Budapesti Hírlap, 1854. szeptember (509-533. szám)

1854-09-16 / 521. szám

ségre kárhoztatni, melyben Aberdeen­ az an­gol haderőt tar­ja. Aberdeen űzte el, a francziá­­kat a keleti tengerről. Az orosz császár meg­­nyugod­hetik Bomarsund elvesztésében, ha Aber­­deent megtartja. Az ő valódi ereje Downing street-ben van, s tíz várat is odaadna, csak hogy az angol ministerelnököt megtarthassa. Ha a Romareund elleni megtámadás visszavezetik, francziák nem mentek volna vissza. A megtáma­dás sikere űté el őket. Angolország kormány­tanácsában egy oly Penelope -ül, kinek hatalmas munkája éjjel elrontja azt, mit csapoltjaink vi­tézsége nappal végbevitt. Hogy meddig fog ez még tartani? nem tudja­­. Talán az orosz császár tudja. Szerencsés Aberdeen , ki az oroszok meg veretéseit sikerekké tudja átváltoztatni!“ . Franczia­ország­. Páris, sept. 10. A „Moniteur“nek Kon­stantinápolyból, a szebasztopoli ex­­peditióra vonatkozólag, igy írnak : „A krimi expeditio végre elhatároztatott. ” Szebasztopol meg fog támadtatok Ezen nagyszerű határozatot, mit a haditanácsok visz­­hangjai s a komoly politikai elmélkedések előre tejtetének, az egyesült seregek, a kelet­­s­éges­ Európának tudtára adá St. Arnaud tábornagy­nak egy oly napiparancsa, melyben a legköze­lebb megkezdendő hősies harrznak nemes vágya, s a közel győzelemrőli hazafias ígéretek, ékes­­szóló erélylyel fejeztetnek ki. Oroszországot mind­­­azon nagyravágyó reményeinek szivén kell ta­­álni, miket az keletre vonatkozólag táplál, s me­­yek oly régóta szüntelen fenyegetik a világ suly­­igyenét. Szebasztopol ama fellegvár, mely­ben helyet ad egy, a Bosporust fenyegetni min­dig kész hajóhadnak, ama függő hid, mely a czár képzeletében, már régóta egyesíti Sz. Pétervárt Konstantinápolylyal. Ezen hajóhadat el kell ven­ni Oroszországtól, hogy így ezen hatalmasság­k­­entúl csupán lehetetlenségekre találkozzék ke­­tten, s hogy még az árulás koczkái is kicsikar­­assanak tőle. Hosszas viták s érett tanácskozá­­ok után választották ki az első csapásra a legret­­entőbbet a fekete-tengeri orosz állomások el­­eni minden lehető megtámadások közöl. Igaz ugyan, hogy a hadi szerencse mindig bizonyta­­n, azonban noha az évszak elő­haladásánál fog­­a, s az orosz kormány által a Krímbe küldetett etemes erősbítések megérkezésének meggátlása égett, a Szebasztopol elhint megtámadásnak tet­­intő csapás alakját kell adni, ama remény, mi­ét a keleti háború egyetlen erőfeszítéssel be fog égeztetni, vagy legalább erak határok közé szo­ktatni, fölér egy ily vállalat merényletével. A r­mi hadjáratot vagy a jövő évre kelle halasz­­tni, vagy pedig avval sietni kelle; ez utóbbi járás sokkal inkább megfelelt a politikusok azon fajtásának, mikép az Oroszország s a nyugati iralmasságok közt folyó harcz a jövőre nézve inden kétértelműségtől ment kifej­lést nyerjen; ilamint inkább megfelelt az egyesült seregek vnckei buzgalmának, s a katonák türelmetlen­­igének is, kik kifáradtak egy oly csaták nélküli h­ázban, mely a huzamos utazások s szenvedett öregségek általi hosszas megpróbáltatások után, ry oly ellenség üres táboraival szemben hagyá­­et, mely sokkal eszélyesebb volt, semhogy őket ivárja. Nem kell eltitkolni magunktól, mikép a cimi vállalat, a jelen körülmények közt, a leg­­erészebbek egyike, mikről a história említést az, mivel egyenlő, sőt talán még csekélyebb idejővel kell megtámadni egy, kőfalak s eres­­­ek mögött elsánczolt ellenséget. De a seregek a merényletek megkisértése által tartják fenn nevelik hírnevüket, s ezenkívül nem várhatunk-e krézias csodatettet, ezen válogatott három cé­gtől, melyek buzgalom s vitézségben verseny­ednek egymással, s ezen egyesült hajóhadtól,­elynél a hajdani harczok szelleme bátorsági s istességi verseny alakjában, újra föléledendí a­i angol-franczia csapatok legnagyobb részét, s 1,000 törököt a hajóhadak két utat téve szállí­­ndják a krími partokra, Szebasztopoltól cse­­­ly távolságra. Mihelyt a csapatok ki fogtak állíttatni, tüstént csatába fognak vezettetni, már­gy az orosz csapatok ellen, ha ezek a Szebasz­­pol körüli állomásokat védni próbálnák, vagy dig maga a város ellen, ha az orosz csapatok ,gelég€sznek avval, hogy ott várják be a kőfalak ígött rettentő látogatóikat. Ha Szebasztopol oglaltatik, az egyesült serege­k ez által oly fé­­es haditettet viendettek végbe, mely Orosz­­szág dt moralisatiój­it tökéletessé teendi, s tete­ssen könnyítendi a béke helyreállítását. Ellen­­, ha a Krímben levő oroszok száma még tető­­sebb lenne, mint ezt a tudósításokból gyaní­tjuk, ha a város huzamosabb ideig véd­né má­­t, ha néhány hét múlva az évszak akadályokat zna elő, végre ha egy tetemes orosz seregnek -­elülne a krími haderőt nevelni, ekkor a hajóra iszaszállításon kívül egyéb baj nem történnék. A Szebasztopol elleni megtámadás jövő tavasz­ai megváltozott körülmények közt meg fogna itatni. — Szebasztopolt egyszer m­egtám dós­nyit tesz, mint „Angol-­s Franczia­ország részé-­­ annak elfoglalására kötelezni le magát“, és aki sem kételkedik arról, mikép egy ily­en a le­­telezettség bizonyosan be fog váltatni. A Krímet aden áron meghódítói, vagy a kelet fölötti álmát Oroszországnak engedni át, ez amaz al­­nativa, melybe Oroszország a nyugati hatal­­isságokat helyezé. Bárminek legyenek is a le­­őzendő nehézségek, a végleges megoldás iránt­­ lehet kétség.“ Németország, Berlin, sept. 12. A „N. Pr. Zig.“-ban ezt ralluk i »Austria s Poroszország, mint tudva ott fogja azt elhagyni. Katonái erre mindnyájan „éljen Garrigo !“ kiáltásokra fakadtak, s az őr­­kiséret folytatá útját. Valóban Garrigo mindezen események közt, a megmentés szép s nemes sze­repet játszá, van, a szövetséggyűlésen az illető okmányok elő­­bízták,­hogy azt Portugalba vezesse, s mikép csak terjesztése mellett azon indítványt tették, mieze "** — ‘ -------: *r-®”5----BssBSiamEse­rint a szövetség határozzon az iránt, minő rend rendszabályok hozandók netán a német érdekek megőrzése végett a nyugati hatalmak s Orosz­ország közti jelenlegi háborúban. Azon nézet, me­ly­et Poroszország e tekintetben a szövetségnél képviselend, le van téve egy a német udvaroknál levő porosz követek és meghatalmazottakhoz in­tézett körsürgönyben. Ezen sürgöny két szem­pontot á­lít fel, melyek közöl az egyik Porosz­ország állását az orosz válaszhoz, s másik a nyu­gati hatalmak által kívánt biztosítékokat illeti. Az első szempontra vonatkozólag Poroszország a du­nai fejedelemségeknek orosz részrőli elhagyásából, s különösen az orosz kabinet azon nyilatkozatából, hogy csupán védelemre kíván szorítkozni, azt kö­vetkezteti, miszerint az ápril 20 - ai szerződés kü­lönleges része teljesítve van, s azt kívánja, hogy azon eszközök megfontolásánál, mik által Német­ország érdekei a Dunánál oltalmazandók, egyet­értés eszközöltessék ki a szerződés valamennyi aláírói közt. Poroszország továbbá azon remé­nyét fejezi ki, miszerint az austriai kabinet böl­­csesége elkerülend minden bonyodalmakat Orosz­országgal , mik a szerződés értelmében nem fe­küdnének, mivel Oroszország kijelenté, hogy az austriaiakat nem akarja megtámadni, ezek tehát a fejedelemségek birtokában maradhatnak. Mi a nyugati hatalmak által kívánt biztosítékokat il­­eti, erre nézve Poroszország azon nézetben van, hogy azok az ápr. 20-ai kötmény czélján túlmen­­nek, és hogy sokkal általános!) természetűek (mint például e kifejezés: „közös véduraság“), semhogy Poroszország és a német szövetség azo­kat némi gyámolításban részesíthetné. Azonkívül arra történik utalás, miszerint a dunai fejedelem­­égeknek a törökök, francziák és angolok általi lehetőleges megszállása a német érdekekre néz­ve nem lenne épen hasznos. A sürgöny vége ak­­kér hangzik, miszerint ő felsége a király el van határozva, az apr. 20-ai kötményt tulajdonképi jelentőségében fenntartani, t. i. abban, hogy Né­metországnak megmaradjon szabad önelhatárzása arra nézve, mi az ő érdekeinek hasznos, a annál in­kább szükséges a szerződéstől távol tartani min­dent, mi annak kedvező felfogásával ellenkezik.“­­ Hallomás szerint a főrendőrigazgató ösz­­szegyűjte napokban Berlin pékéit, s az emelkedő panaszok következtében kijelenté nekik, mikép ha a kenyér nem nyer azonnal a jutányos­ gab­­naáraknak megfelelő súlyt, ő naponkint 25.000 darab kenyeret hozat kívülről, s eladásba bocsátja azokat. Ez erélyes nyilatkozat nem téveszti el hatását. Spanyolország, Madrid. A párisi „Presse“-net Madrid­ból sept. 5-ről kelt leveléből következő adato­kat emelünk ki : „Bizton állíthatom, mikép jelenleg a kor­mány hallgatását csupán annak kell tulajdonítni, hogy igen fontos és komoly munkálatokkal fog­lalkozik, oly erélyes eszközök feltalálása végett, melyek által Spanyolország anyagi helyzetét meg­változtathassa. Bárcsak lenne e munkálatoknak valami eredményük! Bizonyosan nem az 56 mil­lió reálnyi kölcsön az, mi megmenthet, ez csak újabb palliatív-szer. Ez­által legfölebb csak a perez első zavaraiból fogunk kimenekülni. Itt nagy rém­ülés uralkodik, a cholera közeledése miatt, mely a legutóbbi tudósítások szerint, Mad­ridtól 25 mértföldnyire van, sőt mint mondják, már Aranjuezben is mutatkozott. Itt az a­­merikai kormány kihívó állása igen nagy inge­­rültséget idézett elő. Meg vannak róla győ­ződve, mikép Pierce elnökségét minden áron Guba bekeblezése által akarja jelölni, nem áll­hatván ellen a déli államok által reá gyakorolt nyomásnak. A déli államok ugyanis — mint tud­juk — Cuba f­lkeblezése által, s congressusban eygyel több szavazatot akarnak maguk számára biztosítni, hol az abolitionisták naponkint újabb, haladást tesznek. Ismét e gyászos rabszolgasági ügy! Ez az egyesült államok minden határoza­taira nyomást gyakorol, s talán legközelebb újabb nagy hibát fog velük elkövettetni. — Sajnos kér­dés ! Egyébiránt S­o­k­­­é elutazása előtti na­pon, ez utóbbinak inasa, ki rabszolga volt, e kér­dést igen határozottan oldá meg maga részére:­lhagyta a követségi palotát, s nem jelent meg többé Ezen kis közbejött esemény nagyon föl­­­deríté Madridot.­­ A tartományokból érkezett tudósítások azt tanúsítják, mikép az anya­király­nő elutazása általános felindulást idézett elő. A helyhatóságoknak tetemes szilárdságot s­eszélyt kelle kiírj­­en­iök, annak meggátlása végett, hogy a nép harapj­a a madridiakhoz hasonló jellemző manifestatiókká ne alakuljon át. De a veszély m már megszűnt, s az anya-­királynő megmenekült. Portugálban van, hol Garri­go tábornok őt elhagyd, miután megbízatását telj­esí­ti. Ez utóbbi annyira számított saját bátorságára, hogy midőn a királynőtől búcsút vett, már csak 30 lovas volt vele. Hogy a menetet kissé siettesse, az Őrkisé­­retet egyszerűen némi díszőrséggé szállttá le. — Az utazás szünetlen nyugtalanságok közepett, de komoly veszélyek nélkül ment végbe. — Mad­­r­itól 12 mértföldnyire némely Farnese-ezred­­ beli katonák elégületlenségüket tanúsíták meg­bízatásukkal , s azon szándékukat nyilváníták, mikép az egész őrkiséretet magukkal együtti visszatérésre ki­ondják. Garrigo tábornok erélye által ezen embereket visszatértté a kötelesség út­jára , kijelenté, mikép előbb őt kell megölniük, mielőtt az anya-királynő cselekvési szabadságát erőszakosan megsérthetnék. Elszántan hozzátévé mikép Espartero b Q’Donnel a királynőt ő reá 2943 Dánia, Kopenhága, sept. 10. A „Béri, Tidm“ szerint, U s s i n­g állam­ tanácsos (tegnap emlí­tett) indítványa oda megy ki, miszerint az állam­tanács tegye javaslatba a király előtt, hogy ez oly rendeletet adjon ki, mely szerint 1) az egész monarchiát illető budget fölött az állam­tanács határozzon, s hogy a király csak akkor adhassa rá helybenhagyását, ha az államtanács elfogadó. 2) Hogy minden, az által­ános monarchiát illető törvényekre nézve az államtanács beleegyezése legyen szükséges, mielőtt a király által kibocsát­tatnának. A Tscherning ezredes által indítványo­zott javaslatok, e lap szerint, lényegükben ugyan­azok, oly hozzáadással, mikép az államtanács tagjainak száma 50-ről 80-ra emeltessék, vala­mint, hogy a tanács ülései némely esetben nyil­vánosak legyenek; nem különben szorosabban vol­na az is meghatározandó, mik tartoznának az ál­talános ügyekhez. Legújabb posta: B­é­cs, sept. 15. , cs. k. Apo­st­oliFelsége az első hadsereg parancsnokát gr. Wratislaw Eugen lovassági unokot, egyszersmind cs. k. tá­­bornagggyá emelvén, saját arctére-testőrségének kapitányi állomására legkegyelmesebben kine­vezni méltóztatott­ — Továbbá gr. Winpffen­­nagynak más rendeltetést adván, b­esti kát. és polg. kormányzóvá, partvidéki elnökké és a köz­ponti tengerügyi hatóság elnökévé­­. Mertens Károly al­nagyot, eddig Mainz szövetségi vár­beli alkormányzót kinevezni méltóztatott. — A pesti „L­­­o­y­d“-ban olvassuk : Az értekezletek, melyek utóbbi időben gr. 3ud­ ő excja és a nyugati hatalmak követei közt a keleti ügyet illetőleg tartottak, minden részben kielégítő eredményre vezettek. A nyugati lát­almak komoly elhatározása, az orosz túl­erőt a fekete- és keleti-tengeren megtörni A­ustria maga részéről még csak a­pró Prokesch szövetségi elnök által a szövetsággyűlés elé terjesz­tett kérdésekre adandó választ vár­­ja, s mihelyt az nem kivánata sze­rint üt ki, a nyugati hatalmakkal véd- és dacz-szövetséget kötend. (E hit hitelességéért, mely egyébiránt bizonysága az e kérdésben forgásban levő hírek egymássali ellenke­zésének, a jótállást természetesen az idézett lapra bizzuk.) Távirati sürgönyök. Páris, sept. 14. A „Moniteur“ jelenti The­­rapiából, miszerint az angol és franczia hajóhad a Krim felé eveztében a Serpentini szigeteknél e­­gyesülendő vala . Letang took még Bécsben van, hova D­u­p­­­o­t brit tábornok hasonló kül­detésben érkezendik. * Berlin, sept. 13. A „Kreuzzeitung“ jelenti, miszerint a badeni regens-herczeg 14-kén ide érkezik, s az őszi hadigyakorlatok alatt itt ma­­radand. Athene, sept. 8. Az epemirigy megszűnt, minélfogva franczia seregek valószínűleg már nem fognak ide szállíttatni. Smyrna,sept. 6. Egyiptomi a török had­illetékek újra érkezőben vannak ide. Barbier d­e T­i­n­a­n admirál ide érkezett. A török fővá­rosban Szebasztopol megtámadását sept. 20— 21-ke körül várták. Konstantinápoly, sept. 4. A porta szakadására Persiával igen közel kilátás létezik. G­h­al­i­b pasa a porta pénzügyministerévé van kijelölve. Trapezuntból aug. 30. Samul 16,000 emberrel több mint 80 helységet szállott meg orosz területen s Tifliszt fenyegeti. Ennek követ­keztében az oroszok Kurukdere melletti állomá­sukat elhagyták, s Gumrin át Tifliszhez vonultak vissza. Ezen visszavonulásban Zarif Musz­ia­fa pasa aug. 17-ben utolérte utócsapatukat s tönkre verte azt, mely alkalommal gazdag zsák­mányt nyertek a törökök. (Ezen távirati közlés megerősíti tegnapi hasonló távirati közlésünket.) Napi hírek és események. Pest, September 16. "Bibornok és h­g-primái­a eminentiája elvégezvén a pesti szervitáknál a látogatást, f. hó 13- kán délben Vácira utazott, azt az ottani feren­­czieknél folytatandó. (Rel.) * A cs. k. oktatásügyi ministerium kiváló figyel­met fordít hazánk régi egyházi műemlékeire. Az általa életbeléptetett középponti bizottmány, mely­nek tiszte a birodalom építészeti és egyéb művésze­ti emlékeit fölkutatni és fenntartásukra felügyelni, legközelebb elhatározta, hogy a pécsi és jáki egy­házakat és ezek emlékeit jeles rajzokban közzé fog­ja tenni. * F. hó 13-kán utazott fel Bécsbe a rend ü­­gyeinek szentelt többnapi u­tmulatás után ft. R­é­­p­á­s­s­y János, jászói prépost, ki a cs. k. közokta­tási ministeriumnál, a premontreiek által közelebb elvállalt eperjesi nagygymnasium ügyében, külö­nösen az elvállalási föltételek iránt, a szükséges lé­péseket megtenni szándékozik. * Ki hinné, hogy irodalmunk Ugye s némely nevesebb íróink művei­ oly messze világrészben viszhangozzanak mint China, holott hazánkfiai­­ közül sokan a szomszéd városban is alig foglalatos­kodnak szellemi életünkkel. H­o­n­g k­o­n­gból, Chi­­nához tartozó angol szigetből­­. September 12-kén érkezett egy levél, jun. 25-től, ottani kormányzó dr. Bswring urról , a „Poetry of magyare“ czi­ti munka ismeretes szerzőjétől. E levél az iro­dalmunk ügye és terjesztése körül kitűnő buzga­lommal fáradozó Ker­tbeny úrhoz van intézve, s abban a nevezett angol tudós és államférfi kö­szönetet mond e hazánkfiának azon példányért, me­lyet neki a magyar költők albumából küldeni szíveskedett. Azon méltó elismerés mellett, melylyel Kertben j­árnak irodalmunk körüli szép fáradozásáért — miként azt újabban e levél is tanúsítja — tarto­zunk, nem mulaszthatjuk el megemlíteni, az eszmék kicserélésére nézve ama kitűnő s előhaladt gyors köz­lekedést, mely az utóbbi időkben, a távolságra nézve úgyszólván az álmok országába tartozó mennyei birodalom részeit is közelebb hozta, mit világosan bizonyít az, hogy a jun. 25-kén egyszerű postai ú­­ton föltett levél, már sept. 12-kén ide megérkezett s a levél vitel­ére mindössze 37 pkr. volt. * A budai cs. várpalota belső termeinek föl­szerelése már be van fejezve s az azok feletti fel­ügyeletet a cs. udvar házitisztei fogják teljesíteni. Azon hirt illetőleg, hogy a nagy díszteremben a magyar történetből vett freskó -festvényekkel fog­nának a falak díszíttetni, a P. Lloyd úgy értesül, hogy festészeink közt pályázat fog kiíratni, s biz­ton lehet reméleni , hogy hazai festészeink a leg­nagyobb művészi buzgalommal fognak e feladatnak megfelelni. Kezük alatt e vár úgyszólván magama­­gát tükrözheti vissza, ha a többi közt Mátyás ki­rálynak Budán töltött ünnepély- és eseménydús kor­szakából fognak jelenetek kiszemeltein­. * A Lloyd kereskedői társaság tagjai napról napra szaporodván , a bizottmány czélszerűnek találta a helyiségek újabb felosztását elrendelni. E szerint nemcsak a dunai oldalra fekvő szobák, ha­nem maga a nagy hangverseny­terem is igénybe fog vétetni. Továbbá ugyancsak ezen bizottmány határozata folytán, mely a tagok testi kényelméről czélszerűen gondoskodott, gondoskodva jön a szel­lemi igényekről is, s ennélfogva Nendtwich ta­nár a vegy- és természettanból megkezdett felolva­sásait a jövő télen is folytatni fogja. * Egy előfordult polgári jogeset következté­ben a legf­ törvényszék elhatározta, hogy egy rea­litás vevője nem csak a vételi szerződvényben fog­lalt költségeket vállalja át, hanem azokat is, melyek azt nyilvánosan bejegyezve terhelik. * A pesti kikötő tárgyában a cs. k. kereskedelmi ministériumnál tárgyalások vannak folyamatban. * A „P. Lloyd“ szerint a budai megyetör­­vényszék feljebbvitel útján az árszabályzati rende­let háromszori áthágása miatt öt péket ítélt iparjo­ginak elvesztésére. * Az egyetemi könyvtár csütörtök óta ismét nyitva áll s a látogató vagy könyvbuvár a lehető legpontosabban rendezett könyv- és iratjegyzéke­ket találja, melyek nyomán olvasási vagy könyvé­szeti szomját kielégítheti. * A cs. k. igazságügyministerium elrend­elé, hogy a törvényhatóságok a haditörvényszékileg el- .­ítélt személyek elkobzottnak nyilvánított vagyoná­ra nézve tett igényeket illetőleg csak e követelések valódisága iránt hozhatnak ítéletet, a kielégítés ha­táridejére nézve azonban a panasztókat a tisztázó bizottmányhoz kell utasítaniok. * Fiatal írónkb.Podmaniczky Frigyestől, mint írják közelebb egy új mű fog megjelenni, cí­me az „Alföldi vadászok tanyája.“ * Ministeri rendelet következtében a fegyver­­pátens áthágása által elkobzottnak nyilvánított fegyverek,mint ilyenek, vagy ha már haszonvehetle­­nek, vagy veszélyességük miatt haszonvehetlenné kell tétetniük, eladandók a a bevett összegek a t­ün­­tetőtörvény 241. czikke szerint alkalmazandók. * Jövő hétfőn — f. hó 18-kán — indul az el­ső gőzös Bécsből egyenesen Braila és Galacz­­ba, minden közbeeső állomások érintésével. A jára­tok aztán minden hétfőn a hajózási időszak tartá­sáig folytattatnak. A postai közlekedés Galicz és Bukarest közt a száraz­­utón már egészen helyre van állítva, s a levelek és küldemények ismét pontosan érkeznek. * Jól­éva, sept. 11. Havasaink pár nap óta ismét kikeresték havas fejkötőjöket s a garani hely­ségek f. hó 7. és 8-kán fehér téli köpenyben disz­­lettek. Király hegy és Kohut messze be­üdvözli­k a vidéket téli köszöntésükkel és hópelyheket ráznak le fejőkről.­­A juh- és szarvasmarhának, mely a ha­vasokon legelt, rögtön le kellett a völgybe jönnie. Tegnap reggeli 11 órakor a légmérő 0 -ra esett s ez évszak rendkívüli hideg volt. Az éjszaki és keleti­szél int, hogy téli ruháink után nézzünk. Tegnap sem a franczia-angol, sem a porosz lapokat nem kaptuk, meg. Bécsi börze September 15-től. Státus kötelezvény 5% . . . • . 8aYis dto 4Ys. . e • — dto 4 . . . • ♦ --1834-ki sorsjegyek 500 frtoa . • • 1839-ki „ 350. . . . . ISI3/* Bankrészvény darabja . . . • e "■* Éjszaki vaspálya 1O00 ftos . . • . -­Duna gőzhajózás...................... . . 566 Amsterdam 100 tallér . . . • e-­Augsburg 100 tallérért beo . . . 118Va Hamburg................................ • • 87', 3 London 1 st sterlingért . .­­. . 11,30 B é o I, septemb. 14. A­g­io: arany 22'/3 ezüst 19. Danavízállás. September 15. (reggeli Í ór.) 5' 3° Q,u 0 fölött.

Next