Budapesti Hírlap, 1854. október (534-559. szám)

1854-10-18 / 548. szám

Pest, Szerda. Megjelenik e lap, hétfőt s­­ több ünnepek utáni napokat ki­ríva, mindennap reggel. Elöfizetési díj: Vidékre : félév­­r­e : 10 írt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: fél­évre: 8 írt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halébozott sok­nak egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­­szöriért pedig 4 kr. szimíttatik. — ügyes szim 20 pkr­ ­előfizethetni —he­l­y­ben a lap kiadd hivataliban Hern János könyvnyomdáiban (Orszignt Kunéval­­derhiz), Vidéken minden es. kir. postahiva­talnál. — Az eldíizetést tartalmazd levelek a pzim. lak­hely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadd hivatalhoz _te­lj sítandok BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. szí a. (Kunevalderház) 2-ik emeletben. Előfizetési feltételek october-decemberi évnegyedére. Helyben %­­ ft pp. Vidékre : 5 ft 20%r. pp. Az előfizetés Pesten a lapkiadó hivatalában (Országút Kunewalderház földszint) Herz János könyvnyomdá­dban, vidéken minden cs. k. postánál történik. — Az előfizetésnek mielőbb be­küldését kérjük. SZERK. í­rálhatni. Tehát úgy, miként a geographiai viszo­ az arra fordított munka s tőkével, és az eladási ■ ki szintén egy alkotmányt megsemmisített s egy­­ nyokc iránytűje vezérlé szemeinket a térképen, piacz arányábani kedvező helyzettel együtt nö-1 uralkodóház ellen föllépett, mely iránt Anglia szi­li RIIN­APFETI HIRE pár száraz vázlatul igtatjuk ide a főbb vonalakat. ' vekszik , — ha mindezt a vasutak előmozdítani,­ vélyes rokonszenvet látszék érezni. Nem, ez mind A yjlMJIvA»­lJ131.1. lIllftUAC 1 A Dunán s Tiszán in­nen és Tiszán túl- B illetőleg valósítani képesek , akkor azok való-­­ csak üres beszéd. Tekintsék önök Montemolin gróf L , - ,-j ’ - _ _ ' , ban egy országra nézve sem lehetnek kivánatos­­ nyilatkozványát mint rendszerét közel események -Pest, Czegléd, Szolnok, Debreczen, Nagyvárad, in- , Babobak, mint a természettől kiválólag földművé­­nek, tekintsék azt a félszigetbeli monarchiái fér­j n a nem Er ,lylie , I lésre hivatott Magyarországra nézve. | fiák óhajtásai kifejezésének — és sem többnek Czegléd, Szeged, Temesvár, Nagy-Becskerek és *6 sem kevesebbnek. Itt-ott kétkednek a nyilatkoz-V­ersecz ■ l A«o»i(» ntinn»i li-n­, 11 rinnrtrr—i ^ _ 1 rur f nr~i n k'^-l 1 jfl 3 * . 1* f 1 t\H NEMHIV­AT­ALOS PEST, oet. 17. s. Vasutügy, RÉSZ. Baja, Szabadka, Szege.!" alatt vor Temesvár, Arad, G^m' Debreczen, Kálié, T—­Versecz. j s Szabadka Zombor. (Ez -__el a Ferencz-csatorna.) i »Nagyvárad. I * Szántó, Kassa, Eperjes, in- j nefi Galicziába. j Debreczen, Nagykároly, Szatmárnémeti, Szatmárnémetiről vagy Tokajból Munkácsig. Pest, Hatvan, Eger, Id­iskolcz, Tokaj, vagy Czegléd, Eger stb. és Miskolcztól a Hernád­ról-Az ország anyagi jóléte gyorsan és biztosan virágoznék fel a vasutak által. Szellemi belterje hatalmas lüktetéssel fejlődnék korlátolt viszo­nyaiból. Mindkettő karöltve gyarapítaná, ne­­­mesb­e, és erősbítené fajunkat. És ezen lendület előidézése leginkább a ha­zai földbirtokosoktól függ. A gazdászat, melyre a vasutak oly fejlesztőleg hatnak, áldo­zatokat kiván tőlük, miket sokszorosan vissza­... j térítend. Midőn épen sikerrel bontakozik ki ősi p v - T ®y0D 6 »»sa g. j kötelékei s rendszeréből, most a legalkalmasb Pozsony, Nagyszombat, Ny Ura Láva vagy Sz Be­­j illanat ^ orsz4 közlekedési érdekein­k Me nedek mellett, tol belmecznél Beszterczebányáig.­­ karolására Miskolcz, Putnok Rimaszécs, Feled, Losoncz, Ba- Ne Bíránkozzatok, ho­ninCB pénz! Tüz_­lassagyarmat, Ipolyság, Szob­­zetek ki csak egy évtizedet t­a­k­a­r­é­k­o­s­s­á­g­r­a A Dunán túl, [és nélkülözésre — a megszokott élvek, ma­ Bruck, Győr — innnen a Dunán Pástig. latságok, kényelmek nélkülözésére, — megteszi­ Győr, Pápa, Veszprém, Balaton-Füred. S tett munkára, az idő rendszeres felhasználására, Németujhely, Sopron, Körmend, Lövő, Csáktornya, ügyeitek gondos ellátására , s ez egy évtized ál­dozatai meg fogják mutatni, mennyit lehet egye-A magas cs. k. pénzügyministerium a magyar országos pénzügyigazgatóság új szervezetében pénz­ügyi fogalmazókká Ja­li­o­s Ferencz, Góczigh Ignácz, Bug­ár Ferencz, Koffinger Frigyes, T­ő­r­y Gusztáv pénzügyi fogalmazókat, T­r­et­­­i­n a Zágráb­ János hivatali tisztet az adó számviteli irodában,­­ Körmendtől Fürstenfelden át Gratzig, és ugyanan- 3 BÜKt erőkkel, tevékeny jóakarattal létesíteni! Szendeffy János és T­e­r­c­zy Károly Jenő fo­n­nan Zalaegerszegen át a Balatonig, ss Imitt a vasúti törvény ,b­á­n­y­á­s­z­s­z­á­t­o­k­azt­galmazó gyakornokokat a budai, — Lissák­ig-­ innen Kaposvárig vagy N. Kanizsáig,­­ ki — ez aknában arany ezüstnél drágább kincs nácz , K­u­t­a­s­y János , G­r­o­h­e Lajos és Kan­­k­o­v­s­z­k­y Antal pénzügyi fogalmazókat a sopro-Pest, Fehérvár, Veszprém, Mohács, Pécs, Kaposvár, N. Kanizsa. ( rejlik számotokra eb a háza számára. ni. — Czollner László, Kovács János, Hor­­jáéos, Szegzárd, Tolna — a Dunáig. Ferencz s Kral­icz Bála pénzügyi fogalma- Ha számot kellene adnunk ezen felosztásról, v­át­a­sókat a pozsonyi, — Albertffy Mihály, Grosz­­schmidt Károly, M­i­k­s­ó Sándor és Hegedűs Ferencz pénzügyi fogal­mazókat a kassai,­­ G­y­ő­rf­­f­y István , Bisánczky János és S­ti­p­á­n István pénzügyi fogalmazókat, és Haidenwolf Pál al - adófelügyelőt a nagyváradi osztályhoz kinevezte. A magyar cs. k. osz. pénzügy igazgatóság Já­­khi Tóth Károly nagyváradi II oszt. adóhivatali ellenért 4 oszt. adószedővé a szentesi adóhivatalnál ideiglenesen kinevezte. —S.— Míg egész Europa szemei keletre irá legelői is arra utalnék a kérdezőt, miszerint a­­ dunán-tuli népdus vidék, mely a természet min-­­ dennemü adományaiban gazdagon bővelkedik,ka- j nyozvák, mig egyedül a krimi harcz látszik a kü­lönösen hivatva van egy élénk közlekedési ver- j zönség és államférfiak figyelmét kiérdemelni, feny­­erévé tenni, annál is inkább, minthogy mely ? Spanyolország végrehajtja a maga politikai eve­lékvonalak által a birodalom tengerével két be­­j lutióit, s újabb sorsnak és állapotnak siet eléje e­lyütt köthető össze : Zágráb-Fiumén és Triesten ! Valóban fontos, időről időre pillanatot venni ez át. Számításunkból nincs kifeledve az ország má­­­s eseményekre túl a pyrennei hegyeken, mert senki sok termékeny része a gabnagazdag Alföld, mely­­i nem mérheti meg azon befolyást, mit azok Europa­nek áldását a birodalom délnyugati, északi s­ke- i helyzetére gyakorolni hivatvák. Már kiemeltük lett részeibe egy iránt czélszerüen elhelyezett vas- í volt, miszerint gróf Montemolin nyilatkoz­­ útvonalak által elszállíttatni kívánjuk. További ■ ványának igen, de Krisztina királyné levelének, a bortermelés­r­e hazánkra nézve oly jelentés a mit az Izabellához intézett, nem jutott azon szé­­keny gazdasági üzletág főbb székeit, a. m. pél-­ rencse,hogy a franczia hivatalos lapban közzététe.:­­dául Ménest — Aradnál, a Hegyalját Tokajnál, í­sék. Honnan e különbség? Nyilván onnan, mivel Egert stb . a bányászati vidék központját Selme-i Krisztina királyné politikai szerepét bevégezte, őzet, és az ipar emlőjét Magyarországon, a gö­­j mig Montemolin gróf az események által vitetve, mert feneiket, e megyének alsó fokán , Losoncz - i naponkint mindinkább a helyzet emberévé válik,ső­tól Miskolczig, végre a gulyás s kőszenéről hires * azon férfiú, kivel valószínűleg számolni kellend. Krassót Versecznél foglaltuk e közlekedési ház ) Emlékezik az olvasó még azon levelekre, miket lázatba. Azonkívül az ország politikai felosztásá­ ( Spanyolország helyzetéről ez év­­elején írtam,s czél­­hoz képest a közigazgatási székhelye­k az ország­zásaimra egy párt létezése felől, mely a valószínű szivével úgy mint a birodalom székvárosával és a bonyodalom közepett Montemolin gróf javára kerületeik tetemes részével szoros érintkezésbe­­ képződendik? Emlékezik még arra, mit a Muer­­fognának lőni. Szóval, ez csak oly szerény ujjmu-­­­tó­nak elnevezett férfiúról írtam. Ez mind való­hatás, melynél a haza érdekeit lehető legtöbb ol- 3 sült. Spanyolország a forradalmak esetlegesnek dalról iparkodtunk szemünk előtt tartani. s áldozata lett; azok, kiket egyedüli kormányi fér-Képzeljünk magunknak egy népes várost az , fiúknak tartottak, elűzettek, s maga Krisztina ki- Alföldön vagy a Dunán túl (és mennyi van ilyen I­rályné által a forradalomnak feladattak. Az El pont hazánkban­, mely a maga piaczi terményeit,­­ Muerto szól, s mi azt következtetjük ebből, hogy mikkel azt a körötte levő vidék elárasztja, nem­­ cselekedni szándékozik. Spanyolország megunta bírván kellőleg értékesítni, zavarban van azok a pártfondorkodásokat, érzi, mikép a négyes szó­­eladása miatt, — és ennek vasút kell; képzeljünk vétség és az ez által behozott kormányrendszer egy más várost, mely kézműczikkeivel egyedáru-­ szomorú következményeinek okvetlenül meg kell jogot kénytelen űzni az azt földterményekkel s * semmisíttetniök, ha az ország enyészete elhárt­­élelmiszerekkel ellátó környék irányában, — ez­­­tándó; ennélfogva Spanyolország komoly figye-HPH HUH_______| _________________ egyedáruságon, s a város szorongatott helyzetén semmel hallgat azon szavakra, mik a száműzetés­választására van engedve a vállalkozmányoknak, s a vasút segíthet. És az elszigeteltség szomorú hős jőnek, hogy megtanulja, mit kelljen a közelgő az ország különböző részeit a vidéki szükségletek­­ következményei, u. m. magas árak a kölcsönös küzdelmekben tennie és mit kelljen elmulasztania mértéke­s a közérdek igényeihez képest össze-­ üzletczikkeknél, rész gazdálkodás, szegénység és Talán azt fogják mondani, hogy a szabadelvű foglalni. E pangás mindkét oldalon, el lesznek hárítva az párt don Carlos ügyét soha sem fogja elismern. Mennyi kedvező pont van a hazában, mik­­ élénk közlekedés által. • — de hisz ugyanezt mondták IH Napóleonról s mintegy kiáltó­jeleit képezik egy czélszerü vas- Mondhatjuk, mikép a vasutak szervezik ; Francziaország szabadelvű pártjáról is, s­ől Na­­utrendszernek, s maguktól híják föl a vállalkoz­ó gazdászatot. Névszerint a mezőgazdát a jutái- i poleont mégis ma oly miniszerek szolgálják, kik zási szellemet, bő kárpótlást és jutalmat ígérve a­­ mazó termények előállítására serkentik, s azon i­s a­­­z ú­t urat nem találták eléggé szabadelvűnek, rájuk fordítandó gondért. Aligha van Európában­­ czikkeknek , miket vasút segélyével olcsóbban Azt fogják állítani,hogy a nyugati hatalmak a mg­­kedvezőbb földtér vasútépítésre mint Magyaror­ szerezhet meg, költséges termelésétől gyümölcsös,­ rennei hegyeken túli jelenlegi rend megsemmisí­­szágban, s az európai forgalom élénkülése folytán, több munkára térítik. Verseny és jutalom reménye­­­zését nem fogják megengedni; de a köztársaság, mely terményeinknek minden irányban biztos el­v által buzdítják őt földei, gazdasági rendszere és­­ vagy M­on­tp­e­nsier herczeg régenssége sok­­szállítási csatornákat e piaczokat készít elő távol­i eszközei javítására, s paradicsomot teremtenek kai nyugtalanítóbb a hatalmakra nézve, mint egy és közel, becsületes kamat is kínálkozik a befek-­ elhagyott, sivatag helyekből. Bármily merev le- 1 herczeg visszahelyeztetése, ki nem mint legitim, tetendő tőkének. gyen is valamely vidék mezőgazdasága, a ta­­j hanem mint szükséges tér vissza. Úgy fognak vé­leni azért, mintha csak távolról is valamely vasúthálózati tervet akarnánk előterjeszteni, ha­­­nem tulajdonkép csupán eszme-­­ figyelemébresz­tésül vetünk ide némely pontokat, miket legin­­­kább gazdászati tekintetből fontosak s alkalma­saknak találunk egy kiterjedt s jól tagozott ol­­vasutlánczolat összekötő szemeiül szol­pasztalás tanítja, mikép az a viszonyok len­­j lekedni, mikép Anglia nem engedendi meg, hogy a di­letének, mit hatályos közlekedési módok elő - ' maga módj­a szerinti alkotmányos igazgatás helyet­t. s. vasutügy, különös tekintet­tel Magyarországra. III. Előttünk Ma­gyarország térképe s Fényes Elek geographiai munkája. Amaz a vasúthálózat legalkalmasb pont­jait, emez a helyi viszonylatok, minőségek és igé­nyek képét tárja elénk. Gazdasági szempontból taglalván a vasutak előnyeit, nem feledjük el min­denekelőtt, mikép koránsem mellőzve az ipar és kereskedés követelményeit, mégis fő tekintettel tartozunk s akarunk lenni azon irány- és hely­­pontokra, miket úgy látszik, maga a természet jelölt ki egy alkalmas közlekedési háló összefog­laló csomóiál, s a közöttük évenkint megújuló ál­dás szétárasztósul. Ezek az egyes termesztési vi­dékek jelentékenyebb központjai. A magas kormány által tervezett s több mint 900 mértföldnyi vonalösszeget képező vasútháló­zat, melynél államgazdászati czélok mellett po­litikai s hadműtani tekintetek is figyelembe van­nak véve, természetesen csak a birodalom főbb vonalait foglalja magában ; ezeken kívül szabad Levelezések. Pária, oct. 12. vany hitelességében, de mi azt mondjuk: ha Mon­temolin gróf nem maga szerkesztette azt, akkor valódi barátjai szerkesztették helyette; ha az nem az a­mit ő ígér, az, a mit kívánnak tőle. Be­fejezni akarják a forradalmat a királyság által,s minthogy Izabella királynőt e feladat megoldá­sára nem tekintik képesnek, ezért annak megol­dását másutt keresik. Cabrera tábornok még folyvást Páriában van. Biztosan állíthatom, mikép­p Montemolin gróf nyilatkozványával tökéletesen egyetért. Nemrég közöltem volt, mikép Párisban az amerikai ügynököknek egy egész csoportja gyűlt össze, s ez urak most Ostendében vannak. — A franczia kormányt e congressus aggodalmakkal tölti el, épen azért, mivel nem tudja szorosan, mi rejlik e mögött. Hogy ott a cubai ügyet tárgyal­ók, ez magától értetik, de ez bizonyára nem min­den, mi ott történik. A keleti háború iránt nem közönyös a congressus, mivel az Egyesült Államok Anglia tengeri hatalmának túlnövekedésétől tar­tanak, — ez az mi őket nyugtalanítja. Valamennyi politikai férfiaink sötét jövőnek néznek eléje. Azon seregerősítések, melyek ke­letre küldetnek, azon iszonyú készületek, mik a franczia s angol kikötőkben a balti-tengerem jövő háborúra tétetnek, a kormány lapok fenyege­tőző szavai — mindez Anglia azon szándékára mu­tat, Oroszország ellen élethalál-harczot folytatni. Mondom Anglia szándékára, mert Francziaország mondhatni inkább csak utána ragadtatik. Van­nak pillanatok, midőn II. Napóleon maga magától gondolkodva kérdi, hol és mikor fog ez végződni ? E közben itt keserű telet fogunk tölteni. Az élelmi­szerek roppantul drágák és semmi sem ol­csó itt, kivéve a kenyeret, minden egyébben nagy hiány van. Tehát B­a­r­b­é­s, mikép előre megmondtam a kegyelmet visszautasította. E megkegyelmezés sem a polgárságnak, sem maga Barbésnak köszö­netét nem tudta megnyerni, sőt úgy látszik, az ez utóbbi emlékezetét csak fölelevenítette. Barbés már el volt feledve,ma neve ismét valamennyi mun­kás ajkán forog. Még egy másik esemény is meg­lepte a polgárságot. Emlékeznek önök Trouvé- Chauvelről és ennek portávali viszonzásáról a kon­stantinápolyi bank miatt. Trouvé-Chauvel egyike a demokrata párt főnökeinek, s a februári forra­dalom után rendőrfőnök volt. Azon ürügy alatt vele a bankügy iránt beszélni,­­ magához hivato­tt a császár St. Cloudba; legbarátságosban be­szélgetett vele, megköszönte azon jóakaratát, mit 1848-ban iránta mint rendőrfőnök tanúsított s több effélét. A polgárság mindezt a demokrátia iránti kedvezménynek tekinti és megdöbbente bi­zonyosan csak kisértetet lát. Néhány nap óta ismét choleraesetek fordul­tak elő. Egészben véve tavaly óta Franciaor­szágban 100,000 személy halt meg az epemirigy­ben. Ebből 11,000 esik a Száj­na megy­ére. U. S. A déli tábort 15,000 főre fogják emel­ni. Azon seregerősítések, melyek kelet számára vannak rendelve, 30,000 embert tesznek. Metz­­ben kísérletek léteznek congrévröppentyükkel, mik 8000 méternyire (egy méter körülbelül fél el) visznek. A tábornok, ki azokat feltalálta,leg­közelebbi évben a balti tengeri tüzérséget ve­­zénylendi. - - Mikép hallatszik, a kormány Krisz­tina királynén­k a tartózkodást Bagnéresben meg nem engedte.­­ ■ ttA septc. 30-diki austriai sürgöny jelenleg főtárgya a közbeszédnek. Mindenki vitatja az ok­mány tartalmát, s okoskodnak azon lehetőleges vagy valószínű határozatokról, miket a királyi kabinet hozand; a hírlapok szintén szemlélődé­seik tárgyává tették az ügyet. Azonban fájdalom, e kérdés is, daczára nagy európai fontosságának, egészen párt kérdéssé tétetett, s a hírlapok idéznek, nem sokáig bir ellenállani, s csakhamar , adjon egy a spanyol szellemhez alkalmazottnak, a megtámadásai, a­helyett hogy a porosz politikát rendszeressé, virágzóvá alakul át, s mely sem a józan szabadság eszméit, sem a mér- t élesen ezemügyre vennék, különösen a „Neue Ha tehát, a mondottakat összefoglalva, a­­ sékelt haladás reményeit ki nem zárja: — de hisz­­ Preusz. Ztg“ ellen fordulnak, mely amaz okmány földjövedelem és érték az előállított termény­ke -­­ Anglia, daczára alkotmányok iránti előszeretete-­­ közzétételétől fogva, minden tekintetet mellőzve lendőségével, a föld termő képességével, vagyis , nek, benső szövetségese a francziák császárjának, nyílt homlokkal lép föl Oroszország mellett. Azon­ HIVATALOS RÉSZ 548 October 18-a 1854. Berlin, oct. 14

Next