Budapesti Hírlap, 1854. augusztus (483-508. szám)

1854-08-04 / 486. szám

— Egy rajnai lapnak ezt írják Páriából: Az anélriai kormány a franczia kormánynál kérdést tétetett az iránt, mit szándékozik Spanyolország­ban tenni. Hübner úr, ki ez iránt hosszasan ér­tekezett Drouynde Lhuysurral, ennek egy­szersmind kijelenté, hogy a kérdés semmi össze­függésben sincs kormányának a keleti kérdésben magatartásával. A választ nem tudni, de mindenből,a­mit itt és Londonban lehet hallani, az tűnik ki, hogy E spart erőt mindkét kabinet támogatni fogja, mindaddig míg monarchiai irányt követ. — B. H e s z tszn. 6 exoja rövid Bécsben mu­­latása után visszatér főhadiszállására Sutzavába. — A munkálatok , az országképviseleteknek valósággal életbeléptetésére szakadatlanul legna­gyobb tevékenységgel folynak. Hogy államorganis­­musunknak e nagyfontosságú része mielőbb életbe léphessen, bkr szerint a külön­ országképviseletek első alakítása a tagoknak legfelsőbb kinevezése ál­tal fog történni, s a választásrend később fog meg­­állapittatni. — Előttünk fekvő olasz lapok semmi említé­st­ sem tesznek Modenában, nyugtalanságokról, sem eddig távirati tudósítás nem érkezett, mely a nyug­talanságoknak ott a pármaival egyszerre kiütését említené. Megjegyzésre méltó, hogy a Turinban megjelenő „Opinione“ 24-én ezt írja : úgy látszik, Modenában is felkelési kísérlet szándékolta­­tott, de nem létesült. — Albert főherczeg ő cs. fens. Beszter­­czére, a bukovinai határhoz megérkezett. (Külföldi napló.) London, júl. 30. A „Herald“ szerint legközelebb egy új 6000 főnyi osztály induland keletre, Cathoart tábornok pa­rancsnoksága alatt. .. Általánosan azt hiszik, hogy Stopford admirál helyettesítendi a balti hajóhadnál a meg­­betegült C­o­r­r­y admirált. Páris, jul. 29. Egy nagytehetségű fiatal író, H­é­­­i­e, ki főconsul volt Amerikában, legközelebb egy ily czimű érdekes munkát adand ki : „Discours sur l’histoire moderne des deux mondes.“ — Biarritz - ból érkezett tudósítások vonsta­­tírozzák a császárné egésségi helyzetének javulását.­­ A Marseilleből T­oul­ónba érkezett azon öt kereskedő­hajó, melynek 25-bén kelle 100 tüzérségi lóval s hadiszerekkel elindulnia, ellen­­parancsot kapott. A hadügyministérium 100-ra e­­melte föl az általa jelenleg kibérelt hajók számát. ----A tengerészeti minister rendeletéből a ten­gerészezredekbe s a hajóhadi legénység közéi ön­­kénytes beállások újra felfüggesztettek újabb ren­deletig. — Nantesben legközelebb 4 lakosnál ház­ta utazások történtek, azonban minden eredmény nélkül. — Jul. 30. A szép művészetek akadémiája tegnap az elhunyt Ra­oul­ Ro­ch­et­t­e helyébe, H­a­r­e­v­y-t választa meg örökös titkárává. — A hajdani arab főnök, B­u-M­a­z­a 26-án Marseilleből keletre indult, hol — mint tud­juk — egy basi-bozuk csapat parancsnokságát ve­­endi át. A ,,Nouvelliste“ szerint, Bu-Maza tökéle­tes franczia lovaggá lett, s bámulatos folyékony­­sággal beszéli a franczia nyelvet. — A ministerek közöl egyedül Jui­n­e­a­u van Biarritzban, a császár közelében, azonban a pénzügyministerium­ kezelése végett ideiglenesen senki sem jelöltetett ki helyette. —­ Császári rendeletnél fogva Chapuys- Montlaville, trévouxi al­megyefőnök, a becsület-legio lovagjává neveztetett ki. Berlin, jul. 30. A porosz Landwehr második hadállítmányának beszólításáróli hír teljesen alap­talan , s alkalmasint onnan keletkezett, miszerint számos tisztviselők neveztettek ki e csapatokhoz s vezéreik is kijelöltettek. Egyébiránt a második hadállítmány nem megy táborba, hanem helyőrsé­gül szolgál. Nápoly, jul. 30 Nápolyi közlések ismételve kiemelték azon óvást, mely a szicziliai kormány által felállított azon elv ellen, miszerint az általa elrendelt kiviteli tilalmak vagy vámfelemelések a korábban kötött szállítási kötvényekre visszaható erővel bír­nak , az idegen diplomatia részéről létetett. Újab­ban jelentik, hogy de Lapour franczia követ Ná­polyban az ily tiltakozást a marha- és kénkivitelre vonatkozó legújabb enyhítő­ bocsátványokra nézve is megnyitó. Ő mindkét esetben a maga védenc­ei számára minden az új megszorító rendszabályok közzététele előtt kötött szállítási szerződvények a­­kadálytalan foganatosítását mint csorbu­datlan jogot igényli, és fenntartja magának, bekövetkező eset­ben a franczia alattvalónak azon elv alkalmazása által netán okozott kárért teljes kárpótlást kívánni. Róma, jul. 26. Santa Constant­in­i,­ 24 éves folignoi szobrász, a sagra consulta által gr. Rossi minister meggyilkolásáért égtájra ítéltetve, jul. 21-kén kivégez­tetett. New-York, jul. 15. Az amerikai sen­atus folyvást a Canadával köttetett szerződést tár­gyaló, s legközelebb a japáni szerződés is eléje terjesztetett, úgy hiszik, mindkét szerző«^« meg fog eröteíttetni. ,1 _ M­exicoból 3-ról kelt tudósítások sze­rint, a fölkelés folyvást tartott, s újabb csapatok küldettek Michoapan-ba, az e ponton támadt mozgalom elnyomása végett. __Guyamas-ban Raousset-Boulbon gróf részéről, újabb expeditiót vártak. KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről. A jul. 23-ai fratestti csatáról, melyet némely lapok folyvást kétségbe vonnak, a „Wand.“ ren­des bukaresti levelezője ezt írja jul. 25-ről: Tény, hogy f. hó 21 és 22-kén a törökök közt a Dunán innen és túl­­ nagy mozgalom vétetett észre, és 22-kén estve előőrseiket Dzsurdzsevoból Frates­­tihoz csaknem ágyulőtávnyira mozdíták elő. Lett legyen az ok bármi, elég az, hogy hg G­­o­r c­s­a­­koft 23-ban mintegy 25.000 ember, köztük 6000 lovas, s arányos számú tüzérség élére állt; e csa­patokat három hadoszlopra osztá, s a törökök és állomásaik megtámadására indult, melyek az u­­tóbbi napokban Dzsurdzsevo és Sloboziából észak és északnyugatnak féliv alakban másfél órányira előbbre tétettek. Úgy látszik, hogy a törökök el­lenfelük minden mozdulataikról pontosan érte­sülve voltak s intézkedéseiket már idején meg­­­tették, mert mig Sloboziánál az ellenség előtt, ki e pont ellen legerősb hadoszlopával, 12000 em­berrel intézte a támadást, hátrálni látszottak, az oroszok jobb hadoszlopát, mely a leggyengébb volt, nagy erővel megtámadták s rövid harcz u­­tán visszaverték. Csak ekkor törtek elő a törökök dzsurdzsevoi és szloboziai állomásaikból, s igen erős tüzelést kezdtek az előnyomuló oroszokra, kiket megállásra s aztán visszavonulásra kény­szerítettek. Az oroszok alkalmasint csak a törö­kök ágyutávolából akartak kivonulni s aztán újra alakulni; de ott a visszavert jobb hadoszlop egy részére bukkantak, mely, hogy be ne keríttessék, kénytelen volt ez irányban menekülni. E találko­zás által a zavar és lehangoltság az oroszok so­raiban még inkább növekedett, s mivel a törökök is egész erővel előnyomultak, többé lehetlen volt az oroszokat megállítani, hanem hadoszlopaik fel­­oszolva vad futásnak eredtek Kalugerény felé, a­nélkül hogy tulajdonképen jelentékeny csatára került volna a dolog, mert egy erős zápor gá­tolta a törökök részéről a további üldözést. Ugyan­ez est­e a török előőrsök Frateeti előtt foglaltak állást, de úgy látszik, hogy e napon maguk a tö­­­rökök is támadni akartak, mert Oltenizzánál is tetemes számban jöttek át 23-kan, megszállták az Argisz torkolatát, az összeköttetést Dzsur­­dzsevával helyreállíták s másfél órányira nyo­multak befelé. Az oroszok közt nagy­­ levertség uralkodik, s a város tele ijesztő hírekkel és féle­­­lemmel. Egy Budberg unok által aláirt proclama­­tio körülbelől e következőt tartalmazza: „Ő fel­sége minden oroszok czárja, Lengyelország ki­rálya, Moldva- és Oláh-fejedelemségek protec­­tora, és a görög-orthodox egyház minden köve­tőinek védura elhatározta, az orosz cs. csapatokat rövid időre a Duna egésségtelen déli tájékairól a jobb fekvésű egésséges hegyi vidékekre vissza­vonni. Az ellenség a maga együgyüségében azt hitte, hogy mi félelemből hátrálunk előtte, és vi­téz csapatainkat ide vonulásakor megtámadni i­­gyekezett. De alig hogy leg Gorcsakoff fő­parancsnok csapatainak megparancsolta, hogy az ellenséget verjék vissza, ez gyalázatosan azonnal megszaladt, fegyvert és lőszert hátra hagyva, miket csapataink szintén magukkal hoznak. Mi­helyt az évszak kedvezőbb lesz, visszatérünk hozzátok mint barátaitok, hogy örökre megsza­badítsunk e barbár törököktől. Visszavonulásunk óvatosan és elsietés nélkül történik, nehogy az ellenség azt higye, hogy előre futunk.“ A bukaresti más tudósítások júl. 30-ig terjednek. Budberg mnok irodája 29-kén ment el Foksánba. Csatát már nem várhatni, mert az oroszok mellékutakon vonulnak ki, és a törökök is csak lassan nyomulnak előre . Bukurestbe ér­kezőikkor ott orosz katonát nem fognak találni. 29-ken az oroszok még Kalugereniben álltak, egy napi útnyira Bukuresttől. Az oroszoknak Fratestiből visszavonulásáról következő részletek tudják: A visszavonulási pa­rancs július 27-kén reggeli 3 órakor adatott. E­­lőbbi estre még , alkalmasint a törökök ámí­tása végett, Fratestit erősen tánczolták. A visszavonulás legjobb rendben történt. Hy Gorcsakoff főhadiszállását Obilestibe tette át, 4 mfdre az Argisz mögött. A törökök 27-kén estve szállták meg Fratestit s ott védelmi állást foglaltak. A czirkáló török lovasőrsök találkoz­tak az orosz utóhad őrseivel, s még több apró csatárzás történt, a törökök előnyére,Fratesti kö­zelében. A Szlatina és Rimnikből elvonuló oro­szok képezik az orosz sereg utóhadát. A vissza­vonulás czélja, jólértesültek szerint a szerető­­vonali felállítást, Galacz és Braila támpontokkal, tökéletesbíteni, a Jolomnizán átkelés után a­ csa­patok rendes menetben fognak haladni, addig kettős menet van parancsolva. Az Oltenizzából elvonuló csapatok Obilestinél, a Kalarasbeliak Sloboziánál csatlakoznak a főhadhoz Budberg­­nek székhelye Jasszy lesz. Gorcsakoff­ág főhadiszállása augustus közepe felé F­o­k­s­á­n, Galacz, Tekucs és Foksán közt 3 nagy tábor tt­­líttatik. Az orosz hadsereg új hadrendjéről a ,,Sol­­datenfr.“ ezt jelenti. A nagy orosz működő had­sereg középpontja Kisenevben van ,a tartaléka Mohilevben a Dniesternél gyűl össze. A távolság Kisenevtől Galaczig a Dunánál, Odesszáig a fe­ketetengernél és Csernoviczig a Pruthnál, egyen­lőn 15 mftlld. Egy Ad­­­er­bur­g szárnysegéd által Sz. Pétervárról hozott császári parancs sze­rint e három pontra kell lg Gorcsakoffnak teljes figyelmét fordítnia. Viddinbő­l jelentik, miszerint a sumlai török hadsereg jul. 22-kén parancsot kapott a Duna felé előnyomulni; e sereg Izmail pasa, Hasszán pasa és Kosztun pasa alatt három irányban nyomul előre. O­m­e­r pasa jul. 26-kán utazott el Sumlából Ruscsukba, a törökök moz­dulatait Oláhországban személyesen intézni. Az austriaiak bevonulásáig Omer pasa főhadiszál­lása Bukarestben lesz. A Kisoláhország határánál állott orosz csapatok jul. 24-ke óta rendes vissza­vonulásban vannak, hír szerint a szeretővonalra, Szilisztriából jul. 27-ről jelentik. Épen most láthatók az első angol csapatok Szi­­lisztria falai alatt. Lord Cardigan személyes vezetése alatt két eskadron könnyű dragonyos és huszár, kisérve­­100 török láncsástól, érkezett ide. Tíz nap óta járnak az országban minden irány­ban, a területtel megismerkedendők. A Dob­rudzsában is voltak, s űzőbe vettek egy előttük futó kozákcsapatot. Holnap Sumlába indulnak s onnét Dewnehbe térnek vissza. Szilisztria lakosai némi iróniával szemlélik őket. Jul. 20-kán az orosz flotta elhagyta Sze­­basztopolt, de kétnapi czirkálás után a kikötő közelében visszatért Szebasztopolba. A montenegrói eseményekről az „Agr. 7.“ ezt írja: Jul. 15-kén a fellázadt Berda három oldalról körülvétetett, úgy hogy csak Spitz török várral közlekedhetett. Az ideigl. kormány a láza­dók élére állt, s megtámadta Zagaraczt, bol D­a­­n­i­­­o 3000 emberrel s 11 ágyúval állt. Ekkor az ex - szerdái Ramo Boscovics, ki a mozgalom­ban nem vett részt, az ideigl. kormány fejeihez beszédet tartott, s őket árulóknak nevezé, mivel a török hatóságokkal leveleznek. Bármennyire roszalni kell is, úgymond, minden jó montenegrói­­­nak D­a­n­i­­­o kormányát, az még nem elég ok, hogy gyűlölt ellenségünk a török karjába vessük magunkat. Beszéde viszhangra talált, s veszeke­dés támadt maguk a felkelők közt, melyben a lá­zadófőnököknek sikerült négy ellenszegülőt meg­ölni, fejeiket levágni, s számos családjaik s mar­hájuk egy részével Spiz török várba menekülni. 16-kán Ramo Boscovics ex szerdár 50 fő­ből álló küldöttséggel kijelenté feltétlen hódola­tát a fejedelemnek, s a csend Bjelopavljevicsben helyreállt. A menekült Pop G­­­o­k­o­nak egy fia meglövetett, s most szigorú vizsgálat kezdetett a Berda minden főnökei ellen. Uj kivégzések s va­gyon-elkobzásokat várnak. Hadiadó vettetett ki a fölkelő helységekben minden családra. A vizs­gálatból az sült volna ki, hogy a felkelést Oz­mán skutarii pasa gyámolítá, ki két nappal an­nak kiütése előtt a határhelyőrségeket szaporítá, a felkelők támogatása végett. 16-kán Danilo a kornak székhelyét Cettinjéből D­r­­­a-L­u­k­á­b­a (sas-lak) egy faluba tette át, mely Montenegro középpontján, és egy Spuz vára fölött uralkodó halmon fekszik. E pontról egy nap alatt Monte­negro akármelyik pontjára elérhetni,­­ így a bel­zavarok könnyen elnyomhatók lesznek Mivel a­­­zonban e helységben a szükséges épületek hiány­zanak , még sok idő telik el, míg ez átköltözés valósággal megtörténik. Danilo fejedelem Spuz parancsnokától a menekültek kiadását kívánta, de előreláthatólag siker nélkül, mely esetben az egész nép Spuz megtámadását követeli. A konstantinápolyi hir. lap jelenti, miszerint Omer pasa Ruscsukból Dzsurdzsevoba ment, az austriai hadsereg tábornokaival ér­tekezendő.­­ A Szulinánál elesett angol fre­­gatkapitány Parker temetése Konstantinápoly­ban jul. 12 kén ment végbe. A Bosporusban levő török, franczia, angol, austriai és szardiniai hadi­hajók egész nap gyászlobogót tűztek föl. — Tö­­rök tudósítások Tabrisból jun 29-től a Pereiá­­bani viszonyokat a portára nézve kedvezőknek festik. Trapezuntbó­l Írják jul. 1- ról : A szu­­khumkaléi hirek jul. 7 - ig, a redutkaléiak jul. 8-ig terjednek. Naib effendi, Sarayl hadnagya Vurdunban az erre megbizott angol tisztekkel 10.000 főnyi cserkesz segédcsapatnak Batumba küldése iránt értekezett. Mindent megígért, de nem titkold, hogy a cserkeszeknek nem nagy kedvük van a­z e 11 m pasa sergéhez csatlakozni. Az angol tisztek nem hiszik, hogy eljőjenek. Erzerumból jelentik jul. - ról. Az oro­szok 25.000 emberrel és 80 ágyúval átmentek az Arpacsay vizén, s csak 6 órányira állanak Kursz­­tól. Néhány mértföldnyire áll a török sereg, 30.000 rendes, 15.000 neavrendes csapattal és 100 ágyúval. Soraikban még folyvást demorali­­satio dúl, és az európai s török tisztek közti el­lenségeskedés. Davis angol ezredest a karszi határon a törökök megbotozták. Valóból 11 -ről Írják : Gr­o­ni felkelőve­zér a Triton angol gőzös fedezetén, miután a közbejött nehézségek az austriai cs. k. consulsági ügynök közbenjárása által elháríttattak, elhajó­zott. F­u a­d effendi Larisszába visszatért. A b­a­i pasa Armironál czirkál. Fu ad effendi egy temp­lom építését megengedte Az „Agr. Z.‘‘ szerint Musztafa pasa her­­czegovinai vezir visszahivatott. Nazif effendi az uj bibacsi kaimakam megérkezett. A spanyol felkelés. A „Patrie“ jul. 25—ki­jelentései a csend tel­jes visszatérését közel megtörténőnek állítják. A fölkelés vezérei jul. 18-án a királynőnél audientiát nyertek, s hozzá következő beszédet intéztek : „Felségednek csak mutatnia kell magát Madrid utczáin, és ezen egy rész kormány, nem pedig a monarchia ellen emelt torlaszokat meglátogatnia, hogy maga meggyőződjék­­ felséged, mikép sem dynastiájának sem a monarchiai elvnek nincs mi­től félnie. Mi fogjuk felséged tiszteletőrségét ké­pezni“ stb. Az „Epoca“ nem kétli,hogy Izabella királynőt az egész lakosság a legjobban fogja fogadni.­­ A junta egy proclamatioban megelé­gedését fejezi ki, hogy a csak nemrég még a leg­­hevesb vihartól izgatott főváros most nyugodt és békeszerető. A most a felkelési hatóságok orgánumául szolgáló madridi hírlap jul. 23-diki száma S­a­n­ Miguel egy rendeletét közli, mely szerint min­den fegyveres polgár a maga illető torlaszának védésére tartozik szorítkozni, s azt csak szolgá­lati szükség esetében szabad elhagynia. Minden fegyveres népőrsök őrcsapatokat tartoznak kör­nyékükön járatni, hogy a személy és vagyon el­leni minden bűnös kísérlet tüstént megfenyíttes­sék. Ki oly bűnt követ el, elfogatik, s a tör­vény szerint büntettetik.­­ Ugyane lap a jun­ta jun. 23-ai intézkedéseit közli, melyek sze­rint a tartom. tanács, valamint a helyhatósá­gi testőrség (Munizipalgarde), melynek fegy­verei a községtanács rendelkezésére beszolgál­tatandók, megszüntetik, és az 1843-ki tartón küldöttség összeülése elrendeltetik; további ren­delet a sebesültek és családjaik ellátásáról intéz­kedik; az elestek özvegyei és árváinak a juni által nyugdíj rendeltetik. A felkelés emlékét diss fel örökíten­i. Mindazon tisztek, kik 17­19-ki önkényt vettek részt a népmozgalomban, és sokkal előlép­tettetnek; minden katona szolgálat ideje két évvel megrövidíttetik. Az 1843-as várostanács a biztonsági tan rendeletére összegyűlt, és a madridiakhoz procla­matiót intézett, melyben hivatalba léptét, továb­bá azt jelenti, hogy haladék nélkül a nemzető­ség felállítása és felfegyverzéséhez fogand. Sár Miguel­­nek, mint a madridi junta elnöke szi­nén proclamatiót bocsátott ki, melyben különös deportero megérkezésére készíti elő a lakó­ságot.­­ Az „Epoca“ szerint 20- kán estig a k­lönböző kórházakba 88 sebesültet hordtak be, torlaszvédők közt sok franczia, lengyel, olasz,­­ arab is volt. Jul. 24-ről írják :Espartero, egyik­­ disegédét, Allende Sarlázár írnokot, e levéllel a királynőhöz tűrde, melylyel e­lnek­e kén d. u. 1 órakor érkezett Madridba, s azon­ a kir. palotába sietett, a nélkül, hogy a juntá értekeznék. Úgy gyanították, hogy E­s­p­a­r­t­e levele azon feltételeket tartalmazza, melyek al az ügyek vezetését átvenni hajlandó. Az „Ind. beige“ jul. 25-től Madridból ir Espartero hadisegédei tegnap éjjel elutazt hallomás szerint Saragossába. Az O’D­onnel Espartero Alcarbani találkozásának hite jótlan volt. Az utóbbi a királynő üzenetére azt p­laszolta volna, hogy kész kivonatának megfele ha az 1837-diki alkotmányt tüstént kihirdeti, az alkotmányozó cortesi­ gyűlést összehívja. I­getőleg tanácsié a felkelés főnökeinek legg­­sabb meghívását, gyöngédérzete nem enged, hogy az O’D önnel és társai által kivívott­­ jogokba vágjon. — A junta eddigi rendszabá­só hatást tettek; a camarillát eltávolítnia nem sikerült. Krisztina királynő legtevé­nyebb ügynöke, Avilarante fogva úgy szinte gróf C­u­b­a, ki jul. 18­ 19-ben csendőrosztályt vezérelt és halálos sebet hajt A junta egy mai rendelete több ministeriu hivatalnokait felfüggeszti, s azok ügyleteit a bizottmányokra bízza. A kincstár pénztárában járt pénzek a junta rendelkezésére a bankra tetnek le. A kényszerített kölcsönből már bő 44 millió reálból a kabinet megbukásakor a ponti pénztárban csak 13,000 reál találtatot Anglia, L­o­n­do­n, júl. 29. A „Press“ mai vezér­­kében ily okoskodik : „Az európai súly­ fenntartásának két módja van, t. i. vagy 0. országot észak felé visszanyomjuk, vagy a béke idején, oly tevékenyen s gyorsan fejt­i Törökország segélyforrásait, h­gy a török halom saját ereje által védgátul szolgálta orosz vagy német túlterjeszkedések ellen. A többi tervet 10 év óta nagy sikerrel követ, mint ezt Törökország jelen magatartása e tanúsítja. Azonban egy oly Oroszország háború, mely több évig tartana, s végre a te status quo-t ismét m­egállapítná, Töröké­get csupán kimerítné s desorganizálná, az invasiók ismétlődését nem hárítná el, s e hatalom súlyegyenét nem őrizné meg. Tel Angolország nincs eltökélve ama kitartó harczok egyikére, minőket egy XIV. Lajos egy I. Napoleon ellen folytatott, mintagya­rökország s Európa érdekében sokkal bő eljárás, pártolni ama béke-ajánlatokat, s oly régóta vannak szőnyegen, bármely ol­­öjenek is azok. Egy rendes háború végtére végkép Oroszországot czéljainak elérésére tendi, a béke pedig azokat meghiusítani olvasóinknak hatályosan szivükre­­akarjuk mivel a kormány nyilatkozatai azon féléim i­jesztik bennünk, mikép a ministerek visz­zennek ugyan oly politikától, mely Európa térképével akarná annak chronikus nyugta­ságait megorvosolni, de egyszersmind ne­venkednek egy oly hosszas és kimerítő folytatásától, mely egyrészről mentségül land a legfontosabb belkérdések elintéz hagyásáért, s másrészről a szárazföldi nő bátorságát s erejét megtörendi, s az ő kényelmes martalékká teendi a scythiai barbár vállalkozási szelleme számára.«“ — A „Times“ Spanyolországgal fog. Szerinte, ezen országban egyetlen oly pár melynek programmja lenne. A nép, úgy egyhangúlag utálja az előbbi kormányol­dottságát, s épen oly egyhangúlag óhajt­jar tér­i ideiglenes régensségét, vagy torságát. Sem Montemolin, sem Mon­sier, sem bonapartisták, sem republit nem bírnak támasz-, vagy kilátással az őrsi „Az egyetlen tettleges eszme“ — ugyn a mely itt-ott fölmerül, Spanyolország s P fusiójában áll. E mellett nem szabad a sz

Next