Budapesti Hírlap, 1854. augusztus (483-508. szám)

1854-08-01 / 483. szám

Pest, Kedd, Előfizetési feltételek: Helyben: Félévre 8 pst. Évne­gyedre 4 pst. Vidékre: Félévre 10 pst. Év­negyedre 5 pst 20 kr. A július közepén megjelenő f­r­a­n­­­c­ia regénynyel együtt : Helyben : Félévre 8 pst 20 kr. Évnegyedre 4 pst 20 kr. Vidékre: Félévre 10 pst 20 kr. Évnegyedre 5 pst 40 kr. Az előfizetés a lap kiadóhivatalá­ban (Országút, Kunewalderház földszint) történik. SZERK. HIVATALOS RÉSZ. e cs. k. Apostoli felsége maga belügy­­ministeréhez következő legmagasb kéziratot intézni méltóztatott: „K­edves báró Bach".A f. u. máj. 15-ki kéziratom által elrendelt 95.000 újoncz kiállításának foganatosításáról Elém terjesztett jelentésekből kü­lönös megelégedéssel láttam, hogy a népesség a birodalom minden részeiben a legdicséretebb kész­séggel és valódi feláldozással járult ezen a legfon­tosabb tekintetek által parancsolt rendszabály va­lósításához, és az annak végrehajtásával megbízott hatóságok hivatali működésükbeni buzgósás és siet­tetés által azzal versenyeztek. Ez előttem új bi­­zonysága hű alattvalóim ragaszkodása és szerete­­tének, és szükségesnek érzem azoknak ezért legtö­kéletesebb megelégedésemet és élénk köszönetemet kifejezni. Azért megbízom Önt, hogy jelen kézira­tomat köztudomásra juttassa. Bécs, jul. 28. 1854. Ferencz József s. k.“ F. hó 11-kén 9793. sz. a. kelt igazságügymi­­nisteri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pesti főtörvényszéki kerületben hivatali székhelylyel Budán Kovács Pál kine­­veztetett. , A kölcsön aláírások VII-d. Jegyzéké­nek m­egigazítása. A VlI-d. jegyzékben 14,636,360 ít­al ki­mutatott egész öszlete az eddigi aláírásoknak, egy becsúszott számolási hiba kiigazítása után tesz 14,638,390 ftot. VIII. Jegyzéke­k nemzeti kölcsönre a pestbudai közigazgatási te­rületben aláirt összegeknek : O­rs. Fensége Albert ffther­­czeg magyarországi katonai és voltfári kormányzó ur . 1,050,000 irt Gróf Károlyi György . . . • • 420,000­­Karácsonyi Guido . . . • • • 100,000 További aláírások Székesfehér me­gyében .......................................... 1,380,720 P.­Pilis megyében . . • .♦ | • 443,050 Ezek közt következő községek: Promontor .. . . . *' * • ■ • 33,000 frt Tétény.................................... • Török-Bálint..................................... Hartyán.................................... Taksony ' f ! ? ’ •­­ • • • 20.000 taksony 18)000 _ Aiwi * ’­­ .... 15,000 — Pilis . . 20,000 -Uri és Puszta Oszlár ..... 10)000 Gomba „ Tede-Farkasd . . • 17,000 — A pesti árvabizottmány .... 50,000 További aláírás Pest városban .. .. 153,560 A pest-zsolt megyei aláírás további eredménye.................................. 187,000 E közt ezen községek : Abony ..................................... • 90,000 — új Kécske . 27,000 -Alpár . . 20,000 — Békás ..................................... . 15,000 -Vokdas................................... 25,000 -Az aláirás eredménye Csongrád me­gyében ......... 111,480 26,000 — 17.000 — 17.000 — 17.000 - 483. Megjelenik e­pp, hítffit , a főbb finnepek utáni napokat ki­vive, mindennap reggel. EISfizetési díj: Vidékre : fé­­­­­y -­r­e : 10 frt.^é­v negyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben , Ul­­évre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször hasíbzott sorinak egyszeri beiktatásáért 6 kr. több­szöriért pedig 4 kr. számíttatik. — Egyes szém 30 pkr. BUDAPESTI Szerkesztői iroda van^Ország­ut, 6. sz. a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Előfizethetni —hel­y*b­evi* al­ap kiadd hivataliban. Lukács L.­ét társ könyvnyomdájában (Országút Kune­­valderház), vidéken minden os. kir. postahiva­talnál. — Az előfizetést tartalmazd levelek a czim. lak­hely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt b­é­r mis n t • s­i tv • egyenesen akladó hivatalhes it. eszandék. I R L A P A budai­ cs. k. építész-igazgatósági osztály hivatalnokai s alkalma­zottjai .................... .. . . , Összesen :­­ 3,899,980 — Ehhez a VII. jegyzék .... 14,638,390 A­z egész eddigi ősziét . 1. . . 18,538,370 firt Buda, jul. 31. 1854. A cs. kir. helytartósági osztály. A soproni cs. kir. helytartósági osztály kor­mányterületén eddig elő tudomás szerint következő aláírások történtek az államkölcsönre : Batthyányi herczeg 800,000 ft­­nyi aláírásából tekintettel az e kormány­területen létező földbir­tokára­­ . . . . I­á­n­o­­­d­e­r veszprémi püspök ur* mélt............................ A veszprémi káptalan (előlegesen) Sopron város ..........................­ Veszprém város, az izraelita cultus községgel együtt . . .­­ Pápa város . ... . . Kőszeg város (előlegesen) Kismarton város . .. . . soproni szolgabirói járás községe és pedig Rákos .... Nyék ... . . . . • Kopháza......................... . Mirbisol..................... Agendorf ...... Hark­a . . . . Sobattendorf ...... Kabald .­­ . . . Loipersbach......................... Balf . . . . . ... • Bandorf ............................... Landsee és Blumenau . . Felső-Péterfa ............................... Lintgrab . . . . .. . . • Újfalu ......... Boz............................................... Kasarab...............................­• Továbbá a nagy -martoni szolgabiró járási Stettera község . . A soproni cs. k. helytartósági osztály hivatalnokai és szolgái . Veszprém megye hivatalnokai szolgái . ..... . Sopron, jul. 27. 1854. A soproni cs. k. helytartósági osztály elnöksége által, és táljainál valódi hazafiailag versenyző részvétel­nek örvend. Más nem is volt várható. Ha e kölcsön már azon előnyök és kedvezmények által, melyek avval minden részvevő számára egybekapcsolvák, oly mértékben kitűnő, mikép abból magát jól felfogott önérdekéből senki ki nem zárhatja, ki csak néhány forintról is rendelkezhetek, az hazafias tekintet­ben is a legszebb alkalmat nyújtja a valódi loja­­litás és közérzület bebizonyítására, mely boldog­ságát mindig a közjó előmozdításában keresi és találja. Az anyagi előnyök, miket az új kölcsön ki­­nek kinek nyújt, már eddig alapos fejtegetésekben többfelől fel­világosíthattak; vájjon ki ne kívánná, hogy a folyópénz becsének az események követ­keztében beállott elértéktelenülésének mielőbb vége vettessék, a pénzforgalom rendes ösvényére visszavitessék, minden realitások értékének inga­dozó határozatlansága, a belforgalom akadályai, a külnek veszteségei, és a mind a bajokból szár­mazó általánosan nyommasztó drágaság mielőbb megszüntetve legyenek ? Ha az iparszellem len­dületereje ily akadályok közt megbénul, és az érczagja a nemzeti hitelen miként rákfekély rá­gódik : várjon ki mondhatná, hogy et e bajok, le­gyen ő bár a legkisebb és legutolsó az államban, érzékenyen ne érintették volna ? Mind a bajokon már az uj kölcsön által gyökeresen segítve lesz. De az uj kölcsönnek erkölcsi oldala is van. Az alapban véve életkérdése minden érdekeltnek, életkérdés az őszállamra s minden egyesre nézve. Minél élénkebbnek mutatkozik a részvétel, annál inkább fog a népben a takarékosságérzék is, a nemzeti gazdálkodóság (Wirthschaftlichkeit) fel­­ébresztetni és megerősíttetni. A takarékossági vagyon consolidáltatik és nagyobbíttatik.­­ Az által nem egy, ki szerzett garasait könynyel­­müen el szokta tékozolni, számos, testet lelket megrontó kicsapongásoktól visszatartóztatik. Az e kölcsönbeni részvétel által a földmi­vésnek pénz­alap és alkalom nyuttatik arra is, hogy néhány év alatt magát a bortizedtől megváltsa, és szor­galma gyümölcseit egyedül élvezze. E készséges feláldozás által, mi csak nagy és életerős nemze­tek tulajdona, Austria népei minden mások előtt tiszteletet szerzendenek maguknak, és világhiva­tásukat kitünőleg bizonyítandják be. E szent érdekeknél fogva hangzott Császár ő Felségétől a kiáltás Austria próbált hűségű fiaihoz, kik közt a magyarok joggal a legelső sorban állanak. A magyar mindig vérével va­gyonával kész volt ragaszkodását, ha kellett, az örökös császári házért tettleg bebizonyítani. A felejthetlen „moriamur pro rege nostro“ most is hazafias jelszava minden magyarnak, és Magyar­­ország soha sem fogja megengedni, hogy ott, hol az állam és haza java forog fenn, tanúsított áldozatkészségének bebizonyításában az első ne legyen. A legnemesb bizalom szavai, melyeket C­s­á­­s­zár ő Felsége népeihez intézett, bizonyára min­denütt viszhangra találtak. A magasztos példa, melylyel országkormányzó főherczeg ő császári Fensége egy jelentékeny, ez országban magában véve leggazdagabb adománynyal megy elül, a kölcsön nagyfontosságu czéljánál fogva bizonyosan mindenkire, de különösen a nemesség és vagyonosbakra nézve buzdításul szolgáland. Ez uj ténye ő cs. Fensége minden alkalommal tanúsí­tott nagylelkűségének, az ország erkölcsi és a­nyagi erejének emelésére. — Itt nem csupán pénzbees,­és a drágaság megszüntetése, hanem egyszersmind az állam és az Uralkodók legjob­bika­ iránti kötelesség forog fenn. A haza, sőt ön­maga iránti kötelesség, a jövőnek biztosítása van szóban. Ugyan fogja-e itt még előbb valaki kér­dezhetni, várjon ahhoz ő is járuljon-e, vájjon maga és övéiért egy takarékfillért gyűjtöges­­sen-e? Vájjon támogassa-e a hazát, kivánjon-e jobb időket? Vonakodhatnék-e még valaki a köl­csön fontos czéljához ereje szerint járulni, és sa­ját és a köz javát előmozdítani ? Midőn a császári felhívás a kölcsönbeni leg­magasb részesülés által tetté tett, midőn a felsé­ges császári ház fens, tagjai oly gazdag mérték­ben teszik le a küzjóérti áldozatkészséggel ado­mányaikat a haza oltárára: zárhatná- e ki magát valaki szemrehányás nélkül ? avvagy talán, a he­­­lyett, hogy magunk segítnénk magunkon, idegen pénzpiaczon keressünk drága segítséget? A kölcsön nagyszerű, valamint czélja nagy szellem lelkesíti ? Föl tehát „egyesült erők­­k­e­l“, az áldás ki nem maradhat!! 555.000 frt. 200.000 — 120,000 — 800,000 — 100,000 — 100,000 — 52,520 -46.000 — PEST, jul. 31. Az „U. C.“ XH. czikke a nemzeti kölcsön tárgyában igy hangzik: Ha fel vagyunk jogosítva a községeknek ál­talában a kölcsönügybeni részvételében fontos súlyt helyezni, szintoly bizonyos, hogy azok in­solidum részvétele arra nézve a legalkalmasb és­ leghasznosb mód. Akár a községbeliek ma­gukra vállalt részöszletek által maguk érdekel­­­vék, akár az aláírás kizárólag a­ község nevé­ben és hasznára történik, az állam mindkét eset­ben örömmel látja a nagyobb testületek tevékeny belépését, és mindenesetre annál biztosabban várhatni kielégítő eredményt, ha mind a politikai, mind a községi hatóságok öszpontilag hatályosan összeműködnek. Minden körülmények közt a községek mint ilyenek részvétele mellett ismételve a legmele­gebben szót kell emelnünk. Egyfelől e művelet­mód az államra nézve különös becsű, mert a ki­bocsátott papírok az által­a pénzpiacztól távol s tulajdonkép szilárd kezekben maradnak. Másfelől pedig sok ok létezik, melyek a községeknek saját érdekükből parancsolják, hogy a hozzájuk inté­zett felhívásnak teljesen és örömmel feleljenek meg. Tudomás szerint e czélra engedtetett meg nekik a mostani vagyonuk fölötti kiterjedtebb in­tézkedési jog. De fő feladatuknak kell lenni, hogy annak csorbítását elkerüljék, sőt inkább a köl­csönt mint annak növelésére legalkalmasb esz­közt használják. Minél nagyobb letszámra növekszik a köz­ség, annál nagyobbra nőnek szükségei, annál érzékenyebb a szükséges jövedelmek hiánya. De ezenfelül a községek, kivált a falusiak, különösen fekvő vagyonnal bírnak, holott pedig határozott előnyükre szolgálna ingó­ vagyont is nagyobb mértékben szerezni. Mert az biztosítási alapul szolgál számukra számos elemi csapások, vizár, tűz, jég, és végre a rendkívüli rész aratás ellen. Ha mezőik a szokásos évi áldást megta­gadják, a tőke, melyet megtakargattak, nem ta­gadja azt meg. Ily esetekben ugyan a közjóté­konyság is megkerestetik, vagy maga az állam­igazgatás szükségesnek látja előlegezésül első pillanatbani segélyképen bizonyos öszveget utal­ványozni ; végre az említett szerencsétlenségek egyes nemeire külön biztosítótársulatok létez­nek. De szilárdan áll azon igazság, hogy magá­­nosak és testületek a legjobban állanak, ha ma­gukban meg van az erő, magukon saját erőfeszí­téssel segíthetni. Ha egy községtagot a szeren­csétlenség egészen sújt, akkor úgyis kötelessége a községnek, rajta lehetségig segíteni, de e kö­telességét, valamint az ügyefogyottak és szegé­nyek ellátását is csak úgy teljesítheti, ha az esz­­­közökkel vagy már bír, vagy azokat megszerzi. De a virágzó községvagyon ezenfölül posita­tiv áldásnak is forrása, mellőzve a szerencsétlen­ség csapásait. Ha a község az iskolák szervezetét javítani, itt vagy ott építtetni, itj tetemesen rövi­dített útvonalat létesítni, gyümölcsfákat ültetni, mocsárt kiszárítani st­b röviden valami vállalat­hoz akar fogni, mi­által elkerülhetlen szükségen segíttetik, vagy a vidék jólléte s virágzása tete­mesen emeltetik, erre az eszközöket csak az ál­tala szerzett tőkekészlet nyújtandja. Gondoljuk már a községek e buzgalmát oly sikeres czélokra az összes birodalomban elterjed­ve : mily virágzást idézhet az elő, ezerszeres új kútfeje nyílik a közjóllétnek! Nem csupán előnye, hanem lényege a folya­matban levő nagy műveletnek, miszerint a nyil­vános élet minden irányai és viszonyaiban sem egyesek sem testületekre valami tetemes terhet­­ nem ró, melylyel a legkülönfélébb előnyök valódi­­ összesége föl ne érne. Az erőfeszítés, mire a nemzet nagyban és egészben magát elhatározza, annak minden elemeinek is külön érdekei arányá­ban javára válik.­­ Mi a falusi községköteléket illeti, elismert dolog, hogy annak szükséglete még mélyebben, elevenebben, jótékonyabban éreztetik, mint a vá­rosi községélet, hol a lakos még számos más tár­sulatok és szervezeteknek tagja. Nem így falun, hol a községi kötelék csaknem az egyetlen kapcsot képezi, mely által a földmivelés az össz­­. testület nagy érdekeivel összefügg. Az tehát ő t­ö­ötte különösen kedves és becses, s mint a csa-i iYunaenieum luuubitaouA daouud a« uj nv» | »«svam* «»MV -vfv“ vo/ jv svjwuviuiwv vD«su­i »«ui ) verr is nyer­­­esen Magyarországban a lakosság minden ősz-1 tón szerető igazérzelmű nép, ha egy akarat, egy i ger és erkölcsönítő hatalomban. BUDA, jul. 30. _ _ _ __ Mindenfelőli tudósítások szerint az uj köl-1 szerű. De mire nem képes egy jó fejedelmét őszül- ládi-, ugy’a községélet is nyer falun csendestül m m ____i ..1____ _ l.L__^ ab*. 1 avavatA non Vsa d­ravnf arm I At» L­uJI.. v " .. 4,170 — 20.000 — 18,080 — 13,000 — 13,000 — 12,000 — 12,000 -12,000 — 8,000 -8,000 -8,000 -6,400 - 5,300 — 3,500 — 3,200 - 2,700 — 1,800 — 1,400 — 7,000 — 22,440 4,540 — Hogy azoknak, kik e cs. k. A­p­o­s­t­o­l­i Fel­sége legmagasb hívását követni, és a nagy nem­zeti kölcsönben részt venni akarnak , minden egyes befiz­etendő részlet hányadának kiszámítása köny­­nt illessék, következő figyelmeztetések adatnak, mib­ből négyévi befizetési időszak van felvéve. E szerint esik az aláírt öszvegből 20 ftból minden részletre 28% kr. 50 „ Jí 3» 1 ft 11% „ 100 „ Jí* 912 „ 22% „ 500 „ JJ J* 11 » 52% „ 1000 „J í* 21 „ 55 „ Itt megjegyeztetik még, hogy miután azon elv kimondatott, miszerint évenkint tíz egyenlő részlet fizetendő be, ezek mintegy öt heti időkö­zökben következendnek egymásután. Végre még köztudomásra juttatik, hogy mind a kiszabott 5°/ok­as biztosíték lefizetése, mind a részletes befizetések Pest-Buda városok következő közpénztárainál történhetnek: 1. A cs. k. kincstári főfizetőhivatalnál Budán a várban bécsi kapu-utczában. 2. A cs. k. nemzeti fiókbanknál Pesten, Jó­ó­zsef-téren 13. szám alatt. 3. A 03. k. kincstári gyüjtőpénztárnál Pesten Lipótváros színháztéren , és Budán ariutora 44. szám alatt. 4. A cs. k. adóhivatalnál Pesten a megyeház­ban és Budán a Krisztinavárosban a cs. k. szolga­bírói épületben a vármezőn Kiss-házban. Buda, jul. 19. 1854. A budai cs. k. helytartósági osztály elnökségétől. NEMHIV­AT­ALOS RÉSZ. Augustus 1-én 1854.

Next