Budapesti Hírlap, 1854. október (534-559. szám)

1854-10-20 / 550. szám

Pest,­­Péntek, Előfizetési f­eltételek A „BUDAPEST! HÍRLAP“ october-decem­beri évnegyedére. Helyben : 4 ft pp. Vidékre : 5 ft 20 kr. pp. SZIKÜL HIVATALOS RÉSZ A legfelsőbb rendőrhatóság egy a pesti rend­­őrigazgatóságnál megürült főbiztosi állomásra dür­­nersdorfi t­­i 11 n­e­r Otto rendőrbiztost Pesten, s a bécsi rendőrigazgatóság egykori fogalmazósegédét Bayer Józsefet pesti rendőrbiztossá ki­nevezte. F. hó 9-kén 12323 se. a. kelt igazságügyi bocsátvény által ez ügyvédség ideiglenes gyakor­lására a pesti főtörvény Mé ki.Jiéfát Albert, hiva­­tali székhelylyel Mezőkövesden Illés István ki­­neveztetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Paris, oct. 15. —S.— Gróf B­u­o­­ bír legutóbbi sürgönye sept. 30-diktól) itt én Londonban nagy figyelt­met gerjesztett. A „Times“ nem kétkedik, mi­­szerint a háborút Austria s Oroszország közt nem­sokára kiüt, s h­gy jövő évben Poroszországhoz ingatag politikájáért a nyugati hatalmak s Aus­tria kérdést intézendnek. Ami kormányköreink és kormánylapjainkban hasonló módon nyilatkoznak, tatár nem is oly egészen mérséklet nélkül. A félh­­ivatalos sajtónak s különösen a ,,Pays“-nek ál­landó themája, miszerint a háborús fanyarokért egyedül Poroszország felelős. Mi nem ítéljük meg a vádat, csak a tényállást erősítjük meg, s ehhez katoljuk azt, mit állam­férfiaink egyike jelenlé­­tünkben mondott: közvetlenül tr­­rimbeni ese­mények eldőlése után Poros­ország fel fleg szó­líttatni valamelyik párthoz állásra. Ha elesik Sze­­basztopol, akkor a nyugati ha­tak­eak megelégsze­nek azzal, hogy Poroszország Austriával egyet­­értsen: ha nem esik el Szebasztopol, akkor a nyu­gati hatalmak ki fogják nyilatkoztatni , mikép nem elégszenek meg azzal, ha Poroszország O­­roszországgal szakít, hanem hadműködési alapot követelenének Poroszországban sergeik számára, és ha ez meg fogna tagadtatni, akkor azt erővel is szerezni tttrekvendenek. Az olvasó láthatja, mikép a politikai látha­tár még folyvást sötétül, és hogy a jövő év ered­ményeit, talán még a legközelebbi hónapéit sem lehet előre kiszámítani. Nem mulaszthatjuk el az ö­vbírót egy röp­­iratra figyelmeztetni, mely néhány nap előtt je­lent meg e magas eredetűnek lenni mondatik. Czime: „Lettre a V Empereur (levél a császár­hoz)“ és, mikép igen biztosan tudjuk, előfutára az egy sokkal tökéletesebbnek, mely maga részéről bővített és javított kiadása lesz az ismeretes irat­nak : „Európa térképe.“ Ama levél névtelen írója kimutatja a császárnak, miszerint Lengyelország helyreállítása a keleti háborúnak szükséges kö­vetkezménye. Tartózkodunk az erre vonatkozó megjegyzésektől, s nem akarjuk taglalni a külön­ben ,igten jól irt levelet, mely egyenesen a fran­­czia közönség rokonszenvéhez szól, melynek elő­szeretete az „észak k­apcziai“­ iránt, mikép­p le­vél a lengyeleket r­evezi, még nem halt ki. Ezen „levél“ különösen azért fontos, mivel a kormánylapok egy idő óta Lengyelország felizga­tásának lehetőségére czéloznak. Már most közöl­­hetnék a másik ropintnak, mely Szebasztopol netaláni bevételemen fog megjelenni, valószínű tartalmát, azonban mellőzvén ezt, csak azt je­gyezzük meg, mikép abban az európai térkép egészben a megváltoztatása indítványoztatik. Egy magas­ állású katonatiszt a császár kör­nyezetéből megjegyzi tegnap előttünk, mikép nem remélik, hogy Szebasztopol a hó 20-ka előtt bevehető legyem Canrobert tábornok csinos levélben meg­köszönte a császárnénak, hogy neki lett csazájakor egy csodaemlékképet (a bold. sz. szűz emlékké­pét) ajándékozta, ikivek állítása szerint ezen em­­lékképnek köszöni megszabadulását az almai csatában. Peres tábornoknak is ajándékozott a császárné egy ilyen emlékképet. B­a­r­b é­s Francziaországot elhagyta, mint­hogy levele számtalan példányokban keringett, ennélfogva semmi feltűnőt vagy meglepőt nem tal­álhatni abban,­ hogy az a ,,Moditeur“ben kö­­zöltetett,azon megjegyzéstel, mikép Barb és a csi­szár kegyelem tényét nem értette meg. Barbés borostyánál Rochefoucaulturat nem h­agyik aludni. Ő a legitimista párt nevében tiltakozik azon állítás ellen, mintha ez az oroszok győzel­mét kívánná. Rochefoucault­ur e lépésénél legfz­u­latságosb az, hogy ilyesmit a legitimista párbról ki sem állított És még azon boszuságot is kel­lett a marquisnak megérnie, mikép a „Gazette de France“ kivételével, melynek részvényesei kö­zé tartozik, egy legitimista lap­­sem vette föl til­­­­takozását. Rochefoucault az együgyű öreg­ember, minden befolyás nélkül a legitimisták közt. 181é­ben egyébiránt nem­ volt oly halkfias mint most, mivel akkor a maga lovait a Császár szobrához fogátá a Vendome- téren, midőn az leveteték és elhordaték. Bourréeur állítólag követnek fog menni Persiába. Ez ugyanazon diplomata, kinek kele­ten­ küldetéseiről tavaly és a jelen év kezdetén szólottunk. Végre közlöm azon nevezetes tudósítást, miszerint a kormánynak terve van a lorette­­ket elnyomni, vagy igazabban szólva, őket fény­űzésük szerint fokozatos és arányos adó alá vetni A párisi társaság állapota mellett a lorette való­ban egészen fölösleges lett. Austria­ birodalom, Bécs,oct. 18. Azon fontos és nagyszerű vállalatról, melye­t már röviden indítedlana, t­i. az úgynevezett vulli grandi verőnéri és estigliesi kiszárításáról Lombardiában, az ,,ö C.“ követ­kező részleteket közöl: A foganatosítás végetti társukat alakítására a tárgy nagysága és az érde­kelt részvevők Sokaságánál fogva az 1810 nov. 20-ki olaszorsz­gi törvény értelmében czélszerű­­nek találtatott egy külön s­z­­lályzat kibocsátása, mely a legérdekeltebb földbirtokosok meghallga­tásával szerkesztve és éretten megvizsgálva a nagyfontosságu czéloknak megfelel, s egyszers­mind azon nehézségeket megszünteti, melyek ezen csaknem egész század óta óh­ított vállalat­nak foganatba vételét eddig akadályozták. A mi­­lifiai és velenczei helytartó urak bízattak meg annak végrehajtásával s az az országos törvény­­­lapba is felvétetett, hogy A királyság tartományi törvényhozásában, A franczia rendszer szerint, az austriai közigazgatásnak ott létesítendő nagy te­remtménye örökíttessék,, mely által tettleg egy egész tartománynak egyharmada, ha nem is térterjedelemre nézve, de államgazdászati tekin­­tetben s a föld tenyészhúszágát véve, fog meg­nyerve lenni. Noha nem lehet tagadni, hogy e nagyszerű vállalat létesítése az említett tartomá­nyoknak­ jelen pillanatban kissé nyommasztó pénzviszonyai által nehezíttetik, de mégis remél­hetni, hogy a kiszárítandó terek mostani tulajdo­nosainak, a nyereségnek számtani bizonyossággal szem elé­­állítása és azon népszerűség mellett, melylyel ez ügy az országban századok óta bír, sikerülni fog a szükséges tőkéket a kiszárításra és a nyert mivelendő föld megtelepítésére előte­remteni. — A rábízott ország jóllétéről gondos­kodó főkormányzó, valamint adlatusa gróf R­e­c­h­­­b­e­r­g polg.­biztos urak nem késendenek az illető földbirtokosokat ez ügyben, mely két tartomány felvirágzásának emelését oly nagy mértékben elősegíteni hivatva van, tanács és lelkesítésükkel támogatni. Mind a bel mind a külföld láthatják ebből is, mily kevéssé engedi magát a császári kor­mány a jelenkor különféle viszontagságai és a még bevégzetlenül függőben levő nagy nemzetközi problémák mellett is az austriai tartományok a­­nyagi jólétét előmozdító rendszabályok megpen­­dítésében és keresztülvitelében meggátoltatni. Bécs, oct. 18. A tegnap Babninból távirt köz­lés, mely hirképen a porosz válasznak onnét Bécs­­ba 16-kán elküldetését jelentette, tévedésen alapult, mivel e jegyzék megérkeztéről Bécsben máig semmit sem tudnak, azt még csak a jövő hétre várják, vala­mint tartalmát is még ma mély ho­mály boritja.Mind­­emellett azon nézet uralkodik, hogy Berlinben a két 550. Sextet Réfbl —he í *y bént láp k­­in a hivatalion. Hírt János könyvnyomdáikban (Országat Ktmetá- ItkUi), Vidéken minden n. Mit. postahivs­­tálnál. — Az előfizetést tartalmazd levelek a pzlm. lak­ból? s utolsó posta /eljegyzése mellett, * a pénzzel -’gyűrs ktraellisttrs egyenesen akiad d-blvatslkoa nt*.­­■ aftandtf k. K L A P / 1­­ - ' 11, í r . , szerkesztői iroc. van : Ország-ut, 6. al. su (Kiinovalder házi 2-ik emeletben. „ . . fAegJaleult e U­i, üStfei # & '6bi; Hunopsk utSuí Q*jufklt ÉS­­»<■»«, m1n 4«.'iuf,p reggel, XlflUhíSifl dl). Vidékre I tii i 4 v­­­f • : 10 frv, í»ii«u nii­­ e ; 4 ír. vo fa. Helyben, rí i - 4 V * «; g Zra„ ívusf fiíj«; 4 Ért, — A hitéé i4.e * í 8*ar8í hiuCbgon eorSua* é^jrszsr­­ijídktatísaárt 6 fa, lötrti­­•zSrtstt­­rejig 4 tar. lííiaitMtík — ,ftgySa róla 10 pfa nagyhatalom megegyezésének kedvező fordulat van készülőben. A „K/cutfcettiing“ Austria elleni tom­­­bolására nem sokat adnak, sőt inkább azt jó jelenség- Bet tekintik. — Leitovszky János magyarországi herczeg­­primás 6 emin. holnap váratik ide, jövő héten hg Schwarzetberg bibornok érsek & eminenti­­éjával együtt Romába elutazandó. — Az uj bányatörvény i. é. nov. 1-jén lép ha­tályba. — Mint értesülünk, a magas kormány a „Kői-­­­esedzőtársulat“ név alatt alakulandó új hitelinté-­­­zet vállalkozóinak megengedte, hogy a szükséges­­ előkészítő rendszabályokat az alapszabályok kidol- l­gozására megtehette. KÜLFÖLD.­­ Tudósítások a harca terekről Délkeleti csatatér. Az „Oest. Soli­­­d teutrd“ legújabb haditudós ításait következő I bevezetéssel nyílja meg: Ha a krími tudósítások,­­ melyek az orosz felmentő seregnek Perekopból I oct. 7-kén történt elindulását jelentik, valósulnak, [ akkor érvényre jut azon kimondott nézet, misze­­­­­rint az egyesültek kiszállási pontjukat ro­zul­vá fosztották. Mindamellett a szövetségesek — ezt az orosz hivatalos j­­entések bizonyítják — eddig előnyben vannak. Ők az almai csata után az el­lenség és Szebasztopolvár szeme láttára Balakro­­vaba oldalvonalá­t létesítettek a legkisebb hábo­­ríttatás nélkül, és Mencsikoff hget tökélete­sen rászedték, mert ő azt hitte,­ hogy ellenségei a tengeren fognak uj hadiszűködési­­ alapjokhoz kö­zeledni E merészen végrehajtott ut igen nagy kétséget támaszt az iránt, hogy az or.-wr tábornok eszélyesen tette legyen a maga rendszabályait És mégis mind a tények mellett kérdés, várjon az e­gyesültek a felmentősereg megérkezése előtt be­veszik-e Szebasztopolt, vagy elég erősek lesznek a mondott sereggel megütközni ? Bármint alakul­janak a dolgok, annyi bizonyos marad, hogy a Krím megtartása csak Perekop leírásától függ. A mondott lap ezután áttér tudósításaira. Krimi közté­re pet. 10-ig terjed, mely semmi na­gyobb hadieseményt nem jelent. Az egyesültek az előkészületeket megtették, de ost­romhoz m­ég nem kezdtek, hanem Kadi­koinál védelmi állásukat sánczok által erősítik. Raglan és Can­r­o­ber­t igen jól tudják, hogy­ az orosz főparancsnok erősítéseket vont magához, s többé nem Rakosisearai, hanem Szebasztopol és a­­­ki erődjei szolgálnak hadiműködése támpontjául, s ez állomás ez oroszok támadó mozdulatait igen lehetségessé teszi E támadásra az egyesültek ké­szen vannak, a haderők, melyekkel a Krímben rendelkeznek, megengedik,hogy ők maguk táma­dólag lépjenek föl, a erősítik, hogy az ostrom már közelebb, és pedig egyszerre más combinált hadi­­művelettel kezdetét veendi. — Másik közlés, mely oct. 7-ig terjed, írja, miszerint Mencsikoff hg 20,000 embert hagyva Szebasztopolban, serege többi részével északnak fordult, hogy a szabad közeledést Perekop és Szebasztopol köz­t, mit az egyesültek 80­­0 embere akadályozott, visszaál­lítsa és az utóbbiakat, ha lehet, a főseregtől el­vágja. Miután ez nem sikerült, átadta a parancs­nokságot a maga és a szebasztopoli csapatok fö­lött Chomutoff­ánoknak, és 1-jén Perekopba elutazott, az összevont felmantócsap­atok fő­parancsnokságát átvenni. Ezek állanak:3 gyalog, 3 lovasosztályból és 8 kozákezredből. A még várt pótcsapatokkal a felmentősereg .76,000 emberből álland, és úgy hiszik, hogy oct. 2­-káig e sereg a 30 mfdnyi utat Szebasztopolig megtehetendi. Hogy e sereg oct. 7-kén Perekopból Mencsi­koff­ig személyes vezérlete alatt már elindult, ezt egy odesszai levél erősíti.­­ Oct. 7 kén újra 2 gyalog és 1 lovasezred érkezett Ben­derből O­­desszába, és 8-kán gyorsmenetben a Krimbe in­dult. Hallomás szerint Canrobert Jook a had­­­ügymin­szériumhoz intézett legújabb jelentésében azon nézetét fej­ette ki, hogy October lefo­lyása előtt győzelmi hírt az egye­sültek táborából nem egykönnyen várhatni, mivel az addig tett kémlésekből az tűnik ki, hogy a vár mindenesetre képes magát legalább tizennégy napig a legkomolyabb megtá­madás ellen is tartani. A csapatok élelmezése, mi még folyvást nehézségekkel van összekötve, a halogatásra nem keveset tesz. A Krimi legújabb tudósítás a város ostromának kezdetét 11—12- re teszi. A két sereg folyvást erősíti magát. Mint Odesszából od­ag 1- ről írják, a szebasztopoli ki­kötőből a nagy kikötő északi partjához vonult orosz flotta tökéletesen feáatakést lábra állíttatik, s az északi erőd védelm­­ében részt fog venni A hajók ott e­béd -próbatüzelést nyit­ottak, m­ely alkalommal állomásuk igen előnyös volta bebizo­­­nyult . Az emlegetett hajóelsülyesztésekről kö­vetkező felvilágbon­ás érkezett: A ha­jók úgy van­nak elsülyesztve, hogy a háromhárom hajó által képezett torlaszok közt kényelmes átmeneti út hagyatott, s ezek is lánczokkal, de melyek elhá­­ríthatók, el Vannak zárva. E mesterséges Utézbro- Bokon a kikötőbe benyomulás nem lehetlen, de igen meg van nehezítve. E szerint A kimenetel az orosz hajóknak is lehetséges A tengersél­en fölül levő hajóré­kek meg­vannák hordva éghető­­anyagokkal, melyek fenyegető veszélyben meg­­gyujthatók. Várnában oet. 7-kén legfontosb napi hir volt Szebasztopolról, hogy Raglan lord és Canrobert unok 5 kén a tábort elhagyták, s személyes kémlére indul­ak Szebasztopol ellett ; utjuk 3 napig tartand. A franczia Angol csapato­k Bátorok a ott táboroznak; a kémlére 3 osztály rendeltetett ki, mind m­b 1000 emberből álló. Bu­­roklim­­ és az egyesültek­ le­gszélső ütegei két távirdák­at ittattak. Az oroszok Szebasztopol diffi részén szorgalmasan ássák a lőaknákat, s a fe­nyegetett pontokon az éghető anyagokat zagyban halmozzák össze. Odesszában oet. 7-kái Menesikoff her­­czeg következő hivatalos j lentéentétetett közzé: „Oct. 2-kán az egyesültek előnyomuló mozdula­­tot tettek Pereko­p felé, oly szándékból, hogy Chomutoff lovassági b­oká­t erős állásából ki­­csalják, miután ez nem sikerült. 8,000 embernyi török csap­atot, a török egyiptomi fiattá fedezete alatt helyőrségül Eupatoriába küldvén, 3 ban a hadsereg derekával az országúton Balakliva felé elmentek“ A ,,Journe de Crist.“ szerint, a Krim és Konstantinápoly kö­t, mivel az­ eddigi közlekedés elégtelennek tűnt ki, egy minden s ik napon in­duló rendes posta-igozős­ szolgálat rendi­zt­ tett, azon posta­hajókon kívül, melyek rendkíív­i ese­­tekbe­z, kivételképen elindítt­atnak. Bukarestből od­­a jól ifjúk, miszeri­nt Om­er pasa egy idő óta a Dobrud­ fa f­é nyo­muló csapatokat gyorsmenetekben mozdíttatj­a előre. Mondják, hogy R­ag­­­an lord sürgető fedezútítást intézett O­m er p­­eáhíz, hogy hadi­­működéseit siettesse és még e hóban nyissa meg a tam diet. A figyelőndtest már a Dunához ér­kezett A „Soldfrd“ írja: '« Perovsky tnok pi­­radcsa alatt álló hultest, m­lynek el­ő­reede ta­tása az volt, hogy a khiv -i, kholondi és tuskendi khávokkal egyesülve B­it Lídiába exp d*tiót lé­tesítsen, s tudomás s­erint ellenp­rarosot k­pott, mint Asztrakhánból írják, Bakuba (* kispiumi­­tenger p­artján fekvő városba.) megérkezett. Egy­szersmind az egész kaepi-tengeri flottilla e kikö­tőben áll, ho­r­á­i csapatok egy részét, név szerint pedig ágyukat, lőszert és élelm­ikészletet szedjen föl s szállítson el. Az expaditio czélját nem tudni, sem a kiszállás helyét, de általánosan beszélik, hogy az Aeztrabad, egy persa város a kalpiumi­­tenger legvégső délkeleti partján lenne. Északi harc­tér. A „Moniteur de la flotte“ oct. 5-kéről az Aland szigetekről követ­kező tudósítást vett. Az Ajir angol sorh­­ó eltávozása után pár nappal, mely Bomirsundrál maradt volt, nagy távolságú czél­övésekbeni gya­korlatok végett, s már Angolországba visszatért, s Miklós e­­ártól küldetve egy csendőr-ebredes ér­kezett hő ei­beré­ről­­az Alandszigetekre , hogy a Myök állását kikém­ítje, s Ártól jelentétet tegyen. W: a Bigg sziget legvégső p­álym stárja ki­s Tieby-ig, azon pontig haladt elő, hol a franczia táborhely áll. Ott két kereskédet aakartak be­fogni, kikre gyanú volt, hogy az egyesü­lek szá­mára élelmi­szereket szállítottak. Erre ez­e dék békés és szelíd lakosai mintegy 4—500-an egy­begyűltek, az oroszokat megtámadák és fa fog­lyokat kiszabadították. Ennek híre csakhasz más vidékeken is elterj­edett­; a lakosok az oro­szok elűzésére fegyvert ragadtak és a következő éjen az ezredes oda­ugya a falut, embereivel az­­ erdőbe vonult, b. sikerült ismét h­­óra szállania. E tény nagy fontosságú, s azt bizonyítja, hogy­­ az alandiak erősen el vann­ak szánva az orosz­­ jármot nem tűrni tovább. Különben az oroszok­­ most nem elég erősek arra, hogy a szi­getek meg­­­­szállására elegendő csapatot küldhessenek Hír szerint az alandiak függetlenül és hadtanilag October 20-a 1854.

Next