Budapesti Hírlap, 1854. október (534-559. szám)

1854-10-20 / 550. szám

rI 3097 Cintráig a Tajo mentében vaeut építtessék. A kitömb M £ „^ovar^' auMjiaj frmrát, a „Phoe­­!)*• W fcd­DgSWSfe ^épSnyMBrfdígőzül tar­tózkodóak. — A király , az udvar Cintrából el­távoztak s visszatértek a Necessidades-palo­­tába, hogy ott tengeri fürdőt hasz­náljanak MI«YJI 9ll! dnOXOS: fI T Orosz-Lengyelország­. V a ^Sc­ ift-kén az orosz­­ udvarhoz kinevezett Württemberg! k, követ báró a wrStutfi­gak­ról ráegérkesítt. Stakelberg orosz cs.­tnok itt van; Bicske gigsz^tér éséről,minek állítólag fontos sürgönyökkel kel le történni, semmit sem­ hallani. Sz. Péter várról a „N.-Z“ következőt jelent: A hadügy.ninisteriumban nyert; hallomás szerint a dunai fejedelemségekb­ől kivont csap­aa­tok bg Gorcenkoff paranc­soksága alatt, tu­domás Szerint a 3, 4 és 5 -dik hadiest,­ az Aust­­riával határos orosz tartományokban fognak el­­helyeztetni.­­ Legújabb posta: Bécs, oct 19. A cs k. pénzügyminiatei­ium­ a cs. k. erdélyi pénzügyi praz. igazgatóság terü­letére nézve az ottani­­pénzügyi titkárokat K­a­p­­fer­ Vinczét és Wächter Gyulát pénzügyi tanácsos és pénzügyi járásigazgatóvá, későbbit Marosvásárhelyre, utóbbit Brassóba kinevezte. — Sz Pé­terv­árról pd­ 8-ról írják, mikép hal­­­loma szerint Gor­­sako­ff hg bécsi követ e vá­rost állítólag elhagyná. Helyettes kinevezéséről mit sem hallani. Bepeből kízezerh­ít neki a legjobb közlések érkeztek; az ottani orosz követségtől a sz. pétervári külügyminizteri hivatalba. — Az Igazságügyi Ministerium act. 11-ki rendelvénye által, míjly a lombardvelenczei ki­­­rályság s katonai határvidék kivételével az egész birodalom területére nézve érvényes , tuj törvé­nyes határozmányok hozattak az ügyvédség gya­korlatihoz megkivántató gyakorlati vizsgálatra, s az e vizsgálathoz kellő ügyleti gyakorlatra nézve, a»8«­ — Bécsi lapok közük az austriai cs. kabinet bizalmas sürgönyét Eszterházy grófhoz Ber­linbe, kisérőh­ázul, a sept. 31.-ki austriai jegy­zékhez. Azt holnap «dandjuk, a 4-es Távirati sürgönyök. London, oct 17. A szerint a britt kormány szándéka minden ». semleges­ országok utjáni közvetett kereskedést Oroszország­­gal meg­­tiltani. (Mindenesetre csak az angol kereske­­dőházakért, melyek semleges hajókat használnak.)­­Kopenh­ága, oct. ff. A volfcsthing a tervezett­ feliratot 90 szóval egy ellen elfogadta. (arkl)j■ iMUhnt • K­onst­an­tin­áp­o­ly, oct. 9. (A Levanté­­ból Triestbe érkezett Lloyd gőzös híreir­ől) Négy na­p óta Koistantinápolyba a Kaimból gőzös nem érkezett. Régibb tudósítások jelentik, hogy Sze­­basztop­ol erős bombáztatásához az egyesültek ré­­széről előkészületek léteznek. Az ostromlók egy­szersmind a szükséges intézkedéseket megtették, hogy magukat a netán fölmentés végett előnyo­­muló hadsereg megtámadása ellen fedezzék. A Bosporuson folyvást nagy szállító­hajók mennek át élelemszerr­el a hadsereg számára.­ A csapat­­szállítás is folyvást tart; a Piraeusból a Krímbe rendelt csapatok már útban vannak. Tizenötezer orosz már Perekophoz érkezett; egy e­miatt Bi­­laklavában tartott haditanács­a határozta, azokat akadály nélkül előnyomulni engedni.Trapezunti od­­­­roli hírek szerint négy török kétfedezetes hajó részmt Szukhum­kalé, részint Csurtukszu felé segéd csapatokkal, melyeknél E­m­irefléljdi, M­úsz­ta­fa pasa,B­u-Maza és Maud­pit kapitány is voltak, el vitorlázott. Bajazid városát hír szerint az oroszok Újra megszálltak. Athénéből f.­ hó 13-ról jelentik, hogy az Er­p­i­s (­Remény) czímű lap a megszálló sereg parancsnokának Ten­delétére meg­ Biűnt. A Prevesában horgonyzó franczia hadihajó ,P­r­o­m­e­th­é es minden bemenő járművet szi­gorúan megkutat; egy angol gőzöst is vártak kö­zelebb ugyanoda. Buk­uti tudósítások szerint az utakat beduinok és kurdok háborgatják. Bécs, oct. 19. A „Pre86e‘!"következő m­a­­gántávirati sürgönyöket közöl. A t h é n e, oct. 13. Azon esetre, ha a kamrák­ban ellenzéki irány jutna érvényességre, már alá van írva a rendelvény, mely azok feloszlatását' mondja kL . * Várnae, dBt Tf*azm slírus^ért franczia' rendőrség az almai csatánál- -elfogott herczeg MenceikofFféle levelezések következtében itt igen fontos elfogatáskat vitt véghezt lAzort h­ír, hogy^ az egyesültek ravaszkor hadjáratot intézendnek Georgiába, itt általánosan el van terjedve. F.: 9ni't'rap,ez,(Intbopt^ 1. Egy tunisi segélyhad­­test ideg­er­kezett, több tábornokok s főtisztek Csarukszuba mentek. ; Damaskus, Septi 28 . A persa­sbab ismét m­egenged­e alattvalóinak a zarándoklóit a török földön fekvő szent helyekre. ' ' - I­api hirek és események. . i)Peel, october 201 *a"­ ’A hatóság élit, vigyázat tekintetéből hathatós rendszabályokat léptetett pélstba, az élelmiszerek el­adásira nézve. Az utóbbi napokban tetemes men­nyiségű gyomötos kohoztatott el és semrrissíttetett meg, mert egésségtelen állapotban hozattak piacr­­ra A gyümölcsáru­lók újra figyelmeztettek, hogy az éretlen gyümölcs árulása felelősség és büntetés mellett tilalmaztatik­. * A nemz.­színház két jeles zenekari tagja s illetőleg karmesterét, Da­p­pl­e­r Károly és Ferenc* a napokban Németországba egy hosszabb műután­­zásra indultak s több helyütt fuvola-hibgyersesége­­ket fognak rendezni. Ez után ismét sok­ s­zép m­a­­gyar szerzemény­nyel fogják a külföld zenekedvelő közönségét megismertetni... 'í .t vsqtS,.i J * A budapesti­ orvosi társulatnak t. hó 14- kén tartott közgyűléséről utólagosan a követ­kező részletek közöttélnek: Az egyesületi ..titkár úrnak a társaság 1 853 — 54-ki működésére vonat­kozó tudósításából kiderül, hogy az egylet 6­1 ren­des és 139 levelező tagból áll; a múlt évben is­ ren­­des; ezenkívül több szakülések tartattak , melyek­ben nem csak az­ uralkodó kórok, hanem egyes ne­vezetes orvos-sebészi, káresetek is tárgyaltattak. A 2000 miunkából álló­ egyleti könyvtár a­ leg­újabb s legjobb orvosi művek és hírlapokkal szaporíttatni elrendeltetett. A múlt évi pénztári számadások megvizsgáltattak. A Schuster tanár úr által alapí­­tott díjazási alap KX0 pk­ra megy, melyből az kamatot mindig egy elszegényedett orvos árvája, húzza. A Bugát-féle díjalap már 512 pft, 20 pkrra növekedett. Az egyleti hivatalnokok a jövő évre újra megerősíttettek. Az egyleti rendes tagok sorá­ba Budapestről 9, ezenkívül 5 külföldi tekinté­lyest tudós, és 4 magyarországi vétettek föl leve­lező tagokat. Végül a magyar tudományos acade­­m­iahoz egy köszönő irat intéztetett helyiségeinek az egyleti gyűlések tartására átengedéséért. 11 * A „Hölgyfutárból értesülünk, hogy a nemzeti színház kardalnokaiból dalárda alakult A magyar dalművészetnek e jeles kör idén hathatós előmoz­dítója leend. Vajha Eg­r­e­ssy Béninknek egy u­­tóda támadna. Kíváncsiak vagyunk Simorffy Kál­mán megjelenendő ,,Dalbokrétájára“,ez talán óhaj­tásunkhoz egy lépéssel közelebb fog vinni. rfr A nemzeti színház egyik kedvelt énekese Ma­rs­i­ur jutalomjátékáról,miután föl­teszszük,hogy az ez alkalommal adott „Rigoletto“ előadása már eléggé ismeretes a közönség előtt, csak annyit jelenth­et, hogy a kedvencz operára most is m­ebden zugában megtelt a színterem. A „Pester Post'­ e teliséget így határozza meg: oly tömve volt a ház, mintha a két Piccolo adta volna „Visszavonhatlam­!'* utolsó előadását.­* Az alagút portálé­ja gyorsan halad A belső nyurikák ’ gyorsítására a munkások k­orábbi szá­ma újabban 80 egyénnel szaporíttatott. *] Tegnap késett este 7 óra felé a széntéren egy gyorskocsi egy öreg asszonyt gázolt le. A nő, mint ballajt, süket, s a kocsis azzal mentegeti magát,hogy nem látta. Mindkettőnek szerencsétlensége a sötét­ség volt. Valóban­­körülnéztünk, és az egész tér és élénk forgalmú széntéren csak négy-öt lámpa hints némi szűk­ világot, , Nehogy valaki félreértse tegnapi állításunkat, pótlólag megjegyezzük, mikép ama 19000 pftnyi­ bérdijfelemelést a vár­o­s fi­zet­i a bérit­n­e­k. ht­m . * Egy köztiszteletben álló hazánkfia, mint halljuk,közelebb felhívást fog közrebocsátani drá­­­m­a­i­ j­u­t­a­l­m­a­k kitűzésére. Adja az ég, hogy vagyunk gyór ódva, hogy a­ kívánt összegek o«a|ha»az együtt nkziae« Hé|n­o ▼»­­gyakorlati út lesz nemzeti írárfj|irodalmunk emelésére. S biz­onyosan csikhatn.Wa tsWtie­ne - rend­szer gyökeres­ áta­Uitását is maga után vonandjs. Mindennek rend s okszerű osztályozás a lelke: kell hogy’ -t^ ird*'np csak arra' tárfi iííkb'djért , m­i‘ fog közönséget vonni, így mifidig dike a látványos­ságok s az alantabb izlésnek vall.kedv­ezés mellett maradunk ;­­ igézi­­irodalmi beadü nívvek csak úgy születhetnek, hi­sz­­ire biztosítva lesz, hogy a műi értelem eln­evezése mellett egysézerS'éiint a fáradsága is,jutalmazva,lesz. ..iA kiket hivatásul alantabb tá-~, ren.tart,lemezt fogják mivelni. És igy mindenki saját körében marad. A m­sgasb képességű dráma­író nem fog az anyagi haszonért ugye itézni, hogy gyorsan és felületesen dolgozzék. Miradandó mű­veink csak úgy szül­­h­etnek, ha a gondos, tanul­­mánydús és hónapo­tat igénybevevő muoka is mél­tótártatöipra' et’dnaíjfer’sre számolhat. Él ne hígye setest, hogy e mügék, ha valóban jelesek lesznek és irodalmi bocicsíl­ok­nak, idővel a nagy közönséget is nem fogják magukhoz emelni. Még'szavaló—tzia­­b­ülféázéluiek' új nevéje és jövője is itt alapszik.Örö­kös könnyű,­ közönségnek tetszetős, úgynevezett Csattanó hatású színpadi dolgozatok, idegen vígjáté­­­kocskák nem teremtenek szavaló színész:­­ a T­h­ei­st r­e Frangaista tömegben sokszor csúf­olják az juntám házának, de­ azért a­zt­ józanul ítél, be fogja lát­si, hogy költészetet s gondos jellemalakokat elő­­állító classicus műveivel ez a franczia színészet szü­lő­anyja, ápoló.», fenntartója és regenerátora! Köl­tészetünknek, ha valóban népiessé akarjuk tenni egyrészt, másrészt pedig a művészet góbiuságá — a siinpadban kell egyik fatámaszát keresnie. S bizton mond­bálja az, hogy nemzeti színház ily értelemben még ninc.«, de lesz! *­ Bibornoka eminencziája Esztergomból s ft. Danielik János kanonok úr,­a „Religio“ szer­kesztőjei tegnap Pestről elindultak Rómába, bo- tot,t is, mint halljuk, a jövő évi javustig tartóz­kodni fognak. * Az „ország nádorához“ czimzett gyógyszer­­­­tárban nem rág történ­t szerencsét­len­ségről a tényállás következőkép adatik elő : Egy utánzó árny festesz a gyógyszertár első segé­dének R­­­e­s­z Antalnak jóval évnekelőtte egy, félig eltört üveget adott át, az üveg egy korpaszerű barna homokkal vegyes tömeget tartalmazott, s megkérte, hogy ez anyag­ból válaszszon­ az ezüstöt; az árny­festész egyszers­mind elbeszélte, hogy ezen a photographic és da­­gnerreolypirozáshoz tartozó vegyészi­­anyagok maradékával sokszor tett már ezüst­nyerés végett kísérleteket, és nem csak siker, nélkül, hanem az üveg is m­indenkor összetört A fizette szives segéd úr átvette a tömeget, a­nélkül, hogy a gyógysze­­részt tudósítaná,­­,több hetekig hagyta ártani, hogy alkalmilag az ezüstöt kiválaszsza. Ama gyászos na­pon, a főlobbaná­sa eljött egy Grtályornyil a segéd az azalatt megszáradt tösárgy ü­veggel­ a gyógy­­konyhába ment, h­ogy a kísérletet megtegye, nem gyár­­tva, hogy a benneefoglalt durranó­sók képzésére alkalmas elemek mily veszélyes következményt fognak eli­dézni; midőn a beszikkadt tömeget egy ollóval a törött,üvegből ki akarta venni, az ércz­ test nyomása, által előidézte az exploziót, mely a sze­rencsétlen segédnek tüstént­ h­alálát okozta. Tehát nem annyira az I.argenti­nzfrá Emes, mint tudomá­nyának és szívességének áldozata lett. *A szegedi t. tanári kartól becses felvilágosí­tást illetőleg­ helyreigazításokat kaptunk azon (őr­leményre' nézve, Mely a ,.'jítt(^pns)i'Hiyffp“1514L. számában „napi események 1! ravatá alatt,_3 szegedi elemi tanodái s tanárokra, vonatkozik', — Ugyanis álfhrtatik, mikép a budapesti lanképület felfügyeloje H­a­á­s Mihály ur f. é,. octo­ber 'elején az érettségi vizsgák miatt ittlétekor az esetny­ iskolák tanári szernályzetét tanácskozta­­ngotra hitta (jssze, me­lyekben a leányosztályik tanítónői is sokszor*részt vettek. Ezen állítás alól'iból hibás,hogy'a fenn­­tisztelt felügyelő ur Csak egyszer tartott ta­­nác kormányt, s e tanácskozvsányon a tanitónők épén, úgy­, mint a férfit tanítói jelen voltak, 2-or állittatik, hogy f. t. felügyelő ur az elemi ta­tárokat megismerteté az „alaktan alkalmazásával, s sz­emle- és beszédgyakorlatokkal”*, mely tárgyak az ottani népskolákban „terra incognita"­ voltak. Ezen állításra meg kell jegyeznünk,hogy már a múlt tanévben rendesen tartott havi tanértekezletek' 61 vezetett, felsárbb belére, is .felte-jns?nt jegyző­­könyvek­ h­­­eles bizonyságot tesznek a felől, miként a fennérintett alaktan, emle­­s beszélgetési gya­korlatok kellő megismertetése*, kifejtése s alkalma­zása felett tüzetes értekezletek tartattak, s az elemi ‘Cfetatáifej yitógyakorlati faUntárgyává tétettek. A felügyelő ur H é? rn­­hóban a 'szegedi tánódik hi­vatalos m ?glátogatása után aatshemi tanárokkal is tar­­tott^értei ezieUalMtlbT^al 1bbis tanár tahit­ást sike­rét dictéjőleg e elité, s főleg egyik elemi tan­ár irá­nyában «jelenté: mikép tud­ási tapintata, modora s buzgalmi­'iránya bármely tanodának példányul szolgálhat­­ja az elmélkedést és szemláték­ tsamod r az itteni napiskolikjtan ,',terr’^'incognita'‘lett volna: bizonyára ö nagtrsága a fennebbi nyilatkozi­tot arra tanudi. Alanyát iskolákat illetőteg tudva van, hogy a tanyai gyerdiskek. itt már,a Ciust években is ré­­szesü­ltek az oktatá­s áldásaiban,jó» f. t. felügyelő ur ittlétekor neon,8,- hso­m tu iskola állott már, *] A jelenlegi névtárlat.(oót.', 13. —­­ nov. 13 ) egész kit művészeid fentplófitott tü­ntet ' fel elénk. Körösk­ríii a tájakon B­­­a­a­s Károly fiai,(önképei — mintái a fóti tamplom gyönyörű frercoképeinek u­­gyanú tanártól,—■ a kilökött állványokon és helyet­en pedig szemléletié inél,ó­'fejtvények hírneve» művé­szektől, kik­­­özöl örömmel .említ­het­ők id. M­ark­ó Károly és fia Ferencz, R­a­f­f­a 11 Bécsből, S­ch­m­i­d­t Ede Berlinből, M­e­r­u­i­s, Schni­r­me­r, B­u­c. Hil­­g­er s Düsseldorfból,»ezeken kívül több berlini, mün­­cheni, brüsseli, ottenb­urgi,^,béc»i s psitS mű­vészek. A kiáll­ít­vány­ok száma 54 darab műre rúg. a .V .■ •] A budapesti miegylet f. oct. Ló tJ-II .vtt Os zm­ányi ülésében következő három festvény lön a a részvádjejek közti iisorsolásra vásárolva, tfímí ^a kikötő'1 sjH e r no a o t ó,l­ ,,a fel.^d­ö^öjt^ s^jTef.eu^j M­ol­n­ár Józseftől és„tóistjalló '»S­téri­o Károlyt,CL \hi U'óbbit 50 pft ráfizetéssel, ugyane­­művész egy mis előbb vett festmén­yeért CSerdh­etett ki.1 alkalommal egyszerso mind megjegyezzük,mikép a vá­laszt m­ány örömmel ért«»ait többdüs mldor­fi, berlini s mü­ncheni jeles festészet ejénlkozásáról, foly­tun­s figyelempael kitért műtárlatunkon tovább iá szívértén versenyezni müvéikkel. Ekképa mutárlatnak kívülről folyvást jó­ müvekre szám­íthat s lesz a minek lennig kelti hazai festészeink valódi iskolája. * Aj jövő évben egy igen nevezet**'égi ese­ményt várhalíi'ik ,' m­ely ritkaságáért'tálrai figyel­met érdemel. Éahr. 7. és Sgkáijj.t.A, a jJJIjyljge? cd!lég BLa:r­á-i V­enus és ftl er kuixrr eg­y m­á a t ig’en meg fogják kiözeliteni s ez égen egy fényes háromszöget képezettdE tüne­ményt ez említett jó^t, napon puszta szemm­i is igen jót lehet majd­ látni. .Egyébiránt sok, nemzedék fog róla szólani, mig ily t­ü ne mé’n y is m­étle­­­ő’fóld u.f. régi kor­beli oszllgjól legalább is egy nagy in sí­k- háborút jósolt volna a tüneményből De nyu­án m­­ost egy­szerre két török háborúnk is van, ez fölösle­ges. Az égi consterlátió egyéb­ránt idkeretesen al­­­legoricus a. mediant bábo­ru.ra. fiiért bj a bolygó~ csillagok! földi hatalmasságokat kép­viselnének,, úgy a vareslőszüzű Mars nem egyéb, mint »­tó­­«, V­a­­n is a leggilantabb s­zerk.ur a leg­kereskedelmibb nemzetet' jervpten,, és igy közeledésük;egymáshoz a törökösj szövetséget.; Anglia és Trapoziaországgal, dik­­­positiv és negativ mennyiségek discussiojá­­ban az irányra és igy azon fogalm­ak egyoldalú geo­metriai alkalmazására- A solymoszat divatos kori-­­ban a sólymoknak tanításuk alatt süveget húztak a fejekre, hogy ne lássanak ; de hogy a methodologia a felgymnasisstával hasonló módot parancsoljon kö­­­vetni, az Ton^ori­ur,tdlálmánya. Kérjük, tartsa ti­­­tokban. De »*• eredeti egy 'metriodologus! Valódi potencirozott Herculesli ki az eget, melyet Atlas egész házival alig könttyában csak fél­válléra veti. ."Lám­ó,a positiv S* negativ eszméket, melyek annyi vitatis­ tá­rgyai valának s a melyek­ről legelső rangú mathematikusok sem tárták m­él­­tóságukon alul vslónak értekezményeket írni; eze­ket, mondjuk, sz. egy tollrántissal tisztába hozza. ■ Tevőleges , jobbra, nemleges , balra!. Macht •uch fertig!—Marsch! —"Tegyünk egy kis kérdést: ,,75 ember hizonyos munkát elvégez 4 nap alatt; hány emberrel többet kellene oda­ktlitni, hogy 6 nap alatt végezzék ugyanazt a munkát !" — Sületlen kérdés ! ugy­e nem mathetpaticus, de józan észszel felruházott olvasó ? Mert hiszen ha több idő van engedve a­ munka végrehajtására, nem több, hanem kevesebb embert kell a dologhoz állítnunk. Jó i­de az algebra oly gyönyörű tudomá­­nyos gép, mely a kérdést vizsgálatlanul átveszi úgy a mint fel van téve, symbolumaiba öltözteti, ledol­gozza , az eredményben megmondja: 1).Ha lehetn­e vagy lehetlen a felelet a kérdés értelmében ; 2) ha egy vagy több, vagy tán végtelen sok fele­­let ».Iható rtá; 3) ha hibásan van feltéve a kérdés, (mint a miénk az iménti), megtanít, mindig csak az eredmény és ennek jegyei által, minő pontokban és mistép kell kijavitni, hogy helyes és alkalmas fele­let legyen. Lássuk már,­mi történik azon tanítvány­­nyal, a­ki a szerző „egyedüli "különbségét a positív és negatív közti jól fejébe vette ? Kidolgozza a fel­jebb­ kérdést, kijön neki — 25­ eurekát kiált s meg­­magyarázza magának, hogy igenis 25 emberrel kell többet átfitni 75-nél, de „balra !!“ Esen megrovásunkban azt tettük­ fel sz.-ról, hogy értelmezéseit a tanítvány szigorúan felfogja és megtartsa. Ez a mathematicában — conditio sine qua non, ezzel áll vagy bukik az egész tu­domány., . De sz.-nek«ez igen pedáns módnak tetszett- , előbb s adott értelmezéseiről oly könnyen megfeledkezik, mint ingatag szerelmes az esküiről; egy czikktől a másikig már másnak viszi hódolatát, így midőn a bevezetésben a tevőlegest a nemlegestől „csak irányuk által“ különböztető meg, az Algebra 1. § sárban már megfeledkezett róla s azt mondja: „Egy és ugyanazon szám, vagy két­ egymás­tól különböző számok is (az általános mennyi­ségre vonatkozólag) oly sajátsággal bírhatnak, hogy okvetlen szükség azokat egymástól megkü­lönböztetni Ezen különbség ellentétességnek ne­veztetik.“ — Hová tett már az irány? Ét szív hogy két dolgot egymástól meg kell különböztetni, m­ár­' ellentétesség-e ? Aztán m­’ne styli „Egy és ugyan­azon szám— oly sajátsággal bírhatnak ' (! ■) Megint: különböző számok, oly »»jóllággal birhatóak, hogy szükség egymástól m­­eg k­ü *'ö­n­böztetni.“ De hát hogy az Islenére ne kellene egymástól megkülönböztetni a különböző számo­kat ? Hogy pedig egy és ugyanazon számot maga 'magától meg lehessen különböztetni, merőben ta­­gadjut , mert-1-3 és — 3 az­­algebraistának nem „egy és ugyanazon szám“ s ez in egyenletnek a:2—1) két gyöke s az x-nek két értéke van. Mindezek ctezára az, a mit sz. mondani akart, de kifejezni nem birt, nem helytelen, habár az előbbiekre nézve következetlen is. P. o. ha körülbelül, imigy fejezte volna ki magát: „Két egyenlő és egynemű szám bírhat még bizonyos sajátsággal, melynél fogva egymástól meg kell különböztetnünk.. Ezen különbséget ellentétességnek nevezik, és kiterjesz­tik a nem egyenlő egynemű számokra is, miszerint két egynemű szám két kép különbözhetik egymás­­­­tól,, u. m. a) mennyiségére, és b) ellentétességére­­ nézve.“ Igaz, hogy ezen módosítás után is, mely a ki- s fejezést tisztábbá és érthetőbbé ugyan, de az értel­mezést jobbá nem teszi, sem mi sem hihetőleg az­­ olvasó emezzel megelégedve nem vagyunk. De se baj Jónása a szerző sincs, és az elszerencsétlened­t i. kei kiténet és egy rakás példa után, melyekben lelkére köti a tanuléfpal­, hogy a vagyont és adós­ságot, ajnyerpséget és veszteséget, & hávmérőr^rá­­gását és­­száilását legym­ástól k ü l ö h?b­ ö.'ísote » « 9 ui é g, ^4- m­indezek után, mondjuk, egy harmadik, értelmezésbe (iff,.ifielyben úi­gtapítja a felgymna­­aiastát arra, a mit már két év óta tu­d akár Sg.ber­kyból, akár Moonikból. Arra­­ is, hogy „ellentétes szám­ik sjzok, melyeknek egyikét a másik megsem­­miaiti vagy megkissbl iti.­' Már most csak azt kérddik C­a­r­n­o­­ val,hogy ba Szerző szerint: „egyenes vonalon valahol a közép tájon (sic Isié !!) egy pontot vészünk fel, e ponttól számított jobbra és balra eső részeit mi­ként semmisnhetik vagy kisebbí­t he i í, m­eg egy­mást?? S’.. pedig egész dictatonával alkalmazza ezekre a,-f- és — jegyeket; természetesen minden bebizonylítás vagy deduptio nélkül; ha h sz ez utóbbi sz.-nek általában nem kenyere. Pedig sz a daduotio mind lehetséges, mind pedig nagyon szükséges, és ha sz.-nek annyi irodalmi ismerete volna, mennyi­vel egy könyvirónak „okvetlenü­l“ bírnia kell,megi. tan­ uhatjs v»la Grunerttól, akár a tzigoto­­metriájából, akár az analyt'oa geometriájából . (Vége köv.) ■ Bécsi börze october 19«röl. Státus­­kötelezvény 5% . ^ . dto 4 * a . . dto 4 . . 1834-fes sorsjegyek 500 frtos ia^ki' „. 350.­­ . E^­­szaki vaspálya 1000 ftoa . Bichfertéezvény d.­rabja • Dunagőzhajózás ... . Amsterdam 100 tallér . . . .A^gpourg 100 tallérért bee lXtktnbfirg .­­ . Landha­­­ft sterlingért . . 1703y4 550 120 IMI Bécs, October 18. Ag-io: arány 244/s *züst24. Dana vízállás.. 'October 10. (reggeli 7 ór ) 71 10'* 0,/­ 0 fölött­e:5V8 73 W*

Next