Budapesti Hírlap, 1854. október (534-559. szám)

1854-10-22 / 552. szám

Pest, Vasárnap, »»%*, BUDAPESTI HIRLAp Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderházi 2-ik emeletben. Megjelenis e lep, hétfös, a főbb aiuiepek at&iw napokat ki­­rév., mindennap reggel. Kififl­etéss dl]: Vidékre : 1 é 1 é­v - r­e : 10 fit., év ne­gy­ed re ■ S ti. 20 kr. Helyben , fél­évit: Sírt., évnegyedre: 4 írt. — A hirdetések *tsi­r hitelezott sorinak egyszeri beiktatásáért 6 kr, több szériért pedig 4 kr. sírmittetik — ü­gyes síéii 30 pkr & 10 Use the tál —he­l­y­ben a lep kiadd hivataliban Ben J Já­nos könyvnyomdájában (Országút Kunceal­­derhás), vidéken minden cs. kir. postahiv. - tálnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a cslm. lak-­ hely s atolsfl posta feljegyzése mellett , a pénzzel együtt b­á rmon t­e­r­­­tv­e egyenesen akiadd hivatalból ate­­ettanddk. HIVATALOS RÉSZ­ rét. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt oklevéllel P­o­o­h­e Adolf os. k. udv. tanácsost a budai helytartósági osztálynál, mint az austriai cs. vaskoronarend harmadik osztályának lovagját, e rend szabályainak értelmében az austriai császári birodalom lovagrendjébe legkegyelm­esebben föl­emelni méltóztatott. A belü­gyminister, az igazságügyministerrel egyetértve M­ándy Bertalan, Komlóssy Antal és Cseh János, ezelőtt ideiglenes főszolgabirákat szolgabirákká, Fischer Miklós és Tóth Sándor s szolgabiróhivatali tollnokokat, Bartók Antal volt helyettes járásbirót, Papp Vincze volt ideiglenes járási segédet, Nagy József volt ideigl. járásbiró­­sági segédet és T­é­re­y Pál volt helyettes megyei titkárt segédekké; — végre Lukács József fo­galmazósegédet, Szabó Lajos volt ideigl. járási segédet, Cseh Ferencz volt ideigl. járásbirósági igtatót, Bach Sándor volt ideigl. járási segédet, és C­semák Béla orsz. főtörvén­yszéki figyelőt toll­­okokká a nagyváradi közigazgatási terület cs. k. ve­gyes szolgabirói hivatalaihoz kinevezte. A magyar cs. orsz. pénzügyigazgatóság F­e­­j­é­­ János félegyházi 11. oszt. adóhivatali ellenőrt 111. oszt. adószedővé ugyanott ideiglenesen kine­vezte. F. hó 12-ken 15,680 és 18,668 sz. a. kelt ig­azságü­gyminiszeri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pozsoni főt­örvény­széki kerületben hivatali székhelylyel Beszterczebányán I­­r­e­x­t­e­r András, a p­e­s­t­i főtörvén­yszéki kerü­letben, hivatali székhelylyel Esztergomban Eöry Károly kineveztetett. Hogy az 1850. jun. 27-ki császári rendelvény h­atározmányai a magánoktatásról azon kiterjedés­ben, milyenre tényleges okok ajánlkoznak, alkalma­zásra juttattassanak, a cs. k. kultus- és oktatási m. l­inisterium 1854—ik sept. 27-ki ,475%s8­ **• alatt, tekintettel a nevezett csász. rendelvény 9. § ára, összeköttetésben ugyanannak 2. s 3. §-aival — el­­rendelé , miszerint a kunszentmiklósi és a­­szódi evang. magán-tanintézeteknek, melyekre nézve hiányos elrendezésük miatt az általánosan kitűzött oktatási czél elérése megoldhatlan felada­tul tekintendő, mint gymnasiumoknak tovább fenn­­áll­ni meg nem engedtetik. Ezen úgy mint ama magán-tanintézeteknek, melyeken egykor a gymnasium­ tantárgyakban­ ok­tatás adatott, s melyek az illető védnökségek sza­bad elhatározásából azóta más oktatási czélokra fordíttattak, gymnasiumi minőségben netaláni uj­­ramegnyitása a nevezett os. k.­­ ministerium kü­lön jóváhagyásitól függ. Buda, oct. 16-kán 1854. A cs. k. helytartósági osztály által. Katonai rögtönbirósági ítélet. Kovács Mihály, bölcskei, tolnám., m. o. szül., 31 éves, reform., nős, egy gyermek atyja, hajasszolga, madocsai lakos, eddig törvényszékileg feddetlen, f. é. jul. 27—28-ka közti éjjel Runyai Antal és­­Juhász István csikósbojtárokat a faiszi határban felszólította, vele a halászi pusztára lova­golni, hogy ott egy juhot lopjanak. Ezek furkósok­­kal felfegyverkezve vele a halászi pusztára el is mentek , de bűnös szándékuk végrehajtása két nyáj­őr jelenléte s ébersége által meghiusíttatott. Ek­kor K­o­v­á­c­s elhatározta a kereki­­pusztára lo­vagolni , s ott egy juhot, ki mindjárt erőszakkal is elsajátítani. E czélra megtanította két társát Ró­­­n­­­a­i Antalt és J­u­h­á­sz Istvánt, hogy furkós­­botjaikat vállukon vigyék, hogy a nyájór azt higye, mikép fegyvereik vannak,­­ annál inkább féljen tő­­lük. Ilyen félelemgerjesztő előnyomulás közt Ko­vács Mihály a kereki pusztára érkezve, Kollár József juhászt felszólította, hogy nyájából neki egy juhot adjon , a midőn utóbbi ezt tennivonakodott,Ko­­vács Mihály őt agyonütéssel fenyegette s ez alatt a nála levő bunkósbotját fenyegetve forgatta feje fölött, mintha valósággal rá akart volna ütni. Kollár József mindemellett sem adott neki juhot.Most Kovács Mi­hály Runyai Antal bojtárnak azt parancsolta, hogy szálljon le a lóról,és Kollár nyájából egy juhot vegyen el, mit Runyai a Kovács ismételt felszólítására meg­­ is tett. Erre a tettesek a rablott juhval eltávoztak, s azt később az annak mikép szerzéséről értesített Juhász Antal és Jánossy Mihály csikósokkal közö­sen elfogyasztották. K­o­v­á­c­s Mihály azért, mint e bünténynéli főczinkos f. évi oct. 13-kan a cs. kir. katonai rögtön bíróság elé állíttatott, és miután azt törvényesen megállapított bizonyosság mellett be­­vallá, rablás bűne miatt, a magyarországi cs. k. ka­­tonai és polg. kormány 1851. dec. 20-ki hirdetmé­nyének, továbbá az 1852. nov. 27-kén 2679/9­55 sz­ez. alatti rendeletnek értelmében. Összeköttetésben az 1854-ik mart. 25-ki 78%431 r. sz. a. bocsát­­ványnyal, f. é. oot. 16-kán egyértelmüleg hozott rögtönbirósági ítélettel kötél általi halálra ítélte­tett, és ez ítélet rajta ugyane napon Fartzon vég­rehajtatott. Pest, oot. 19. 1854. A cs. k. haditörvényszék. Csütörtökön f. hó 19-kén a budai cs. k. egye­temi nyomdában megjelent és szétküldetett a ma­gyar orsz. kormánylap első osztályának XIX. da­rabja, német egyedüli a magyar-német kettős­ ki­adásban, s tartalma következő : 216. sz. Az 1854—ki aug. 9-ki császári nyílt­­parancs, mely által egy uj törvény hozatik be a vitás ügyeken kívüli jogügyletekben­ törvényes el­járás iránt, a mely a lombard-velepczei királyság­ban, szerb Vajdaságban és temesi Bánságban 1854. nov. 1-jén, s a többi koronaországok mindegyiké­ben azon napon lépenk hatályba, melyen ugyanott az uj törvényszéki szervezet működése veendi kez­detét. Ugyancsak a fennemlített napon megjelent és szétküldetett az orsz. kormánylap második osztá­lyának XVIII. darabja német egyedüli s összes ket­­­tős kiadásokban, tartalma: 24. sz. A cs. k. pénzügyi orsz. igazgatóság 1854-ik aug. 26-ki hirdetménye, elhunyt adóköte­lesek hagyomány tömegének jövedelmi adóbevallási kötel­eztetéséről. 25. sz. A magyarországi cs. k. katonai s pol­­­gári kormányzóság 1854-ik sept. 26-ki hirdetmé­nye, mely által az 1851-ik mart. 20-ki ideigl. is­kolaszabályok részinti változtatása az iskolai költ­ségek megtérítését illetőleg közzététetik. Továbbá 1854-ik sept. 25-kén megjelent és szétküldetett az orsz. kormánylap első osztályának XVIII. darabja, német egyedüli és összes kettős kiadásokban, s tartalma következő : 215. sz. Az igazságügyi ministerium 1654-ik jun. 16-ki rendelvénye, mely által utasítás bocsát­­tatik ki a törvényszéki hatóságok belső hivatalos működése s ügyrendéről büntetőtörvényi ügyekben. Szintúgy 1854-ik sept. 25-kén megjelent és szétküldetett az orsz. kormánylap második osztá­lyának XVII. darabja, német egyedüli s összes ket­­tőskiadásokban, s tartalma következő : 23. sz. A magyarországi cs. k. katonai s pol­gári kormányzóság 1854-ik sept. 10-ki rendelvé-­­­nye, a magyarországi alapitványuradalmi tisztvise­­lők és szolgák fölmentetéséről a községi pótlékadók s közmunkák teljesítése alól. Végre 1854-ik sept. 12-kén az orsz. kormány­lap első osztályának XVII. darabja, mely 1854-ik sept. 9-kén egyedül német nyelven jelent meg, magyar-, szláv-, oláh- és ruthén-német nyelven megjelent és szétküldetett. Az e darabban foglalt rendelvények és hirdet­mények tartalomátnézete már az illető darabnak né­met egyedüli kiadásban történt megjelenésekor köz­re len bocsátva. a pesti postahivatalnál ajánlott levelekre néz­ve estvéli 5 óra; közönséges levelekre nézve est­véli 5*/a óra; a budai postahivatalnál mindennemű levelek­re nézve estvéli 43/8 óra. 2.Pestről Szolnok és Szegedre me­­nő irán­y­ban : a) A reggeli 6*/6 órai személyvonattal levelezések a Szolnok- és szegedi vaspálya mellett levő minden postahelyekre, továbbá a postajára­tokhoz Bajára, Zimonyba, Temesvárra, Aradra és Szebenbe. A felvételi záridő: a pesti postahivatalnál közönséges levelekre nézve reggeli 5 óra, az ajánlott levelekre nézve pedig az előtte való estre 9 óra; a budai postahivatalnál mindennemű levelekre esti 53/1 óra. b) Az esti 8 órai vegyes vonattal le­velezések minden a szeged- és szolnoki vaspálya­­ mellett levő postahelyekre, továbbá a debreczeni, nagyváradi és kolozsvári postajárathoz. A felvételi záridó: a pesti postahivatalnál ajánlott levelekre néz­ve estvéli 7 óra, közönséges levelekre nézve estvéli 7­/8 óra; a budai postahivatalnál mindennemű levelekre nézve estvéli ha­t óra. A szekérpostaküldeményekre (Fahrpost-Sen­­dungen) nézve, melyek Pestről a vaspályán szál­­littatnak el, a pesti postahivatalnál a felvételi zár­idő ekkér határoztatott meg; és pedig a küldemé­nyekre nézve, melyek szállitandók: a) a személyvonattal Bécsbe a málha­postával (Itallepost), Beszterczebányára naponkint a szekrénypostával (Cariolpost), Kassára Losonczon át vasárnapon, kedden, szerdán és pénteken estvéli 7 órakor; b) a postavonattal Bécsbe, mint eddig estvéli 4*/5 órakor; c) a személyvonattal Szolnok- és Szegedre, va­lamint a málhapostával Temesvárra és Szebenbe naponkint estvéli 7 órakor; d) a málhapostával Zimonyba csütörtökön estvéli 7 órakor; e) A málhapostával Péterváradra Zomboron át szombaton esti 7 órakor; f) a málhapostával Nagy-Váradra szerdán esti 6 órakor; g) a milhapostával Kolozsvárra szombaton esti 6 órakor. a­ Ducui puya­­küldőmé­n­yé­postantvatainal a felnevezett vonatok és málhapostákkal szállítandó nyolc az érintett napokon est­éli 4 ó/a óráig telnek fel. A postáknak a vaspályán eddigi megérkezté­ben Pesten opt. 17-kétől fogva csak azon változás fog beállani, mikép Szeged, Kistelek, Félegyháza, Kecskemét és Nagy-Kőrösről naponkint egy má­sodik levélcsomag a szeged-pesti reggeli vonattal, reggeli 7 óra és 22 perc­kor ide megérkezendik, és az illető levelezések valamint a debreczei posta­vonatról érkezők délelőtti 10­­ órakor fognak ki­adatni. Kelt Pesten oct. 14. 1854. A Pest és Szeged közt megindíttatandó má­sodik vaspályavonat, valamint a menetrendben a cs. k. délkeleti vaspályán történendő változások kö­vetkeztében folyó évi oct. 17-kétől kezdve a vas­úton Pestről szállítandó posták a következendő rend­ben fognak kiindittatni: 1.Pestről Bécsbe menő irányban: a)A reggeli 8% órai személyvonat­tal levelezések minden postahelyre a vaspálya mellett, továbbá a postajárathoz Rozsnyóra és Besz­­terczebányára, végre a külföldre. A levelezések felvételi határideje mindennemű levelekre nézve: a pesti postahivatalnál reggeli 7*/b őrs; a budai postahivatalnál reggeli 7 óra. b) Az esti 6*/7 órai postavonattal le­velezések minden a vaspálya mellett levő posta­helyre, továbbá Olaszországba és a külföldre. Fel­vételi záridó: NEMHIV­AT­ALOS RÉSZ. Levelezések. Bécs, oct. 20. A A lipcsei „Illustrirte Z­eitung“ ki­adói a napokban egy „Szebasztopol“ nevű képes lapot indítottak meg, melynek első számá-­­­ban részletesen le van írva — Szebasztopol be-­­ vétele Természetesen tatár alapokon. A bevétel azonban mindeddig papíron maradt, s teljese-­­­dése iránt legalább is alászálltak, de széles kö­­rökben csaknem eltűntek a remények. Az ostrom­­ lassúsága nagyon valószínűvé teszi, hogy az orosz­­ segédhadak előbb érkezendnek meg, mint Jerikó­­ falai leromboltatnának, s ez esetben nagyszerű­­ küzdelem várható, — s mi egyéb ? csak a hadak ura, Isten tudja! — Ez a közérzület viszhangja. A híres „Kladderadatech“nak is akadt egy berlini vetélytársa „Krake bl­er“ czim alatt, mely szintén torzképekkel tarkázott, s eddigi két száma­­ nem­ minden élet nélküli, sőt a lankadni kezdő­­ „Fliegende Blatter“nél sem roszabb. Az­ életek azonban bármi jók, ki nem elégítik tett­­i szomjainkat; nem mintha mi tettek után vágy-­­ nánk, de tettek hite után, mely nem tud sehogy­­ megérkezni mindamellett se, hogy a távirat­­rendszer egy tetemes tökélyesedésre jutott a­­zon legújabb fölfedezés által, mely szerint ugyan­­egy sodronyon egy időben oda s vissza, s igy két sürgöny irathatik. E találmány érdeme az austriai távirdaigazgató úré. — Az üzérirodalom leg­újabb terméke ,,Die Krim, ihre Geschichte stb. Leipzig, Remmelman 1855“ — csak annyiból méltó említésre, a mennyiből megvételre nem méltó férezmű. Ellenben nagy zajt csinál Heine „Vermischte Schriften“ czím alatt megjelent há­rom kötete, mely elég szellemdús észrevételt tar­talmaz a Lajos Fülöp korabeli irodalmi, művészi s politikai világból, de a mellett elég 1 e­z 11 e­t is; ezen körülmény, s az, hogy a 3 kötet ára 12 írt, továbbá a minden szellemi figyelmet elkobzó r­ii harcz nem nagy kelendőséget igér az egy­kor oly kapós szerző művének. — Bauer Bruno, a hírhedt, szintén két művet hozott, egy franczia s egy német röpiratot: „De la dictature occiden­tal“ és ,,Die Stellung Russlands“, melyek még extravagantiákban is sokkal szegényebbek, sem­hogy a józan ész hiányát pótolnák, s nem fognak nagy habot verni a napi irodalom óceánján. — A mi időszaki sajtónk bambergi reminiscentiá­­kon élődik, e kiáltón tanúsítja, mily érdek-­s tett­üres korszak az, mely Szebasztopol bevételének hamis hire, s bevételének valóságos de nehéz tel­jesedése között unalmas feszültségben tartja Európát. — A cholera iránti aggodalmak szűnni kezdenek, de a nagy félelem utónyomai még igen láthatók a gondolkozni képes középosztályban; például az utóbbi levelemben egy hatos halál színhelyéül említett házban levő igen fényes s lá­togatott kávéház, s a mellett levő vendéglő csak­nem üresek, annyira elrettentő az élvezetvágyat az életvágy; az alsó osztály jellemzetes könnyel­műsége ellenben dolgot ad a hatóságnak; ittas embert ma is szemeimmel láttam lerogyni, ter­mészetesen azon szegény osztályból, mely mér­sékletet s előrelátást nem ismer. A hatóság gon­dossága azonban fáradhatlan, s szemügye épen ezen osztályra, mint a mely magáról gondoskodni anyagilag s szellemileg képtelen, van függesztve. A baj egyébiránt szünőben van, föllépése vesztett erejéből, s halált csak ritkán okoz. — Bocsánat e kellemetlen tárgy érintéséért, hanem úgy vagyunk vele, mint a sötétben fütyörésző gyermek, szere­tünk róla fönnszóval beszélni, mintha ez által el­­ijesztenők. —dr.— Alig fejeztetett ki e lapokban óhaj­tás az iránt, vájná az uj vasuttörvény minél nagyobb vállalkozási tevékenységnek nyitná meg korszakát e téren hazánkban, ime a „Gaz­dasági lapok“ mai számában K­u­b­i­n­y­i Ágos­ton csász. kir. tanácsos s nemzeti múzeumi igazgató úr már egy vasútépítési javaslattal lép föl a felvidék számára, az ottani gyárüzlet emelése tekintetéből egy vasutvonalt ajánlván vi­tetni Szobtól mindenütt az Ipoly mentében Ipoly­ságnak, Balassagyarmatnak Losonczig, *) innen Füleknek, Várgedének, Rimaszécsnek, Felednek, egyenesen Rosnyóra. Ezen vasút egyik ágát Lo­­sonczról könnyű móddal lehetne vinni, úgymond­­ a javaslattevő, Vámosfalvának, Véglesnek, Zó- Z­lyomnak Beszterczebányára, más ágát pedig Ri­­­­maszécsről Putnoknak, Miskolczig. *) Örömmel értesíthetjük ezúttal a közönséget, mi­szerint Losoncz város hamvaiból phoenixként újra éledez­t évről-évre gyarapszik és épül. Az új építmények közöl említendő a reformátusok góth ízlésű s már csaknem egészen elkészült dí­szes temploma, Wagner János pesti építész je­les műve, továbbá Schöllers Adler nagy­szerű vegyszergyára, Ar­k­­osonozi építész ké­szítménye, a pasino-épület­e több más magán­lakok. A város kereskedése napról-napra növek­szik. A K­u­b­i­n­y­i Ágoston úr indítványára ado­­mányok útján alakult új könyvtár, mely l­ekö­zelebb özvegy Bory Lászlóné szül. b. Hellen­bach Karolina csillagkeresztes hölgy végrendelet folytán 1077 darab válogatott, többnyire fran­czia könyvekből álló gyüjteménynyel gyarapo­dott, most már 8,000 kötetet meghalad, a­min helyben, mind a vidéken sikeresen használtató A helybeli kórházban 18 beteg ápoltatik, a kisdedóvodában 110 kisded ovatik. Végre m­a jegyezzük, mikép Losoncz lakossága két év ad 2000 lélekkel növekedett. Egy vasút természe­tesen nagyobb lökést adna virágzásának. —Kr.-e .October 22-n 1854.

Next