Budapesti Hírlap, 1854. június (434-456. szám)

1854-06-15 / 445. szám

ház meggyőződhessék arról, mikép a spanyol rendeletek nem csupán holt betűk. Szerinte, a papíron levő minden szép törvények daczára az emberhicsali kereskedés folyvást virágzik, s egy évnegyed óta három hajótehernyi néger rabszol­gák szállíttattak ki Cubában. Russel­lord azt válaszolá, mikép a most előterjesztett rendelet 1854. márt. 22-ről kelt; s ezért annak gyakorlati hatályosságáról még most nem lehet ítéletet hozni. — Erre, m­ielőtt a ház segély-megajánlási bizott­­mánynyá alakult volna, Russel­lord megtévé a pünköst előtt ígért nyilatkozatot, a hadügyi kor­mányszak újraszervezése iránt. Megjegyze, mikép két kérdés véve igénybe a kormány figyelmét: először azon kérdés, hogy miként lehetne a köz­vetlen hadügy-kezelést erősebb kézbe helyezni; a második kérdés a hadügy szabályozása végetti különböző alárendelt osztályokra vonatkozik. Ed­­dig elő a hadügyfolytatás a gyarmatügyi minister közvetlen ellenőrsége alatt állott, azonban a kormány azon meggyőződésre jutott, mikép egyet­len ministernek le kell roskadnia e kettős teher alatt, s vagy a gyarmat-, vagy a hadügyet el kell hanyagolnia. Ezért e két hivatal elkülönzése ha­­tároztatott el. A­mi a különböző hadügyi kor­mányosztályokat illeti (melyek a sereg polgári osztályainak is neveztetnek, mint az úgynevezett Secretary at War hivatala, ki a sereg pénz­ügyét kezeli), az azok fölötti felügyelettel a jövő­beli „Secretary of state for the war-department“ fog megbizatni. Ezen különböző kormányosz­tályok egyelőre meghagyatnak, mivel azok rög­töni újraszervezése vagy amalgamizálása a jelen perc­ben veszélyes idővesztést vonna maga után. Az újon alakítandó ministérium teendője leend, azok újraszervezését fokozatosan eszközölni. To­vábbá a seregnéli tisztség -osztogatási jog a fő­­parancsnok (Comma­n­d­e­r-in-c­h­i­e­f, jelenleg H­a­r­d­i­n­g­e lord) kezében marad. — H­u­m­e örömét fejezi ki a fölött, hogy a kormány meg­tevé a kezdetet, azonban a tett nyilatkozatokban nem ismerhetett végleges reform­tervre. Szerinte, az állam­titkárok száma egygyel szaporíttatott ugyan, azonban ezen új állam­titkár nem egyedül felelős a háznak minden hadügyi osztályokért, mint azt óhajták. — Ellice ugyanily szellem­ben nyilatkozott, azonban mégis meg akarja ma­g­át nyugtatni, ha arról biztosíttatik, hogy az ú­­­lamtitkár hivatala állandó, s hogy ennek telj­hatalma lesz a többi hadügy-kormányágakat lassan kint egymással összeolvasztani, s magának alárendelni. — A­­­c­h a hadszer-hivatalt is az uj hadügy-ministerium felelőssége alá kívánta he­lyeztetni. Dunne ezredes megjegyzi, mikép a hadügyminiszer megválasztásában nem lehet e­­léggé óvatosnak lenni, szerinte, annak szakértő egyénnek, más szavakkal katonának kell lennie.­ A szakértés hiányát fájdalom­­ nagyon észre lehet venni az expeditionális sereg fölszerelésén, mely nem vitt magával Várnába hatfontosaknál na­gyobb ágyukat. — Gibson kérdésére Russel­lord kijelente, mikép az új ministernek minden esetre joga lesz az akóházban ülni. Francziaország. Pár­is, jun. 9. Ma ment végbe Baud­in admirál temetése, melyen 12,000 főnyi katonaság volt jelen az egész hivatalos világgal együtt. Francziaországnak most még csak egy főadmirálja van, s ez Mackau, ki Lajos­ Fülöp alatt ten­gerészeti minister volt, s a februári forradalom kiütésekor Guizot-val együtt kilépett. Akkor még csak al-admirál volt s utolsó ministeri tette abban állott, mikép önmagának főadmirállá kine­­veztetését ellenjegyezte. Egyébiránt Mackay - nak nem sok tehetsége­s érdeme van. — Vivien, hajdani minister temetése szintén ma ment végbe. A népes gyász-kiséretben számos politikai nota­­bilitások voltak észrevehetők, mint :Cavaignac tábornok, Thiers, O­di­lon-Barrot, Du­­faure, Bastide, Cousin, Mignet stb. Dufaure, az elhunytnak meghitt barátja, s miniszertársa 1848 decemberben, a sírnál szót emelt. Kijelenté,mikép a politikai tért beszédében kerülni akarja, s különösen Viviennek lelkiis­meretes m­unkáira, résztvevő jellemére, s loyális de becsületes pályájára emlékezteté a jelen vol­takat, s mivel nehéz ily alkalommal a politikai ügyeket egyáltalában nem érinteni, Dufaure ama kitűnő számüzötteket is megemlíté, kik az el­hunyttal barátságos viszonyban éltek. "Szónok azt állítá, mikép az elhunytnak rokonszenves szeretete azok szerencsétlenségével egy arányban növekedett. — Egy boroszlói lapnak Párisból 9 - ről így írnak: „Tegnap a külügy­ministeriumban oly követi értekezlet tartatott, melyen Cowley lord, Hatzfeld gróf, Hübner báró s a franczia külügy­minister voltak jelen. A tanácskozás tár­gyáról természetesen különböző versiók léteznek, azonban értesüléseim után a következő versiót a valósághoz legközelebb állónak jelölhetem ki : Poroszország é s Austriának a nyugati hatalmas ú­­­ságokkali végleges szövetségének föltételei ké­pezték a tanácskozás tárgyát. Hogy mi ne­műek ezen föltételek, ez iránt vannak némely oly előjeleink, melyek azon ministeri párt táborából erednek, mely általánosan harczias gyanánt jelöl­tetik ki. Ezen körökben azt hiszik, hogy a jelen perc­ben Sz. Pétervárott már nem kívánnak töb­bet, mint „kedvező föltételek alatt jó békét nyer­ni.“ Ezen föltételekről a német nagyhatalmas­­ságok értesíttettek volna, s e szerint hihetőleg a „status quo ante bellum helyreállítása“ szolgálna a német nagy hatalmasságok Franczia­­s Angolországgali szövetségének alapjául(?).Hogy erre eljuthasson, az orosz császár fegyverszüne­ Törökország. Az „Ostd. Post.“ Konstantinápolyból, állí­tólag leghitesebb forrásból merített következő két fontos okmányt közöl: „1. Resid pasa jegyzéke a cs. kir. internuntius ó exejához, cs. kir. aus­­triai csapatoknak Albániába nyomu­lása iránt. Szerencsém volt ó exeja máj. a-ki hivatalos jegyzékét kézhez vennem, mely azon közlést fog­lalja magában, miszerint az austriai cs. kormány képes a Prevesa és Áriával határos tengeri terüle­tekre néhány hajót küldeni, melyek a fényes porta szövetségeseivel együtt gyámolítani fognák azon katonai útvonal működéseit , mely a Janina és Thesszália tartományokban kiütött fölkelási mozga­lom folytán Görögország irányában szükségessé len. Egyszersmind jelenté az austriai cs.­kormány, mi­szerint elhatározhatja, egy részét Cattaro körül ál­lomásozó seregeinek Albániába mozdultatni és pe­dig azon kettős czélból, nehogy a fölkelés a tarto­mány északi részében is elterjedjen, és hogy a mon­­tenegróiakat, ha a felkelőkkel egyesülni akarnának, eltartóztatni lehessen. Az említett jegyzék egyút­tal azon rendeleteket is említi, melyek, ha az ozmán kormány a bejelentett lépésekben megegyeznék, a tartományok kormányzóihoz küldendők lennének.— Szultán ő felségét nagy mértékben kielégíti az, hogy az austriai kormány ugyanazon érzületeket osztja, melyek e tekintetben Francziaország és Anglia kabineteit, a fényes porta szövetségeseit lelkesítik, s azon új próbát, mit az austriai Császár Ő Felsége az ozmán kormány irányában tudvale­vőleg táplált jóakaró szándékai felöl jön, nagy mér­tékben tudja a szultán méltányolni. Miután az ez ügyben váltandó jegyzékeknek Szerződés termé­szetével kell birniok, ennélfogva szükséges a dolgot közelebbről felvilágosítani s következő nyilatkoza­tokban megállapodni: m­indenekelőtt a cs. tengerészeti hadijárművek érkezése az albániai tengerpart hatóságainak egész Prevesáig bejelentendő lenne. A fényes porta meg­egyezik abban, hogy az austriai cs. szárazföldi csa­patok egyenesen Cattaróból Albániába induljanak, valamint megegyezését adja arra is, hogy azok, ha jelenlétük ott nem lenne szükséges és a montene­­gróiak nyugtalanságokat támasztanának, Monteneg­rót megszállják. S minthogy a cs.­seregek Albá­niába indulásának esetében az egyenes vonal, mely­ben nekik tartaniok kellene, Montenegróból menve Skutari tartományon, Rumelia néhány kerületén és Janina tartományon keresztül vezet, ennek követ­keztében a kormány ügynökeinek e tartományok­ban parancsok fognak adatni, miszerint az austriai seregeket mind az átvonulás, mind azon egész idő alatt, melyet nekik ama vidékeken a kitűzött czélra tölteniök kellene, legnagyobb figyelemmel s legb­a­­rátságosb módon fogadják, s minden szükséges élel­miszereket szállítsanak nekik. Egyszersmind e végre egy külön biztos fog ama helyekre küldetni. Minthogy az ilyen rendszabályok Herzegovi­­nában, Bosznia és Szerbiában általános forrongást okozhatnának, ennélfogva az ottani hatóságok erről további felvilágosítást nyerenének, s a valódi tény­állás meg fog nekik magyaráztatni. Ez a fényes porta szándéka, s míg ez iránt semmi egyezmény nem létezik a két fél közt, a bevonulás nem történ­hetik meg. Valamint azonban e hadjárat az említett országrészekben csak komoly szükség esetében lé­­tesülend, úgy a császári kormány is, miután e rend­szabályokhoz nyúlást szilárdul elhatározta, a fényes portál erről értesíti. Minthogy a császári seregeknek azon czél elérése után, melynél fogva benyomultak, azaz a fölkelés elnyomása után az austriai tartomá­nyokba vissza kell térniök, elindulásuk tekintetéből a hatóságok utasítandók lesznek, hogy nekik ez al­kalommal hasonló segélyt nyújtsanak mint a be­nyomulásnál. Midőn az előbocsátott határozatokat szultán ő felsége parancsára excáddal tudatom, al­kalmat veszek magamnak stb. Konstantinápoly shaban 21-kén 1270 (máj. 23-kán 1854.) II. Resid pasa k­ü­l­ü­g­y­m­i­n­i­s­t­er 6 excája irata Karagyorgyevits Sándor fejedelem ö magasságához, shaban 25- kén 1270 (máj. 27. 1854.) Azon fölkelések következtében, melyek most Janina és Trikalában történnek, seregek állíttatnak fel a görögországi királyság határánál. A szövetséges hatalmak hajói (hajóhadai) fogják a seregeket gyá­­molítani. Austria a maga seregeit Prevesa és Artá­­ba küldendi. Azonkívül a fényes porta, egyetértés­ben a szövetséges hatalmakkal, Austriával meg­egyezett arra nézve, hogy az (Austria) azon esetre, ha Montenegro a fölkelőkhöz csatlakoznék, Catta­­róban állomáso­s seregeit Montenegróba indíttassa, s ha netán a görög fölkelés miatt szükségessé vál­nék, szintúgy kellő számú seregeket irányoztasson Albániába. Minthogy e tekintetben, mikép látszik, könnyen kétség keletkezhetnék, tehát értesítem önt, ne adjon semmi kétségnek helyet az iránt, hogy ez egyesség a fényes porta határozott jóvá­hagyása következtében létesült. Szerbia, Bosznia és Herzegovina ez egyességből ki vannak véve ; ezekre nézve semmi értekezés és határozat nem történt, s ennélfogva ön ez iránt legkisebb kétségben se le­gyen. — Magasságod kötelessége mostanra nézve csupán abban áll, miszerint ez egyesség kötését az­zal, a kit az illet, tudassa, s minden kétséget távol tartson, — miszerint iparkodjék Szerbiában a nyu­Nagyszeben.jun. 13. Paskievicshy hír szerint betegsége daczára Kalarasból Jasszy­­ba megy. M u s s­z a pasa szilisztriai parancsnokot egy ágyú­golyó megölte. Omer pasa birikli pasát, ezelőtt bazardzsiki parancsnokot nevezte ki helyébe. — Hir szerint Paskievics hg igen szen­vedő állapotban van. Szilisztriánál semmi sem változott; a vár makacsul védi magát, Czernovitzból, jun. 12-től kelt távirati tudósításból következő rajzát állíthatni össze a Pask­evicskg orosz főparancsnok által M­o­ld­­vá­b­a­n elrendelt csapatmozgalmaknak. Raman­­ba két dragonyosezred, a 21. és 22. sz. ágyuüteg s egy lovas utászosztály indíttatott. A kirgut­­formosi táborba 13 kán a Mischegrodszki és Maromszki gyal.­ezredeknek 4 üteggel kell meg­érkeznek. Podul Iloeba, Jasszy mellett 23- kára a 3-d. dragonyosezred és a 23. sz. üteg van rendelve. A folticzenyi kerületben az első U­­ral-kozákezred állíttatik fel. A herleci táborba a botusáni kerületben a Simborski és Ujschawsky vadászezredek, 2 üteggel, érkezendők. B­o­t­u­­­sán és Duroshoyban 46. sz. déni kozák ezred van útban. Hallomás szerint Swiebelsky lo­vassági tábornok Botusán, Duroshoy és Rimán kerületekben körutat tesz, az azokban állomásozó minden fegy­vernemű összes csapatok felett szem­lét tartandó. Berlin, jun. 12. A „Pr. Cjrr.“ a bambergi értekezletnek bezárásáról szólván, a tárgyra néz­ve csak azon alternatívát látja, mikép vagy a né­met kormányoknak porosz-austriai szövetséghezi tartaléknélküli csatlakozás által a szövetséggyű­­lés működését sikeressé kell tenniük, vagy pedig Austria s Poroszország egyszerűen csak azon szö­vetségi tagokkal fognak csatlakozni, melyek a két nagyhatalom javaslatait egész bizodalommal fogadják. Athene, jun. 4. Görögország barátságos viszonyai a nyugati hatalmakhoz helyreállottak Szüli és Lakka magukat Fund effendinek aláve­tették, s most a felkelők ellen fognának vonulni. Itt 5000 albániaiból álló hadtest beütésétől tar­tottak, de az most már el fog maradni. 2497 tet javaslati.... A kormánynak harczias szellemű párthívei határozottan ellenzik az ilynemű alku­dozásokba bocsátkozást. Ezek azt mondják, mi­kép a háború nem csupán a jelen bonyodalmak megszüntetése, hanem azok megújulásának meg­­gátlása végett is folytattatik. Teljes okom van hinni, hogy az udvar- s a ministériumnál ezen nézet az irányadó fo­galmat és rendet fönntartani, s az eddigi hűséget tanúsítani. És ez czélja jelen barátságos (bizalmas) iratnak.“ Legújabb posta. B­écs, jun. 14. A „Prager Z “ hivatalos ré­­­­szében Öcs. k. Apostoli Felségének báró Mecséry csehországi helytartóhoz , bocsátott leg­­m­kgabb kéziratát közli, melyben „ Felségeik szíves elfogadásáért Csehország és fővárosa, la­kosai által legmagasb elismerés, a kézmű- és gaz­­dászati ipar virágzása valamint a nyilvános inté­zetek kitűnő állapota fölötti legmagasb megelé­gedés, s a szegények javára működő nyilvános jótékonyságért legmelegebb köszönet fejezteti k­i. A legmagasb kézirat szövegét jövő számunk­ban adandjuk. — Egy bécsi lap távirdailag közli Bukarest­­ből junius 10-ről, hogy az ottani „Vestitor Ro­­manesk“ czimü lap a Kalarasban betegen fekvő­ herczeg Paskievics egésségi állapotáról szer­felett nyugtalanító híreket közöl.­­ Ugyane lap az ifjú gr. Orloff haláláról másodszor terjesz­tett hírt is alaptalannak írja. London, jun. 12. A felsőház tegnapi ülésében, Newcastle herczeg kijelenté, hogy két nap alatt egy mozgó­ kórház fog csavar­gő­zösön keletre küldetni. Derby lord kérdésére, Aberdeen lord kijelente, mikép Russel lord elfogadta a tanácselnöki állomást, e mellett azon­ban megtartandja az alsóházi rendőrséget. Az új hadügy­ministérium felállítására nézve ismétli az alsóházban tett nyilatkozatokat.­­ A „Times“nak Danzig-bélkelt távirdai sürgönye szerint a „Desperate“ fregát ide érke­zett, a hajóhadat 7-kén hagyta el. Miután H­a­n­g ő siker nélkül bombáztatott, a hajóhad tovább ment Helsingfors felé.­­ A „Times“nak Parisból írják, mikép St. A­r­n­a­u­d tábornagy még egy hadosztályt kívánt. Napoleon herczeg hihetőleg vissza fog hivat­ni. A svéd követnek még eddig semmi ajánlatok sem létettek kormánya számára. Pár­is, jun. 12. Az „Indep. belge“-hez Toulonból érkezett távirdai sürgöny szerint, a 23-ik könnyű-, a 28-ik gyalog- s a 9-dik vér­­tes-ezredeken kívül, melyek már a tengeren van­nak s a hajóraülésre kész­ü­ik dragonyos-ezre­­den kívül a 21 s 42 - ik sorgyalog-ezredek is, La­­motte-Rouge tábornok alatt Gallipoliba mennek. A Lourmet dandár már Gallipoliba érkezett.­­ A „Courier de Marseille“ szerint, egy gő­zös T­rapezuntból azon tudósítást hozó Kon­­­stantinápolyba, mikép Sz­éli­m pasa 20,000 fő­nyi török, s 6,000 georgiai élén, Kutaiszba indult, hogy az oroszokat megtámadja, kik azon­ban Tifliszbe vonultak vissza. Távirati tfirgiznyök Vegyes hír! ft '■] A belvárosi templom külsejének átujitása s boltokkali ellátása legközelebb munkába vétetik. Az építési részletek kivitele egyes vállalkozókra bízatott. * A júniusbavi képtárlat ma — f. hó 15-én — nyittatik meg, hazai festészü­nken kívül Petting­­hof, Ranfil, Raffalt, Holzer, Baier Brunner és Vorschell Frigyes urak küldtek fest­ményeket, mi e kiállítás érdekességére elég ke­zességet nyújt. * Megjelent: Vezérkönyv a növény­tan tanítása és tanulására, tanulók s öntanulók szá­mára Leben után készítette Gönc­zy Pál, nevelő és tanár s a természettudományi társulat tagja. IV. folyam Növény-természettan. Bolti ára 50 pkr. A szerzőnek,­ szakbani ismereteit s fáradozásait már régebb idő óta méltányoljuk és örvendünk, hogy azzal e jeles kézikönyvben is találkozunk. *] A műegyleti választmány keddi gyűlésében választm. elnökké b. Prónay Gábor, alelnökké K­u­b­i­n­y­i Ágoston s pénztárigazgatóvá b. P­o­d­­maniczky László urak választottak. Nyilatkozat. A „m­agyarirók segélypénztárát“ illető ügyben a „P. N­a­p­l­ó“ és „B­u­d­a­p. H­i­r­t.“ hasábjain személyünket érdeklő különféle hírek merülvén föl, felhíva érezzük magunkat e követ­kező nyilatkozatot tenni: A „Vasárnapi Újság“ s később a „Pesti Nap­ló“ által megpendített irói segélypénztár eszméje, egy délelőtt b. Eötvös József urnál, hol pár ba­rátja és ismerőse volt jelen, társalgás közben szóba jött s élénk viszhangra talált. B. Eötvös meg­említé, hogy jó volna ez ügyre oly tisztelt honfiak, mint gr. Teleky József és gróf Károlyi István, fi­gyelmét fölhivni, kik ezt örömest kezdeményeznék s bizonyosan a legnagyobb sikerrel. B. Eötvös meg is tette ezt s a feltisztelt hazafiak fölkarolván az ügyet, megtették az általuk szükségesnek talált lé­péseket. Mind ebből következik,hogy mi b. Eötvösnél sem gyűlést, tanácskozást av­agy értekezletet nem tartottunk, sem alapszabályokat nem állapítottunk meg, mint azt a „Pesti Napló“ több s legutóbbi számában is említi. Ezt sem nem akartuk, sem nem tehettük. A­mennyiben valaki a köztünk megpen­dített eszmékből valamit papírra tett barátságos közlés végett, azt, úgy hiszszük,senki sem tekintheti alapszabálynak. A leendő jótékony alapítvány kez­deményezése körüli érdem egyedül ama fenntisz­telt hazafiakat illeti, a siker, reméljük, mindnyájun­kat , írót és közönséget egyaránt. S e nyilatkozatot nem azért teszszük, mintha ez ügyön egész lélekkel nem csüggenénk,hanem mert helyre kell igazitnunk a „Pesti Napló“-t, ki tényeket tulajdonit nekünk, melyeket nem tettünk, s a,,Hölgyfutár“-t és,,Visz­­hang“-ot, kik rész néven veszik, hogy miért nem hivattak meg általunk oly gyűlésbe vagy értekez­letbe, mely sehol sem tartatott. Kelt Pesten , junius 14-kén 1854. Kemény Zsigmond. Csengery Antal, Gyulai Pál. Alulirt szerkesztő kötelességének ismeri a fenn— irt érdemes hazafiak nyilatkozata következtében maga részéről nyilvánítai­­. A mint legtisztább szándékból, minden dicső­ség vagy érdemkeresés nélkül tettem a mag­y­ar írói nyugdíj- alap­ítv­án­y iránti szerény ajánlatomat, épen úgy erősen sajnálom, hogy Török János úrnak ezzel alkalmat adtam a tudva levő kedvetlen polémiára, s valóban kár volt a tisztelt úrnak a személyem iránti ellenségeskedését s en­­gesztelhetlen gyülölségét egy általa is szentnek is­mert ügyre átvinni, s a haza oltárára ajánlott cse­kély, de őszinte áldozatomat oly szenvedélyesen megrohanni.Ismétlem,én sem elsőségi,sem kezdemé­nyezési érdemet ez ügyben nem vadásztam, sőt mie­lőtt ajánlatomat köztudomásra juttattam volna, kijelentettem báró Kemény Zsigmond úrnak, hogy ha a gróf T­ele­k­y József, gr. Károlyi István, és báró Eötvös József urak írói segélyzési terve létesülne —­ miről a fenntisztelt báró ur által legelőbb akkor értesültem — én az ajánlatom nyomán bejövendő összeget e mé­lyen tisztelt főrangú hazafiak alapítványához kí­vánom csatolni, s báró Kemény Zsigmond úr szíves volt megígérni, hogy ez ajánlatomat az ille­tőknek tudomására fogja adni. Valóban nem értem, hogy ha Török János úr, vagy bárki egy üdvös eszme létesítéséről egyszer gondolkodott, azon c­élra másnak is törekedni tilos volna, s ha valaki tőle kitelhető parányi ajánlatával a közhasznú tervet előmozdítni akarja, azért megtámadást, gyanúsí­tást és sárral dobálást érdemeljen. A közügynek, mint látszik, személyes érdekből ártani akaró e kedvetlen intermezzo daptárs is remélem, hogy a t ez. olvasó közönség maga szíves pártfogását és részvétét a korszerű vállalattól nem vonja meg, s én újabban ígérem és szentül fogadom, hogy annak­­létesítésére, a­mit részemről tehetek, megtenni el nem mulasztom. Török János úrnak személyes ki­­fakadásaira valamit válaszolni annál kevésbbé tartom szükségesnek, miután e tisztelt úr a fenn­forgó ügyben fellépésével a t. ez. olvasó közönség­nek magát ismételve oly oldalról mutatta be, hogy én saját maga által rajzolt képéhez egyetlen vonást sem tudnék adni, mi­nzet inkább ismerhető­­­vé tenné. Szerkesztő. Igazítás. A „B. N­.“ tegnapi távozásának u­­tolsó hasábján fölülről 9-dik sorban „ügye rő­­“ helyett „ügy ellen“ olvasandó. Bécsi börze Június 14-ről. Bécs, június. 13. Agio : arany 38ezüst 32V«. Dunavizállás. I Junius 14. (reggel 7 ór.) 8' 0" QtH 0 fölött. Státus kötelezvény 5% • • ■ • • 86s/is 1834-ki sorsjegyek 500 írtos . . . 226'/a 1839-ki „ 350 .... . 122»* Bankrészvény darabja . ... 1273 Dunagőzhajózás...............................560 Augsburg 100 tallérért bep.... 132®/* Hamburg .........................................97s/s London 1 st sterlingert . . . . . 12,53

Next