Budapesti Hírlap, 1854. augusztus (483-508. szám)

1854-08-01 / 483. szám

KÜLFÖLD. Tudósítások a harcterekről. A múlt alkalommal távirati sürgönyben köz­­lött tudósítást, miszerint Dzsurdzsevonál az o­­­roszokat tökéletesen megver­t­ék vol­na, ma nagy valószínűséggel teljesen alapta­lannak állítják.­­ Az egész sürgöny nem volna egyéb egy jól megtermett vasárnapi ka­csánál. Legalább a „W. Z.“ biztos kútfőből érte­sít, hogy jul. 29-kén Bukarestből jul. 23-ka est­­véről érkezett részletes sürgönyök, és jul. 26-ká­­ról kelt távirati­ sürgönyök egy szóval sem teszn­ek említést egy f. hó 23-kán állí­tólag történt csatáról. Sőt ellenben az érkezett tudósításokból az tűnik ki, hogy 25-kén estig a tör­ökök semmi kísérletet nem tettek a Dzsurdzsevoból kitörésre, s így az orosz csapatoknak nem kellett csatát ki­­áltaniok. Ezek megerősítéséül következő, Buka­restből jul. 26-ról kelt, (általunk már rend­kívüli mellékletben távirati sürgönyül közlött) távirati tudósítást hoz ugyanazon lap: b. Bad bér­g, Joannides főlegothet és Nepokol­c­i­n­s­z­k­y ak­nák Fratestibe hivattak, s oda ma reggel elutaztak, hogy a főhadiszálláson a Visz­szavonulás módozatairól tanácskozzanak. A had­sereg Frateszít el fogná hagyni, és Bukarest közelében az Argisz és a Szubat közt tábort ütni. A törökök Dzsurdzsevonál változatlanul védelmi állásban vannak.­­ A „Presse“ mindamellett védi távirati sür­gönyét, melyhez hasonló tartalmút más német lap (a Fremdenbl.) is kapott, s melyet ugyancsak a „Presse“-hez érkezett turnu-szeverini távirati sürgöny is megerősít, mely jelenti, mikép a törö­kök Dzsurdzsevótól P­a­d­i­n­á­ig előnyomultak s az orosz utóhad harczolva Kalugereniig vo­nult vissza. Ugyane sürgöny szerint a franczia­­angol csapatok jul. 24 -kén T­u­r­t­u­k­a­inál átkel­tek a Dunán, s a franczia-angol csapatok előha­­da Orestiben van. (Oresti egy, Padina négy, Kalugereni három postányira van Bu­­­karesttől.) Továbbá ugyancsak a „Presse“ Nagy-­ Szebenből is kapott sürgönyt, mely ugyanazon ütközetről így szól : „23-kan a Kalugeren­be vivő után véres ütközet volt, mely az oroszok teljes hátrányával végződött. Gorcsakoff­ág személyesen öt ezred gyalogság, 2 ezred dra­­gonyos, 8 szotm­a kozák és 20 ágyúval dél felé indult, a törökök állomásait kikémlelendő. A törökö­­kök, kik épen e napon Izmail pasa alatt tete­mes erősítést vontak magukhoz, az orosz had-­oszlopokat túlerővel megtámadták, s eddig közelebbről tudva nem levő nagy veszteség után gyors visszavonulásra kényszeríték. (Vájjon me­lyik félnek van tehát igaza ? volt-e 23-kan ütkö­­vagy nem ? — későbbi tudósítások világosi­­tandlják fel.­ . . Jul. 24-ki egyenes tudósítások szerint is a két hadsereg Dzsurdzsevonál előbbi állomásaiban állott. Ha tehát 23-kán csakugyan volt is valami harcz, az alkalmasint jelentésnélküli, naponkint előforduló előőrsi összecsapás lehetett. — Orso­­vai jul. 25-ki tudósítás szerint egy török czirkáló csapat érkezett vissza Nikápolyba, mely 4 napig czirkált és egészen Ladáig ért a bukaresti főúton mintegy 6 mfdre, a nélkül, hogy ellenséget talált volna. Viddinből ugyanazt közlik, hozzátéve, hogy Nikápoly és Ruszevede közt naponkint ren­des rezirkáló csapatok járnak, úgyszintén Szisz­tovtól Nakovanig. .... . - f Az Austria és Angolország közt a dunai fe­jedelemségek jövő szervezése iránt folyt tárgya­lások alkalmasint akkor fognak kiegyenlíttetni, miszerint a régi hospodárok visszahe­­lyeztetnek, s portabiztosok adatnak melléjük. Ilyenül már Szolimán pasát és Befrik effendit említik. A porta és szövetségesei közt egy másik kérdés is tárgyaltatik: az angol-fran­­czia hadvezérek t. i. a dunai fejedelemségeket ostromállapotba akarják helyezni, hogy a hatalom kezükben legyen., ,,, , Galaczba jut. 18-án egy futár azon hírt hozta, hogy 3 angol hajó a Szulinatorkolatba bement, s azon minden akadály nélkül áthaladt. A duna­­torkolat több mint 7 láb mély, egy mederásógép létetett működésbe. Az orosz legközelebbi őrsök Szunakovinál állanak félórányira a torkolattól. Izmail és Tulcsánál az oroszok sánczokat és ágyú­­telepeket állítnak, hogy az egyesült hajók előha­­ladását gátolják. Az orosz flottilla, melyet elve­szettnek tartanak, Braila, Galacz és­­Zenin ,az Odesszából, júl. 21-ről írják. Néhány nap óta itt azon hír kering, miszerint B­e­bu toll­ánok a törökökön Karsznál győzedelmeskedett volna; hivatalos adatok erről még nem érkeztek. Júl. 11-kén a partütegek legénysége felraszta­­tott, mert közelben ellenséges hajót gyanítottak. Azonban kisült, hogy az a Vladimír volt mely sürgönyökkel M e­n­c­s­i­k­o­ff herczegtől Annenkoff főkormányzó számára ide érkezett, miután nagyobb kémlőutat tett a fekete-tengeren a dunai torkolatokig. Néhány nap előtt az El­brus Batumig czirkált és három török szállító­­hajót elfogott, melyek kettejét elsülyesztette. Utóirat. Épen most erős ágyúzást hallani A­rakok­ felől. . .. Az ázsiai harcztérről semmi nevezetes tudó­sítás a jul. 18-ki konstantinápolyi postával nem jött. Az Uzurgetinél megvert csapatok Tsuruk- Szunál szedték össze magukat, hol Szeli­m pa­sa 4000 embert állított fel. Uzurgetet az oroszok ismét megszállták. Zani Muszka parajulina második felében Karsznál állt, hadseregét 30,000 emberre teszik, melyből egy osztály előfordulaz 2716 Arpaosay balpartjára Gumritól nem mePSSQ Btofit­díttatott elő.­­ Anglia, London, jul. 26. Az alsóház tegnapi ülésében Dudley-Stuart lord egy, a király- H Ü ■ ’ * “ oly feliratot indítványozott nőhöz intézendő* oly feliratot muiwanyuww, melyben ő felsége biztosíttatnék az alsóház közre­működése, jóindulata, s a háború folytatására szükséges hitel megajánlásáral készségéről, s melyben ő felsége arra kéretnék, hogy ne napolja el a parliamenti, mielőtt ez utóbbi bővebb érte­sítéseket nem kapott, Angolországnak a külha­­talmasságokkali viszonyai, s a, kormánynak megkezdetett harczbani szándékai tárgyában, nemes lord kiemelé Russel lordnak a tegnapelőtti vitábani ellenmondásait, melyekből szerinte kitű­nik mikép a ministérium keblében nincsen egyet­értés, politikájának leglényegesebb pontjai »£*■ „A háborút“ úgymond­­ „ki lehetett volna kerülni, ha a kabinetnek erélyes főnöke van. Aberdeen lord politikája abban áll, miképp $v­é Austria előtt, a­helyett, hogy erélyesen követelné annak közreműködését. Ha semmit nem te­dünk a kormány ösztönzése végett a nép azt hienni, hogy az alsóház annak bűntársa a hadműködé­sek­­lassúságában, s a jelen inditvány épen az aggodalmak megszüntetése végett létetett. Sidney Herbert örömét fejezé ki az indít­­vány előterjesztetése fölött s kijelenté, mik a kormány e tárgyban kész alávetni magát a ház határozatának. „Tegnap“ - úgymond állíták, hogy mi még eddig semmit De vallon, semmi-e az, mikép az ellenség­kötőknek teljes és ellenállhatlan ostromzároltató- gárlétesítők? Tudja-e a ház, mily tett Oroszország, ama cserkesz-parti egg* építésére, miket egyen kívül, mind lerontottan Még maguk a törökök győzelmei sem történtek egészen a szövetséges csapatok közreműködése nélkül Dudley-Stuart lord, noha vádol benne két még sem­ meri azt állítni, hogy a hadfolyta­­tás módja által, az ország érdekei elárultattak.Ám nyilatkozzék a ház világosan az ■***£«!• kormány előre aláveti magát határozatának L. a yar­dfogadá, hogy a baltitengen oros^erős^ek tökéletesen ostromzárolva lennének. eez erősségeket pedig szerinte nem az­­an­ol°k folg­lalták el, hanem az oroszok hagyták oda. Az or­o is admálErélyesen tegadá, l&' km» tartja legutóbbi nyilatkozataihoz újabbakat és a SS Beszéde úgy , mint azt a lapok híven ko- Ak eléggé ki& eljárását. Ő épen nem mondta azt a mit Cobden az ő beszédéből ki akart venni, hogy sLbaSopolt le kell rontani, s a Krímet el iFfogW»i. «t «arswtssftwA. «ja ä ä&ä közt. Ők mindnyájan az ág beczü­lését, vagy megvetését. ^ a “zm megelégedve a ministerium politikájával, ám s vS meg a javasló« feliratot. Ha pedig meg van elégedve, bízza annak ítéletére a parl­ament összehivatásának alkalomszerűségét; az ország érdeke azt kívánja, mikép ha a koronanu­l méltók hivatásukra, a par­lament hagyja meg ne­kik szabad működésüket.“ Erre D. Stuart tora engedélyt kért arra, hogy indítványát vissa­nak, mindegyik ilynemű vétség ^ kívül. 27. Az aleáboz «W» zzon bilit tárgyaié, malyné 'T.TS nyilvánittatik minden ^k^^nóta bocsátott országnak valódi Pénz.u8][, tb(£ hasonló nemű lenne, ennek minden a javaslathoz na^ & tilalmaknál nagyobb hatása lenn­e­ tekintetbe vétele 77 szavazattal, U "““Vitái,él, juliu. 22-'«; Szaidpaza, az elhumyt eM»P ^­in­omnan kíséretével együtt Ar e *­a­n a dúlt, mely főváros 19-én csendes volt. 39 franczia szállító­hajó ment ott keresztül a Dardanellák felé, 325 embert, öszvéreket s lovakat szállítván. — Márt. 28-kan jelent meg Angolország hadüzenete a hivatalos lapban. Az első szárazi csapatok ápril elején indíttattak el Giallipoliba. Ha abban itt némelyek arra tettek e­élzást, mi­­­kop az angol kormány mindemellett sem szakaszta félbe az alkudozásokat, ezt külföldön kétkedő bámulattal fogadták. A „Times“ minden ilynemű eszmét gyanúsítással nyilvánított. Mit mond ma ugyane „Times“ ? „A valóság abban áll“, — úgy­mond — „mikép az első ezpeditiónak Törökor­szágba küldetésekor, itt még mindig lehetséges­nek látták, a függgőben levő alkudozá­sok kedvező sikerét, s az első hadi költségterv­ben, am a csapatoknak nem csak el-, hanem visz­­szaszáll­ittatásának költségei is tekintetbe vétet­tek. Tehát az, mi 4 hónap előtt álnok gyanúsítás volt, ma tiszta igazsággá lesz. Francziaország, Paris,júl. 26. Tegnapról kelt belügy­mi­nisteri rendeletnél fogva az „Echo agricole“ ki­adója s szerkesztője másodízben megintettek, egy oly czikk miatt, mely az aratásról a közvéleményt tévútra vezethető hazug tudósításokat közöl. — Biarritzból máról kelt sürgöny sze­rint, a császár ma délben onnan nyílt kocsiban Bayonneba indult. Ott először a városházba menvén, hol az összegyűlt hatóságok várakoztak reá, a hivatalos elfogadások megtörténtek. Erre a császár szemlét tartott a 35-ik sorezred három zászlóalja fölött. Két óra után egy negyeddel visszatért Biarritzba.­­ Abd -­el-Kader emir legközelebb há­rom oly arab lovat küldött a császárnak, melyek a szíriai puszta leghíresebb fajaihoz tartoznak. Amaz előkelő személyek egyike, kik Abd-el- Kader mellett folyvást megmaradtak,hat hónapig járta be a Daraaszkus és Bagdad közt lakó népfajokat, hogy feltalálhassa ama lovakat, miket ura a császár számára szánt. Egy másik személy, El-Hadzs-Bu-Csikhá, az emírnek egyik leghívebb embere bízatott meg ezen lovaknak Párisba vitelével. A császár Biarritzba indulása előtt, igen szíves fogadásban részesítő Abd-el- Kader küldöttjét, s azt egy pompás burnót-sze­­lencsével ajándékozd meg. Hasonló szives foga­dásban részesíté őt a hadügy­ minister is, ki őt ebédre meghivá, s tőle Abd-el-Kader-nek két igen becses müvű arany karpereczet küldött. Bu-Clikhá legközelebb Páriából Mar­sei­lie­be indult, hol hajóra ülend. — Toulonból máról kelt távirdai sür­göny szerint, a 120 ágyús és 650 lóerejű „Na­varin“ csavar­hajó legközelebb „éljen a császár!­ kiáltások közt vízre bocsáttatott. A működés bá­mulatosan sikerült.­­ A „Narval“ hajó a s­o a­­ a­ n­o­v­a-i ötböl­ben, újabb tengeri rabló naszádokat égetett föl. E hajó a levantei franczia hajó­állomáshoz tartozik. — Mint a „Moniteur“-nek Madridból 21- ről írják, Evariste San­­Miguel tábor­nok hadügy­ministerré neveztetett ki, E­s­p­a­r­tero tábornagy megérkezéséig. A tábornok le­téve az esküt a királynő kezébe. A diplomatiai testület 20-kan a palotába hivatott. A franczia követ, az angol ügyviselő , s a nápolyi követ ugyanazon napon oda mentek. A többi követek későn értesíttetvén,siettek ott 21- kén megjelenni Espartero tábornagyot 23-kára várják Mad­idba. — Az „Indep. beige“ így ír : „Madridba 22- ig terjedő levelek szerint, a 18-tól 22-ig eltelt napok harezok s vérontás napjai voltak, s ha a legutóbbi futár elindulásakor aránylagos nyuga­lom állott helyre, ez inkább a harezbani kifára­dás, mint valamelyik fél teljes diadala következ­tében történt. Valóban 22-bén, noha a nép a vá­rosnegyedek nagy részében győzött, s noha helyőrség egy része leteve a fegyvert, kü­lönböző hadcsapatok, s kivált a polgár­őrség (csendőrök), mely az előbbi négy nap alatt leg­erélyesebben harczolt, nem akarták magukat megadni, s megtarták állomásaikat, megígérvén hogy nem fognak többé lőni, s hogy bevárand­­ják Espartero megérkezését, ha meg nem fognak támadtatni. Másrészről a nép egész Mad­ridot torlaszokkal borítá el, miket folyvást végre fizetett emberekkel őriztetett. E szerint 22-bén inkább fegyverszünet, mint a rend hely­reállása létezett. Azonban a járás­kelés mégis lehetséges volt Madridban. A védelmi junta több proclamatiókat adott ki, hogy a népet nyugalomra szólítsa fel. San­ Miguel tábornok ezen ko­moly körülmények közt, a királynő által ideigle­nesen általános ministerré neveztetvén ki, le­velezőnk kifejezése szerint, aggkora daczára min­dent elkövetett a rend fenntartása végett, köz­benjáróul szolgálván a nép, csapatok, s a királynő közt. De a helyzet— ismételjük —­ még igen ko­moly volt 22-kén s félő, hogy a következő na­pokon nem igen javult meg, mivel 22-nél újabb tudósítások, még távirdailag sem érkeztek hoz­zánk. Esparterot 23-ra várták Madridba, de az volt a nagy kérdés, ha vájjon ő egyetértend­ e ama tábornokokkal, kik a mozgalmat kezdemé­nyezték ? Ha nem létesülne egyetértés Espartero s a többi főnökök közt, Spanyolországban ismét hosszas polgári háború állhatna be. Madridban 22-bén azt remélték, hogy Espartero, O’D­on­nel s Serrano Alcalában Madridtól né­hány mérföldnyire összejövendnek, s másnap e­g­yütt jövendnek be a fővárosba, tökéletes egyet­­ítésük tanúsítása végett. 22-ik óta, noha San­ Blait számhoz Miguel tábornok proclamatiói ezen kiáltó végződtek : „éljen az alkotmányos II. Izabel­a királynő tekintélye már csak névvel létező lehet mondani, fogságban tartatott saját pal­jában, noha elég számos és buzgó csapatok védetett. Az anya-királynőt illetőleg, német velek szerint, ő még mindig a kir. palotában több hajdani miniszerekkel együtt, mások­ot pedig sikerült neki Portugálba menekülnie, mely levelek szerint Vista-Hermosa den Blaser tábornokkal együtt Portugálba m kült, mások szerint ellenben a harczban ki sebe következtében meghalt.“ — Jul. 27. A „Moniteur“-nek M­a­dr­i­c 25-ről írják, mikép a város csendes volt, s ír egyetértés létezett a királynő s Espartero kit 28-ra vártak. — Ugyane lap szerint, egy Barcello bél 26-ról kelt távirdai sürgöny jelenti, ezen városban folyvást rend uralkodik, hála parancsnok s a helyőrség magatartásának. Don Manuel de la Concha, del Di­marquis tábornok megérkezése újra megis­díta a lakosság békés részének bizalmát, s a két tábornok közt tökéletes egyetértés kötlik. — A párisi lapok következő , a­d­r­­­i 23-ról kelt sürgönyt közölnek : „A nép mag­­ása folyvást az előbbi. A nemzetőrség akkép veztetik, mint 1843-ban. Espartero tábo még nem érkezett Madridba, de azt hiszik, Alcalában van, s ott O’ D­onn­e­­ tábor­ral értekezik. Izabella királynő a palo­­székel, némely csapatok által környeztetve. Távirati sürgönyök. P­ári­s, jul. 29. A „Moniteur“ jelent: yonneból jul. 28-ról: A mozgalom főnökei­t a királynőt, hogy hagyná el a palotát, és­­ részéről a tiszteletteljes fogadtatásról jót állt — Jul. 30. A „Moniteur“ jelenti Bayorn A királynő egy proclamatiója összehívja a tesi gyűlést. Militzia­s gyalogság őrködik f­lotánál. Triest, jul. 30. Az aláírás tegnap haladta a tíz milliót. A cholerának az eg államban kiütéséről keringett hír hivata megc­áfoltatik. Hatósági jelentés szerint a gallipolii és danellai érkezmények, a cholera miatt Kod­­inápolyban ötnapi veszteglet alá Vettetnek­­noban 24 -kén, mivel a kórházban egy nő ó­rában meghalt,a franczia érkezmények veszti 16. napra emeltetett. A genuai főkormányz­­án szigorú rendszabályokat rendelt el a­­ talanító hírek terjesztői ellen. Fiume, jul. 30. Az aláírás az égés gyében örvendetesen halad . Buccariban 31 a hegyi­ járásban 100,000 ft íratott alá, es­ az egész összeg a községek által in solidum bar község, egyike a legszegényebbeknek tetta azt meg 10,000 fttal. Berlin, jul. 29. A portugali király oportói bg tegnap Gothába elutaztak. Vegyes Mile. "Nemzeti színház. „Zampa kén szintén középszerű közönség előtt is teteti. Toperczerné, mint hallottuk, ma kedvezőbben fogadtatott, mint más alkali öltözéke igen csinos volt és szorgalommal­­ kelt. R­é m­y sok kellékkel bír, mi egy tenor­ szükséges, csak egyet óhajtanánk, hogy bi­ orrhangok mellőzésére gondosabban Ügyeim tékában a művészietlen sok helyett inkább a kevésre törekedjék. Valamint a torokhősök as­ben, úgy a hánykolódó játékosok is le fogják azért ezektől ne vegyen példát. Az a taps,­­ művész kéz és láb dolgozással és rekedésig lással szerez, oly nehezen­­van megérdemelv a favágó keresete; a múzsák ebben nem gy­ködnek. Az a „természetesség“ igen rész­­t veszt igen sok sainészt: a művészet te­szetessége a természet költés Majd annak idejében alkalmazni is fogjuk sunkat. * A rendes keddi társas tánczvigalmak százfilidőben még nem szűntek meg, sőt a m pókban tartatott Anna- bál rövid közdej után, mely szintén igen látogatott volt, ne­ten ismét kedélyes élvezetben fogják része tánczkedvelő ifjúságot. Bécsi börze Julius 30-ról Staus kötelezvény 5% • I • • • •­­ dto 4./s • • dto 4 . . 1839-ki I 3501 . 4834-ki sorsjegyei 1 500 frtos Bankrészvény darabja . Éjszaki vaspálya 1000 ftos Dunagőzhajózás . 1 . Amsterdam 100 tallér Augsburg 100 tallérért beo. Hamburg..................... London 1 ft sterlingért. B ó o s, julius 29. A g i o: arany 29 % ezüs Dunaviságás. Julius 31. reggel 7 óra­ 7‘ 3'' 0/M 0 fo fél ív melléklet van csatolva.

Next