Budapesti Hírlap, 1854. július (457-482. szám)
1854-07-13 / 467. szám
Pest, Csütörtök, Unspft. Megjelenik a lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni naokat kivéve , mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre : félévre : 10 írt, évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben : félévre : 8 frt., évnegyedre: 4 írt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szám 20 pkr. BUDAPESTI HIRLAP. Szerkesztői iroda van: Országut, 6. sz. a. (Kunswalderház) 2-ik emeletben. Előfizethetni a helybeni alap kiadó hivatalában, Lukács L. és társ könyvnyomdájában (Országút Kunswalderház), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bésrmentesítve egyenesen a kiadó hivataláé* **) uisítandók. HIVATALOS RÉSZ. Katonai rögtönbirósági ítélet. Weber Sándor (magyarítva Takács Sándor) szinai abaujmegyei m. o. sz. 27 éves, korábban izraelita Salamon névvel, 1848-ban állítólag protestáns vallásra tért át, nőtelen, volt kereskedőinas, legutolszor a kóborló gyógyszerészsegéd, törvényesen megállapított tényállás mellett az összevágó bizonyságokból törvényesen rábizonyult, hogy a legmagasb udvar által királyi biztossá Magyarországba küldött os. k. almnagy gróf Lamberg Ferencz urnak 1848. sept. 28-kán az akkori pestbudai hajóhidon történt meggyilkolásában részt vett, és szállásadónéjától is a csakhamar azután Pestről történt futásakor különféle ingóságot, 40 pftnyi eskü szerinti értékben, a záratlan lakból elvitt; ugyanaz tehát az 1848. oct. 3-kai legfelsőbb manifestum értelmében a 30. és 34. haditörvényczikk szerint, összeköttetésben a katonai büntető-törvénykönyv 34.83. és 94. czikkeivel, a gyilkosságban részvétel bűnténye miatt, szabad hozzáférés általi aljas tolvajsággal terhelve, az 1854. jan. 20-kán tartott haditörvényszéken egyhangú szavazattal tizenötévi sánczmunkára nehéz vasban ítéltetett, és a meggyilkolt gróf ur jogutódai, valamint Deutsch Rozália számára a mindenesetre a kárpótlási igények érvényesítésére az általános polg. törvénykönyv 1340. §-a értelmében a rendes jogot fenntartatik. Ezen főtörvényurilag 1854. jul. 6-kán olyképen enyhített ítélet, miszerint az elitéltnek az 1853. május 13-ka óta kiállott vizsgálati fogság a büntetési időbe beszámíttatik, 1854. jul. 5-kén e szerint kihirdettetett és foganatba vétetett. Pest, jul. 11-kén 1854. A cs. k. katonai rögtönbiróság által. A bel- és pénzügyi ministeriumoknak 1854. julius 5-kén kelt rendelete , *) az 1854. jun. 26-kán kelt legfelsőbb nyiltparancscsal *) (bírod. törv. lap 158. sz.) a birodalom egész területére nézve rendelt aláírási kölcsönnek egyetértőleg megállapított módozatai iránt. Az 1854. junius 26-kán kelt legfelsőbb nyiltparancshoz (birod. törv. lap 158. sz.) képest, melylyel azon kettős czélból, hogy az országos pénzbe és ismét pengőpénzbecsre vezettessék vissza továbbá, hogy a rendkívüli államszükségletek fedezésére szolgáló eszközök előállíttassanak, a birodalom egész területére nézve egy legalább is 350 s legfölebb 500 millió forintnyi kölcsönre aláírás rendeltetett, következő határozatok tétetnek közhírré : 1. §. Az aláírás ezen kölcsönre 1854. jul. huszadikán fog megnyittatni s 1854. aug. tizenkilenczedikén berekesztetni. 2. §. A kölcsön kibocsátása kilenczvenöt forintnyi áron bankértékben fog történni az államkötelezvények minden százára nézve. 3. §. Ezen kölcsön államkötelezvényei, a bemutatóra, 20—50, 100—500, 1000-5000 és 10,000 ftnyi összegekben fognak kibocsáttatni; egyszersmind az aláíró, ha kívánja, névre szóló államkötelezvényeket is kaphat, melyek bármely 20 ftnál nem csekélyebb összegről fognak kiadatni, s melyektől a kamatok csak nyugtatvány mellett vétethetnek föl. 4. §: Ezen kölcsön kamatolása öt százalékkal, félévenkint, minden július 1-jén és január 1-jén, conventiostáb szerinti ezüstpénzben , egy kölni mark finom ezüstre busz forintot számítva vagy az álladalmi kormány választása szerint aranypénzben, oly arány szerint történik, mely szerint egy finom márk arany tizenöt és fél finom márk ezüstnél többre nem számíttatik. A kamatok fölvétele végett a tulajdonosra szóló kötelezvényekkel féléves, mindenik január 1-jén és julius 1-jén lejáró kamatszelvények fognak kiadatni. Az első kamatszelvény 1855. julius 1-jén jár le. — 1855. jan. 1-jéig az ötszázalékos kamatok minden befizetéseknél levonatván, a befizetésbe betűlátnak. 5 §. A legcsekélyebb összeg, melylyel a kölcsönben részt lehet venni, 20 forint az államkötelezvények névszerinti értékében, s minden oly öszzegnek, melyre a bemutatóra szóló kötelezvényekről aláírás történik, a 3. §-ban kijelölt kötelezvényösszegekkel kiegyenlíthetőnek kell lennie. 6. §. Az ezen kölcsönbeni részvétel nyilvánítása az alább 1. sz. alatt idemellékelt minta szerint történik. A nyilatkozat s a biztosíték elfogadására fölhatalmazvák: Bécsben: a cs. k. államadóssági pénztár, a várostanács, a szabadalmazott austriai nemzeti bank, a koronaországokban: a cs. k. országos főpénztárak , a cs. k. országos fiókpénztárak, a szabadalmazott austriai nemzeti bank pénztárai , a cs. k. gyűjtőpénztárak, és a cs. k. adóhivatalok. Egyébiránt oly czélból, hogy a kölcsönben részvétel könnyíttessék, mindegyik koronaország vagy közigazgatási terület főnökére bizatik, miszerint a nyilatkozatok benyújtása iránt még más intézkedéseket tegyen. 7. §. A kölcsönbeli határozatok pontos teljesítése érti biztosítékul a bejegyzett summának öt százaléka teendő le. A biztosíték letételekor az aláírónak kölcsönbizonyítvány adatik. 8. §. A biztosíték vagy készpénzben, azaz penzegőpénzben, álladalmi papirospénzben, vagy bankjegyekben, vagy pedig conventiós pénzben kamatoló austriai államkötelezvényekben és monte-cari téliekben, valamely austriai koronaország földtehermentesítési kötelezvényeiben, a régi államadósság kisorsolható kötelezvényeiben, az 1834, 1839 és 1854. évekbeli cs. kir. kölcsön—sorsjegyekben, nemkülönben como-járadékjegyekben vagy részletes jelzálogos utalványokban is letehető. Azon kötelezvényeknek, melyek nem a bemutatóra szólanak, ezen kölcsönnel biztosítékkép kell lekötve lenniök. 9. §. A kamatoló államkötelezvények, montecartellek és földtehermentesítési kötelezvények évi kamatjövedelmük húszszoros értékében, tehát p. o. egy 5 százalékos 100 frtról szóló kötelezvény 100 ftban, egy 3 százalékos 100 ftról szóló kötelezvény 60 forintban, egy 21/a százalékos Bécs városi banca 50 forintban, az 1834. évi állam-sorskölcsön kötelezvényei 1000 forintban, az 1839. évi sorskölcsön kötelezvényei 300 forintban, s az 1854. évi sorskölcsön kötelezvényei 250 forintban, a como-járadékjegyek 14 forintban fogadtatnak el. 10. §. A biztosíték következendő, a bemutatóra szóló vagy a biztosítékot letevőre kellőleg forgatmányozott hitelpapirosokban is letétethetik: galicziai záloglevelekben, az austriai dunagőzhajózási társaság, az austriai Lloyd-gőzhajózási társaság és a Ferdinand császár nevét viselő északi vaspálya elsőbbségi kötelezvényeiben, ugyanazon feltételek alatt, mint az államkötelezvények; az austriai nemzeti bank részvényeiben, az új kibocsátású részvényekre teljesen befizetett ideiglenes jegyekkel, 1600 forintjával; a budweis-linz -gmundeni vaspálya részvényeiben 250 írjával; az alsó-austriai beszámítolási társulat részvényeiben 500 írtjával; a bécsi gőzmalom részvényeiben 510 forintjával a bécsi első ingatlan jószági társulat részvényeiben 500 tíjával; továbbá következő társaságok teljesen befizetett részvényeiben: az austriai duna-gőzhajózás részvényeiben, 500 forintjával; a Ferdinand császár nevét viselő északi vaspálya részvényeiben, 1000 forintjával; az austriai Lloyd-gőzhajózási társaság részvényeiben, 500 forintjával; továbbá az austriai takarékpénztárak le nem kötött könyvecskéiben az azokban kimutatott követelés erejéig, de csak a takarékpénztárak s fiókintézeteik székhelyein. H. §. Különös hirdetmények határozandják meg azon könnyebbségeket, melyek az országfejedelmi habérek s hitbizományok és a nagyobb földbirtok részére általában, a gondnokság alatti egyének gyámjainak és gondnokainak, a községeknek és testületeknek, továbbá a közfelügyelet vagy ellenőrség alatt létező intézetek, alapítványok, pénzalapok stb. igazgatóinak általában; a magyar-, horvát-, tótországi, a vajdasági s temesi bánsági és az erdélyi volt földesuraknak különösen, végre mindazon személyeknek, kik közpénztárakbeli javadalmakat húznak, a biztosítéktétel s befizetés tekintetében engedtetnek. 12. §: Aki a biztosítékot hitelpapirosokban teszi le, köteles azokat az aláírási nyilatkozat hátára följegyezni, s ezenkívül még ezen jegyzék másolatát benyújtani, mely annakutánra a pénztár hiteles esmervényével ellátva a biztosítéktevének visszaadatik. (Vége következik.) A bel-és pénzügyi ministeriumoknak 1854. julius 6-án kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész területére,a katonai határőrséget kivéve, mely által a hivatalnokoknak, az 1854. junius 16-kán kelt császári nyilt parancscsal (birod. törv. lap 158 sz.) megnyitott önkéntes kölcsönben, részvételre nézve, könnyebbségek engedtetnek. ő cs. k. Apostoli Felsége 1854. julius 5-kén kelt legfelsőbb határozványával legkegyelmesebben megengedni méltoztatott, miszerint a hivatalnokoknak, 1854. junius 26-kán kelt császári nyilt parancscsal (hírod. törv. lap. 158. sz.) megnyitott önkéntes kölcsönben részvételre nézve, következő kedvezmények engedtessenek: 1. A valóságos szolgálatban álló, vagy nyugalomba helyezett, országfejedelmi hivatalnokok, az aláírókra nézve általánosan kiszabott biztosíték letétele alól fölmentetnek. 2. Az aláírt összegre, az államkötelezvények minden 100 forintjáért 95 forintnyi kiadási ár szerint bankértékben befizetendő sommá 48 egyenlő részletekben, az aláíró fizetésének vagy nyugdíjának havi összegébeli levonás útján, az illetőket kifizető pénztár által beszedetik s kellő helyre beszolgáltatik. 3. Az aláíró halálával a további befizetésekről köteleztetés megszűnik, s a tett befizetéseknek kötelezvény által ki nem egyenlíthető összege, az örökösöknek készpénzben kifizettetik. 4. Az 1 3 alatt elősorolt kedvezményekben a rendi, városi s azon hivatalnokok is részesülnek, kik fizetéseiket közigazgatás vagy ellenőrség alatt álló intézetek, alapítványok, pénzalapok sat. pénztáraiból húzzák. 5. A nagy földbirtokosok, folyamodás folytán, hivatalnokaik részére a pénzügyministérium által ugyanazon kedvezményekben részesíttethetnek, melyek az 1. és 2. pontban az országfejedelmi hivatalnokoknak engedtettek, ha a földbirtokosok a járandó havi befizetések pontos és teljes beszolgáltatásáért a kezességet elvállalják. 6. A takarékpénztárak, kölcsönös biztosító társaságok és azon részvényegyletek hivatalnokai, melyeknek részvényei a bécsi börzén jegyeztetnek, az 1. és 2. pont alatt az országfejedelmi hivatalnokoknak engedett kedvezményeket élvezendik, ha az illető intézet vagy egylet igazgatósága azon kötelezettséget elvállalja, miszerint főpénztárából és saját felelőssége alatt, a hivatalnokai által aláírt minden összegek után a havonként befizetendő összeget kellő helyen beszolgáltatandja. Báró B a o . s. k. Baumgarten lovag s. k. *) Birod. törvl. 1854. jul. 6-diki LVII. darab , 159. szám. ) E legfelsőbb császári nyiltparancs már a ,,Budapesti Hírlap 1* 463-dik számának hivatalos részében közöltetett. Szerk. 467. NEMHIVATALOS RÉSZ. PEST, jul. 12. Az „Őst. Corr.“ III-ik#*) czikke az uj kölcsön tárgyában igy hangzik : Folytassuk ma a nagy nemzeti kölcsön tárgyalását. Mi a községeket illeti, kellő intézkedések tétettek, melyek az azok részérőli élénk részvétet várni engedik. T. i. meg fog nekik engedtetni, hogy a befizetés eszközlése végett a rendelkezésükre álló vagyon és más fedezési eszközök fölött, megfelelő kiterjedésben rendelkezhessenek, anélkül, hogy e részben azon korlátozó szabályokhoz, melyek különben a községek financziai kezelésére nézve fennállanak, hasonló mértékben kötve lennének. Ha már e mellett meggondoljuk, hogy az egész austriai birodalomban Hain statistikai feljegyzései szerint 864 város, 2355 mezőváros és 64,883 falu, tehát 68,102 zárthelység létezik, ezen vidélről mindenesetre jelentékeny eredmény várható. Hasonló módon a nyilvános felügyelet alatt álló intézetek, alapítványok, pénzalap stb. kezelői fel fognak hatalmaztatni, az administratív helybenhagyás külön kikérése nélkül, rendelkezésre álló készleteiket a kölcsönre fordíthatni. Teljes biztonsággal várhatni, hogy a birodalom községi képviselősége, a rájok eső feladat nagysága és közhasznúságától áthatva, legnagyobb buzgalommal igyekezni fog*) Birod. törv.ftj. 1854. jul. 7-kén LVI1I. db. 164. sz. **) Lásd „B. H.“ 465-dik sz. Julius 13-án 1854. nak annak megoldásán, s azért nem csak mint olyanok maguk gazdag öszveget irandanak alá, hanem a községükbeliekkel és a netán alattuk álló testületekkel is, péld. társulatok, czéhekkel stb. hasonló mértékben aláiratni törekvendenek. Mi a nagy földbirtokot illeti, nem lehet figyelem nélkül hagyni azon tapasztalatot, hogy annak név szerint a jelen pillanatban tetemes tőkékre van szüksége jószágai felszerelése s javítására, s azért általában nem képes tetemes készletek fölött rendelkezni; a valuta ingadozásai következtében a jelzálog-hitel korlátoltabb lett, miben ugyan épen a birtok ezen osztályára nézve hatalmas ösztön rejlik, a jelen műveletben, mely e hitelnek minden viszonyaiban megszilárdítására a legnagyobb mértékben részt venni. Földfelszabadítási kötelezvények azon árfolyam mellett, mint most jegyeztetnek, e pillanatban csak veszteséggel adathatnak el, sőt azok hűbéri- és hitbizományi jószágokra vnneulálva vannak. A nemzeti bank eddig földfelszabadítási kötelezvényekre adott ugyan előleget, de nem oly kiterjedésben, mint a szóban levő czélra megkívánhatnék, a fiókbankok pedig eddig ily előlegezéseket nem adtak. Hűbéri és hitbizományi javaknak, hogy hypothekalis adóssággal termeltethesenek, külön engedélyre volt szükségük. Végre számos volt uradalmi javakat az úgynevezett nyolcad terhelt, mint biztosíték, a volt alattvalók követelései, és az árva- és gondnoki tőkék rendes kezelésére nézve, mely az 1853. feb. 10-ki rendeletnél fogva csak három év lefolyta után, miután a volt földesurak a kifogástalannak talált árva- és letétkezelésre nézve fölmentvényt kaptak, volt megszüntetendő. Másfelől azon földbirtokosok , kik a most már megszűnt jobbágyi szolgálmányokért általában kárpótlásul még semmi földfelszabadítási kötelezvényt nem, hanem csak kamatutalványokat, kamat- vagy tőkeelőlegezvényeket kaptak, vagy időnkint kapnak, különös figyelembe voltak veendők, minthogy nekik oly tőkealap, minőt a földfelszabadítási kötelezvények képeznek, még nem áll rendelkezésükre. Mind a tekinteteknek a kormányt arra kell bírniük, hogy gondoskodjék, miképp fontos, és a művelet teljes sikere által oly élénken érdekelt osztályok oly könnyebbségekben részeltessenek, mik részvételüket alaposan lehetővé teszik, és ez irányban, szigorú megfontolás alapján, az erre vonatkozó rendeletek és előintézkedéseknek egy összefüggő rendszere állapíttatott meg,mire közelebbről részletesen visszatérendünk. Levelezések. Bécs, júl. 10. A Tisztelt barátom“, mondja egy derék német ismerősöm, „tudja-e, hogy tekintem én az új államkölcsönt egyéni szempontomból ? az én reám nézve egy takarékpénztár, mégpedig kecsegtetőbb egyéb ily intézeteknél. Látja ön, nekem van körülbelül kétezer pit jövedelmem, ami Bécsben nőtlen embernek sem sok sem kevés, de eddig nem is gazdálkodtam meg semmit; most nyílik egy reám nézve ingerlő alkalom, én aláírok 300 ftot az új kölcsönre; föltéve, hogy 3 év alatt kell befizetnem, minden részletre esik nem egész 10 ft, ezt meg sem érzem, s igy észre sem veszem s három év alatt leszen 300 ftom, melyért én csak 285 ftot fizettem be, s mely nekem 5%-ot hoz ezüst-vagy aranypénzben, mit sehol hasonló módon nem kapnék. Ha öt év alatt kell csak befizetnem, még könnyebb a dolog! Ha pedig megszorulnék ez idő alatt, minden perczben eladhatom részvénypapírom, de ez nem, valószínű, mert roszabb évek csak nem jöhetnek, mint az , utolsók voltak, s így valószínűleg mindenki könnyebben fizetheti be részleteit a jövő években; kiváltképen ha az államkölcsön sikerül, ha nem 350, hanem az egész 500 millió aláiratik, oly emelkedésnek induland a közhitel, s általa a íás magánipar, vagyonosod és forgalom, hogy mindenikünk megértendi jótékonyságát. Igen bölcs rendelkezés az, hogy oly csekély ösz- s szeggel — 20 fttal is— lehet a kölcsönhöz já-rulni; Higyje el ön, ez valóban egy erkölcsi szem- I pontból figyelmet érdemlő intézkedés is kevés oly .napszámos van, ki 3 — 5 év alatt 20 frtot félre ne tehetne, s csak alkalmat kell neki adni és némi ingert, s megteendi, ez nem fog jótékony hatás nélkül lenni egyébként is gazdálkodási hajlamára. De különben is renden van, hogy szegány és gazdag tehetsége szerint járuljon pénza viszonyaink rendezéséhez, melynek szegény és