Budapesti Hírlap, 1854. június (434-456. szám)

1854-06-09 / 440. szám

kik Oroszországgal egyetértésben lenni­­igyekez­nek, még akkor is, midőn ez utóbbi ellen jegyző­könyveket írnak alá. Hihető, mikép az orosz csá­szár csak azon esetben hagyandja el a fejedelem­ségeket, ha erre kényszeríttetik, s ha a német ha­talmasságok seregeket küldenek oly czélból, hogy őt erre kényszerítsék. Rövid időn háború fog be­következni a jegyzőkönyvben kitűzött föltéte­lekből, s ekkor más kötelezettségeket kellene vál­lalni. A német hatalmasságot szerződésüknek egy pótlék-czikkében elismerték, mikép az Al-Duná­nak Oroszország által elfoglalva tartása ellenke­zik Németország politikai s anyagi érdekeivel. A Dunának politikai s kereskedelmi függetlensége ama pont, mit Austria s Poroszország leginkább kiemelnek a német szövetség­gyűléshez intézett közléseikben, s kijelentik, mikép Közép Európá­nak lényegesen érdekében áll, hogy az aldunai tartományokban a dolgok szabályszerű helyzetben legyenek. Azt állítják, mikép minden német ál­lamnak érdekében áll, lehetőleg biztosítni az Al- Dunáni szabad hajózást, s nem engedni meg ke­letteli közvetlen közlekedésük félbenszakasztását. Ezenkívül a szövetség­gyűlés előtt kiemelik, mi­kép szükségkép meg kell gátolni, hogy valamely a német szövetség érdekeivel ellenkező változás történjék a különböző európai államok viszonyai­ban , s noha — mint mondják — a kérdés végle­ges megoldása a jövőt illeti, szükség előre ké­szülni azon érdekek védelmére, melyek Németor­szágra nézve oly nagy fontosságuak. Tudjuk, mi­kép Oroszország a kisebb német államokat csel­­szövényekkel saját részére igyekezett megnyerni, s mikép a szász, bajor s württembergi ministerek nagyon óhajtanának újabb orosz rendjeleket nyer­ni. (?) De Austria s Poroszországnak a német szövetség­gyűlés előtt tett nyilatkozatai kellő ér­tékükre szállíták le ezen cselszövényeket. Német­országnak, egyesülve,­­ a nagyhatalmasságokkal egyetértőleg működve, bizonyosan van hatalma­s alkalma arra, hogy a jelen háborút bevégezhesse, s hogy Oroszország elé békeföltételeket szabhas­son, a­helyett, hogy az ezen hatalmasság által eléje szabandó föltételeknek hódolna. Legalább Austria, úgy látszik, felfogja ezen szerep előnyeit s fontosságát, s általában a német hivatalos la­pok eléggé elismerik a német államoknak Német­ország s a világ irányábani kötelességeit.“ Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Június 9. * A pesti kereskedelmi és iparkamra kerüle­téből újabban ismét többen léptek a küldönyzők sorába, kik a müncheni nagy iparitykiállítást becses küldeményeikkel diszíteni fogják : I­v­á­n­y­i aszta­losmester egy íróasztalt küld; Weber Károly ve­gyész­ tapasz- és­­csúzvászont; K­u­s­e­v­ich és Po­lák bányatermékeket; M­ayer Albert vasércze­­ket és nyersvasat; So­up­per Teréz hímzett képe­ket; Hatschek J. növényeket és festék­anyagot. * A „P. Lloyd“ panaszt emel, hogy a nagy­­kereskedők kebelzete és a polg. kereskedelmi tes­tület, összesen 502 czimzet, a váltótörvényszéki ül­nökök választásában résztvenni szólíttatván fel, az egész testületből csak kilenczven és egynéhány ív küldetett be.­­ A terménykereskedők részéről, mint hallik, egy emlékirat benyújtása czéloztatik, a gőzhajói árszabályok szándékolt fölemelése ellen. •Pozsony. Bibornok-herczegpri­­m­á­s és esztergomi érsek az irgalmas barátoknak provinciálisát, perjeleit, definitorait és tanácsosait, összesen 46-ot, Pozsonyban szerzetkáptalan tartá­sára összehívni méltóztatott, hogy az ős szerzetsza­bályok alapján ezen, a szenvedő emberiség körül nagy érdemeket gyűjtött szerzet a jelenkor kívá­nalmai szerinti reformatiójára a szükséges előké­születek megtétessenek. Május 12- és 13-kán lelki­­gyakorlatok tartottak, melyek vezetésére a kapu­­ozinus-szerzet kormányzója kéretett fel. 13-án esti 6 órakor ő eminentiája, D­i­t­r­i­c­h prágai kanonok mint convesiiator, Vibor nagyszombati érsekhe­lyettes ő maga és Schirgl esztergomi kanonok G­nga társaságában, a primatialis épületből a tanács­kozásra összehívott irgalmas barátoktól ezeknek ko­lostori házukba ünnepélyes menettel kereszt elővi­­tele mellett vezettetett, a­hol ő eminentiáját az ir­galmas barátok szerzetkormányzója latin beszéddel üdvözölvén, a szerzetet ő eminentiája magas ke­gyeibe alázatosan ajánlotta. 14-kén a bibornok-vi­sitatér, ünnepélyes nagymise s a szentlélek segít­­ségül hivása után megnyitotta a szerzet káptalani tanácskozásait, a korszerű reformnak czélját, szük­ségességét és eszközeit előadván. Négynapi tanács­kozások után a gyűlés bezáratott, miután a szerzet­kormányzó, perjelek, definitorok és tanácsosok meg­választattak volna. A nagyérdemű szerzetkormány­­zó Rayth de Baumgarten Odile egyhangú­lag ismét megválasztatott. (Közbirodalmi napló) Bécs, junius 7. Császár és Császárné Ő Felségeik Prágából visszaérkezése szombaton váratik. — B. L e d e r e r, cs. k. austriai ügy­viselő Par­­mában, jun. 2-kán nyujtá át a parmai negnének a Császár Ő Felsége egybekelését jelentő iratot. — A „CZC.“ szerint Erészt főleg ő cs. fen­sége közelebbről Pesten egy dandár parancsnoksá­gát fogná átvenni. — Ferencz Károly főleg 6 cs. fens, prá­gai utjából ma Schönbrunnba visszaérkezett. — Ma reggeli 10 órakor pénzügyministeri meghívás következtében ülés volt a mondott mi­­nisteriumban, melyen az üzletvilág több kitűnő e­­gyéniségei is jelen voltak. Annak tárgyát alkalma­sint a fínáncziai­­állapotok javítása téve. — B. M a y e r h o f e r cs. k. tnok Berlinbe küldetésének czélja, hallomás­a szerint az esőleges munkálatokra vonatkozik azon esetre. ha® Oroszor­szág a két hatalmak egyikének területét megsérte­né, s így a véd- és daczszö­vetség szerint a másik hatalom tettleges föllépése szükségessé lenne.­­ Az austriai követséghez Sz.-Pétervártt köv. titkárrá kinevezett gr. Széchenyi Imre szombaton reggel az északi pályán innen Sz.-Pé­­tervárra elutazott, ő adandja át gr. Eszterházy ottani austriai követnek a cs. k. kabinet részletes utasításait a dunai fejedelemségek elhagyására fel­szólító jegyzéket illetőleg. (E jegyzék alkalmasint már jan 8- kán csütörtökön Sz.-Pétervárra meg­­érkezendik.) — Kowalewsk­y orosz ezredes, ki több nap óta Bécsben mulat, e hét végén visszatér Mon­tenegróba. — A ,,Moniteur“nek Viddinből azt írják, mi­­­szerint az orosz consulsági ügynök Orsován, állo­mását egész személyzete és irodájával együtt el­hagyta. — Az egyesült északamerikai államok minis­­­terres ideigle a portánál, Marsh György P., fia és attachéja Marsh György kíséretében jan. 3-kán Innsbrukba érkezett.­­ A cs. k. hadimarina szaporítása folytonos gondját képezi a kormánynak. Tudomás szerint rö­vid időn két új fregát érkezik Angliából Velenczé­­be. Azonkivül a velenczei hajógyárból nem sokára a Leipzig korvett és Montecucoli brigg bo­csáttatnak tengerre. A Diana kor­vett és Triton brigg javíttatnak s tökéletesen használhatókká té­tetnek. (Külföldi napló .) London junius 3. Most már bizonyosnak látszik, hogy külön hadü­gy­­ministerium fog alakíttatni, azonban még nincs el­határozva, hogy ki nyerendi el az új tárczát. A „Chronicle“ azt hiszi, hogy ha Newcastle her­­czeg nyerné el a tárczát, Russell lord az utóbbi helyett elvállalná a gyarmatügyi titkárságot.­­ Az admiralitáshoz tegnap Napi évtől hi­vatalos jelentés érkezett az iránt, mikép Riga ost­­romzároltatása máj. 18-kán megkezdetett s szigo­rúan fog kezeltetni. Az ostromzár közzétételét a hivatalos lap legközelebbi számában lehet várni. — Az admiralitás elhatározá, a Vulcano gőzfregátot, mint mérnökök számára a teljes műhelyt, fölszerelni, s a keleti-tengerre küldeni. E hajó min­dent magával viene, mi a hajó­gépek kijavítására szükséges, úgy hogy a megrongálandó hajóknak nem kellene kijavíttatásuk végett előbb valamely ki­kötőbe menni be. Ez az első eset arra, hogy úszó műhely kisér egy hajóhadat. — A portugali király, ki tegnap érkezett Southamptonba, a ködös idő miatt az éjt kö­­zösen tölté, s csak ma reggel indult onnan a vas­úton a fővárosba. 12-kén a királynővel együtt hi­hetőleg Windsorba megy, a az a­s­c­o­t­t-i ló­versenyek alatt az udvar vendége marad. P­á­r­i­s, jun. 3. Ma St. Cloudban miniszer­­tanács tartatott, s ebben — mint mondják — el­határoztatott, hogy a franczia expeditionális sereg 40.000 fővel fog szaporíttatni. Ezen határozat St. A­r­n­a­u­d tábornagy jelentése következtében ho­zatott volna. Ezen határozatnak az angol kor­­mánynyak­ közlésével egy időben hihetőleg azon óhajtás is ki fog fejeztetni, mikép ezen új expeditio 10.000 főnyi angol katonasággal szaporíttassék. — Toulonban a 4-dik, vagy tartalék­hajóhad fölszerelésén szorgalmasan dolgoznak. — A Proserpina hajó 2-án hadiszerekkel megrakva keletre indult. Hága, jun. 2* Egy rotterdami lapnak Vliessingen­ből máj. 30-ról írják : „A Juno orosz naszád Sier­r­a-Li­o­n­e­b­ő­l szerecsendiót szállítván, tegnap ide érkezett, Antwerpbe szándékozva. E hajónak sikerült kikerülnie a part­jainkon czirkáló angol hadi­hajókat. Egy gőzös és két vitorláshajó azt üldözőbe vették, de üldözésüket félben kelle hagyniok azon perczben, midőn a na­szád a Lebeidébe bement. Be­r­li­n­ből jun. 2-ról írják az „Alig. 7.“nak . Hiteles forrásból nyert közlés szerint tegnap Aus­tria Oroszországhoz intézett felszólítása a fejedelem­ségeknek bizonyos idő alatti elhagyására, Bécsből Sz -Pétervárra elment. Mint korábban említtetett, Poroszország ezen az egész Németország érdekeiben oly mélyen alapuló követelést egész hatálylyal tá­­mogatandja. Lengyelországból még folyvást tartó csapatmozgalmakról a galicziai határ felé, tudó­­sítnak. — A „Schles. Z.“ jelenti. Múlt héten a sajtó egy része azon hírt terjesztette, miszerint Oroszor­szág a lengyel királyságbani és az erdélyi határnáli csapatösszevonások iránt Bécsben megnyugtató nyi­latkozatokat tétetett. Ez állítás semmiképen nem igazoltatik. Ily közlések Sz. Pétervártt teljességgel nem létettek, és az orosz haderők összevonása a ga­­­licziai határnál folyton foly. Stuttgartból az „Alig. 7 “ következő fél­hivatalos közlést hoz: Hg Gorcsakof, orosz kö­vet ma (jun. 1.) Sz. Pétervárra elutazott. Oda hi­vatása annál inkább feltűnt, mert a koronahűnő visszaérkezésekor történt, kinek a leg legteljesb bi­zalmát bírja. Hir szerint a szelleradós diplomata ezen Oroszországra nézve oly kritikus percbben egy nagy német udvarhozi fontos küldetéssel fog megbizatni, mire a kitűnő talentoma mellett — őt a német ü­­gyek tökéletes ismerete különösen képesíti. U1 in. jun. 1. Ma reggel indult el az első vas­úti vonat innen Augsburgba , ez által a pálya ren­des összeköttetése Münchennel, illetőleg Nürnber­­gen át északi Németországgal helyre van állítva. G­e­n­u­á­ból máj. 28-tól jelenti egy olasz lap . E pillanatig még semmi sem jutott a közönség tu­domására a spezziai merény miatt kezdett per fo­lyamatáról. Franzoni kir. tan. (mint vizsgáló­bíró) és Z­u­n­i­n­i főállamügyész szorgalmasan fog­­lalkoznak az arra vonatkozó tények kitudásával. Genuában azon forradalmi kísérlet miatt több me­nekültek fogattak el, többi közt A­v­e­r­bi ügyvéd, ki a törvényszéki hatóságnak adatott át. Ez esemé­nyek további következése volt Beart Constanze angolnő kiutasítása, miután nála előbb hizmotozás tartatott. Kopenhága, máj.­31. Az ellenzéki lapok ellen rendkívüli szigor gyakoroltatik.A „Flyvepost.“ közli, miszerint a fővárosi ellenzéki lapokon kívül még két vidéki lap is több czikkek miatt vádálla­potba helyeztetett. A kopenhágai és vidéki sajtó bűnvádi kereset alá vont czikkeinek száma mind­össze 30—40-re megy. Konstantinápolyi máj. 24-ki tudósítá­sok — írja a „CIC.“ — egy figyelemre méltó, eddig még nem érintett újdonságot hoznak. Utóbbi idő­ben I. I. Res­id pasa több ízben értekezletet tar­tott Anthimos görög patriarchával, egy pászto­ri levél kibocsátása tárgyában, melyben kimondat­nék, hogy az ozmán birodalomban fennálló görög egy­ház az orosz orthodox egyháztól e­észen kü­lönbözik. Tehát e két egyház közt sohisma, sza­kadás létesittetnék, melynek czélja világos. Vájjon Anthi mos ily tartalmú pásztori levelet fog-e ki­bocsátani? nem tudjuk, de bizonyos, hogy ily aján­latok tétettek. 2470 AUSTRIA, Bécs, jun. 7. „W.Z “ A cs. k. orsz. csend­­őrség sikeres működéséről a közbátorság fenntar­tása körül, a következő kimutatás a f. é. febr. 1- től ápr. végéig terjedő évnegyedről újabban fé­nyes tanúságot tesz. Ez időszakban előfordult 399,484 őrjárat; 22,897 fogolykíséret; 1395 utas- és futárkíséret; 3573 segédlet törvényszéki eljá­rásoknál; ■ 513 gőzhajókíséret.­­Az elfogások száma a következő volt: felségárulás miatt 11; a Felség és császári ház tagjainak sértése miatt 117; kémlés és az ellenséggel egyetértés miatt 3; felkelés és lázadás miatt 20; nyilvános erő­szakoskodás miatt 478; hivatali hatalommal visz­­szaélés miatt 56; közhitelpapírok és pénzhamisí­tás miatt 83 ; vallásháborításért 99; erőszak, szeplősítés s más ily bűnökért 103; gyilkolásért 202; gyermekelhajtás és elvetés miatt 87; ne­héz testi megsértésért 652; gyújtogatásért 295; lopás, sikkasztás és csalásért 19,514; rablásért 409; kettős házasságért 19; rágalmazásért 51; szökésért 350; gonosztevőknek segélynyújtásért 346; közhivatalnok vagy szolga vagy őr szó­vagy tettleges megbántásáért 498; a csendőr­ségnek ellenszegülés vagy annak megsértéséért 648; csendzavarók, kihágók, részegek, éjjelezők 6354; öncsonkításért 53; koldusok, csavargók, útlevéltelenek 52,347; újonézszökevények 2424; tiltott játékosok 2014; fegyenczek vagy vizsgá­lati foglyok, ülclevéllel nyomozottak 1423 ; poli­tikai jelek viseléséért, politikai gyanúsak 138; a fegyvertörvény áthágásáért 1066; a vadász-, erdész- és halászattörvény áthágásáért 1924; a házaló­ törvény áthágásáért 1081; a posta- vagy más lövedék áthágásáért 5228; egyéb a fenneb­­biekbe nem foglalt, közbátorság vagy egyesek biztonsága és a közerkölcsiség elleni bűnös cse­­lekvényekért 120,537. Továbbá 530 hulla, 337 sebesült vagy beteg jön megtalálva. E mellett a csendőrség igénybe vétetett 11,247 házmotozások­­nál, törvényszéki idézéseknél tanúkul 4156; köz­ségüléseknél 134; itélet-végrehajtásoknál 24 esetben.­­ Ezenkívül kiterjedt még szolgálatuk 53 áradásnál, 2140 összeírás és besorozásnál és 1909 tűzveszélynél, segélyzésre. Erőszakos ellen­szegülés és szökési kísérlet miatt, a szükségessé vált fegyverhasználás következtében 9 haláleset fordult elő. K­ÜLFÖLD. Tudósítások a harcztérekről. A Duna mellőli harcztérről következő tudó­sítások érkeztek. Mint jelentve volt, az oroszok május 28—30-ki támadásának Szilisztria ellen, nem volt sikere, de a különálló erősségek előtt épített sánezvédmüvek a tartós tüzelés ál­tal igen megrongáltattak, azok négyheti véde­lem által czéljuknak eleget tettek s további vé­delmük aránytalan áldozatot kívánt volna. Ezért Mussz’a pasa máj. 31-kén egész erővel kitörést rendezett, s míg a csapatok az ostromlóhadtest­tel harczoltak, az erőművek ágyúit, a lőporkész­leteket a várba s külön járművekbe szállíttatá, a sánczmüveket pedig tehetségig levontatá.Ezután a harczoló csapatok visszavonultak a várba; az oro­szok a törökök által elhagyott állomásokat elfog­lalták, és az ostromra, névszerint réslövésre eré­lyes előkészületek létettek. (Az oroszok hátráló mozdulatáról a tegnapi hír tehát alaptalan, úgy­szintén az is, mely az oroszoknak már 26-kán Szilisztriából Bazardzsikba útban levését jelen­tette.) Ha Paskievics Kalarasban jún. 1-jén hadijelentést adott ki a szilisztriai eseményekről. Abban elismertetik, hogy az oroszok rohamai má­jus 30-ig sikeretlenek voltak. 31-kén a Schil­­dur­­nok alatti jobbszárny, erősbítést nyerve, a külön elővédműveket megrohanta, azokat elfog­lalta és a törökök futva menekültek Szilisztria várába. E hivatalos hadijelentésből kitűnik, hogy 1. eddig a különálló erősségekből (Forts) (me­­lyeket egy lap már mind leromboltatott) egy sincs elfoglalva; 2. az ostromló csapatok közép­hada és balszárnya, melyek vonalába esik a kü­­lönerősségek nagyobb része, még hadiműködését el sem kezdte. Egyenesen a szilisztriai ostromlótáborból jú­nius 2-ról érkezett tudósítás szerint a Szilisztria mögött álló Abdul-Medzsid erősség ostroma el­kezdődött s néhány nap múlva rést lőni remélnek. V i­d d i n i jun. 5-ki tudósítás szerint O­m­e­r pasa jun. 1-jén még Sumlában volt, s támadó­lépést nem tett, sem a most Szilisztriánál össze­vont orosz hadak előre nem mozdultak. A segéd­­csapatok kiszállási állomásaikon vannak. O­r­s­o­v­a i jun. 2-ki tudósítás szerint május 30-kán Brankoveni és Karakal közt második csata is volt. Egy csapat a Liprandi hadtest utó­­hadából megkisérte Hipotestnél az Olton átkelni, de Skenderbeg előcsapatai által megtámad­­­tatott s gyors viszavonulásra kényszer­íttetett, mi az Olt vizének magas állása miatt csak nagy vesz­teséggel történhetett meg. Oroszországból folyvást érkeznek papok a dunai tartományokba, a törökök földön missioin­­tézetet szervezendők.—Mivel a bojárok kivándor­lása fenyegetőleg szaporodott, ezentúl útlevelek külföldre nem adatnak ki, s az orosz útlevélügy szigora fog alkalmaztatni. — Az orosz unokok közöl sokan betegek az egésségtelen éghajlat mi­att ; igy Paskievics, Lu­ders, Chruleff, Nachimov, Dannenberg. — Ruscsuk ostromához az oroszok nem tettek előkészülete­ket ; e várat a törökök oly védelmi kárba tették, mikép annak bevétele az oroszoknak nem sokkal kevesb gondot adand, mint Szilisztria.­­ Brody és Lembergből kelt egybehangzó tu­dósítások erősítik, hogy Oroszország Orosz- Lengyelországban nagyszerű hadikészü­leteket tesz. A várak és erősségek mind hadilábra állíttatnak. E mellett folyvást számos elfogatások történnek. A konstantinápolyi miniszerválto­­zásról ezt hallani: A haditanácsban, melyben Omer pasa Sumlában máj. 23-kán részt vett,ez nyílt panaszszal lépett föl a nagyvezír ellen, ki­t Konstantinápolyban és másutt egybehalmozott haderő­t és ágyutömegeket ismételt kérelmek, da­czára sem küldé a Balkánsereghez, és a hadügy­­ministernek is meghagyta, hogy Omer­­pasa sür­getéseit többé figyelembe se vegye. További Omer pasa kijelentette, mikép eddig csak cse­kély eredményekkel kelle megelégednie, holot nagyobb támogatás Konstantinápolyból fényesebb sikert tett volna lehetővé; ha ez meg nem válto­zik, ő tovább a főparancsnokságot nem viendi. A panaszok a máj. 25 - ki konstantinápolyi hadita­nácsban tárgyaltattak. Musztafa pasa kije­lente, mikép szükséges nagyobb számú csapatot és ágyukat tartani Konstantinápolyban, s mi­vel nyilatkozata elvettetett, lemondott. Kopenhága, jun. 2. A .,Wand­­in N.S­irja: Ma érkezett tudósítások szerint a nyugat hatalmak részérőli ostromzár minden orosz ki­kötőkre kiterjesztetett. — A Riege-öbölbe m már egy franczia csavarhajó érkezett ; oda vár­ják az egész franczia hajóhadat. A Magicien­n­e angol hadi gőz-fregát jun. 3-kan a danzig öbölben vetett horgonyt. Napier jun. 2 - ról a angol admiralitásnak hivatalosan jelenti, hogy Riga szigorú ostromzár alá van vetve Az Ekenasnéji eseményekről angol forrása után az „Aftonbl.“ ezt írja : A Hekla 6 ágyú angol hadigőzös ma reggel Waxholmhoz meg­érkezett, az angol követségnek sürgönyöket át­adni és élelmiszereket fölvenni. A legénység eg része a parancsnokkal együtt ma a városba jött s beszélik, hogy a mint a Hekla és az Arro­g­a­n­t máj. 20-kan egy­ finn járművet üldöztek egészen Ekenas partjaihoz értek, s ott a batte­riák és több szakasz orosz karabélyosok élénk tü­zelésével fogadtattak. A harcz élénk volt, reg­geli 6 órától késő estig tartott és­ eredménye­s lett, hogy az oroszok parancsnokukat, a­int a angolok hiszik egy bnoltot (orosz jelentés szerin Őrnagyot), azonkívül egy lovastisztet, s minteg 500 halottat és sebesültet vesztettek. A védelem makacs volt, és egy 12 fontos golyó a Heklána­ derekába fúródott. A három ágyutelep leszerel­tetett, s miután a szárazi csapatok visszafizették a hajóról legénység szállt partra, az ágyukat ré­szint beszögezni, részint a tengerbe dobni. A angoloknak 3 halottjok s 3 sebesültjök volt, köz­tük a Hekla első hadnagya, kit egy hegyes go­lyó szemén talált. Az üldözött finn hajó elfogat­ván, martalékul Angliába küldetett. Stockholmból máj. 26-ról közük: Ten­gerészek tudósításai szerint, kik Alandot és Degerby-i vámhelyet már 23 kán délben hagy­ták el, Aland szigeten minden csendes volt,1­­ sem Bomarsundnál, sem környékén nem volta angol hadihajók láthatók. Az alandi hajókalau­zok, kivéve az yperteieket, a partoktól eltávolít­tattak és a templomokban hirdetmény olvastatos fel, melyben az angol és franczia hajókkali bár nrnemü érintkezés szorosan tiltatik. Egy távirati sürgöny szerint, mely Párisb­­an. 6-ról szól, ott azon hir volt­­ elterjedve, mi­kép a svéd követ Sz. Pétervártt utasíttatott, új leveleit kikérni . A„Br.eBl. Z.“-nak pedig irja szintén Párisból, állítólag jólértesült körök erő­sítései nyomán, miszerint a frigyszerződt Svéczia és a nyugati hatalmak köz véglegesen aláíratott. Svéczia kötele magát 60,000 ember kiszállóhadat és hajóhad rendelkezés alá bocsátani. A szerződésnek ej titkos czikke van, melyben a nyugati butáim „Svéczia minden területi birtokát garantirozza mely e háború következtében békeszerződés« által megállapittatni fog.“ Megnevezvék az ese­legek, melyekben e garantia igénybe veend Tudósító szerint azonban e szerződvény közzéti­telének váratlan akadály gördült útjába. Mibe álljon,azt nem közölheti, de összefüggésbe hoz a dán követnek a franczia császárnál jun. 5-k audientián lételével. Finnlandi tudósítások szerint az orosz ko­mány rendkívü­l gonddal erősíti Wyborgot és l

Next