Budapesti Hírlap, 1854. május (409-433. szám)
1854-05-02 / 409. szám
Pest, Kedd, ««gjelenik « l«Só hittől s « főbb ünnepek ottal napokat kitéve , mindennap reggel, síőftetéssel]. Vidékre: f 4 1 4 v- 10 írt., évnegyedre: 5 ír. SO kr. Helyben, f 4 1 - évre:8 írt., évnegyedre: 4 Irt. — A hirdetések CrtiSr hssSbrott lóknak egyszeri beiktattanért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr, izfraktatik. — «gyei Kim 20 pk». BUDAP 409. Özerkedat* »i iroda van: Ország-ut, 8. sz. a. Cunewalderhás) 2-ik emeletben. HI L A P. ■lefizethetni - ktlibiai lapkiadó hivataliban, L ■ k 4 e I L. és már a'könyvnyomdijiban(Omígnt Kunewalderhiban,) vidéken minden or. kir. pollahíjve. I a in íj). — Az előfizetési tartalmaié levelek a film. lakkéig ■ utolsó porta feljegyzése mellett, a pénnel együtt bérmantailtve egyenesen akiadd blvelalboi ita ittaaddl. HIVATALOS RÉSZ. ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. april 28-ki legf. határozata által, igazságügyi ministeriumi osztálytanácsos Beke Kálmánt minister tanácsossá legk. kinevezni, s egyszersmind helybenhagyni méltóztatott, hogy az ez által megürült rendszerezett osztálytanácsosi állomást az 1852 - ik május 24 diki lggt. határozattal számfölötti osztálytanácsossá kinevezesét^Abristiani-Kronwal(jl Tódor lovag foglaLSzet '__ *. fi f Az igazságügyi mí/cs. kir. ministerium f. hó 17. 20. és 21—ki, 381b.' 939.' 4160. 3375.5328. 4456. és 5957. sz. alatti kibocsátvány következtében az ügyvédség ideiglenes gyakorlatára kineveztettek . A pesti fótörvényszék kerületében, hivatali székhelylyel előlegesen Pesten: Takáts István; Miskolczon Rácsok István; Csáthon Orosz János. A soproni fótörvényszék kerületében, hivatali székhelylyel Nagy-Kanizsán : Koch Mihály és Hollósy József; Pécsett Stendl László. A pozsoni főtörvényszék kerületében, hivatali székhelylyel Nyitrán: KubinyiZsigmond, Beszterczebányán Predanóczy János. A cs. kir. magyar országos pénzügyi igazgatóság Szubbotits Jenő irodai segédet III. osztályú irodai tisztté , s Vavra Ferdinand dijnokot 11. osztályú irodai segéddé ideiglenesen kinevezte, s aug. 2-ki törvények 46. §-ánál s ezen törvények 53. és 89. tarifta tételeinél fogva teljesítendők. 107. sz. A bel- és igazságügyi ministeriumok 1854. ápril 27-ki rendelvénye, mely a katonai végvidék kivételével valamennyi koronaországra nézve érvényes, — a forradalmi propaganda pénzjegyei s hitelpapirosai behozatalát, forgalmát, tulajdonnátételét, elterjesztését és magánál tartását, valamint azoknak át nem szolgáltatását illetőleg. 108. sz. A pénzügyministerium 1854. ápr. 27- ki kibocsátványa, némely gabna- és hüvelyes-vetemény-fájaknak a vogrőcei vámhivatalon át vámmentes behozatalát illető ideiglenes engedélyről. F. 1854. ápr. 27-kén a bécsi cs. kir. udvari s államnyomdában megjelent s szétküldetett a birodalmi törvénylap XXXV. darabja, melynek tartalma következő : 99. sz. A pénzügyi s keresk. ministerium 1854. april 18—ki rendelvénye, mely az általános vámterületben foglalt összes koronaországokra nézve érvényes, — egy másod osztályú ideigl. fővámhivatalnak Trausenauban állítását, s a königshani mellékvámhivatalnak mint első osztályú mellékvámhivatalnak további fennmaradását illetőleg. 100. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1854. apr. 20-ki rendelvénye, mely által, egyetértésben a keresk. ministeriummal, a kereskedői jegyzőkönyveknek behozatalát illető 1853. aug. 12-ki 166. sz. a. rendelvény hatálya a tiroli herczegített grófság azon részeire is kiterjesztetik, melyekben a kereskedelmi codex érvénynyel bir. 101. sz. Az igazságügyi ministerium 1854. ápril 22-ki rendelvénye, mely Tirol és Vorarlbergre nézve érvényes, s mely által kijelentetik, mikép egy fekvőség tulajdonának megszerzésére szükséges az illető okmánynak az eladási könyvbe igtatása. . . 102.SZ. A bel-s igazságügyi ministeriumok és a legfelsőbb rendőrhatóság 1854. ápr. 25-ki rendelvénye, mely a lombardvelenczei királyságra nézve érvényes, — a politikai rendőrhatóságoknak a rendeletek s végzések foganatosításában úgy mint hivatali tekintélyük megőrzésében gyakorlandó hivatali hatalmat illetőleg. F. 1854. apr. 29-kén a bécsi cs. k. udv. s államnyomdában megjelent és szétküldetett a birodalmi törvénylap XXXVI. és XXXVII. darabja, melyek tartalma következő, és pedig a XXXVI. darabé . 103. sz. A bel-, igazság- és pénzügyministerek 1854. apr. 21—ki rendelvénye, a morvai markgrófság politikai s törvényszéki szervezését illetőleg. 104. sz A bel-, igazság- és pénzügyi ministerek 1854. apr. 21-ki rendelvénye, a felső- s alsó-austriai herczegség politikai s törvényszéki szervezését illetőleg. A XXXVII. darab tartalma: 105. sz. Az igazság- és pénzügyi ministeriumok 1854. apr. 20-ki rendelvénye, mely Alsó- és Felső-Austria, Salzburg, Styria, Karinthia, Krajna, Görz és Gradiska latnával,Triest, Tirol és Vorarlberg, Cseh-, Morvaország, Felső- s Alsó-Szilézia koronaországokra nézve érvényes, s mely által az árva-, gyám - és letétvagyon pénztárszeril kezelésére vonatkozó 1850. nov. 16-ki (a birodalmi lap 448. száma alatti) utasítás némely határozmányai módosíttatnak. 106. sz. A pénzügyministerium 1854. ápr. 24- diki rendelvénye, mely valamennyi koronaországra nézve érvényes, azon hivatali tényeket illetőleg, melyek a törvényszékek által az 1850. febr. 9-diki NEMHIVATALOS KÉSZ. Budit, május 1. * l « Albert föherc/^g*ka^Mb polg. kormányzó Urunk ő cs. fensége ma^délbént a parancsai alatt álló 9-dik gyalog-h&dtestt megszemlélése végett hi-^ vatalos útra elindult. . ** V :/--------■ , BÉCS,pr. 29. Az „Oesterreichis^h^pSorr.“ követező czikket hoz . A potto* ünnepélyek hete, miknek örömteljes tanúi joalánk, végéhez közéig. Bécs lakosainak?* Hojtélyében e napjai a megilletődésnek, elragadtatásnak, a kebel legmélyéből ellenállhatlan hatalommal fölfakadó örömriadalnak, feledhetlenülni fognak; de szintoly mélyen bevésve maradnak azok a s széles austriai birodalom minden népei és országai, minden rendei és osztályainak emlékezetébe. A hódolat, melyet Austria, számos fényes küldöttségek által, szeretett Fejedelmének és az ünnepelt felséges nőnek, kinek erényei és kitűnő tulajdonai méltók, hogy a világ leghatalmasb trónjainak egyikén ragyogjanak,legmélyebb tisztelettel lábaikhoz tőn, a legszebb és legnemesb jelentésű tény. Austria népei egyetemesen elismerik és érzik, mikép Ők legkegyelmesebb Császárjuk és Uruk ernyedetlen működésének és magas teremtő bölcseségének, jól megfontolt, törvényes intézményeknek tartós alapokon felépítését és az által boldogságuk és jóllétük áldott, virágzó kifejlődésének minden kezességeit köszönik. Ezen, most teljes világosságra jutott érzelmek, ezen a népek öntudatába mind mélyebben és bensőbben begyökeredző belátás mellett,szilárd és nyugodt tekintettel nézhetünk a jövő elé, bármikép alakuljon is az. Szívemelőbb alkalom, szebb pillanat a mostaninál valóban nem volt ez érzelmek méltó és ünnepélyes módon bebizonyítására, és azért legyen most megengedve, örömtelien, büszke öntudattal kimondani, hogy a Bécsben tartott ünnep nemzeti ünnep volt, a szó legszebb, legmagasztosb jelentésében. Annak utóhangja soha el nem enyészik; a küldöttségek, melyek a nagy birodalom minden részeiből a fő- és székvárosba siettek, hogy itt az általuk képviselt országok és népek nevében a tántoríthatlan hűség és ragaszkodás biztosítását a legmagasb trón lépcsőihez tegyék, visszatérnek, öröm és elragadtatással eltelve az Ő császári Felségeik részérőli kegyes, megható fogadtatástól, és a lelkesedést, mi sziveiket dagasztja, a birodalom minden részeibe szétviszik annak minden népei, és a lakosság minden osztályai közé. A napok, melyek fölöttünk elhaladtak, egy emlékkövet alkotnak Austria történetében, melyre gyönyörteljes emlékezéssel fognak mindig visszatekinteni mindazok, kik azokat megérék, s melyet az éghez bensejökből fakadó hálával fognak az utánunk következők üdvözleni. PEST, május 1. A keleti ügy és Törökország. II. A portának a rásúlyosodott háború következtében ingadozó veszélyes helyzetét nehezíti a görög zendülés Epiros, Albánia és Thesszáliában. E nemzeti és vallásos mozgalom még eddig ugyan nagy haladást nem tett, azonban nem csak a török állam erejét megosztó, s így gyengítő belháboruságoknak kedvetlen új eleme, de külsúrlódásokat s diplomatiai bonyolódásokat is idézett elő, miknek kártékony hatása ki nem maradhat, miután a nyugati hatalmak e lázadás elfojtására erélyes rendszabályokhoz nyúlván, ezáltal a kereszténység ügyét pártoló eljárásukat illetőleg némileg ferde állásba tették magukat, másfelől pedig azon zendülési mozgalmak az oroszoknak nem csak igen hasznos diversiót eszközölnek a harcztéren, de nekik a vallásos sympathia felébresztésével a török föld szívében igen hatályos erkölcsi gyámolításul szolgálnak, s alkalmat adnak egy a portára nézve veszélyes belellenséges elemet táplálni. A keresztények mészároltatása közelebbről a Dobrudzsában, a török rendetlen katonaság által, igen alkalmas eszköz a görögök gyűlölségét az őket kínzó török kormány ellen felzaklatni, mert érzület, hogy az oroszoknak igen hasznos szövetségesük, könnyű érteni. — Hogy ezt az oroszok használják, bizonyítja gr. Nesselrodenak a görög lázadásra vonatkozó, idei ápril 14-kén kelt és e lapban is közlött, diplomatiai körlevele. Az oroszoknak a Dunán megtámadólag átkelésük, a bolgár földön nagy erővel s eddig élő sikerrel előnyomulásuk — míg az angol-franczia segédhadak késedelmezve csak lassan szállingóznak — könnyen vészteljes fordulást adhat a háborúnak, ha kivált a magára hagyott Omer Ipasha serege, mint újabb hírek szerint látszik, a jóval tetemesb orosz hadtesttel szembeszállani képes nem volna, s így defensív állásba vonulva majd kénytelen lenne a csatát elfogadni, melynek elvesztése sergének szétbomlását húzná maga után, s egy ily csapás fel nem számítható következéseket szülhetne, s a legnagyobb hihetőséggel az oroszoknak az utat a török birodalom belsejébe, s tán a fővárosig nyomulásra megnyitná. A portát fenyegető külső veszélyekhez járul a pénz szűke,általában pénzügyi ínséges helyzete. Rész karban lévő s az ismeretes „pasha-kezelés“ által megrongált kincstára kiürült, a sereg fizetése igen rendetlenül történik, néha hónapokig elmarad, ha nagyobbára három évre felszedett adó a tartományokat teljesen kimerítette, általában a had következtében igényelt áldozatok, terhek és a birodalom erejének a legfelső fokig megfeszítése,amikhez járul az, hogy hitel hiányában a török kormány sem Francziaországban sem Angliában kölcsönt nem kapott — mind e körülmények a jövendőt igen komor színben mutatják, valamint oly sülyedésnek előjelei, miből a háború szerencsés kimenetele esetében is a porta alig fog kivergődni. Nem lehet tagadni, az egyesült nyugati udvarok tekintélyes hatalommal léphetnek fel, és a háború mérlegében sokat nyomó tengeri s szárazi seregről rendelkezhetnek, általában a hadfolytatás számos segédforrásaival bírnak. De részint inkább csak tengeren mint szárazon működhetnek, melyen nagyszámú sergek szállítása sok bajjal és költséggel van összekötve,s igy szárazon Oroszországot nagy tömeggel megtámadni nem képesek;részint, tavaly mint ez évben,a drága időt nem használták úgy mint kellett volna, mig az orosz temérdek hadikészületeit szakadatlanul folytatta, s már is a harcztéren roppant erőt öszpontosított, melyet a Pruthon visszavonulásra kényszerítni nem épen könnyű feladat leend. Mellőzzük azt, hogy a most tagadhatlanul „szíves egyetértés“ a keleti ügyben ugyanazon érdekkel bíró, s így versenytárs nyugati két udvar közt nem épen a legbiztosabb alapon áll, azért nem egészen természetes szövetségük a kölcsönös féltékenységet nem zárja ki, — de tán ebben rejlik a kulcsa azon késedelemnek, mi aligha engedi, hogy a nyugati segítségnek, s idei hadjáratuknak azon sikere legyen, mit óhajtani s Európa érdekében attól várni kellene. Mi lesz e had vége ? mi az Európát fenyegető keleti kicsis eredménye? e kérdésekre csak az idő felelhet. Úgy látszik, még csak a bonyolódás kezdetén állunk. A nagy drámában részt vevő felek és azok szereplése nincs még elhatározva és kijelölve, s e részben elég a cselekvés szabadságát maguknak fentartó német két főhatalmat és mint látszik, inkább orosz részre hajló Északamerikát hozni fel, melyeknek fellépésük, vagy netalán a viadalban tettleg résztvevésük, roppant kiterjedést és nem vélt fordulatot adhat a keleti ügynek, és arra döntő hatást gyakorolhat. A föld egyik legszebb része, a természettől gazdagon megáldott, s a hajdan korban a civilisatio magas palozán álló országok és tartományok, mikre különösen a görög classikai műveltség maga fényét derítette — már négy század óta egy vad és bárdolatlan nép birtokában vannak, nyomó, zsibbasztó, minden csinosodást elfojtó, a szellemet porba tapodó, s az emberi méltósággal öszsze nem férő zsarnokrendszer alatt, pusztulás, elszegényedés, ínség, letapodás képét mutatva mindenütt ! Feljön-e újra a civilisatio napja azon szép vidékekre, miket egykor Homeros halhatlan énekei, és a görög classikai műveltség dicsőítettek? fölemeli -e üdvözítő , világosságot hintő hatalmát a szent kereszt az éjt ábrázoló félhold fölé ? a jövendő titka. De szabad ezt az emberiség és keresztény műveltség érdekében óhajtani, s valóban nem szükség az orosz rendszer és civilisatio barátjának lenni, hogy az ember a török vadságtól elforduljon! A hanyatló és roskadásnak indult török birodalom összedőlését az európai diplomatia késleltetheti ugyan, de hogy e nagy katastropha bekövetkezését végkép meg nem akadályoztathatja — kétséget nem szenved. Miklós császár, midőn „a gyógyíthatlan beteg“ halálát közel levőnek állította, sez esetre a szükséges intézkedésekről gondoskodni kívánt, igen jól látta előre azt, minek meg kell történni, s amit természetesen annál biztosabban tudhatott, mivel a krisis előidézése tervében s elhatározott szándékában volt. Amint a dolgok most állanak, emberi számítás szerint, a magát túlélt török birodalom bukását sem annak integritását biztosító diplomatiai phrasis, sem az európai civilisationak az izlamba beoltásával teendő regényes kísérlet *) fel nem tartóztathatják; azért valóban méltó feladata volna a diplomatiának, a török földnek — ha nem tetszik, felosztásával — de jövendő sorsa elhatározásával foglalkozni, szem előtt tartva az európai műveltség és politikai súlyegyen érdekét, mely utolsónak a megrémült porta úgy is felette gyenge támasza; minden esetben jobb és helyesebb volna, ha toll békésen intézné azt el, mit későbben kard véresen e temérdek ínség és romlás kíséretében fog ketté vágni. Ha a keleti ügyből fejlődött viadal — mint valószínű — török következési háborúvá válna, akkor óhajtani lehetne, hogy egy tanulságos nagy esemény feledve ne legyen. A 18 dik század elején a spanyol következési háború — miután aprólékos érdekek és féltékenység miatt a czélba vett osztály meg nem történhetett — 13 évig dühöngött, s temérdek vérontás, több ország pusztítása és leirhatlan ínség árasztása után, annak vége mégis azon osztály lett, melyet a had kitörése előtt a diplomatia elintézett, de az emberi szenvedély meggátolt. A historia — az élet nagy mestere — példákkal, s megtörtént eseményekkel, igen nyomós, tanulságos oktatást ad. Használják-e mindig a népek s ezek sorsának vezetői a hangosan szóló intő nagy leczkét, az idő szavát ? Ki csak középszerű jártassággal bir a históriában, d e kérdésre könnyen felelhet. Szilágyi Ferencz. Május 2-án 1854. Levelezések. Bécs, ápril 28. ) Ma az utolsó küldöttségek — mint halljuk — a tengerpartról, Morva- s Erdélyországból s a vajdaságból lőnek a cs.Felségeiknek bemutatva, mindezen képviselői a császári uralkodó palota alatti országoknak legszivélyesb jó indulattal fogadtattak. A holnapi napon a Praterban tartandó népünnep tekintetéből óhajtandó lenne, ha a mostani kedvező időjárás megmaradna. A Császárné Ő Felségének fiatal valóban szellemi dús báját az összes lakosság csodálja. Erzsébet császárnő már is „bálványa az itteni lakosságnak. A prágai útra Ő Felségeik hallomás szerint május végével indulandnak; ott mindenekelőtt Ferdinánd császár ő felsége részesülend a legmagasb látogatásban, s erre, mikép általánosan gyanítják, a felséges cs. pár időről időre felváltva, a cs. állam tartományait szerencsésítendi legmagasb jelenlétével. A most tartott ünnepélyek fénye Európa komoly politikai helyzetét nálunk kissé háttérbe szorította. Mindazáltal a szilisztriai események, s a kivonulás Kis-Oláhországból ismét igen élénken foglalkoztatják a közfigyelmet. — A kivonulás, úgy lát*) Tudva van, hogy a porta által közelebbről adott concessio, miszerint keresztények lehessenek tanuk török törvényszékek előtt — oly mesterségesen irt formánnal történt, hogy annak kijátszása épen nem nehéz, valamint hogy a gülhanei híres háti-sherif és úgy nevezett tanzimát is nagyrészint csak papiroson vannak ; általában a dicsért török haladás és csinosodás a fővároson kívül nem igen messze terjed. S ze rk.