Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)
1854-04-20 / 398. szám
beli javításra, hanem a keleten egész keresztény kérdésre alkalmazhatók. „Szükséges“ — úgymond Clarendon lord — „mikép a keresztények tanúskodása szintúgy érvényes legyen a törvényszékek előtt, mint a muzulmánoké, s mikép a muzulmán ne élvezzen továbbra is büntetlenséget, azon okból, mivel a kereszténynek a muzulmán elleni tanúskodását nem lehet megengedni.“ Clarendon lord Stratford lordnak meghagyja, hogy a porta elé terjeszsze az angol kormánynak azon határozott nézetét, mikép Törökország csupán az által biztosíthatja független államai létezését, ha keresztény alattvalóinak ragaszkodását maga számára megnyeri, mikép hn szinte Törökország a jelen kicsis nehézségeit szövetségeseinek segélyével legyőzné is, a külsegélyre nem számíthat állandó segély forrásul, hanem biztosabb védelmet kell maga számára alakítnia, alattvalói legértelmesebb, s legtevékenyebb részének jóindulatában; mikép lehetetlen föltenni, hogy a keresztények legcsekélyebb rokonszenvet is érezhessenek az őket kormányzó főhatalom irányában mindaddig, míg ők naponként tapasztalják, hogy helyzetük kedvezőtlenebb muzulmán alattvalótársaikénál, míg meg vannak arról győződve, hogy hiában kérnek elégtételt személyes, vagy vagyoni sérelmeikért, még pedig azért, mivel oly aljas népfajnak tekintetnek, mely nem méltó arra, hogy a Mahomed követőivel egyenlő lábra állíttassák.“ A sürgöny ezen jelentékeny szavakkal végződik: „Exclád hatályosan a porta elé terjesztendő, mikép a keresztény hatalmasságok nem tűrhetik tovább ezen ügyállást. A portának kettő közöl kell választania: lemondani hibás vallási elveiről, vagy elveszteni szövetségeseinek rokonszenvét s segélyét, ön figyelmeztetendi a portát, az általa teendő választás roppant fontosságára, s az angol kormány meg van róla győződve, mikép a török ministerek egy kevés megfontolás után átlátandják, hogy a porta nem számíthat többé muzulmán alattvalóira, mint a külveszélyek elleni egyetlen védpajzsa, s hogy a török birodalom keresztény alattvalóinak támogatása, s keresztény szövetségeseinek hatalmas rokonszenve nélkül, csakhamar megszűnnék létezni.“ Ha Clarendon lord ily határozottan emel szót, a keleti keresztények mellett. Stratford lord,ki Törökország helyzetét régóta tanulmányozta, szintoly elszántan támogatja a keleti keresztények ügyét, s ösztönzi a portát a javítások útjáni haladásra. Azonban nem titkolja el az angol kormánytól a feladat nehézségeit. Igen dicséretes buzgalommal a török birodalom különböző városaiban levő angol ügynökökkel némi nyomozást eszközöltet, Törökország helyzete, a keresztények hangulata, s a török hivatalnokok visszaéléseiről; ezen nyomozás, vagy legalább az angol ügynökök legérdekesebb jelentéseinek kivonata, a blue - book-nak egy részét képezi. Stratford lord egy 1853 jul. 4-ről kelt sürgönyében, mely általában az ezen korszakbeli keleti kérdésre vonatkozik, hatályosan kifejti ama veszélyeket, miknek a fejedelemségek megszállása teszi ki a portát, segély-forrásainak kimentése, s a kedélyek izgatása által. „A Bolgárországban uralkodó elégületlenség“ — úgymond — „félő, hogy a keresztények fölkelését idézendi elő. Szerbiában egy párt teljes függetlenségre vágyik, az egész európai Törökország rendes katonaság nélkül van, s a féktelenség s rabláshoz szokott albániai hordák oltalmára van bizatva, melyek a lakosokat felingerlik, s a kétségbeesés által lázadásra ösztönzik.“ Stratford lord sürgönyéhez kivonatokat csatol a consuli jelentésekből, melyekből kitűnik, mikép a rendes katonaság kivonultával a vad albániai csapatok mindenütt rendkívül felingerték erőszakosságaik által a keresztény lakosságot, így p. o. Saunders, prove sat consul, 1853 jan. 2-kán többek közt igy ír: „Az epirusis thesszaliai határvidékek mezei lakossága, türhetlen erőszakosságok s jogtalanságok alá lévén vettetve, csak gyűlöletet s boszúvágyat érezhet üldözői irányában.“ Saunders nem titkolja el, mikép e helyzet következtében már számos epirusi lakosok menekültek Görögországba, s mikép az emigratio naponkint terjed. Kimutatja ama veszélyt, melylyel ezen emigránsok Epirust fenyegetik, ezek valóban csak alkalomra várnak, hogy fegyveresen térjenek vissza tűzhelyeikhez. Saundersnek ezen sürgönye nagy világot vet az epirusi s thesszáliai fölkelés okaira. — A skutari consul épen oly színekkel festi Albánia helyzetét, mint Saunders Epirusét. Stratford lord ezen tényekről nem csak saját kormányát, hanem a török kormányt is értesíté, hogy igy azok megújulását megelőzze, „ön közlendi Reshid pashával,“ igy ir P is a n i, az angol követség első dragomanjához, „az ide csatolt consuli jelentések kivonatait, ön előtte megjegyzendi, mikép azok oly jogtalan s romlott tettekre vonatkoznak, mineket már több ízben jelentek föl a török kormánynak.“ A lord elismeri, mikép a nagyvezír biztosító őt arról, hogy ezen rendetlenségek meg fognak szüntetni, s örömmel jelöl ki némely nyert eredményeket, azonban mély sajnálatát fejezi ki ezen, a forradalom biztonságát komolyan fenyegető rendetlenségek folyvást tartása fölött. Egy másik, jul. 4-ről kelt utasítás még erélyesebb modorban van szerkesztve. A Stratford lord itt is megelégedéssel említi az általa kinyert elégtételeket, azonban nem tartja elégnek, a bajnok egyes esetekbeni megszüntetését, ha nem igyekeznek annak állandóan véget vetni. Az angol kormány nem félt közzétenni consulainak jelentéseit, s kimutatni a törökországi keresztények helyzetét. Ebben igaza volt. Hogy meg lehessen orvosolni a bajt, azt először ismerni kell, s a nyugati hatalmasságok egyenlő elszántsággal kezdenek az Oroszország elleni háború, s Törökország reformálásához. Azonban ugyanekkor a consuli levelezésből egy oly tény tűnik ki, melyet a nyugati kormányoknak lehetetlen tekintetbe nem venniök. Ez amaz elnyomás, mely a keresztény lakosságot kétségbeesésből lázadásra indítá. Míg a törökországi rendes katonaság tartá megszállva a tartományokat, s a rendet úgy a hogy fenntartó, a keresztény lakosság nyugton maradt. De midőn a rend a rendes katonasággal együtt eltűnt, s midőn a keresztények az albániai hordáknak adattak át, — akkor, mint ezt Stratford fordul, aki sürgönyében előre látta, „a nép, megoltalmaztatása felől kétségbeesvén, nevelte a rendetlenséget, saját megoltalmazása végett törvénytelen eszközökhöz folyamodván.“ — Az ügyek s kedélyek ezen sajnos helyzetében, nem pedig a Görögországból eredt izga kivonat Pest város igazgató főorvosának 1854. martius havi meteorologiai és egésségügyi hivatalos jelentéséből. A meteorologiai viszonyok. Martius hava a mai éviekhez hasonlítva, mind a mellett, hogy a higany a hévmérőben csak hat reggelen és négy estvén sülyedt a fagypont alá, délben pedig mindig azon fölül állott, igen kellemetlen és zord volt, ami leginkább az uralgó észak-nyugati légvonalnak tulajdonítható , mely is a legtöbb lábokat idézi elő,minthogy a lég- és hévmérő napi ingadozásai egyedül ezeket nem okozhatók, annál kevesbbé, mivel ezen ingadozás a légmérőn 8 nap alatt semmit sem változott, 15 nap alatt 1“‘, 6 nap alatt 2'", és 2 nap alatt 3'", a hévmérőn 2 nap alatt f°, 4 nap alatt 2°, 6 nap alatt 3°, 8 nap alatt 4°, 2 nap alatt 5°, 3 nap alatt 6°, 2 nap alatt 7°, és csak két nap alatt 8 foknyi változás észleltetett. Egészen derült tiszta nap több valamint február hóban, többnyire reggelenkint vékony ködréteg mutatkozott , de 19 nap nagyobb része napfényes volt. 4 napon u. m. 1, 17-kén 18-kán és 19-kén havazott, melynek mennyisége az egész hóban 3, 21 vonalra,eső két napon 24-kén és 30-án mennyiségben 1,72 vonalra rúgott. A felhődzés napi észleletei 23-szor réteges, pelyhes 7, törlés 7, fátyolos 2,bárányfelhő pedig 3-szor voltak láthatók. A felhők menete keletnek egyszer, nyugatnak 3, északkeletnek 2, északnyugatnak 8-szor vett irányulva. Régen nem jártak annyi és oly tartós szelek mint e hóban, irányuk keletre 4-szer, nyugatra 7, északra 1, északkeletre 3, északnyugatra 30, délkeletre 1, délnyugatra 1 -szer, tehát naponkint majd nagyobb majd kisebb északnyugati légfolyam nyilvánult. A légsúlymérő legmagasabb állása a 0° légnyomatnál 8-kon reggel 6 órakor .341,29"' Par , a hévmérő — 4°2. R., a páranyomat 1,1 i* nedvesség 82,2-nél, csendes ködös időben; a legmélyebb 26-án reggel 6-kor. 331,5"' Par., a hévmérő-1-4.°0 R., páranyomat 1.60, nedvesség 87,2, pelyhes mennyiségű és északnyugat-meneti felhődezés, 1° erejű és ugyanazon irányú légrohamnál mutatkozott. A hévmérőn a legnagyobb meleg 31 - kén 2 órakor délben, -j- 10.°5 R., a légsúlymérő 336." 0"' P., pára 350, légnedvesség 85.2, rakásos felhők 2. mennyiség és nyugati 1. menetnél, északnyugati irányú, és 1°. erejű szélnél; a legnagyobb hideg 8 - kán 6-kor reggel: — 4,2° R, a légsúlymérő legmagasabb állásával tapasztaltatott. A naponkinti háromszoros észleletek havi közép átmérője a légsulymérőn: 335,79'' P, a hévmérőn : ——3.°7 R, a légsulymérőn 10.98. P. és a léghévmérő 15.°7 R. ingadozással volt. A hó 23-kán ésnyugatról nagy szélvész uralgása alkalmával Komárom vidékén földindulás észleltetett. Az egésségügyi viszonyok. A múlt február hóban uralgó kóralakok leginkább az időjárat viszonyai által idéztetve elő, martiusban is fennálltak. A feltűnő kórjellem csúzos-hurutos vala, mely minden kóralakkal, különösen a lobokkal egyesült ugyannyira, hogy határozott lobellenes gyógymódról szó sem lehető, kevés ember menekült ezen igen zordon és tartós hideg hóban a huruttól, mely a gyermekeknél mint gőgsíp - láb, sőt croup alakban lépett fel, s hökihurutba átmenve, sokan áldozatjai lettek. A váltólázak e hóban is oly gyakoriak mint a múltban, de kisebb befolyással bírtak, mivel inkább a csúfos-hurutos bántalmakkal voltak a többi betegségek is bélyegezve. A lobos bajok számra a második helyet foglalták el, és az összes mennyiségnek 15% tevék. A leggyakoriabbak voltak a légzőszervek lobjai, a halálozás is ezekben (15°/o) a legtöbb volt. A hagymáz terjedése és hevessége e hóban sem engedett, kimenetei nem kedvezők, és gyakran halállal végződtek ráküregek közt e hóban a kanyaró uralgott, és álhimlő esetek is jöttek ápolás alá. A nőkés gyermekeknél különös betegségek nem mutatkoztak, csak a tüdőlábok voltak ezeknél számosabbak mint máskor. A kerületi főorvosok által orvosolt szegény betegek száma nagyobb volt mint a múlt két hóban, összesen 1076, és pedig 304 férfi, 507 nő, és 265 gyermek jött ápolás alá, ezek közöl 224 a polg. Rókus kórházba utasíttatott. A kóralakra nézve a 124 folytonos lázban, és ezek közt sőhagymázban, b) 107 váltó lázban, e) 130 lobokban, ezek közt 46 légzőszervek lobjaiban, 4) 130 csuzos hurutos bántalmakban , e) 53 idegbajban, f) 10 szélhüdésben, g) 45 sorvban, h) 20 vízkórban, i) 93 özönlésben, k) 11 rekedésben, 1) 57 kütegben, m) 118 senyvekben, a többiek különféle külső bajokban szenvedtek. Apóig, szt. Rókus kórházban, e hóban több beteg fordult meg mint a múltban , február végével 573 maradt, mártiusban szaporodott 592, tehát összesen 1165 beteg, és pedig 191 férfi, 522 nő, 4 szülőnő, 13 csecsemő és 35 elmekóros ápoltatott. Legtöbb számmal voltak 4-kén 592, legkisebbel 15-kén 543, a havi közép száma 567 volt. Gyógyultan 493, javultan 38 bocsáttatott el, és 65 meghalálozott, ezek közöl 5 haldoklóén hozatott be; a meghaltak aránya tehát az összes beteg számhoz áll mint 1 : 19-hez és az ápolás alatt maradtakat levonva, mint 1:11, 28-hoz. April havára maradt 569 beteg. A kóralakokra nézve: a) folytonos lázban 161, ezek közöl 47 hagymázban, 10 halálos kimenettel, v . 1tó lázban 61, b) lábokban 123, ezek között 83 légzőszervi, meghalt?c) csúzban 52, d) idegbajban 16, meghalt 1,e) szélhüdésben 5, meghalt 1, f) tüdősorvban 98, meghalt 24, g) sorvlázban 9, meghalt 3, h) vízkórban 26, meghalt 6, i) özönlésben 14, k) rekedésben 1, 1) kütegben 63, m) senyvben 291, ezek között 31 görvélykórban és 241 bujakórban, n) szembajban 20, o) külbajokban 232 szenvedett) ezek közöl 5 meghalálozott. A szegény gyermekek kórházában e hóban 325 gyermek és pedig 276 bejáró és 49 kórodailag ápoltatott, ezek közöl 19 felüdült, 7 meghalt és a jövő hóra 23 maradt. A betegek száma 19 és 28 között ingadozott, 772 ápolási napokkal. Feltűnően uralkodtak e hóban is a légzőszervek , különösen a tüdők hurutos lábjai, melyek a legtöbb kanyaróban fekvő gyermekeknél is kifejlődtek. E vegyes bajban elhalt gyermekek bonczolásánál többnyire gümők mutatkoztak a tüdőkben és a bélfodrokban. A kanyaró több bejáró s a kórházban fekvő betegeknél fordult elő. Az izraelita kórházban február havától maradt 21 férfi és 5 nő beteg, mártiusban felvétetett 20 férj és 7 nő, tehát összesen 53 ápoltatott, ezek közül 32 felüdült, 3 javult, 1 gyomorelfajulásban meghalt, további ápolás alatt 17 maradt. A kóralakokra nézve: a)13 folytonos lázban és ezek között 6 hagymázban, b) 4 vátólázban, c)12 lábokban, d) 2 gümőkórban, e) 6 kütegben stb. szenvedtek. A városi agyok ápoldájában mártius 1-én 15 beteg volt, a hó folytán 19 felvétetett, összesen 34 ápoltatott, ezek között 20 ágyban fekvő volt, felgyógyult 10, javult 1, meghalt 6, a hó végével 17 beteg közöl 8 fekvő maradt. Az uralkodó kór : csuz-láz volt. A városi kényszerítő dologházban mártius elején 14 beteg volt, a hó folytán 39-el szaporodott, tehát egészben 53 ápoltatott, de ezek között csak 14 fekvő. Meggyógyult 31, javult 2, áttétetett a Rókus-kórházba 1 és meghalt 1, további ápolás alatt maradt 18. Feltűnően uralkodott a csúzláz. A meghaltak száma, a kórháziakat nem számítva , 337, tehát 61 - el több mint februárban és pedig 162 férfi és 175 némber, orvosi ápolást igényelt 233, 104 nem ; holtan született 21, oltatlan halt el 169. Életidőre nézve meghalt 1 éven alul 140, tehát 41%, 1-től 10 évig 71, 10-től 20-ig 8, 20- tól 30-ig 9, 30-tól 40-ig 16, 40-től 50-ig 23, 50-től 60-ig 23, 60-tól 70-ig 26, 70-től 80-ig 13, 80-on felül 8. A koralakot tekintve számra legtöbb, u. m. 91 görcsben, gümőkórban 71, lábokban 60, ezek között 30 légzőszervi, gutaütésben 30, aggkórban 18, kökhurutban 16, vízkórban 13, hagymázban 11, stb. halt meg. ». A rendőrségi és törvényes bonczolat részint a polg. kórházban, részint azon kívül 17 történt, ezek közt volt egy 24 éves 6 hónapos terhes napszámosnő, kit egy gőzgép tengelye tört össze,3 öngyilkos és pedig egy öreg napszámos mákonynyal mérgezi magát, két fiatal 23 évesek kötéllel végzék ki magukat, stb. A hasznos háziállatok ragadós vagy járványos betegségben nem szenvedtek ugyan, de lábok mutatkoztak náluk, különösen a légzőszervekben és az ízületekben, továbbá hurutos bajok és a hirtelen elnyomott bőrpárolgás következtében dermenet a lovaknál. Másokban kell keresni az epirusi s thesszáliai lázadás okait. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Apr. 20. Főcs. k. Apostoli Felsége a magyarországi ipar és jólét előmozdítására Ung megyében Dobrinicsben,hol kitűnő porczellán-földrétegek vannak, egy porczellángyár állítását elrendelni méltóztatott, melynek Üzlete a magániparnak engedtetik át. Ajánlkozók f. é. September végéig jelenthetik magukat. * Bécsi hiteles tudósítás szerint b. Urban vezérőrnagy f. hó 14-kén Magyarországba utazott, egy dandár parancsnokság átvétele végett. (Közbirodalmi napló.) Bécs, april 18. Ő os. fenségeik Zsigmond főherczeg Pestről és József félig Prágából megérkeztek. — Tegnap gr. Radeczky mnagynál a bnoki kar, a főnemesség és a diplomatiai testület tagjai látogatást tettek. Tegnap a tnagy a császári ebédre volt meghíva. — Varsói tudósítások szerint kétséget nem szenved többé, hogy az orosz császár május végén oda érkezendik. — A bécsi általános jótékonysági egylet, Császár ő Felsége egybekelése napján 300 szegény közt élelmet és pénzt osztand ki, 200 szegényt pedig illő módon megvendégel. — Biztos kútfő szerint azon tárgyalásoknál, melyek az utolsó bécsi értekezlet határozmányait megelőzték, Austria, Anglia indítványára, egy Angol-, Franczia- s Poroszországgal kötendő forma szerinti egyességet elfogadott. Ez indítványt azonban Poroszország elvetette, ellenben egy a korábbi bécsi értekezleteknél szokásban volt módon felteendő jegyzőkönyvet javaslott, mely javaslatot aztán Austria is elfogadott. Ez egyesség megkötése képezte tárgyát az austriai és franczia császárok ő felségeik közti legutóbbi sajátkezű levelezésnek. — B. H e s z tszn, april 120-kan váratik vissza Berlinből. * Nagy-Szeben, april 10. E városrészéről egy küldöttség utazott Bécsbe, cs. k. Apostoli Felsége menyegzője alkalmával legalázatosabb hódolatát és legforróbb kivonatait nyilvánítandó. Hasonló küldöttségek Erdély több városaiból indulnak. (Külföldi napló ) London, ápril 12. A királynő tegnap ministerei s egész udvara által környeztetve, átvévé a City loyalitási feliratát, s barátságos szavakban fejezé ki köszönetét. — Bunsen lovagnak nejével együtt szerencséje volt a kir. asztalhoz meghivatni. — Glasgowban tegnap a Napier firmánál két 400 — 450 lóerejü gőzgép foglaltatott le, melyek az orosz kormány által háromfedezetes csavarhajók számára rendeltettek meg. Mint ily esetekben szokás, az átszállítási szerződés nem közvetlenül az orosz kormánynyal, hanem annak egyik ügynökével (a jelen esetben Merck és társával Hamburgban) köttetett meg. — A Gladstone által tegnap előterjesztett pénzügyi kimutatások a börzére igen jó hatást tettek. Pár is, april 13. Napoleon herczeg tegnap esti 7 órakor Marseillebe érkezett. —■ A tengerész-gyalogsági expeditionalis csapatok tegnapelőtt Brestben hajóra ültek, hogy a báli franczia hajóhadosztályhoz csatlakozzanak. __ Jelenleg Francziaországban naponkint 500,000 kartácsot készitnek. Most szervezik a leendő, császári testőrség ágyuütegeit, mely testőrség 15,000 főnyi válogatott katonaságból álland. Saint-Arnaud tábornagy, ki eddig azért maradt itt, hogy a Cambridge herczeg tiszteletére tartatott nagy szemlén jelen lehessen, bizonyosan jövő szombaton induland el. — Ápril 23-kán a Jardin d’Hyver-ben a császár születésnapjának megünneplésére nagy tánczvigalom fog adatni, mely a dec. 10-ei társulatnak újra egyesült elemei által szerveztetek. Az „Union“ szerint legközelebb Bre s t—től Cherbourg-ig számos gyalogos lovas-ezredek fognának fokozatosan felállíttatni, melyek arra lennének rendeltetve, hogy esetleg részt vegyenek a balti expeditióban. E csapatok a partvidéken lévén elhelyeztetve, szükség esetében tüstént hajóra ültethetnének. j . — A császár s császárné tegnap megszemlélték az iparpalota munkálatait, s távozásuk alkalmával R o u v i 11 e, a társulat igazgatójának 2,000 ft.-nyi összeget adtak át, a munkások közti kiosztás végett. — Az 1855-ki budget vizsgálatával megbizatott kamrai bizottmány Richemont bárót választó előadójává. — A touloni kikötőben több kereskedőhajók béreltettek ki oly czélból, hogy szenet szállítsanak a levantei hajóhad gőzösei számára. Berlin. Egy porosz lap azt erősíti, miszerint S h a m y a franczia kormányhoz folyamodott segélyért, s kérelme — 10,000 fegyver és 300,000 frank — legszívesb készséggel fogadtatott volna. — A „Cor. B.“ írja: Halljuk, hogy az Austriávali alkudozások mielőbb kielégítő eredményt ígérnek, s valóban teljes lehetlen is, hogy ha Austria a német érdekek megóvására az események színhelyén tettleg föllépni kényszerül, Poroszország még tovább is várakozó állásban maradjon. E meggyőződés az itteni kormányhoz is utat talált, s ha az épen most érkezett tudósítás szerint Austria most elérkezettnek hiszi az időpontot, midőn a tettleges beavatkozást, noha egyelőre csak a tűz meggátlása által, mely közvetlen szomszédságában kitöréssel fenyeget, tovább nem halaszthatni, itt sem késtek az alárendelt kételyek félretételével, hogy Austriának már most legalább bizonyossá tegyék, mikép teljes szabadsággal fordíthatja erejét oda, hova Németország érdekeinek délkeleten megóvása végett, hivatva lenne. A katonai részletek még későbbi alkudozás tárgyai maradhatnak, de a fődologban az egyesség megtörtént, és a legközelebbi napok már látható jelét és zálogát hozandják annak, hogy Austria és Poroszország eltökéljék, a béke helyreállítására a jog alapján minden eszközöket felhasználni. München , apr. 15. Erzsébet hgnő, kir. Jens, csütörtökön 20-kán indul Bécsbe. Kisérni fogják fenséges szülei Max bajor hg és Ludovica hgnő ő k. fenségeik,továbbá testvérei Lajos hg és Helena hgnő 6 kir. fenségeik. Az elutazás órája eddig még nincs bizonyosan megállapítva. Első nap Landshuton át Straubingba érkezik, hol az é