Budapesti Hírlap, 1854. május (409-433. szám)

1854-05-10 / 416. szám

úrnak Nec­et­ bey előterjesztéseire adott vá­lasza, abban egyeztek meg egymással, hogy pon­tos vizsgálatot eszközöljenek a görög kormány által felhozatott tények iránt. Ezen vizsgálatból világosan kiderült, mikép nemcsak hogy a Pak­os úr által felhozatott panaszok egyike sem volt alapos; bánein inkább ama határsértés s ama vé­rengző tettek, mikkel ő a török hatóságokat vá­dolta, a görög hatóságok s csapatok által követ­tették el Továbbá maguk az ezen megtámadás­ban részt vett egyének vallomásaiból bebizonyult, naikép a görög kormány nem hozathatott téve­désbe, s mikép teljes tudomással bírt ezen ügynek minden közbejött eseményeiről, midőn Nephet­­béy-hez intézett jegyzékében, a törököket vá­dolta, mint azok szerzőit.-Kevésbbé fogunk cso­dálkozni ily különös eljáráson, miután tudjuk, mikép az athénei kabinet még most is mindenkép azt igyekszik elhitetni Görögországgal, hogy politikáját a nagyhatalmasságok helyeslik, s mi­­kép Pakcos úrnak sikerült az ország- s a kam­ráktól eltitkolni amaz előterjesztéseket, miket a franczia, angol, austriai s porosz követek egyet­értőig intéztek hozzá oly czélból, hogy őt a tö­­­rök követ reclamatióinak teljesítésére szólítsák fel. Forth -Rouen, s Wyse urak kötelessé­güknek tátták, a hellén kormányt értesítni azon érzelmekről, miket ily eljárásnak bennük gerjesz­teni kellett, s ennélfogva következő jegyzéket in­téztek Pak­os úrhoz : Athéné, april 20. 1854. Uram ! Ama jegyzékre,, mit ön múlt febr. 23-kán (mart. 7 ) Nec­et-bey­­hez intézett, S mely másolatban közöltetett velünk, mint a védő hatalmasságok képviselőivel, s mely jegyzékben ön azt állítja, mikép török csapatok át­mentek a határon, s erős­akos és vérengző tetteket­­követvén el, beütöttek a görög területre, szándé­kosan n­em tettünk semmi észrevételt mindaddig, mígnem a kérdéses tények iránt eszközlölt szigorú vizsgálat megengedő nekünk, hogy véglegesen nyi­latkozzunk az ott felhozatott panaszok iránt. — Mind illető kormányaink iránti kötelességeinknél fogva, mind az igazság általános érdekében, kény­telenek vagyunk kimondani, mikép számos kétség­­bevonhatlan bizonyítékokból azt kell­ következtet­nünk, hogy az ön jegyzékében felhozatott vád, nem hogy bármely alappal bírna, hanem inkább hom­lokegyenest ellenkező eredményre vezet,mind egye­teme, mind­­részleteiben , mint ezt a constatirozott tények bebizonyítják. Ezen vizsgálatból kitűnik, mikép egy 500 főnyi albániai csapat, minken állít­ja, nem ment át febr. 14. 26-án a belien területre, Arta közelében keresztény parasztokat üldözvén; továbbá, mikép alaptalan azon állítás, mintha S­ki­lo­d­i­m­o­s alezredes mérsékleti kifejezésekkel szó­lította volna fel az említett csapatot arra, hogy a hellen területről térjen vissza a török területre, mintha a hellen területen bármely összeütközés történt volna, s mintha végre, ön állítása szerint, a görög zászlóalj a megtámadókat a határon túl visz­­szaverte volna. Ezen ütközet, melyben, mint ön pontosan állítja, 5 közkatona s egy altiszt sebesült meg, valamint Skilodimos alezredes lova is, mind a görög, mind a török­ tanuk szeme láttára, nem a gö­rög területen, hanem a görög határtól néhány mér­­földnyire. Arta falai alatt, a fellegvártól néhány száz lépésnyire történt, hol Skilodimos alezredes­­ zászlóaljával Karaiskakis segélyére sietvén, kivel közlekedésben állott, „leéke idején“, hogy Önnek kifejezéseit használjuk, „s minden népjogi rendszabályok megvetésével,“ a török csapatokat üldözte. Kiktől, s mi okból eredt ily tény-elferdí­­tés? Kik voltak okai és kik voltak s szerzői ezen fon­­dorló­nak? Úgy véljük, nem szükség ez iránt nyi­latkoznunk. De meg kell önnek jegyeznünk, mikép a vádlónak első kötelessége, azon fáradságot venni magának,, miszerint önmaga által bizonyosságot szerezzen bizonyítékainak alapossága s valódi érté­kéről , s mikép ily fontos ügyben, s ily válságos körülmény­ek közt, egy minister részéről a balfel­­­fogás majdnem oly nagy hiba, mint az önámítás. Annál inkább át vagyunk hatva ezen meggyőző­déstől, mivel elég idő­s alkalom lett volna vizsgá­latra, s további elégtételr­e, ha a görög kormány arra hajlandónak mutatkozik. Azonban tudjuk, mi­­kép, noha Necbet bey ön­jegyzékének vétele után még tovább is itt maradt, semmi felvilágosítás vagy elégtétel sen ajánltatott, ama tévedés vagy ugalom iránt, melynek az ő kormánya volt tárgya. Mivel a sértés fontosságára, s azon elégtétel­ kivo­­natokra vonatkozólag, melyekre a sértett kormány fel van jogosítva, ön igen érzékenynek látszik, mi­dőn Görögország forog kérdésben, nem hihetjük, hogy ön igazságtalanul megtagadná egy más or­szágtól azt, mit saját hona számára követel.“Való­ban ön jegyzéke e két pont iránt oly világos, mi­­kép az­ önén kívül más modort nem lehetne hasz­nálni, csupán e szót: „Görögország,“ e szóval: „Törökország“ cserélvén föl. Mi részünkről,­mint a két védő hatalmasság képviselői, érdekelve lévén a görög királyság függetlenségének fenntartásában, a­mely függetlenségnek nem lehet szilár­dabb alapja, ama szerződések megtartásánál, me­lyek azt létesiték, a forma szerint s erélyesen tilta­­­ko­zik a török területnek említett megsértése el­len, mit később még súlyosbított ama kísérlet, mely a görög hatóságok nevében, annak a török csapa­tai részéről, invasióvá átalakítása iránt létetett. Ha mi erélyesen ragaszkodunk ezen tiltakozáshoz, az azért történik, mivel ön jónak látta med­detlen módon bánni amaz előterjesztésekkel, melyek aus­triai s porosz tiszttársainkkal egyetértőleg intéz­tettek önhöz. Különböző kormányaink bámulattal értesülendnek arról, mikép egy, a négy hatalmas­ság itteni képviselői­ által közösen aláirt jegyzék, mely a Nec­et-bey jegyzékében, nyilvánított, ala­pos panaszok s kivánatok támogatására volt rendel­tetve, s mely önnek elég­ jókor kézbesíttetett arra nézve, hogy a törvényhozással közöltessék, nem csak nem terjesztetett a kamrák elé , hanem még az ezen közlés fölött a senatusban folyt vita alatt, s az arra adatott válaszban is, mi a senatorok részéről több volt interpellátiónál, ön semmi felvilágosítást sem adott azok kielégítése végett, legkevésbbé sem értesítő arról a közönséget, semmi választ sem adott azon követek bármelyikének, kik a jegyzéket alá­írták ;­s ekkép ama jogos és üdvös hatás, mit az a kamrákra, s az ország közvéleményére gyakorolha­tott volna, meggátoltatott s elfojtatott. (Aláírás). Wyse, Porth-Rouen báró,“ A szövetségeseknek csak 5 halottjok s 10 sebe­­sültjök volt. — Ugyanazon lapnak Marséi 1-j éből kelt távirdai Bürgönye szerint két gőzös Algírból csa­patokat, valamint Toulonból egy tengerész­­gyalogcsapatot szállított Görögországba, az ott­­levő francziák oltalmára. . — A „Times“ párisi levelezője szerint a rendőrség tegnap egy orosznál házkutatást esz­­közlött. Irataiból kitűnt, mikép Sz. Pétervárral fontos levelezést folytatott. Az orosz jelenleg a megyefőnöki épületben fogva tartatik. Távirati sürgönyök Paris, máj. 7. A „Moniteur“ azon közlést hozza, miszerint Franczia-­s Angolország a há­­borúbani elővigyázati rendszabályok czélszerűsé­­­ge iránt egy értelemben lévén, a császár elha­tározta két gyakorlótábor alakítását, melyek e­­gyike Montreuil és St. Orner közt 100,000, má­sika Marseillenél 50,000 emberből álland. Anglia csapat-és hajóküldeményeket készít mind a balti­mind a fekete-tengerre Végül a „Moniteur“ meg­­c­áfol némely Odesszára vonatkozó nyugtalanító híreket.­­ Kopenhága, máj. 7. Az összes franczia hajóhad Vingosundba megérkezett. Triest, máj. 8. Lombardiában 160, a ve­­lenczei tartományban pedig 29 egyén jószágai a bírói zár alól felmentettek A verések állásáról az olasz tartományokban, kedvező tudósítások ér­keztek. Bukaresti máj. 5-diki távirati tudósítá­sok jelentik, hogy az ottani rendőrfőnök, hg Pas­­k­i­e­v­i­c­s­­­agy parancsára hirdetményt bocsá­tott ki, melyben az mondatik, miszerint Kisoláh­­országot ugyan stratégiai tekintetekből elhagyják az oroszok, de Nagyoláhországot nem.­­ Lip­­randi tábornok kisoláhországi orosz parancsnok egy proclamatióban nyugalomra inti az ottani la­kosokat azon hozzátétellel, miszerint az orosz hadsereg nemsokára visszatér Krajovába s azokat, kik a törökök részére dolgoztak, haditörvényszé­­kileg üldözni fogja. — Paskievicsky Kala­­rashba elutazása bizonytalan időre elhalasztatott. (Fennebbi tudósítások röviden a B. ff. tegnapi szá­mában már közöltettek.) latot s a szerzemény minden legkisebb szépségét Onayarázsolja a hangszerekbe, é­s ilyenkor az öreg úr nyájai arczával úgy áll, e mindenféle violák, violoncellák, trombiták, fuvolák stb. közt, mint az apa szófogadó gyermekei közt, kikben örömét leli. Rossini „Tolvaj szarka" operájának nyitánya kü­lönösen felvillanyozta a közönséget; nem is csoda, e zene tele van kedélylyel, tele a legdrastikusabb kedvvel, a­nélkül hogy izetlen parricaturákba vagy csupán joblirozásba csapna át, mint az újabbkori víg zenék. E nap jól el voltunk látva műzenével, estve a nemz. színházban Herold gyönyörű „Zam­­pá“-ja játszaték. Stégernek egyik legkedvesebb szerepe, mit ismét, mint Ernani és Edgartban, a szerep heroicus oldala tesz. Stéger ez estve utoljára lépett fel, 8 valamint előbbi 8 föllépése alatt, úgy ekkor is zsúfolt ház előtt. A nemz. színház nem sok vendégével aratott ily fényes eredményt. Ha­, finkfia egyébiránt nemcsak hangjának, hanem jó sz­ivének emlékét is hátrahagyó, két utolsó szép előadásai egyikét a nemz. színház nyugdíjalapját, másikát pedig 250 pft tiszteletdíja erejéig több­ szegény család — ezek közt egy zenekari tag — és a­­szeruihályi-árvák javára szentelvén. Ope­rai személyzetünk ,­og­y a Róza k. a. beérkezté­vel sem lehet egészen teljes, miután Zampában „Csmülét“ vendégnek kellett énekelni. S z e­nt e a Rózák. a. igen csinos, jó öltözékű színpadi alak Sőt Utóbbi föllépése óta játéka is van, még­pedig olyan, mély párszori föllépés után méltán meglepheti az embert,ak­ik felvonásban az aléltságból felébredést különösen jól adta,de Camilla hálátlan szerep,s ha kevés czukrot teszünk bele,hasonló gyógy­szeri test­véréhez, melyet­ a recepteken coloraturával, camo­­millanak neveznek A diadalkocsin robogó opera m mel­­­lett­ gyalogdrámánknak is van egy szerény vendége, Szerdahelyi Kaim.aki „Szép molnárné“ban lépett fel másodszor oly sikerrel, hogy szerződtetését méltán ajánlhatjuk. A nemz­ színháznak különben is több kötelessége van a magyar színészet iránt, mint két hétre játékrendet készíteni, a színház jövőjét m­esz­­szebb időre kell biztosítani, s ez csak úgy történhe­tik,ha a régi oszlopok mellett újakról gondoskodunk, hogy azon esetre midőn azok összeroskadnak, a ház ránk ne szakadjon. A közönség, úgy látszik, ezt ér­zi, midőn az ifjú tehetségeket oly mértékben i­­gyekszik tapsaival kitüntetni, mint például Szerda­helyit A nemzetnek művészetére áldozni kell; ál­dozat, buzdítás nélkül virágzás helyett hanyatlás­nak induland az. Azt hiszitek, nincs eszköz, mely­­lyel a műkertészeket és kerttulajdonosokat is ser­kenteni lehetne, hogy ne csak egypár ablakravaló virágból állítsák ki a virágkiállítást, mint az idén ? Vagy legalább az egykét példányban odaállított virágok fölé szintén ki kellett volna írni azon vonzó ozianitaz ,e­g­y­e­d­ü­­­i Európában­,mint a pókhálóra festett olajképre, melyet birtokosa e nemben az u­­tolsó , mohikánénak m­on­­­s 49,009 pftért­­adná. Elhiszszük, ennyi pénzt azonban még pókháló­­val is bajos fogni. E kép, mint biographiájában mondatik, 1532 ben készült, (festője Andrea So­­lari) tömérdek viszontagságon ment keresztül, tű­zön vízen, hgek, ministerek tusakodtak ért­e, míg végre—mint a quartier latin egy szép grisettből lett almaárusnájára, most alig néz rá egy p­ár részvevő szem. A kép tárgya egy tengeri kikötő,egypár ha­jóval, metrózó­val, s a háttérben látszik a kép leg­drágább oldala: a pókháló.­­ Mai szemlénk foly­tán egy új vendéget is szerencsések lehetünk a kö­zönségnek bemutatni: a „Budapesti viszhan­­g­o­t,a­mely kiváltképen ügyesen írt tározójával a­­jánlja magát a közönség tározójába. Mi nem tudjuk, jolsvai próféták leszünk-e? — Jóidőt, a részvét napját, pénzzáport, életvillámot,­collegamennydör­­gést jósolunk ez új vállalatnak. — Még egy orven­­­detest. Az olvasó közönség bizonynyal örömmel fog értesülni, hogy egyik legkedveltebb fiatal költőjé­nek Tóth Kálmánnak közelebb megjelent költe­ményei könyvárusi utón is kaphatók lesznek. Mint értesülünk, e műveket, melyek naev kelet számolhatnak. E»5*1 " . ,r‘l , ki - I ' vjr. vette bizományba. Tóth Kálmán, mint azt egyes költeményeinek gyors el­terelése s a nép ajkán forgása mutatja, már­is nem csekély népszerűségben részesül, és itészeti szem­pontból tekintve is műveit, csodálnunk kell, hogy némely kritika ily tehetségre inkább csüggesztőleg mint bátorítólag akar hatni. Petőfi nagy volt, talán sokáig elérhetetlen marad irodalmunkban, de hát költői szellemének tovább plántált virágait gyöke­restül ki akarjuk-e tépni, hogy azok sehol másutt, csak sírján virágozhassanak? Peruginónak lehetett-e­ szebb koszorúja mint Rafael? Ketté kellett volna-e mindjárt kezdetben ez utóbbinak ecsetet törni azért, mert egy id­eg mesterétől rajzolt le néhány angyal­fejet?,. . . Türelmetlenek vagyunk, elfogultak, ér­dek­emberei, jövendőt óhajtunk az irodalomnak, de mindig azt hiszszük, hogy nem azoké a jövendő,kik­kel bírunk,hanem majd kik az égből cseppennek alá . . . nem nézünk kort, körülményt, hanem javító­­ház helyett, sietünk a halálos ítéleteket elkészíteni, csupa szeretetből a jövőélet iránt! Azt hiszszük, hogy azon érdemeseinknek, kik irodalmunkban vagy a művészetben ámultat képviselik, nagy lelki meg­nyugvására s örömére szolgál az, ha azzal akarunk nekik hízelegni, miként ezerszer mondjuk napjá­ban, nin­cs ki a j­ö­v­ői képviselje! B. Gyula. Legújabb posta. Bécs. A „Siebenb. Bote“ máj. 5-ki számában a lap galaczi levelezője azon hírt említi, mikép a szulinai torkolat már egészen járhatlanná tétetett, ellenben a kiliai torkolat megtisztíttatván, i­­y. angol láb mélységű vízzel van tele. A dunai ki­kötőkben levő minden hajók, melyeknek a rako­dás s kimenet a tenger felé nyolcz nap alatt meg­­engedtetett, kénytelenek az utat Kilia felé tenni. — Oláhországból azon hír érkezett, mikép Lip­­randi tábornok hadtestéből egyelőre további rendeletig 14.000 ember marad Krajovában.­­ Ugyancsak a „Sieb. B “ egy másik leve­lezője Bukarestből máj. 2-káról ezt írja: Az épen közzétett hadi jelentések szerint a törökök közöl mintegy 3000 ember ápril 28/16-kán Turnunál, Nikápolylyal szemközt, egy átkelést kísértett meg, mely azonban nem sikerült. — Halottak és sebesültekben több mint 800 embert vesz­tettek el , 123-an orosz fogságba estek. Az oroszok a maguk veszteségét 18 halottra 260 se­besültre mondják s utóbbiak közt 2 tiszt van. London, máj. 5. Az alsóház tegnapi ülé­sében Graham — Walsh kérdésére válaszol­va — kijelente, mikép­­t e napokban Raglan lord Máltából arról tudósító, hogy a keletre szállított 2,259 lovak első osztálya a szigetbe megérkezett, s hogy a hosszas út daczára egyetlen ló sem veszett el. Ezen első osztály gőzösön tüs­tént tovább indult, s tegnap a kormány a Hi­m­­a­­­a­y a nagy gőzöst bérelte ki, hogy kísérletileg ezen hajón 500 lovat szállítson. Pária, máj. 5. Az „Ind. beige“ szerint H­a­­m­e­­­i­n admiráltól jelentés érkezett Odessza bombáztatásáról. E szerint ezen bombázásnak nagyobb fontossága volt, mint hitték, s az admi­­rálok czéljukat tökéletesen elérték A gáz s kikötő minden üteget elrontottak, valamint a raktárak a katonai épületek. A kereskedői kikötőt s a várost szándékosan megkímélték, de a kikötőben levő minden hajót megsemmisítettek. A kikötőben le­tartóztatott angol - franczia hajók egy részét megszabadíták. Egy lőpor­raktár légbe röpítte­­tett. 10 orosz hajó megsemmiíltetett, 13 hadi­­szerekkel rakott hajó pedig martalékul elvétetett. A bombázás 7 óráig tartott. 1­8 gőz­ fregát vett abban részt, mikhez később még négyen járultak. 2341 A „Budapesti Hírlap“ szerkesztősé­géhez tegnap kedden délután 4 óra 10 perczkor következő távirati magán­tudósítás érkezett: Bécs, május 9. Anglia az adót évenkint 6,850,000 font sterlinggel szándékozik fölemelni. Vegyes hírló. Jelentés a 19­6. május 6-kán megnyitott virág- s kerti termény-tárlati jutalmak kiosztása iránt. A virág-tárlat megnyitása május 6-kára tű­zetvén ki, a kiosztandó jutalmak odaítélésével meg­­­bízott küldöttségnek is az­nap reggeli 8 órakor kellett volna tanácskozás végett összeülni," mint­hogy azonban a megnyitás előtti nap uralkodott sorvasztó szél miatt a kiállítók a szállításban gázol­tattak, s a tárgyak nagy része csak a megnyitás napján érkezhetett be, minélfogva a rendezés sem haladhatott akkorig annyira, hogy az egészet kel­lően áttekinteni s a jutalmazandó 1. felett helyes íté­letet hozni lehetett volna : a megjelent bíráló tagok közös beleegyezésével a jutalmak kiosztása iránti tanácskozás más napra halasztatott. A midőn is a programm sorozata szerint a következőkben történt megállapodás : 1. Virágoknál. 1) Tekintve a­ m. gróf Károlyi György ur kertésze Reiter Lipót, és Lackenbacher Jakab nagykereskedő ur kerté­ze Láng Venczel által kiállított becses növénygyűjtemények érde­kességét, melyeknek nagy része virágzó állapotban volt, s a programm 12-dik pontja szerint is több becses melegházi növényt mutattak fel, a programm 25-dik pontja értelmében mindkét kiállítónak a­r­a­n­y­érem ítéltetett. 2) 3) 4) pontok alatt versenyző nem jelent­kezett. 5) M. gr. K­á­r­o­l­y­i György ur Remontants- és Thea rózsa-gyű­jteménye ezüst, Mayr Ká­­rolyé pedig bronz éremre érdemesíttetett. 6) O­s­z­v­a­l­d Antal urnák, kertésze Disz­er Ferencz által kiállított Rhododendron­ és Azalea gyűjteménye: e­z­ü­s­t, gr. Károlyi György úré, bronz­érmet nyert. 7) pont alatt nem volt versenyző. 8) M­a­y­r Károly virágzó Amarillis gyűjte­ménye, jóllehet nem állott ugyan nyolcz külön vál­fajból, de tekintve a kiállított válfajok közötti ma­­gonétokat, ezüst éremre érdemesíttetett. '9) Oszvald Antal ur gyönyörű Calceolaria­­gyűjteménye: bronz érmet nyert.­­ 10) Pe­c­z Ármin ludoviceumi főkertész szá­mos kitűnő nagyságú és szépségű három színű vio­lái bronzéremmel, a Reiter Lipót által ki­állítottak pedig d­i­c­s­é­r­ő oklevéllel jutalmaztattak. 11) P­e­c­z Armin és Reiter Lipót feles Ci­neraria-gyűjteményeikért, és ugyan az első bronz­é­r­e­m­r­e, a második dicsérő oklevélre érdemesí­tettek. 12) Az egész kiállításban legszebben virágzó növény iránt a vélemények megoszolván, a bírálók ítélete végül oda dőlt el, hogy Ocker és társai műkertészek gazdag virágzásban álló, magaslájú két példány Azalea indicá­ja, és Oszvald Ant. szem­re nem oly tetszetős ugyan, de szintén teljes és tö­kéletes virágzásban álló Spiraea prunifóliája külön­­kütlen ezüst, Mayr Károly Magnóliája pedig bronz éremmel jutalmaztassék. 14) Az összeállításban kitűnő jó ízlés tekinte­ténél fogva a m. gr. Károlyi György ur kerté­­­sze által díszített asztalok ezüst, Oszvald Antal ur X-ik számú asztala pedig­ bronz éremre érdemesíttettek. 15) Kerti virágokból kötött gyönyörű bokré­tájáért b. L­affert Antal ur kertésze Lakovics Já­nos ezüst érmet nyert. 16) pont alatt nem volt versenyző. 17) Virágokból s egyéb növényekből álló dí­szítményéért P­e­t­z Armin ezüst, Lackenbacher Jakab ur bronz éremre érdemesíttetett. A 25-ik pont értelménél fogva a biváló kül­döttség hivatva érzé magát Lackenbacher Jakab urnak "jeles örök-zöld tölgyfagyüjteményét is ezüst éremmel jutalmazni. II. Gyümölcsöknél. 18) Jeles almaküldeményéért Urban­ek Ferencz ur ezüst, I. Erdiné asszonyság szellő s alma-küldeményéért bronz, úgy szintén b. Or­czy László ur szép telek­ szilvájáért bronz é­­remre ér­demesittettek. 19) NI. Bohus-Szögyéni Antonia asszonyság gyönyörű aszalt gyümölcséért ezüst éremre érdemesíttetett. 20) pont alatt nem volt vers­enyző. III. Kerti terményeknél. 21) pont alatt nem volt versenyző. 22) Bezerédy István jeles spárgájáért e­­züst, Oszvald Antal kitűnő ugorkájáért bronz éremmel jutalmaztatott. IV. Kerti eszközöknél. 23) Wilbich József ur jeles kerti eszköz­­gyűjteményéért, melyekben a tárgyak mind hasz­nosság tekintetéből, mind pedig a készítésre nézve kitűnők : ezüst éremre érdemesíttetett. 24) Fischer Mór herendi porczellángyárá­­ból kiállított tárgyaiért ezüst éremmel jutal­maztatott. A biváló küldöttség f. é. május 7-kén tartott üléséből. M­o­r­ó­c­z István , rendező - választmányi titkár. Bécsi börze május 9-től. Státus kötelezvény 5%..................... 863/e Dunagőzhajózás....................................557 Amsterdam 100 tallér . . . . Augsburg 100 tallérért beo. . . 1367/e Hamburg . . . .............................101% London 1 st sterlingért........................13,22. Bécs, május 8. Agio : arany 41 ezüst 361/a. Danavízállás. Május 9. (reggel 7 óra) 7­ , 90 6/­ 0 fölött.

Next