Budapesti Hírlap, 1854. május (409-433. szám)

1854-05-14 / 420. szám

teveztetése Sz.Pétervárba jelentve jön. Werth­ern úr elutazása alkalmasint a szokásos viszonválasz üvegérkezéséig el fog halasztatni. — A .„­S. Corr.“ szerint a diplomatiai ös­­­­szeköttet­és Poroszország és Hessen-Darmstadt közt legközelebb helyre fog állíttatni. Az e tárgybani közeledésre, hallomás szerint egy távirdavonalnak Kölntől Frankfurtig szervezett építése nyújtott al­kalmat. A hesseni aégségi terület elkerülése, mi által­ Mainz, mely mint szövetségi vár és kereske­dőváros egyenlően fontos, a távi­rdavonalon kívül maradna, oly lényeges hátrányok forrása lenne, mi­­kép azok elhárítása élénk óhajtássá lön. — Bismarck - Sch­ö­nb­aus en­nek Ber­linbe visszahivatásáról, mit a , Kreuzzeitung“-párt tökéletes győzelmével hoztak összefüggésbe, az­­,,Alig. 7.“ jelenti: „Minden jel oda mutat, hogy, Austria és Poroszország köz­t tökél­e­­­­tes egyetértés létezik, mi a belkérdések­­re sem fogja, elmulasztani jótékony hatását. Mí­­ a két nagyhatalom által a szövetséggyűlés elé közösen terjesztendő nyilvt­lazat sem fog sokáig elmaradni a B­is­m­ar­k - Schönhausen , mint mondják,a Berlinből kapott hívás következtében, tegnap estre gyorsvonattal oda elutazott, s alaposan gyanítják, hogy utjának czélja közelebbi utasítás nyerése azon col­lectiv-n­y­i­latko­zat­ra nézve.“ — A berlini ,,Lith. Corr.“ jelenti: ,.Bonin hadügyminister visszalépte után megújulnak a Monteuffel ministerelnök kilépéséről a korábbi hírek."Nehéz megmondani, mennyiben alaposabbak ezúttal e hírek, mint múlt alkalommal voltak, de figyelemreméltó, hogy azok oly körökben is hall­hatók, melyek annak alaptalanságáról értesülve le­hetnének.“ La Frankfurt, május 6. Bármily bizonyosnak mondták is, hogy május 4-kén Austria a szöv­­gyű­lés előtt nyilatkozni fog a keleti kérdésben, e nap mégis ily nyilatkozat nélkül múlt el. Ellenben jól értesült körökben beszélik, hogy Austria és Po­roszország a szö­vetséggy­űlés elé legközelebbről kö­zös nyilatkozatot fognának terjeszteni a háború kér­désében. München, május 6. A legújabb kormánylap egy legfő határozatot közöl, mely szerint király ő fels. az államszolgák árváiróli atyái legmagasb gon­doskodásánál fogva „Maximilian árvaintézet“ név alatt egy intézetet alapított, mely államszolgák hátramaradt árva leányai számára gondmentes tar­tózkodás és menhelyül szolgáland. Az­­ intézet az állam törvényes gondnoksága alatt álland, közvet­lenül a belügyminiszer alatt; az intézet legfőbb vezetését ő felsége maga szeretett nővérére, Ale­xandra bajor hgnő ő k. fenségére ruházta. Drezda, május 9. A „Dr. J.“ jelenti, hogy a rendes országgyűlést közvetlenül egy rendkívüli fogja megelőzni. Hamburg, május 4. Huschmann a lu­theránus­­hitszónokot a senátus kiutasította; a köz­­ségelőljáróság ittmaradásáért folyamodott. Schwerin,máj.4. A mai hivatalos lap közli a rendeletet, mely a kalózhajóknak bejövetelét és a mecklenburgi alattvalóknak azok felszerelésében részvevőjét tiltja. Wiesbaden, máj. 3. Ma d. e. a rendőrha­tóság a „Nass. Alig. Zig“ szerkesztőségénél ház­­motozást tartott. (E lap az egyházi viszályban a cle­ricalis párt részén áll.) Tu fin. D u r a n d­o tnoknak a had­ügyminis­­teri "budgetről tett jelentése szerint a piemonti had­sereg valódi létszáma tesz 1854-ben mindössze 40,835 embert; a legnagyobb szám, a­mennyire a hadsereget háború idején emelhetni',, körülbelől 100,000 leh­etne."1 Parma. Herczegné a fenségének egy május 5-ki rendelete határozza, hogy további intézkedé­sek fenntartása mellett, munkásosztálybeli fiatal emberek is, kik katonakötelezettek, kaphatnak út­levelet a szomszéd­ olasz államokba, a nélkül, hogy a korábban kívánt biztosíték letételére­­ szoríttat­­nának; de e mellett kötelességükké tétetett, hogy előforduló esetben magukat az összeírási kötelez­­tetésnek vonakodás nélkül és pontosan alávessék.— Egy másik, a „Gaz­­di Parmá“ban megjelent hír­­­nek be estve minden londoni utczát. Önmaga be­­szélé, mikép Peruival meggyilkoltatása napján két kiadás sem elégítvén ki a közönség tudványát, az utczákon egyszerre általános,felkiáltással nyilvánító a nép egy harmadik kiadás iránti kívánatot, mely­ben a ministerelnök meggyilkoltatásáról újabb­ részletek közöltessenek. A közönség egymás kezé­ből tépte a harmadik kiadást, melyben a következő új sorokkal jön kielégítve: „Épen lapunk bezárá­sának perezében veszszük a tudósítást, mikép a vé­rengző gyilkos befogatott, de a megborotváltatás­nak makacsul ellenszegült.“ A vasutak elterjedése óta az esti lapok mindig többet veszítnek érdekükből. Mivel Angolország­ban az újságszétküldés nem a posta kirekesztőleges szabadalma,a reggeli lapok szerkesztői nem várják be többé a posta indulását,hanem némi áldozattal a reg­geli vasutvonalon küldik vidékre lapjaikat,úgy hogy már reggel a vidéken is kiosztatnak, így az esti lapok vannak most azon hátrányban, miben ezelőtt a reggeliek valának, s már csak Londonban és köz­vetlen környezetében kapósak. Azon tíz év, mely 18­15-től 1825-ig folyt le, volt az angol lapok legvirágzóbb korszaka. Ekkor a 13 londoni napilapba fektetett összes tőkét 4 millió­­forintra becs­üiték, melyből mintegy 3 millió a reggeli, és 1 millió az esti lapokra esett. De ezen összeg szán­át kétakkorára kell vala tenni, ha a részvények valódi értéke tekintetbe vétetik. Más­nkkor a „Times“ vagyona 1 millió 200, ezer, a ,,CouTrier“é 800 ezer, a „Globe“-é 560 ezer p.­ forintra becsülteték. Ez időben egy hírlapnak sem volt több 7—8 ezer előfizetőjénél — a nagyobb része alig ment 3 ezerre — s az összes napi sajtó példányainak száma mintegy 40,000 volt. De jöve­delmük mindamellett nagyobb volt, mint jelenleg. A l.Herald“ 80 ezer és a „Times“ 200 ezer p­frtot hozott be akkor a tulajdonosnak. Perry 1820-ban a l.Chronicle“-ből 120,000 párt tiszta jövedelmet hú­zott. Ma a „Times“-ot kivéve egyetlen lapnak sincs ily nagy jövedelme, habár azok elterjedése most jóval nagyobb. Az említett időben a lapok kisebbek voltak, s a költség nem oly terhes, mint ma, midőn minden angol lap Európa nevezetesebb városaiban kénytelen levelezőket tartani. Angolországban 7 reggeli lap létezik, ezek : „Public Ledger“, „Advertiser“, „Daily News“, „Herald“, „Post“, „Chronicle“ s „Times‘­. A „Pub­lic Ledger“egy kis napilap, mely megtarta régi alakját és nyolc­van év óta csupán hirdetésekből s a tengerészeti újdonságokból tartja fönn magát. Első czikkünkben említik, hogyan jött létre 1793-ban az „Advertiser“ a londoni vendéglő- és kávéház­­tulajdonosok közreműködése által. Ezóta e lap min­den nagy emelkedés de egyszersmind minden csök­kenés nélkül folytatja életét. Politikában a radikal párt elveit követi s folytonos és tüzes harczot­­t az aristokratia és az angol egyház ellen­. A „DailyNews“ legújabb a nagy angol lapok között.Ez azon párt köz­­lönye,melyet Angolországban „manchesteri­ iskolá“­­nak neveznek. Régebben, habár mindig a liberál párt Zászlója alatt harczolt, hangja mérsékelt volt, s nagy tért engedett az irodalmi műveknek. Itt jelentek meg többek közt Dickens-nek olaszországi levelei. Mióta azonban Cobden és Bright túl­nyomó befolyása alatt áll, ezen előnyeit elvesztő. Az irodalmi nevezetességek elpártoltak tőle, s po­litikai czikkeiben az angol aristokratia és papság ellen a mérséklet határain túlmegyen. A P­o­s­t - o­t, mely Stuart Dániel vezetése alatt hasonlókép­t'liberal párthoz szított, e szerkesztő lelépte után, az udvar azáltal szerző meg magának, hogy részvényei nagy részét megvásárolta.Minden- Utt a legitimitás szónoka: Spanyolországra nézve carlista, Portugálra nézve miguelista volt, s mindig az orosz szövetség mellett izgatott. Ez az angol aristokratia kedvencz lapja s a felsőbb körökből a lakomák és házasságokra nézve leghitelesebb és pontosabb forrás; s még azon tér is, melyet más lapok a politikának szentelnek, fashionable tudó­sításokkal van betöltve, minek az udvar és nagyobb családok hol­ mutatása, a vadászatok és futtatások elbeszélése, s a felsőbb körök számára írott köny­vek ismertetése és bírálata. A Postnak a felsőbb kö­rökkel és az orosz követséggel­ viszonya nagy hasz­nára volt, mely hosszas időn keresztül a külföldi kö­­vetségeknek bizalmas közlönye volt,úgy hogy vala­hányszor ezek egy álhírt akarónak megc­áfolni vagy egy nevezetes diplomatiai­­adatot közzétenni,* min­dig e laphoz folyamodtak, a nélkül, hogy a köz­lőt sejteni lehetett volna. E becses közlemények alapíták meg a Post hitelét; ha várjon részesül-e jelenleg e kiváltságban, nem tudjuk, mert ezelőtt két évvel lényeges változáson ment keresztül. A Post addig folyvást whig-­s így Palmerston-elle­­nes volt, de egyszer a közönség csak azzal­ lepetett meg, mikép a Post főszerkesztője egy igen jövedel­­­­ező,szövetségi állomásra lön kinevezve. Ennek kö­vetkeztében e hírlap politikai színezete átváltozott. A Post mindig tory és protectionista volt; az emlí­tett idő óta Palmerstonnak állandó és buzgó védője tőd, s ma úgy tekintetik mint ezen államférfin köz­lönye.­­ A Herald megjelenésekor whig volt, mint walesi hg pártfogoltja, ki akkor koronaörökös ■volt s később IV. György név alatt Angolország királyává lön. A Herald minden politikai vélemény­változataiban követe­lt s végre, midőn trónon ült, conservativ és toryvá lett. A Herald mindvégig­­hű maradt Sir Robert Peelhez, s midőn e ki­tűnő államfér­fi saját pártjával végkép szakított, né­hány hónapig egyedüli reggeli lap volt, mely po­litikáját védelmező. A Stand­art nevű esti lap, valamint a Herald, Balduin tulajdonos é s így természetesen ugyanazon utón jár, minélfogva az ellenpárt e két lapot Castor­ és Pollux-nak nevezi el. Mindkettő hatalmas védője volt a Derby-Disraeli ministériumnak Russell pártja ellenében. Közelebbi czikkünkben a Times, e leghatal­masabb angol lap jelenét fogjuk a Chronicte-évek együtt ismertetni.­­ —“­NflIMBM”—­ 2363 rendelet Pallavicini Giuseppe marchesét kül­­­ügyminiszerré s titkos kabineti titkárrá nevezi ki Három más rendelet a parmai lgi haderő i­j szer­vezéséről intézkedik. Anconához Cambridge leg­ik­­fens, keletre utazásában május 3-kán érkezett, de a nél­kül,, hogy kiszállt volna, útját tovább folytató. A kikötői ágyutelepek üdvözlik a magas­­vendéget. M­a­d­r i­d: A Spanyol- és Francziaország köz­ti bonyolult határkérdés tárgyában kiküldött, bízott­, mány ideiglenes egyezményt kötött, mely mindkét kormánynak eléje fog terjesztetni. Athene, május 1. Rhion tengeri erősségben a foglyok, számra 300an, fogházaikból­­kitörtek, fa­kardok és egy bárddal felfegyverkezve, melylyel legelőbb az ajtónálló őrt vagdalták öss­ze ; aztán a parancsnok lakára mentek, hogy őt megöljék, de ez 2—3 rabot szobaajtajából lelőtt, mire a többiek el-­ távoztak, s a kis katonai kórházba mentek, hol ,l­­ fegyvert s lőszert vettek magukhoz. Végre az egyik bástyára mentek, ott magukat e­ltorlaszolandók. A várbeli csekély (egy század gyalogból álló) helyőr­ség kiállíttatott, a foglyokat engedelmességbe birni, a bástya elfoglalása végetti harczban 35 fogoly hal­va maradt, ugyanannyi nehéz sebet kapott, a többi a tengerbe ugrott és elszökött. Szökés közben, még 24 kézre keríttetett. Z­a­n­­­é­ből (a róniai szigetek egyike) írják, hogy­­ a p'01 - o n hg törzskarával ott horgonyzott; kíséretében volt Prím­­nek is. A franczia consul, a hg tiszteletére bált adott, s arra minden előre elő családot meghitt, de csaknem egy sem tett eleget a meghívásnak, mert érzületükkel nem tartották ősz­­szélerőnek, hogy azok vendégei legyenek, kik az izlámot a keresztények ellen szándékoznak védeni. Sz. Pétervár, máj. 1. A „ J. de St. Péter.“ egy hosszabb czikket tartalmaz, melyben az orosz hajósokat figyelmezteti, hogy az angol, czirkálók hadicseleitől őrizkedjenek, kik több­féle idegen lo­bogókat húznak fel, hogy észrevétlenül közeled­­­hessenek.­­ Azon Szebasztopolnáti eseten kivül, hol a F­u­r­y angol gőzös austriai lobogó alatt egy orosz partjáró hajót elvett, fölemlíti a nevezett lap, hogy ápr. 8-kan a Johannes hollandi hajót Gothland és Oesel szigetek közt öt angol­t­jó ta­lálván, azok egyike megmotozta, melynek orosz lo­bogója volt. Az Alma finn goelettet is apr. 11-én Dagerortnál egy angol gőzfregát, melyen orosz lo­bogó volt, megmotozta, de ismét elbocsátotta. Alexandriából (Egyiptom) jelentik máj. 4-ről: Mintegy 1000 görög már elhagyta e várost; az itt maradásuk végett tett minden lépés siheret­­len volt. Cairoból ápril 30-ról jelentik, hogy a görögök kiutasítása lankasztólag hatott a kereske­delmi forgalomra. Az idő kedvező és jó aratást re­mélnek Egyiptomban. KÜLFÖLD. Tudósítások a harertér­ebről. A keleti harcztérről. A „CZC.“ leg­újabb hírei következők: Máj. 5-kéig fontos hadi­esemény nem történt. A harcz Szilisztriánál foly­vást tart. Raszovánál az oroszok a jobb partra átjutottak ugyan, de ezen a Dunához közel eső állomás mégis vitézül tartja magát. A Szi­­lisztriában elégett épületek közt azon görög klas­­trom is van, melynek felépítésére Miklós csá­­szár utóbbi években tetemes pénzösszegeket ál­dozott. A szilisztriai tüzérség M­e­h e­m e­d bey parancsa alatt áll, ki az orosz ágyuk tüzelése da­czára még folyvást ernyedetlenül dolgoztat a bel­város megerősítésén. Szilisztria főerőssége azon nyolcz különálló erődeiben áll, melyekből az oro­szok még egyet sem foglaltak el. Ugyancsak a „CZC.“ jelenti továbbá. Or­­sovai máj. 8 aki tudósítás szerint a törökök tovább nyomultak, a­nélkül hogy Krajovában helyőrséget hagytak volna, mi az aggódó lakosokat igen megnyugtatta. Beszélték, hogy máj, 10 vagy 12-kén egy rendes csapatokból álló kis helyőrség fog érkezni Krajova és Karakalba. Az oroszok az Olt védelmezésére semmi intézkedést nem tesz­nek. — Azon bojárok, kik az oroszok uralma alatt Kisoláhországot elhagyták, már mind visszaköl­töztek. A törökök iránti rokonszenv Kisoláh­­országban igen nagy. Bukarestben a fogházak tömvik törökbaráti érzületükről gyanús egyének­kel; nagyszámú oláhokat vason kisértek Krajovából Bukarestbe. — Ápr. 24-kén az oroszok Chru- r­e­ff­onok alatt visszahúzódtak a szilisztriai cer­­nirozási vonalból, hogy a törököket kitörésre csá­bítsák és tőrbe csalják. De a törökök tánczaik mögött maradtak, s néhány óra múlva az oroszok előbbi állomásukba visszatértek. — Cettinjéből jelentik, hogy a vladika hadserege létszámát kö­­­zelebbről leszállítandja, és egy csekély hadosz­­­tályon kivül feloszlatandja, így az elfoglalt fe­­­nyegető állással felhagyandó. Mivel Albániának Montenegróval határos részeiből a lakosok, a montenegróiak beütéseitől félvén, lakóikból el­költöztek, a skutarji pasha megnyugtató procla­­matiót adott ki, melyben azt állítja, miszerint a montenegrói vladika oly, intést kapott­­ bizonyos oldalról, mikép bizonyosan elmenend kedve a há­borúba elegyedéstől, és hogy ha mégis kiütnének, visszaütésü­k és megfenyítésükre nézve a kellő intézkedések megtétetvék. —, Bukaresti leg-,­határozottabb nyilatkozatok szerint a dunai feje­­delemségekbeli, gabnanemnek és marhakiviteli tilalomnak Austriára kiterjesztésétől nem tart­hatni. Ezenkívül a gabna tenger felé kivitelére adott szabadságidő meghosszabbítását is remél­hetni. A ,,Presse“nek írják Bukarestből máj. 5-ről: Odessza bombáztatása, a Trajánsánczoknál és Kisoláhországbani megveretések, miket az oro­szoknak a törökök okoztak, az oroszok kivonulá­sa Kisoláhországból, azon körülmény, hogy Szí - Asztria, melynek elestét oly nagy bizonyossággal előre jósták, még a törökök kezében van : mind­ez összevéve az oroszok elbizakodását egy kevéssé lehangolta, és győzhetlenségi önhitüket megin­gatta. Ha mind­ez az oroszoknál is így van, annál inkább lehet attól tartani oly népnél, melynek nagy részét az orosz hadjárat súlyosan nyomja s legfontoab érdekeiben sokkal mélyebben megsér­tett, semhogy az oroszok iránt legtávolabbról is barátságos hajlammal viseltethetnék. Méltán fél­hetni, hogy­ ily nem kedvező hírek által az orosz hatalomtóli félelem, mi egyedül képes még az oláh népet féken tartani, hogy határozottan és erélyesen ne nyilatkozzék, igen meg fog gyen­gítetni. — Krajovának a törökök általi elfoglal­­rt­tatása máj. 5-én még Bukarestben nem volt tudva. Ugyane levelező szerint jelenleg ott austriai alattvalók irányában némi bizalmatlanság kezd keletkezni. A „Lieb. Bote“ máj. 9-ki száma következő híreket hoz: C o r o n­e­s hellen törzstiszt, a görög önkénytescsapat (Stanropborok) szervezője Oláh­­országban, ez állomását elhagyja, s kormánya hí­vására Athénébe megy. Corones kijelentette, hogy nincs eszköz az önkénytesek kicsapongásait meggátolni, miket naponkint elkövetnek. Buka­restben beszélik, hog­y e légiót kimustrálják s a hasznavehetőket az orosz seregbe besorozzák. — Orsovai tudósítás szerint máj. 1-jén egy 5—6000 főnyi török csapat Radovanba megérkezett. Cser­­netz és Turnu-Szeverint a törökök szintén meg­szállták . Az orosz katonai hatóság által Ma­cávi, Tulcsa, Hirszova s más helyeken kinevezett helyhatóságok számára új hivatali pecsét készít­tetett. Azon a bulgáriai oroszlán látható, fekvő helyzetben egy folyam partján; fölötte az orosz sas, az egész rajz fölött és alatt pedig az orthodox görög egyház keresztje. Ápril 16-kán S­z­u­­­i­n­á­­nál 3 ágyutelepet maguk az oroszok elrontottak, és 17 db. ágyút naszádokra szállítottak. Az ösz­­szes lakosság parancsot kapott, hogy a várost hagyja el; legnagyobb részük Tulcsába ment. A Tulcsában és környékén két táborban álló Uscha­­kov-hadosztály egész Kasztendzséig czirkál. Az oroszoknak az austriai C­s­á­s­z­á­r Ő Fel­sége egybekelési ünnepére tartott istentiszteletről elmaradását a „Sieb. B.“ következőleg világosítja fel s egészíti ki „hivatalos közlés“ alapján. Bu­karestben egyházi ünnepélyre csak azon idege­neket szokás meghívni, kik austriai cs. rendjellel bírnak. Az istentisztelet tartásáról csak ezek ér­tesítettek, s meg is jelentek. Mi a főbbrangu orosz tekintélyeket illeti, ezek nem voltak Bukarestben. De az otthonlevők, istentisztelet után Lau­tin cs. k. főconsul lakán megjelentek, s kifejezik szerencsekivánatukat.­­— A bojárosztály­­mind a templomban, mind a főconsulnál nagy számmal volt képviselve. A kath. templom, noha az ünne­pély épen husvét másodnapjára esett, alig fogad­­hatá be az ájtatos tömeget.­­Ugyanekkor az ágostai hitvallásnak templomában is istentisztelet tartatott, melyen szintén sok ájtatos nép jelent meg. Nemrég Köp­fi­ni­ng József austriai alatt­való nyomdáj­a előtt kozákok állíttattak fel, mivel gyanú volt a nevezett nyomdára, hogy egy Teli, Magier­u éa Eliades által az oláhokhoz inté­zett proclamatio van birtokában, melyben az oláh népet az oroszok­ ellen ellenszegülésre hivják fel s egyszersmind az országnak az orosz nyomás alóli felszabadítását ígérik. Hallomás szerint K­o­p­a­i­­n­i­g­y egészen ártatlannak találtatott. L­a­u­r­i­n cs. kir. austriai főconsul és min. tanácsos több austriai állambeliekért, kiket nemrég az oláh rendőrség önkénytesen testi büntetéssel fenyített meg, tökéletes elégtételt nyert. Továbbá a rend­őrfőnök a bántalmazottaknak 100 cs. kir. arany tetemes összeget kénytelen volt fizetni. Konstantinápolyból Marseillen át május 1 - ről érkezett hírek szerint a porta második végle­ges ultimátumot küldött Görögországba.­­ A keleten levő segélyhadak száma ápril végén ,50,000 főt tett, ebből 15,000 franczia Konstanti­nápolyban van. Az egyesült hajóhad Szebaszto­­pol előtt áll, Odessza blokk­oztatik. N­a­p­o­l­e­on hgét a smyrnai kormányzó nagy tiszteletnyilvánítással fogadta A leg apr. 29-kén érkezett Gallipoliba, a 30-kan Konstantinápolyba ment egy gőzfregát fedezetén. Topbanában török katonaság volt tiszteletére felállítva, a kiszálló­­helyen a szultán fogatai várakoztak. De a gőz­­fregát megállapodás nélkül tovább ment ki Defterdár - Burnuba, a hg számára elkészített pa­lotához, hol elfogadására semmi előkészület nem létetett. A fregát a szerailcsúcsnál a szokásos tisztelgő lövéseket sem téve. — Lacy Evans­­nek Konstantinápolyba megérkezett, úgy szintén két nagy hajó, csapatokkal. — Az „Oss. Tr.“ sze­rint az angol-franczia czirkálók által a fekete­­tengeren eddig elfogott orosz hajók száma 13. — A „Journ. de Const.“ megczáfolja azon hírt, mintha Gallipoliban a franczia törzskar és a por­­tabiztosság közt félreértések támadtak volna. — A hazafiai adományok folyton folynak be. — Ab­ba­s­z pasha a nagyúrnak fényes ajándékokat küldött hálája kifejezéséül azért, hogy legidősb fia E­­­h­e­m­pasha számára ; a nagyúr leányai egyikét nőül szánta. E­t­h­e­m­pasha maga na­pokban váratik Konstantinápolyba; számára pompás nyárilak tartatik készen a Bosporusnál. — Abd-el-Kaderii titkára Hasszán bej halála által, fájdalmas veszteség érte.­­— Egy Amerikában épített, amerikai, tengerészekkel el­látott új gázfregát nemrég szenet vett be Máltá­ban, aztán amerikai lobogó alatt a Dardanellákon, és angol lobogóval a Bosporuson átment a fekete­­tengerre,­­ ezután többé semmit sem lehet­ róla hallani. Most kisül, hogy a fregát Oroszország számára építtetett, és ily merész módon vizetett be Szebasztopólba. A „Journ. de Const.“ jelenti, hogy a cs. k. internuntiatura irodafőnöke dr. Bee­ke austriai consullá neveztetett ki Konstantinápolyba.­­ Az „Impart.“ szerint egy gőzhajóhadosztály külde­tett el Redutka­lé, Szukbumkalé és Ana­­p a várak lerombolására. Konstantinápolyból Omer pasha parancsot kapott, hogy védelmileg működjék mindaddig, mig a török területre az összes­ segédhadak meg ,nem érkeznek. Várnából jelentik apr. 25-ről: Omer pasha számos basibozukot, elkövetett kicsapon­gások miatt, lefejeztetett. Az angol-franczia se­gédhadak megérkeztét Shumlába türelmetlenül várják.

Next