Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)

1854-04-05 / 386. szám

megtudták,­­ az oroszok a kellő intézkedést meg­­tették; a törököket t. i. Pojana felé jódarabon előnyomulni engedék, s aztán két oldalról oly tüzesen megtámadták, hogy rövid harcz után mintegy 100 halottat, sebesültet és foglyot hagy­va hátra, kénytelenek voltak Kalafátba visszahú­zódni. Az oroszok veszteségét eddig nem tudni. Kalafátnál 27-ke óta a csata folyvást tart, a­nélkül, hogy eddig az oroszoknak sikerült volna valami előnyt kivíni. Izmail pashának, ki még az anatóliai hadsereghez nem indult el, sikerült volna két orosz hadosztályt bekeríteni, és nagy részét lekaszabolni. Erre Liprandi­­nok erő­sítést vont magához és a törököket sánczaik mögé visszanyomta. Ez alkalommal majdnem sike­rült az oroszoknak S­z­e­l­i­m erősségét Motzatzey­­től északnyugatra elfoglalni, de A­h­­­m­e­t­pa­shának sikerült egy merész lovas­ támadással a veszélyt elfordítani. Brailából három utászzászlóalj Macsinba in­dult, melyek feladata, hirszerint a török erősséget, tánczok és árkokat a Dunánál lerontani. A mun­ka siettetésére több száz munkás béreltetett. A Szebasztopol- s Odesszából 5 gőzösön hozott s a Sz. György torkolatnál partra tett orosz csapatok 25- bén Babadaghba érkeztek, és Musztafa pashát oldalról fenyegették, úgy hogy kénytelen volt gyorsan visszavonulni. A­mennyire eddig tudhat­ni, 45,000 orosz van a Dobrudzsában. A bátorság és pontossággal végrehajtott hadiműködések álta­lános elismerésre találnak. A Brailánál állított de­­reglyehíd 60 db.,lánczokkal összekötött hajórész­ből áll. A legnehezebb ágyuk mehetnek rajta. A Pruth és Szereth közt Lüders­tnok által elhagyott vonalra az Osten-Sacken-hadtestből érkeztek csapatok. Ápril 1 -jétől II.­Szebenből kelt távirati tu­dósítás szerint a török csapatok, melyek mart 26- kán Columandánál átkeltek a Dunán, hogy Turnult és Limnitzát megtámadják,az oroszok által három nap megnyitott kemény csaták után Niká­­poly és Zisztovba visszavonulni kényszeríttettek. 29-ben az oláh partok egészen megint az oroszok kezében voltak. A törökök veszteségét igen tete­mesnek mondják. Legújabb hivatalos tudósítások után azon hír, mintha orosz hajók a védflottabeli hajókkal a dunatorkolatnál összecsaptak volna, tökéletesen alaptalannak bizonyul be. Az ázsiai harcrtéren ápr. 15-ke előtt nevezetes­ hadiműködés nem várható. A görög határról írja a „Tr. Z.“ . Fa­­narit a felkelők Thesszáliában elfoglalták, a se­gítségre siető törököket visszavervén, kiknek Tri­­kalába kellett visszahúzódniok. Egy kis török csapat Plazánál is megveretett. Armyros és Pla­­tonos szintén a felkelők kezében. Epirusban Ri­­m­assa erősség a görögöknek megadta magát; Paramitia és Khimara járások fellázadtak. Az u­­tóbbi járásban Zachos Nik­ost, a k. hadi­­segéd fivérét várják, ki általa Görögországban toborzott 300 khimariotával 2 angol goeletten Khimarába elhajózott. — Az Arta várában levő török véderő száma 3,000, az ostromlók pedig kisebb csapatokban hét ponton vannak elosztva Arta körül; számuk csak 1,550 ember ágyú nél­kül ; hogy ily helyzetben mihez akarnak fogni ? meg nem fog hatni. — Philiatais török faluban a törökök a legvadabb dühnek engedték át magukat a keresztények ellen, és tizenegyet a legelőkelőbb családfők közöl lefejeztek. A keleti-tengerről. A kieli kikötő előtt nem messze Buiktől horgonyzott angol ha­jóhad Napier admirál alatt, mart. 29-ken d. e. ez állomást elhagyta s M­o e­n szigetnél vetett horgonyt. (E sziget Seeland dán szigethez tarto­­­zik, s ettől az Ulfsund, Falster szigettől pedig a Grönsund választja el. Kikötője és 12,000 lakosa van.) Az gyanittatván, hogy a hajóhad gyülhe­­lyéül a Kiege-öböl van kijelölve, a kopenhágai helyőrségből egy zászlóalj ez okból Kiögébe in­­díttatik. (A „Schleswig“ dán gőzös utasai jelen­tik, hogy márt. 31-én az angol hajóhadat reggeli 10 órakor F e­d­m­a­r a szigeten innen, északkelet felé kifeszített vitorlákkal haladni látták. „Schles­wig“ gőzös az admirálhajó mellett ment el. E szerint helyesnek látszik azon nézet, miszerint az angol hajóhad a Riege-öböl és Bornholm felé vi­torlázik, az ottani vizek megvizsgálására­­ „Mi­randa“ angol csavar-gőz-korvett, (Lyons kapi­tány) melynek rézborítéka tudomás szerint a fin­­niai tengeröböl kikémlése alatt a jégtől megron­gáltatok, Helsingörből mart. 28-án du. 3 órakor északra indult. Sz. Pétervárról mart. 25-ről írja egy magán­levél: „Révaii hírek szerint Baltisport­­nál egy 44 ágyús angol hadigőzös áll a jég közé fagyva, miután hiába tett kísérletet Révaihoz kö­zeledhetni, már 20 órája fáradozik a kiszabadu­lásban, mi a tartós hideg mellett még nem egy­hamar sikerülenk.“ E hajó bizonyosan a fennebbi „Miranda“ korvett volt. Anglia, London, mart. 29. Az alsóház tegnapi ülésében elveté B­o­w y e­r-nek egy oly módosít­­ványát, mely Chambers azon indítványának elmellőztetésére volt irányozva, miszerint vizs­gálat rendeltetnék meg az angolországi zárdák helyzetéről. E szerint a kormány ellenzése da­czára, ezen vizsgálat meg fog rendeltetni, s a vizsgáló­bizottmány csütörtökön fog kinevez­­tetni. ^ *. _A „Times“ jelenti, mikép ama kabineti­tanácsban, melynek még ma kell a Buckin­gham palotában tartatnia, el fognak készít­tetni az orosz hajók s alattvalók elleni visszator­­lási rendszabályokra vonatkozó proclamatiók. — Ugyanezen lap szerint, szintén el fog határoz­ 2179 tatui, mikép azon angol mérnökök, s más ango­lok, kik Oroszországban tartózkodnak, s az ellen­ségnek segélyt nyújtanak hadműködéseire nézve, honárulóknak fognak tekintetni, ha tovább is tettleg szolgálnának Oroszországnak. — Mart. 30. A „Globe“ ma alaptalanoknak nyilvánítja az Aberdeen lord lelépéséről szár­nyaló híreket. — Mint hallatszik, a hadsereg ismét 30,000 fővel fog szaporíttatni, s Máltába parancs kül­detett az iránt, hogy az expeditionális csapat első osztálya haladéktalanul Konstantinápolyba induljon. — Ama lovas-ezredek, melyek Francziaor­­szágon keresztül veszik útjukat, századonkint fognak utazni; a tett intézkedés szerint, Calais, vagy Boulogneból részben a vasúton, 9 nap alatt érkezendnek Marseillebe. A Napier hajóhada még mindig erősbitte­­tik. A 120 ágyús St. George, s a 90 ágyús Prince-Regent tegnapelőtt délután paran­csot kaptak, indulásra készen tartani magukat, s ez utóbbi tegnapelőtt este 6 órakor, Spithead­­ből Dover felé indult; az előbbi már néhány órával előbb elindult, a H e­k 1 a gőz­naszáddal. A 91 ágyús James Watt csavarhajó Devon­portból Spitheadbe érkezett, a keleti-ten­gerre szándékozván; a 101 ágyús St. Vincent parancsot kapott nehéz ágyukat venni föl, s hi­­­hetőleg Napier rendelkezése alá fog helyeztet­ni ; valamint a 120 ágyús Waterloo, melynek tartalékul Sheerness-ben kelle vala maradnia, és a 44 ágyús Menelaus is, mint a keleti-ten­geri hajóhad második kórház­hajója. Ezen hatak­ más hadihajókon kívül, az admiralitás C­a­­­h­a­m­­be parancsot küldött az iránt, mikép a 80 ágyús Goliath és Superb hajók az aktiv szolgálatra fölkészüttessenek.­­ Az alsóház tegnapi ülésében, Russell lord jelenté, mikép indítványt teend az iránt, hogy a ház ápril 11—24-ig elnapolja magát. A nemes lord szintén jelenté, mikép ma előterjesz­­tendi azon válasz-felirat szövegét, mely pénteken fog tárgyaltatni. — A „Times“ közli ama sürgönyt, melyben Michell, a Sz. Pétervárott levő angol consul jelentést tesz arról, hogy mi módon fogadta az orosz császár a szövetséges hatalmasságok ulti­mátumát. E sürgöny lényeges része így hangzik : „Márt. 14-kén Castillon franczia consul­­lal együtt a külügy­ministériumba mentünk, s né­hány percznyi várakozás után arról értesittettünk, mikép Nesselrode gróf egyedül az angol consult fogadandja el, s én bevezettettem a terembe. Nes­selrode gróf szokott udvariasságával fogadott; át­adtam neki lordságod levelét. Ekkor ő arról érte­sített engem, mikép a császár jelenleg nincs Sz.­­Pétervárott, s mikép visszatértekor lordságod köz­lése eléje fog terjesztetni, s rendeletei szerint válasz fog nekem adatni. A császár 5 (17)-bén korán reggel tért vissza Finnlandból. Tegnap 18-án esti 10 órakor a kanczellártól egy levélkét kaptam,melyben ő arra kér engem, hogy ma 9- én 1 órakor látogassam meg. Pontosan megjelentem, s midőn bejelentetem magamat, megtudtam, hogy a franczia consul ó excjánál volt. Midőn a salonba léptem, ő excja által igen nyájasan fogadtattam. Ő igy szólt hozzám : „Átvettem a felsége parancsait Clarendon gróf jegyzéke tárgyában, s ő felsége nem látja illőnek, arra választ adni.“ Így válaszolok : „Gróf úr! Ily fontos ügyben kimentend engem, ha kormányom­mal pontosan közölni óhajtom ama kifejezéseket, miket expád használt. Tehát ő felsége nem látja il­lőnek, választ adni Clarendon lord levelére ?“ Erre a excra ismétlő e kifejezést. Az erre következett be­szélgetés folytában, miután Nesselrode gróf érte­sített, hogy a lord Clarendon levelével jött futár Blackwood kapitánynak útlevele kiszolgáltatva van, — én kérdem a gróftól, hogy miben állanak kormányának szándékai, a két ország közt, hadüze­net esetében teendő consuli intézkedések tárgyá­ban ? Erre ő excra így válaszolt : „Ez egészen az angol kormány által követendő eljárástól fü­ggend. Mi részünkről nem üzenendünk hadat.“ Francziaország, Paris, mart. 29. Ama jelentésből, mit a pénzügy­minister, B i n­e­a­u a 250 milliónyi meg­szavazott kölcsönre történt aláírások eredményé­ről terjesztett a császár elé, kitűnik, mikép erre összesen 98,000 aláíró 467 milliót írt alá. Ebből Párisra 26,000 aláíró esik, kik 214, s a megyékre 72,000 aláíró, kik 253 milliót írtak alá. 3% ren­­te-okra 308, s 4ga %-ekre 139 milliót írtak alá. Azon aláírások, melyek 50 fr.-nyi rente-ot nem haladnak meg, 60,000 részvevőtől eredtek,­ 40 millió értékig, mely aláírások nincsenek leszállí­tás alá vetve, a többi aláírások 76 millióval szál­líttatnak le. „Felséged“, igy nyilatkozik a minis­zer jelentésének végén , „maga is helyeslendi azon eljárását, mikép beleegyezését adá ama ja­vaslatokba, miket ezen fontos rendszabály létesí­tése végett szerencsém volt előterjeszteni. Ezen szerencsés újítás már két eredményt idézett elő: t. i. a kis-tőkepénzesekrel közvetlen hivatkozás által, közhitelünk alapját szélesbité s szilárdító, s továbbá — mi még becsesebb — Francziaor­­szágnak alkalmat s eszközöket szolgáltatott arra, hogy szembetünőleg nyilvánítsa akaratát, erejét, a maga által választott fejedelem iránti bizalmát, s erélyes beleegyezését ama politikába, mit az a jelen komoly körülmények közt követ.“ — Francziaországban az expeditionális csa­patok elindulása iránti előkészületek kettőztetett élénkséggel folynak. Napoleon herczeg bizo­nyosan ápril 4-kén, s Saint - Arnaud tábor­nagy 10-kén hagyandja el Máriát. A Chris­toph­e-Colomb­­e ama két szállító­hajó, melye­ken voltak a Marseilleben hajóra ült (mint­egy 1,300 főnyi) első csapatok, Canrobert,G­iosquet, s Martimprey tábornokokkal együtt, csak 24 óráig maradtak Máltában, hova 24-kén érkeztek. Már 25-kén ismét ten­gerre indultak Gallipoli felé. — Páriában ma egy oly sajátkezű levélről beszéltek, mit a porosz király a francziák császár­jához intézett volna,— ezen hatalmasság, valamint Austria szándékai iránt is, egymással ellenkező számos commentárok szárnyaltak.­­ A Montelembert-féle ügyet illető­leg lehetőnek tartják, mikép ezen ügy az által fogna elintéztetni, hogy a ministeri tanácsnak megküldetnék Montalembertnek egy oly levele, melyben az kijelentené, hogy Dupinhez inté­zett levelében nem volt szándéka a kormányt megtámadni. — Mart. 30. A „Moniteur“ ma így ír : „Ámaz igazságok irányában, miket a roszin­dulat, vagy a nyerészkedés kohol, nem lehet elég­gé óvatosnak lenni, így azt hirdelték, mikép a kormány szemlélő­ hadtestet küldene a Rajnához; mikép az orosz sereg előbb leend Konstantiná­polyban,a­mint az angol-franczia csapatok felállít­hatnák magukat, mikép B r­ua­t admirál hajóhad­osztálya viharok által Toulonbai visszatérésre kényszerittetett, s mikép az orosz hajóhad több angol s franczia fregátokat elsülyesztett. Mind­ezen hírek egészen alaptalanok. A kormány, mely a közvélemény ingerültségét felfogja, ennek nem tehet jobban eleget, mint ha minden hozzá érke­zett jó vagy rosz tudósítást tüstént a közönség tudomására juttat.“ — Lorientben 29-kén a Duguey- Trouin 120 ágyús, és Cherbourgban 30- kan a 90 ágyús Tilsit sorhajók vízre bocsát­tattak. — Perseval-Deschenes al-admirál Brestben ma átvette a harmadik hajóhad pa­rancsnokságát. — A „Moniteur“-ben ma ezt olvassuk : „Az angol kormány legközelebb Máltá­ban összegyűlt csapatjainak parancsot adott az iránt, hogy Gallipoliba induljanak. A fran­czia kormány néhány nap óta már 4,000 embert küldött oda, kiknek 27-bén oda meg kellett ér­kezniük. E napokban több hajók indultak el Fran­­cziaország s Algír partjairól, 15,000 embert vi­­vén. Más hajók haladéktalanul elszállítandják a hadsereg többi részét, mely több mint 50,000 fő­ből állván, május elején Törökországban leend egyesülve. A hadügy­minister-tábornagy intéz­kedéseket tett arra nézve, hogy ezen sereg köny­­nyen szaporíttathassék, ha ezt a körülmények szükségelnék.“ Ugyancsak a „Moniteur“ a külügy­minis­­ternek a császárhoz intézett következő jelenté­sét közli: „Síre! — oly korszakban , midőn a tengeré­­­szeti viszonyok, s a kereskedelmi érdekek oly szé­les helyet foglalnak el a népek léterében, egy oly nemzetnek, mely kénytelen háborút inditni, köte­lessége megtenni a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy annak hatásai lehetőleg enyhittesse­­nek, a semleges népek kereskedése számára mind-­g azon könnyebbségeket meghagyván, melyek össze­férnek amaz ellenségeskedési helyzettel, melytől azok magukat távol tartani igyekeznek.­­ Azon­ban nem elég, hogy a harczoló­ felek bensőleg el legyenek tökélve, mindig tiszteletben tartani a semlegesek jogait; ezenkívül még igyekezniök kell, előre lecsilapítni ama nyugtalanságokat, mik a ke­reskedésnél mindig oly könnyen támadhatnak, sem­mi kétséget sem hagyván fenn, az általuk alkal­maztatni szándéklott elvek iránt. — A semlegesek kötelességeiről! szabályzat némileg megsérteni látsz­hatnék ama népek felségjogát, melyek a semleges­séget meg akarják őrizni; ellenben amaz elvek ön­­kénytes nyilvánítása, mikhez egy harczoló fél el­járását alkalmazni ígéri, úgy látszik legföltünőbb bizonyítványa, mit csak adhat, más nemzetek jogai iránti tiszteletének. Ezen eszménél fogva van sze­rencsém, miután ő britt felsége kormányával előre értekeztem, felséged magas helyeslése alá terjesz­teni a következő nyilatkozatot. — Vagyok stb. (Aláirás). Drouyn de Lhuys. — Helyben hagytam: Páris, mart. 29, 1854. — Napoleon.“ — A semlegesekre, kalóz-levelekre stb. vo­natkozó nyilatkozat: „Ő felsége, a francziák császárja kénytelen lévén fegyvert fogni egy szövetségesének segélyé­re, a háborút minél kevésbbé terhessé óhajtja ten­­­ni azon hatalmasságokra nézve, melyekkel béké­ben marad. — Oly ezéiből, hogy a semlegesek ke­reskedését minden hasztalan megszorítás ellen biz­tosítsa, ő felsége jelenleg kész lemondani ama jo­gok egy részéről, melyek őt mint hadfolytató ha­talmasságot, a népjog értelmében illetik, stb.“ (A nyilatkozat többi része szóról-szóra az ugyane tárgybeli angol kir. nyilatkozatot ismétli, mit már közlöttünk­) Legújabb posta, London, mart. 31. A felsőház tegnapi ülé­sében Malmesbury lord kérdé, ha vájjon igaz-e,hogy az orosz hajóhad Szebasztopol­­ból kiindult, s fontos expeditiót tett a cserkesz part felé, a­nélkül, hogy a szövetséges hajóhadak által legkevésbbé is háborgattatok volna? Cla­rendon lord válaszoló , mikép erről olvasott ugyan a lapokban, de hivatalos utón semmit sem tudott meg. Ellenkezőleg egy konstantinápolyi Bürgöny szerint, 10 orosz sorhajó hagya el Sze­­basztopolt, nem azért, hogy Cirkasszia, hanem hogy Perekap felé induljon, a Kru­m nyugati partján. S L y o n s, ki legközelebb számos hadi­gőzösökkel a cserkesz vizekből Beykoszba visszatért, ott egyetlen orosz hadihajót sem lá­tott. Malmesbury lord kérdést tevén, a szövet­ségeseknek a portuvali egyességére vonatkozólag, Clarendon lord válaszolt, mikép­p nem terjeszt­­­heti elő a szerződés másolatát; ám a szerződés ugyan a három hatalmasság konstantinápolyi kép­viselői közt megköttetett, s a franczia követ által ideiglenesen aláíratott, azonban aláírásra felha­­talmaztatása iránt oly nehézség támadt, mely a végleges befejezést késlelteté. — A ma este teendő indítvány a korona harczjelentésére adandó válaszra következőleg hangzik: * „Hogy ő felségének legalázatosb válasz nyuj­­tassék át, az ő felsége legkegyelmesb jelentéséért, valamint az ő felsége parancsára a parlament elé terjesztett különféle irományokért e ház hál­áj­a ki­­fejeztessék, ő ilye biztositassék, mikép mi ő felsége agg°4almát és folytonos törekvéseit, hogy népé­nek a béke áldásait fenntartsa, méltóképen elis­merjük, s azon teljes bizodalmát, miszerint G­olge a háború nyomorainak azonnal véget vetni szándéko­zik, mihelyt ezen ezért, a korona becsülete s a nép érdekeivel öszhangzásban, el lehetene érni; mikép mély szomorúsággal vettük észre, hogy Ő felsége törekvései azon támadási politika által meghiu­­sittattak, melyet az orosz császár a moldvai s oláh tartományokba vonulással s azok folytonos megszállásával, az európai nagyhatalmak jóváha­gyása mellett neki ajánlott méltányos békeföltéte­lek elvetésével, s jogtalan igényeinek kivitele vé­gett roppant haderők fölszerelésével tanúsított; mikép ezen jogtalan tettek alkalmasaknak látszot­tak az ottomán birodalom függetlenségének aláírá­sára; és hogy elismerjük, miszerint a bennünk hely­­zett birodalom részünkről szilárd határozatot kíván, támogatni ő felségét erős ellenállásában egy oly u­­ralkodó vállalata ellen, kinek hatalomnagyobbítása Európa függetlenségére nézve veszélyes lenne.11 Páris, mart. 21. Az „Indépendance belge“ levelezője írj­a, miszerint austriai Császár Ő Felségének az austriai politikát a keleti kér­désben részletesen kifejtő manifestuma Parisba már megérkezett. (E nevezetes okmány megje­lentéről bécsi lapok még eddig semmi említést nem tesznek.) A „Budapesti Hírlap” szerkesztőségé­hez tegnap kedden délutáni 2 óra 40 perc­kor következő] távirati magán tudósítás érkezett: Konstantinápoly, mart. 27. Az egye­sült flották tegnapelőtt a fekete-tengerre kié­ve­ztek. — Görög követ Metaxas útlevelét kikapta. — Thessaliában a zendülés terjed, s a viadalok folyvást tartanak. Vegyes hírló. * M a z z í a karinth - kapui operaszínház tagjá­nak — Stégernek — itteni vendégszereplése alatt, fogja hatheti szabadságidejét kivenni és fölhasználni. Lesniewska k. a.­mint értesülünk csak június 1-jén veszi ki szabadságát, és ekkér tehát alkalmunk lesz e két jeles művészt Stégert és Lesniewskát együtt hallani. Aranyvári k. a. hazánkleánya a nemz. színpadon még e hóban föllépni szándékozik egy nagyobbszerü balletben; e­dzésből, mint halljuk, egy híres ballettánczost is meg akarnak néhány előa­dásra nyerni. Aranyvári k. a. hatszori föllépéseinek az illetendő egész jövedelmét — mint halljuk — jótékony c­élokra, nevezetesen a nemzeti színház nyugdíjintézete, az evangélikus iskola és a szegé­nyek háza alaptőkéi gyarapítására szentelendő ket­tős ok, hogy a legszebb sikert óhajtsuk neki. Kereskedelmi, gazdászati s ipari­hírek. *] Remélik, mikép a müncheni iparműkiállítás beküldési határnapja, mely mart. hóval folyt le, meg fog hosszabbittatni. A kiállítási épület junius 8-kán készen álland, mire a beküldött tárgyak fel fognak állíttatni, s maga az iparműtárlat jul. 15-kén nyit­­tatik meg. Egy külön sinit kötendi össze a kiállítá­si épületet a k. bajor délészaki vaspályával. Bécsi börze ápril 4-ről. Státus kötelezvény 5% . . . . . 83Va dto 4%. . . v . 748/» dto 4 . . . • . --1834-ki sorsjegyek 500 fitos . . . 205 1839-ki „ 350 . . . . • 14% Bankrészvény darabja . . . . .1108 Éjszaki vaspálya 1000 fitos . . . 2150 Amsterdam 100 tallér . . . . . — Augsburg 100 tallérért be.. . 142 Hamburg................................ . . 105 g, London 1 fit sterlingért . . . . . 13,54 Bécs, april 3. Agio: arany 43 ezüst 38%, Dunavízállás. April 4. (reggel 7 óra) 6' 8" 0'" 0 fölött

Next