Budapesti Hírlap, 1854. augusztus (483-508. szám)

1854-08-26 / 504. szám

dósítás. Konstantinápolyból még e csatáról sem­mi hír sem érkezett. Krakóból a „W. Z.“-nak írják. Bizonyos tény, hogy már több császári katonai egyének, a határ hosszában felállított csapa­tokból, kik az orosz határőrvonalhoz vigyázatla­nul közeledtek, elfogattak és az ország helyébe elvitettek. Anglia, London, aug. 19. A „Times“ Spanyol­­ország jelen helyzetéről többek közt így ír : „Nemrég megjegyzek, mit egyébiránt már mindenkinek el kelle ismernie, mikép­p s­p­a­r - terve tiszttársainak először is a junták által bi­torolt szabályellenes hatalom megszüntetése, a hadseregnél a fegyelem helyreállítása, s a parlia­ment ÖRSzehivatása iránt kellett volna intézked­­niök. A két első czél elérése végett igen kevés történt, az utolsót illetőleg pedig, arról értesül­tünk, mikop a cortesgyűlés csak nov. 8-ra hiva­tott össze, meddig még szinte három hónap fog eltelni. Ezen parliament egyetlen, s alkotmány­készítő testületet képezene, s a rendelet hozzá­teszi, mikép ezen újítás a spanyol alkotmányban azon okból eszközöltetett, mivel a dynasticus kérdéseket csupán egy legfelsőbb törvényhozó­testület intézheti el. Ekkép tehát a spanyol nép­pel tudatják, mikép három hónap múlva egy ál­tala választott oly testület ülend össze, mely vég­legesen határozand a monarchia s az egész or­szágra nézve legéletbevágóbb kérdésekről. Hogy egy ily testületnek korlátlan hatalommal kell bírnia, ez iránt lehetetlen kételkedni, mivel an­nak kell eldöntenie a dynastiai kérdést, s mivel a kormány már megengedte, hogy az anya­ki­rálynő ügye ezen bíróság előtt tárgyaltassék. E szerint ezen testület, a szó teljes értelmében, egy mindazon hatalmakkal előre fölfegyverzett nem­zeti convent b­end, melyek e nevet Francziaor­­szág évkönyveiben már átkozottá tevék, s a ki­rályság, a két királynő, s a nemzet sorsa, egy szervezett forradalmi törvényszék kényére fog bízatni. Noha minden korlátlan hatalmat gyűlö­lünk, úgy hiszszük, a kényuralom sohasem oly lel­kiismeretlen s oly romboló ,mint midőn egy oly népies testület által gyakoroltatik, mely egy for­radalomban levő nép szenvedélyei által válasz­tatott meg. Maguk az összehívás kifejezései ki­zárják a korona jogainak elismerését, sőt még a fejedelem személyét is fenyegetik. A kormány jelenleg a királynő ministereinek kezében van. A legközelebb lefolyandó három hónap alatt, a je­len kabinet — ha ugy­an ezen egész időszakot túléli— a királynő nevében kormányzand; de ezen ha­táridő elteltével, ama szerződés, mely most a fe­jedelmet a nemzettel egyesíti, egy felsőbb ható­ság által át fog vizsgáltatni. Ezek oly ellenmon­dások, melyek nem férnek össze a monarchiai kormányforma első elveivel. A királynőt meg­tartani a trónon, annak nevében adni ki oly ren­deleteket, miknek nem lehet más eredményük, mint a királynőt lealázni, s anyját perbe fogatni, ezek oly tettek, mikhez hasonlókat Európa még nem látott. Mindaddig, mig e helyzet tart, s míg a kamrai választások az országot folyvást izgat­ják, lehetetlen a rend s nyugalom valódi helyre­állását remélni. Maga a közigazgatás egy, a ki­rályság pénzügyi s katonai segély­forrásaira néz­ve igen káros anarchiának jutand martalékul, s félő, hogy a közbéke gyakran meg fog háborít­­tatni. A kormány párthívei ugyan kedvezőbb színben próbálják a helyzetet feltüntetni, de an­nak is, ha Spanyolország jelen helyzetét megfon­­tolja, lehetetlen bizalommal tekintenie a jövőbe. A legközelebb történt események, nem egyszerű ministérium-változás, vagy egy párt győzelme, hanem forradalom, még­pedig szerencsétlenségre oly forradalom, mely még nem végződött be. Világos, mikép a rendetlenség ügynökei még mű­ködnek, mikép a korona­ jogai maga a korona által megsemmisíttettek, mikép a seregnél nincs egyetértés, s mikép a ministerek még igen keve­set tettek ama tekintély visszaszerzése végett mit elődeik kezeikből kicsúszni engedtek. Sze­rencsére még eddig népszerűek, s O’Donnelnek becsületére válik Esparterovali közreműködése. Ők nem akarhatják, hogy a jelen helyzet tovább tartson, s hogy minden törvényes kormány fel legyen függesztve. Azonban ama tény, mikép már megegyeztek az anya-királynő perbefogatá­­sa s egy alkotmány­készítő gyűlés összehivatá­­sában, méltán rémülésbe ejtő mérséklettebb párt­­hiveiket, s mindaddig, míg be nem bizonyítják, hogy elég erősek ellenállani a pórnép által tá­mogatott junták követeléseinek, sem politikájuk­, sem sikerükben nem bízhatunk.*' — Mindazon csapatok, melyek Cathcart tábornok keleti hadosztályát képezik, már útban vannak a harcztér felé. Francziaország, P­á­r­i­s, aug. 21. A császár legközelebb kö­vetkező proclamatiót intézett a keleti sereghez: „Katonái s tengerészei a keleti seregnek! Még nem is harczoltatok, s már is föltű­nő sikert nyer­tetek. Jelenlétetek s az angol csapatoké, elegendő volt arra, hogy az ellenség a Dunán visszamene­­telre kényszeríttessék, s az orosz hajók gyalázato­san kikötőikben maradnak. Még nem harczoltatok, s már is bátran küzdöttetek a halál ellen. Egy ret­tentő, noha múlékony csapás nem csökkentő buz­galmatokat. Francziaország s ama fejedelem, kit ez maga adott magának, csak mély megindulással Szemlélhetnek ily nagy erélyt, a ily nagy önmeg­tagadást, s mindent elkövetnek, hogy nektek se­gélyt nyújthassanak b —? Az első consul 1799-ben, egy seregéhez intézett proclamatióban így szólt: „A katonának első tulajdona, a fáradalmak s nél­külözések tűrésébeni kitartás, a vitézség a katoná­nak csak második tulajdona.“ Az első tulajdont je­lenleg tanúsítjátok, a másodikat pedig ki vonhatná bennetek kétségbe ? Ezért Finnlandtól a Kaukázus­ig szétszórva levő ellenségeink aggodalommal ku­tatják, hogy minő pontig viendik Franczia-­s An­golország csapásaikat, melyek hogy eldöntők lesz­nek, előrelátják, mivel a jog, igazság s harczias lelkesülés részünkön vannak. — Legközelebb már Bomarsund hatalmunkba jutott, 2000 fogol­­­­lyal. Katonák i tt követenditek az egyiptomi sereg példáját; a pyramisi s a Thábor-hegyi győzőknek, szintúgy mint nektek, harczedzett katonák s nya­valyák ellen kelle harczolniok; azonban a dögvész s három hadsereg erőfeszítései daczára dicsőséggel tértek vissza hónukba. — Katonák! Bízzatok fő­­parancsnoktokban, s bennem. Én őrködöm fölötte­tek, s remélem, hogy Isten segélyével, rövid időn szenvedéseitek enyhülését s dicsőségtek növekedé­sét látandom. — Katonák! a viszontlátásig! (Alá­írás) N a p o­­ e o n.“ Németország, Berlin, aug. 22. Porosz király ő felsége szombaton f. hó 19-kén Charlottenburgból Put­­busba elindult, útjában Stettinben, az oda Drez­dából érkezett Györ­g­y szász hg ő k. fenségét fogadá, s onnét a herczeggel együtt gőzhajón Putbusba 20-kán estve megérkezett. Frankfurt, aug. 20. A keleti kérdésre vo­natkozó okmányok Austria s Poroszország részé­ről tett közös előterjesztéseikben foglaltatnak: 1) Az orosz válasz a Poroszország által támo­gatott austriai felszólításra gróf Nesselrode sürgö­­­nyében Gortsakoff herczeghez 1854. jun. 17-kéről (29.) s ugyancsak gróf Nesselrode sürgönyében b. Budberghez jun. 18-káról (30.) 2) Austria s Po­roszország viszonzása gr. Bud­ sürgönyében gróf Eszterházy Bálinthoz jul. 9-kéről, s b. Manteufiel sürgönyében b. Wertherhez jul. 17. 3) Az orosz válasz a nagyhatalmakhoz a bécsi kabinet sürgö­nyében londoni s párisi követeihez jul. 21. s a ber­lini kabinet sürgönyében a porosz követhez jul. 24- kéről. 4) Az Austria, Francziaország s Anglia közt váltott jegyzékek az ismeretes 4 pont constatirozá­­sára, és pedig Bourqueney ur s lord Westmoreland jegyzékében gróf Budlhoz aug. 8-káról; gróf Budl jegyzékében mindkét nevezett követhez aug. 8- káról. 5) A négy pont előterjesztése Sz.-Pétervá­­rott gr. Budl jegyzékében gr. Eszterházy B-hoz aug. 9-kéről, s b. Manteufiel támogató jegyzékében b. Wertherhez aug. 13-káról; végre 6) a jun. 13- ai austriai-török szerződvény. Az összes okmányok a keleti ügybeli választ­mányhoz lőnek utasítva. Spanyolország, Madrid. Aug. 14-én ment végbe az úgyne­vezett keleti­ színházban a szabadelvű hírlapírók lakomája, melyen a „Clamor publico“, az „Epoca“, a „Nación“, a „Novedades“, a „Diario Espanol“, s a „Tribuno“ szerkesztői vettek részt. E­s­p­a­r­­­t­e­r­o tábornok elnökölt a lakomán, melyen San Miguel, O’Donnell, Ros de Olano, s más notabilitások is jelen voltak. A terítékek szá­ma 120-nál többre ment föl. A karzatok telve voltak hölgyekkel. A toaszokra kerülvén a dolog, Espartero így nyilatkozott: „A madridi nép engem szabadságának megszilárdítása végett hí­vott fel, s nem hiában hivott fel. Spanyolország szabadságáért emelek poharat!“ O’ Donnell tábornok II. Izabella alkotmányos királynőért, s a trón, a szabadság s a hon megszilárdításáért mondott toastot. San Miguel tábornok a sza­bad sajtót dicsőíte, s többek közt így nyilatkozott: „A sajtónak nincs más javítószere, mint maga a sajtó, mint a közönség józan esze, mint a közne­velés ; csupán ekkép lehet a sajtó nagy s emel­kedett. Ezt látjuk Angolországban, a szabad­ság classikus honában; ott a szabad sajtó ama nagy társadalmi emeltyű, mely az ál­lam érdekeit mozgásban tartja. Uraim! Remé­lem, hogy a mindnyájunk által óhajtott perez el­érkezett a sajtóra nézve; remélem, hogy az méltó leend magas hivatásához. Én magam is voltam a hírlapírói pályán, lázadások s veszélyek korában, s ez éltemnek egyik legszebb emléke. Ezért a szabad, a méltó, a nemes sajtóért emeltek poharat, mely nem aljasitja le magát sze­mélyes sértésekre, s mely tiszteletben tartja a családok titkait. Végre az ezen nemes pályán levő amaz egyénekért emelek poharat, kik meg­hívtak bennünket e lakomára,mely nevezetes leend, mivel oly uj korszakot avatand fel, melyben a szabad s független sajtó az egész világnak meg­­mutatandja, hogy vannak Spanyolországban oly hírlapírók, kik tudnak írni, tudnak gondolkozni, s tudnak a közügy által érdekeltetve lenni.“ — A kormány legközelebb Hugo Victor­s családjának megengedi, hogy Spanyolország­ban lakhassák. — Aug. 16. Az O’Donnel hadosztályá­hoz tartozó csapatok Madrid környékén vannak, s holnap reggel tartandják bemenetüket a fővá­rosba. Ama madridi önkénytes csapat, mely A­­ranjuezben kezdé magát szervezni, s mely részt vett az andalusiai expeditióban, O c­a­n­á­­­ban szétoszlattatott. — A „Patrie“nak egy Madridból kelt levele szerint, 13-án egy a torlaszok s clubok vezetői­ből alakult küldöttség Esparterohoz járult, s­őt megkérése, az általa átnyújtott reclamatió­­nak tekintetbevétele iránt. Ezen reclamatio czélja az volt, hogy vonassák vissza a cortesgyűlés összehivatása iránti rendeletnek azon pontja, melyben az mondatik, mikép a dynastia kérdése nem fog tárgyaltatni az új alkotmány­készítő gyűlésben. A tábornagy a küldötteknek azt vá­­laszolá, mikép vagy osztozniuk kell a nemzet ál­tal ő benne helyzeti bizalomban, vagy pedig he­lyette át kell venniük a kormányt. Hosszas vi­tatkozás után Espartero elbocsátá a küldöttsé­get, megígérvén, hogy kérvényüket a ministeri tanács elé terjesztenél. A küldöttek igen fölinge­rülten távoztak el. . . Az „Indep.­beige“ madridi levelezője szerint, 14-én este befogatások történtek,mik oly munkásokra vonatkoztak, kik nagyrészint a csa­tornaépítésnél foglalkozván, számos társaikkal együtt munkáikat megszüntették, s bérföleme­lés érti kiáltozás közt,s a köztársaságot s a torlaszo­kat éljenezve vonultak át az Atocha-utczán. A belügyminiszer parancsára a nemzetőrség tüs­tént minden pontot megszállott, az őrállomások megerősbíttettek, s a nyugalom némileg helyre­­állíttatott. Éjjel számos nemzetőr-csapatok járják be Madridot minden irányban. Egyébiránt más­nap a kabinet oly engedményt adott a lázongók­­nak, mely azokat talán újabb követelésekre in­­gerlendi, bérüknek 6 real­ ról 8-ra emelése által. Az indiai patriarcha, Patrocinio apácza, Fulgeneio szerzetes, s még mások, kik a pa­­lotábani befolyásukat magán­érdekükben zsák­mányolták ki, kiutasíttattak. — Egy barcelonai lap szerint, 13-án az ottani polgári kormányzó, M­a­d­o­z irodájában 30—40 munkás jelent meg, s a munkások nevé­ben felajánlá befolyását a rend érdekében. Egy­szersmind megjegyzék, mikép azért jöttek vasár­nap, hogy műhelyeikben egyetlen munkanapot se veszítsenek el, hol nyugodtan fognak maradni, mivel teljes bizalmuk van a kormányzóban, ki a gyárosok s munkások közti viszályokat bizonyo­san méltányos módon tudandja kiegyenlítni. E­­zen értekezletnél mindkét részről nagy szívé­lyesség uralkodott. — A tengerészeti minister, Allende Sa­lazar mindazon hivatalnokokat visszahelyező állomásaikra, kik a junták által azokban felfüg­gesztettek. — Hirszerint 01 a 7 a g a helyett, Gonza­les Bravo fogna követül Párisba küldetni. — A „Tribuno“ szerint, a pápai nuncius ki­jelenté, mikép útleveleit kikérendi, ha a római udvarral­ előleges egyetértés nélkül a concor­­datum eltöröltetnék. — A párisi „Patrie“ így ír : „Azt állítják, hogy a jelen peremben Madridban egy demokrat középponti bizottmány alakíttatik, az általános­­ választások tekintetéből. A lakosság bizonyos ré­szénél folyvást a legtúlzottabb eszmék nyilvá­nulnak, azonban eddig elő a mérsékleti párt—úgy látszik — bizonyosnak tartja, hogy roppant több­séget fog nyerni.“ Madridból augustus 14-ről írják, mikép Narvaez­­nok mostani lakhelyét Loyában An­dalusia városában, az új események alatt még el nem hagyta. Legifjabb posta: Pár­is, aug. 24. A mai „Moniteur“ közli az aug. 8-kan Bécsben kicserélt jegyzékeket. Azok­nak Austriát illetőleg a „Presse“ távirati tudósí­tásában foglalt rövid tartalma egyformán hangzik azon kivonatos közléssel, mely Austria rovat alatt a „Deutsche Volksh.“ után mai számunkban ol­vasható. New-York, aug. 9. A congressus dec. hóig elnapolta magát. A „Grapeshot“ gőzös nagymennyiségű fegyverekkel hagyta el a Mis­­sisippit. A spanyol consul azonnal egy shoonert küldött Havanába, a hatóságokat erről értesí­tendő. Venezuelában a felkelés előhaladást tesz. * A belvárosban egy új plébánia­lak építése most már végkép el lévén határozva,az illető mun­kák felvállalására f. hó 28-kán árlejtés fog tartatni. A városi gazdasági hivatalnál bemutatott s jóváha­gyott tervek szerint az összes építkezési költség mintegy 45.000 pftra mehet. * A hazai népélet barátait figyelmeztetjük le. P r ó n a y ur díszalbumára, „Rajzok Magyarország népzetéből,“ mely 25 színes képpel, a napokban már kapható lesz. — Kubinyi és Vahot „Ma­­gyarország és Erdély képekben“ czímű kitűnő fü­zeteinek újabb folyama is nem sokára megjelenik, számos érdekes czikkei közt, Eger és vidéke, e tör­ ’ téneti érdekű hely monographiája számos ide vo­natkozó táj- és arczképekkel, kiválólag emelendi e füzet tartalmát. * A fővárosi utcza-világitás f. é. november el­sejétől 1855. october végéig újra bérbeadatott­ vál­lalkozó ismét az előbbi bérlő maradt, a város ré­­szérőli föltételek jutányosságánál fogva azonban re­mélni lehet, hogy azért a világítás az előbbinél jobb teend, s ha az eddigi sötétség nem vezetett a rég óhajtott légszeszvilágításhoz, talán a nagyobb felvilágosodás által érendjük el hamarább. * Az alagút boltozásával foglalkozó munkások száma megháromszoroztatott, ugyanez örvendetes progresszóban szaporíttattak a lámpák is, melyek az átkelőknek meg fogják mutatni, hol nem kell el­­botlani. Septemberben ünnep- és vasárnapokon az alagút reggeli 6 órától est­e 9-ig lesz nyitva. * A husárszabást eszközlő bizottmány f. hó 23 -án 40 darab marhát vásárolt, s mint halljuk, oly kedvező áron, miszerint a próbavágással a jövő hó­ra olcsóbb húsza lehet a fogyasztó közönségnek ki­látása. * A császárfürdői bálok utóbbi két ízben szer­dán tartottak a szokott válogatott, díszes vendég­sereggel. A hölgykoszorú mindegyre f­­­­­s ékes virágokkal váltja fel a netán távozókat, s még a tegnapi tánczestélyen is új delnőket lehetett látni, kik egy vagy más közelebb fürdőhelyen végezvén a fürdőszakot, ide az általános jó­ hírnévre emelke­dett tánczestélyek kedvéért érkeztek, így az uj vendégnők sorában díszelgett többi közt gr. S. J.­­né is, kinek köztetszést nyert somogyi kon­­­tya számos bámulókra talált. Vajha múlt századok­­beli derék magyar delnőink sajátszerü kedves fej­­­ékei söltözéke né lennének fehér holló szépe­ink közt! — A tegnap előtti tánczestély az előbbi­ekhez hasonlag szintén az udvaron való tartandó, azonban a közbejött időváltozás a vendégeket a fürdői nagyterembe szorítá, s itt már minden ké­szen várta őket, úgy, hogy semmi hiányt nem szen­vedtek a kényelemben és mulatságban. Ezért méltó köszönetet érdemel a gondos bérlő Sz. J. úr. * Egy helybeli német lap a „Lowoodi árva“ közelebbi előadásáról így ír: Különös, hogy B­a­r­­tháné és Tóth állandóan szerződtetve nincsenek, holott utóbbi csaknem minden drámai előadásban még inasszerepben is szükséges. Molnár vidéki színész, csinos színpadi alakkal, érctes és jóformán érthető orgánummal bír, játéka bátor, de patkosa kissé hamis, s a nyilatkozat-jelenésben több mele­get kellett volna kifejtenie. Működése egyébiránt tetszéssel fogadtatott. Valódi diadalt aratott B­u­­­lyovszkiné, ki Eyre Jane-t mindenesetre leg­jobb szerepei közé számíthatja. Dicséretes, hogy Szentpétery oly kis szerepet is elvállalt mint­ az ár­vaházi igazgatóé, mily szép lett volna, ha Komlós­­sy Ida is hasonlót tesz, és Georgine szerepét eljátsz­­ta volna.“ A „P. N.“ műs része, ugyanez előadásról szólva ismét egy nagy botlást követ el, ez ugyan nála nem újság, mert hiszen már a­­Cserháti levelek* jeles írója is ugyancsak a „Pesti Napló“-ban sze­mére hányta, hogy miként tudott oly badar dol­got írni, mint az volt, hogy Tóth már roszul nem is tudna játszani .... tehát ugyane műitész, a polémia villámait szokás szerint ismét Eyre Jane ártatlan fejére hárítva, azt mondja róla, hogy az el­ső felvonásban azért játszott jól, mert „Komlóssy Ida példánya lebegett előtte/* holott e szerepet B- né játszta először, és akkor, midőn K. Ida e szerep­ben itt kétszer föllépett, B-né véletlenül Pesttől 45 mértföldnyire Kolozsvárott vendégszerepeit. Hja — hja — furcsa az a „pártatlan*­ kritika! Kereskedelmi, gazdászati s ipar­fairek. * Pest, aug. 21. A gyapjú vásár ma jó­formán élénken kezdődött; mintegy 3000 mázsa posztógyapju adatott el 120—150 ftjával, mintegy 2000 m. kartolta gyapjú s néhány részlet a tiszai két­­nyiretűből. Az árak hasonlítottak az utóbbi jul. vá­sáréihoz. Nagy-Kanizsa, aug. 21. Gabnaárak: bú­za legjobb 5 ft 24 kr, kukoricza 3 ft 42 kr, rozs 3 ft 36 kr, árpa 2 ft 36 kr, zab 1 ft 30 kr. Igazítás. A Budapesti Hírlap tegnapi szá­mában a Napi hírek és események nemzeti színház­ról szóló özükében alulról a 16—ik sorban e helyett érzelmeket ez olvasandó érzelmeket. Bécsi börze augustus 25-töl. St­áluskötelezvény 5% . . . . . . 85 1834-ki sorsjegyek 500 írtos . . . — 1839-ki „ 350........................ 131­5/a Bankrészvény darabja ..... 1276 Éjszaki vaspálya 1000 ftos .... — JJ Dunagőzhajózas...............................581 Amsterdam 100 tallér Augsburg 100 tallérért bco. . . . 1175/8 Hamburg......................... 86Vs London 1 ft sterlingért..... 11,25 B é­s ■, aug. 24. Agio: arany 20 V2 ezüst 17 y*. ■ MM—• ■■ i „ 1 " —— Danavízállás. Augustus 25. reggeli 7 év.­ 10* 1" 01" 0 fölött. 2831 Távirati sürgönyök. Triest, aug. 23. K a m­a­­ effendi, a po­rosz k. udvarhoz kinevezett török követ, ide érkezett. Konstantinápoly aug.17. (A „Presse“ távirati sürgönye) Tegnapelőtt mentek el innen a krími expeditióhoz rendelt utolsó hajók Várná­ba. Fedezetükön 12,000 török és 2,000 franczia volt, ezenkívül ágyuk, lovak lő- és élelmi­ készlet; igen sok lapos ágyunaszádot is vittek magukkal. Napoleon hg. In 10ke óta itt van,betegség miatt tért vissza. Dervis pasa ma Bukarestbe eluta­zott. — A cholera Konstantinápolyban és Vár­nában szűnik, Gallipoliban megszűnt, a Dardanel­lákon terjed. — A kereskedő hajóknak szállítási szolgálatra lefoglaltatása miatt a kereskedés szenved, s pénzbőség mellett áruhiány érezhető. Várnában aug. 18-tól 25-ig 60,000 ember ülend hajóra, kiknek czélják Szebasztopol. Az angol­­francziák hadi-­s élelmi­ készleteik, kivéve a szé­nát, bort és némely tábori eszközöket, a várnai tűzvésztől megmentettek. A franczia táborban utóbbi időben kedvetlenség volt észrevehető. Athene, aug. 18. A franczia követ szabad­sággal elutazott. A cholera Piraeusban még dúl. B o­m b a y i tudósítások júl. 20-ig terjednek. Az ondei király az angol kormánynak 12,000 em­ber gyalogságot, 1,000 főnyi lovasságot és 100 ágyút ad rendelkezésére. Kabuli tudósítások az ottani orosz fáradozásokat illetőleg kevésbbé nyugtalanítók. A bengáli vasúton a próbautazás megtörtént. A tengeri rablás a dhinai vizeken szaporodik. Napi hírek és események. Pest, augustus 26. * A kereskedelmi testület tekintve a dunai fe­jedelemségekkel és Törökországgal közel kilátásban levő tetemes kereskedelmi összeköttetéseket, mint már egy izben tévé, ismét megújította kérvényét, Pesten egy transito-raktár felállíttatása végett.

Next