Budapesti Hírlap, 1854. augusztus (483-508. szám)

1854-08-02 / 484. szám

Palmerston lord, mint a tárgyhoz nem tar­tozót, visszautasított. Baring a bill fölösleges­ségének kimutatása végett azt állítá, mikép An­­­­golországban egyetlen ember sem volt érdekelve a legutóbbi orosz kölcsönben, a minden billnél erősebb közvélemény kárhoztatná az ily részvé­telt. , És mégis“ — válaszolá Butt — „némelyek azt állítják, hogy a bili ellenkezik az eszélyes ke­reskedelmi politika elveivel.“ Ezen szóváltás alatt, Shelley jelenté, mikép egy érdemes tag a kar­zatra menekült, hogy a szavazást kikerülje. (Han­gos nevetés.) Ez a kidder­minsteri érdemes kép­viselő. (L­o­w­e, titkár az indiai ellenőrségi hiva­talban.) Bizottmányi elnök, B­o­u­v­e­r­i­e: „Hozza ön az érdemes gentlemant a ház asztalához.“ Shelley : „Nem találom őt.“ (Zajos nevetés.) Erre a második elnapolási javaslat 78 szavazattal 32 ellen elvettetett, mindemellett is még az 1 - bő pont elhatározására sem került a dolog, s Pal­me­r­s­t­o­n lord megegyezett a tárgynak csütör­tökre halasztatásában. Otway a Peithmann tudor ügyébeni többször elhalasztott interpelláció­­ját terjeszti elő, mire Palmerston lord szá­mos orvosi bizonyítványok alapján azt állítá, mi­kép ezen szerencsétlen egyén elme­háborodása iránt nem lehet kétség. Rögeszméihez tartozik, mikép az angol királynő neki nagy köszönettel adós, mivel egy általa kiadatott nyelvtanból ta­nult meg németül. Ezért igényt formál a kir. ház­­tartásbani alkalmaztatáshoz. Fájdalom­ őt a té­bolydán kívül, máshol nem lehet elhelyezni. Né­metországban, hova őt szállítni akarták, úgy lát­szik, nincsenek rokonai s barátjai. Azonban mégis ügyekvendik annak sorsát enyhítni. — Jul. 28. Az a­l­s­ó­h­á­z tegnapi ülésében az oxfordi egyetem-bilihez tett felsőházi mó­­dosítványok egyen kívül, mind nagy szó­több­séggel elfogadottak. A pénz-megajánlási bizott­mányban egy 13,400 ft. st -nyi hitel megszava­zása tárgyaltatott, Konstantinápolyban egy con­­sulsági hivatal, kórház s fogház felállítása végett. A ház éjfél­­után bizottmánynyá alakulva, tár-,­gyalni kezdé D. Stuart lordnak az orosz köl­csönökre vonatkozó bilijét, azonban csupán arról folyt a vita, hogy melyik napot kellene kitűzni, a rendszabály valódi tárgyalására. A vita folytá­ban az állam­ügyész azon meggyőződését fejezé ki, mikép a bili, hacsak lényegesen át nem dol­gozta­k , vészteljes következményeket vonand maga után. Végre a bizottmányi tárgyalás jövő szerdára tűzetett ki.­­ A „Times“ ma ismét azt mutogatja, mikép Poroszország gátolja Austriát a tettleges föllé­pésben , azonban hosszas czikkét azon jóslattal végzi, mikép Németország utoljára mégis bele fog vegyüln­i a háborúba. _A „Chronicle“ közbenjáró és szerepet akar játszani Palmerston lord s Wilson közt, mindkettőnek félig igazat adván. Szerinte, az orosz kölcsönre vonatkozó bili sajátkép fölösleges ugyan, azonban miután már előterjesztetett, an­nak elvettetése külföldön igen rosz hatást tenne. A „Daily News“-nak Konstantiná­polyból 16-ről írják, mikép két angol hírlapi levelező elesett a dzsurdzsevoi csatában, köztük a „Daily News“ rendkívüli tudósítója, ki — úgy­mond­— mindig ott van, hol a golyók legvigab­­ban fütyülnek. _A „Globe“ szerint, a parliament elnapo­lása augustus harmadik hetében hihetőleg már 15-kén, sa greenwichi ministerialis hal-ebéd szombaton, aug. 12-kén leend. Francziaország, Páris, jul. 28. A „Moniteur“nek Bayon­­n­eb­ól 28-ról írják: „A mozgalom főnökei a ki­rálynőt egy küldöttség által felszólíták, hogy jöjön ki palotájából, biztosítván őt az iránt, mi­­kép a nép által tisztelettel fog fogadtatni.“ — Perpignanból 27-ről :„A madridi hivatalos lap 24-ki számában a hadügyminister­­nek egy oly rendeletét foglalja magában, mely a polgár­őrségi szolgálatot szabályozza, a rend­szabályokat kijelöli, s a rendelet áthágóit fog­sággal s a törvények szigorához mért büntetéssel fenyegeti. E rendelet igen jó hatást tett. — A salvacion armamento y defensa­­junta szintén adott ki egy rendeletet, melyben jelenti, hogy nevét junta superior de la provi­nciá­va változtatja át.­­ A madridi la­kosság uralkodó érzelme azon élénk óhajtásban áll, mikép mielőbb megérkezzenek urna táborno­kok, kiknek jelenléte véget vetne a város helyze­tének, s helyreállítná a munkát, melynek szük­ségét a munkás-osztályok mélyen érzik.“ — Ugyanonnan 27-ről: „Malagában a kormány­ junta tagjaivá oly személyek választat­tat, kik rendszeretetükről ismeretesek. Ezen jun­tának első tette volt egy oly proclamatiót adni ki, melyben a nyugalomnak minden hatalmában álló eszközökkeli fenntartását ígéri. Katonák hi­ányában a junta némely polgárokat felhatalmaz arra, hogy fegyveresen összegyűlhessenek, az összecsoportozások, valamint a lopási s orgyil­­kolási kísérletek meggátlása végett. Több szom­széd falvakbeli parasztok, ugyanezen czélból, Junta rendelkezésére helyezik magukat. — Bayonneból 27-ről: „A cartha­g­e­n­a i katonai kormányzó az illető hatóságokat, valamnint a város legelőkelőbb lakosait összegyűj­­teté, hogy az összeütközések megelőzése végett teendő intézkedésekről értekezzenek. Tüstént megegyeztek egy oly­b­a­n­d­o közzététele iránt, mely szigorúan megtiltja a hat személynél többől álló összecsoportozásokat. Ezen proclamatiónak igen jó hatása lett, s azóta folyvást tökéletes csend uralkodik a városban.“ — Az „Indep, beige“ így ir: „M­a­d­r­i­d­b­ó­l 23. s 24-ről hozzánk érkezett levelek szerint 23-kan a helyzet ott még igen fenyegető volt. A nép-junta, s különösen San­ Miguel tábornok törekvései daczára némely oly vészjósló arczú egyénekből álló csoportok, minek minden fölkelés alkalmával nem tudni honnan tűnnek elő, gyűlö­letes kihágásokat követtek el. Ezenkívül attól féltek, hogy Espartero­s O’Donnel tá­bornokok nem juthatandnak egyetértésre, s pol­­gárharcz iránti aggodalmak csatlakoztak a jelen helyzet rémítéseihez. 24-kén e helyzet tetemesen javult. A junta erélyének sikerült a kihágásoknak vég­et vetni. A némely torlaszokra feltüzetett vörös zászló ledöntetett; azon egyének, kik tár­sadalom-ellenes kiáltásokat hallattak, befogattak; sőt mint mondják, némelyek agyon is lövettek. Általánosan azon hir terjedt el, hogy Espar­tero­s O’D­onnel közt egyetértés létesült. Esparteronak két hadsegéde érkezett meg a 23. s 24 ke közti éjjel, mint mondják, ama föltétele­ket hozván meg, melyek alatt a tábornok kész lenne segélyét felajánlani a királynőnek­, hozzá­­tévék, hogy a királynő elfogadta e föltételeket. Ez utóbbi hír alaposságát megerősíti a „Moni­­teur“nek egy Madridból 25-ről kelt sürgönye. A „Moniteur“ nem mondja meg, hogy miért késik oly sokáig Espartero a fővárosba jövetelével. Né­melyek szerint ezt azért tette, hogy tökéletes egyetértésbe helyezze magát a felkelés összes fő­nökeivel ; mások szerint pedig azért, mivel csak imposant haderő élén akart Madridba bemenni, s Saragossában főhadiszállásán várta be a királyság minden részeiből hozzá tóduló számos hadcsapatokat. Egyik levelezőnk azon hírt teszi hozzá, mikép Espartero, noha bizonyos föltételek alatt, felajánlja közreműködését a királynőnek, azonban mégsem akar bármely ministeri combi­­natióban részt venni. Minden esetre, úgy látszik, hogy elég szigorú föltételeket szabott a királynő elé, ki palotájában némileg fogságban tartatván, azokat nem igen utasítható vissza. Noha még folyvást némely hű csapatok környezték a kir. lakot, mégis a palota inkább körül volt vézetve a nép, mint védetve a csapatok által. Még most sem lehet tudni, hogy mi lett az anya­királynő­ből, azonban bizonyosnak látszik, hogy 24-kén még Madridban volt, leánya palotájában rejtezve. A „Patrie“ szerint alaptalan lenne azon közlés, mintha Blaser tábornok, a hajdani hadügy­­minister Portugálba menekült volna; ellenkezőleg e lap azt állítja, mikép e hajdani minister Ciu­­d­a­d-Re­a­l-ban maradt, a kir. ügyhöz hű csa­patok élén, s azt szinte úgy tünteti föl, mint a ki kész harczra szállani a diadalmas fölkeléssel. De a „Patrie“ ezen közlése épen nem valószínű.“ Németország, Fran­k­furt, jul. 25. Az Austria s Porosz­­ország követei által ájul. 20-ai szöv.­gyűlésben udvaraik megbízásához képest tett előterjeszt­­vény így hangzik: „Austria s Poroszország udvarai a f. é. máj. 24-kén tett nyilatkozatukban szövetséges tár­saik elé terjeszték a jelen európai bonyodalom irányábani maguktartását, s ahhoz azon óhajtás kifejezését csatolták, hogy a szövetségnek alkot­­mányszerű akaratnyilvánítása által szilárd kezes­ség nyeretnék Németország összes kormányai e­­gyetértésére nézve a világhelyzet veszélyeinek közepette. A magas szövetsé­gyűlés erre a neve­zett napok­ határozata által kimondá, hogy a két hatalommal egyetértésben lényeges alapját látja Németország egységének és a közös német érde­kek megóvásának. Szükségül ismerte el, hogy a szövets­ tagok maguk elhatározása hű és szilárd összetartásra a szövetség törvényes orgánuma ál­tal megfelelő kifejezést nyerjen. Minél őszintéb­en örvendettek Austria s Poroszország kormá­nyai e nyilatkozatnak, annál nagyobb az elégté­tel , melylyel magukat most azon helyzetben látj­ák, miszerint egy szerződés határozott alakjában biztosított és Németország érdekeinek összes te­­ületét magában foglaló egyezményt terjeszthet­nek a magas gyűlés elé. A követeknek van sze­rencséjük az austriai Császár Ő Felsége és porosz király ő felsége közt f. é. apr. 20-kán kötött és azóta mind a két részről megerősített szerződés­­­nek egy véd- és daczszövetség megköttetése iránt, valamint egy ahhoz kiegészítő részül tartozó pót­­czikknek hiteles szövegét ezennel átnyújtani és felséges uralkodóik nevében a német szövetséget e szerződéshez csatlakozásra felhívni. Ők meg vannak bízva ez előterjesztvényt a következő észrevételekkel és további közlésekkel kisérni : Austria­ és Poroszország azon tárgyalá­soknál , mik a szövetség megkötésére vezettek, azon vezérgondolatot követek, mikép ne csak a köztük már létező barátság és szövetség kö­telékeit megszilárdítsák, hanem maguknak még kiterjedtebb kezességet nyújtsanak államaik biz­tonsága, valamint Németország összes érde­keinek közös védelmére nézve. A szerződvény határozványai megvalósítják a felsőbb solidari­­tást, midőn a szerződő feleket a jelen háború ide­jére összes birtokaik valamely része ellen minden külmegtámadásnak közös visszaverésére kötele­zik, és e köteleztetést világosan azon esetre is ki­terjesztik, ha német érdekek megóvására a rész­vevők egyikének tettleges föllépésre adatnék ok. E köteleztetések, ha a szövetség egyetemben csatlakozik a szerződvényhez, szerződésileg ki fognak terjedni a német szövetségi terület egész területére és Austria s Poroszország nem né­met birtokaira.­­ Akkor Németország a szövet­ség határozmányainak erejénél fogva, a nélkül hogy alkotmányának a fenntartás és védelemre irányzott alapjellemétől eltérne, erős­ hatálylyal képes lesz azon feladatot teljesíteni, hogy mint szorosan egyesült összhatalom védje a közös né­met érdekeket, és egyszersmind közrehasson az európai súlyegyen fenntartására, min minden álla­mok biztonsága nyugszik. Az elvek továbbá,miket a f. é. april 20-ai szerződvény főokmánya felállít, az annak n. czikkét kiegészítő pótczikkben külö­nösen alkalmazva lőnek a bonyodalmak állására keleten, s a követek megbizattak, a magas szö­­­vetséggyűlés elé ezennel egyszersmind azon bo­­csátványok másolatait is terjeszteni, melyeket a bécsi és berlini udvarok ezen pótczikk illető ha­­tározmányának végrehajtásául a cs.­orosz udvar­nál­ követségeikhez intéztek. Németország kor­mányai bizonyosan méltányolni tudandják azon gondoskodást, mely Austria s Poroszország feje­delmeit arra indította, hogy Oroszország további hadműködéseit a jobb Dunaparton, valamint Moldva s Oláh­ország megszállásának határozat­lan idővel továbbtartását, mint a védelmükre bi­­zott nagy érdekekkel meg nem egyezőt tekint­sék. De a mérséklet és békeszeretet szellemétől, melyet a két hatalom egy lépésében sem tagadott meg, sem fogják német szövetségtársaik elismeré­süket s tetszésüket megvonni. Tartós béke helyre­­állítása marad mind a két kabinet óhajtásai s törek­véseinek czélja, s erősen ragaszkodnak azon re­ményhez, miszerint orosz császár ő felsége régi szövetségeseinek mély kötelességérzetből eredt szavaira hallgatand, s ezzel a békés kiegyenlítés óhajtását tanusítandja, miszerint Oroszország ezen változott állása, s ugyanannak a többi had­­folytató hatalmakra­ szükséges gyakorlati befo­lyása következtében a kiegyenlítés útjai ismét megnyittathassanak, s az, mi Németország érde­kében előretett, Európa megnyugtatására is hasz­nálatossá tétethessék. A bécsi s berlini kabinetek e pillanatban Oroszország válaszát lelkismeretes vizsgálat alá vetik, s kötelességüknek tartandják ezen választ a szövetséggyűléssel, mennyiben a szövetséghez hozzájárulandó közölni, s vele szerződés szellemében a fölött bizalmas érteke­zésbe lépni. Ezugy gondjuk leend, a szövetségnek minden későbbi, azt mint a szövetségben részvevőt érdeklő tárgyalásokban az illető befolyást biztosí­tani, s mennyiben képviseletének a mérséklet te­kinteteitől el nem választandó forma kérdését il­leti, a bécsi zárokmány 49.czikkének elvét tartand­ják szem előtt, s mindenesetre az ott kijelölt even­­tualitásban a szövetségtörvény ezen határozmá­nyának pontos foganatosítására figyelendnek. — Austria s Poroszország kormányai bizalmukból Németország kormányainak belátása s közérzel­mébe, azon nyugtató meggyőződést merítik, mi szerint azon czélok és feladatok iránt, mik a né­met szövetség elé a jelenkori eseményekkel szem­közt kiszabvák, annak tagjai közt valódi szövet­ségtársias egyetértés uralkodik. Azon határozat, melynek most a két udvar eléje néz, ezen czélok és feladatoknak a nagy német állam­szövetség egyesült erkölcsi és anyagi hatalmát alárende­lendi, s ezen hatalmas összeségnek minden viszo­nyok közt az azt illető befolyást biztosítandja, úgy hogy Németország azon politikai bonyodal­mak legkomolyabbikából, mik Európát a német szövetség alapítása óta érték, Isten oltalma alatt rendületlenül fog kiemelkedni.“­­ Szintén Frankfurtból közlik a német szövetséggyűlés jul. 24-ei ülésében hozott hatá­rozatot Austria s Poroszország előterjesztésére Németországnak a keleti kérdésben állását ille­tőleg. A határozat következőleg hangzik: „A német szövetséggyűlés, megfontolván, mi­szerint austriai Császár Ő Felsége­s porosz király Ő felsége az ő felségeik által f. é. apr. 20-kán Ber­linben kötött véd-és olaczszö­vetségét a magas né­met szövetségnek csatlakozás végetti felhívással előterjesztették ; megfontolván s elismervén azon okokat, mik Austria s Poroszország mindkét leg­­magasb kormányát ezen szövetség kötésére s annak a szövetség alkotmányszerü orgánumának­ közlésére indíták; nem feledvén a magas hivatást, Németor­szág öszérdekeit, a szövetségi területen kívül is, e­­gyesült erővel minden sérelem ellen védelmezni; azon óhajtástól vezéreltetve, hogy az említett szövetséghezi csatlakozás által a német egyetértés, hűség és erő a közös haza érdekében bebizonyit­­tassék,­­ a szövetségokmány II. czikkének és a bécsi zárokmány I., XXV. és XLVII. czikkeinek alapján elhatározza : 1. Az Austria s Poroszország közt az Oroszország egy-s másrészt Törökország Anglia és Francziaország közt kiütött háború tartá­sának idejére véd- és daczszövetség felállítása vé­gett kötött szerződéshez, mely szóról szóra követ­kezőleg hangzik:..................valamint a II. czikkre nézve a pótczikkben foglalt kiegészítéshez, mely­nek szövege következő:.................a magas német szövetség nevében, a jelen nyilatkozat erejénél fogva azon megegyezéssel hozzájárulni, miszerint austriai Császár ő Felsége és a porosz király ő fel­sége a szövetségokmány XI. czikke által elvállalt kötelezettségeket összes német és nem-német ha­talmuk által teljesíteni fogják. II A jelen határozat végrehajtására kellő rendszabályok külön határo­zat hozatalára tartatnak fenn. Azok előkészítésé­­nél a f. é. máj. 24-ki ülésben választott külön bi­zottmány azon felhatalmazással bizatik meg, hogy magát e czélra a katonai választmányokkal össze­köttetésbe tegye,1­ aggodalomból folyvást magasak. Itt és a tarto­mányokban a nemzeti kölcsönre tetemes összegek írattak alá. Livorno, jul. 25. A szardiniai partokról jövő érkezmények a genuai cholera miatt 9 napi veszteglőt alá vettettek. Itt az utóbbi napokban három halál­eset fordult elő, állítólag cholera­­kórjelekkel. Hivatalosan semmi sem juttatott tu­domásra. Bologna, jul. 26. Rendkívül dús gabna­­aratás; a szőlőtő is sokat ígér. Genua, jul. 28. A tartományban az egésségi állapot kielégítő.­­ Kopenhága, jul. 30. Az őszalkotmány m­egjelent. A bírod, tanács, mely 50 tagból áll, ak közel 20-at (ezek közt 4 holsteinit) a király nevez ki, September 1-én kezdi meg működését. A szervezett birodalmi tanács pénzügyi törvé­nyeknél csak tanácskozó, új adóknál határozó joggal fog bírni. Nyilvános nem lesz, de legalább minden 2 évben össze fog itt gyűlni. Ebükét a király nevezi ki. Páris, jul. 31. A „Moniteur“ jelenti Ba­yonneból 30-ról. Espartero tegn­ap Mad­id­ba bevonult. 2721 Távirati sürgönyök. Triest, jul. 31. Egy nápolyi bárkát nem messze Lissától jul. 26-kan egy állítólag görög rabló hajó 4 óráig üldözött, s csak midőn más ha­jó közeledtét vette észre, von más irányt. Velencze, jul. 30. A kukoriczaaratás biztosítva látszik lenni; mindamellett a gabna árak, az ittott tartós szárazság miatti túlságos Vegyes hírló* * Mint értesülünk, a nemz.­színház néhány kardalnokai, kik most is tartanak hang-négyes gya­korlatokat, Bognár kartanító úr vezetése alatt e­­gyesülni akarnak egy dalárda létesítésére, s vala­mint a múlt télen a zenekari tagok philharmoniai, úgy ők is dal-hangversenyeket szándékoznak adni a múzeumi vagy más teremben. A ki tudja, hogy mily gyönyört élvez a debreczeni közönség az ot­tani „cantus“-ban, bizonyosan örömmel fog ér­tesülni e vállalatról, melyet kétségkívül élénk rész­­­ vét fog a fővárosban fenntartani. * Hazánkfia Ellinger Vilmos, ki mint ki­tűnő tenorista ismeretes, a napokban Pestre érke­zett s tegnap a német színházban Alesandro Stra­­dellában lépett föl először. Ellinger a bécsi cs. kir. udvari operaház tagja volt, most egy külföldi tár­saságnál van szerződtetve. Jeles­ szerepei: Tell Vilmos, Genaro (Borgiában), Ernani, Raul (Huge­­­nottákban), Lyonell (Márthában), George Brown­­ (Fehér asszonyban), Eleazar (Zsidónőben). * A napokban a magyar költészet mezeje is­mét egy szép virágfü­zérrel gazdagodott. Men­to v­­­o­l­nak előfizetés útján kiadott költeményei szép tartalommal és kiállítással megjelentek. Men­­toviol ifjabb költőink közt a jobbhangzásu nevek közé tartozik,s e szerint hiszszük, hogy azon érdek, melyet gyakran egyes művei ébresztettek, most költeményei iránt összesítve fog nyilatkozni.­­ Kereskedelmi, gazdászati s ipar - hirek. '"'Pest, juh 28. Gabnapiacz: Bánsági búza 1 a.-austr. m. 5 ft 12—6 ft 40 kr; tiszai 5 ft—5 ft 40 kr; bácskai 5 ft 12—51 ft 24 kr; fehérvári 5 ft 12—6 ft 30 kr; kétszeres 4 ft 24—4 ft 40 kr; rozs­­ ft 24—4 ft 40 kr; árpa 2 ft 4—2 ft 40 kr; zab 2 * 8—2 ft 30 kr; kukoricza 2 ft 48—3 ft 20 kr;... ., köles 3 ft 52—4 ft 24 kr; repcze 8 ft 20—8 ft 45 krajozár. — Jul. 29. Gabna: A zabnak nagyobb ára van s jól két, a könnyebb fajta, hosszabb ideig el­hanyagolva, ma 8 párral jobban fizettetett. A gyap­júban e héten sem volt nagy forgalom, csupán 90 mázsa csekély kétnyiretü és 30 mázsa középfinom posztógyapju adatott el, az első 94—95, az utóbbi 124—126 piton a belföld számára. A repcze- l­aj a pénzárfolyamhoz képest különböző árakon kelt, 2500 mázsára, az őszi hónapokban szállítandó, mázsája 35—35% ft, szerződés köttetett. A áru­készlet csekélysége miatt a piaczon levő mostani nem adatott el; ma 35% ftot kérnek mázsájáért. Zsiradék csak a helybeli szükségre vonatkozik. Sertészsír 35—35% ft; falusi 35 ft, szerb — átvi­teli — 31—32 ft mázsája; szalonna (névleges ár) 31%—32%. Faggyú, oláh, 43 —43%, ft helybeli tömör 44 ft. A himazsír ára szilárd. A szesz után is jobban kérdezősködtek e héten, néhány száz akó, foka 43% kr edény nélkül, elkelt. A tulajdo­nosok tartózkodók. * D­ebreczen, jul. 22. A megkezdett ara­tás e vidéken — a korábbi várakozásokhoz képest az őszire nézve középszerű — a tavaszira pedig kitűnő reményekre jogosít, minélfogva a gabnának 1 ára mindig lefelé megy. Rozs 3 ft 30 —48 kr; zab 1 ft 48—2 ft; kukoricza 3 ft 12—24 kr; helybeli búza: 4 ft 30—48 kr; árpa 2%—2% rozs­­mérő ■ könnyen kapható. A vadrepcze is bő aratást igér. A gyapjú mind üzérek kezei közt van, kik igényei­ket annyira csigázzák, hogy az ügylet fennakadt. Szalonna nem kerestetik, 32—34 ft mázsája. Szesz 23 kr itozéje, 30 fokú. E tetemes dijszökke­­nés oka a készletek csekélységében fekszik. Fuvar Pestre teherért mázsájától 1 ft 30—36 kr. Dunavtaállás. Augustus 1. reggel 7 ór.) V 9' 8® 0 fölött. Bécsi börze augustus 1-töl. Státuskötelezvény 5%. . . , dto 4%. . . 73% 1839-b­e 350 . . .124 Bankrészvény darabja . . . Éjszak vaspálya 1000 ftos . . . . 1258 Dunagőzhajózás....................... . . 575 Amsterdam 100 tallér . . Augsburg 100 tallérért bco. • . . 124 Hamburg............................... . . 92 London 1 ft sterlingért. . . I . 12,8 B é o s, julius 31. A g i o: arany29 ezüst 23.

Next