Budapesti Hírlap, 1854. augusztus (483-508. szám)
1854-08-01 / 483. szám
Pest, Kedd, Előfizetési feltételek: Helyben: Félévre 8 pst. Évnegyedre 4 pst. Vidékre: Félévre 10 pst. Évnegyedre 5 pst 20 kr. A július közepén megjelenő francia regénynyel együtt : Helyben : Félévre 8 pst 20 kr. Évnegyedre 4 pst 20 kr. Vidékre: Félévre 10 pst 20 kr. Évnegyedre 5 pst 40 kr. Az előfizetés a lap kiadóhivatalában (Országút, Kunewalderház földszint) történik. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. e cs. k. Apostoli felsége maga belügyministeréhez következő legmagasb kéziratot intézni méltóztatott: „Kedves báró Bach".A f. u. máj. 15-ki kéziratom által elrendelt 95.000 újoncz kiállításának foganatosításáról Elém terjesztett jelentésekből különös megelégedéssel láttam, hogy a népesség a birodalom minden részeiben a legdicséretebb készséggel és valódi feláldozással járult ezen a legfontosabb tekintetek által parancsolt rendszabály valósításához, és az annak végrehajtásával megbízott hatóságok hivatali működésükbeni buzgósás és siettetés által azzal versenyeztek. Ez előttem új bizonysága hű alattvalóim ragaszkodása és szeretetének, és szükségesnek érzem azoknak ezért legtökéletesebb megelégedésemet és élénk köszönetemet kifejezni. Azért megbízom Önt, hogy jelen kéziratomat köztudomásra juttassa. Bécs, jul. 28. 1854. Ferencz József s. k.“ F. hó 11-kén 9793. sz. a. kelt igazságügyministeri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pesti főtörvényszéki kerületben hivatali székhelylyel Budán Kovács Pál kineveztetett. , A kölcsön aláírások VII-d. Jegyzékének megigazítása. A VlI-d. jegyzékben 14,636,360 ítal kimutatott egész öszlete az eddigi aláírásoknak, egy becsúszott számolási hiba kiigazítása után tesz 14,638,390 ftot. VIII. Jegyzékek nemzeti kölcsönre a pestbudai közigazgatási területben aláirt összegeknek : Ors. Fensége Albert fftherczeg magyarországi katonai és voltfári kormányzó ur . 1,050,000 irt Gróf Károlyi György . . . • • 420,000Karácsonyi Guido . . . • • • 100,000 További aláírások Székesfehér megyében .......................................... 1,380,720 P.Pilis megyében . . • .♦ | • 443,050 Ezek közt következő községek: Promontor .. . . . *' * • ■ • 33,000 frt Tétény.................................... • Török-Bálint..................................... Hartyán.................................... Taksony ' f ! ? ’ • • • • 20.000 taksony 18)000 _ Aiwi * ’ .... 15,000 — Pilis . . 20,000 -Uri és Puszta Oszlár ..... 10)000 Gomba „ Tede-Farkasd . . • 17,000 — A pesti árvabizottmány .... 50,000 További aláírás Pest városban .. .. 153,560 A pest-zsolt megyei aláírás további eredménye.................................. 187,000 E közt ezen községek : Abony ..................................... • 90,000 — új Kécske . 27,000 -Alpár . . 20,000 — Békás ..................................... . 15,000 -Vokdas................................... 25,000 -Az aláirás eredménye Csongrád megyében ......... 111,480 26,000 — 17.000 — 17.000 — 17.000 - 483. Megjelenik epp, hítffit , a főbb finnepek utáni napokat kivive, mindennap reggel. EISfizetési díj: Vidékre : féy -re : 10 frt.^év negyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben , Ulévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször hasíbzott sorinak egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szém 30 pkr. BUDAPESTI Szerkesztői iroda van^Országut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Előfizethetni —hely*bevi* alap kiadd hivataliban. Lukács L.ét társ könyvnyomdájában (Országút Kunevalderház), vidéken minden os. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazd levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bér mis n t • si tv • egyenesen akladó hivatalhes it. eszandék. I R L A P A budai cs. k. építész-igazgatósági osztály hivatalnokai s alkalmazottjai .................... .. . . , Összesen : 3,899,980 — Ehhez a VII. jegyzék .... 14,638,390 Az egész eddigi ősziét . 1. . . 18,538,370 firt Buda, jul. 31. 1854. A cs. kir. helytartósági osztály. A soproni cs. kir. helytartósági osztály kormányterületén eddig elő tudomás szerint következő aláírások történtek az államkölcsönre : Batthyányi herczeg 800,000 ftnyi aláírásából tekintettel az e kormányterületen létező földbirtokára . . . . Iánoder veszprémi püspök ur* mélt............................ A veszprémi káptalan (előlegesen) Sopron város .......................... Veszprém város, az izraelita cultus községgel együtt . . . Pápa város . ... . . Kőszeg város (előlegesen) Kismarton város . .. . . soproni szolgabirói járás községe és pedig Rákos .... Nyék ... . . . . • Kopháza......................... . Mirbisol..................... Agendorf ...... Harka . . . . Sobattendorf ...... Kabald . . . . Loipersbach......................... Balf . . . . . ... • Bandorf ............................... Landsee és Blumenau . . Felső-Péterfa ............................... Lintgrab . . . . .. . . • Újfalu ......... Boz............................................... Kasarab...............................• Továbbá a nagy -martoni szolgabiró járási Stettera község . . A soproni cs. k. helytartósági osztály hivatalnokai és szolgái . Veszprém megye hivatalnokai szolgái . ..... . Sopron, jul. 27. 1854. A soproni cs. k. helytartósági osztály elnöksége által, és táljainál valódi hazafiailag versenyző részvételnek örvend. Más nem is volt várható. Ha e kölcsön már azon előnyök és kedvezmények által, melyek avval minden részvevő számára egybekapcsolvák, oly mértékben kitűnő, mikép abból magát jól felfogott önérdekéből senki ki nem zárhatja, ki csak néhány forintról is rendelkezhetek, az hazafias tekintetben is a legszebb alkalmat nyújtja a valódi lojalitás és közérzület bebizonyítására, mely boldogságát mindig a közjó előmozdításában keresi és találja. Az anyagi előnyök, miket az új kölcsön kinek kinek nyújt, már eddig alapos fejtegetésekben többfelől felvilágosíthattak; vájjon ki ne kívánná, hogy a folyópénz becsének az események következtében beállott elértéktelenülésének mielőbb vége vettessék, a pénzforgalom rendes ösvényére visszavitessék, minden realitások értékének ingadozó határozatlansága, a belforgalom akadályai, a külnek veszteségei, és a mind a bajokból származó általánosan nyommasztó drágaság mielőbb megszüntetve legyenek ? Ha az iparszellem lendületereje ily akadályok közt megbénul, és az érczagja a nemzeti hitelen miként rákfekély rágódik : várjon ki mondhatná, hogy et e bajok, legyen ő bár a legkisebb és legutolsó az államban, érzékenyen ne érintették volna ? Mind a bajokon már az uj kölcsön által gyökeresen segítve lesz. De az uj kölcsönnek erkölcsi oldala is van. Az alapban véve életkérdése minden érdekeltnek, életkérdés az őszállamra s minden egyesre nézve. Minél élénkebbnek mutatkozik a részvétel, annál inkább fog a népben a takarékosságérzék is, a nemzeti gazdálkodóság (Wirthschaftlichkeit) felébresztetni és megerősíttetni. A takarékossági vagyon consolidáltatik és nagyobbíttatik. Az által nem egy, ki szerzett garasait könynyelmüen el szokta tékozolni, számos, testet lelket megrontó kicsapongásoktól visszatartóztatik. Az e kölcsönbeni részvétel által a földmivésnek pénzalap és alkalom nyuttatik arra is, hogy néhány év alatt magát a bortizedtől megváltsa, és szorgalma gyümölcseit egyedül élvezze. E készséges feláldozás által, mi csak nagy és életerős nemzetek tulajdona, Austria népei minden mások előtt tiszteletet szerzendenek maguknak, és világhivatásukat kitünőleg bizonyítandják be. E szent érdekeknél fogva hangzott Császár ő Felségétől a kiáltás Austria próbált hűségű fiaihoz, kik közt a magyarok joggal a legelső sorban állanak. A magyar mindig vérével vagyonával kész volt ragaszkodását, ha kellett, az örökös császári házért tettleg bebizonyítani. A felejthetlen „moriamur pro rege nostro“ most is hazafias jelszava minden magyarnak, és Magyarország soha sem fogja megengedni, hogy ott, hol az állam és haza java forog fenn, tanúsított áldozatkészségének bebizonyításában az első ne legyen. A legnemesb bizalom szavai, melyeket Császár ő Felsége népeihez intézett, bizonyára mindenütt viszhangra találtak. A magasztos példa, melylyel országkormányzó főherczeg ő császári Fensége egy jelentékeny, ez országban magában véve leggazdagabb adománynyal megy elül, a kölcsön nagyfontosságu czéljánál fogva bizonyosan mindenkire, de különösen a nemesség és vagyonosbakra nézve buzdításul szolgáland. Ez uj ténye ő cs. Fensége minden alkalommal tanúsított nagylelkűségének, az ország erkölcsi és anyagi erejének emelésére. — Itt nem csupán pénzbees,és a drágaság megszüntetése, hanem egyszersmind az állam és az Uralkodók legjobbika iránti kötelesség forog fenn. A haza, sőt önmaga iránti kötelesség, a jövőnek biztosítása van szóban. Ugyan fogja-e itt még előbb valaki kérdezhetni, várjon ahhoz ő is járuljon-e, vájjon maga és övéiért egy takarékfillért gyűjtögessen-e? Vájjon támogassa-e a hazát, kivánjon-e jobb időket? Vonakodhatnék-e még valaki a kölcsön fontos czéljához ereje szerint járulni, és saját és a köz javát előmozdítani ? Midőn a császári felhívás a kölcsönbeni legmagasb részesülés által tetté tett, midőn a felséges császári ház fens, tagjai oly gazdag mértékben teszik le a küzjóérti áldozatkészséggel adományaikat a haza oltárára: zárhatná- e ki magát valaki szemrehányás nélkül ? avvagy talán, a helyett, hogy magunk segítnénk magunkon, idegen pénzpiaczon keressünk drága segítséget? A kölcsön nagyszerű, valamint czélja nagy szellem lelkesíti ? Föl tehát „egyesült erőkkel“, az áldás ki nem maradhat!! 555.000 frt. 200.000 — 120,000 — 800,000 — 100,000 — 100,000 — 52,520 -46.000 — PEST, jul. 31. Az „U. C.“ XH. czikke a nemzeti kölcsön tárgyában igy hangzik: Ha fel vagyunk jogosítva a községeknek általában a kölcsönügybeni részvételében fontos súlyt helyezni, szintoly bizonyos, hogy azok insolidum részvétele arra nézve a legalkalmasb és leghasznosb mód. Akár a községbeliek magukra vállalt részöszletek által maguk érdekelvék, akár az aláírás kizárólag a község nevében és hasznára történik, az állam mindkét esetben örömmel látja a nagyobb testületek tevékeny belépését, és mindenesetre annál biztosabban várhatni kielégítő eredményt, ha mind a politikai, mind a községi hatóságok öszpontilag hatályosan összeműködnek. Minden körülmények közt a községek mint ilyenek részvétele mellett ismételve a legmelegebben szót kell emelnünk. Egyfelől e műveletmód az államra nézve különös becsű, mert a kibocsátott papírok az általa pénzpiacztól távol s tulajdonkép szilárd kezekben maradnak. Másfelől pedig sok ok létezik, melyek a községeknek saját érdekükből parancsolják, hogy a hozzájuk intézett felhívásnak teljesen és örömmel feleljenek meg. Tudomás szerint e czélra engedtetett meg nekik a mostani vagyonuk fölötti kiterjedtebb intézkedési jog. De fő feladatuknak kell lenni, hogy annak csorbítását elkerüljék, sőt inkább a kölcsönt mint annak növelésére legalkalmasb eszközt használják. Minél nagyobb letszámra növekszik a község, annál nagyobbra nőnek szükségei, annál érzékenyebb a szükséges jövedelmek hiánya. De ezenfelül a községek, kivált a falusiak, különösen fekvő vagyonnal bírnak, holott pedig határozott előnyükre szolgálna ingó vagyont is nagyobb mértékben szerezni. Mert az biztosítási alapul szolgál számukra számos elemi csapások, vizár, tűz, jég, és végre a rendkívüli rész aratás ellen. Ha mezőik a szokásos évi áldást megtagadják, a tőke, melyet megtakargattak, nem tagadja azt meg. Ily esetekben ugyan a közjótékonyság is megkerestetik, vagy maga az államigazgatás szükségesnek látja előlegezésül első pillanatbani segélyképen bizonyos öszveget utalványozni ; végre az említett szerencsétlenségek egyes nemeire külön biztosítótársulatok léteznek. De szilárdan áll azon igazság, hogy magánosak és testületek a legjobban állanak, ha magukban meg van az erő, magukon saját erőfeszítéssel segíthetni. Ha egy községtagot a szerencsétlenség egészen sújt, akkor úgyis kötelessége a községnek, rajta lehetségig segíteni, de e kötelességét, valamint az ügyefogyottak és szegények ellátását is csak úgy teljesítheti, ha az eszközökkel vagy már bír, vagy azokat megszerzi. De a virágzó községvagyon ezenfölül positativ áldásnak is forrása, mellőzve a szerencsétlenség csapásait. Ha a község az iskolák szervezetét javítani, itt vagy ott építtetni, itj tetemesen rövidített útvonalat létesítni, gyümölcsfákat ültetni, mocsárt kiszárítani stb röviden valami vállalathoz akar fogni, miáltal elkerülhetlen szükségen segíttetik, vagy a vidék jólléte s virágzása tetemesen emeltetik, erre az eszközöket csak az általa szerzett tőkekészlet nyújtandja. Gondoljuk már a községek e buzgalmát oly sikeres czélokra az összes birodalomban elterjedve : mily virágzást idézhet az elő, ezerszeres új kútfeje nyílik a közjóllétnek! Nem csupán előnye, hanem lényege a folyamatban levő nagy műveletnek, miszerint a nyilvános élet minden irányai és viszonyaiban sem egyesek sem testületekre valami tetemes terhet nem ró, melylyel a legkülönfélébb előnyök valódi összesége föl ne érne. Az erőfeszítés, mire a nemzet nagyban és egészben magát elhatározza, annak minden elemeinek is külön érdekei arányában javára válik. Mi a falusi községköteléket illeti, elismert dolog, hogy annak szükséglete még mélyebben, elevenebben, jótékonyabban éreztetik, mint a városi községélet, hol a lakos még számos más társulatok és szervezeteknek tagja. Nem így falun, hol a községi kötelék csaknem az egyetlen kapcsot képezi, mely által a földmivelés az össz. testület nagy érdekeivel összefügg. Az tehát ő töötte különösen kedves és becses, s mint a csa-i iYunaenieum luuubitaouA daouud a« uj nv» | »«svam* «»MV -vfv“ vo/ jv svjwuviuiwv vD«sui »«ui ) verr is nyeresen Magyarországban a lakosság minden ősz-1 tón szerető igazérzelmű nép, ha egy akarat, egy i ger és erkölcsönítő hatalomban. BUDA, jul. 30. _ _ _ __ Mindenfelőli tudósítások szerint az uj köl-1 szerű. De mire nem képes egy jó fejedelmét őszül- ládi-, ugy’a községélet is nyer falun csendestül m m ____i ..1____ _ l.L__^ ab*. 1 avavatA non Vsa dravnf arm I At» LuJI.. v " .. 4,170 — 20.000 — 18,080 — 13,000 — 13,000 — 12,000 — 12,000 -12,000 — 8,000 -8,000 -8,000 -6,400 - 5,300 — 3,500 — 3,200 - 2,700 — 1,800 — 1,400 — 7,000 — 22,440 4,540 — Hogy azoknak, kik e cs. k. Apostoli Felsége legmagasb hívását követni, és a nagy nemzeti kölcsönben részt venni akarnak , minden egyes befizetendő részlet hányadának kiszámítása könynt illessék, következő figyelmeztetések adatnak, mibből négyévi befizetési időszak van felvéve. E szerint esik az aláírt öszvegből 20 ftból minden részletre 28% kr. 50 „ Jí 3» 1 ft 11% „ 100 „ Jí* 912 „ 22% „ 500 „ JJ J* 11 » 52% „ 1000 „J í* 21 „ 55 „ Itt megjegyeztetik még, hogy miután azon elv kimondatott, miszerint évenkint tíz egyenlő részlet fizetendő be, ezek mintegy öt heti időközökben következendnek egymásután. Végre még köztudomásra juttatik, hogy mind a kiszabott 5°/okas biztosíték lefizetése, mind a részletes befizetések Pest-Buda városok következő közpénztárainál történhetnek: 1. A cs. k. kincstári főfizetőhivatalnál Budán a várban bécsi kapu-utczában. 2. A cs. k. nemzeti fiókbanknál Pesten, Jóózsef-téren 13. szám alatt. 3. A 03. k. kincstári gyüjtőpénztárnál Pesten Lipótváros színháztéren , és Budán ariutora 44. szám alatt. 4. A cs. k. adóhivatalnál Pesten a megyeházban és Budán a Krisztinavárosban a cs. k. szolgabírói épületben a vármezőn Kiss-házban. Buda, jul. 19. 1854. A budai cs. k. helytartósági osztály elnökségétől. NEMHIVATALOS RÉSZ. Augustus 1-én 1854.