesíttetett.­­ A Franczia és Angolor­szág által Oroszországhoz intézett hadüzenet kö­vetkeztében, K. Budberg épen most intézett egy parancsot a posztelnikhez, ezen két nem­zetbeli itt létező lakosokat felszólítni, misze­rint a hirdetés keltétől számítandó nyolcz nap alatt, a herczegségeket hagyják el. Az oroszlengyel határról: A csá­szárnak mart. 30-ki „Petersburgskija Wiedomos­­ti“-ban közzétett kibocsátványát úgy magyaráz­zák , mintha Oroszország nem bővelkednék felesle­ges katonasággal. Mindennemű kedvezményeket igér azon bocsátvány azoknak, kik i­­márs kiszol­­gált katonák, de még szolgálat­képeseknek érzik magukat, és különösen felhivatnak a jelen hábo­rú blni részvételre; továbbá ,­ hogy az ismét be­lépni szándékozók jelentsék magukat elbocsátó leveleikkel illető kormányzóságuk helyőrségi zász­lóalj-parancsnokánál. Ily módon szándékoznak a tartalékok személyzetét, mint a működő hadtest pótlékát és kiegészítőjét rendeletkész állapotba helyezni. A kormány ígéretei kecsegtetők: 1) egy arany vagy ezüst keskeny sujtás a karon; 2) az ismét belépés napjától kétszeres díj; 3) em­lékpénz Sz. Anna szalagán ezen felírással: a „szolgálati buzgalomért“; 4) belépéskor testőr­ség tisztjeinek 5, a sorgyalogságénak 3 ezüst rubel, köztestőrnek 3, a sorgyalogság közembe­rének 1 ezüst rubel, 50 kopek pénzjutalmak; 5) a legények tartalék-szolgálatba lépnek, a legkö­zelebbi tetszésük szerint választandó tartalék csapatba; 6) kiegészítésül a működő hadtesthez nem fognak besoroztatni, ha csak tüzetesen ma­a­guk nem kívánják; 7) az e felhívás következtében belépők gyermekeiről, valamint nejeikről is az állam gondoskodana. Ezenkívül a nemesi, ke­reskedői, polgári és jobbágyi rendek is felhivat­nak a családokról gondoskodni. A háború végé­vel ismét elbocsáttatnak nyugdíjjal, mely éven­­kint 1­2 évi fizetéssel érend fel stb. E kibocsát­­vány záradéka egyszersmind magában foglalja a fenyíték-szabályokat rész magaviseletüekre az ismétt belépés után stb. A keleti-tengerről. A már korábban a kopenhágai öbölbe érkezett 3. angol csavargő­zösön kívül (Tribun, Amphion, Daunt­less) april 2-kán még két angol kerekes gőzös, Valorous és Vulture érkezett oda. April 2-kán a Bulldogg az angol követtel a flottá­hoz ment el, s 3-kán a fennemlített három csa­vargőzös is elvitorlázott. — Biztos tudósítások szerint Révaiban egy orosz hadihajó sincs, és a finn-tenger jegének átfűrészeléséről keringett hír nem egyéb egy svéd kacsánál. — Gothenburgból ápril 2-ról írják : Tegnap Wingolandnál a Cä­sar (90 ágyús) és Bulldogg angol hajók, va­lamint az első franczia hajó, Austerlitz, hor­gonyt vetettek, de útjukat a keleti-tengerre már ma folytatandják. Ugyanonnan jelenti az „Aftonbladet“ misze­rint Aland-sziget templomaiban nemrég az orosz császár hirdetménye olvastatott föl, mely szerint az ottani erődítmények lefegyvereztetnek, a hely­őrség elvonul, és a sziget védelme magára a la­kosságra hagyatik. — Finn lapok hivatalosan je­lentik, hogy a császár az Aland szigetekbeli köz­lekedés félbeszakításának esetére, oda különkor­­mányzóul Knut Furuhjelm alezredest kine­vezte. — A ,,Kreutz­“-nak jelentik Kopenhágá­­ból april 4-ről, miszerint ott hire j­átt, hogy N­a­­p­­­e­r admirál utasíttatott volna a keleti-tengeren gyorsabb működésre, mint eleinte gyanítva volt. April 3-kan ott öt angol hadihajó horgonyzott, köztük három csavargőzös, de még az­nap mind megint elhagyák a kikötőt. Kopenhága most a tenger felől eléggé el van ágyukkal látva, s be­szélik, hogy még a 13-ik zászlóalj Friedericából és tán a 14-ik zászlóalj Xallenburgból Seelandba fog rendeltetni, mely esetben e szigeten 10,000 embernyi haderő lenne. — Az „Ostsee- Zig“ irja Stettinből april 3-ról, miszerint a Kopenhágából 2-kán érkezett „Geyser“ gőzös az angol hajóha­dat Rügennél találta. — A „Rostocker Zig“ irja Warnemündéből apr. 1. „Tegnap d. u. 3 óra táj­ban a távolban a láthatár szélén az angol hajó­had, vitorlá­s gőzhajók, láttatott kelet felé elha­ladni. Már tegnapelőtt d. u. volt itt ágyúzás hall­ható. — April 4-ről­­ távirják a ,,H. Corr.“-nak Kopenhágából. Austerlitz franczia sorhajó a nagy helyen áthaladt. Az angol flottáról, mely Moennél fekszik, több hadihajókat vettek észre, de nem tudni, azok angolok vagy francziák-e ? — „Archer“ 14 ágyús angol csavargőzcorvett ápril 3-kán a helsingör­i öbölben horgonyzott. A görög­ felkelés színhelyéről Cor­fu és Shutariból Artának a felkelők általi be­vételét jelentik; megjegyzendő azonban, hogy e hír görög kútfőből ered, s így valósulása még bevárandó. E hir szerint A­r­t­á­t a görögök márt. 28-kan foglalták volna el. . Montalembert ügyére nézve bizonyosnak állítják, mikép Baroche­urnak az államtanács el­nökének tárczájában egy a császár által sajátke­­zűleg irt levél volt, melynél fogva a keresettel fölhatalmazás kérése visszavonatott volna, ha M. ur bánatát fejezé ki az ismeretes levél írása fölött. — Másfelől azt is beszélik, minek hitelességéről azonban senki sem kezeskedhetik, mikép tagadó határodat esetére, a törvényhozó testület felosz­lattatok volna. Montalembert a javító rendőrség előtti védelmére Berryer és Dufaure urakat vá­­lasztá ügyvédeiül, kik elfogadák a fölszólítást. Anglia, London, apr. 4. A 4 - ei alsóházi ülésben a rabszolgaügy is szőnyegre került. B­a­­ 11­­­e pa­naszkodik azon, hogy Spanyolország a négerekre vonatkozó szerződéseket megsérti, s véleménye szerint czélszerűbb volna Cubát az egy­esült­ álla­moknak engedni át. Graham állítja, mikép a hadiállapot mellett sem apasztá a kormány a rabszolgakereskedés meggátlására szolgáló hajók számát. A spanyol kormánynak erélyes óvások fognak e tekintetben előterjesztetni. Én nem va­gyok, úgymond, Baillie­ur véleményén Cubára nézve, s emlékezetbe kell hoznom, mikép a rab­­szolgaság az egyesült­ államokban eltörülve nincs. C­o­b d­e­n következetlenséget lát abban, mikép a kormány meg akarja a rabszolgakereskedést szün­tetni, s ugyanakkor meggátolni,hogy az egyesült­államok Cubát el ne foglalják. Ha az egyesült­államokban rabszolgák léteznek is,de az azokkali kereskedés nem tüzetik. Francziaország,­­ Paris, april 6. Bizonyosnak látszik, mikép az angol csapatok nem fognak Francziaországon át utazni keletre. Főként a lovasság szállítása szolgál akadályul. A vasutak ily nagy lovas tö­­­megeket szállítani nem képesek, a Seine és a Rhone gőzösei sem elegendők, nem is említve a­­zon tetemes akadályt, mely a vasútvonalak meg­szakadásából származik. Ennek következtében az angol katonákat a franczia lakosoknál kellene el­szállásolni, s nem lehet előre látni, ha vájjon a lakosság egy részére nézve nem leendőne-e ez igen terhelő, kik készek hazájok fiai iránt a szolgá­latra, de tán idegenek iránt nem lennének oly e­­lőzékenyek, mint a nagy érdekek kívánnák, így csak az angol táborkar fog átutazni Francziaor­szágon, s egy az egész hadtest elfogadására kine­vezett bizottmány be fogja m élni azzal, hogy ven­dégszerető gondosságát csak erre terjeszsze ki.— Napóleon herczeg elindulása nem csak hir többé, mert utazása terve közelebbről megjelenend a félhivatalos lapokban. 9-kén indulván, Chalons, és Lyonon át (hol számára ünnepély készíttetik elő) fog Toulonba érkezni f. hó 14-kén. 2215 ' Svéczia. Magán­levelek jelentik Svécziából, hogy Finnlandban Oroszország részéről roppant erő­feszítések léteznek, a tengerparton nagy haderő öszpontosítására. A gyalogság kocsikon szállítta­­tik­,melyek városi és falusi tulajdonosaiktól erő­hatalommal vétetnek el. A kormányzó egy felhí­vása következtében a hegylakók felfegyverzék magukat. Minden alkalmas pontokra őrhajók ál­líttatnak, és különböző helyeken nagyszerű élel­mezési tárak állíttatnak. De Své­ziában hatható­san működnek egy jelentékeny csapaterő ösz­­pontosításán Gothlandban. Az ország különböző vidékein csapatok tétetnek mozgóvá, melyek e­­zen szigetre fognának átszállíttatni. Kungshol­­men és Drottningskjaer tengeri erősségek min­­denikébe 600 főnyi őrség rendeltetik. Norvégiá­ban minden katonakötelesek behívatnak, és ma­trózokat soroznak be. Futárok járnak kelnek az országban. Mindenfelé harczias tevékenységet láthatni. Bergből (Norvégiából) írják, hogy a franczia kormány az ottani consultól megkérdez­­teté, vájjon lehetséges volna-e a tavasz lefolyta alatt ott egy franczia hajóhadat élelmezéssel ellátni. Görögország, Athene, mart. 31. A „Triest. Z“ írja: Privilegios pénz- és Pyskas igazságügy­­ministerek, benyújtók lemondásukat, mi azonban nem fogadtatott el; az angol és franczia köve­tekhez érkezett utasításoktól félemlettek meg. A görög nemzetnél ellenben ez utasítások köztu­domásra jöttével, a lelkesedés még inkább nö­vekedett. Egy franczia gőzös Spezzia és Hydrába vitorlázott; a parancsnok az előbbkelőket ma­gához hivatá és értésükre adá, hogy ha ők a kor­mány politikája ellen nem teendnek demonstra­­tiót, kereskedő hajóiknak a közép-tengeren járás megtiltatnék. Az előkelők azt felelék, hogy kor­mányuk politikájával minden görög meg van elé­gedve, és hogy ha az angol-franczia szövetség tengerészetük ellen ellenségesen lép föl, annak azon következése lesz, miszerint a­helyett, hogy e szövetség Oroszországot gyengítné, Törökor­szágba küldött hajóhaduk és hadseregükkel, an­nak keleteni befolyását csak még növelné. Joniai szigetek. A joniai parlament feliratának azon helye, mely miatt a lord főbiztos annak üléseit újólag 6 hóra elnapolta, így hangzik : „A joniai nép, a legnehezebb viszonyok közt is, a rend szelleme és a törvények iránti engedelmesség által tünteté ki magát. A népképviselők kamrája meg van győ­ződve arról, hogy a békés róm­aiaktól ajánlott ke­zességet, a pillanat politikai zavarai nem fognák megkevesbíthetni. Ép oly nemes mint természe­tes érzelmektől lelkesítve, ámbár élénk megindu­lással pillantanak a küzdelemre, melyet testvé­reik a szabadságért vivnak, és szent s dicső ügyük szerencsés kimenetelére kivánatokat táplálnak is szivükben, mindazáltal görögöknek görögök iránti ezen értelme, ezen oly igazságos, eltörölhetlen és ellenállhatatlan rokonszenve egy népnek, a mely hasonló vallás, emlékek­ és reményekkel bír mint amaz, mely függetlenségéért harczol, — korántsem olynemű,hogy ezen ország kormányá­ban aggodalmakat kelthetne fel. Mylord! ha Angolországban a görögök újjászületése mel­lett nagylelkű szó emelkedik, annál inkább köte­lességünk, itt a kamra és a roniai nép érzelmeiről tanúságot tenni Corfu mart. 1. (13) 1854. A bi­zottmány : Couris S., Frougates D., Luzzi H., Marino J., Velianites G.“ Legújabb posta: London, apr. 7. A „Jewish­ Chronicle“ szerint Clarendon lord egy itteni izraelita küldöttséget biztosita, miszerint a szultán az iz­raelitáknak mindazon jogokat megadandja, miket a keresztény rajáknak, így a török izraeliták nem sokára szabadabbak lesznek, mint az Angol­országban lakók.­­ A „Times“ párisi levelezője szerint Austria­ kinyilatkoztatta volna a franczia kormánynak, mi­kép a nyugati hatalmakkal Oroszország ellen a­­zonnal egyesülend, mihelyt az oroszok a B­a­l­­k­á­n­t át fogják lépni. Páris, ápril 7. Konstantinápolyi mártius 30-diki tudósítások szerint Shamylnak oda egy küldöttsége érkezett volna meg. Shamyl maga déli Czirkas­ziában volna, melynek minden tör­zseit egy Oroszország elleni háborúra egyesítni szándékozik. A Folyó hó 7-kén Napier „Odin“ gőzö­sön Kopenhágába evezett, és a kormánynyal a­­zonnal értekezletet kivánt tartani. Távirati sürgönyök Berlin, apr. 8. (A „Bresl. 7.“ távirati tu­dósítása). A véd- és dacz-szövetség Austriával tegnap megköttetett (E fontos hírt ugyane napról B­é­cs­b­e intézett táv­irati tudósítások nem említik.) Triest, april 10. Prevesából mart.31- ről, és Janinából apr. 3-ról kelt levelek sze­rint a közlekedés szabad; a felkelők visszanyo­mattak. Hasszá­­n pasha és Fuad effendi te­temes haderővel Metrovoba elindultak, az út­­összeköttetést ott is helyreállítandók. Vegyes hirló. * Miután Wildauer Mathild k. a. a bécsi udvari színház tagja rögtön megbetegedett, az Eu­ropa szálloda teremében ma f. bő 12-kére hirde­tett, s a pesti bölcsöde és a budapesti nőegylet ja­vára rendezett hangverseny továbbra halasz­­tatott el; a hangverseny újabb napjáról annak ide­jében értesitendjük a t. ez. közönséget. A­ nemz. szinházi nyugdíjintézet pénzalapja a hazafiak nagylelkű adakozása folytán pár ezer fo­rinttal már fölül is múlja a nyugdíjazás megkez­désére kikötött összeget, miről a t. ez. Választ­mány a nemz. szinház tagjait értesíté. Eddig mint halljuk három folyamodó jelentkezett nyugdíjért. *A magyar írók nyugdíjául alakí­tandó pénzalap gyarapítására Mátray Gábor úr azon ajánlatát nyilvánítja, miszerint, ha az általa legközelebb kiadandó magyar népdalok egyetemes gyűjteménye 2-ik füzetére f. é. május 10-ig 500 előfizető, sőt ha ennél több is jelentkezik, s az elő­fizetési díj, vagy legalább az előre megrendelők névsora nevezett napig egyenesen hozzá be­küldetik, ezen előfizetés öszvegéből a kiadás költsé­gei levonatása után fenmaradó tiszta jövedelem harmadrészét az említett pénzalapnak szente­lendő . Ennélfogva az előfizetési határnap e jóté­kony czél minél sikeresb előmozdítása végett i. é. május 10-ig elhalasztatik, midőn t. i. a nevezett dalok 2-ik füzetének nyomtatása az előfizetők szá­mához arányozva megkezdetik. Előfizetési dij min­den külön füzetre 1 ft 30 kr. a magyar, 2 ft a né­met s magyar szövegű példányért. Postán küldés­ért minden füzet díjához még 20 kr. csatlandó. Pesten előfizethetni a kiadónál (muzeum-épületben) és a zenebe szállásán.­ ­ Németország. Hamburgból írják áprili-kéről az „In­­dependance Belge“nek: Nem kell valami politi­kai rendkívül éles szem­belátni, mikép Svédor­szág oly események előestéjén van, melyeket a jelen kérdés első stádiumában előre látni lehetlen volt. Mindenki tudja, hogy Oroszországgali há­borújának bevégeztekor, mily fájdalommal látá legszebb s leggazdagabb tartományát annak ha­talma alá kerülni — Finnlandot, mely bőségben szolgáltat a népessége számára gabonát. Ekkor veszíti el Svédország az egész Aaland sziget­­csoportot, melynek mindegyike épen a főváros közelében áll. A Svédországból naponként érkező tudósítások, a királyság egyik végétől a másikig uralkodó közvéleményt mindig izgatottabbnak festik az angol flotta közeledésére. Erősen hiszik azon tartományok visszafoglalását, melyeket O­­roszország egykor elvett tőlük.­­ Mint Brombergből jelentik, az O­­roszország számára elrendelt fegyverszállítmá­­nyok tovább vitelét illető tilalomnak a porosz kormány általi visszavétele következtében, oda mart 30-kan két orosz tiszt érkezett polgári öl­tözetben, a szállítótól a fegyvereket átveendők. A szállítás most már azok rendeltetéshelyéig, Modlinig vizen eszközöltetik. Ezen fegyverkül­demény kezdetben felsőbb helyről elrendelt le­­foglaltatása eltörlésének az lenne egyszerű oka, hogy, midőn Poroszország hasznosság tekinteté­ből a fegyver-keresztülvitelt megtiltó , akkor az illető küldemény már a porosz határt átlépi, és azon belül folytatá útját Oroszország felé. A Lüttichtől Poroszországba menő küldemények máskor mindig a Lundon át szállíttattak; míg most a nyugati hatalmakkali bonyolodás és a ke­leti tengeren helyenkint még mindeddig találtató jég miatt, a szárazi útnak adatott elsőség. Kereskedelmi, gazdászati s ipar­i hírek. Z­o­m b o r, mart. 28. E hó 24- kén tartott he­tivásárunk e hó 21-ki országos vásárunkat mind élénkségére, mind pedig élelmi czikkek nagyobb mennyiségére nézve jóval fölülhaladta, a­melyen az eddig igen szilárd lábon állott élelmi czikkek jóval alább szálltak így,egypár hét előtt tiszta bú­za pesti mérője 25 ft, kétszeres 20 ft, kukoricza 12 ft, árpa lift, zab 8 fton áruitatott; tegnapi napon pedig következőleg állott a gabona ára : tisztabúza 18—19 ft, kétszeres 16—17 ft, kukoricza 8 forint 30 kr.—9 ft, árpa 8 - 8 ft 15 kr, zab 6—6 ft 15 kr, bab 20 ft, igen finom liszi mázsája 29—30 és 31 ft, zsemleliszt 26—27 ft, kenyérliszt 17—18 forint, zsir­­tozése 1 ft, olvasztott vaj 1 ft 30, k­ós­­vaj fontja 58 kr, marhahús fontja 21 kr, bornyuhús 25 kr, fris sertéshús 24 kr, aszalt sertéshús 40 kr. Bécs, april 10. Agio: arany 39H ezüst 35 Dunavizállás. April 11. (reggel 7 ór.) V 10" 0*" 0 fölött. Bécsi börze april l1-röl. Státus kötelezvény 5% • • . . . 86y* dto 4t/a . . . . . 77Vs 1834-ki sorsjegyek 500 frtos. . . 214 1839-ki „ 350 . . . . .120 Bankrészvény darabja . . . „ 1210 Éj­szaki vaspálya 1000 ftos . . . 2265 Augsburg 100 tallérért bev. .. . 134 ga Hamburg........................... London 1 ft sterlingért . . . . . 13:10

Next