Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)

1854-04-20 / 398. szám

beli javításra, hanem a keleten egész keresztény kérdésre alkalmazhatók. „Szükséges“ — úgymond Clarendon lord — „mikép a keresztények tanús­kodása szintúgy érvényes legyen a törvényszékek előtt, mint a muzulmánoké, s mikép a muzulmán ne élvezzen továbbra is büntetlenséget, azon ok­ból, mivel a kereszténynek a muzulmán elleni ta­núskodását nem lehet megengedni.“ Clarendon lord Stratford lordnak meghagyja, hogy a porta elé terjeszsze az angol kormánynak azon határo­zott nézetét, mikép Törökország csupán az által biztosíthatja független államai létezését, ha ke­resztény alattvalóinak ragaszkodását maga szá­mára megnyeri, mikép hn szinte Törökország a jelen kicsis nehézségeit szövetségeseinek segélyé­vel legyőzné is, a külsegélyre nem számíthat ál­landó segély­ forrásul, hanem biztosabb védelmet kell maga számára alakítnia, alattvalói legértel­mesebb, s legtevékenyebb részének jóindulatá­ban; mikép lehetetlen föltenni, hogy a keresz­tények legcsekélyebb rokonszenvet is érezhesse­­nek az őket kormányzó főhatalom irányában mind­addig, míg ők naponként tapasztalják, hogy helyzetük kedvezőtlenebb muzulmán alattvaló­­társaikénál, míg meg vannak arról győződve, hogy hiában kérnek elégtételt személyes, vagy vagyoni sérelmeikért, még pedig azért, mivel oly aljas népfajnak tekintetnek, mely nem méltó arra, hogy a Mahomed követőivel egyenlő lábra állít­tassák.“ A sürgöny ezen jelentékeny szavakkal végződik: „Exclád hatályosan a porta elé terjesz­tendő, mikép a keresztény hatalmasságok nem tűrhetik tovább ezen ügyállást. A portának kettő közöl kell választania: lemondani hibás val­lási elveiről, vagy elveszteni szövetségeseinek ro­­konszenvét s segélyét, ön figyelmeztetendi a portát, az általa teendő választás roppant fontos­ságára, s az angol kormány meg van róla győ­ződve, mikép a török ministerek egy kevés meg­fontolás után átlátandják, hogy a porta nem szá­míthat többé muzulmán alattvalóira, mint a kül­­veszélyek elleni egyetlen védpajzsa, s hogy a tö­rök birodalom keresztény alattvalóinak támoga­tása, s keresztény szövetségeseinek hatalmas ro­­konszenve nélkül, csakhamar megszűnnék létez­ni.“ Ha Clarendon lord ily határozottan emel szót, a keleti keresztények mellett. Stratford lord,­ki Törökország helyzetét régóta tanulmá­nyozta, szintoly elszántan támogatja a keleti ke­resztények ügyét, s ösztönzi a portát a javítások útjáni haladásra. Azonban nem titkolja el az an­gol kormánytól a feladat nehézségeit. Igen di­cséretes buzgalommal a török birodalom külön­böző városaiban levő angol ügynökökkel némi nyomozást eszközöltet, Törökország helyzete, a keresztények hangulata­, s a török hivatalnokok visszaéléseiről; ezen nyomozás, vagy legalább az angol ügynökök legérdekesebb jelentéseinek ki­vonata, a blue - book-nak egy részét képezi. Stratford lord egy 1853 jul. 4-ről kelt sür­gönyében, mely általában az ezen korszakbeli ke­leti kérdésre vonatkozik, hatályosan kifejti ama veszélyeket, miknek a fejedelemségek megszál­lása teszi ki a portát, segély-forrásainak kimen­tése, s a kedélyek izgatása által. „A Bolgáror­szágban uralkodó elégületlenség“ — úgymond — „félő, hogy a keresztények fölkelését idézendi elő. Szerbiában egy párt teljes függetlenségre vágyik, az egész európai Törökország rendes ka­tonaság nélkül van, s a féktelenség s rabláshoz szokott albániai hordák oltalmára van bizatva, melyek a lakosokat felingerlik, s a kétségbeesés által lázadásra ösztönzik.“ Stratford lord sürgö­nyéhez kivonatokat csatol a consuli jelentések­ből, melyekből kitűnik, mikép a rendes katonaság kivonultával a vad albániai csapatok mindenütt rendkívül felingerték erőszakosságaik által a ke­resztény lakosságot, így p. o. Saunders, pro­ve sat consul, 1853 jan. 2-kán többek közt igy ír: „Az epirusis thesszaliai határvidékek mezei la­kossága, türhetlen erőszakosságok s jogtalansá­gok alá lévén vettetve, csak gyűlöletet s boszú­­vágyat érezhet üldözői irányában.“ Saunders nem titkolja el, mikép e helyzet következtében már számos epirusi lakosok menekültek Görögország­ba, s mikép az emigratio naponkint terjed. Kimu­tatja ama veszélyt, melylyel ezen emigránsok Epi­­rust fenyegetik, ezek valóban csak alkalomra várnak, hogy fegyveresen térjenek vissza tűzhe­lyeikhez. Saundersnek ezen sürgönye nagy világot vet az epirusi s thesszáliai fölkelés okaira. — A s­kutar­i consul épen oly színekkel festi Al­bánia helyzetét, mint Saunders Epirusét. Strat­ford lord ezen tényekről nem csak saját kormá­­nyát, hanem a török kormányt is értesíté, hogy igy azok megújulását megelőzze, „ön közlendi Reshid pashával,“ igy ir P i­s a n i, az angol kö­­­vetség első dragomanjához, „az ide csatolt con­suli jelentések kivonatait, ön előtte megjegyzendi, mikép azok oly jogtalan s romlott tettekre vo­natkoznak, mineket már több ízben jelentek föl a török kormánynak.“ A lord elismeri, mikép a nagyvezír biztosító őt arról, hogy ezen rendet­­lenségek meg fognak szüntetni, s örömmel jelöl ki némely nyert eredményeket, azonban mély saj­­­nálatát fejezi ki ezen, a forradalom biztonságát komolyan fenyegető rendetlenségek folyvást tar­tása fölött. Egy másik, jul. 4-ről kelt utasítás még erélyesebb modorban van szerkesztve. A Stratford lord itt is megelégedéssel említi az ál­tala kinyert elégtételeket, azonban nem tartja elégnek, a bajnok egyes esetekbeni megszünteté­sét, ha nem igyekeznek annak állandóan véget vetni. Az angol kormány nem félt közzétenni consulainak jelentéseit, s kimutatni a törökországi keresztények helyzetét. Ebben igaza volt. Hogy meg lehessen orvosolni a bajt, azt először ismerni kell, s a nyugati hatalmasságok egyenlő elszánt­sággal kezdenek az Oroszország elleni háború, s Törökország reformálásához. Azonban ugyanek­­kor a consuli levelezésből egy oly tény tű­nik ki, melyet a nyugati kormányoknak lehetetlen te­kintetbe nem venniök. Ez amaz­ elnyomás, mely a keresztény lakosságot kétségbeesésből lázadásra indítá. Míg a törökországi rendes katonaság tartá megszállva a tartományokat, s a rendet úgy a hogy fenntartó, a keresztény lakosság nyugton maradt. De midőn a rend a rendes katonasággal együtt eltűnt, s midőn a keresztények az albániai hordáknak adattak át, — akkor, mint ezt Strat­ford ford­­ul, a­ki sürgönyében előre látta, „a nép, megoltalmaztatása felől kétségbeesvén, ne­velte a rendetlenséget, saját megoltalmazása vé­gett törvénytelen eszközökhöz folyamodván.“ — Az ügyek s kedélyek ezen sajnos helyzeté­ben, nem pedig a Görögországból eredt izga­ kivonat Pest város igazgató főorvosának 1854. martius havi meteorologiai és egés­­ségügyi hivatalos jelentéséből. A meteorologiai viszonyok. Mar­tius hava a mai éviekhez hasonlítva, mind a mel­lett, hogy a higany a hévmérőben csak hat reggelen és négy estvén sülyedt a fagypont alá, délben pe­dig mindig azon fölül állott, igen kellemetlen és zord volt, a­mi leginkább az uralgó észak-nyugati légvonalnak tulajdonítható , mely is a legtöbb lá­bokat idézi elő,minthogy a lég- és hévmérő napi in­­­gadozásai egyedül ezeket nem okozhatók, annál ke­­vesbbé, mivel ezen ingadozás a légmérőn 8 nap alatt semmit sem változott, 15 nap alatt 1“‘, 6 nap alatt 2'", és 2 nap alatt 3'", a hévmérőn 2 nap a­­latt f°, 4 nap alatt 2°, 6 nap alatt 3°, 8 nap alatt 4°, 2 nap alatt 5°, 3 nap alatt 6°, 2 nap alatt 7°, és csak két nap alatt 8 foknyi változás észleltetett. Egészen derült tiszta nap több vala­mint február hóban, többnyire reggelenkint vékony ködréteg mutatkozott , de 19 nap nagyobb része napfényes volt. 4 napon u. m. 1, 17-kén 18-kán és 19-kén havazott, melynek mennyisége az egész hóban 3, 21 vonalra,eső két napon 24-kén és 30-án mennyiségben 1,72 vonalra rúgott. A felhődzés na­pi észleletei 23-szor réteges, pelyhes 7, törlés 7, fátyolos 2,bárányfelhő pedig 3-szor voltak láthatók. A felhők menete keletnek egyszer, nyugat­nak 3, északkeletnek 2, észak­nyugatnak 8-szor vett irányulva. Régen nem jártak annyi és oly tar­tós szelek mint e hóban, irányuk keletre 4-szer, nyugatra 7, északra 1, északkeletre 3, északnyu­gatra 30, délkeletre 1, délnyugatra 1 -szer, tehát naponkint majd nagyobb majd kisebb ész­aknyugati légfolyam nyilvánult. A légsúlymérő legmagasabb állása a 0° légnyomatnál 8-kon reggel 6 órakor .341,29"' Par , a hévmérő — 4°2. R., a páranyomat 1,1 i* ned­vesség 82,2-nél, csendes ködös időben; a legmé­lyebb 26-án reggel 6-kor. 331,5"' Par., a hévmé­­rő-1-4.°0 R., páranyomat 1.60, nedvesség 87,2, pelyhes mennyiségű és északnyugat-meneti felhőd­­ezés, 1° erejű és ugyanazon irányú légrohamnál mu­tatkozott. A hévmérőn a legnagyobb meleg 31 - kén 2 órakor délben, -j- 10.°5 R., a légsúlymérő 336." 0"' P., pára 3­50, légnedvesség 85.2, rakásos felhők 2. mennyiség és nyugati 1. menetnél, é­­szaknyugati irányú, és 1°. erejű szélnél; a legna­gyobb hideg 8 - kán 6-kor reggel: — 4,2° R, a lég­súlymérő legmagasabb állásával tapasztaltatott. A naponkinti háromszoros észleletek havi közép átmér­őj­e a légsulymérőn: 335,79'' P, a hévmérőn : —­—3.°7 R, a légsulymérőn 10.98. P. és a léghévmérő 15.°7 R. ingadozással volt. A hó 23-kán ésnyugatról nagy szélvész ural­­gása alkalmával Komárom vidékén földindulás ész­leltetett. Az egésségügyi viszonyok. A múlt február hóban uralgó kóralakok leginkább az időjárat viszonyai által idéztetve elő, martiusban is fennálltak. A feltűnő kórjellem csúzos-huru­­tos vala, mely minden kóralakkal, különösen a lo­bokkal egyesült ugyannyira, hogy határozott lob­ellenes gyógymódról szó sem lehető, kevés ember menekült ezen igen zordon és tartós hideg hóban a huruttól, mely a gyermekeknél mint gőgsíp - láb, sőt croup alakban lépett fel, s hökihurutba átmen­­ve, sokan áldozatjai lettek. A váltólázak e hó­ban is oly gyakoriak mint a múltban, de kisebb be­folyással bírtak, mivel inkább a csúfos-hurutos bán­­­talmakkal voltak a többi betegségek is bélyegezve. A lobos bajok számra a második helyet foglalták el, és az összes mennyiségnek 15% tevék. A leg­­gyakoriabbak voltak a légző­szervek lobjai, a halá­lozás is ezekben (15°/o) a legtöbb volt. A h­ag­y­­máz terjedése és hevessége e hóban sem engedett, kimenetei nem kedvezők, és gyakran halállal vég­ződtek ráküregek közt e hóban a kanyaró ural­gott, és álhimlő esetek is jöttek ápolás alá. A nők­és gyermekeknél különös betegségek nem mutat­koztak, csak a tüdőlábok voltak ezeknél számosab­­bak mint máskor. A kerületi főorvosok által orvosolt szegény betegek száma nagyobb volt mint a múlt két hóban, összesen 1076, és pedig 304 férfi, 507 nő, és 265 gyermek jött ápolás alá, ezek közöl 224 a polg. Rókus kórházba utasíttatott. A kóralak­ra nézve a­ 124 folytonos lázban, és ezek közt sőhagymázban, b) 107 váltó lázban, e) 130 lobokban, ezek közt 46 l­é­g­z­ő­s­z­e­r­­­vek lobjaiban, 4) 130 csuzos hurutos bántal­m­akban , e) 53 idegbajban, f) 10 szél­­h­ü­d­é­s­b­e­n, g) 45 sorvban, h) 20 vízkór­ban, i) 93 özönlésben, k) 11 rekedésben, 1) 57 kütegben, m) 118 s­enyvekben, a többiek külön­­féle külső bajokban szenvedtek. Apóig, szt. Rókus kórházban, e hó­ban több beteg fordult meg mint a múltban , feb­ruár végével 573 maradt, mártiusban szaporodott 592, tehát összesen 1165 beteg, és pedig 191 férfi, 522 nő, 4 szülőnő, 13 csecsemő és 35 elmekóros á­­poltatott. Legtöbb számmal voltak 4-kén 592, leg­kisebbel 15-kén 543, a havi közép száma 567 volt. Gyógyultan 493, javultan 38 bocsáttatott el, és 65 meghalálozott, ezek közöl 5 haldoklóén hozatott be; a meghaltak aránya tehát az összes beteg számhoz áll mint 1 : 19-hez és az ápolás alatt maradtakat levonva, mint 1:11, 28-hoz. April havára maradt 569 beteg. A kóralakokra nézve: a) folytonos lázban 161, ezek közöl 47 hagymázban, 10 ha­lálos kimenettel, v . 1t­ó l­á­z­b­a­n 61, b) lábok­ban 123, ezek között 83 l­é­g­z­ő­sz­e­r­vi, meg­halt?c) csúzban 52, d) idegbajban 16, meghalt 1,e) szélhüdésben 5, meghalt 1, f) tüdősorvban 98, meghalt 24, g) sorvláz­­ban 9, meghalt 3, h) vízkórban 26, meghalt 6, i) özönlésben 14, k) rekedésben 1, 1) kütegben 63, m) senyvben 291, ezek között 31 görvélykórban és 241 bujakórban, n) szembajban 20, o) külb­aj­okban 232 szenvedett) ezek közöl 5 meghalálozott. A szegény gyermekek kórházában e hóban 325 gyermek és pedig 276 bejáró és 49 kórodailag ápoltatott, ezek közöl 19 felüdült, 7 meg­halt és a jövő hóra 23 maradt. A betegek száma 19 és 28 között ingadozott, 772 ápolási napokkal. Feltűnően uralkodtak e hóban is a légzőszer­vek , különösen a tüdők hurutos lábjai, melyek a legtöbb kanyaróban fekvő gyermekeknél is kifej­lődtek. E vegyes bajban elhalt gyermekek bonczo­­lásánál többnyire gümők mutatkoztak a tüdőkben és a bélfodrokban. A kanyaró több bejáró s a kór­házban fekvő betegeknél fordult elő. Az izraelita kórházban február ha­vától maradt 21 férfi és 5 nő beteg, mártiusban fel­vétetett 20 férj és 7 nő, tehát összesen 53 ápolta­tott, ezek közül 32 felüdült, 3 javult, 1 gyomorel­fajulásban meghalt, további ápolás alatt 17 ma­radt. A kóralakokra nézve: a)13 folytonos láz­­ban és ezek között 6 hagymázban, b) 4 vá­­­tó­lázban, c)12 lábokban, d) 2 gümőkór­­ban, e) 6 kütegben stb. szenvedtek. A városi agyok ápoldájában már­tius 1-én 15 beteg volt, a hó folytán 19 felvétetett, összesen 34 ápoltatott, ezek között 20 ágyban fek­vő volt, felgyógyult 10, javult 1, meghalt 6, a hó végével 17 beteg közöl 8 fekvő maradt. Az uralkodó kór : csuz-láz volt. A városi kényszerítő dologház­ban mártius elején 14 beteg volt, a hó folytán 39-el szaporodott, tehát egészben 53 ápoltatott, de ezek között csak 14 fekvő. Meggyógyult 31, javult 2, áttétetett a Rókus-kórházba 1 és meghalt 1, to­vábbi ápolás alatt maradt 18. Feltűnően uralkodott a csúz­láz. A meghaltak száma, a kórháziakat nem számítva , 337, tehát 61 - el több mint februárban és pedig 162 férfi és 175 némber, orvosi ápolást igényelt 233, 104 nem ; holtan született 21, oltatlan halt el 169. Életidőre nézve meghalt 1 éven alul 140, tehát 41%, 1-től 10 évig 71, 10-től 20-ig 8, 20-­­ tól 30-ig 9, 30-tól 40-ig 16, 40-től 50-ig 23, 50-től 60-ig 23, 60-tól 70-ig 26, 70-től 80-ig 13, 80-on felül 8. A koralakot tekintve számra legtöbb, u. m. 91 görcsben, gümőkórban 71, lábokban 60, ezek között 30 légzőszervi, gutaütésben 30, aggkórban 18, kökhurutban 16, vízkórban 13, hagymázban 11, stb. halt meg. ». A rendőrségi és törvényes bon­czol­a­t részint a polg. kórházban, részint azon kí­vül 17 történt, ezek közt volt egy 24 éves 6 hónapos terhes napszámosnő, kit egy gőzgép tengelye tört össze,3 öngyilkos és pedig egy öreg napszámos má­­konynyal mérgezi magát, két fiatal 23 évesek kötél­lel végzék ki magukat, stb. A hasznos háziállatok ragadós vagy járványos betegségben nem szenvedtek ugyan, de lábok mutatkoztak náluk, különösen a légzőszer­vekben és az ízületekben, továbbá hurutos bajok és a hirtelen elnyomott bőrpárolgás következtében dermenet a lovaknál. Másokban kell keresni az epirusi s thesszáliai lá­zadás okait. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Apr. 20. Főcs. k. Apostoli Felsége a magyaror­szági ipar és jólét előmozdítására Ung megyé­ben Dobrinics­ben,hol kitű­nő porczellán-föld­rétegek vannak, egy porczellángyár állítását el­rendelni méltóztatott, melynek Üzlete a magán­­iparnak engedtetik át. Ajánlkozók f. é. September végéig jelenthetik magukat. * Bécsi hiteles tudósítás szerint b. U­r­b­a­n ve­zérőrnagy f. hó 14-kén Magyarországba utazott, egy dandár parancsnokság átvétele végett. (Közbirodalmi napló.) Bécs, april 18. Ő os. fenségeik Zsigmond főherczeg Pestről és József félig Prágából megérkeztek. — Tegnap gr. Radeczky mnagynál a bnoki kar, a főnemesség és a diplomatiai testület tagjai látogatást tettek. Tegnap a tnagy a császári ebédre volt meghíva. — Varsói tudósítások szerint kétséget nem szenved többé, hogy az orosz császár május végén oda érkezendik. — A bécsi általános jótékonysági egylet, Csá­szár ő Felsége egybekelése napján 300 sze­gény közt élelmet és pénzt osztand ki, 200 sze­gényt pedig illő módon megvendégel. — Biztos kútfő szerint azon tárgyalásoknál, melyek az utolsó bécsi értekezlet határozmányait megelőzték, Austria, Anglia indítványára, egy An­gol-, Franczia- s Poroszországgal kötendő forma szerinti egyességet elfogadott. Ez indítványt azon­­­ban Poroszország elvetette, ellenben egy a korábbi bécsi értekezleteknél szokásban volt módon felte­endő jegyzőkönyvet javaslott, mely javaslatot az­tán Austria is elfogadott. Ez egyesség megkötése képezte tárgyát az austriai és franczia császárok ő felségeik közti legutóbbi sajátkezű levelezésnek. — B. H e s z tszn, april 120-kan váratik vissza Berlinből. * Nagy-Szeben, april 10. E városrészéről egy küldöttség utazott Bécsbe,­­ cs. k. A­p­o­s­to­li Felsége menyegzője alkalmával legalázato­sabb hódolatát és legforróbb kivonatait nyilvání­tandó. Hasonló küldöttségek Erdély több városai­ból indulnak. (Külföldi napló ) London, ápril 12. A királynő tegnap ministerei s egész udvara által környeztetve, átvévé a City loyalitási feliratát, s barátságos szavakban fejezé ki köszönetét. — Bunsen lovagnak nejével együtt szeren­cséje volt a kir. asztalhoz meghivatni. — Glasgow­ban tegnap a Napier fir­mánál két 400 — 450 lóerejü gőzgép foglaltatott le, melyek az orosz kormány által háromfedezetes csavarhajók számára rendeltettek meg. Mint ily e­­setekben szokás, az átszállítási szerződés nem köz­vetlenül az orosz kormánynyal, hanem annak egyik ügynökével (a jelen esetben Merck és társával Hamburgban) köttetett meg. — A Gladstone által tegnap előterjesztett pénzügyi kimutatások a börzére igen jó hatást tettek. P­ár is, april 13. Napoleon herczeg tegnap esti 7 órakor Marseillebe érkezett. —■ A tengerész-gyalogsági expeditionalis csa­patok tegnapelőtt Brestben hajóra ültek, hogy a báli­ franczia hajóhad­osztályhoz csatlakozzanak. __ Jelenleg Francziaországban naponkint 500,000 kartácsot készitnek. Most szervezik a leendő, császári testőrség ágyuütegeit, mely testőrség 15,000 főnyi válogatott katonaságból álland. Saint-Arnaud tábornagy, ki eddig azért maradt itt, hogy a Cambridge herczeg tiszteletére tartatott nagy szemlén jelen lehessen, bizonyosan jövő szombaton induland el. — Ápril 23-kán a Jardin d’Hyve­r-ben a császár születésnapjának megünneplésére nagy tánczvigalom fog adatni, mely a dec. 10-ei társu­latnak újra egyesült elemei által szerveztetek.­­ Az „Union“ szerint legközelebb B­r­e s t—től Cher­bour­g-ig számos gyalogo­s lovas-ezredek fognának fokozatosan felállíttatn­i, melyek arra len­nének rendeltetve, hogy esetleg részt vegyenek a balti expeditióban. E csapatok a partvidéken lévén elhelyeztetve, szükség esetében tüstént hajóra ültet­hetnének. j . — A császár s császárné tegnap megszemlélték az iparpalota munkálatait, s távozásuk alkalmával R o u v i 11 e­, a társulat igazgatójának 2,000 ft.-nyi összeget adtak át, a munkások közti kiosztás végett. — Az 1855-ki budget vizsgálatával megbiza­­tott kamrai bizottmány Richemont bárót vá­lasztó előadójává. — A touloni kikötőben több kereskedő­hajók béreltettek ki oly czélból, hogy szenet szál­lítsanak a levantei hajóhad gőzösei számára. Berlin. Egy porosz lap azt erősíti, miszerint S h a m y­­ a franczia kormányhoz folyamodott se­gélyért, s kérelme — 10,000 fegyver és 300,000 frank — legszívesb készséggel fogadtatott volna. — A „Cor. B.“ írja: Halljuk, hogy az Austriá­­vali alkudozások mielőbb kielégítő eredményt ígér­nek, s valóban teljes lehetlen is, hogy ha Austria a német érdekek megóvására az események színhe­lyén tettleg föllépni kényszerül, Poroszország még tovább is várakozó állásban maradjon. E meg­győződés az itteni kormányhoz is utat talált, s ha az épen most érkezett tudósítás szerint Austria most elérkezettnek hiszi az időpontot, midőn a tett­leges beavatkozást, noha egyelőre csak a tűz meg­­gátlása által, mely közvetlen szomszédságában ki­töréssel fenyeget, tovább nem halaszthatni, itt sem késtek az alárendelt kételyek félretételével, hogy Austriának már most legalább bizonyossá tegyék, mikép teljes szabadsággal fordíthatja erejét oda, hova Németország érdekeinek délkeleten megóvása végett, hivatva lenne. A katonai részletek még ké­sőbbi alkudozás tárgyai maradhatnak, de a fődolog­­ban az egyesség megtörtént, és a legközelebbi na­pok már látható jelét és zálogát hozandják annak, hogy Austria és Poroszország eltökéljék, a béke helyreállítására a jog alapján minden eszközöket felhasználni. M­ün­ch­en , apr. 15. Erzsébet hgnő, kir. Jens, csütörtökön 20-kán indul Bécsbe. Kisérni fog­ják fenséges szülei Max bajor hg és Ludovica hgnő ő k. fenségeik,továbbá testvérei L­a­j­o­s hg és H­el­e­n­a hgnő 6 kir. fenségeik. Az elutazás órája eddig még nincs bizonyosan megállapítva. Első nap Landshuton át Straubingba érkezik, hol az é­

Next