Budapesti Hírlap, 1854. június (434-456. szám)

1854-06-18 / 447. szám

— New-Yorkban egy Cuba elleni újabb ediliót szerveznek ; mint mondják, az expeditio­zói egy millió dollárral vannak ellátva. — Azon ingerültség, mely Bostonban egy erény rabszolga befogatm­a által idéztetett elő,­­ sem szűnt meg. Syracusában szintén ily adta el­ magát. — A Mexicóból érkezett legújabb levelek­­ erősítik meg Santa­ Annának Alvarez ii megveretését. Ellenkezőleg e levelek szerint, orator máj. 16-kán diadal­pompával tért volna ra Mexicoba, miután a felkelőkön­­győzelmet­­. Azonban ezen tudósításoknak nem lehet tölv­énül hitelt adni. A­USTRIA, Bécs, jun. 16. „Wiener Ztgr.“ , cs.k. Fel­­e­­­k Morva- és Csehországban mulatójának íjai feledhetlenül élni fognak mind a felséges nélyek, mind ama derék és hű népek emléke­­i, melyek buzgó áldáskivánataikat és valóban énytes, szívből szívbe folyó hódolataikat a Jéges Pár iránt kifejezék. A szép, mesterkélet­­, örömtelj­es és mindenütt a lehető legnagyobb apa kifejtésével létesített elfogadás­t cs. kir.­lségeik szivét fölöttébb megörvendezteté,­­ a nép oly szeretettel és természetességgel ilekezik Uralkodója körül, ott azt bizonyára a álom, jobbágyi hűség és áldozatkészség érzelei­i is hatják át; ott szembetűnőleg­ és­ tett által­ányul ne, miszerint a nép hálát érez a törvé­­y8 és jóakaró kormány által rááradó jótétemé­­skért, ott teljes örvendetes biztonsággal lehet jövő minden viszontagságainak eléje nézni; at hol Uralkodó és nép szilárdan és egyetértve )betartanak, ott a dolgok nyugodt fennállása fonyos és biztosított. Kellemesen érzék magu­ 10 cs. kir. Felségeik meghatva a művelődés az országokbani elhaladásának különféle má­­tványai által, és pedig úgy a mezőgazdászat, az a művészet és iparszorgalom mezején, mik úttal a Felségeik elé terjesztettek. Cseh- és orv­ország e tekintetben már több mint egy ázad óta legelőnyösebben kitüntetik magukat; telmiség és előretörekvő iparos szellem ott kül­önösen kiegészítik és előmozdítják egymást, és az e tekintetben a kifejlődés oly foka van elérve,­ely egész Európában tiszteletet és elismerést vett ki. De ez elismerések legszebb, legjutal­­azóbbika kétségtelenül a szeretett Uralkodó ré­gérők­ volt, valamyut­t Felségét népe élénk­­ tetemes előharapása a virágzó fejlődés ösvé­­gén bizonyára bensőleg igen megörvendeztető, így szintén az ezen országokban mindenütt ta­­asztalt jótékonyság is 0 cs. kir. Felségeik fivére csak a legmagasztosb benyomást tehető császárné . Felsége maga nendefe és nagy­­eskü sugallatát követé, valóban gazdag ajándé­­kát hagyván ott hátra, úgy hogy kegysugárzó megjelenésének feledhetlen emlékét m­ég a meg­öletődött hála könyei fogják ékesítni és ünnep­leltté tenni. Kevés napok múlva a székvárosba vissza­érve a cs. kir. Felségeik tegnap a magasz­tos vallási ünnepen voltak jelen, melyet a kathol­­gyház az egész földkerekségén különös pompa és ájtattal ünnepel. Megmérhetlen embertömeg volt jelen az ünnepen, és látható részvéttel ör­vendett a szeretett Uralkodópár visszatértén mely közvetlenül a diadalok után, miket számára a népek szeretete készített, a világ Urának vallási alázatban nyilvánító hódolatát. KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről. Szilisztriából a „CZC.“ egyenes tudó­sításai jun. 12-ig terjednek. Eddig semmi eldön­tő nem történt. 11-kén a bombázást az orosz szigetbatteriákból újra elkezdték. — Omer pasa Sumlában van, a támadóműködés megkezdéséről még semmi bizonyost nem hallani, de úgy hiszik, hogy az rövid időn megtörténik. Gallipoliból ágyuk és tüzérség érkezett Sumlába a balkáni sereg számára; további érkezmények váratnak.— Orosz tábornokok szemleutat tettek Moldvaor­szág nyugati határán s adatokat gyűjtöttek arra nézve, mennyi sereget lehet az ottani helységek­­ben elhelyezni. A Gralacz és környékén állott csa­patok K­r­i­m­m b­e küldettek, az ottani csapatok erősítésére; a lakosok közt ott nyugtalanító han­gulat kezd mutatkozni. Odesszából jun. 6-ról kelt tudósítás szerint a Tiger hajóról nyert fog­lyok sorsa iránt még semmi határozat nem érke­zett.­­ A várnai török helyőrség egy része Sum­lába elment, a többi rész követendi őket. Június 6 -én Várnába nyolcz török szállítóhajó érke­zett él­őlemezetekkel a balkáni sereg számára. Ágyú és lőszerszállítmányt is várnak. Szilisztria falain fehér zászló lengett — né­hány óráig. A több napi szakadatlanul tartott harczokban t. i. a várművek előtt a holttestek nagy tömegre gyűlvén és a nap hevében rotha­dásba menvén át, oly pestises leget támasztot­tak mely mindkét táborban veszedelmes dögvész ütése iránti aggodalmat idézett elő, ezért hall­gatólag a két fél néhány órai fegyverszünetet kötött, míg a halottak eltakaríttattak, s addig a várfalakon fehér zászló lengett. De jun. 9-re — mint Bukarestbe érkezett utasok mondák — ál­talános roham van újra a vár ellen tervezve. Lassan kint kisül, hogy a máj. 28—31 -ki Szilisztriai csatákban 37 orosz tiszt, köztük 5 törzstiszt esett el. Az elesett közemberek számát maguk Az oroszok 1000-re teszik, mi­g náluk so­­káé föjött/ Egy török hadijelentés a máj. 29-ki szilisz­triai győzelemről ezt írja: 25-re menő éjjel az o­­roszok délnyugati elővédműveinek egyikét vélet­len meg akarták rohanni, de visszaverettek, több mint 300 halottat hagyva a téren. Majd Pas­se­vics hg 29-ben három hadtestre osztott 30,000 emberrel rohamot próbált „Arab Tabia“ és „Jelanli“ erődök ellen tíz-tízezerrel, míg a 3- dik tízezer tartaléknak volt szánva. Öldöklő ágyú­zás után az oroszok rohamot kezdtek, de az a tö­rök csapatok hidegvére, ügyessége s­­rettenthet­­len bátorsága által meghiusíttatott, s a harcz oly makacs volt, hogy a mellvédfalakon ember ember ellen harczolt s a törökök a puska-agyakkal ta­szították le az oroszokat az ostromlajtorjákról, míg végre vissza kelle vonulniok. Vesztesé­gük igen nagy volt: 1500 holttest, temérdek pus­ka, kard, lőszer, dob, hangszer, és egy zászlóalj­­zászló maradt a téren. A törökök keveset vesz­tettek. Husszain pasa, valamint az egész vi­téz helyőrség ritka rettenthetlenséget tanúsított Két angol és egy porosz vitézsége is kitűnt. O­m­e­r pasa 3 mfdnyire Sumlától ügyelő­­hadtestet állított fel. A „Patrie“ jelenti, miszerint II. Soltikoff­unok, a Szilisztria ostrománál kapott sebe követ­keztében meghalt. Hadisegédének karját kellett elvágni. Paskievics hg­dnagy és főparancsnok naplója a dunai hadműködésekről ápril 29-től (máj. 11) máj. 10-ig (máj 22 ) közzétett s rész­letes leírását tartalmazza a csapatok mozgalmai­nak Szilisztria felé, e vár bekerítésének és az első ostromlási munkálatoknak. Már korábban jelentve volt Goly és Ghopa szigetek megszállása, Szilisz­trián alul. Az e szigeteken már korábban és­­ balparton állított ágyutelepeken kívül Schilde­­nok még többeket is emeltetett. April 30-tól máj. 7-ig az összeköttetés a megszállott szigetek közt hidakkal létesíttetett. Máj. 11-kén az ágyú­zás Selami sziget csúcsáról (mely sziget Ghopa előtt fekszik) elkezdődött. Az ellenség erős tűzzel válaszolt a várból és partütegekből. Néhány lövés után a törökök elhagyták táborukat a jobb part lejtőin s a hegyekre vonultak. Alkonyatkor az o­­roszok egy szigetet az ellenséges part közelében elfoglaltak. Mindez az oroszok részérőli veszteség nélkül történt. Ez alatt az átkelésre kijelölt csa­patok Kalarasnál összevonattak, ugyanott, hol az átkelés 1829-ben történt. Ugyanekkor Lüders főhadisegédhez, ki már a túlparton Czernavodá­­nál volt, a­­nagytól parancs küldetett, Szilisztriát a jobb partról megtámadni. Goly szigeten készü­letek létettek hídépítéshez azon Dunaágon, mely az ellenséges parttól még elválasztó csapatainkat. April 30-kan Kalarasnál 20 gy. zászlóalj, 3 szá­zad árkász, 2 dzsidásezred, 3 század doni kozák, 6 üteg gyalog, 2 lovas tüzérség, (mindössze 88 ágyú) ezenkívül hidászok és ostromszerek­ vonattak össze Ugyane napon indultak el a Lüders-hadcsapatok, 35 gy. zászlóalj, 2 dzsidás, 2 kozákezred és 104 a. Lüders csapatai Szervavodából Raszován át a parti után Szilisztria felé vonultak; az élőhad Grotenhjelm alt. alatt 16 zászlóalj és 8 enkadrom­­­ból állt 56 ágyúval; a balparton Engelhardt alt. haladt előre Karassza, Malcseva, Kusgun és Kozlodzsin át. Egész után nem találtak ellensé­get. Csak Szilisztria lejtői közelében akadt az előcsapat török lovasságra, mely 20 halottnál töb­bet hagyva hátra, szintén csakhamar vissza­vonult. Az orosz veszteség 5 halott és 9 se­besült alkatona volt. 4-kén az ellenség kény-­­szeríttetett partütegeit elhagyni s a tábort felszedni, mely az elővédművek közt állott. D. u. órakor, midőn Lüders csapatai Szilisztria e­­lőtt megállapodtak, két versenyire Osztrow falun fölül, ott a legszélső Dunaágon híd üttetett, mely estvére készen állt Szilisztriát az európai Török­ország egyik legfontosb várának tartják, s az u­­tóbbi időben igen megerősíttetett. Európai tisztek segélyével a törökök néhány különálló erőssége­ket és redontokat építettek a fővárat félkör­ ala­­kúlag bekerítő és a fölött uralkodó halmokon. E félkör közepett, a vidék legmagasabb pontjainak egyikén áll a főerősség Abdul-Medzsid, egy zárt épület, matat két felől más kisebb erődítvények leken. 5 -kén 11 órakor reggel az ellensé­­ges c­sapat­okból, mik az Abdul-Medzsid erősség mögött újhalmokon álltak, két zászlóalj gyalogság, mintegy 1,000 rendes lovasság és 2,000 basibo­­zuk, 4 ágyúval küldetett ki. E csapat egyenesen az orosz tábornak tartott, ellene 4 zászlóalj, 8 eskad­­ron és 20 ágyú küldetett, de a törökök ezeket be sem várnák lőtávig, hanem sietve visszafutottak erősségeikbe, ez alkalommal 60 halottat vesztve; az oroszok közöl 2 közember halt meg s 7 meg­sebesült Máj 5—6 közti éjjel az ostrommunkála­­tok a vár keleti oldalán elkezdődtek. A Duna­­parttól 3 verstnyire a váron alul, a szőllőhegyek közt védárok vonatott egész a csúcsokig; egy­szersmind az első ágyutelepek állíttattak a kü­­lönerősségek ellen. 6—7 közti éjjel e munkálatok folytattalak s 7—8 közti éjjel bevégeztettek .A kö­­zép telep és a csúcsokon levő védsáncz ágyukkal szereltetett föl. E munkák alatt 10 orosz közem­ber sebesült meg. Máj. 8 án, épen mikor a m­agy az első védárkokat megszemlélte, a törökök meg­támadták a lövészeket, kik az árkok előtt a szőlő­­­hegyekben voltak elhelyezve; az ellenség azon­nal visszavezetett, de ezúttal 24 orosz közember sebesült meg. Már 889 éjjelén a második véd­árok ásása kezdődött. Mivel a főparancsnok óhaj­­­totta, hogy a törökök figyelme ostrommunkála­­tinkról elvonassék, máj. 9-kén­­g Gorcsakov főhadisegédnek meghagyta, hogy az ellenséges erődítvények ellen erős kémletet hajtson végre Egy 16 zászlóalj gyalog, 2 zászlóalj önkénytes egy század árkász, 8 eskadron lovasság és 6 szat­m­a kozákból 56 ágyúval álló hadosztály reggel 10 órakor elindult a táborból az Abdul-Medzsid erősség felé. Az ellenséges csapatok néhány ré­szünkről tett lövés után visszavonultak erőssé­geikbe. Gorcsakovs­ág az erősséghez ágyúlő­­távnyira közeledett, s egy osztály könnyű lovas balra fordult Kalapék­a falu felé, az ezen osztály ellen vonult ellenséges csapat, az orosz kozák ágyuk néhány szerencsés lövése után nagy zavar­ral visszafutott erősségeibe. Esti 5­0 órakor az orosz csapatok a táborba visszatértek. E szeren­csés kémlet csak 2 kozák sebesültbe került. 10-én hajnalszürkületkor Schilder tunok elűzte a tö­rököket az általuk védárkaiak irányában elfoglalt helyekről, s ennek következtében uj védárkokat húzott a Dunapart mentében, melynek végén á­­gyutelepet állított s két ágyúval felszerelt. Az ellenség megpróbálta az ostrom­műveket megtá­madni, de visszavezetett. A szilisztriai munkála­tok alatt a harcrtér többi részén mindenütt csend volt. A „Krönst. Zig“-nak írják Bukarestből jún. 6-ról: „Az orosz­ érzelmű bojárokat nagy aggo­dalommal töltötte el azon hír, miszerint az oro­szok néhány nap múlva Galaczba vonulnának és a fővárost maga sorsára hagynák. E hírt korai­nak tartom. Még nem jött el ideje az új esemé­nyeknek, de jőni fog, erről a rend és csend min­den barátja meg van győződve. Az önök Predjalja (Austria) felé van szegezve a hazafiak tekintete, onnan várjuk mi sorsunk eldőlését. Hogy az oro­szok Oláhországot elhagyni nem­ szándékoznak. Onnan következtetem, mert a Vogska dzsidás-ez­red, mely Bukarest környékén áll, parancsot ka­pott, haladéktalanul Szlatinába, L­i­p r­a­n­d­i­tnok hadtestéhez indulni; a Svid­lins­ki-gyalo£-ez­­red tegnapelőtt innen Kalarasba elment, a szi­­lisztriai sereghez csatlakozandó. Új orosz sereg­tömegek léptek a fejedelemség földére, s vannak útban Bukarest felé, miből következtethetni, hogy Oláhországnak az oroszok általi önkénytes elha­gyásáról keringett hir csak jámbor óhajtás volt.“ Jun. 9 -ről 10-re menő éjjel az orosz hadi­pénztárak, levéltárak és értékes holmik 115 pos­taló segélyével Bukarestből Foksánba szállíttattak. Legújabb hír P­a s k­i­e v i­c­s hg halálát je­lenti. E hír valósulása bevárandó. J­a s s z y i jun. 9 -ki tudósítás szerint a régibb idő óta elrendelt ujonczozás a moldvai zsidók közt, most foganatosíttatott. Máj. 27-kén hajnal­kor moldvai rendőrök katonai kísérettel házról házra jártak, és a katonaköteles korú izraelitákat mind bevitték. A „Pr. Corr.“ megjegyzi, hogy porosz alattvalói kötelékben levő izraelitát egyet sem bántottak. A beszedett 400 újonczból csak 90 találtatott képesnek, a többit elbocsátották. A segédcsapatok Várnában kiszállása foly­vást tart, s azon mértékben, a­mint azok Sumla felé előhaladnak, nyomul Omer pasa serege le Szilisztria felé. Orosz tudósítások szerint június 3-kán 6—8000 angol-franczia érkezett már meg Sumlába; ha így foly, jun. 9—10-ke táján 40,000 főnyi segédhad lehet a mondott városban, így vélekednek az orosz tisztek. Várnából jun. 7-ről jelentik, miszerint oda folyvást érkeznek segédhadat szállító hajók. A hadiflotta is főerejével Várna közelében gyűl össze. Minthogy a csapatok nem szállíttatnak partra, azt gyanítják, hogy Odessza ellen tervez­tetik combinált támadás. A Várnában levő se­gédhaderő száma 30.000. Konstantinápolyi jún. 5-ki tudósítás írja: Mussza­p. szilisztriai parancsnok O­m­e­r pasától 5000 főnyi rendes csapatot kért erősítésül,, s kijelentette, hogy a várat három hónapig tart­­hatandja. Alkalmasint e czél elérése végett ren­delt O­m­e­r pasa 20,000 főnyi hadtestet Sumlából Szilisztria felé egész három mfdnyi távolságra előnyomulni. — Resid pasa ideiglenes vissza­lépése és S­e­k­i­b pasa általi helyettesítése csak az elsőbbik egésségének megrongált volta miatt történt, és végképi lelépése előjelének azt venni nem lehet. A „Tr. Ztg.“ írja jun. 5. Konstantinápoly­ból : M­a­s­t­a­f­a pasa nagyvezir megbukott s he­lyét Mehemed Kebresli pasa foglalta el. A letett nagyvezir Mustafa atyja Vely pasa török követnek Páriában. E tényt az angol befolyásnak a franczia fölötti nagyobb erősödéséül tekintik. Az új nagyvezir Mehemed Kebresli, ez­előtt drinápolyi kormányzó s utóbbi időben ten­­gerészminister volt; műveit, vállalkozó és jellem­­szilárd embernek mondják. Tengerész­ministerré Halil pasa a szultán sógora lett. A „Journ. de Const.“ Resid pasa vissza­léptét következő kevés szóval közli: „R­e s i­d p. rendkívüli munka által megerőltetetett egésségé­nek okvetlen több napi nyugalomra volt szüksé­ge s a szultán azt neki meg is adta, 3­ kán ideig­lenesen S­e­k­i­b pasa tanácselnököt nevezvén ki külügyministerré és K­­­a­m­i­r pasát tanácselnök­ké.“­­ Úgy hiszik, hogy Resid pasa nem ma­rad 14 napnál tovább távol az ügyletektől. Ber­lint követté K­e­m­a­­ effendi neveztetett ki, a ki Európában tudományos utazást tett; előde K­a­­r­a­d­z­s­a Hágába megy követnek,hol a porta ed­dig követet nem tartott. A „Moniteur“ több közlést hoz a montene­­gróiak különböző rabló beütéseiről Albániába, mik a rablók visszavezetésével végződtek. To­vábbá Szerajevóból írják ugyan a lapnak, május 24-ről. A montenegróiak Gaczko kerületet meg­szállták. Haditervük Kovalewski ezredes és más köztük levő orosz tisztek műve. E terv ab­ban áll, hogy a csapatnélküli kerületekbe nagy erővel betörnek s azokat mindenből kirabolják. E terv szerint már Nevesszimnél, Mosztartól 5 fölfedezése után a villanytelegráf már nagy re- i­ményekre jogosított. E vasrudaosok oly nagy érzékenységgel bír­nak a villany hatására nézve, mikép Bécsből a pes­tit tetszés szerint mozgathatják — úgy hogy az A. B. C. betűit tartalmazó óratáblák alkalmaztatának alájok, melyeken azok óramutatókként jelölik ki a­­kármelyik betűt. Akár pedig tollal vagy trónnal egy papírra pontokat és egyes vonalakat tesznek, me­lyeknek különböző kombinatióiból igen sok jel al­kotható , sőt már betűnyomásra is képessé van té­ve. E szerint a villany telegráfot úgy lehet képzelni, mint egy Bécstól Pestig, Parisig, Londonig több száz mértföldnyire kinyújtott kezet. Lehet képzelni, hogy, miután Volta, Oersted és Arago találmánya egyszer a közönség tulajdona lan, az iparüzlet azonnal hasznára akará fordítni azt, s kimerítő minden módot, mit az emberi ész, melyet részint a tárgy szépsége, részint haszna ho­zott munkába, hasznosat és czélszerű­­ föltalálni bír. Egy kötetre menne csak annak leirása s előszámlá­­lása, a mit mindent e czélra tevének s ma is folytono­san tesznek. Ma már egy pár száz forintnyi költ­séggel minden magánbirtokos megszerezheti ma­gának azon örömet, hogy saját uradalmában vagy pedig két egymástól távol eső épület között egy táviratot bírjon, melynek végénél a fenn leirt óra­­tautatószerű delejtüvel ellátott lap alkalmazható,sőt annak bejelentésére, hogy e két pont valamelyikén közlekedni akarnak, egy csengetyű adhat jelt. E betűmutatási mód legegyszerűbb, mert az izenés valamint a kiolvasás sem jár legkisebb nehézséggel. Az Egyesült­ államok után, hol a telegraf bá­mulatos kiterjedést nyert, mivel egy egész nagy continens szolgál tévéül. Angolországban egy épen nem nagy kiterjedésű téren fejte ki legtökélyeseb­­ben az üzleti szellem a telegrafot. Francziaország csak 1850. óta kezde nagyobb terjedelemben a villany­távirati vonalak kifejtésé­hez. Ma a tudomány és közlekedés e szép ága ott rendkívüli haladásban van. Strassburg, Lyon, Mar­seille, Bordeaux, Nantes, Havre, Calais, Dieppe, Toulon­ már egybe vannak kötve, s a munka hét­ről hétre tovább halad, azon terv szerint, mit a te­­legráfi igazgatás készített, úgy hogy már tán jelen­leg nincs egyetlen megyei székhely, mely legalább két sodrony által ne állna Párissal összeköttetésben. Általános elismerés szerint a tökéletes pontosságra nézve egy állam telegráfja sem versenyez Franczia­­országéval s legkevesbbé Amerikáé, hol a megkö­zelítő pontossággal is megelégesznek. Az Angolországban használt távírási mód azon hatásnál fogva, melyet a légköri változások az al­kalmazott delejtűkre gyakorolnak, minek a viharok, északi fény, a földnek kisebb belső rázkódásai s tán a hirteleni időváltozások is, olykor megzavartatá­soknak van kitéve. Francziaországban a jelzés nem­delejes tűk által történik, melyek egy betűs lapon a kivánt betűt mutatják ki. Mivel a mutató egész körét elfoglaló 26 betűt figyelemmel kísérni nehéz volna, nevezetes könnyebbítés tétezék az által, hogy a mutatóra csak nyolcz betű iratik, s ha kettős lap alkalmaztatik, nyolczszor nyolc, azaz hatvannégy betű jelölhető, mi sokkal több, mint mennyire szük­­­ség van. Mivel az elindítás két kézzel történik, az átadási gyorsaság rendkívüli, s mint mondják, any­­nyira vihető, hogy egy peroz alatt kétszáz betűt le­het már táviratozni, de közhasználatban, s hogy tö­­­kéltes legyen a biztosság, rendesen hatvan betű perozenkint nagy gyorsaságnak tekintetik, s nem annyira az elindítás, mint a kiolvasás lassítja e köz­lekedés gyorsaságát, habár némely olvasó tiszt­­velők ebben csaknem megfoghatlan ügyességet fejtenek ki. Minden hírlapolvasó tudja, mikép Amerikában a telegráfok nem rég az egyes városok geographiai hosszúságának meghatározására alkalmaztatának. Francziaországban a jelen évben minden nevezete­sebb helynek fekvése meg leend­ő módon határoz­­­va. A tengeralatti telegráf létrejötte után A­r­a­g­o Francziaországban és Airy Angolországban csil­­lagdásokat egy sodrony által hozákt közlekedésbe. A világ e két legnevezetesebb csillagdáinak közleke­désére már régebben minden lehető jeladási mód meg­kisérteték, igy péld. egyik parton igen magasra szolgáló röppentyűk lövetének föl, melyekre a túl­parton figyelenek. Most a két csillagda sokkal kön­nyebben közlekedhetik a villany utján, s a geogra­phiai fekvést illető több föladatok nagy pontosság­gal oldatának meg. Ezután határoztatok meg, mi kép a Páris s Greenwich csillagászi órajárás közt 9 percz, huszonegy s fél másodpercz eltérés van.Különös volna, ha a régi meghatárzási módokat a csalhatlan villany meghazudtolná, valamint annak megtudnia is érde­kes, vajjon mekkora az eltérés? Nem is gondolná az ember, mily kevés távolságra is különböznek az e­­gyébiránt helyesen járó órák, így péld­­a Pesten jól járó óra, Debreczenben néhány egész perczet késnék. Sőt példa Páris nyugati és keleti végpont­jain is mintegy 3 másodperc­nyi a különbség,­­ Angolországban a v­i 11 a n­y-t­ávirati egy­let rendkívül nagy tevékenységet fejtett ki. 1852- dik év végével már háromszáznál több távirati ál­lomás volt, s minden vasúti igazgatóságok (Angol­országban a vasutak számos magán­vállalkozók ke­zében vannak) egyik a másik után alkalmazók. A főbb kereskedelmi pontokon a távirati hivatalok éj­jel nappal munkában vannak. A távirati sodronyok összes hosszúságát már a múlt évben legkevesebb 7—800 mértföldnyire (nem angol, hanem austriai mértföldet értve) lehete becsülni. 2511

Next