Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)

1854-04-16 / 396. szám

gol hajóhadnak a dán­ partoknál, megjelenése idézett elő. A dán kormány nevezetes­íti az angol hajóhadnak a dán kikötőkbel szabad bejárására vonatkozólag emel nehézségeket, hogy azok ott magukat élelem- és a szükségesekkel ellássák. Úgy látszik, hogy az egyenetlenség diplomatiai utáni kiegyenlítése nem jött létre. A dán kormány Oroszország irányában már előbb lekötelezettsé­gekbe bocsátkozott, melyeket meg nem szeghet, mellőzve azon tekinteteket, melyekkel különben­ is Oroszországnak tartozik. A távirdán azon tudó -o­sítás érkezett, hogy Austerlitz csavargőzös Napier hajóhadával csatlakozott és magát annak parancsnoksága alá helyezé. Azon tudósításhoz, miszerint a faröi szi­getnél orosz hajócsapat láttatott, a „N. P. Z.“ezt­ jegyzi meg: ,,E hajócsapat nem igen folytatta útját dél felé, mert akkor Gothland déli partjáról is látták volna, és e szigetnek a svéd száraz­földdeli élénk katonai közlekedésénél fogva azon hajó­­csapatot további útjában figyelemmel kíséren­­dezték. Valószínű, hogy az csak kémlőutat tett, miután az út Helsingforstól a finn öböl nyílásáig jégmentes lett.“­ A svéd kormány azonban a dolgot komolyabban vette, és 500 gránátost, egy 6 fontos üteget a Göta-tüzérezredből, és­ egy eskadron huszárt szállíttatott át Gothland Sziget­re. Az északi tartományokban önkénytes csapa­tok alakítására hívja fel a népet, az oroszok Tor­­neán át netalán megkísértendő expeditióját meg­gátolni. Azon hírt, miszerint Révai és Sz. Pétervár közt a hajózás szabad, oda igazítják alapos­ tu­dósítások, mikép a hajózás Révaiban még nem volt megnyitva, mert még a­ sár vizén igen sok zajló jég van. A hajózás megnyitására pedig Kron­stadt — illetőleg Sz. Pétervárit a közelebbi he­tekben még nem is gondolhatni, mert a jég a frn­­niai öbölben még meg sem mozdult, és a Néva idege is még szilárdan áll — L i b a­z az egyetlen kikötő, melybe már akadály nélkül bemehetni. Sz. pé­tervári apr. 6—ki hírek semmi említést nem tesznek S­ey m­o­ur volt angol követ va­gyona állítólagos elkoboztatásáról, s az egész Sir költeménynek látszik lenni. Mint már említve volt, egy cs­­ukár jelent meg,melyben kimondatik, hogy az ország fenyegető veszélyben van. Ennek elhárítása végett a tartalék és pót­tartalék-osz­­tályok szervezése parancsoltatig A hadügyminis­térium ugyanekkor és ez ukáztól függetlenül megparancsolta a még künn levő nemrendes csa­patok berendelését, és a baskír, mecsetnek, bu­­­riat és tunguz kerületekbe külön szervezőbizott­mányok küldettek. Az oroszok nem rendes szárazi ereje, a nem rendes kozákokat is ide számítva, 800 eskadronra megy. — Odesszából a hitek ápr. 2-ig terjednek. Az oroszok sietnek a gabnakész­­letet a kikötőből eltávolítni; e kikötő ostromát a nyugati hatalmak hadüzenete után, közellevőnek tartják. Az odesszai kikötőben volt angol ,fran­­czia hajók utasíttattak mielőbbi távozásra, mert az orosz hajók elleni zavargástól félnek. 2­ kán mindössze mintegy 200 európai (angol, franczia, spanyol és szardiniai) hajó volt az odesszai ki­kötőben. A­n­g 1 i­s, Lond­o­n, april 10. Múlt szombaton a kül­ügyi titkárnál öt gentleman tisztelkedett, kik mint a store-street-i meeting küldöttsége jelentek meg, s az ott alakított, „Törökország felosztása elleni egylet“-nek élén állanak. Col­lett­er egy oly feliratot olvasott fel, mely a store-streeti határozatokat foglalja magá­ban. Clarendon lord erre kijelenté, mikép va­lóban nem tudja, ha várjon adhatna-e, s miként adhatna választ, egy ily feliratra. Ő a parliament­­ben elég világosan nyilatkozott, s a nemzet, úgy látszik, a nyilatkozattal meg van elégedve. Azon viszonmegjegyzésre, mikép egy ily népes és tisztes meeting határozatai mégis némi elégület­­lenséget tanúsítnak, a lord azt válaszold, mikép soha sem látott ily sértő feliratot, erre semmit sem válaszol. Ezután a küldöttség meghajta ma­gát s eltávozott. 1 . — Raglan lord, s Cambridge herczeg ma, vagy holnap indulandnak keletre. Párison keresztül fognak menni, s Marseilleben a Car­a­do­c hajóra ülendnek, mely őket Ga­­­li­po­l­i­b­a szállítandja. A lovasság elszállításában újólag némely módosítások határozhattak el, így ma azt beszélik, hogy a 8-ik huszár-, s a 17-dik dreidás-ezred Plymouth- i Portsmouth­­ból egyenesen Törökországba fog menni; ellenben a 11-ik huszár-, s az 1. 4. 5. 6 s 13-dik dragonyos - ezredek Francziaországon keresztül veendik útjukat.­­ A Cumberland hajón kiütött lázadás tetemesebb volt, mint hitték, s még tegnapelőtt is tartott, midőn már a legénység hátralevő zsoldja ki volt fizetve. Oly komoly fenyegetésekre került a dolog, mikép a tisztek kénytelenek voltak kard­jaikat kivonni, a hajón volt tengerész­ katonákat a fedezetre rendelni, s egy más osztályt a gos­­porti kikötőben (Portsmouth) készen tar­tani, hogy végszükség esetében elnyomhassák a lázadást. A hajó Spitheadből eltávolíttatván, a fövenypartokhoz vitetett; azonban nagyon két­­séges, ha váljon a matrózok ezen­ erőszakos el­szállíttatás által nyugodtabbakká s engedéke­nyebbekké lesznek-e ? — Némely német lapokhoz Londonból azon távirdai tudósítás érkezett, mikép a porosz követ, Bunsen lovag visszahivatott.­­ A „Times“ olvasóit már ma előkészítni igyekszik arra, mikép Russell lordnak lehet 2236 teilen leend beváltania a reform­abilire vonatkozó ígéretét. A k­emés lord a végperczig folyvást szá­mított arra,­ mikép a bilit előterj­eszthetendő; a­zonban azon ellenzék, melyre a kabinet keblében talált, úgy látszik, most őt arra bírá, hogy az ügyet egyelőre abban hagyja. A „Times“ kirívó színekkel festi ama veszélyeket, miket a jelen perczben egy reform-izgatás vonna maga után Szerinte Oroszország nagyravágyásának lehet tulajdonítni, mikép Angolországnak most egészen más dologra kell gondolnia, mint parliamenti re­formra , s ezért a korona tanácsosainak senki sem veheti rész néven, ha ők egész figyelmüket kizá­rólag a háborúra fordítják, s minden mást elha­nyagolnak. Francziaország, jelenti, Paris , april 10. A „Moniteur” kép. Cambridge herczeg Párisba érkezése alkalmával ő felsége a császár nagy katonai szemlét tartana, melyre az egész párisi helyőrség, s a Versailles, St. Germ­ain, Compièg­­ne, Melan s Fontainebleau-ban állomá­sozó lovas-osztályok ki fognak vonulni. A csapa­tok összesen 24 gyalog-zászlóalj, 45 lovas­­szá­zad, 7 tüzér-üteg, s a párisi sereghez tartozó hadmérnök - századokból állan­dnak. Cambridge herczeg holnap este érkezend Parisba, R­a­y­­­a­n lorddal s enn­ek táborkarával együtt. V­a­i­li­a­n­t tábornagy s hadügy­minister, az összes ministe­­­rek, M­a­g­n­a a­tnagy, a párisi sereg főparancsno-­­ka, s a császár hadsegédei eléje menendnek a her­­czegnek, ki egészen királyi tisztelettel fog fogad­­­tatni, s az angol követségi palotában fog meg­­szállani. • — Ugyancsak a „Moniteur“ kétségbe vonja azon hír alaposságát, mintha a Duna partján az oroszok győzelmet nyertek volna a törökö­kön. Szerinte, a kormányhoz semmi hivatalos tv- t­dúsítás sem érkezett valamely győzelemről, vagy átalában bármely történt csatáról. — Továbbá a hivatalos lap jelenti, mikép a császár tegnap magán-audientián elfogadt­a a­u­­rocordatot, a görög király rendkívüli köve­tét, ki szerencsés volt fejedelmének egy levelét nyújthatni át a császárnak. — Ama jelentés, mit Boissy d’ Anglas gróf, az illető bizottmány nevében, azon törvény­­javaslat tárgyában terjesztett a kamra elé, mely az 1853-ki korosztály hadjutalékának 80,000-ről 140,000 főre emelését tárgyazza, így hangzik : „Uraim! A kormány egy oly törvény­javasla­tot terjesztett önök elé, melynek czélja, az 1853-ai korosztály hadjutalékát 80,000-ről 140,000 főre emelni. Az 1853 ápril 23-ai törvény az 1854-ben zászló alá hivandó katonák számát annyira határozta, mint az előbbi években, s a béke­időben szokásban levő arány szerint. A kormány j. midőn e­­számot 140,000-re emelé, ama helyzet szükségeinek enge­delmeskedett, melybe a háború juttatá az országot. A javaslat indokolása eléggé kifejti, mikép ezen pót­­lékfelhivás, mely a sorshúzás után, de az átvizsgáló­tanácsok működései előtt történik az 1853-as kor­osztály irányában, teljesen öszhangzik az ujonczo­­zási organikus törvény intézkedéseivel. A törvény­hozó­ testület már előre gondoskodott a pénzügyi szükségekről, a 250 milliónyi kölcsön megszava­zása által. Az Önök elé terjesztett törvény kie­gészíti ama rendszabályokat, melyek szükségesek arra nézve, hogy a császár kormánya képes lehes­sen, Francziaország becsületét s érdekeit méltólag megőrizni. Önök­ bizottmánya egyhangúlag a tör­vényjavaslat megszavazását ajánlja önöknek.“­­— Granier de Cassagnac ma a „Con­stitutionnel“ben Oroszország legutóbbi béke­ajánlatait tárgyalja, s azokat több okokból egy­általában elfogadhatlanoknak nyilvánítja. Sze­rinte, a szultánnal kötendő oly szerződés, melynek egyetemes véduraságot kellene behoznia, annak felségjogait szintúgy megsértené, mint valamely egyes hatalmasság véduralma. Ezenkívül szerinte a czár (ezen még eddig nem ismert tényt Granier bizton állítja), még egy oly külön­ szerződést is tartott fenn maga számára, melyben a görög egyház jogainak­­kellene szabályoztatniok.­­ A­mi a hajóhadak visszatérését illeti, czikkíró szerint világos, mikép arról szó sem lehet mindaddig, míg Európa minden szükséges biztosítékot meg nem nyert a közös biztonság iránt.. .E szerint ezen új ajánlatok, mint Granier véli, semmit sem akasztanának meg, sem azok határozatait, kik alkudoznak, sem azok csapásait, kik fegyvert fog­tak. Ugyanő továbbá meg van győződve ama perez közellétéről, midőn a Németország tettleges beavatkozása iránti remények „tökéletesen s fé­nyesen“ valósulni fognak. A jövőbeli biztosítékok iránt Granier csupán azt jegyzi meg, mikép azokat Európa bölcsesége s méltányossága fogja meg­határozni; azonban Oroszország mindenesetre csupán önmagának tulaj­doníthatandja „azok ter­jedelmét vagy szigorát“, mivel azok természetesen „nagyravágyása­­s hűtlenségével leendnek a­­rányba”­.'' "• \ |f ■" ',;i — Mart. 31-én Toulonból Algírba érkeztek a Gorgone­s Coligny gőz-cor­­vette-ek, s a Météore gőz-aviso. Másnap szin­­tén megérkeztek Toulon­­s Marsei­lle­ből az Asm­odée, Ulloa­s Labrador gőzfre­­gátok. A Coligny, Météore s Gorgone Algírból ápril 3-án Gallipoliba indultak, a 22-dik könnyű­ezredből 997 embert, s 31 tisztet szállítván. A kikötőben még 7 hadigőzös maradt, melyek az Algírból keletre küldendő csapatok egy részének elszállítására rendeltették. ■ — A tengerészeti minister javaslatára a csá­szár legközelebb egy 6,000 fr.-nyi uj judalomdijt rendelt,azon első munka számára, mely Franczia­­országban a legtetemesebb haladást létesíten­i, a gőzbek a tengeri erőre alkalmazásában. Oroszország. Sz. Péter­várról ápril­i­ káról írja a „H. N.“ Az orosz parasztokra nézve fontos következ­ményű lehet idővel a császári tanács egy határo­zata, mely szerint a nyugati s fehérorosz tarto­mányokban semmi oly jószágot, mely jobbágy­parasztokkal van népesítve, tulajdonosa jövőre haszonbérbe nem adhat. A már életbelépett­ bér­letszerződések megtartják erejöket, de meg nem újíthatók; mindazáltal ama földbirtokosoknak, kiknek haszonbéri szerződése azonnal e rendel­vény­ kibocsátása után lefoly, megengedtetik, jó­, szágaikat még­ egyszer, de legfölebb’ 1857-ki ja­nuár 1-jéig bérbe adni, miszerint az alatt idejök legyen ügyeiket rendezhetni. Gyárak, szántóföl­dek (melyek robot alatt nincsenek), halastavak stb. nem­ tartoznak e rendelet alá, melynek czélja, mint látszik, sajátkép csak a jobbágy-parasztok hely­zetének további könnyítése, miután ezek más urak­nak többé haszonbérbe nem adhatók. Ha a földbir­tokosnak nincs elég alkalma parasztjait foglalkoz­t­­atni, vagy máskép hasznukat venni,­ akkor —­ mivel erejöket többé bérbe nem adhatja — valami kedvező föltételek alatt mégis könnyen arra lesz bírható, hogy azokat felszabadítsa. A földbirtoko­sok rendelkezhetési joga tehát jobbágy-paraszt­jaik irányában korlátoltatik, s az utóbbiaknak le-­­hetségessé tétetik önállóságukra vergődhetni.­­—A „Patrie“ szerint az orosz zsinat évenkint tudósítást­ kap az orosz birodalom görög eg­yhá­­­zának papjairól. Ha a nevezett lap állítása való,­ akkor a múlt évben 260 orosz pap becstelenítő bűntények miatt papi méltóságától megfosztatott, 4985 csekély vétségek miatt megbüntettetett, 1839-ben minden 20 papra egy bűntettes jutott, 1836—1839-ben nem kevesebb mint 15,443 görögorosz egyházi pap jön elitélve. posta, Bécs, april 15. A­ mai „Wiener Zig“ közli a magyarországi politikai és törvénykezési ható­ságok számára a belügyminister által az­ igazság­ügyi ministerrel egyetértőleg a Vegyes szolgabí­­rói hivatalokra kivet fézettegyének névsorát. E kinevezéseket a jövő számunk közletíti. London, ápril 11. A felsőház tegnapi ülé­sében, Lyndhurst lord a kormány figyelm­ét azon két nap óta elterjedt hírre hívá fel, mikép az orosz hatóságok a britt követ által Sz.­ Péter­­várott hagyatott holmikét lefoglalták. Ő remélni akarja, hogy e hír egészen alaptalan­. Lans­­down­e márgy is válaszoló­, mikép a mennyire tudja, még­ egypár óra előtt ék iránt semmi tu­dósítás sem érkezett a külügyi titkárhoz; s mind­­­addig,meg a külügyi hivatal erről neki értesittetett, 'természetesek 'semmi ’ felvilágosítást se ik lehet adni. Lyndh­urst lord azt hivé,­mikép maga Seymour ’több,a házban jelenlevő lordokkal közlé a tényt. Erre Lansdowne lord válaszold, mikép Seymourhoz talán érkezett tudósítás, de a kormány semmi tudósítást sem kapott. (Az „E. C.“ azt állítja, mikép Seymour lordnak Sz. Pétervárott hagyatott holmijei lepe­csételtelek, s egy ottani kereskedő háznak Őrzés végett átadattak, eszerint szó sincs lefoglalásról). Erre a jövedelem­adó iránti bili másodszor felolvastatott. — Máltából 7-ről írják, mikép ott min­den posta­gőzösök a folytonosan érkező csapa­toknak keletre szállítására használtatnak. A ki­kötőbe érkezett egyéb haderő közt, 5,000 főnyi franczia csapat is érkezett 7 gőzösön Algírból. Pár­is­, ápr. 11. Az „Indep. beige“ szerint. D­­­e a franczia alezredes egy a törökök által a Duna balpartján eszközlött kémlet alkalmával el­esett. Benne Omer pasha oly barátot vesztett el, kinek tanácsait mindig nagy becsben tartá. — Cambridge herczeg s Raglan lord ma Párisba érkeztek. — V­é­r­o­n ma perét a felebbviteli törvény­szék előtt megnyerte. A harcztérről a „Fremdenblatt"-nak, mint mondja, bukaresti ügynöke egy távirati sür­gönyt küldött, úgy látszik húsvéti kedves­kedésül, mely szerint ott (Bukarestben) azon hir terjedt el, mikép „S­z­ili­s­z­t­r­i­a önkényt feladta magát az oroszoknak, Karasszunál pedig 19,000 török jutott orosz fogságba.“ — Ezúttal azonban maga a nevezett lap is három kérdőjellel fejezi ki kútforrásának hitelességébeni kételyét, s előre mentegeti ügynökét azon esetre, ha a sürgöny — mint valószínű — szokásos ün­ népi kacsa lenne. Távirati sürgönyök.. .Corfu, apr. 9. A thesszáliai partokon an­gol és franczia hadihajók utasítvák, minden ha­jót feltartóztatni és a melyen a felkelők számára hadikészletet gyanítanak, átkutatni, ha azt talál­nak, lefoglalni. Hasonló büntetés alatt róm­ai ha­jóknak­ is meg van tiltva rendes útlevél nélküli utast vinni magukkal. Turin, apr. 13. Hallomás szerint V­a­l­e­n­­tine­s­égnek a Monacoba visszatérés megen­gedtetett. Berlin, apr. 13. Ministerelnök ur ma jó elutazott, hol az ünnepek alatt ma­sz ágaira radand. Vegyes hír ló: ,.. w *1 A budapesti műegylet közelebbi sorakozá­­sában sósér - réz- és k­ő­m­e­t­s­z­vé­n­y­e­k­e­t nyert részvény számok következők : 14, 21, 25, 10,52, 56, 83, 93, 114, 117, 120, 152, 158,164, 165, 179, 184, 198, 276, 279, 315, 334, 365, 408, 466, 40, 5°°, 519, 530, 544, 569, 582,­ 585,.677, 813, 835, 863, 971, 983, 1011, 1021, 1043,. 4069, 1081, 1106,1116, 1152, 1157,1­061, 1198, 1209, 1236, 1277, 1279, 1288, 1300, 1320, 1381, 1525, 1667, 1687, 1763, 1891, 1902, 1951, 2091,­­2144, 2156, 2250, 2312, 2334, 2339, 2504, 2624,­2634, 2656, 2666, 2753, 2768, 2875,­2912, 2913,­ 2971, 2999, 3000, 3023,­ 3043, 3047, 3194, 3198,­­3211 3226, 3294, 3367, 3388, 3528 3542, 3656, 37­41’ 3872, 3953, 4005, 4022, 4024, 4036, 4067, 01­’ 4226, 4231,’4233, 4238, 4348, 4356, 4404, 4454, 4459, 4463, 4486, 45121,4561, 4601, 4617, 4662, 4665, 4731, 4736, 4849, 4860, 4883, 4911, 5004, 5008, 5010, 5044, 5191, 5347, 5390, 5569, 5630, 5697, 5776,­­5800, 5870, 6170, 6548, 6678, 6709, 6716,, 6726, 7084, 7096, 7247, 7413, 7540,­­7549, 7578, 7640, 7669, 8108, 8110, 8132, 8243,­ 8262, 8281, 8438, 8489, 8581, 8600.— Az állandó mus­­zárlat­ f. évi­ május 1-je napján újra fog megnyittat­­ni, a mikor az 1853. évi műlap „Mátyás király be­vonulása Buda várába 1458. évben“Web­e­r Hen­­­rik pesti festész műve után Hanfstängl F. által kőre rajzolva, a műtárlati irodában (Pesten feldm­a­­jor 8. szám alatt) az 1854. évre járó új részvénye­ivel együtt megkapható lesz. S­t­é­g­e­r a bécsi udv. operaszínház tagja kö­rünkbe megérkezett s először „Luciá“-ban szerepel. Borgia Lucréziában „Gennaro“ szerepében is fel fog lépni, ugyanegy estre Csilla­g­ Róza asszonynyal, ki a czimszerepét , éneklendi. Miután a két vendég útja az egész ház jövedelmét igénybe veszi, való­színű, hogy ekkor-. fölemelt árak lesznek. Midőn külön külön lépnek fel, nem lesznek fölemelt árak.— Szerdahelyi Kálmán elhunyt jeles színészünk fia — az aradi társaságtól jőve, vendégszerepelni szándékozik színpadunkon. Wildauer k. a. ven­dégszerepléseit a német színpadon egy makacs to­rok­gyúladás miatt félbeszakítani volt kénytelen , helyette Davison nyeretett meg újabb 4 előadásra. * K e r t b e n y, a közkedvességül, 100 ma­gyar költő“ czimű album szerzője, Lipcsében egy negyedéves folyóiratot akar kiadni, mely Magyar­­ország irodalmi, művészeti állapotát,kitünőbb egyé­niségeinek életrajzát, és a magyar társasélet éjs reüfű­velt­ség mozzanatáról közléseket fogna magában* fog­lalni. * Tompa Mihályt verseinek Il-ik kötette, — melyet szintén a vállalkozó szellemű F­r­i­e­d­e­r­s­z István­ adott ki, épen most jelent meg. All ívnyi kötet bolti ára 1 ft 20 pkt. 1 *] Húsvéthétfőn reggel ,­ más évek példája szerint, zenével nyittatik meg. a csász­á­r­f­ür­d­ő nagy gyógyudvara, s ekkor úgy mint más napokon két zenetársaság (Kecske­m­é­t­i és P­i­s­c­h­i­n­­­géré) felváltva mulattatandják a fürdői vendége­ket. A megnyitás alkalmával, valamint azontúl is több ízben, magyar és német képtalányok lesznek kifüggesztve, é­s ezek közt első­sorban a tavaly meg nem oldottak fordulnak elő, kitalálójuk egyegy palac­k pezsgővel jutalmaztatik. A császár­fürdő bérlője ezenkívül még más élvezményekkel is szándékozik eze­n , fővárosunk életét annyira ele­venítő fürdőhely érdekét emelni. Csak távolról em­lítjük most, mikép a fürdőkertben egy mutatvány­­színpad felállítása van tervben, mely is közelebbi napokban munkába vétetik. Kereskedelmi, gazdászati s ipar ■ hírek. *] Zatezky F. urnak a reichenbergi keresk. s iparkamrához intézett emlékirata szerint Csehor­szágban Iser és Elbe folyók közt hatalmas — négy mérföld hosszú s egy m. széles — ősagyagpala-ré­­teg létezik, mely jóság s használhatóság tekinteté­ből nem áll hátrább az angol palánál, sőt azt némi­leg felül is múlja,mivel kevesbbé lyukacsos és sokkal keményebb, s hasonló tartósság mellett vékonyabb táblákra hasítható, ennélfogva a fedelet­­ annyira nem nyomja. A telepek részint 10 s még több öl vastagságúak, s nagy mennyiségű mészkövet is, foglalnak itt - ott magukban. — Ezen palafejtés most minden ’különös vezetés nélkül ama­nyi’­ déli szegény lakosai által történik, s a reié Helffi bergi kamra azon óhajtását fejezi ki, vajha ez egyré szakértő s elegendő pénzeszközökkel bíró vállalko­zók találkoznának, mit Reichenbergben az északi államvaspályával tervezett vasúti összeköttetés ,ha­talmasan előmozdítand. Ezen­ iparágazat Magyar­országon is, hol szintén gazdag palarétegek létez­nek, igen jövedelmes lehetne, s az épületek biztos­­ságát és tartósságát tetemesen előmozdítaná. 853/1 763/, Bécsi börze april 16-röl Státus kötelezvény 5%. . . . . dto 4% . .­ . vi . 1834-ki sorsjegyek 500 frtos . . . 1839-ki­­ 350 . . . . . 868/, Bankrészvény darabja .... 1210 n Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . . 2240 t Dunagőzhajózás . . . . . . .. 559 Amsterdam 100 tallér.....................— Augsburg 100 tallérért beo. . . 134­­4 Hamburg . . . . . yvhy . . 100 ) London 1 ft sterlingért . . . ■ • 13,8 Dana vízállás. April 15. (reggel 7 óra) 8/ 8^ 0111­0 fölött. Mai számhoz egy ív melléklet van csatolva.

Next