Budapesti Hírlap, 1854. október (534-559. szám)
1854-10-22 / 552. szám
Pest, Vasárnap, »»%*, BUDAPESTI HIRLAp Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunevalderházi 2-ik emeletben. Megjelenis e lep, hétfös, a főbb aiuiepek at&iw napokat kirév., mindennap reggel. Kififletéss dl]: Vidékre : 1 é 1 év - re : 10 fit., év negyed re ■ S ti. 20 kr. Helyben , félévit: Sírt., évnegyedre: 4 írt. — A hirdetések *tsir hitelezott sorinak egyszeri beiktatásáért 6 kr, több szériért pedig 4 kr. sírmittetik — ügyes síéii 30 pkr & 10 Use the tál —helyben a lep kiadd hivataliban Ben J János könyvnyomdájában (Országút Kuncealderhás), vidéken minden cs. kir. postahiv. - tálnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a cslm. lak- hely s atolsfl posta feljegyzése mellett , a pénzzel együtt bá rmon tertve egyenesen akiadd hivatalból ateettanddk. HIVATALOS RÉSZ rét. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt oklevéllel Poohe Adolf os. k. udv. tanácsost a budai helytartósági osztálynál, mint az austriai cs. vaskoronarend harmadik osztályának lovagját, e rend szabályainak értelmében az austriai császári birodalom lovagrendjébe legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. A belügyminister, az igazságügyministerrel egyetértve Mándy Bertalan, Komlóssy Antal és Cseh János, ezelőtt ideiglenes főszolgabirákat szolgabirákká, Fischer Miklós és Tóth Sándor s szolgabiróhivatali tollnokokat, Bartók Antal volt helyettes járásbirót, Papp Vincze volt ideiglenes járási segédet, Nagy József volt ideigl. járásbirósági segédet és Térey Pál volt helyettes megyei titkárt segédekké; — végre Lukács József fogalmazósegédet, Szabó Lajos volt ideigl. járási segédet, Cseh Ferencz volt ideigl. járásbirósági igtatót, Bach Sándor volt ideigl. járási segédet, és Csemák Béla orsz. főtörvényszéki figyelőt tollokokká a nagyváradi közigazgatási terület cs. k. vegyes szolgabirói hivatalaihoz kinevezte. A magyar cs. orsz. pénzügyigazgatóság Fejé János félegyházi 11. oszt. adóhivatali ellenőrt 111. oszt. adószedővé ugyanott ideiglenesen kinevezte. F. hó 12-ken 15,680 és 18,668 sz. a. kelt igazságügyminiszeri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pozsoni főtörvényszéki kerületben hivatali székhelylyel Beszterczebányán Irexter András, a pesti főtörvényszéki kerületben, hivatali székhelylyel Esztergomban Eöry Károly kineveztetett. Hogy az 1850. jun. 27-ki császári rendelvény határozmányai a magánoktatásról azon kiterjedésben, milyenre tényleges okok ajánlkoznak, alkalmazásra juttattassanak, a cs. k. kultus- és oktatási m. linisterium 1854—ik sept. 27-ki ,475%s8 **• alatt, tekintettel a nevezett csász. rendelvény 9. § ára, összeköttetésben ugyanannak 2. s 3. §-aival — elrendelé , miszerint a kunszentmiklósi és aszódi evang. magán-tanintézeteknek, melyekre nézve hiányos elrendezésük miatt az általánosan kitűzött oktatási czél elérése megoldhatlan feladatul tekintendő, mint gymnasiumoknak tovább fennállni meg nem engedtetik. Ezen úgy mint ama magán-tanintézeteknek, melyeken egykor a gymnasium tantárgyakban oktatás adatott, s melyek az illető védnökségek szabad elhatározásából azóta más oktatási czélokra fordíttattak, gymnasiumi minőségben netaláni ujramegnyitása a nevezett os. k. ministerium külön jóváhagyásitól függ. Buda, oct. 16-kán 1854. A cs. k. helytartósági osztály által. Katonai rögtönbirósági ítélet. Kovács Mihály, bölcskei, tolnám., m. o. szül., 31 éves, reform., nős, egy gyermek atyja, hajasszolga, madocsai lakos, eddig törvényszékileg feddetlen, f. é. jul. 27—28-ka közti éjjel Runyai Antal ésJuhász István csikósbojtárokat a faiszi határban felszólította, vele a halászi pusztára lovagolni, hogy ott egy juhot lopjanak. Ezek furkósokkal felfegyverkezve vele a halászi pusztára el is mentek , de bűnös szándékuk végrehajtása két nyájőr jelenléte s ébersége által meghiusíttatott. Ekkor Kovács elhatározta a kerekipusztára lovagolni , s ott egy juhot, ki mindjárt erőszakkal is elsajátítani. E czélra megtanította két társát Rónai Antalt és Juhász Istvánt, hogy furkósbotjaikat vállukon vigyék, hogy a nyájór azt higye, mikép fegyvereik vannak, annál inkább féljen tőlük. Ilyen félelemgerjesztő előnyomulás közt Kovács Mihály a kereki pusztára érkezve, Kollár József juhászt felszólította, hogy nyájából neki egy juhot adjon , a midőn utóbbi ezt tennivonakodott,Kovács Mihály őt agyonütéssel fenyegette s ez alatt a nála levő bunkósbotját fenyegetve forgatta feje fölött, mintha valósággal rá akart volna ütni. Kollár József mindemellett sem adott neki juhot.Most Kovács Mihály Runyai Antal bojtárnak azt parancsolta, hogy szálljon le a lóról,és Kollár nyájából egy juhot vegyen el, mit Runyai a Kovács ismételt felszólítására meg is tett. Erre a tettesek a rablott juhval eltávoztak, s azt később az annak mikép szerzéséről értesített Juhász Antal és Jánossy Mihály csikósokkal közösen elfogyasztották. Kovács Mihály azért, mint e bünténynéli főczinkos f. évi oct. 13-kan a cs. kir. katonai rögtön bíróság elé állíttatott, és miután azt törvényesen megállapított bizonyosság mellett bevallá, rablás bűne miatt, a magyarországi cs. k. katonai és polg. kormány 1851. dec. 20-ki hirdetményének, továbbá az 1852. nov. 27-kén 2679/955 szez. alatti rendeletnek értelmében. Összeköttetésben az 1854-ik mart. 25-ki 78%431 r. sz. a. bocsátványnyal, f. é. oot. 16-kán egyértelmüleg hozott rögtönbirósági ítélettel kötél általi halálra ítéltetett, és ez ítélet rajta ugyane napon Fartzon végrehajtatott. Pest, oot. 19. 1854. A cs. k. haditörvényszék. Csütörtökön f. hó 19-kén a budai cs. k. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyar orsz. kormánylap első osztályának XIX. darabja, német egyedüli a magyar-német kettős kiadásban, s tartalma következő : 216. sz. Az 1854—ki aug. 9-ki császári nyíltparancs, mely által egy uj törvény hozatik be a vitás ügyeken kívüli jogügyletekben törvényes eljárás iránt, a mely a lombard-velepczei királyságban, szerb Vajdaságban és temesi Bánságban 1854. nov. 1-jén, s a többi koronaországok mindegyikében azon napon lépenk hatályba, melyen ugyanott az uj törvényszéki szervezet működése veendi kezdetét. Ugyancsak a fennemlített napon megjelent és szétküldetett az orsz. kormánylap második osztályának XVIII. darabja német egyedüli s összes kettős kiadásokban, tartalma: 24. sz. A cs. k. pénzügyi orsz. igazgatóság 1854-ik aug. 26-ki hirdetménye, elhunyt adókötelesek hagyomány tömegének jövedelmi adóbevallási köteleztetéséről. 25. sz. A magyarországi cs. k. katonai s polgári kormányzóság 1854-ik sept. 26-ki hirdetménye, mely által az 1851-ik mart. 20-ki ideigl. iskolaszabályok részinti változtatása az iskolai költségek megtérítését illetőleg közzététetik. Továbbá 1854-ik sept. 25-kén megjelent és szétküldetett az orsz. kormánylap első osztályának XVIII. darabja, német egyedüli és összes kettős kiadásokban, s tartalma következő : 215. sz. Az igazságügyi ministerium 1654-ik jun. 16-ki rendelvénye, mely által utasítás bocsáttatik ki a törvényszéki hatóságok belső hivatalos működése s ügyrendéről büntetőtörvényi ügyekben. Szintúgy 1854-ik sept. 25-kén megjelent és szétküldetett az orsz. kormánylap második osztályának XVII. darabja, német egyedüli s összes kettőskiadásokban, s tartalma következő : 23. sz. A magyarországi cs. k. katonai s polgári kormányzóság 1854-ik sept. 10-ki rendelvé-nye, a magyarországi alapitványuradalmi tisztviselők és szolgák fölmentetéséről a községi pótlékadók s közmunkák teljesítése alól. Végre 1854-ik sept. 12-kén az orsz. kormánylap első osztályának XVII. darabja, mely 1854-ik sept. 9-kén egyedül német nyelven jelent meg, magyar-, szláv-, oláh- és ruthén-német nyelven megjelent és szétküldetett. Az e darabban foglalt rendelvények és hirdetmények tartalomátnézete már az illető darabnak német egyedüli kiadásban történt megjelenésekor közre len bocsátva. a pesti postahivatalnál ajánlott levelekre nézve estvéli 5 óra; közönséges levelekre nézve estvéli 5*/a óra; a budai postahivatalnál mindennemű levelekre nézve estvéli 43/8 óra. 2.Pestről Szolnok és Szegedre menő irányban : a) A reggeli 6*/6 órai személyvonattal levelezések a Szolnok- és szegedi vaspálya mellett levő minden postahelyekre, továbbá a postajáratokhoz Bajára, Zimonyba, Temesvárra, Aradra és Szebenbe. A felvételi záridő: a pesti postahivatalnál közönséges levelekre nézve reggeli 5 óra, az ajánlott levelekre nézve pedig az előtte való estre 9 óra; a budai postahivatalnál mindennemű levelekre esti 53/1 óra. b) Az esti 8 órai vegyes vonattal levelezések minden a szeged- és szolnoki vaspálya mellett levő postahelyekre, továbbá a debreczeni, nagyváradi és kolozsvári postajárathoz. A felvételi záridó: a pesti postahivatalnál ajánlott levelekre nézve estvéli 7 óra, közönséges levelekre nézve estvéli 7/8 óra; a budai postahivatalnál mindennemű levelekre nézve estvéli hat óra. A szekérpostaküldeményekre (Fahrpost-Sendungen) nézve, melyek Pestről a vaspályán szállittatnak el, a pesti postahivatalnál a felvételi záridő ekkér határoztatott meg; és pedig a küldeményekre nézve, melyek szállitandók: a) a személyvonattal Bécsbe a málhapostával (Itallepost), Beszterczebányára naponkint a szekrénypostával (Cariolpost), Kassára Losonczon át vasárnapon, kedden, szerdán és pénteken estvéli 7 órakor; b) a postavonattal Bécsbe, mint eddig estvéli 4*/5 órakor; c) a személyvonattal Szolnok- és Szegedre, valamint a málhapostával Temesvárra és Szebenbe naponkint estvéli 7 órakor; d) a málhapostával Zimonyba csütörtökön estvéli 7 órakor; e) A málhapostával Péterváradra Zomboron át szombaton esti 7 órakor; f) a málhapostával Nagy-Váradra szerdán esti 6 órakor; g) a milhapostával Kolozsvárra szombaton esti 6 órakor. a Ducui puyaküldőményépostantvatainal a felnevezett vonatok és málhapostákkal szállítandó nyolc az érintett napokon estéli 4 ó/a óráig telnek fel. A postáknak a vaspályán eddigi megérkeztében Pesten opt. 17-kétől fogva csak azon változás fog beállani, mikép Szeged, Kistelek, Félegyháza, Kecskemét és Nagy-Kőrösről naponkint egy második levélcsomag a szeged-pesti reggeli vonattal, reggeli 7 óra és 22 perckor ide megérkezendik, és az illető levelezések valamint a debreczei postavonatról érkezők délelőtti 10 órakor fognak kiadatni. Kelt Pesten oct. 14. 1854. A Pest és Szeged közt megindíttatandó második vaspályavonat, valamint a menetrendben a cs. k. délkeleti vaspályán történendő változások következtében folyó évi oct. 17-kétől kezdve a vasúton Pestről szállítandó posták a következendő rendben fognak kiindittatni: 1.Pestről Bécsbe menő irányban: a)A reggeli 8% órai személyvonattal levelezések minden postahelyre a vaspálya mellett, továbbá a postajárathoz Rozsnyóra és Beszterczebányára, végre a külföldre. A levelezések felvételi határideje mindennemű levelekre nézve: a pesti postahivatalnál reggeli 7*/b őrs; a budai postahivatalnál reggeli 7 óra. b) Az esti 6*/7 órai postavonattal levelezések minden a vaspálya mellett levő postahelyre, továbbá Olaszországba és a külföldre. Felvételi záridó: NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. Bécs, oct. 20. A A lipcsei „Illustrirte Zeitung“ kiadói a napokban egy „Szebasztopol“ nevű képes lapot indítottak meg, melynek első számá-ban részletesen le van írva — Szebasztopol be- vétele Természetesen tatár alapokon. A bevétel azonban mindeddig papíron maradt, s teljese-dése iránt legalább is alászálltak, de széles körökben csaknem eltűntek a remények. Az ostrom lassúsága nagyon valószínűvé teszi, hogy az orosz segédhadak előbb érkezendnek meg, mint Jerikó falai leromboltatnának, s ez esetben nagyszerű küzdelem várható, — s mi egyéb ? csak a hadak ura, Isten tudja! — Ez a közérzület viszhangja. A híres „Kladderadatech“nak is akadt egy berlini vetélytársa „Krake bler“ czim alatt, mely szintén torzképekkel tarkázott, s eddigi két száma nem minden élet nélküli, sőt a lankadni kezdő „Fliegende Blatter“nél sem roszabb. Az életek azonban bármi jók, ki nem elégítik tetti szomjainkat; nem mintha mi tettek után vágy- nánk, de tettek hite után, mely nem tud sehogy megérkezni mindamellett se, hogy a táviratrendszer egy tetemes tökélyesedésre jutott azon legújabb fölfedezés által, mely szerint ugyanegy sodronyon egy időben oda s vissza, s igy két sürgöny irathatik. E találmány érdeme az austriai távirdaigazgató úré. — Az üzérirodalom legújabb terméke ,,Die Krim, ihre Geschichte stb. Leipzig, Remmelman 1855“ — csak annyiból méltó említésre, a mennyiből megvételre nem méltó férezmű. Ellenben nagy zajt csinál Heine „Vermischte Schriften“ czím alatt megjelent három kötete, mely elég szellemdús észrevételt tartalmaz a Lajos Fülöp korabeli irodalmi, művészi s politikai világból, de a mellett elég 1 ez 11 et is; ezen körülmény, s az, hogy a 3 kötet ára 12 írt, továbbá a minden szellemi figyelmet elkobzó rii harcz nem nagy kelendőséget igér az egykor oly kapós szerző művének. — Bauer Bruno, a hírhedt, szintén két művet hozott, egy franczia s egy német röpiratot: „De la dictature occidental“ és ,,Die Stellung Russlands“, melyek még extravagantiákban is sokkal szegényebbek, semhogy a józan ész hiányát pótolnák, s nem fognak nagy habot verni a napi irodalom óceánján. — A mi időszaki sajtónk bambergi reminiscentiákon élődik, e kiáltón tanúsítja, mily érdek-s tettüres korszak az, mely Szebasztopol bevételének hamis hire, s bevételének valóságos de nehéz teljesedése között unalmas feszültségben tartja Európát. — A cholera iránti aggodalmak szűnni kezdenek, de a nagy félelem utónyomai még igen láthatók a gondolkozni képes középosztályban; például az utóbbi levelemben egy hatos halál színhelyéül említett házban levő igen fényes s látogatott kávéház, s a mellett levő vendéglő csaknem üresek, annyira elrettentő az élvezetvágyat az életvágy; az alsó osztály jellemzetes könnyelműsége ellenben dolgot ad a hatóságnak; ittas embert ma is szemeimmel láttam lerogyni, természetesen azon szegény osztályból, mely mérsékletet s előrelátást nem ismer. A hatóság gondossága azonban fáradhatlan, s szemügye épen ezen osztályra, mint a mely magáról gondoskodni anyagilag s szellemileg képtelen, van függesztve. A baj egyébiránt szünőben van, föllépése vesztett erejéből, s halált csak ritkán okoz. — Bocsánat e kellemetlen tárgy érintéséért, hanem úgy vagyunk vele, mint a sötétben fütyörésző gyermek, szeretünk róla fönnszóval beszélni, mintha ez által elijesztenők. —dr.— Alig fejeztetett ki e lapokban óhajtás az iránt, vájná az uj vasuttörvény minél nagyobb vállalkozási tevékenységnek nyitná meg korszakát e téren hazánkban, ime a „Gazdasági lapok“ mai számában Kubinyi Ágoston csász. kir. tanácsos s nemzeti múzeumi igazgató úr már egy vasútépítési javaslattal lép föl a felvidék számára, az ottani gyárüzlet emelése tekintetéből egy vasutvonalt ajánlván vitetni Szobtól mindenütt az Ipoly mentében Ipolyságnak, Balassagyarmatnak Losonczig, *) innen Füleknek, Várgedének, Rimaszécsnek, Felednek, egyenesen Rosnyóra. Ezen vasút egyik ágát Losonczról könnyű móddal lehetne vinni, úgymond a javaslattevő, Vámosfalvának, Véglesnek, Zó- Zlyomnak Beszterczebányára, más ágát pedig Rimaszécsről Putnoknak, Miskolczig. *) Örömmel értesíthetjük ezúttal a közönséget, miszerint Losoncz város hamvaiból phoenixként újra éledezt évről-évre gyarapszik és épül. Az új építmények közöl említendő a reformátusok góth ízlésű s már csaknem egészen elkészült díszes temploma, Wagner János pesti építész jeles műve, továbbá Schöllers Adler nagyszerű vegyszergyára, Arkosonozi építész készítménye, a pasino-épülete több más magánlakok. A város kereskedése napról-napra növekszik. A Kubinyi Ágoston úr indítványára adományok útján alakult új könyvtár, mely leközelebb özvegy Bory Lászlóné szül. b. Hellenbach Karolina csillagkeresztes hölgy végrendelet folytán 1077 darab válogatott, többnyire franczia könyvekből álló gyüjteménynyel gyarapodott, most már 8,000 kötetet meghalad, amin helyben, mind a vidéken sikeresen használtató A helybeli kórházban 18 beteg ápoltatik, a kisdedóvodában 110 kisded ovatik. Végre ma jegyezzük, mikép Losoncz lakossága két év ad 2000 lélekkel növekedett. Egy vasút természetesen nagyobb lökést adna virágzásának. —Kr.-e .October 22-n 1854.