Budapesti Hírlap, 1854. október (534-559. szám)
1854-10-18 / 548. szám
Pest, Szerda. Megjelenik e lap, hétfőt s több ünnepek utáni napokat kiríva, mindennap reggel. Elöfizetési díj: Vidékre : félévre : 10 írt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: félévre: 8 írt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halébozott soknak egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. szimíttatik. — ügyes szim 20 pkr előfizethetni —helyben a lap kiadd hivataliban Hern János könyvnyomdáiban (Orszignt Kunévalderhiz), Vidéken minden es. kir. postahivatalnál. — Az eldíizetést tartalmazd levelek a pzim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadd hivatalhoz _telj sítandok BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. szí a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Előfizetési feltételek october-decemberi évnegyedére. Helyben % ft pp. Vidékre : 5 ft 20%r. pp. Az előfizetés Pesten a lapkiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdádban, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb beküldését kérjük. SZERK. írálhatni. Tehát úgy, miként a geographiai viszo az arra fordított munka s tőkével, és az eladási ■ ki szintén egy alkotmányt megsemmisített s egy nyokc iránytűje vezérlé szemeinket a térképen, piacz arányábani kedvező helyzettel együtt nö-1 uralkodóház ellen föllépett, mely iránt Anglia szili RIINAPFETI HIRE pár száraz vázlatul igtatjuk ide a főbb vonalakat. ' vekszik , — ha mindezt a vasutak előmozdítani, vélyes rokonszenvet látszék érezni. Nem, ez mind A yjlMJIvA»lJ131.1. lIllftUAC 1 A Dunán s Tiszán innen és Tiszán túl- B illetőleg valósítani képesek , akkor azok való- csak üres beszéd. Tekintsék önök Montemolin gróf L , - ,-j ’ - _ _ ' , ban egy országra nézve sem lehetnek kivánatos nyilatkozványát mint rendszerét közel események -Pest, Czegléd, Szolnok, Debreczen, Nagyvárad, in- , Babobak, mint a természettől kiválólag földművének, tekintsék azt a félszigetbeli monarchiái férj n a nem Er ,lylie , I lésre hivatott Magyarországra nézve. | fiák óhajtásai kifejezésének — és sem többnek Czegléd, Szeged, Temesvár, Nagy-Becskerek és *6 sem kevesebbnek. Itt-ott kétkednek a nyilatkoz-Versecz ■ l A«o»i(» ntinn»i li-n, 11 rinnrtrr—i ^ _ 1 rur f nr~i n k'^-l 1 jfl 3 * . 1* f 1 t\H NEMHIVATALOS PEST, oet. 17. s. Vasutügy, RÉSZ. Baja, Szabadka, Szege.!" alatt vor Temesvár, Arad, G^m' Debreczen, Kálié, T—Versecz. j s Szabadka Zombor. (Ez -__el a Ferencz-csatorna.) i »Nagyvárad. I * Szántó, Kassa, Eperjes, in- j nefi Galicziába. j Debreczen, Nagykároly, Szatmárnémeti, Szatmárnémetiről vagy Tokajból Munkácsig. Pest, Hatvan, Eger, Idiskolcz, Tokaj, vagy Czegléd, Eger stb. és Miskolcztól a Hernádról-Az ország anyagi jóléte gyorsan és biztosan virágoznék fel a vasutak által. Szellemi belterje hatalmas lüktetéssel fejlődnék korlátolt viszonyaiból. Mindkettő karöltve gyarapítaná, nemesbe, és erősbítené fajunkat. És ezen lendület előidézése leginkább a hazai földbirtokosoktól függ. A gazdászat, melyre a vasutak oly fejlesztőleg hatnak, áldozatokat kiván tőlük, miket sokszorosan vissza... j térítend. Midőn épen sikerrel bontakozik ki ősi p v - T ®y0D 6 »»sa g. j kötelékei s rendszeréből, most a legalkalmasb Pozsony, Nagyszombat, Ny Ura Láva vagy Sz Bej illanat ^ orsz4 közlekedési érdekeink Me nedek mellett, tol belmecznél Beszterczebányáig. karolására Miskolcz, Putnok Rimaszécs, Feled, Losoncz, Ba- Ne Bíránkozzatok, honinCB pénz! Tüz_lassagyarmat, Ipolyság, Szobzetek ki csak egy évtizedet takarékosságra A Dunán túl, [és nélkülözésre — a megszokott élvek, ma Bruck, Győr — innnen a Dunán Pástig. latságok, kényelmek nélkülözésére, — megteszi Győr, Pápa, Veszprém, Balaton-Füred. S tett munkára, az idő rendszeres felhasználására, Németujhely, Sopron, Körmend, Lövő, Csáktornya, ügyeitek gondos ellátására , s ez egy évtized áldozatai meg fogják mutatni, mennyit lehet egye-A magas cs. k. pénzügyministerium a magyar országos pénzügyigazgatóság új szervezetében pénzügyi fogalmazókká Jalios Ferencz, Góczigh Ignácz, Bugár Ferencz, Koffinger Frigyes, Tőry Gusztáv pénzügyi fogalmazókat, Tretin a Zágráb János hivatali tisztet az adó számviteli irodában, Körmendtől Fürstenfelden át Gratzig, és ugyanan- 3 BÜKt erőkkel, tevékeny jóakarattal létesíteni! Szendeffy János és Terczy Károly Jenő fonnan Zalaegerszegen át a Balatonig, ss Imitt a vasúti törvény ,bányászszátokaztgalmazó gyakornokokat a budai, — Lissákig- innen Kaposvárig vagy N. Kanizsáig, ki — ez aknában arany ezüstnél drágább kincs nácz , Kutasy János , Grohe Lajos és Kankovszky Antal pénzügyi fogalmazókat a sopro-Pest, Fehérvár, Veszprém, Mohács, Pécs, Kaposvár, N. Kanizsa. ( rejlik számotokra eb a háza számára. ni. — Czollner László, Kovács János, Horjáéos, Szegzárd, Tolna — a Dunáig. Ferencz s Kralicz Bála pénzügyi fogalma- Ha számot kellene adnunk ezen felosztásról, vátasókat a pozsonyi, — Albertffy Mihály, Groszschmidt Károly, Miksó Sándor és Hegedűs Ferencz pénzügyi fogalmazókat a kassai, Győrffy István , Bisánczky János és Stipán István pénzügyi fogalmazókat, és Haidenwolf Pál al - adófelügyelőt a nagyváradi osztályhoz kinevezte. A magyar cs. k. osz. pénzügy igazgatóság Jákhi Tóth Károly nagyváradi II oszt. adóhivatali ellenért 4 oszt. adószedővé a szentesi adóhivatalnál ideiglenesen kinevezte. —S.— Míg egész Europa szemei keletre irá legelői is arra utalnék a kérdezőt, miszerint a dunán-tuli népdus vidék, mely a természet min- dennemü adományaiban gazdagon bővelkedik,ka- j nyozvák, mig egyedül a krimi harcz látszik a különösen hivatva van egy élénk közlekedési ver- j zönség és államférfiak figyelmét kiérdemelni, fenyerévé tenni, annál is inkább, minthogy mely ? Spanyolország végrehajtja a maga politikai evelékvonalak által a birodalom tengerével két bej lutióit, s újabb sorsnak és állapotnak siet eléje elyütt köthető össze : Zágráb-Fiumén és Triesten ! Valóban fontos, időről időre pillanatot venni ez át. Számításunkból nincs kifeledve az ország más eseményekre túl a pyrennei hegyeken, mert senki sok termékeny része a gabnagazdag Alföld, melyi nem mérheti meg azon befolyást, mit azok Europanek áldását a birodalom délnyugati, északi ske- i helyzetére gyakorolni hivatvák. Már kiemeltük lett részeibe egy iránt czélszerüen elhelyezett vas- í volt, miszerint gróf Montemolin nyilatkoz útvonalak által elszállíttatni kívánjuk. További ■ ványának igen, de Krisztina királyné levelének, a bortermelésre hazánkra nézve oly jelentés a mit az Izabellához intézett, nem jutott azon székeny gazdasági üzletág főbb székeit, a. m. pél- rencse,hogy a franczia hivatalos lapban közzététe.:dául Ménest — Aradnál, a Hegyalját Tokajnál, ísék. Honnan e különbség? Nyilván onnan, mivel Egert stb . a bányászati vidék központját Selme-i Krisztina királyné politikai szerepét bevégezte, őzet, és az ipar emlőjét Magyarországon, a göj mig Montemolin gróf az események által vitetve, mert feneiket, e megyének alsó fokán , Losoncz - i naponkint mindinkább a helyzet emberévé válik,sőtól Miskolczig, végre a gulyás s kőszenéről hires * azon férfiú, kivel valószínűleg számolni kellend. Krassót Versecznél foglaltuk e közlekedési ház ) Emlékezik az olvasó még azon levelekre, miket lázatba. Azonkívül az ország politikai felosztásá ( Spanyolország helyzetéről ez évelején írtam,s czélhoz képest a közigazgatási székhelyek az országzásaimra egy párt létezése felől, mely a valószínű szivével úgy mint a birodalom székvárosával és a bonyodalom közepett Montemolin gróf javára kerületeik tetemes részével szoros érintkezésbe képződendik? Emlékezik még arra, mit a Muerfognának lőni. Szóval, ez csak oly szerény ujjmu-tónak elnevezett férfiúról írtam. Ez mind valóhatás, melynél a haza érdekeit lehető legtöbb ol- 3 sült. Spanyolország a forradalmak esetlegesnek dalról iparkodtunk szemünk előtt tartani. s áldozata lett; azok, kiket egyedüli kormányi fér-Képzeljünk magunknak egy népes várost az , fiúknak tartottak, elűzettek, s maga Krisztina ki- Alföldön vagy a Dunán túl (és mennyi van ilyen Irályné által a forradalomnak feladattak. Az El pont hazánkban, mely a maga piaczi terményeit, Muerto szól, s mi azt következtetjük ebből, hogy mikkel azt a körötte levő vidék elárasztja, nem cselekedni szándékozik. Spanyolország megunta bírván kellőleg értékesítni, zavarban van azok a pártfondorkodásokat, érzi, mikép a négyes szóeladása miatt, — és ennek vasút kell; képzeljünk vétség és az ez által behozott kormányrendszer egy más várost, mely kézműczikkeivel egyedáru- szomorú következményeinek okvetlenül meg kell jogot kénytelen űzni az azt földterményekkel s * semmisíttetniök, ha az ország enyészete elhártélelmiszerekkel ellátó környék irányában, — eztándó; ennélfogva Spanyolország komoly figye-HPH HUH_______| _________________ egyedáruságon, s a város szorongatott helyzetén semmel hallgat azon szavakra, mik a száműzetésválasztására van engedve a vállalkozmányoknak, s a vasút segíthet. És az elszigeteltség szomorú hős jőnek, hogy megtanulja, mit kelljen a közelgő az ország különböző részeit a vidéki szükségletek következményei, u. m. magas árak a kölcsönös küzdelmekben tennie és mit kelljen elmulasztania mértékes a közérdek igényeihez képest össze- üzletczikkeknél, rész gazdálkodás, szegénység és Talán azt fogják mondani, hogy a szabadelvű foglalni. E pangás mindkét oldalon, el lesznek hárítva az párt don Carlos ügyét soha sem fogja elismern. Mennyi kedvező pont van a hazában, mik élénk közlekedés által. • — de hisz ugyanezt mondták IH Napóleonról s mintegy kiáltójeleit képezik egy czélszerü vas- Mondhatjuk, mikép a vasutak szervezik ; Francziaország szabadelvű pártjáról is, sől Nautrendszernek, s maguktól híják föl a vállalkozó gazdászatot. Névszerint a mezőgazdát a jutái- i poleont mégis ma oly miniszerek szolgálják, kik zási szellemet, bő kárpótlást és jutalmat ígérve a mazó termények előállítására serkentik, s azon is az út urat nem találták eléggé szabadelvűnek, rájuk fordítandó gondért. Aligha van Európában czikkeknek , miket vasút segélyével olcsóbban Azt fogják állítani,hogy a nyugati hatalmak a mgkedvezőbb földtér vasútépítésre mint Magyaror szerezhet meg, költséges termelésétől gyümölcsös, rennei hegyeken túli jelenlegi rend megsemmisíszágban, s az európai forgalom élénkülése folytán, több munkára térítik. Verseny és jutalom reményezését nem fogják megengedni; de a köztársaság, mely terményeinknek minden irányban biztos elv által buzdítják őt földei, gazdasági rendszere és vagy Montpensier herczeg régenssége sokszállítási csatornákat e piaczokat készít elő távoli eszközei javítására, s paradicsomot teremtenek kai nyugtalanítóbb a hatalmakra nézve, mint egy és közel, becsületes kamat is kínálkozik a befek- elhagyott, sivatag helyekből. Bármily merev le- 1 herczeg visszahelyeztetése, ki nem mint legitim, tetendő tőkének. gyen is valamely vidék mezőgazdasága, a taj hanem mint szükséges tér vissza. Úgy fognak véleni azért, mintha csak távolról is valamely vasúthálózati tervet akarnánk előterjeszteni, hanem tulajdonkép csupán eszme- figyelemébresztésül vetünk ide némely pontokat, miket leginkább gazdászati tekintetből fontosak s alkalmasaknak találunk egy kiterjedt s jól tagozott olvasutlánczolat összekötő szemeiül szolpasztalás tanítja, mikép az a viszonyok lenj lekedni, mikép Anglia nem engedendi meg, hogy a diletének, mit hatályos közlekedési módok elő - ' maga módja szerinti alkotmányos igazgatás helyett. s. vasutügy, különös tekintettel Magyarországra. III. Előttünk Magyarország térképe s Fényes Elek geographiai munkája. Amaz a vasúthálózat legalkalmasb pontjait, emez a helyi viszonylatok, minőségek és igények képét tárja elénk. Gazdasági szempontból taglalván a vasutak előnyeit, nem feledjük el mindenekelőtt, mikép koránsem mellőzve az ipar és kereskedés követelményeit, mégis fő tekintettel tartozunk s akarunk lenni azon irány- és helypontokra, miket úgy látszik, maga a természet jelölt ki egy alkalmas közlekedési háló összefoglaló csomóiál, s a közöttük évenkint megújuló áldás szétárasztósul. Ezek az egyes termesztési vidékek jelentékenyebb központjai. A magas kormány által tervezett s több mint 900 mértföldnyi vonalösszeget képező vasúthálózat, melynél államgazdászati czélok mellett politikai s hadműtani tekintetek is figyelembe vannak véve, természetesen csak a birodalom főbb vonalait foglalja magában ; ezeken kívül szabad Levelezések. Pária, oct. 12. vany hitelességében, de mi azt mondjuk: ha Montemolin gróf nem maga szerkesztette azt, akkor valódi barátjai szerkesztették helyette; ha az nem az amit ő ígér, az, a mit kívánnak tőle. Befejezni akarják a forradalmat a királyság által,s minthogy Izabella királynőt e feladat megoldására nem tekintik képesnek, ezért annak megoldását másutt keresik. Cabrera tábornok még folyvást Páriában van. Biztosan állíthatom, miképp Montemolin gróf nyilatkozványával tökéletesen egyetért. Nemrég közöltem volt, mikép Párisban az amerikai ügynököknek egy egész csoportja gyűlt össze, s ez urak most Ostendében vannak. — A franczia kormányt e congressus aggodalmakkal tölti el, épen azért, mivel nem tudja szorosan, mi rejlik e mögött. Hogy ott a cubai ügyet tárgyalók, ez magától értetik, de ez bizonyára nem minden, mi ott történik. A keleti háború iránt nem közönyös a congressus, mivel az Egyesült Államok Anglia tengeri hatalmának túlnövekedésétől tartanak, — ez az mi őket nyugtalanítja. Valamennyi politikai férfiaink sötét jövőnek néznek eléje. Azon seregerősítések, melyek keletre küldetnek, azon iszonyú készületek, mik a franczia s angol kikötőkben a balti-tengerem jövő háborúra tétetnek, a kormány lapok fenyegetőző szavai — mindez Anglia azon szándékára mutat, Oroszország ellen élethalál-harczot folytatni. Mondom Anglia szándékára, mert Francziaország mondhatni inkább csak utána ragadtatik. Vannak pillanatok, midőn II. Napóleon maga magától gondolkodva kérdi, hol és mikor fog ez végződni ? E közben itt keserű telet fogunk tölteni. Az élelmiszerek roppantul drágák és semmi sem olcsó itt, kivéve a kenyeret, minden egyébben nagy hiány van. Tehát Barbés, mikép előre megmondtam a kegyelmet visszautasította. E megkegyelmezés sem a polgárságnak, sem maga Barbésnak köszönetét nem tudta megnyerni, sőt úgy látszik, az ez utóbbi emlékezetét csak fölelevenítette. Barbés már el volt feledve,ma neve ismét valamennyi munkás ajkán forog. Még egy másik esemény is meglepte a polgárságot. Emlékeznek önök Trouvé- Chauvelről és ennek portávali viszonzásáról a konstantinápolyi bank miatt. Trouvé-Chauvel egyike a demokrata párt főnökeinek, s a februári forradalom után rendőrfőnök volt. Azon ürügy alatt vele a bankügy iránt beszélni, magához hivatott a császár St. Cloudba; legbarátságosban beszélgetett vele, megköszönte azon jóakaratát, mit 1848-ban iránta mint rendőrfőnök tanúsított s több effélét. A polgárság mindezt a demokrátia iránti kedvezménynek tekinti és megdöbbente bizonyosan csak kisértetet lát. Néhány nap óta ismét choleraesetek fordultak elő. Egészben véve tavaly óta Franciaországban 100,000 személy halt meg az epemirigyben. Ebből 11,000 esik a Szájna megyére. U. S. A déli tábort 15,000 főre fogják emelni. Azon seregerősítések, melyek kelet számára vannak rendelve, 30,000 embert tesznek. Metzben kísérletek léteznek congrévröppentyükkel, mik 8000 méternyire (egy méter körülbelül fél el) visznek. A tábornok, ki azokat feltalálta,legközelebbi évben a balti tengeri tüzérséget vezénylendi. - - Mikép hallatszik, a kormány Krisztina királynénk a tartózkodást Bagnéresben meg nem engedte. ■ ttA septc. 30-diki austriai sürgöny jelenleg főtárgya a közbeszédnek. Mindenki vitatja az okmány tartalmát, s okoskodnak azon lehetőleges vagy valószínű határozatokról, miket a királyi kabinet hozand; a hírlapok szintén szemlélődéseik tárgyává tették az ügyet. Azonban fájdalom, e kérdés is, daczára nagy európai fontosságának, egészen párt kérdéssé tétetett, s a hírlapok idéznek, nem sokáig bir ellenállani, s csakhamar , adjon egy a spanyol szellemhez alkalmazottnak, a megtámadásai, ahelyett hogy a porosz politikát rendszeressé, virágzóvá alakul át, s mely sem a józan szabadság eszméit, sem a mér- t élesen ezemügyre vennék, különösen a „Neue Ha tehát, a mondottakat összefoglalva, a sékelt haladás reményeit ki nem zárja: — de hisz Preusz. Ztg“ ellen fordulnak, mely amaz okmány földjövedelem és érték az előállított terményke - Anglia, daczára alkotmányok iránti előszeretete- közzétételétől fogva, minden tekintetet mellőzve lendőségével, a föld termő képességével, vagyis , nek, benső szövetségese a francziák császárjának, nyílt homlokkal lép föl Oroszország mellett. Azon HIVATALOS RÉSZ 548 October 18-a 1854. Berlin, oct. 14