Budapesti Hírlap, 1854. szeptember (509-533. szám)
1854-09-19 / 523. szám
ég Honth-megyékre nézve), a végtéres cs. k. állami ügyészségek a nevezett törvényszékeknél hivatalos működéseiket f. évi sept. 28-kán kezdendik, ellenben az ideiglenes cs. k. pozsonkerületi főtörvényszéknek és a cs. k. állami főügyészségnek, továbbá a jelenleg ideiglenesen fennálló cs. k. or,szágos törvényszékeknek, úgy szinte a pozsoni ideiglenes cs. k. országos törvényszék váltó-osztályának, a selmeczi cs. k. kerületi bányatörvényszéknek s a cs. kir. bányabirósági helyettesítéseknek, végtére az ideigl. cs. k. társas bíróságoknak és az ideiglenes cs. k. állami ügyészségeknek hivatalos működése f. évi sept. 27-én megszünend. Ezen uj cs. kir. törvényszékek, valamint a már szervezett cs. k. járásbíróságok Selmeczen és Komáromban, nemkülönben a vegyes cs. k- saplgabirái hivatalok f. évi sept. 2§-tól kezdve, az 1854- évi ápril 6sán kihirdetett a pozsoni kormányzási kerület új elosztásit tárgyszó magas rendelet alapján (bírod. törv. lap KxVIII. d. 80 sz. a ), úgy szinte az 1853-ik évi febr. 16 án a bíróságok illetősége iránt kiadott rendeletben (bírod. törv. 1. XI d. 30. sz. a.) és az 1853-ik évi julius 29-kén kibocsátott büntető-perrendtartásban foglalt bírói illetőség iránti rendelvények értelmében, hivatalos teendőiket gyakorolni fogják; mi is oly hozzáadással tétetik közhírré, hogy l. 1854 évi Rept. 28-tól kezdve, minden beadványok, melyek eddig a fennállott cs. k. törvényhatóságokhoz benyújtandók voltak, az újonnan alakult illető cs. k. törvényhatóságokhoz lesznek benyújtandók. Pozsonban 1854-ik évi sept. 4-kén. A pozsoni cs. k. orsz. főtörv. elnöksío-t., NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Bécs, sept. 16. A Előttünk fekszik a cz.pétervári kabinetnek, Gorcsakotf hg által f. hó 2-kán Bécsben átnyújtott válaszjegyzéke. Nem lehet tagadni, hogy az igen mérsékelt, igen legális és méltányos volna, s czélját — t. i. Austriát a nyugati hatalmaktól elszakítani — legalább némileg indokolná, hogy ha alapja igaz volna Az egész elégiaszerű okirat t. i. azon alapul, hogy Oroszország a dunai fejedelemségekből önkényt és Németország érdekei iránti tekintetekből vonult ki, s így Austria minden jogos igényeit teljesíté. Austria kötelessége lenne tehát most a nyugati hatalmakat fegyverszünetre s békére bírni. Mi ugyan nem dicsekszünk alapos hadtudománynyal, hanem épen azért egyedül józan elménk sugallatát követve úgy vélekedünk, hogy az oroszok csak akkor hitetnék el a világgal kivonulásuk önkénytes voltát, ha a fejedelemségekben hadjáratukat diadalok követték volna, vagy ha legalább a szerencsétlen szilisztriai kísérlet nem történt volna. A fejedelemségekben történt hadiesemények azonban az oroszok kivonulására valami különös „érdem“ fénysugarát nem vetik. Az önkényességre alapított okoskodás e szerint magában megdőlvén, hátra van azon kérdés: várjon Austriának van-e oka a fejedelemségek saját seregei által megszállását ezúttal elégnek tartani, s a jövő béke minden kezességéről lemondva az orosz békeajánlatokat (?) (melyeket? hisz még mindig követelésekkel állottak elő!) támogatni? Ha valami, már azon mozgalmak, melyek Austria ellen Németország egy részében mutatkoznak, elég világot vetnek helyzetünkre. Míg az Austria-ellenes sajtó egy része, különösen a porosz fél-s tizenhatod-hivatalos lapok a legepésebb hangulatban mutogatják, hogy Németország minden érdekei eléggé biztosítják az oroszok visszavonulása által, s Austriának semmi oka a nyugati hatalmakkal közösen további garantiákat — az ismeretes négy pontot — követelni, addig az ugyanazon befolyás alatt álló sajtó másik része váltig azt kürtöli a világnak, hogy Austria tulajdonkép az oroszok előleges beleegyezését kérte volna ki a fejedelemségeknek általa teendő megszállása iránt, s hogy e szerint Austria tulajdonkép semmit sem ten, s csak kétértelmű szerepet játszik . Az elsőnemű vádak Németország, az utóbbiak a nyugati népek hiszékenységére számítvak. Egyfelől Németország rokonszenvét lehangolni, másfelől a nyugati hatalmak bizalmát Austria iránt megingatni, ez két ága az egy törzgökü cselszövésnek. A német-országi ily kicestszerű mesterkedések, a porosz kabinet naponként határozottabban nyilvánuló politikája, a hajóhadak visszatérése a keleti-tengerről, a fekete tengerre épastrónak kétes volta, s egy jó adag képzelő tehetség összevéve komor felhők keletkeztét látja a politikai láthatáron. Mindenesetre józan dolog nem egyedül a sikerről ábrándozni, hanem a sikeretlen kísérlet következményeinek is előre szemébe nézni: ha a Krimbeni hadjárat ezért nem ér, ha Szebasztopolt az egyesült seregek bevenni nem képesek, vagy épen valamely nagy csapás találja érni őket, akkor mindent összevetve az orosznak nincs oka az ez évi hadjárat fölött felettébb búsulnia, s legalább azzal vigasztalhatja megát, hogy „még roszabbul is járhatott volna.“ ugyanis az ez évi hadiműködés befejezve lévén, az ingadozók s törpelelkűek vagy félbarátok hangulatában oly változás fogna történni, melyet néhány hónapig ellensúlyozni nem lehetene, addig t. i., mig a tavasz s az uj, s mint mi meg vagyunk győződve — roppant hadikészületek a nyugati hatalmak részéről kezdetüket veendik. Gyengék természete az erőseket követni, s igy föltehető, hogy a német államok bambergi rokonszenvekkel megáldott része mindaddig tartózkodni fog Austriától, mig a körülmények, mig az austriai politika diadalai nem kényszerítendők. Addig, mig a helyzet kétes — Austriától tartózkodnak, sőt politikájában akadékoskodnak, első sikereit irigylik, de nem tartják elégnek; ha a helyzet olyan leend, melyben veszélyezés nélkül nyerni remélnek, —akkor csatlakozandnak az erőshez. — Ezért kell a nyugati hatalmaknak tavaszszal nagyobbszerű eszközökkel, nagyobb erélylyel föllépni, ha a német államokat, ha Dán-és Svédországot semlegességükből kihozni, s egy kielégítő békét rövid idő alatt kivívni akarnak. Paris, sept. 12. Tegnapi levelem végén megjegyzem, hogy a „Moniteur“ azon bevallása, miszerint a Szebasztopol elleni vállalat talán eredmény nélkül maradhat, itt aggodalmakat keltett legyen. Ennélfogva dicsérhetni a kormányt, hogy a közönséget túlságos reményekkel nem áltatja, hanem azt ama gondolatra szoktatni kívánja, miszerint a Krim megtámadása jelen évben siker nélkül folyhat le. St. Arnaud beszéde napiparancsában kissé túlbizakodó volt, ha igaz, hogy Hamein admirál s mindkét herczeg a hadjárat ellen emelték szavukat s az első kinyilatkoztatta, mikép kénytelen ugyan a tábornagynak engedelmeskedni, azonban minden felelősséget visszautasít. Úgyszintén nem hagyandó figyelem nélkül, mikép az angol s franczia seregek kisebb nagyobb mértékben azon betegségek utófájdalmaiban szenvednek, amik őket meglátogatták, hogy ennélfogva a tengeri betegség az átkelés közben az emberek erejét okvetlenül gyengítendi. Az oroszok pedig aligha fognak nekik időt engedni a kipihenésre. A franczia kormány állítólag arról értesült, miszerint Mencaikoffzg a maga császárját biztosítá, hogy Szebasztopol miatt épen nem szükség aggódni. Hogy még nem kaptuk meg a hivatalos jelentést az expeditio elindulásáról, ez valóban feltűnő, miután sept. 2-kától kezdve tíz nap folyt le. *) Mindennek daczára nem hihetjük, hogy a hadjáratot nagy kilátások nélkül vállalták el, s hogy az nem más, mint egy „coup de tête.“ A „Moniteur“ szerény kétségei egyébiránt legjobb igazolása Austriának. Ez a dunai fejedelemségek megszállásaáltal sokat tett, és a szövetségesek még mit sem végeztek. Ők Austriára a háború egész terhét seretnék hárítani, de Austriának igaza van abban, hogy elővigyázatot párosít erélylyel. Egyszersmind nagyon örvendünk annak, hogy ábécéi kabinet a franczia császár proclamatiójában foglalt e szavakra: „az angol franczia sergek puszta jelenléte elég volt az oroszok kihajtására a dunai tartományokból,“ nem maradt adós a felelettel, mivel az ügynökeihez intézett körlevélben ezt mondja a bécsi kabinet? „fel van jogosítva azon érdemet tulajdonítani magának, hogy Oroszország terveit Törökország ellen meghiúsította.“ Ez tökéletesen igaz. Alkalmunk volt azon úrral beszélni, ki Calderon spanyol ministernek a határon átkelésben segédkezet nyújtott. Calderon úr felváltva több követségekben elrejtve tartotta magát, míg alkalma nyílt a már tudvalevő módon elutazni. Calderon vagyon nélkül van. Párisba váratik, hova Lara tábornok már megérkezett. San Luis, ki igen gazdag, Biarritzban egy palotát bérelt ki magának. Temesvár, sept. 10. A szeged-temesvári vaspálya körüli, aratás ideje alatt kissé megakadt munkálatok hír szerint most újra helyesen folytattatnak, s így mindinkább közeledik azon időpont, mely a Béga csatorna által kereskedelmi üzérletekre vizen már eddig is alkalmas városunkat, szárazon is összeköttetésbe hozandja a világforgalommal. A vaspályának nem Kanizsa, hanem Szeged mellett a Tiszán keresztülvezetése végkép eldöntöttnek mondatik, s a magas kormány ezen határozata Szeged városa mellett harczoló számos előnyök miatt általános tetszéssel fogadtatik. A pályaépítési munkálatok Kikindától városunk alá 10 mértföldnyi területen legrövidebb egyenes irányban vezettetnek; a szeged-temesvári rónaság pedig, a Szőreg mellett vízáradásnak kitett terület kivételével, általába legkisebb nehézséget nem gördít az építés elé, miért szakértők a szeged-temesvári vaspályavonalt a legegyenesb és jutányosbak közé sorozzák. Miután az annyira jótékony hatású községorvosok ezen közigazgatási területen rendeztették, jelenleg községi kórházak felállítása terveztetik. A Lúgosra kinevezett görög egyesült püspök úr számára állandó püspöklak hiányában bérbe veendő lakház iránt, a kerületi hatóság több háztulajdonossal értekezésbe tette magát, mi annak jeléül vétetik, hogy a kinevezett fő lelkipásztor újonnan rendszeresített székhelyét rövid idő múlva csakugyan elfoglalandja. Nyár folyta alatt a közönség kitűnő kegyeletében részesült közel buziási fürdőről is illő *) Tudomás szerint az expeditio 2 kán még nem indult el, tehát tudósítás sem mehetett róla. Szerk. megemlékeznünk. A népes, élénk fürdőszak alatt egy szerencsétlen eset nem csak vidám kedvét zavará meg a fürdőközönségnek, hanem sokféle híresztelésekre is nyújtott alkalmat, azért bővebb fejtegetést kíván. A hidegfürdő 6-iksz. alatti kabinetjében, főkép szeles, borongós időben oly nagy mértékben fejlődik szénsavas gőz, hogy gyönge idegzetűek nem ritkán roszullét által lepetnek meg. A szénsavas gőz nagy mennyisége az érczesvíz gyógyerejének legnagyobb bizonysága, ámde a jelen, nem annyira czélszerű, mint ízletes új fürdőépület alkotása mellett, a fürdés némely elővigyázati szabályokat igényel, miket elhagyni nem tanácsos. A szénsavas gőz a hideg tükörfürdőnek csak 6 - ik szánk alatti kabinetjében fejlődik veszélyes arányban, mert ezej fürdő- osztály közvetlenül az érczes vizforrás fölött van; a többi fürdőoszályokban a szénsavas gőz ihr kipárolgása nem vétetik észre. így történt, hogy aug. 9-ként..... F.......fürdővendég, araamegyei népjegyző, a nevezett 6-ik sz. alatti kabinetben fürdés közben rögtön halállal múlt ki az élők sorából. Ezen szomorú esetről történt hivatalos jelentés folytán, a holttetem felbonczoltatván, a halál rögtön gutaütésnek tulajdoníttatott. A fürdőforrásból kifejtő szénsavas gőz levezetésére szükséges intézkedések iránti vizsgálódás közben pedig kiderült, hogy a forrásból felszálló szénsavas lég miatt az égő gyertya víztükör felett három lábnyi magasságbanlalszik, hogy féj alatt a 6-ik számú fürdőben 32 köb lábnyi fojtott lég fejlődik ki középszámítás szerint . A fürdőszak sept. 15-kén éri végét Buziáson, a vendégek legnagyobb része azontyan az időjárás kedvezőtlensége miatt már elhagyta a fürdőt. 1. 1. A kölcsönös oktatás Jó szót nem kell kétszer mondatni. — Pontmartin után francziából. — I. (Folytatás.) — Azonban pedig de Preilles kisasszony férjhez mene Mervyn *) marquishoz, ugye? ■— Férjhez, ahhoz a szives, jó Edmundhoz, egy más barátomhoz. . . . Hanem ő megint más hínárba keveredett...........Ügyes, tüzes, eszes, szép műveltségű és a világ gyönyörein kapó ifjú létére, ódivatú szülei igen kurta pórázon tartották házasságáig. Ez szintúgy felszabadulása Ünnepélye vala........A mellett Sidonia bájoló szép volt....... Szerette és szenvedélyesen tizennyolcz egész hónapig. ... Ez eltelvén, rabsága érzete épen azt a balgaságot követteté el vele, a mit velem függetlenségemé; elragad a reá is a párisi szellem kórsága, mely maholnap odahagyott kolostorokhoz hasonlókká teendi szegény vidéki városainkat.... Sidonia fiatalabb vagy tapasztalatlanabb vala, mintsem sejdíthette volna, minő veszélyek fenyegetik boldogságát ebben az ördöngös Páriában. . . . Melyik husz éves nő rémülne el azon eszmétől, hogy kalapját Barenne-nél, ruháit Victorine-nál fogja megrendelni, és Mariét és Lablachet hallgatni ? Mervyn és Mervynne pompásan betelepedének; egy csinos hotelt várnának — Avenue de Marboeuf — virágház, kert, semmi sem hiányzik hozzája. . . Az első hónapok alatt dicsőn folyt az élet. . . Azonban, hajh, ő a mi társaságunkba lépett; a clubba én veszetem be; az operába kezde járni, előbb nejével, aztán magára .... erénye kissé gyarló; nem bírt *) Az előbbi számban is „Mervyn“ helyett mindenütt „Mervyn“ olvasandó ellentállni ama teremtmények kecseetetéseinek, kiknek uralkodása szégyenünkre válik és romlásunkra igyekszik. . . . Clorinde, Esther, Rosemonde, Adina, Fiorina, ezeknek a sátán leányainak adjuk mi prédára éltünk legszebb éveit, szíveink zsenge érzelmeit, örökségünk jobb részét! Látod, ezek most Frankhion igazi királynői és ezek fognak bársonyprémes karmaikkal megfojtani minden más királyságot ! Övék a legtulzottabb pompa, értük a herczegi pazarlás, az érzékek fényűzése s a költőiségig magasztosított anyag; a becsületes nők jövendője a szegénység, s jelenje az elhagyottság. Így történik az is, hogy Mervyn marquisné, ki csak huszonkét éves és méltatlan vetélytársnőinél ezerszerte szebb, magánosan s szomorúan epedez puszta hoteljében, míg férje végromlással fenyegető esztelenségeket követ el. — Bravo, Keresztély ! Lanzknechtbeli szerencsétlenséged nemcsak elégiai, hanem épen dithgrambivá is tett. Van-e ékesebben szóló prédikátor egy kiürült zsebű játékosnál ! . . A Reynard hőse, ily alkalommal, csak Angelikához tér vissza... Te az erényhez térsz meg, a még jobb . . . — Komázz, ameddig tetszik, Emil! Joggal teszed! következetlen vagyok, az igaz, de legalább őszinte . . . mozgékony képzelődésemben, különbféle sőt ellenkező benyomásokra fogékony, lelkesült természetemben elég kelme van, hogy belőle felváltva egy két vadász és egy derék ember, egy szeleburdi s egy ábrándozó kiteljék! Ezelőtt néhány perczézel, amoda lenn , azok közt a jó mákvirágok közt, kik pénzünket elnyerék, ama füstből, tohóságokból s leplezetlen adomákból kevert gőzkörben, jókedvűen gúnyolódtam az üldöző szerencsével, hidegen s nyugodtan nyujték kezet amaz eszményi Commandeur szobrának, mely mindnyájunknak hol egyszer hol másszor megjelenik lázas virrasztásaink alatt...........De itt, midőn csak veled vagyok, miután boulevardi sétánk véremet kihűtötte, ezen csillagos ég alatt, melynek derült tisztasága oly ellentétben van szíveink zivatarával, engedd hogy mondjam meg neked, Emil, szomorú éltet élünk mi. Nálunknál komolyabb emberek azt állítják, hogy Frankhion fájdalmas rázkódások előestvérén van, hogy a jelen társadalom egy feneketlen mélység felé közelgőt, hogy minél előbb rettenetes háború üt ki a szegény és gazdag osztályok, a kitagadottak és a szerencse kedveltjei közt . . . Nos hát tiszták leszünk-e mi minden szemrehányástól ezen kegyetlen háború előzajaiban ? Mit felelünk, ha számot kérnek tőlünk, hogy mit tettünk annak megelőzésére, minő oktatásokkal s példákkal dugtuk be a szitkozódó szájakat, fogtuk meg a lázongó karokat? Elég lesz-e puskát venni, midőn a pillanat elközelg; lemenni az utczára sáppadás nélkül és vitézül helyet foglalni a veszélylyel fenyegetett társadalom védői sorában ? Ismétlem, Emil, hogy mi vétkesek vagyunk, s apáink nem ezt hagyták például nekünk. — Meglehet, hogy igazad van, de megvallom, iszonyú álmos vagyok. Itt vagyunk már az én kapum előtt. Menj, feküdj le, Keresztély, s kívánom, hogy édes álmok adják vissza pénzedet s erényeidet! Mikor viszsz Mervyn marquisnéhoz ? — Holnap , ha jól tudom, estvéryeit a nagynénjénél, Saverrolesnénál végzi be; ez nekem is rokonom távolról; de azelőtt, például, nyolcz órakor, elfogadhat minket. Eljőjek utánad? — Legyen úgy ! Isten hozzád Keresztély! És a de l’ Arcade utcza egyik legcsinosb házának kapuja elnyelé Tréville Emilt. Három percczel azután Kermpel Keresztély is otthon vala. Hagyjuk őket kialudni azon mély álmot, mely a mint mondják a nagy csapásokat szokta követni, és a mely a mi whistben s Lanzknechtban elszerencsétlenedett hőseinkre nézve, félek, inkább hasonlított a megbánás, mintsem az ártatlanság álmához. Másnap este hat óra tájon, Mervyn egy roppant támlásszékbe bemerülve, saoko is salonja mélyéből szórakozott pillanatokat vetett olykor az ablak felé, melynek félig eresztett függönye az égnek és a kertnek alig egy egy darabkáját en - I gedé bekandikálni. Egyedül volt a marquisné, és bágyadt helyzete búskomorságában, az Ó kecses arozán elömlött szomorúságban, nagy fekete szemeit környező kékellő karikákban félreismeretlen jeleit lehete sejteni egy elhanyagolt nőnek, ki férjjét még inkább szereti, mintsem közönyösséggel vagy knctérsággal bírja magát fegyverzeni eile -i ne. Még öltözete is, ámbár némi ösztönszerü s , hogy úgy szóljunk szántszándéktalan elegantia vala s rajta megismerhető, azt bizonyító, hogy Mervynné férjével szemben nem élt már azon mézes időszakban, melyben a nő azt hiszi, hogy untalan kell változ- ’ tatni tetszelgési eszközeit, miszerint ugyanazonság 'gát mindig más-más alakban mutogassa; és azt, hogy miután nem öltözködött többé őérette, még , nem öltözködött senki másért. Ennélfogva a kis fejkötő, mely kissé halvány tojásdad képét oly gyö nyörüen párkányozta, s a mely alól néhány geszt?- ünyeszín hajfürt bomlott ki, világosan látszott, hogy már néhány órával azelőtt vala feltéve, világosan látszott, hogy még a reggel szánta hajlékony, nemmes termetére azt a hófehér pongyolát s huzá ke- . oses kis lábacskáira azt a fényes bőr czipőt, s azóta semmit sem változtatott; mire is ? Mervynné ottan-ottan elfordító szemeit az ab-laktól s az órára függeszté: a hatot már elütötte. E pillanatban egy inas megnyitó az ajtót s egy jó házbeli cseléd ünnepélyes komolysággal jelenté: • — A marquis úr azt szenteti méltóságodnak, s hogy nem fog ebédre haza jőni. E szavakra inkább elkedvetlenedek, mintsem megütközék Mervynné----Sejtettem, mondó, bó-lintva szép fejecskéjével, hétfő óta már harma-Idikszori (Folytatása követk.) 2956 Iskolai közlés. Sorozata azon tantárgyaknak, melyek az 1854/s tanévben a Budára áttétetett cs. l.ir. József ipartanodában a végleges szervezésig előadatni fognak. (Az oktatási nyelv: a német). A) Az előkészítő osztályban előadatnak : Betűvetés és mértan hetenkint .... 8 óra és pedig számvetés- és betűvetésből : 1-6 és 2-6d fokú egyenletekig egy és több ismeretlennel bezárólag. Mértanból : siktan, szögtan (Goniometrie) és háromszögtan. Általános természetrajz hetenkint . . . 3 „ Természettan ,. . . • 5 ,, Német fogalmazás ,. .. . 4 ,, Rajzolás „ ... 10 „ A tanórák hetenkinti öszvege: 30 óra. Ezen osztályba felvétetnek mindazok : 1) Kik törvényes bizonyítványnyal kimutatják, hogy életkoruk 18-ik évét már átlépték, s kik a technikai tanulmányoknak kívánván magukat szentelni, a felvételi vizsgálat alkalmával a kellő felső-reál vagy felső-gymnasiumi tudományok iráni jártasság hiánya miatt, technikai osztályba nem bocsáttathatóak. A behatási díj ezen osztályba 2 pft, ez évi tandíj pedig 10 pft. 2) Mindazon felsőbb-reál és gymnasiumot végzett tanulók, kik a felvételi vizsgálat alkalmával a technicai osztályra megkivántató előismereteket nem tanúsítanák. B) A technikai osztályban előadatnak: 1) Elemi mennyiségtan mint folytatása az előkészítő osztályban tárgyalt tanoknak, hetenkint 7 óra; nevezetesen betűvetésből: haladványok, 3-ad és 4-ed fokú egyenletek, s összevetés (Combinationslehre). Mértanból : tömmértan, gömbi három-