Budapesti Hírlap, 1854. június (434-456. szám)

1854-06-14 / 444. szám

már Kisázsia belsejében mutatkoznak. Pusztítá­sukra kormányi­­ntézkedések tétettek. Cayalába máj. 12-kén érkezett az első austriai Lloyd gőzös, az „Elleno.“ ” ' f . :­0 d e s s­z áb­ó­l írják. Az angol - franczia ha­j­­ók Szebasztopolnál czirkálásai daczára sikerült az Elbrusz gőzösnek észrevétlenül Nikolajeffbe, s három más orosz gőzös és több ágyunaszodnak Oceakoffba menekülni. P­h­o­t­­­a­s görög kapitány egy 600 főből álló helyőrséget, mely Ágra nevű kaukázusi erősségben a fekete-tenger partján már igen szorult helyzetben, élelmiszerekkel igen szűken ellátva, s a hegyi népek örökös megtáma­dásainak volt kitéve, egy merész vállalatban sze­rencsésen megszabadító, eljutott A­grába, egy éjjel a katonákat nők s gyermekekkel együtt s minden becses ingóságot fedezetére vett, s miután utolsó pillanatban a vár légbe­­öpíttetett, hajóterhével, három ellenséges hadihajó üldözésétől is szeren­csésen menekülve, Kertschbe megérkezett. Az északi har­c­térről a „Dagbladet“ jelenti, hírképen, miszerint a franczia hadihajók, melyek a dániai vizeken voltak, parancsot kaptak Helsingforsba menni, az angol hajóhaddal csat­lakozás végett. Danzigon át Berlinbe érkezett hajóhírek sze­rint az orosz keleti-tengeri hajóhad főrésze nem a kronstadti kikötőben van, hanem már régebben Kronstadtnál kievezett. Hova? nem tudják, de gyanítják, hogy terve az egyesült hajóhadat há­tulról megtámadni, ha az Kronstadt ellen valamit kezdene. Ellenben Napier admiral terveit ille­tőleg tudni akarják, hogy az újon épített angol ágyu­naszádok megérkezése előtt fényes hadi­­működések a finn öbölben nem várhatók. Anglia, L­on­don, jun. 8. A „Morning­ Post“ sze­rint — s e közlés több más oldalról is megerősítte­­tik — Newcastle herczeg elfogadta a hadügyi tárczát, s az ennek következtében megürült gyar­matügyi tárczával Russel lord kínáltatott meg, ki megígérte, hogy még ma az alsóház összeülése előtt végleges választ adapd. Palmerston lordról az új combinatióban szó sincs. — Hirszerint a gibraltári püspök a konstan­tinápolyi angol követnek javaslatot tett a török fővárosban egy angol templom építése iránt, s Stratford lord megígérte, hogy a szultántól erre engedélyt kérend. — Míg a távírdák azt állítják, mikép az o­­rosz ostromló­ sereg Szilisztria árkaiban ta­lálja sírját, a félhivatalos vezérczikkek a közön­séget előkészítői igyekeznek ezen erősség buká­­­sára, s szinte kifogyhatatlanok a tábornokok s admirálok késedelmezési taktikája melletti véd­­vekben . D u n d a s Szerintük semmit sem kezdhet Szevasztopol ellen kiszálló­ csapatok nélkül, s Napiernek be kell várnia a franczia hajóhad megérkezését, melynek legénységét még egy ideig gyakorolni kell a tüzelésben. Végre a ,‘Times“ visszatér saját, oly kevés tetszésre talált hadjárati tervére, s azt melegen ajánlja; szerinte, nem nagy baj, ha a dunai erősségek elfoglaltatnak is, mindaddig, míg a Balkán a törököké marad. Ez-­­­ért az ellenzéki lapok ismét hevesen kikelnek. A „Sun“, „Herald“ s „Advertiser“ mindennemű gyanúsításokban merítik ki magukat. Szerintük, senki sem kezeskedhetik arról, hogy a czár részé­­rőli némi engedékenység esetében tartósság nél­küli béke nem fog összefoltoztatni. Még maga a félhivatalos „Post“ is ritkított betűkkel figyel­mezteti a közönséget ezen veszélyre. „Okunk van hinni“,— úgymond — „mikép Oroszország az austriai közlésre sem hallgatással, sem tagadólag nem válaszoland. Nem csodálkoznánk rajta, ha rövid időn arról értesülnénk, mikép Oroszország hajlandó a török terület tökéletes odahagyása iránti austriai javaslatot elfogadni, azon föltétel alatt, hogy Austria egyrészről Orosz-, s másrész­ről Törökország s a szövetségesek közt fegyver­­szünetet eszközöljön béke­alkudozások előkészí­tése végett!“ — Erre e lap számos okokat hoz fel egy ily fegyverszünet elfogadtatása ellen, s reméli, mikép­p Európa állam­férfiai nem ha­­gyandják magukat Oroszország által orruknál fogva vezettetni.“ Francilaomág, P­á­r­i­s, jun. 8. A mai „Pays“nek egy czikke oda mutat, mikép Görögország huzamosabb ideig fog megszállva tartatni, s az ottani viszonyokban gyökeres reformok fognak létesíttetni. „A fölke­lést ugyan“ — úgymond e lap — „bevégzettnek lehet tekinteni, s a görög kormány meghódolt, de azért senki sem fogja a nyugati hatalmasságok­nak azt tanácsolni, hogy megszálló­ hadtestüket tüstént visszavonják. Az orosz befolyást féken kell tartani, az az általa táplált nagyravágyási il­­lusiókkal együtt. A görögök előtt be kell bizo­­nyítni, mikép Oroszországnak nincs ereje azokat megvédni, kiket compromittált. Ottó királyt, s a legközelebb megalakított kormányt oltalmazni kell igen kényes állásukban, mivel a napisták azt ve­tik szemére a királynak, hogy külső kényszerítés­nek engedett, s nem állott vitézül a fölkelés élé­re ; a nemzeti párt pedig,­­ az, mely az angol­­franczia beavatkozás fölött örvend, elveszté irán­­iai bizalmát, mivel a kormány a hazát kikerül­­hetlen baleseteknek tette ki. De ezenkívül Gö­rögországban még az anyagi haladást is ki kell fejteni, pénzügyet szervezni,termesztését s keres­kedését föléleszteni.“ Hogy ezenfelül Oroszország vészteljes izgatásai minden ürügytől megfosztas­­sanak, a „Pays“ leghatályosabb eszközül a Tö­rökországban előkészített eikerdus javításokat ajánlja, a hellén nép hitsorsosainak javára. Németország, Berlin, jun. 10. A „N. Pr. Ztg“ szerint napokban innen bizalmas missiót szándék Sz. Pé­­tervárra indítani. Másik lap a missióra jelöltül Manteulr­el alezredest említi. Bővebben szól e tárgyról a „Bresl. Ztg“ következő tudósítása Ber­linből jun. 8-ról . Azon számos híreket, mik ma keringnek, és a tetscheni találkozásnak magas­ jelentőséget adnak, nem szabad figyelem nélkül hagynunk, noha a puszta hírt még most a való­ság és ténylegestől elválasztani nem lehet. Tudva van, hogy a király jövő hétfőn 12-én innen Preu­­szen tartományba tervezett útjára indul, s hogy azt egészen az orosz határ közvetlen közeléig ki­­terjesztendi. A külsőleges czél mindenesetre meg­tekintése,a Visztulai nagy hídépítménynek, a ma­­sureni nagyszerű vízvezetési műveknek, az új marinának, s végre a nagy kir. ménesnek is. De mindezeknél fontosabb lenne a mostani európai constellatio mellett, ha valósulna, az, hogy ezút­tal az orosz császárral egy határvárosban, mint mondják Johannisburgban, találkozás czéloztat­­nék. Talán akkor a király személyesen támoga­­tandja a dunai fejedelemségek elhagyását illető felszólítást, mit, mint eléggé tudva van, Oroszor­szág szívesen teljesítene, csak avval általában,a status quo ante bellumra vissza lehetne térni. És épen, mivel a porosz kormányról azt teszik fel, hogy Oroszország ily követelése mellett pártoló­­lag felszólalni hajlandó lenne, fogna ez összejö­vetel nagy fontosságú lenni. Ezúttal még az van szándékban, az austriai felszólításnak, a dunai fejedelemségek elhagyására, támogatása végett közvetlenül a királynak Tetschenből visszatérése után egy külön követet — Lindheim tárnokot nevezik — Sz. Pétervárra küldeni; de bizonyost erről még ma nem mondhatni, mert a legköze­lebbi jövőt illető tervek és szándékok csak a mostani fontos értekezlet alkalmával tisztulnak és nyernek határozottabb alakot. — Sziléziai lapok Berlinből jun. 19-ről jelentik, miszerint gr. Waldersee, ki a had­­ügyministériumot most ideiglenesen vezeti, azon indítványt tette volna, miszerint a kamrák által megajánlott 30 millió tallér utalványoztassék. Hallomás szerint erre a királyi szentesítés már megadatott és e szentesítés legközelebb közzé fog tétetni. A kölcsön életbeléptetésének módjá­ról még most semmit sem hallani. Úgy hiszik, hogy az egész hadseregnek vagy egy részének mozgóvá tétele jövő hóban megtörténik. Drezda, jun. 9. A „Drezdner Journ.“ kö­vetkező sorokat hoz, mik az „Alig. Ztg“ általunk is közlött rövid jelentését megerősítik. Említettük annak idejében a némely német szöv. államok mi­­niszerelnöke által Bambergben tartott értekezle­tek örvendetes eredményét, megjegyezvén, hogy az említett összejövetel az összes résztvett tagok közt tökéletes egységet eszközlött. Most képesek vagyunk e közlést azzal kiegészítni, miszerint a határozatok, melyek Bambergben hozattak, az összes résztvett kormányok szentesítését is meg­nyerték. Ennek következtében válaszul az Aus­tria és Poroszország által kötött véd- és dacz­­szövetséghez csatlakozásra a két nevezett állam kormányaitól intézett felszólításra egy Bamberg­ben megállapított, szövegére nézve is már minden részről elfogadott, egyformán hangzó jegyzéke a bajor, szász, hannoverai, württembergi, badeni, hessen vál, fejedelmi, hessen­whgi és nassaui kor­mányoknak már több nap előtt útnak indíttatott. Erre nézve írják a „W. Z.“nak Berlinből jun. 8 ■ tól: „Azon kísérlet,a német kormányoknak beleegyezését a porosz-austriai szerződésbe kü­­löntárgyalások útján megnyerni, és az által az alkalmas pillanatra a szövetséggyűlés egységes határozatát előre biztosítani, úgy látszik, részint némely államok sértett nagyhatalmi érzetén, ré­szint alárendelt kétségeskedéseken hajótörést szenvedett. Hogy a darmstadti coalitio tagjai egy az ő hozzájárulásuk nélkül Austria s Poroszország közt kötött egyességet nem szívesen fognak venni, és csak hogy „együtt tanácskozhassanak“, vala­mely kifogást fognak kitalálni, azt lehetett várni. Legújabb posta, London, jan. 9. Mielőtt a ház segély - megajánlási bizottmánynyá alakult volna, Rus­se­­­lord megtévé az ígért nyilatkozatot, a had­­­ügyi kormányszak újraszervezése iránt. E szerint a kormány elhatározá a hadügyi kormánynak a gyarmatügyi kormányzól­ különválasztását. A kü­lönböző hadügyi osztályokra a felügyelettel a jö­vőbeli „Secretary­ of state for the War-depart­ment“ fog megbizatni. Ezen különböző hadügyi osztályok egyelőre meg fognak tartatni, s az útonfelállítandó ministérium eszközlendi fokoza­tosan azok újraszervezését. A hadseregnél a tiszt­­ségosztogatási jog a főparancsnok kezében fog maradni. Nem szükség a parl­amentet keresni meg az említett határozat szentesítése iránt. — Az admiralitás parancsot adott ki egy új 91 ágyús csavar-sorhajó építése iránt, mely Hero nevet viselend. — A Napier által sürgetőleg kívánt ágyu­­naszádok, miket a kormány a Themzén építtet, nemsokára készen lesznek. — A „Times“-nak Hong Kong-ból ápril 22-től kelt távirdai sürgönye szerint, a chinai cs. sereg megtámadván a shangae-i külföldi tele­pítvényeket, ennek következtében amerikai s an­gol csapatok rohammal bevették s szétrontották a cs. tábort. Ez alkalommal két matróz megöletett, s 12 megsebesült. Pária, jun. 9. Az „Ind. beige“-nek Ham­­burgból 9-ről kelt távir­ai sürgönye szerint, itt jólértesült körökben azt állíták, hogy Svéd­ország a nyugati hatalmasságok mellett nyilatko­zott, s követét Sz. Pétervárról visszahivatá. Távirati sürgönyök Csehország helytartója belügyminister ur ő excjához Bécsben. Prága, jun. 12­0 cs. k. Felségeik 2 órakor 15 perczkor kívánt egésségben a 162.-b. őrháznál megérkeztek, s utjokat Kladrub felé haladék nél­kül folytatták. Payerbach, jun. 12. esti 6 órakor 30 perczkor. A klammi s breitensteini állomás közt a semmeringi vaspályán egy már rozzant, s újítás alatt volt támfal az utóbbi tartós eső következté­ben leomlott, a vaspálya-töltés 7 ölnyi hosszú­ságban megcsonkíttatott, de a kerékvágás sér­tetlenül maradt. A kocsi-közlekedés ennélfogva sem félbe nem szakíttatott, sem nem kevesbítte­­tett, s a mozdonyok úgy mint előbb folytonos te­vékenységben vannak. A fal helyreállításán erő­sen dolgoznak, hogy a másik kerékvágás is biz­­tosíttassék. Velencze, június 11. A búzavetések, esők miatt részint elkésve, általánvéve mégis kedvező­leg mutatkoznak. A kender ára, jó termést ígérő tudósítások következtében, alább szállt. P­ár is, jun. 12. Miután a tegnapi „Moni­teur“ a Paskievics herczeg főhadiszállásának Jasszyba áttételéről szóló hírt közölte, ma egy távirati közlést hoz Bécsből jun. 11-kéről, mely szerint az orosz seregeknek Moldvában öszpon­­tosítása Erdélyországrai tekintet következtében történt volna. Berlin, jun. 12. A királyi szárnysegéd Manteufielur hallomás szerint Sz. Pétervárra megy, ott egy az utolsó austriai memorandumot támogatandó jegyzéket fogván átnyújtani. Az itt keringő hirek király ő felségének az orosz császár ő felségévek­ összejöveteléről a keleti poroszor­szági utazás alkalmával, mint látszik teljesen a­­laptalanok. A porosz herczeg ő­k. fensége ezüst menyegzőjének ünnepélyére a város tegnap fénye­sen ki volt világítva. A követségi paloták közöl különösen a gróf Thun- féle palota tűnt ki. Ma a különféle tartományok küldöttségei szerencseki­­vonásra mentek a Babelsberg várba. Turin, jun. 10. A piemonti kormány átve­szi a szolgálatot az összes vaspályákon ,kivéve a cuneoi s novarai vasutat. A „Parlamente“ Nápoly­­ból jún. 4-kéről ezt jelenti . Az egésségi hatóság az angol és franczia érkezményeket, állítólag Pá­ria és Londonban uralkodó epemirigy miatt, tizen­két napi vesztegzár alá helyezte. Ezen rendsza­bály a „Ville de Paris“ czímű franczia gőzöst is érte, jóllehet az érvényes egésségi útlevelekkel volt ellátva, azonban a gőzös a franczia császári követ D­elacourur közbejárása folytán, azonnal a szabad járáskelést megnyerte. Kop­enhága, jun. 12. Stockholmi tudó­sítások szerint Napier kilencz gőzössel és sor­hajóval f. hó 3-kán Sveaborgba érkezett volna. 2492 ígg. A „Moniteur“nek Bécsből így írnak : „A Császár s Császárné holnap Tetschenbe men­nek, hol a porosz király is jelen leend, B­u é­­­s Alvensleben grófok szintén oda hivattak. Nem kételkedhetünk róla, mikép a két fejedelem összejövetelének czélja : értekezni a berlini szer­ződésben kijelölt eventualitásokról, s ettől a leg­jobb eredményeket várják.“ — M. . . ur, hajdani tiszt a cs. testőrségben, megbizatással Samys-hoz küldetett. Elutazása előtt hosszasabb audientián volt a császárnál. — A „Patrie“ az 1851. dec. 2-ka óta a hajó­gyárba vitetett s már nagyrészint (31) vízre bo­­­csátott hadihajók számát 54-re teszi; ezek közt 21 sorhajó van, köztük 15 csavarral. — Toulouse­, s hihetőleg más helyekről is a hajdani távírdáknak többé nem használt táv­csövet keletre küldetnek. — A „Sentinelle toulonnaise“ most bizo­nyossággal jelenti, mikép a Napoleon a a Jean Bart sorhajók Algírba indultak,hogy on­nan a külföldi legio 2-dik ezredét keletre szál­lítsák. E lap megjegyzi, mikép e hadtest hihetőleg igen tetemes számra fog emelkedni, mivel abban minden nemzetbeli katonák, kik a háborúban részt akarnak venni, szolgálatot fognak vállalhatni.­­ A „Moniteur“ megelégedéssel közli, mi­kép egyetlen lap kivételével az összes portugáli sajtó is kedvezőleg nyilatkozik a nyugati hatal­masságok által a keleti ügyben követett politi­káról, de a Wei­marban egy­begy­űlt miniszerek is csak­nem mindnyájan a szövetséggyűléshez utasították a csatlakozási nyilatkozást.­­ Ugyanezt tette, mint hallani, Oldenburg is, és a különcsatlakozás elutasítását fejedelmi házának az orosz udvarhozi rokonsági viszonyaival indokolta. A hanzavárosok nagyobb készséget tanúsítottak, de itt a külön csatlakozásra a polgárság helybenhagyása volt szükséges, és ez eljárás a porosz kormánynál (nem tudni miért) nehézségre talált. Az ügy te­hát a szövetségi tárgyalások lassú folyamata út­ján fog elintéztetni,és v. d.Pfordten és Beust uraknak alkalom adatik oroszbaráti és separatis­­ticus állambölcseségük ragyogtatására.“ Vegyes hirre. — E lap múlt vasárnapi 442 számában emlí­tett és t­e­k­i­nt­­él­y­e­s irodalmi férfiak ré­széről a magyar írói nyugdíjra vonatkozó, s mint értesültünk, holnap meg is jelenendő nyilatkozatot megelőzőleg egy tisztelt kézből e következő sorokat vettük :­­Mai szán „Miután a „Pesti Napló“ előbbi hivatalos fon­toskodással közlött tudósítását közelebb maga de­valválta, elismervén, hogy az általa érintett írók nem társulat-alkotási szempontból gyülekeztek ösz­­sze báró Eötvöshöz, hanem csupán baráti beszélge­tés végett: azt is el kell ismernie, hogy egy ily ba­ráti beszélgetésnek nem lehet alapszabály-készí­tésre joga. Legfölebb pontokat jelölhet ki, mik sze­rint valamely dolog kivitelét lehetségesnek tartja. Ezt azért tartjuk megjegyezni szükségesnek : mivel, ha az érintett beszélgetés több lett volna baráti összejövetelnél, egyéb nehézségeket mellőz­ve, a lapszerkesztőknek és több elismert irodalmi tekintélynek méltó panasza lehet vala, hogy oly dologban, mely őket is közelről érdekli, parányi kör róluk nélkülük határozott. úgy vagyunk értesítve, hogy a többször em­lített baráti beszélgetésnek az volt főleg czélja, mint volna lehetséges ilyen vállalatot vagy alapít­ványt létesíteni. Az eredményt jun. 7-diki számában (1290— 1272) maga a „P. Napló“ így írja le : „A fennem­­líttettek azon meggyőződéstől indíttatva, hogy e­z ügyben a kezdeményezés azon jeles férfiút illeti l­e­g i­n­k­á­b­b, ki becsülettel éli napjainak javát a magyar irodalom hasznára atb. for­dító , és indíttatva azon meggyőződéstől,a miként a sükernek egyik záloga lesz, ha az ügy hí­véül képes lesz megnyerni azon lelkes férfiút, ki­nek öröme a hazafi áldozat és emberszeretet művé­ben telik stb.‘Említi aztán a „P.Napló“ gr. Teleki József és gr. Károlyi István nevét. Kérdjük : ka azon férfiak, kik báró Eötvösnél e tárgyról baráti­­lag beszélgettek, azt hitték, hogy ez ügyben­i kezdeményezés nem őket illeti: miért őket kez­­deményezőkül mutatni föl ? Csak azért, hogy vi­szont azt mutassa ki a „P.Napló*, hogy e férfiak mer­t tőle vették a lendületet? Valóban nem tudjuk miért mondja magát egy röpiratán a „P.Napló“ szer­kesztője Széchenyi tanítványának, ha ez eljárásában sok ildomosságot talál. S mikor maga ekként elárulja gyöngéjét, mi­kor maga akar minden áron kezdeményező lenni holott mások nagyobb sikerrel lehetnének , miér támadja meg a „B. P. Hírlapot“, ha ez nem tud­ semmit az érintett előzményekről, kezdeményez akart lenni, főleg miután a fennirt tisztelt egyénisé­gek (gr. Teleky és gróf Károlyi) eljárátában ő­­ megnyugszik ? Miért feszegeti másnak indokait, midőn maga olyan türelmetlenül és ildomtalant elárulja hiúságát ? S ha azon néhány férfiú eljárásának, kik b. E­ö­t­v­ö­s urnái e tárgyról beszélgettek, fontosságot tulaj­donit a „P.Napló“, miért azon három,általunk külön­ben tisztelt ref. papot mutatni be első alapítványo­zóknak, holott e tisztelt férfiak szerénysége bizo­nyosan nem találta volna magát megsértve, ha a ügy nagyobbszerüleg indult volna meg,ug­y hogy azok óhajtották, a kik e tárgyról b. E ö t V ö s urnál beszélgettek ? Ha a „P. Napló" szerkesztője kevésbbé önző indulatos és ildomosabb ember volna , a helyet hogy kifecsegte volna, miről beszélgetett b. E ö t v ö s magán­termében a tisztelt báró néhány barát­ja és jó ismerőse, kik természetesen­­ tőle vettek lendületet , a helyett, mondjuk, ilyforma értesítő iktatott volna lapjába :„A „B. P. Hírlap“ szerkesz­tője könyveket ad ki az írói nyugdíj alapítvány számára, s a bejövő pénz kezelésére F­á­y és S­z­e­mere urakat kérte meg. Figyelmeztetjük a „B. 1 Hírlap“ szerkesztőjét, s egyszersmind örvendet újságul írhatjuk, hogy ez ügyben már vannak lé­pések téve, hogy két köztiszteletben­­álló egyén­ség, két jeles hazafi karolta föl ez ügyet, ők a k­ez­deményezők, s már folyamodtak is illető hely­re a dolog előleges rendezése végett.“ S a „B. Hírlap“ kétségkívül csak sikert óhajtott volna derék urak fáradozásának, s alapítványa bejövő je­vedelmét is rendelkezésük alá adta volna. Így lehetett volna a kérdést pártszenvedély­ nélkül elintézni. De a „P. Napló“ szerkesztője dühös pártvita képes tenni még a színésznők bírálói közt fenntor meghasonlást is, s képes határt nem ismerő tnd­­atossággal folytatni. Meggondolhatná pedig, hol a szertelen szenvedély egésségének is ártalma van, s bizony az ügynek sincs nagy hasznára. Sze­ged­lyes kifakadásokból sem a közönség nem ok sem a közügy nem gyarapszik, a­mit annyi is emleget a„P. Napló“ szerkesztője valahányszor sí mélye forog szóban. Különben nekünk azt­­ gondolnun­k,hogy a „P. Napló“ szerkesztői­nek nincsenek is sem politikai, se aesthetikai elvei, hanem csak roka és ellenszenvei. Ezekkel azonban, főleg utóbbiakkal, bőven megáldotta az Isten.“ Bécsi börze Juntas 13-ról. Státus kötelezvény 5% . . .­ .. . 867, dto 4%. . . . . 76y, dto 4 . . . ie ■ .. — 1834—ki sorsjegyek 500 frtos .1 ■ — 1839-ki „ 350 .. . . . 122 Bankrészvény darabja . . . 1265 Dunagőzha­józás...................... . . 561 Amsterdam 100 tallér . .. . — Augsburg 100 tallérért beo. . . 133 Hamburg . . . 1.11 ■. . . . 98 London 1 ft sterlingért . . . . 12,5 Bécs, junius. 12 Agio : arany 3,8*/»ezüst S Dnnaviaáilás. Junius 13. (reggel 7 ór.) 7" h" 0"1­0 foll­­ fél ív melléklet van csatolva.

Next