Budapesti Hírlap, 1854. augusztus (483-508. szám)
1854-08-05 / 487. szám
késedelem okát .Napóleon császár távollétében keresik miatt a kabinetteli közlekedés több időbe krül. Egyébiránt K. Bourqueney franczia Jövetnek a leghatározottabb előértesítés van kezei közt, mely szerint a franczia válasz az angollal egészen egybehangzó leend. — Hallomás szerint Stirbey oláh fejedelem Bécsből Konstantinápolyba menend, a szultánnál tisztelkedendő, s onnét fog egy portabiztos kíséretében Bukarestbe menni. — Hg. Gorcsakoff orosz észkövet, ki még folyvást szállodában lakik, a német hatalmak bécsi képviselőivel diplomatiai közlekedését az utolsó szövetségi határozat óta igen megszorító. Úgyszintén azon eleinte megfeszített buzgalommal folytatatott törekvésével is felhagyott, az austriai kabinetet követelései módosítására bírni, s Sz. Pétervárra jelenté, mikép semmi reménye nincs a kitűzött őzés eléréséhez, miután az utolsó értekezletek egyikén határozottan tudtára adatott, hogy a cs. kabinet a kijelölt ösvényen szilárdan megmarad. A dunai fejedelemségek elhagyását nem csupán Austria, hanem egész Európa kívánja. Austria egy határozott, a legszentebb kötelességek által eléje szabott őzést tart szeme előtt, s egész Németország által támogatva azt el is érendi. — Hg. Gorcsakoff, Oroszország eddig képviselője a bécsi udvarnál, hírszerint b.Meyendorff helyébe követte ez állomásra végleg kineveztetetett. — A „CZC“ ezt írja: Német hírlapok azon sürgönye, miszerint b. Geringer os. k. osztályfőnök os. biztossá lenne kijelölve a dunai fejedelemségekbe, nem alaptalan. Ő exojának Bukarestbe elutazása a cs. k. csapatok bevonulása után azonnal megtörténik. Jobb választást e fontos állomásra valóban nem lehet tenni. B. Geringer kitűnő államférfiui és szervezői képességét már több alkalommal bebizonyítá. — Gr. Eszterházy György cs. k. austriai követ a spanyol királyi udvarnál Berlinbe utazott ott gróf Thun rendes követ tévéléte alatt a követségi ügyeket vezetendő. — A nemzeti kölcsönre gr. H a r r a o h Ernészt Ferencz 200,000; a keresk. ipar és középit. minis térium hivatali s szolgaszemélyzete 173,760, magas német lovagrend 120,000 fitot írtak alá. — Pármából írják jul. 26-ról: A mennyire eddig tudva van, 10 ember halt meg, 7 megsebesült, az elfogottak száma 22-én 84 volt, de a nyomzás és elfogatás folyvást tart, ítélni az állandó haditanács fog. Két pármai katona, mely kötelességét nem téve, pártütőnek ítéltetvén, főbelövetett. A rend és csend helyreállt. Isohl, Császár és Császárné a Felségeik ide érkeztéről írja a „Linz. Z.t. ő Felségeik jul. 29-én d. u. 3ya órakor érkeztek Isohlbe a nagyszámban összegyűlt lakosság legszivesb üdvözlése közben. A fels. császári pár elfogadására a cs. villához vezető hídnál egy zászlókkal díszített diadalkapu volt állítva, a cs. k. Apostoli Felsége tüstént megérkezte után a cs. villa építését méltóztatott megszemlélni, és a helyhatóságok tisztelgését legkegyelmesebben elfogadó, Estve felé a cs. k. Felségek sétát tettek a b. Hohenbrucksiele parkban. És beálltakor az „Erzsébet császárnőhöz“ czimzett szálloda ki volt világítva, s párkányzatán óriási sas állott színes kivilágításban. A sóbányai zenekar a néphymnust játszta. Késő éjig örömteli néptömeg hullámzott az utczákon, a szeretett Uralkodópár megérkezésén örvendvén. (Külföldi napló.) London, július 31. Leedsben legközelebb meeting tartatott a vasárnap megtartatása tárgyában. Mintegy 40,000 személy volt jelen, s ezen monstre-meeting túlnyomó többsége oda nyilatkozott, hogy vasárnap minden korcsmák teljesen bezárassanak. A királynő ezúttal különösen visszavonultan él Osborneban, s igen kevés vendéget fogad el. Hír szerint személyesen szándékozik elnapolni a parliamentet. —El-Hami pasa a legközelebb elhunyt Abbasz pasának legidősb fia, Southamptonban, hol ki akart szállani, értesült atyja haláláról. Ezen váratlan csapás által lefuttatva, nem akarta yachtját elhagyni, s elhatározó magában, hogy utazásával felhagyván, tüstént visszatérend Alexandriába. Azonban yachtjának némi kijavításokra lévén szüksége, kénytelen lesz 2—3 napig Portsmouthban időzni. Ott véve át a 16 éves herczeg a királynőnek egy sajátkezű sajnálati iratát. Az alkirály halála közvetve a párisi – londoni kalmárokat is sújtja, mivel a herczeg egypár száz ezer ft. sz. értékű ajándékokat akart bevásárolni, arája, a szultán leánya számára. Ama közlés, mikép gyólag egy 6,000 főnyi hadtest fog Cathcart tábornok alatt keletre küldetni, az „Observer“ szerint,tévedésen alapul. Szerinte, már rég elhatároztatott ugyan, mikép a keleti angol sereg 30,000 főre fog emeltetni, s e czélból újabb 9 gyalogos lovas-ezred fog elküldetni. De ezeknek nagy része már elindult, s a többi kész a hajóraülésre. A lovasság Cardigan lords Scarlett tábornok osztályaiba fog besoroztatni, a gyalogságból pedig egy új osztály fog alakíttatni Cathcart tábornok alatt. A balti hajóhadnál azon hír szárnyalt, mikép a vitorlás-hajók fölötti parancsnokságot Plumridge ellen admirál, a könnyű gőzös osztály fölöttit pedig Martin ellen-admirál veendi át. Pár is, jul. 31. A Montaember-féle ügy, mely néhány hónap előtt oly nagy zajt okozott, legközelebb bevégeztetett egy oly rendelet által, melynél fogva jelenleg nem adatik hely a keresetnek. — Boulogne felé folyvást számos csapatok s hadiszerek szállíttatnak. — Hir szerint Montemolin gróf útban van Spanyolország felé; a fusionista párt — ha ugyan még létezik ily párt — ezen hg ügyét pártolja. — Levis herczeg legközelebb visszaindult Frohsdorfba. — A „Moniteur“ tegnap egy oly rendeletet közlött, melynél fogva a közoktatási ministerium középponti igazgatósága újra szerveztetik. Berlinből jul. 29-től a „Bresl. Ztg.“-nak távirják . Ide Angol-s Francziaországtól bizalmas közlések érkeztek. Azok szerint az új alkudozások alapját következő föltételek képeznék : A fejedelemségek tüsténti elhagyása; azok fölötti közös proteotorság, a végrehajtás Austriának jutván ; közös proteotorság Törökország minden nem-muzulmán lakosai fölött a virágvasárnapi jegyzőkönyv szerint, szabad hajózás a Dunán és a fekete-tengeren, egy szabad kikötővel az utóbbin. Minden hadiköltségek megtérítése. — A berlini „C. B.“ jelentése szerint nem sokára egy császári manifestum megjelenése lenne várható, mely manifestum tervben már kész, legfelsőbb helyen el lenne fogadva, s azonnal közzé fogna tétetni, mihelyt a londoni s párisi udvarok hivatalos nyilatkozata megérkezendett. Abban kimerítőleg előadatnak az austriai kabinet fáradozásai a fennforgó bonyodalom békés megoldására, azok sikeretlensége, s az ekkép Austriára nézve bekövetkezett szükségesség, érdekei s európai hatalmi állásánál, valamint elvállalt kötelezettségeinél fogva mély fájdalommal, de szilárdan haditényleg a nyugati hatalmakhoz csatlakozni s a dunai fejedelemségekből kivonulásra az orosz seregeket erőhatalommal kényszeríteni. — A „Pr. Corr.“ czikke, mely táviratilag említve volt, s mely a bécsi „Lloyd“ ellen van intézve, a felszólalásra okot adott soroknak a nevezett lapból idézése után, így hangzik : „E túlságos megtámadásokra valamit válaszolni, nem tartjuk illőnek. Azokat bízvást a közönség elfogulatlan ítéletére hagyhatjuk. Ha azok alaposak volnának, úgy Ausztriát még inkább sújtanák , mely hasonlatlanul közelebbi érdek mellett, az események felfogásában és a keleti ügy kezelésében , a folyó évi mártiusban egyfelől a nyugati hatalmak, másfelől Oroszország részéről tett javaslatok elvetése óta, Poroszországgal tökéletes egyetértésben volt,és ezt még kevés nap előtt egész Németország előtt kijelentette. Azonban mégis sajnos marad, hogya ,Loyd is vele a német sajtó egy része, még e komoly időben is, feladatának csak tökéletlen tudatával bír. Oly czikkek , melyek mint ez és néhány korábbi ugyane lapban,az angol lapok insolentiáját még fölülmúlják s könnyelmüleg arra működnek, hogy Oroszország tekintélyét kissebbítsék, épen úgy veszélyeztetik Németország érdekeit, mint arra külföldi hatalmak túllépései képesek, mert azon befolyást és súlyt gyengítik, melyet Poroszország Németországra gyakorolni hivatva van.“ nek tartották, s Bukarestből érkezett távirati sürgönyök határozottan jelentik, hogy a török előhad aug. 1 -jére menő éjjel Bukarestbe bevonult. — Jul. 30-ai tudósítás szerint az orosz csapatok utolsó része 31-kén volt a várost elhagyandó s Omer pasának serge élén bevonulását aug. 1-re várták. Hg Gorcsakoff hadderekával jul. 28-kán ment át Schelava falun, mely Kalugerenitől 6 órányira fekszik, és 29-kén reggel tovább ment Foksán felé. A török hadsereg legnagyobb óvatossággal nyomul három hadoszlopban Bukurest felé. A hadderék (centrum) jul. 29-ken Omer pasa alatt a tölgyeserdők közt fekvő Kalugereniben volt. ‘30-ban a török előhad portyázói Glinában, Bukuresttől két órányira jelentek meg. Omer pasa főhadiszállása jul. 31-kén érkezendett oda. A jobbszárny Taid pasa alatt Oltenizzából az Argisz partján vonul Bukarestnek. A balszárny Szali pasa alatt 28- kan Mogurában állt, s a Szlatinából Bukarestbe menő útón fog e főváros felé vonulni. Az oláh fejedelemségben Omer pasa következő proclamatiója kering, mely jul. 15-ről szól: „Románok! Midőn az oroszok Szilisztria alatt megtudták, hogy én 80,000 ember élén ellenük nyomulok, visszavonultak ! Most átkelek a Dunán, s remélem, hogy a ti s a mi ellenségünket Isten segítségével Besszarábiába vissza fogom verni. Legyetek egymás közt egyetértők! Helyzetetek rövid időn jobbra változik! Omer.“ A „Kronst. Z.“ ban olvassuk: „Az utóbbi nagy kémlet után, melyet Napoleon herczeg (?) 10,000 törökkel Fratesti felé tett, néhány nappal ezelőtt a Dunánál igen erős csata lehetett,s ezúttal az a törökök veszteségével végződött volna. Beszélik, de nem állunk érte jót, hogy az oroszok egy hadtesttel Dzsurdzsevo ellen nyomultak s a törököknek csatát ajánlottak, kik azt el is fogadták.“ Ezután a tudósítás részletesen leírja a csatát, hogy miképen verettek meg a törökök. A lap maga végül hozzáteszi: ,,Tény — úgymond — hogy utóbbi napokban semmi sem történt, mi az oroszok hátrányára ütött volna ki.“ . A török tartományok főhelytartójához az uj ujonczozási formán már megérkezett s Szófiában 24-kén hirdettetett ki. Minden alkalmas férfi fegyverre szólíttatik. Kisoláhországba az oroszok kivonulásakor megszökött bojárok mind visszatértek. Szarni pasa Krajovában a dorobanzokat szervezi. Primnok Sumlában van, s Omer pasának meghozta az Izabellarendet. Az oroszokat Fratestiből visszavonulásukkor nagy veszteség érte; nagyszámú gyalogság a hőség és elaléltság miatt az utczán eszméletlenül lerogyott, s elég kocsi elszállításukra nem lévén, részint elvesztek, részint a czirkáló törökök által elfogat-., tak. — Varsóból jelentik, miszerint Paskievics hg helyét Péter oldenburgi hg foglalandja el, mostani helyettese Rüdiger pedig a hadsereghez menend. » A „Czas“ írja: „Azon hirt veszszük, miszerint egy minden tekintetben fölöttébb fontos ponton, Brzesc-Litewski-ben (nem messze Varsótól) erődítési művek terveztetnek, de még bizonytalan, vájjon elsánczolt tábor alakjában-e, vagy a város erősítvényeiképen fognak azok,építtetni.“ — Miklós császárt aug. 16-ra várják Varsóba. Konstantinápolyban a „Presse“szerint a cholera terjed. Gallipoliban Carbuccia franczia unok s Dautpasában Prisedoux kapitány lett áldozata. — Hogy az ázsiai török hadsereget újra megverték, valósul. A csata egészen Karsz közelében történt, mely várost már az oroszok ostromolják. De már ott is jobb fordulatot veendnek a dolgok, mert Bagdadban már egy indokritt hadtestet várnak, mely a persiai tengeröbölben tétetik partra. Az „A. A. Z.“ legújabb távirati tudósítása szintén megerősíti a győzelmet, melyet hg Andronikoff a török hadseregen Anatóliában kivívott. Tudomás szerint a kisázsiai sereg erősítésére Várnából, Burgas és Konstantinápolyból fris csapatok küldettek. Khursid pasa, a karszi csapatok parancsnoka, e csapatokkal egyesült, de 20,000 orosz által, Andronikoff mnok alatt, megtámadtatok és futásra kényszeríttetett. ( Fővárosi társaséleti szemle. A melegség oszlató erővel bir. — A háziurak és házmesterek. — A pinezérek jövője. — A fővárosi nép mu- 11—- U ni,, a avábheg ven. —Ew nai helyei. - svábhegyen. - Egy nap a zöldben. — Szegények és gazdagok. Természettani törvény, hogy a melegség exansiv erővel bir. Télen az emberek szivesen öszeszorulnak a kandalló mellett,bál - és hangversenyérmekben, nyáron azegész város kicsi nekik, sétoszlanak hegyekre és völgyekre, fürdőkre; de párisi titkait Gessner idylljei váltják fel, a így énekeseket bégető báránykák. A bárányról az eszünkbe, mily rendkívül boldog ilyenkor egy íziur, kinek intra muros et extra vannak házai — ; ilyen kétfelé is nyírja bárányáért, anélkül hogy aga fáradna a házbér aranygyapjújáért Colchyst, csak a házmestert küldi. A teljhatalmú Jazon renkor aztán kiválóan goromba szokott lenni, mert mondja, hogy Gura képében jött.. . Adatainat közelről veszszük, most volt Jakab napja , kerves emlékezet! hányán adtuk drága pénzünket egypár bűzös sötét udvari szobáért, melyet oly dicsően lehetett volna az Isten derült illatos szabad palotájában elkölteni, hol a madárról is gondoskodva van és,csak pénz legyen — az embernek is gondját viselik a — kellnerek. Ezek a jó fiuk, kik bejönnek ide szikáran, mint az egyiptomi hét szűk esztendő, először elmennek egy kis korcsmába,hol megtanulnak számolni , kettő meg kettő az hat, azután a számvetésből ilyetén jó bizonyítványokkal ellátva, fekete frakkosan és fehér nyakkendősen bekopogtatnak a legnagyobb helyeken,péld. mint az „angol királyné,“ vagy „István herczeg,“ rendes fizetésük ritkán van, sőt legtöbbnyire az a conventiójuk, ami a megboldogult Jósa Gyuri ispánjának. A számvetést értik, sőt ily nagyobb helyeken még többre is viszik: a regula aureáig, s annyira, hogy néha a kettő meg kettő kilencz lesz. A kilencz szerencsés szám volt a görögöknél, az náluk is, kilencz hónap múlva az ily tiszteletbeli hivatalnoka az „angol királynő“nek már alkuban van, hogy saját gazdáját kifizesse. Jean, ki úgy jött fel a pinezéri dicsőség egére mint a hold sarlója, midőn legsoványabb, később úgy néz le saját szállodája első emeletéből, mint egy kettős teli hold, hogy mig ő igy megtelt, addig más zsebekből soknak kellett fogynia, természetes; de hát a természetben is nem a holddal van-e viszonylatban a tengeri apály és dagály, a vonzó és húzó erő az álomjárókra, kiket a kellneri holdvilág szótárában éjszakázó korhelyeknek nevezünk , kik hat pohár Fleur de Bouzy, vagy Cliquot után a beólmozott hideg vizet is valódi pezsgő helyett iszszák és fizetik. Természetes, hogy így a pénz innen kiszáll és száll oda; innen tán eredete is a szálloda szónak. . . Szálloda mindenütt van a fővárosban és körülé, ahol csak ember megfordul, akár honn maradjon, akár kisétáljon az erdők „eohós magányiba“, mindenütt van valaki, aki meg tudja neki bizonyítani, hogy az a pénz, ami zsebében van, nem az övé; vadabb erdőkben — ott vannak a haramiák, a civilizáltabb erdőségekben pedig — a pinozérek. És mi misera plebs contribuens — a pinozérek és háziurak irányában mindnyájan azok vagyunk, mi „boldog pestiek“ — mégis nyakrafőre sietünk mindenüvé, ahol pénzünkre és úgy mellékesen ránk is számítanak. Itt egy kivilágított kertecske szólít be egy sült csirke és egy pár pohár sör mellé; a vendéglős igen derék szives ember, de a csirkét rendesen drágán vásárolta . . . amott zajosabb társaság van, száz meg száz ember ül egymás hátán, Morelly indulókat húz, mire megindul az étvágy, a dőzsöl a söröshordók ősapja, a bankókéa meginduló olyanok is, kik nem fizettek, és megindulnak oly nők is, kik nem indulhatnak, „haza mennék de ne tudok, a ki tudja mért nem mondja, merre van az oszág útja.“ Pedig a sörcsarnoktól az országút és az orruk előtt van; lámpa az igaz csak annak ég, ki jól lát; ezenkívül itt van még száz meg száz nooyanei szikla, hová az embert varázshangok czifrábbná! czifrább falragaszok csalják ; ozigán, zene, kivilágítás, bál, jó étkek és italok, pont szolgálat . . . mint Bernáth Gáspár mondja, fel 2 kán megrendeli az ember a levest, s augutus 5-kén biztatják, hogy december 10-ki már megkapja. Ezek különben csak az apróbb milatságok közé tartoznak, itt benn, közel valahol egy órányira legfeljebb a város környékén, de valamint a jobbágynak hajdan volt hosszú fuvara, szegény peres félnek hosszú utu pere, úgy a pestieknek is van afféle hosszabb utu mulatságuk, példüm a Kőbányában, hol a sziklapincze hideg bolti alatt, jó Ferihegyi sör mellett, igen sok fáraó test megpihen, s a hétköznap aggodalmát vasárnapohárba temeti. „Borban a bú mint a gyerme aluszik“, igy van Vörösmartyban, de a Kő KÜLFÖLD. Tudósítások a harczterekről. Viddini mai tudósítás szerint, ott Bukarestnek a törökök általi elfoglaltatását bevégzett tény A spanyol felkelés. -ról a Az „Indep. beige“ Madridból jul. 26. királynő következő proclamatióját közli: „Spanyolok! Sajnos tévedések sora elválasztott tőletek, és képtelen bizalmatlanságot támasztott a nép és trón között. Rágalmazták szivemet, oly érzelmeket fogván rá, mik azoknak, kik gyermekeim jólléte, s szabadságával ellenkeznek; de most, midőn az igazság eljutott királynőtök fülébe, remélem, hogy a szeretet és bizodalom újra fölélednek sziveitekben.— A spanyol nép áldozatai, hogy szabadságát és jogaimat fenntartsa, kötelességemmé teszik soha nem felednem azon elveket, melyeket képviseltem, az egyedülieket, miket képviselhetek a szabadság elveit, melyek nélkül nincs nemzeti névre méltó.. Egy uj korszak, mely a népnek az uralkodóval egyesülésére van alapítva, legvékonyabb árnyát is eltüntetendi ama szomorú eseményeknek, melyeket én óhajtok első kitörölni évkönyveinkből. Szivem teljes mélyéből sajnálom a történt szerencsétlenségeket, s fáradhatlan gonddá törekvendem azokat feledtetni. Bizalommal és tartózkodás nélkül a nemzet lojalitására bízom magamat. A jelesek érzelmei mindig magasztosak. Jövőre semmi ne zavarja többé az öszhangzatot, melyet népemmel fenntartani óhajtok. Kész vágyos minden áldozatot megtenni az ország általános jóllétéért; kívánom, hogy az újra kijelentse akarata törvényes képviselői által, s ezennel minden biztositékot elfogadok s ajánlok,mik jogaitokat s trónom? megszilárdítni képesek. A trón becsülete a tiétek spanyolok az én királynői, női és anyai méltóságon a nemzet méltósága, mely egykor nevemet a szabadság jelvényévé tevő. Én nem félek magam a rátok bízni, nem félek kezeitekbe helyezni magamat és leányomat Nem félek lojalitástok védpajzs alá helyezni sorsomat, mert szilárdul hiszem, hog ekkép titeket saját becsületetek és a haza üdvéne uraivá teszlek. A hős győzelmi égnek a miniszertanács elnökévé kineveztetése, és teljes ragaszkodásom az ő eszméihez, melyek czélja mindnyájan boldogsága, legbiztosb kezessége leend nemes óhajtásaitok teljesülésének. Spanyolok! ti megalapithatjátok királynőtök boldogságát és dicsőségét, elfogadjátok azt, mit nektek anyai szive legbensőbbjében ajánl és készít. Annak, ki tanácsomat intézendi, lojalitása, hő hazafisága, mit minden alkalommal tanúsított, érzelmeit enyéimmel öszhangzásba teendik. Kelt palotámban jul. 26. 1854. Én a királya 6.“ S a n-M i g u e 1,ideigl. hadügyministe Ezen proclamatiót következő királyi terdelet követé: „Azon tekinteteknél fogva, melyeket hadügy ministerem elém terjesztett, és szívemnek leg nagyobb megelégedésével, rendelem a mint kövekezik: l'ső czikk. A rendeletek, melyek által Donne, Serrano, RosdeOlano, Con o , Messina és Dulcelnokok hivatalaik, rangja czimük és diszjeleiktől megfosztattak, ezennel mi vannak semmisítve. 2. oz. Ugyanez történik mint azon királyi rendeletekkel, melyek a gróf Ls Luis igazgatása alatt kiköltözött katonai és pogári egyénekre vonatkoznak. 3. sz. Akarom , hol sűrű fátyol boríttassék a jelen küzdelem viszály és politikai fényeire,valamint mindarra, mi azok eredete és előkészítésére vonatkozik. 4. ez. E jel rendeletbe nem foglaltatnak a miniszerek vagy tkintélyek azon hibái vagy bűnei, mik a cortesigyés vagy az illető törvényszékek vádja és ítélt alá tartoznak. Ez esetben a biróság ítélete a törvnyes után nyilatkozandik. 5. ez. E rendelet hal nélkül van minden nem politikai tettekre , melyek közbűnök osztályába tartoznak. San Miguel: Éna királynő.“ Magánlevél jul. 22-ről Madridból írja: csapatok szállásaikon voltak, a nélkül, hogy felkelésben Valami részt vettek volna, és részt álltak a nekik adatandó parancs teljesítésére. Ej zászlóalj, mely a kormány épületbe volt bezárv csak 4 napi folytonos fáradalom s éhezés úti tévé le fegyverét. E szerencsétlen katonák heti szerint éhen szomjan haltak el. Gróf Quinto elégetett képtárát több mi félmillió frankra becsülték; gr. San-Luis vállatott műveket tartalmazó könyvtára szintén égettetett. Krisztina királynő palotájának cs. egy szárnya raboltatott ki s égettetett el. Saragossából, julius 23-ról jelentig Espartero mindjárt megérkezése napján juliu 2