Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)
1854-04-23 / 401. szám
nisterelnök, Gröbentok és b. Hesz 03. k. tsz.nagy jelenlétében aláíratott. München, april 12. A török kormánynak most, alattvalói polgári viszonyaira nézve nemcsak az öt nagyhatalommal, hanem egy hatodikkal is, Rothschild urakkal meggyűlt a baja. Az „Alig. 7. des Judenthums“ szerkesztője, dr. Phillippson rabbi, lapja legújabb számában ugyanis jelenti, hogy ő m. hó 26-kán a Rotschild urakhoz fordult Párisban, azoknak a törökországi izraeliták ügyébeni közbenjárása tárgyában, hogy nekik is megadassanak azon jogok, miket a szultán keresztény alattvalóinak megígért. Már márt. 28-kan válaszolta rá Rotschild dr. Philippsonnak, hogy mindazon lépések, mik az általa óhajtott czélhoz vezethetnek már megtörténtek, hogy a Rothschild háznak a török kölcsönnel foglalkozó tagjai a kellő előterjesztést tüstént megtevők, hogy Véli pasha, török követ Párisban, e kérdésen sajátkezű levelet intézett a portához, s hogy a mennyire a Konstantinápolyból érkezett tudósításoknak hihetni, Isten segélyével a kérdés megoldása az izraeliták javára történt, mert az adott jogok minden nem mozlimalattvalókra, hitkülönbség nélkül kiterjesztetnek. A zsidók ezt a szultántól annál inkább megérdemlik, mert a német sajtó számos izraelita szerkesztői és levelezői a törökség mellett buzognak. Csak a kölcsönt nem akaró Rothschild a szultántól elvállalni, noha ez a zsidó aranyakat még jobban szeretné mint a zsidó rokonszenveket. Turin. A 35 millió kölcsön tárgyalása alkalmával (az apr. 11-ki senatusi ülésben)gr. Cavour a kormányi törvényjavaslatot ekkép indokolta: „Kérem a senatust, hogy e törvényjavaslatot a holnapi napirendre tűzze ki. A senatus látja, mily komoly az ország és Európa helyzete. Minden pillanatban oly események következhetnek be, melyek a hitelhelyzetet lényegesen megváltoztatnák és a kölcsönkötést még nehezebbé tennék. Az igaz, hogy nemcsak szerencsétlenség de valódi fatalitás, hogy e törvénynek már korábban szabad utat nem engedtek , de a megtörténtet már helyrehozni nem lehet. E törvény elhalasztása tehát csak még roszabb következésekkel fogna járni.“ — A mentonei csendzavarási kísérletre vonatkozólag ezt írja az „Indep.“ „Mentone és Roccabruna már Piemont kezében vannak, mely ott helyőrséget tart, de diplomatiai reclamatiók következtében eddig halogató a tartomány végleges és teljes elfoglalását A törvényjavaslat, mely a bekeblezést jóváhagyja, a senatus elé volt ugyan terjesztve, de a fölötte szavazás elnapoltatott, és a herczeggel alkudozások nyittattak, ki a jogairóli lemondásért, hirszerint 300,000 frank nyugdijat kívánt. De mivel a tartomány egész évi jövedelme körülbelől 75,000 fr.-ra megy, a piemonti ministerium Grimaldi monacói herczegnek ez öszveget ajánlá, mi azonban visszautasittatott.“ — A „Parlamente1” írja: A monacói herczeg elfogatásának czélja csupán a saját személyérőli gondoskodás volt. Midőn Mentoneból az apr.i-ki esemény híre megérkezett Turinba, azonnal parancs adatott ki, a herczeget szárazi vagy tengeri után Francziaországba visszatérni engedni. Ő az elsőt választá. A mentonei eseményben részvétel miatt elfogottak már ismét szabadon bocsáttattak, és Piemontban akárhová mehetnek, csak Mentone és Roccabrunába nem e rendszabályt azonban csak ideiglenesnek tartják. , Nápolyban ápr. 12-kén kezdi meg tevékenységét egy új, Triestig menő csavargőzhajójárat, mely útjában Marseillet, Genuát, Livornót, Messinát, Cataneát, Brindisit, Barit és Gallipolit érinti. Arezzoban ápr. 8-kán gabnakravall volt,a rendet csendőrség és egy század sorgyalogság csakhamar helyreállttá. Kopenhága, ápr. 17. Táviratilag jelentik : Valamennyi miniszerek, a hadügyminister is, meg- maradnak hivatalukban. Hall és Andrae urak elbocsáttatnak. Martensen tanár seelandi püspökké, és Bresen prépost schleswigi püspökké neveztetett ki. Sz. Péter vár. .,A birodalom határaira nézve növekedő veszély tekintetéből“ a császár a hadsereg erősítésére következő új (már táviratilag jelentett) katonai munkálatot rendelt el: A testőrség 4 raktárzászlóaljai, és a gránátostest 4-ik tartalékzászlóaljai, mint 4-ik aktiv zászlóaljak a hadsereghez számíttatnak. Az ez által támadó hiány fedezésére a a nevezett csapatosztályoknál mindenik ezred számára új tartalék-zászlóaljak alakíttatnak. Az 1 —6 gyalog hadtest mindenik ezrede két uj tartalékzászlóaljat, és mindenik tüzérdandárja ugyan a hadtesteknek két új raktárüteget nyer. Ez új rendszabály haladéktalan foganatosítása a hadügyminiszernek legsürgetőbben szívére köttetett. New-York. A „New-York Tribune“ a Black Warrior hajóról,mely szinte összeütközést idézett elő Spanyolországgal, némely adatokat közöl. E szerint ezen hajó, mely mintegy 125.000 dollár értékű, két év óta rendesen járt New Yorks Mobile közt, s mindegyik körútjában kétszer kötött ki Havannában, anélkül, hogy valaha hajóterhét nyilvánítná, mit a vámhatóságok sohasem is kívántak, tudván, hogy e hajó sohasem vett föl vagy rakott ki árukat Havannában, hanem csak utasokat szállított ki, vagy vett föl. Egy régi törvény ugyan minden idegen hajóra átviteli vámot szab, akár szállítsák ki terhüket, akár nem. Azonban mivel a havannai hatóságok előbb sohasem gondoltak a vámtörvény alkalmazására, a kapitány méltán föltehető, hogy az tényleg el van törülve, s e szerint a lefoglalás jogtalan tett volt. A Cubában levő amerikai consul jelentése szerint ugyan a spanyol hatóságok azt állítják, mikop a kapitányt előbb értesítők arról, hogy a törvény még érvényes, s hogy ők a kiszabott nyilatkozathoz ragaszkodnának. Azonban a consul s a tulajdonosok meg vannak róla győződve, hogy a lefoglalás előtt ily értesítés nem történt. — April 2. Legközelebb az Egyesült államokban egy jelentékeny lény történt. Új-Hampshire állam, mely mindig demokratikus szellemű volt, s hol Pierce egyhangúlag választatott meg elnökké, két új senatort küldött a congressusba, kik ellenzik az elnöki politikát. AUSTRIA, Bécs, ápril 20. „O. C.“ A martiua végéni állampapírpénz-forgalomnak közzétételénél, mely nem nagy különbséget mutat a február végéni 149. 880. 692 ft forgalomhoz képest, minthogy még 100. 694. 765 ft forgalomban és 49. 154. 308 ft a bankban van, a pénzügyministérium bocsátványában az mondatik, hogy : E forgalom hónapról hónapra azon öszveggel fog keresbedni, amennyivel a kényszerű forgalomban levő állampapírpénznek a bankpénztárak általi beváltása előrehalad, mivel a bankkal f. é. febr. 23-kán kötött egyesség következtében többé állampapírpénz sem ki nem adatik, sem nem készíttetik. Mivel ezen bankjegyért beváltott állampapírpénz a nemzeti bank állapotáról a koronkénti jelentések által köztudomásra juttatik, ennélfogva jövőre a pénzügyigazgatás részéről csak a kényszerű forgalommal nem bíró pénzjegyekről fog tudósítás kiadatni. A fennebbi tekintetben foganatosítás alatt levő rendszabályok bevégzéséül alkalmasint közelebbről az állampapírpénznek egy arra nézve szélszerűnek találtató idő alatti formaszerinti behúzása fog megtörténni. Bécs, ápril 21. „O. C.“ Mint értesülünk, tízszásznagy úr ma estve váratik vissza Berinből, miután e nagyérdemű katona és államférfi az általa alkudozásba vett véd- és daczszövetséget az austriai és porosz koronák közt megköttetésre érlelé, melynek tehát még csak a két magas souverain ratificatiójára van szüksége. Ez esemény híre mindenütt a két birodalomban, valamint a német szövetség többi államaiban nagy megelégedéssel és őszinte örömmel fog fogadtatni. Noha e kötvény már magában is fontos, de még kiterjedtebb jelentősséget nyerene, ha a többi német udvaroknak is, e szövetséghez csatlakozás által alkalom fog nyúttatni, hogy a német szövetség és országaik mint egy össztestület részt vehessenek, nagy fontosságú, általános európai kérdések meghatározása és eldöntésében. Nem kétkedünk, hogy a német fejedelmek hazafi érzületei az Austria és Poroszország által egy szerencsés egyességben megalapított politikai gondolatot élénken támogatni, és az által egy nehéz európai viszály kiegyenlítésének gyorsításához járulni fognak. Ha a tegnap Berlinben megkötött szerződvény által a két középeurópai nagy államok változatlanul azon jogos nézlet terén állanak és maradnak, mely egy újabb európai okmányban formai kifejezést is nyert, ha abban elhatározásukat fejezik ki, e nyilatkozványnak maguk részéről is oly hatályt kölcsönözni, mint azt államaik, valamint az összes Németország méltósága s érdekei kivánandják : a porosz fővárosban tegnap megkötött szerződvény egyszersmind további biztosítása a tökéletesen szabad elhatározásnak az időpontot és viszonyokat illetőleg, midőn egy, esetleg ugyan előrelátott, tettleges föllépés szükségesnek találtathatnék. Ha erre nézve a négy nagyhatalmaknak a keleti viszályban kimondott nézete szem előtt tartatik , kétségkívül a gyakorlati alkalmazásra nézve is — ha az elmaradhatlanná válnék — a szerződő magas udvarok értelmében, gondoskodás történt. Őszintén reméljük, hogy e fontos, különösen Németország szoros egyesülése, osztatlan ereje, és hű szövetséges összetartására nézve oly nagy befolyású tény által, az európai békének és az oly sok éveken át áldásteljesen minden európai hatalmak közt fennállott barátsági viszonyoknak jelenleg történt megzavartatása mielőbb ki fog egyenlíttetni és elháríttatni. De hozzon bármit a jövő, azon tényt már most örömmel kell üdvözlenünk, miszerint Austria és Poroszország szorös egyesülése új és hatályteljes kezességet fog legközelebb nyerni, mely mindkét hatalom és a német szövetség méltósága és nagyságának tökéletesen megfelel. A gPÁlBAgA Oroszország és az északamerikai egyesült államok. (A „Revue des deux mondes“ után.) I. Rész. Kevéssel ezelőtt szólónk Törökország földbirtoki viszonyairól. *) Jelenleg két oly államéiról fogunk röviden szólani, melyek sok tekintetben egymásnak ellentétei: értjük az orosz birodalmat és az egyesült államokat. Míg az említett államok egyike az atlanti-óceán túlsó részén terjed és hatalmasodik, s a szabadság elvén egy nagy nemzet óriási haladása ragad bámulatra, — ugyanakkor Europa continensén egy más ezzel ellenkező, t. i. az absolutizmus elvein nyugvó birodalom épen oly mértékben terjeszti tovább határait. Nem vizsgálva azt, hogy e két állam közöl melyikben jobb a társadalmi szervezet és boldogabb az egyén, annyi áll, mikép mindkettő folytonosan hatalmasodik, mintha egyenlő lépést tartani, vagy épen versenyezni akarnának. Egyik a Bosporus, másik a panamai földszorosra vágyik; mindkettőben terjedelmes őserdők léteznek, melyeket a fejszének kell kiirtania s az ekének megtermékenyítnie, mindkettőnek gazdag aratása fontos szerepet játszik a világ kereskedelmében ; itt Odessza gabnája és Szibéria bányái,ott Kalifornia aranya és Új-Orleans pamutja, itt egy hatalmasan fejlő kereskedelmi tengerészet, ott egy határtalanul erősbíthető szárazi hadsereg vonja magára a világ figyelmét. Ha tekintetbe veszszük ezen két birodalomnak, ha nem is egyenlő, de egykorú fejlését, az egybehasonlításból meglepő tanulmányt meríthetünk. Hogy e tanulmányozást sikerrel tehessük, minél hitelesebb kútfők után kell kiindulnunk. Az egyesült államok könnyebben kifürkészhetők, épen mivel ez állam a szabadság elvét fogadá el, melyet mindenki tetszése szerint látogathat meg és hagyhat el. E könnyűséget nagy mértékben mozdítja még elő a gőzhajózás, mely az atlanti- tenger partjait egymáshoz oly közel hozá, s a vasutak által, melyek a szárazi távolságokat csaknem elenyészteték. Oroszország beutazása sokkal több nehézséggel jár. Itt a határok el vannak zárva s annak, ki bejuthat, a szabad körültekintés, az idegenek iránti gyanakodás miatt, csaknem lehetlenné van téve. Azonban egy német utazó, K. Haxthausen könyve, ki Oroszországot 1846 és 1847-ben oly kivételes szerencsével utazá be, minőben kevés utazó osztozhatik, biztos kalauzul szolgál. Oroszország czélszerű beutazójánál két egymással nehezen összeférhető tulajdon kívántatik meg: először is, mint általában minden utazónak nagy mértékben kell vizsgáló és ítészi tehetséggel bírnia, mik nélkül fürkészni lehetlen ; más részről, ha a kiutasíttatást el akarja kerülni, mindent föltétlenül bámulnia kell. Ki Oroszország minden intézményeit helyeseknek találja, azaz : ki képes minden szabad vizsgálódási szellemről s igazságszeretetről lemondani, akadály nélkül utazhatja be azt, ellenkező esetben az utazás physikai lehetetlenség. B. Haxthausen Oroszországnak, úgy politikai mint társadalmi tekintetben, őszinte bámulója lévén, nem csak arra nézve vitt legjobb útlevelet magával, hogy oda bebocsáttassék, hanem hogy jól is fogadtassák. Így történt, hogy neki Oroszország mindenütt nyitva állt; ott mulatójában eléje semmi más határ nem volt kiszabva, mint saját szeszélye; mindent közelről láthatott, és szabadságában állt mindent megbámulni. S várjon ment maradt-e ezen előny hátrányaitól ? Bámulása, mely előtte fölnyítá az orosz birodalmat, nem zárá-e be szemeit, és a szabadság mellett láthatott-e valamit, vagy láthatott-e jól? Haxthausen e kettős sziklát, úgy látszik, jól kikerülte, mit a hibák és jó tulajdonok azon csodás vegyítékének köszönhet, mely annyira ritka egy utazóban. Ezen író ítéleteiben nem mindig lehet bízni, mindamellett bír a helyes látás és leírás tehetségével még akkor is, midőn a tények véleményével és sympathiáival ellenkeznek. Bármily részrehajló az orosz kormányhoz, az erre nézve legkedvezőtlenebb tényeket is bűn említi föl, így járván el, nem csalja meg az orosz kormányt, mivel bámulója, s nem csalja meg az olvasót, mert semmit sem hallgat el. Logikájában gyakran lehet kétkedni, de lelkiismeretességében soha. Különben is általán véve mindig a tények szoktak a becsesek lenni, s nem a theóriák. Haxthausen könyvében az elméletek valódi becscsel nem bírnak, ellenben a tények valódi kincs gyanánt tekintendők, s vele épen oly jól utazhatjuk be Oroszországot, mint Ampére Észak-Amerikáról írott művével az egyesült államokat, mely utóbbit mi ezen államokra nézve szintén vezetőnkül fogadunk el. B. Haxthausen minden irányban beutazó az orosz birodalmat, megvizsgáló annak ipar- s kereskedelmi viszonyait, de figyelme fő tárgyát főként annak földbirtokviszonyai , társadalmi szervezete képezi, mire fölvett tárgyunk kifejtésében legtöbb szükségünk van. Először is a gyarmatosítás kérdését fogjuk e két leghatalmasabban, de különböző módok szerint terjeszkedő államban öszvehasonlítva tárgyalni. Mindkét állam nagyi hódításokat tett újabb időkben é s* így látjuk, mikép az egyesült államok egymásután veszik föl magukba Texast, Kaliforniát és Mexico részeit, míg Oroszország Krímet, s a kaukázi vidékeket hajta hatalma alá, és most a dunai fejedelemségeket szállta meg. De a hódító hadsereg egészen más e két államban. Az egyesült államokban a kalandor és vállalkozó egyének minden felsőbb rendelet nélkül telepednek meg a szomszédos tartományokban. Nem fegyverrel, hanem ekevassal kezdik meg a hódítást, s a kormány nem tesz egyebet, mint már a tettleg megszerzett hódítmányt birtokába veszi. Gyakran — mint a Cu’ia elleni expeditiók bizonyítják — a hódítási kísérletek, a kormány ellenére is történnek, így a hódításokban nincs szükség hadseregre, vagy helyesebben a hódító hadsereget maguk a mindenüvé eljutó magnások képezik; úgy lehet tekinteni őket, mint aknászokat; mindenütt befurják magukat, hol hézagot vagy miveletlen földet látnak. Míg az egyesült államokban a hódítás csaknem kirekesztőleg az egyéni vállalkozó szellemre hagyatik, Oroszországban minden fölülről, a kormánytól jó. A hatalmas úr szavára, a csupán szenvedőleges engedelmességet ismerő tömegek azon előre kinézett pont ellen törnek, hová a kormány rendeli, akár a Duna, akár a fekete-tenger partjaira. A hódítást egy hadi kiáltvány kezdi meg, s a győzelmi bulletinek fejezik be, melyekre a császár ünnepélyesen hirdeti ki, mikép birodalmához újabb terület csatoltaték, hová később népesítő lakosok fognak küldetni. Folytassuk az egybehasonlítást, s lássuk, mikép ez egyszer meghódított terület hogyan gyarmatosíttatik ? Mint tudva van, az egyesült államokban a külföldi beköltözöttek, kik közelebbi időkben minden évben százezerenkint költöznek át Európából, képezik a gyarmatosítás fő forrását. És mi okból vándorolnak Európa népesültebb államaiból inkább az óceánon át a kiköltözők, mint az Európában fekvő orosz birodalomba, midőn ennek területe oly nép *) Lásd a „Budap. H.“ martius 28—ki számát. 2262 KÜLFÖLD. Tudósítások a harcztérekről. Konstantinápolyból a hírek ápr. 10 - ig terjednek. A görögök kiutasítása alkalmával a rendőrség több házakban fegyvert, lőkészletet, forradalmi zászlókat s levelezéseket fedezett föl, melyekből az tűnt ki, hogy húsvétra a frankok közt általános vérfürdő terveztetett. Lord Redelff e fenyegető leveleket kapott. Ennek következtében számos elfogatások történtek, az őrködési intézkedések megkettőztettek és a kiutasítás még szigorúabban hajtatott végre, csak következők vetettek ki: 1. nagy, magával a török kormánnyal összeköttetésben levő vállalatok főnökei; 2. a török hatóságok által ismert tekintélyes személyek szolgái; 3. hellén adósok, kik követeléseik kiegyenlítése végett visszatartóztattak. — 8-kán újra 5000 egyiptomi érkezett. — Az idegen légiók alakítása végleg elhatároztatott.—Gallipoliban, a „Journ. de Const.“ szerint eddig 6000 franczia és 1800 angol katona van. Canrobertinok a szultánnak bemutattatás után Gallipoliba visszatért. Az angolok Gallipolitól délnyugatra, a francziák északnyugatra táboroznak. Mintegy 700 kereskedő hajó van útban Gallipoliba lő, élelemszerek és csapatokkal. Gallipoli van az expeditió- hadak minden készleteinek lakhelyeül kijelölve. 40000 ember, ha szükség lesz, Drinápolyba menend. — A véd- és daczszövetség Franczia-, Angol- és Törökország közt apr. 5- kén íratott alá lord Redcliffe, Baraguay d’ Hilliers és Reshid pasha által. 8 kán új csapatok indultak Várnába. A románok szándékainak a porta még folyvást nehézségeket gördít eléjök, legutolsó várakozási határidőül a nyugati hatalmak formaszerinti hadüzenete Oroszországnak,tűzetett ki. Időközben azonban Maghieru unokkal az értekezések folytattattak, és a porta hajlandó egy fermánt melyben a fejedelemségek szabadalmai biztosíttatnak, kiadni, s erősíti, hogy a románok óhajtását, a két tartománynak egy fejedelem alatt egyesítésére nézve, teljesítendő. Azonban a megegyezés alkalmasint elkésik, és a cselekvés pillanata elmúlik. Stirbey fejedelem kérését, hogy Konstantinápolyba mehessen, a porta elutasította, mindamellett ő tervével, az egyesült tartományok fejedelmévé emeltetése, és az örökösödésnek családjában megtartására nézve, föl nem hagy. A görög felkelés színhelyéről a török tudósítások szerint a felkelők Janina, Arta, Metzovo és Almyrosnál nagy veszteséget szenvedtek, kivált a legutolsó helyen tökéletesen megverettek, úgy hogy a legnyomorultabb állapotban nyakrafőve Negropontéba kellett menekülniök. Görög tudósítások jelentik : A keresztény tábor Petánál, nem messze Artától, naponkint erősbül. Márt. 21-kén (ápril 2) egy csekélyebb összecsapás rendes csatává fejlődött ki, a törökök t. i. két zászlóalj rendes csapattal, ágyuk és nem rendes katonákkal kiütvén Arta várából, a hellének mintegy 1000 emberrel ellenük nyomultak Botzari D., Karaiskaki, Themelis és Statyropulos alatt. A harcz késő estig folyt és a törökök visszanyomásával végző dött. A törökök 30 halottat, a görögök csak 3 halottat és 8 sebesültet vesztettek. Rocca felkelővezér Tzumerca és Gorista ellen küldetett, onnan a törököket elűzni. Zervas és Lambros Zicos körülvették Janinát és elvágták a Bitoliávali összeköttetést. Nassi Nica és Velcos Lamavit és Gamarinát szállták meg, s Botzar is II. Paramythiában volt, hova az albániaiak által felégetett faluk keresztény lakosai menekülhettek. Ez utóbbi helyen is Cascari alatt 300 albániaival összecsapás történt, kiknek lőkészlete a győző görögök kezébe jutott. Vonitzai april 4-ki, és castransarai april 5-ki levelek szerint Grivas Metzovo felé, mely a Pindusnál igen fontos stratégiai pont, vette útját, s miután egy 1000 főnyi török csapatot, mely ellene Janinából küldetett, megvert, győzelemmel bevonult Mestzovóba. Hasonló forrású tudósítás szerint a felkelés Thesszáliában is igen terjed. A keleti részen márt. 20-kan (april 1) 600 felkelő és a voloi helyőrség közt csata volt; a hellének a törököket visszanyomták; a másik csata mart. 23-kán (april 4) volt Platanosnál 2000 hellén (Papas costas alatt) és egy 3 zászlóaljból álló török csapat közt. Heves csata után itt is a görögök győztek. A törökök jó rendben Almyrosba húzódtak vissza, 150 halottat hagyva a csatatéren. Athénéből ápril 14-ről jelentik, hogy Angol- és Francziaország képviselői a hellén kormánynak két komoly tartalmú jegyzéket nyújtottak át. Az első tiltakozást tartalmaz a kamrák által nem rég helyeselt új kölcsön ellen, azon megjegyzéssel, miszerint a görög államjövedelmek már a görögök védhatalmasságaitól felvett kölcsönök fedezésére le vannak kötve. A másik jegyzékben az mondatik, hogy Franczia