Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)
1854-04-22 / 400. szám
Pest, Szombat, Ragjelenik a lap, héttőt a a Jobb tinnepek utáni napokat kitéve mindennap reggel. RUdzeMsl díj. ■ Vidékre: té vea: 10 itt., évnegyedre: 5 fr. SO kr. Helyben : ( $1 - Avro: 1 írt., évnegyedre: 4 irt. — A hirdetitek Staadt tunflexott Sorá'iak egyeteri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr, inimittatik. — Igya* nln 30 pkr. BUDAPESTI Szerkesztői iroda, van:Ország-ut, 6. sz.-Xiamewalderházi 2-ik emeletben. ■ISAérthetni — helyben a lap kiadd hivataliban, Lakécs L. I stáre könyvnyomdéjában (Oiaxfigut Kunewalderhicbe n ,) vidéken minden or. kir. Jo a t ah lvata In St. — As aleflsoiusOi tartalmaid levelek a oiim, lakhely a otolad posta feljegyzése mellett ,, a p énnel együtt karmanta 111v « ugyanecen a kia dó hivatal boata * dtanduk. Előfizetési felhívás. A hivatalos „BUDAPESTI HÍRLAP 44 folyó 1854-dik évi april—junius folyamára az előfizetés Évnegyedre , helyben 4 pft. Vidékre postán küldve ft pft. 20 kr. Kviiiujwwnaw—Bwri ^«BaagzBBKffiaagawjaigBg«!^^ HIVATALOS RÉSZ. Az igazságügyi ministeriumnak 1854. február 23-kán kelt rendelete,a) kiható Magyar-, Horvát-, Tótországra, a Szerbvajdaságra és a temesi bánságra , melylyel az uzsora vétségének megbüntetése végetti eljárás szabályoztatik. Minthogy még mindig fordulnak elő oly esetek, melyekben az uzsora megbüntetése iránt Magyar-, Horvát-, Tótországban, a Szerb vajdaságban , a temesi bánságban a tárgyalás s az ítélet hozatala az ott ezelőtt hivatozott eljárás szerint, tehát a fiscusnak az illető polgári perbei beavatkozásával s a polgári bíróságok által történik, ezen eljárás pedig az 1852. September 1-je óta ezen koronaországokban is hatályos 1852. május 27-kén kelt átalános büntetőtörvény kihirdetési nyiltparancsa VI. czikkének, s a bírói illetőség iránt ugyanazon napon kelt császári rendelet (bírod. törv. lap 120.sz.lIV. és V. czikkeinek szabályával ellenkezik, ennélfogva a most idézett törvényekhez képest ezennel rendeltetik , hogy ezentúl a tárgyalások az uzsora megbüntetése végett, mint bármely más vétség iránt csupán a büntető eljárás utján, még pedig az uj büntető perrendtartás behozataláig még a járási társas bíróságok által, az ideiglenes büntető eljárás iránt 1849. december 28-kán (Magyarországot illető országos törvénylap 2. sz.) és 1850. julius 24- kén kelt szabályokhoz képest (bírod, törv. lap 312. sz.) tartandók. Maguk az uzsora ellen szabandó büntetések tekintetében pedig a büntetőtörvény kihirdetési nyiltparancsa VI. czikkének szabálya szerint, még az ez iránt az említett koronaországokban eddig létezett anyagi büntetési határozatok veendők alkalmazásba. E végre a polgári bíróságok, ha valamely jogügyben uzsora vádja támasztatik, erről az álladalmi ügyészséget kötelesek értesíteni a végett, hogy a vádlott ellen a vizsgálat és ítélethozás a büntető eljárás útján elrendeltethessék. A hitelező és adós közötti polgári per időközben a perrendtartás szabályai szerint folytattathatik, s a polgári bíróság által a tett kifogások tekintetében eldöntethetik ugyan, azonban a polgári bíróság a végrehajtás megtendelésénél köteles gondoskodni a felől, hogy az adósság megítélt összege, amennyiben az elkobzás alá eshetnek, a vizsgálat kimeneteléig bíróilag letétessék. Ezen szabály a polgári bíróságoknál már folyamatban levő minden oly tárgyalásokra is alkalmazandó, melyekben az eljárás az 1852. September 16-kán kelt uj polgári perrendtartás határozatai szerint folytatandó, s melyek iránt ezen rendelet kihirdetésekor első birósági ítélet még nem hozatott. K r a u s s s. k. A belügyministeriumnak 1854. február 28-kán kelt rendelete,*2) kiható minden koronaországokra, mely által a gyógyszerésztanítványokra nézve eddig négy évre határozott tanulásidő három évre szállíttatik le. A belügyi ministérium fontolóra vévén , hogy a gyógyszerészeti tanulmányok legfelsőbbleg jóváhagyott új szervezeti terve által megállapított kellékeket tekintve, a gyógyszerész-mesterrang elnyerése végett a gyógyszerész-tanítványokra nézve háromévi tanulásidő teljesen elegendőnek látszik; a fennálló gyógyszerész-kebélzeti rendtartásokban négy évre szabott tanulásidőt három évre leszállítandónak találja. Ezen rendelkezés tüstént életbe léptetendő. Bach s. k *) Birod. törvénylap 1854. mart. 7-ki XIX. db. 51. szám. |*| u. o. 53. sz. 400. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Bécs, april. 20. 81 Már kezdi magát Bécs ünnepélyesen földiszíteni, azon fényes napokra készülvén, melyek reá várakoznak; mivel már a házak homlokain részint a császári ara bevonulásának ünnepére, részint a f. hó 25-ki nagyszerű kivilágítás számára dolgoznak. E szép nap azonban nem csupán milliók szíveit megörvendeztetni fogja, hanem bizonyosan ezrek boldogságának és egy szebb jövendőnek kezdete s szívesen üdvözölt záloga leend. Meg lehet mindenki győződve, miszerint e nap öröme szívből eredt, általános, egyáltalában mesterkéletlen s mélyen érzett leend, mivel Uralkodónk tagadhatlanul elismert, valóban kitűnő tulajdonai Ő Felségének minden alattvalói tiszteletét s ragaszkodását biztosítják , és Ferencz József már most is méltán legjelesebb s közszeretetet brit elődei sorában áll, és úgy tiszteltetik. A pillanat öröme némileg feledteti velünk a kezdődő nagy háború viszontagságait és szenvedéseit; ehhez járul még a harcrtéren uralkodó fegyvernyugvás is; azonban e nyugalom csak pillanatnyi, s mikép a Bukarestből érkezett magánlevelek jelentik, főleg csak azért van helye, mivel az oroszok folytonos új csapatokkal erősítik magukat, hogy azon esetre, ha részükről megtámadó működés szükségesnek találtatnék, akkor az angol-franczia segélyhadak daczára teljes erővel fölléphessenek. Más részről hallani, mikép hatalmas orosz seregszállítások irányoztatnak Ázsiába, hol Törökországnak csakugyan legsérthetőbb oldala van. — A Poroszországgali kötés még nincs tisztában; azonban remélik, miszerint a nehézségeit, melyeket eddig elő a berlini kabinet az ellen gördített, elháriítatni engedik magukat. Paris, apr. 17. —— Hogy a pyrennei félsziget belállapota általánvéve, e a saragossai s barcellonai legújabb események különösen fölidézték a franczia kormány figyelmét s igen valószínűleg aggodalmát is, ez nem csupán a dolog természetében fekszik, s tegnap óta kézzelfogható bizonyságot is birunk erre, a „Journal de l’ Empire“-ban, mely keserű panaszokat s vádakat emel észak és annak Spanyolország és Portugáliában űzött cselszövényei ellen. Azonban, igazat szólva, ízetlen dolog Oroszországot s annak ügynökeit, kik a kormánylap állítása szerint mindkét nevezett országot beutazzák, a pyrenaei félsziget szomorú állapota s bonyodalmaiért felelőssé tenni akarni , és egy értelmes ember sem fogja hinni, miszerint a barcellonai munkások legutóbbi zajongását orosz pénz idézte legyen elő. A valóság abban fekszik, mikép a spanyol kormány leginkább önhibája által jutott azon helyzetbe, melyben magát találja, miután oly lépéseket tett, oly ingadozó eljárást tanúsított, melyek miatt a benne vetett bizalomnak gyengülni kellett. Igaz ugyan, mikép a katonai fölkelést Saragossában s a munkások forrongását Barcellonában legyőzte, de ki tudja, mi történjék, ha az előbb nevezett városban fellázadt ezred Barcellonában a munkásokkal együtt lett volna? A spanyolországi városok általán véve alkotmányos érzelműek, de az ó-királysági párt még számos híveket bír, és azokban hatalma nagy. Hogy a királyné jóindulata és nemes szíve mellett is nincs oly kedvességben, mint nővére a montpensieri herczegné, ez tudva van, ennek okait elősorolni nem ide tartozik, de az utóbb említett herczegné királyi nénjénél jobban tudja kímélni a spanyol jellem érzékenységét. A spanyolok épen nem szentek, s a madridi társasági élet kevesbbé tisztább a párisinál, de a spanyol nem akarja, hogy erkölcsei könnyelműsége nyilvánossá tétessék. A madridi udvar ezt úgy látszik nem igen veszi fontolóra. Ide számítván a töméntelen dicsvágyas tábornokokat s az özvegy királynő cselszövényeit, akkor valóban nem szükség orosz pénzhez folyamodnunk, hogy a spanyolországi zavart magunknak megmagyarázzuk. Sartorius ministeriumának helyzete napról napra nehezebb, a pénzszükség mindinkább nyommasztó, s minden spanyolországi tudósítások megegyeznek abban, miszerint a történt lázongások csak fontos események előhírnökei, s hogy egy kicsit mellőzhetetlen. Krisztina királynő sejti a veszélyt, mert útra indulni szándékozik Közelebbi időben Pepoti marquis Bolognából Párisba érkezett. Ezen marquis unokája Muratnak, az egykori nápolyi királynak, és főnöke az úgynevezett Murat-pártnak. Mielőtt Párisba jött, hol mellékesen megjegyezve, nagyon barátságosan fogadtatott a császári család által, Genuában is megfordult s Pepe tábornokkal — egy nápolyi menekülttel — értekezett. Genuából írják, miként a marquist oda naponként várják, és hogy ő nemsokára röpiratot bocsátana ki a Murat-párt érdekében. A pápa Rómában virágvasárnapon 300 darab pálmavesszőt osztatott ki a franczia katonák közt. Tegnap egy távirdai sürgöny, mely felülről érkezett ide, s egy mennydörgés kiséretében jött, derekas esőt hirdetett, mire aztán nem is kellett sokáig várakoznunk. Azonban ez, fájdalom csak fergeteg esőnek bizonyult be. A szárazság már oly nagy, hogy a földek több napi esőt kívánnak felüdülhetésre. A közvetett adók bevételeit illető hivatalos kimutatásból kiviláglik, mikép a folyó év első negyedében 3 millióval kevesebb vezetett be, mint a múlt év ugyane negyedében. Cambridge herczeg e pillanatban hihetőleg már elutazott. A kormány reméli, mikép a legközelebbi hó kezdete előtt az egész segélyhadat elszállíttathatja. Pest, ápr. 20. Sz. kir. Pest városa községtanácsa a cs. kir. Apostoli Felsége házasságra lépése napjának dicsőítésére folyó nó 12-bén hozott határozatain kívül mai nap tartott ülésében folytatólag elhatározta, miszerint Pest városa részéről a legmagasabb trón lépcsőinél egy legalázatosb szerencsekivonó felirat (Beglückwünschungs Adresse) tétessék le. Folyó hó 24-kén továbbá Pest városa minden egyházaiban ünnepélyes isteni szolgálat fog tartatni, melyben az összes testületek, s a tanuló ifjúság részt veendnek, s melynek végeztével a nyilvános ápolás alatt létező szegények s jótékony intézeteken kívül a többi itteni saját vétkük nélkül szükséget szenvedők is kegyes adományokkal fognak megajándékoztatni. Ezen utóbbi czélra már nevezetes, később köztudomásra hozandó adakozások folytak be. A már múltkor szóba hozott nyilvános vigalom is, melyben a két testvérváros nevezetességei részt veendnek, szintén az nap okvetlenül végbe menend. Hallomás szerint hasonlag községtanácsi határozat folytán, Szentpétery hírneves művészünk vert műben (in getriebener Arbeit) egy képet készített,, melynek rendeltetése, e részben kinyerendő felsőbb engedély mellett, legfelsőbb helyen legmélyebb hódolattal felajánltatni. PEST, april 21. (Hírlapi szemle) Oroszország véderejéről az angol-franczia készületek irányában az „Augsb. Alig. Zig.” egyik berlini levelezője következőleg nyilatkozik : „ Oroszország védelmi hadállításait bevégzetteknek lehet tekinteni, s most az a támadást várja,melyet egy fontos ponton már meg is előzött."Hogy áll ennek ellenében a dolog az angolfranczia segélyhadakkal ? Nyolcz nappal a megtörtént hadüzenet után 3,000 főnyi angol lovasság, melyről mint a táborozásra szántról, már 7 hó óta minden lap beszélt, Francziaország északi partján kikötvén, onnan vasúton Párisba szállítandó s ott egy nagy katonai diszelgés tartása végett összegyüjtetvén, csak akkor fogja tovább indíttatni.Mikor lesz e 3,000 ember Rumeliában ? így a franczia seregek is, melyek közöl egy ezred sem indíttatik el, mely Párisnál jobban északra feküdnek, szokottnál gyorsabban nem mozogtak. Mindenütt pangás és késedelmezés. 50,000 ember általánvéve nem fog a török földre lépni, mikép azt a szokásos levonás bizonyítja. Ha ott nyolcz nappal a kiszállás után 30,000 ember a csatatéren áll, akkor igen sok lesz téve. Most Anglia 11 gyalogezredet (legfölebb 1000 emberével) küld a levantei vizekre, mi alig elég saját róniai szigetei görög lakosságának komolyan szándékolt lázadását lecsillapítani , a hadseregeknek 30,000 fővel szaporításáról beszél, s már most is feltűnő módon gyengíti nyugatindiai gyarmatai véderejét. Francziaország 9 hét óta 50,000 embert akar Gallipoliba küldeni, ezredeket von ki Afrikából az orosz seregek elleni harczba, s Olaszországban foglaló melletti toborzással kénytelen az algíri pótlékról gondoskodni. És aztán Kronstadt megvételének legszerencsésb esetében vájjon mit tehet a 22 hadihajó őrsége Sz. Pétervár ellen, mely 60,000 testőr által van Április 22-én 1854 födözve? Vájjon mit tehetnek még akkor is, ha Rigát és Révait elhamvasztják, 45,000 gránátos és az első gyalogsági hadtest 50,000 embere ellen a keleti tartományokban ? Mily máskép készült Francziaország 1830-ban Algír elleni hadjárására! Mit ten Dánia 1848-ban! Kronstadt legszebb erődítvénye, a „Mencsikoff“ várda gránátból épült négy telep üteggel bír egymás fölött, összesen 120 fontos bombaágyuval ellátva, melyekkel 2 versenyi távolságra csaknem puskabiztossággal lőhetni; legalább a multévi lőgyakorlatok az úszó széltáblákon legcsodálatosb eredményeket mutattak. A „Mencsikoff” várda szemközt áll a Kronstadt és Kronschlot közti keskeny viziút bejárásával, s minden beevező hajót szemben talál. Jobbra fekszenek a „Sándor“, „Péter“ és „Konstantin“ várdák, balra „Risbank“ és „Kronschlot.“ Az összes várdák ütegei akkér rendezvék s legénységeik úgy begyakorolvák, miszerint folyvást 100—150—200 golyóval egy ugyanazon czélra lőnek, mi a viziut keskenysége mellett, hol magát a beevező hajónak tartania kell, mindig igen csekély szélességben esik. Hogy a várnak egész külső gránitfala maga is sűrűn el van lövegekkel látva, s a sekélyes helyek hoszszában mindenütt gránit ütegek a fleur d’ eau felállítvák, magától értetik. Ehhez járul 221 ágyunaszád.“ Felhívás, a magyarországi nemeslelkü erdőbirtokos urakhoz. A magyar erdészegyesület eddig követett bánya által, már is tetemes viszhang- és méltánylásra talált az erdőbirtokosok, erdészök s más egybarátok részéről; az egyesületi tagok száma ugyanis, daczára az egyesület rövid fennállásának, közel kilenczszázra megyen, kik között számos erdőbirtokosok is vannak. Bármi nagynak látszassák azonban első pillanatra e részvét az egyesület törekvése iránt, mely az erdészetnek minden iránybani tökélesítését, az erdők jövedelmezési képességének emelését, azoknak kártékony befolyások elleni megvédését, s ez érdemben a magas kormány útján czélszerű erdei törvények kieszközlését tűzi ki feladatául, mégis tekintve a szomszéd tartományok hasonczélű intézeteit, melyek sem terjedelemre, sem az erdők mennyiségére Magyarországgal nem vetekedhetnek, különösen az itteni erdőbirtokos urak részvéte (mely — ha csak anyagilag is — egyedül képes az egyesületi közhasznú törekvés életbeléptetését a birtokos osztály saját érdekében főleg előmozdítani) igen sok kívánnivalót hagy. A jobbágyi viszonyok eltörlése sürgetőleg int bennünket, az erdők czélszerűbb használatára, növeléses fenntartására nagyobb gondot fordítani, aztán a vég óhajtott földtehermentesítés is megindult, ennélfogva itt, az idő, hogy közös erővel működjünk, egymást kölcsönösen oktassuk, s e szerfelett fontos tárgyban egymás véleményét kihallgatva mielőbb tisztába jöjünk. Az egyesület feladata : tanácskozás és oktatás útján hatni; s habár e czélra kellő szellemi eszközökben nem szűkölködik, de más részről anyagi ereje még mindig elégtelen arra, hogy minden igényeknek megfelelhessen; ez okból maradt el mindeddig — az általában szükségesnek ismert — saját egyleti orgánum megjelenése is. Pedig az egyesület egy erdészeti folyóirat kiadását nem halaszthatja továbbra, mert csak ez eszközzel felelhet meg a közhajtásnak, s szerezhet gyümölcsöző életet működéseinek. Minthogy a magyar erdészegylet őszinte s önzéstelen törekvése csak azon kevesek részéről nem méltányoltathatik, kik önző érdekből vagy az erdők közgazdászati fontosságának helyes felfogása hiányában, az okszerű erdőmivelést gátolni kívánják • a magyar erdészegyesület azon kedves meggyőződéssel van, hogy azok száma, kik az erdő becsét méltányolni tudják, s kik az okszerű erdei gazdálkodásnak napról napra érezhetőbb szükségét elismerik, sokkal túlnyomóbb; ennélfogva annál bizalmasabban szólítja fel Magyarország nemes erdőbirtokosait, hogy akár az egyesületi tagok sorába lépése által, akár pedig önkéntes pénzajánlatokkal az egyesülethez szövetkezni szíveskedjenek, s kéri az illetőket, hogy e tekintetben vagy a kerületi ügynökökhöz, vagy a központi ügyviselőséghez forduljanak Esztergomba. A magyar erdészegylet közp. ügyviselőségétól Esztergomban« 1854. mart. 31-kén. Gr. Kőnigsegg Gusztáv elnök, Smetaczek Ferencz közp.ügyviselői