Budapesti Hírlap, 1854. április (383-408. szám)
1854-04-22 / 400. szám
nyozandja, mely már különben is amerikai kalandorok körmei közt van. Ily indítvány bizonyosan megnyerné a senatus többségének pártolását, mivel az említett terület kissé szélesebb Francziaországnál, s ki van számítva, mikép az egyesült államok a legutóbbi évek mindegyikében körülbelül ily területadagot nyeltek el.“ — A „Morning Post“ megrója a kormányt azért, mivel Burgoyne tüzérségi felügyelő távollétében , ki keletre küldetett megbízatással, Raglan lord helyébe a tüzérség főparancsnokává HewRoss-t nevezé ki, noha ez utóbbi kevesebb idő óta szolgál, s kevésbbé érdemesíti magát ezen kitűnő állomásra, mint Burgoyne. — Mint mondják, a parliament újraösszeülése után e tárgyban interpellációk fognak létetni. — A keleti szolgálatra nagyszámú gőzösök béreltetvén ki, ennek következtében a southamptoni partraktárak egészen megürültek. Csak négy középszerű nagyságú gőzös maradt ott, a Solent, Ripon, Iberias Madrid. A kormány a nagy hajózási vonalakhoz tartozó következő gőzösöket bérelt ki : a 3,650 tonnaterhű Himalayá t, az 1,800 t. Indust, az 1,2001. Euxine-t, az 1,0001. Vécis-t, s Valettát, a 600 t. Rajah-t, a 700 t.Manillát, a 2,750 t. Orinoco-t, az 1,800 t. Trent and Medway t, a 2,500 t. Golden Fleece-t s Jason t, a 800 t. Good Hope-ot, az 1,650 t. Kangaroo and Emeu-t, összesen 28,400 tonna teherrel. Ezenkívül ide kell még számítni a Blackwall-ban legújabban vízre bocsátott 2,700 tonna terhű Princ-t, az India- s Australiából várt Hydaspests Harbingert, s végre a Simla sCandia nagyszerű csavargőzösöket. Néhány hét alatt a csapatok keletre szállítása tökéletesen létesülni fog, s ekkor a gőzösök nem vétetvén többé igénybe, a levélpostaszolgálatot helyre lehetene állítni, s a southamptoni kikötő újra felveendi előbbi élénk alakját. Francziaország, Pária, april 16. A „Toulonnais“ 12-ről így ír: „Mint mondják,Saint-Arnaud tábornagy, a keleti sereg főparancsnoka,april 20—25 -ike közt érkezend Toulonba, hol szemlét tartand az ott összevont tartalék-osztály fölött. — Azt hiszik, hogy Toulonban rövid időn 10,000 főnyi állandó tábor fog alakíttatni. Ide mutat azon tény is, mikép tegnap városunkba értesítés érkezett az iránt, hogy most mart. 28-tól számítva, zsoldpótlék fog adatni a tengerészeti hivatalnokoknak ama csapatok megérkezése tekintetéből, melyek legközelebb Toulonban fognak összegyüjtetni.“ — A „Sentinelle toulonnaise“ ugyanazon napról írja, mikép a 20-dik könnyűgyalog-ezred legközelebb Montpellierből keletre induland. Ezen ezred fölött a 10-dik osztály tábornokparancsnoka már szemlét tartott, s ez alkalommal buzdító szavakat intézett ahhoz. — 10- ben ugyanezen ezred a székestemplomban összegyűlvén, püspöki áldásban részesíthetett. A püspök, Thibaud, oly lelkes és hazafias beszédet tartott a tisztek s katonák előtt, mely mély benyomást tett. — A „Moniteur“ közli Forou közoktatásügyi ministernek a császárhoz intézett jelentését amaz első szabályszerű vizsgálatról, mely az 1850 márt. 15-ki törvény óta az egész országbeli minden elemi oktatási külön intézetekben eszközöltetett. Ezen fontos okiratból, mint a minister mondja, már most is méltányolni lehet ama következményeket, miket Francziaországban a közoktatás tárgyábani szabad verseny idézett elő. Az „Indép. beige“ párisi levelezője szerint, Napoleon herczeg, ki 12-én este érkezett Marseillebe, ott 14-ke reggeléig maradt, nehogy a touloni hivatalos elfogadás nagypéntekre essék. Egypár napi Toulonban mulatás után a herczeg a Roland hajóra ülend. 13-án a herczeg Marseilleben csak akkor mutatá magát nyilvánosan, midőn a városházi lakomára ment. Ezen egész nap a marseillei hatóságok elfogadásával, s az elindulásra vonatkozó értekezletek, vagy rendeletekkel telt el. Azon személyeket, kik a herczegnek bemutattattak, nagyon meglepte annak I. Napoleonnak föltűnő hasonlatossága. — Lyonba a herczeg bemenetele éjjel történvén, egy lap szerint innen a tömegnek oly csalatkozása eredt, mely kissé ártott a lelkesülésnek. A fiatal osztálytábornok mindenütt lehetőleg elvonta magát a közönség elől, s Marseilles Toulon városokon kivül, hol rangjához illő tiszteletteli fogadtatása iránt parancs adatott ki, félig incognito akart utazni, helyesen visszatérése idejére halasztván azon ünnepélyeket, melyek a helyzet fontosságával nem illenek össze. Lyon I Marseilleben a herczeg ottmulatása alkalmával nem tartatott szemle. — Jelenleg a keleti sereg létszámának szaporításával foglalkoznak, mely, mint most már bizonyos, 100,000 főre fog emeltetni. A 7. dragonyos, s a 9-dik vértes ezredek legközelebb indulási parancsot kaptak; mindkét fegyvernemből egy-egy ezred már elküldetett keletre. Folyvást azt hiszik, hogy később Morris tábornok fog a keleti sereg egész lovasságának parancsnokává neveztetni ki. — Hirszerint Angol - s Francziaország 10,000 puskát s 300,000 fr -ot küldöttek volna Shamynak. — Holnap a császó császárné az Elysée-palotában éjjeli ünnepélyt adandnak Cambridge herczeg tiszteletére, melyre már ma reggel a senatorok, követek s államtanácsosok meghivattak. A császár nagyon meg lévén elégedve azon erélyes és egyhangú támogatással, melyre a háború alkalmával a törvényhozó testület részéről talált, egymásután minden követet Saint-Cloudba ebédre szándékozik meghívni, a megyék alphabetikus sora szerint. Oroszország. A „Journ, de St. Petersb.“ ápril 12-ei száma egy (távirdailag már jelentett) hivatalos czikket közöl, azon titkos okmányok tárgyában, melyeket az angol kormány közelebbről közzétett. E czikk így hangzik : „Azon okmányok közt, miket az angol ministérium közzétenni jónak látott, nem csak olyanok vannak, melyek kizárólag a csász udvar és angol kormány közti hivatalos véleménycserére vonatkoznak, hanem a titkos jelentések is, melyekben Sir H. Seymour a császárrali magánbeszélgetéseiről az angol kormánynak számot adott. Természetes , hogy a közkiváncsiság kiválólag az utóbbiakkal foglalkozott. A nélkül, hogy vizsgálnák, mennyiben hagyta magát az angol követ tudta nélkül a rajta uralgó benyomások és előítéletektől elragadtatni, pártszellem és őszinteséghiány nem mulasztá el előterjesztéseiből a legmerészebb és hamisabb következéseket vonni. Midőn oly kifejezések birtokába jutottak, melyek pontos felfogására nézve a jelentéstevő, önvallomása szerint, nem mindig bírt a tökéletes tudattal, és futólag odavetett eszméket, mik egy kényszertelen beszélgetés hevében véletlenül kisiklottak, viszszaélőleg használtak, a császár szavaiban, amint azok kimondva voltak, előre megállapított tervek bizonyítványát vélték látni Törökország területi változásaira nézve, szóval: egy felosztási tervet, melyet a többi udvarok részvéte nélkül és kizárásával az angol kormánynak javaslott volna. Pedig a császár az angol követteli beszélgetése folyamában ismételt ízben állandóan arra czélzott, mikép teljességgel nem szándéka Angliával szerződést vagy jegyzőkönyvet aláírni; hogy nem tervről van szó, mely szerint a két kabinet a többi hatalmak segélye nélkül a szultán uralkodása alatti országokról intézkednék; hogy gondolata csak arra irányzódik, általában csak bizonyos egyetértésre jutni azon eventualitásokra nézve, melyeket elhárítani mindkét fél tehetségig igyekezni fog; hogy végre csak egyszerű eszmecseréről, egy gentleman szaváról van szó, egymást kölcsönösen támogatni, azon politikai combinatiók kikerülése végett, melyek közös érdekeikkel ellenkeznek. * E biztosítások szintoly határozott forma és kifejezésekben vannak azon memorandumba foglalva, mely válaszul szolgált azon írott közlésekre, melyeket Sir H. Seymour jelentései az angol kormány részéről előidéztek. Annálfogva a legnagyobb mértékben igazságtalan , ha nem épen roszaság, ha azon indokban, mi a császárt arra birá, hogy Angliával 87(r)belileg egyetértést készítsen elő, azon szándékot keresik, mikép azon hatalmat a végre kereste meg, hogy vele közösen a török birtokok fölött rendelkezzék. Semmi sem volt oly távol a császár gondolatától, mint a felosztás, és még ahhoz előleges felosztás eszméje. A császár pillanatai a jövőre s nem a jelenre voltak intézve. Szándékai csak a lehető esetek megelőzését czélozták. A császár czélja csupán abban állt, nyíltan kifejezni magát, hogy minden közbejöhető esemény meghiusíttassék, mely képes lehetne azon bizalmasságnak ártani, melyet a császár Angliáhozi viszonyaiban fenn akart tartanihogy továbbá minden szakadás, minden félreértés, végre minden divergentiának eleje vétessék, melyeket bizonytalan de lehetséges események Nagybritannia és a császár közt előidézhetnének, ha azok egészen a kölcsönös felfogáson kívül hagyattak volna. A két udvar közt létezhetett véleménykülönbség az előrelátható katastropha kisebb vagy nagyobb sürgetőssége iránt, de melyek voltak a császárnak e katastrópha esetére nyilvánított nézetei? A maga személyére nézve minden óhajtást vagy szándékot, Konstantinápoly leírását illetőleg világosan elutasított magától. Előre elvállalta azon köteleztetést, hogy ott állandó módon semmikép megtelepedni nem fog. E megtagadást, e köteleztetést bizonyítják kabineti tényei. Lehet-e ekkér megfogni, hogy az angol miniszerek ily formaszerinti, ily lekötelező szóbeli és írott nyilatkozatokkal szemben, bátorkodtak őfelségét nyílt parliamentben dicsvágyó szenvvel és a török birodalom fővárosa ellen hódítási tervekkel vádolni ? Egy ilyen elfeledése a császár által adott szónak, párosultan minden tekintetek feledésével a beszédben, melyet annak magas szavai ellen használtak, bizonyára alkalmas a császári kormányt feljogosítni, hogy tekintettel azon bizalmas közlésekre, melyek ő felsége politikai nézeteinek önzéstelenségét s tisztaságát oly világosan bizonyítják, egyenesen felhívást intézzen lelkiismeretükhöz. Nemcsak ő felsége közléseinek jelleme s indoka szándékosan félre lön ismerve s megmérgezve, sőt azokat még fegyverül is akarták használni, hogy más hatalmakkal elhitessék, miszerint ha a császár ez alkalommal különös úton Angliához fordult, ez csak azért történik, mivel sem véleményük sem érdekeiket nem tartja tekintetbe veendőknek. Megelégszünk azon megjegyzéssel, mikép a kérdéses beszélgetések bizalmas után az austriai s porosz uralkodók tudomására eljutottak. Mi Francziaországot illeti, fontos arra figyelmeztetni, miszerint épen azon időszakban, midőn a közlések történtek, ama hatalom Konstantinápolyban a szenthelyek birtoklása miatt ellenségesen lépett föl irányunkban, s követe minden eszközt felhasznált befolyásunk csonkítására. A viszonyok ekképi alakulásánál, s később midőn Francziaország mindent elkövetett, hogy Angliát irányunkbani ellenséges cselekvés módja részére megnyerje, meg volt magyarázható, mikép a császár nem tarta szükségesnek. Angliával folytatott bizalmas értekezéseit a Tuileriák kabinetével közleni, anélkül, hogy mégis föl lehetne tenni, mintha szándéka lett volna Francziaországot egy viszonyos egyezésből a kelet esetleges sorsát illetőleg kizárni. E rövid megjegyzések elégségesek lesznek, igazi mértékre visszavezetni azt, mit a rész akarat felsége beszédében talált. Részrehajlatlanok szemében a felebbi nyilvánítás csak egy tényt derítene föl, t. i. a visszaélést egy nemes bizalommal, mely kellőleg nem méltányoltatok, s azon gyanúsítások igaztalanságát, miket ürügyül használtak egy szomorú háborúra, melynek e nélkül semmi más alapja nem volt. Legújabb posta: Bécs, ápril 21. Távirati tudósítások szerint Paskievits herczeg f. hó 15-kén Bukarestbe érkezett. Schumlai levelek szerint az angol-franczia segélyhad, miután Gallipoliban összegyűlt, Drinápolyon át Sophiába nyomuland, s ama főutat működési vonalul választandja. — Utólagos tudósítások megerősítik a török katonaság által Küsztendzséből visszavonulásuk alkalmával az ottani keresztény lakosok ellen gyakorolt kegyetlenséget. Különösen a basibozukok voltak azok, kik ártatlan keresztények ellen kihágásokat követtek el. Fájdalom, e példa nem áll egyedül, mert Bulgária több részeiből hasonló nyerseségi s barbár tényeket hallani, úgyszintén Epírusból is, honnan a keresztények csapatonként menekülnek. Az utóbbi hetek óta állítólag több mint 1500 család vándorolt ki Epirus és Anatóliából, hogy az üldözés elől meneküljenek. London, ápril 17. A királynő tegnapelőtt Windsorban egy titkos tanácsülésben elnökölt,melyben e hó 26-ra mint bűnbánati napnak kijeleltetése helyeseltetett. Palmerston, Clarendon lordok, s Gladstone nem voltak jelen. A Bunsen lovag tegnapelőtt hivatalos értekezletet tartott Clarendon lorddal. Ismét azt hiszik, hogy a visszahivatása iránti parancs Berlinből visszavonatott, azonban még eddig itt semmi bizonyost sem tudnak. . — Rose ezredes a keleti angol expeditionális hadtest katonai biztosává neveztetett ki. — Londonban is elterjedt azon hír, mikép Odess a elfoglaltatott. A mai távirdai hírek közt első helyen áll Odessa bevétele, vagy legalábbostromzárolása. — A manchesteri, londoni,s liverpooli görög kereskedőházak, — mint biztos kútfőből hallatszik, — tetemes pénzösszegeket írtak alá, a törökországi görög lázadás elősegítésére. Csupán a Manchesterben rendezett pénzgyűjtés hírszerint 10,000 ftst-re menne föl. Pár is, april 17. Újólag azt beszélik, mikép Franczia-s Angolország közti szövetségi szerződés még épen nincs megkötve, a mennyiben az aláírás némely nehézségek miatt még elhalasztatott. — Toulonból távirdai tudósítás érkezet az iránt, mikop Napóleon herczeg ma délelőtt hajóra ült, hogy keletre induljon. Az Aldunáról írják a „Presse“nek april 13-káról, miszerint ápril 10-kén Pasgagiez és Kostelli közt csata történt, mely az oroszok hátrányára ütött ki. Mustapha pasha sereghiány miatt nem használhatta a győzelem előnyeit, s be kelle elégednie azzal, miszerint az oroszokat a Pasgagiez, Kagarlik és Taschaul közti mocsáros vidékre szorította. Az oroszok vesztesége állítólag legalább is 3000, a törököké 1500 főre terjed. Lényeges szolgálatot ten ez alkalommal a Kasztendzsénél álló hajóhadosztály, mely az oroszok balszárnyát foglalkoztatta. Musztafa pasha Küsztendzsénél áll. 2257 Távirati sürgönyök. Páris, april 20. A mai „Moniteur“ jelenti, hogy gr. Hatzfeld porosz kir. követ tegnap a császárnak a porosz király levelét nyujtá át. — Cambridge herczeg keleti útjára Bécsen keresztül, elindult. Csernovitz, ápril 17. Hg Paskievics 13-kán délután 3 órakor Chotzymon át Belzbe érkezett, és 5 órakor onnan Jasszyba elutazott, hova 14-kén érkezhetik meg. Szállítására, kíséretével együtt, 80 ló kívántatik. ([Jelen tudósítás a Budapesti Hírlap tegnapi számában már közölve volt. A „Budapesti Hírlap“ szerkesztőségéhez tegnap pénteken délben 12 óra 4 perczkor következő távirati magán tudósítások érkeztek: Bécs, ápr. 21. (délelőtti 11 óra 30 perczkor.) A császári ara már útban van Linz felé, hol elfogadására legünnepélyesebb előkészületek léteznek. Az austriai-porosz véd és daczszövetség tegnap Berlinben aláíratott. Vegyes hirbo. F. hó 20-kán a hallottuk. Vala„Lammermoori Lucia** daljáték elé-A Nemzeti színház, nagyszerű „Prófétát“ láttuk, és mint múltkor adása Stégerben egy uj csillagot, úgy ez is Csillag-Hermann asszonyban egy uj hang-Stégert nyert. Soha közönséget színpadi jelenség úgy meg nem lephetett, mint Csillag-Hermann assz. hazánk leánya, ugyanaz a kis „Mátyás“ „Hunyady László“ból, ki akkor történetileg fontos szerepe ha ,, ezára sem tűnhetett föl, ugyanaz, ki Banquonak kis fiát játszta Macbethben , kit nem csak az Öldöklő Macbeth , hanem karmesterek, közönség és kritika is csaknem halálra Üldöztek, rövid néhány év múlva feltámad mint egy valódi ragyogó csillag, mint egy üstökös a dalművészetegén, felséges hanggal, melynek terjedelme a hanglétra csaknem minden fokán egyaránt szép, kellemes, teli és sympathicus; képzettséggel, minőte rövid időre bámulni kell; játékkal, mely megragadó, meleg és méltóságos. Midőn e Fides imponáló magas alakjával kilépett, a közönség tapsokkal bár, de mégis azon viszszaemlékezés kicsinylésével fogadta , hisz ez az a kis „Mátyás,“ ez az az üldözött „Banquo-fiú“, de hatalmas hangja csakhamar növelé becsét; a csillag mindig fényesebben tűnt fel és oszta szét sugarait, a közönség ámult, aztán kitörtek a zajos tapsok és végre Csillag-Hermann assz. már La Grange-gal tétetett párhuzamba, s e párhuzam az „a fiam“ a koldusária, a ,világosítsd a hármasdal és kik felvonási játéka után, midőn a „Prófétában“ fiát ismeri meg, nem is volt túlmerész.Nagy szorgalmat,folytonos haladást, és szép énekbiztosságot tanusítólag, sőt akik felvonási művészi kettősben kítűnőleg állt mellette Bertha nehéz szerepében Téy Róza mint vendég, kinek szükségessége az intézetnél távozása után íme már néhány nap múlva kitűnt. Átalában egyes szerepek jó betöltése annyira felvillanyozta az előadók mindegyikét, miként oly jó nagy ensemble-eket rég nem hallottunk mint ma. A kar és zene Erkel vezérlete alatt bármely színpad díszére válhatott volna. E dicséret a színrendező pontosságát is megilleti. A ház bérletszünet daczára tele, minek igen örvendtünk, hogy annál jobban szomorkodhassunk a dráma elhanyagoltatásán. \f Német színház. A húsvéti szünet azon időpont, melyben a szerződések lejárnak. Régi tagok mennek, újak jönnek. A közönség kiváncsi, mit nyer a netaláni veszteségekért. A budapesti egyesült német színpadok személyzetében is történt a közelebbi napokban nem épen örvendetes változás, mennyiben többen a legjobb tehetségek közöl hagyták el e színpadokat, nevezetesen a bohózat képviselői: Schönau és Tomaselli urak, kiket a közönség és intézet érdekében sajnálni lehet. E két kedvelt színész helyett Karsten és Kottamn urak jövőnek, vájjon képesek lesznek-e ezek az elbúcsúzott komikusokat kipótolni? kérdés. Lichtner k. a., Zigler úr és k. a. szintén elhagyják e színpadot, ezek helyett Bartel és Jesselmayer k. a. vannak szerződtetve. Are n yur helyett jó acquisitio az ismert bassista Binder, kinek szerződtetése által nagyobb operák előadása is lehetséges. A legelsőbbek sorába tartozandik „Ördög Robert“. A nyári színházak megnyitása által a személyzet többfelé lesz igénybe véve. A budai húsvéthétfőn nyittatott meg. Pesten csak kétszer egy héten lesz színköri előadás. Ez intézkedést csak dicsérnünk lehet. A nyárra várható vendégművészek közt említik Nestroy, Treumann és Harka urakat, elsőrangú három komikust, ezeken kívül Techätschek, Fuhr és Neyka váratnak Pestre. * Szilágyi Pál, a nemz. színház egyik legérdemesb veteránja és alapító tagja, egy beszélyeket és adomákat magában foglaló füzetet ad ki előfizetés útján, melyben 45 éves viszontagságos pályáján tapasztalt eseményeiből kétségkívül nem egy érdekesitendi e füzetet; óhajtanék, hogy e művét az általa egész folyamában igen jól ismert magyar színészet története követné. Az említett füzet jövő vásárra fog megjelenni, árapít. * Gilet és Goetz franczia lovartársasága húsvéthétfőn adá első mutatványát a Beleznay-kertben épített díszes cirpusban, roppant nézőtömeg előtt, min az, ki a fővárosi közönség kíváncsiságát és látványát ismeri, nem is kétkedhetett. Eddigi előadásairól, miután nem voltunk jelen, biztos értesítést nem adhatunk. * Nem csak W of ur és B ü r g k. a., hanem Kaiser Ernstnő assz. is vendégszerepelni fog jövő őszszel a lipcsei színpadon. * A gr. Waldstein-féle kölcsön sorsjegyei húzása alkalmával f. hó 15-kén fényezők lettek a 69,994 sz. 10,000 — 25,043 sz. 1500 — 101,947 sz. 1000 fttal, továbbá 58,280 és 58,924 számok egyenként 500 ftot nyertek. * A múzeumi sétány létesítésére gyűlt alaptőke eddig ele már 3000 ftot felülhalad. * A gr. Pálffy Ferdinand Lipót-féle 4°/o kölcsön kisorsolása alkalmával következő húsz 500 ftos részlet kölcsönkötvények huzattak ki visszafizetés végett: 28 — 83^287—267- 273—386—532— 684—823—1612—1026—1106—1118 — 1138— 1222-1230-1269—1276—1344— és 1345. A visszafizetés f. é. jul. 1-jén fog megtörténni. April 21. (reggel 1 ór.) V 8" 0'" Q. fölött. Bécsi börze april 21-röl. Státus kötelezvény 5% . . I 8516 dto 4% . .. . . 769/is 1834-ki sorsjegyek 500 frtos . . 224 1839-ki „ 350 . . . . 1193 A bankrészvény darabja .... 1209 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . . 2265 Dunagőzhajózás........................... . 549 Amsterdam 100 tallér■ Augsburg 100 tallérért be.. . 1352 Hamburg . . . . . . • 101® London 1 ft sterlingért .... . 13,14 Bécs, april 20. Agio : arany 387/sezüst 344.